Na az úgy vót...

Trágyázás

 A földeken a munka már ősszel elkezdődött a trágyahordással, de télen tavasszal is folytatódott. A trágya kihordására késő ősszel, télen és kora tavasszal, tehát a mezőgazdasági munkák szünetében került sor. 

Szántás

 Az őszi mélyszántás célja, a talaj forgatása. A felső talajréteg a barázda aljára, az alsó talajréteg pedig a felszínre kerül.  A boronálás a göröngyös föld elegyenlítésére, az elvetett mag betakarására szolgál. E munka elvégzése során megszűnik, a talaj egyenetlensége a talajréteg levegőcseréje növekszik, és csökken a talajréteg kiszáradásának veszélye. A szántás megkezdését rövid imádság, fohász előzte meg. (Istenem segíts, !)

Vetés

Már ősszel is vetettünk, de a tavasz volt az igazi ideje a vetésnek. A falusi parasztember egyik legfontosabb feladata a vetés vót. Először a gabonát kellett a földbe vetni, hiszen erre embernek, állatnak egyaránt szüksége volt. Az őszi búzát és rozst, szeptember elején kezdték vetni. A vetés legkésőbbi határideje Szent Mihály napja (szept. 29.) A tavaszi vetéseket akkor kezdték el, amikor a föld fagya egészben vagy részben kiment és nem számíthattak fagyra. Általában József-napkor (márc. 19.) kezdték és György napjáig (ápr. 24.) végeztek vele, amikor a kukorica ültetése megindult. A vetést a földművelő ember ünnepnek tartotta, ezért nemcsak gondosan megmosakodott, hanem tiszta ruhát is vett. A vetés megkezdése előtt ellenőrizte, hogy megvan-e mindene a vetéshez. Mielőtt elkezdte volna a mag szórását megemelte kalapját, keresztet vetett, majd Isten segítségét kérve, Amíg vetett nem beszélt, ha valaki ráköszönt, csak kalapbiccentéssel viszonozta. A vetés befejezésével áldást kért Istentől, !" (Istenem áld meg a munkánkat!) A gabonát kézzel vetettük. Tudni kellett, hogy egy-egy földdarabba hozzávetőlegesen mennyi vetőmag szükséges. A házi szövésű zsákba kb. 40 kg. vetőmagot szórtunk. A zsák nyitott részének egyik csücskébe erős, házi készítésű madzag volt fűzve, azzal a zsák alsó részének csücskét megkötöttük. A vetőmagot tartalmazó zsákot a fejen át félvállra vetve magunk elé helyeztük. A zsák nyitott részéből jobb kézzel markoltuk a gabonát. Jobb lábbal előre lépve, a test előtt jobb oldalról balra, kb. másfél méter szélességben, egyenletesen szórtuk a magot. Bal lábbal előrelépve, egyidejűen markoltunk a zsákba, majd az előbbi szórással folytatólagosan, bal irányba szórtuk tovább a magot. így két lépésre kb. 3x1,5 négyzetméternyi területet vetettünk el. A vetést úgy kellett végezni, hogy a gabona egyenletesen szóródjon. Sem túl sokat, sem túl keveset nem volt szabad elszórni. A földet nem lehetett becsapni. Amikor a gabona kicsírázott, mindenki láthatta milyen volt a vetés, s egyben a föld gazdáját is minősítette. Az apró magvakat tavasszal vetettük el. A lucerna vagy lóheremagot árpa közé köztesnek. Ezek igen apró, drága magvak. Magunk elé kötött kötényből szórtuk. Egy szóráshoz a jobb kéz három ujjával annyi magot vettünk ki a kötényből, amennyit azok fölvettek. Maga a szórás a gabonáéhoz volt hasonló." „Apám vállán keresztben felerősített félbekötött nagy zsákból szórta a magokat. Minden lépésnél egy marék gabonát terített szét a föld tetején. Ugyanígy vetettük a takarmánynövényeket: lóherét, baltacint, lucernát, bükkönyt, sárkeretet. Kézzel vetettük még a lencsét, a mákot is.A kukoricát, babot, tököt, csícsert, napraforgót kapavágás nyomába ültettük. Ha nagyobb területet kellett beültetni, akkor az eke utáni barázdába szórtuk a magokat, aztán boronával vagy gereblyével földet húztunk rájuk." A gabonavetés, a késő tavaszi és kora nyári időszakban ki volt téve az időjárás szeszélyeinek (szárazság, vihar, jégeső). Ezeken, a katolikus falvakban, mint nálunk is, a pap vezetésével, a templomban történő imádkozással, a jégverés, zivatar elleni harangozással, a határba történő kivonulással próbáltak segíteni. Különösen népszerűek voltak a tavaszi határjárások, keresztjárások, búzaszentelési körmenetek.

Fagyosszentek után Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán még behabarhatja a paszulyt.

Palánta ültetés Először jelölővel, sorokat húztak. A szegényebbek maguk húzták, a gazdagabbak lóval. A sorokba került a mag. Aki a vetést végezte, a kimélyített vonal mentén haladt, kapával vájt mélyedést, bedobta a magot, ennek a tetejére földet húzott, rálépett és tovább ment. A répánál, kukoricánál, burgonyánál volt az a szokás. Ez utóbbira rálépni nem volt szabad, mert a csíra károsodott volna. Amikor a kukorica kikelt, ekézni mentünk. A gyerekek vezették az ökröt vagy lovat elől, az apa meg az ekét tartotta és így kapálták a földet a sorok között. A gyerekek minden munkából kivették a részüket, mint a szülők, vagy a nagyszülők."

Az elültetett magvakat, (kukorica, bab, tök, cukorrépa, mák, gabona, kender stb.) gondozni kellett, azaz gyomtalanítani, talajt lazítani, ritkítani. Míg a férfiak feladata a szántás vetés, aratás volt, addig a kikelt magvak gondozása (kapálás, egyelés, stb.) inkább a nőkre és a gyerekekre hárult. Nehéz munka volt ez is, hajlongva, görnyedve kellett végezni a nyári hőségben. A tavaszi nehezebb munkák közé tartozott a szőlő metszése és első kapálása is. A szüretig, a szőlővel nagy munka volt. Háromszor kapáltuk, kötöttük. Mikor harmadszor kapáltuk, törtük is, kacsoltuk. Szokás vót Májusban, de különösen júniusban a misék, az istentiszteletek után a gazdák csoportosan kimentek a határba, hogy a termést megszemléljék. Az aratás előkészítéséhez akkor fogtak hozzá, amikor a búza töve megszakadt, általában Péter-Pál környékén. A Nyári munkák egyik művelete, az aratás viszont az egyik legnehezebb, de egyben legígéretesebb paraszti munka. Egy arató férfi és egy marokszedő nő tartozott össze. Az aratást mindig „Isten nevében „kezdték. A férfi vágta a rendet, a nő sarlóval összeszedte és a leterített kötélre helyezte. A soron visszafelé haladva a nő vitte a férfi kaszáját, a férfi pedig összekötötte a kévéket. „Aratáskor nagyapám a gabonakévék kötését még bő gatyában, házi szövésű ingben végezte. A kévébe két nagyobb, vagy három kisebb marok került. Az egymásra rakott markokat hónaljig fel kellett szedni, lenyomni, majd rátérdelve a szalmakötéllel megkötni. Nyári forróságban a hónaljig felszedett termés különösen melegített a kalászok szúrták az ember testét. Ennek kivédésére szolgált a nagyapám féle, házi szövésű, nyakig begombolható ruha. A kévék összehordásának is megvolt a szabálya. A kévékbe rakott gabonát keresztekbe rakták, kalásszal befelé." A kévéket úgy kellett csomókba szedni, hogy a kalászok kiszáradása biztosítva legyen, és a meghatározott kéveszámú csomókkal, mint egységekkel a termésmennyiséget számolni lehessen. A kévék összerakásánál arra kellett ügyelni, hogy a kalászok lehetőleg ne érjenek a földre, az esetleges csapadék zavartalanul lefolyjon a kévékről, és a szél se tegyen kárt bennük. Különös rendeltetése volt a legfelső kévének (papkéve, papsapka). A kévék számát, a termény fajtája befolyásolta: árpa- vagy zabkévét általában kevesebbet (7-9) raktak egy kéverakási alapegységbe, a kisebb és könnyebb kévékből többet raktak a kötő kaszás aratók.

Már 13 évesen félrészes voltam. Vagyis kaszás után markot szedtem az urasági birtokon. Sok testvérem volt és mindegyikünk szolgált valahol. Az uraság megbízott egy aratógazdát, hogy szerezzen aratóbandát. Az aratógazda vagy bandagazda vezette az aratást. Ő vágta mindig az első rendet, ügyes marokszedővel a háta mögött. De ugyanígy ügyesnek, pontosnak kellett lennie az utolsó renden markot szedő asszonynak is, hogy a gabonaszálakat egy szálig felszedje. Különben az új rendfogásnál akadozott volna a bandagazda kaszája. Az uraságok ilyenkor aratási szalonnát adtak az aratóknak. Ezen kívül a napi munka után pálinkát és bort is ihattak. Ebédet mindenkinek a családja hordott ki a búza, rozs, vagy árpatáblára. Általában a nagyobb gyerekek, a feleség, vagy az édesanya vitték. Ilyenkor igyekezett mindenki tartalmas, húsos, de legalább sűrű, laktató ételt vinni a nehéz fizikai munkát végző kaszásoknak, marokszedőknek. Az aratás nehéz vót. Apám a búzatábla szélén, rátámaszkodott kaszájára, felnézett a kék égre, és így fohászkodott: Édes istenem mit kezdjek itt ezzel a kicsi lánnyal, hisz ennek még játszania kellene. Aztán munkához láttak A lányka úgy szedte a markot, ahogy bírta. A forró napon délig dolgoztak. Akkor leültek ebédelni. Ebédjük igen szerény volt, teengeri kása, túró és zsír nélkül, csak megsózva és amellett hideg és száraz. A vizük langyos, de a forrás olyan messze volt, hogy nem volt érdemes elmenni érte. Rövid pihenő után ismét munkához láttak. Apámat olyan szédülés fogta el, hogy majdnem bele esett a kaszájába. Letérdelt, megtörölte könnyező szemeit, ránézett a kéklő égre és így sóhajtott „Ó magasságos Isten! Mi vétket követtem el, hogy így büntetsz? Fiaim, akiknek aratniuk kellene helyettem, a fronton meghaltak. Feleségem otthon betegen, fájdalomtól jajgatva fekszik és én ezzel a kislánnyal itt kínlódom. Amikor szédülése elmúlt, fölállt, és így szólt lányához: „Nincs mit tenni, húzni kell tovább a kaszát, és szedni a markot, ha télen enni akarunk. így arattak, kínlódtak, amíg be nem fejezték az aratást.) A gabona behordása  „A gabona és a takarmányfélék szállításának és tárolásának külön-külön megvolt a sajátos módja. A megrakott gabona-, illetve takarmányszekéren jelentős tömeg és súlymennyiség volt elhelyezve. Azt a barázdákkal határolt földből a hepehupás dűlőútra, majd azon haza kellett szállítani. A rosszul megrakott szekér az egyenetlen utakon felborulhatott. Az újra felrakás nagy időveszteséget, értékcsökkenést és szégyenkezést jelentett. A rosszul megrakott gabona- vagy takarmánykazal megázhatott. Ilyenkor a gabona kicsírázott, a takarmány egy része tönkrement. A növénytermesztés és állattenyésztés minden ágazata tehát a kisparaszti gazdaságban is nagy hozzáértést igényelt." A gabona behordásához a szekeret át kellett alakítani. Mindkét oldalára hosszú létrát erősítettek, és így rakták a szekérre a kévéket. Miután megrakták, lekötötték és a cséplés helyére vitték. Ez lehetett a lakóház mögötti rész, vagy kint a szérűn. A búza a rozs és az árpa külön kazlakba került. Cséplés Lóval történő nyomtatás  (Az én gyermekkoromban, a búzát és az árpát még lovakkal nyomtatták. 6-7 éves lehettem, amikor apám a lovakhoz állított, amikor nyomtattak. A lovak be voltak tanítva, hogy körbe járjanak. Csak a kötőféket kellett tartanom. Kora reggeltől jártak körbe a gabonán, egészen délig.  Délben a lovakat kifogták a kinyomtatott szalmát kirázták, a búzát, vagy az árpát összesöpörték, majd újra gabonával terítették le. A lovak aztán ismét körbe jártak későn estig. Előfordult, hogy eleredt az eső, ilyenkor ponyvával mindent le kellett takargatni. A házak befedéséhez rozsszalmát használtak, ezért ezt nem nyomtatták, hanem cséphadaróval csépelték.Eltelt még egy pár év, mire az első cséplőgépek megjelentek a faluban. Aztán megszaporodtak, óriási segítséget nyújtva az embereknek. Ezután tértünk át a vetésforgóra. A felszántott ugarokba gabonát vetettek. A következő évben a gabona után takarmánynövényeket ültettek a jószágok részére (lucernát, lóherét, bükkönyt). A harmadik évben kapásnövényeket termesztettek: marharépát, burgonyát,kukoricát. A betakarítás után kitrágyázták a földet és a vetésforgó újból elindult.)A géppel való cséplés, sok embert igénylő munka volt. A dobnál, a gép legmagasabb pontján ketten dolgoztak. Lentről valaki feldobta a kévéket háromágú villával. Fent egy lány elkapta a kévét, a kötelet felnyitotta és átadta az etetőnek, aki lassan beengedte a kévét a gépbe, garatba. Lent a földön többen dolgoztak. A zsákoknál hárman voltak. Egy ügyelt a gabona lefolyására, egy összekötötte a zsákokat, a harmadik rátette a mérlegre, a negyedik megmérte, felírta. A pelyvánál is legalább négyen dolgoztak. Kettő-három férfi vitte a zsákokat a kocsihoz és fel a padlásra. A szalmakazalnál is legalább öten-hatan tevékenykedtek. A szalmakazlat házformára alakították. Otthon a szalmát az udvaron csűrben, vagy istállóban helyezték el. Rendkívül fontos eleme volt ez a parasztgazdaságnak. A szalma elsőrendű felhasználási módja az almozás, a takarmányozás, de a házfedésnek, éppúgy tartozéka, mint a szalmazsákban lévő szalmának, amelyen aludtak. A pelyva és a törek nemcsak jobb minőségű takarmány a szalmánál, hanem a sárépítkezés nélkülözhetetlen alapanyaga is.„A cséplőgép faluról falura járt. Addig maradt egy helyen, amíg az utolsó kévét is ki nem csépelte a falusi gazdálkodónak. »Én is jártam cséplőgéphez petrencét (szalmakupacokat) hordtunk a kazlakra, létrán föl. Másnap a pelyvánál voltam a lyukba. Ott volt a legnagyobb por. Megkínáltak borral, és kaláccsal. Volt jó hideg víz is. Közösen csépeltünk a rokonsággal. A cséplőgépért búzával fizettünk."Gyerekként (az 1960-as években) még mi is hordtunk ebédet nagymamánknak, amikor a Tsz búzáját csépelték. Szegény mindig a pelyvában volt, mert ott volt a legtöbb „munkaegység".Tarlóhántás,  az aratás és a szalma betakarítása utáni soron következő feladat. Ezzel a módszerrel a visszamaradt tarlót dolgozták (és ma is így teszik) a talajba, egyben pedig gyomtalanítottak is. A kártevőket elpusztították, és a talaj víztartalmát is megerősítették. A gyerekeket gyakran vitték magukkal a szülők a határba, vagy azért, hogy segítsenek, vagy azért, mert nem volt kire hagyni őket. Ilyenkor mindenféle játékot kitaláltak maguknak. Mi például nagyon szerettünk kiskertet készíteni botokból, bogáncsból különböző dolgokat megformálni (szék, asztal, baba, ágy stb.) vagy fészket keresni, ha nem találtunk, azt is bogáncsból csináltunk.A nyári munkákhoz kapcsolódott részben a babszedés, a kenderáztatás, máktörés és a szőlő kötése, kapálása, kacsolása. Nagymamám mindig azt mondta, hogy a szőlő fél kint lenni egyedül. Ez azt jelentette, hogy igényli a sok és majdnem folyamatos munkát.Paszulyszedés  Augusztus volt és nagyon meleg. Reggeltől szedtük a babot, ki ilyen, ki amolyan intenzitással. Öcsém volt a legkisebb, talán négy éves lehetett, ő inkább csak játszott. Délben már enni sem volt kedvünk, egyre csak azt hajtogattuk nagymamának, hogy már elég volt menjünk haza.  Mezítláb voltunk a por meg olyan forró volt, hogy nem győztük a lábunkat kapkodni. Jó két kilométert kellett még hazáig menni. Öcsém nagymama elé állt és könyörögve kérte, „Vegyél, fel nem bírok már menni." „Látod, nem tudlak fölvenni, csak gyere szépen, mindjárt otthon leszünk". Állandóan nagymama elé állt, így nem tudott lépni. Akkor megállt, épp egy fűzfabokor mellett haladtunk el. Tudod mit? Csinálok neked szánkót, te leszel a lovacska, te fogod húzni! Tíz perc sem telt bele mire elkészült a szánkó. Öcsém megfogta a rúdját és már száguldott is, az út csak úgy porzott utána. Mire mi hazaérkeztünk ő már azt is elfelejtette, hogy babot voltunk szedni. A babot miután hazavittük, ponyvára szórtuk és hagytuk megszáradni. Mikor megszáradt sulykolóval kivertük, kiszeleltük, majd miután teljesen megtisztítottuk, szőtt zsákocskákba raktuk. Kendertermesztés régen az itt élő paraszt családok önellátásához hozzá tartozott az is, hogy kendert vetettek és azt feldolgozták. Minden családnak volt egy kisebb földterülete, amiben kender volt. A kender termesztése, feldolgozása egy egész éves munkafolyamatot jelentett. A tavaszi vetést követően július, augusztus, szeptember volt a kender felszedésének, a nyüvésnek az ideje. Amikor 2 méteres lett, gyökerestől kitépték, és kévébe kötötték. Először a virágos kendert tépték ki. Erre nyáron került sor. (A virágtalan kender feldolgozása ősszel történt.) Az összekötött kendert elvitték az árokba áztatni, befektették a vízbe, és földet tettek rá, hogy el ne ússzon. Legalább három hétig volt a vízben, amíg a zöld héja le nem vált. Ekkor kiszedték, kimosták, megszárították és hazaszállították. Otthon először kendertörővel összetörték, majd tilolták és gerebennel fésülték. A törés abból állt, hogy az eszköz két fala közé szorították a növényt, és végigtörték a szárát. Ezután kiverték, kirázták, átfésülték, fonallá fonták, és szövés után ruhaneműt: inget, gatyát, szoknyát, valamint használati textilt: lepedőt, törölközőt, abroszt, konyharuhát, zsákot, ponyvát stb. készítettek belőle. A finomabb dolgokhoz pamutot is adtak.Szüleim a 60-as évekig termesztettek kendert és fel is dolgozták azt. Gyerekként mi is tevékeny részesei voltunk egyes részmunkáknak. Pl. törés, tilolás, gombolyítás stb.Kenderáztatás Amikor a kendert szeptemberben kiszaggattuk a Ticcére mentünk áztatni. Két hétig ázott a vízben. Aztán kihúztuk, és a patron szárítottuk. Tilolóban összetörtük, hogy a pozdorja kihulljon belőle. Az asszonyok lábbal is megtaposták. A kendert megfontuk. Utána motollára tekertük. Legtöbbször 8 motringot csináltunk, ami  fonálköteg; hosszúkás, rendszerint „fektetett nyolcas” alakba csavart vagy lazán tekercselt, még fel nem gombolyított fonál, amelynek megszabott súlya van.. Aztán megmostuk hordóban. Erre hamut szórtunk és attól szép sárgák lettek. Abból a lúgból kiszedtük és tiszta vízben mostuk még a csomókat. Aztán már igazán fehérek lettek. A kender fonalat feltekertük, gömbölyítettük, és ezt már lehetett szőni.(A kender áztatásánál a férfiak is segédkeztek, mert ez nehezebb fizikai munkát igényelt. A virágos kendert szedtük ki először, ez volt a finomabb, a szép magos kendert szedtük másodjára. A kétszer fésült, virágos kenderből készült a finomabb szövésű ruha, ing. Amíg a kender ázott, gyakran ki kellett menni az áztatóhoz leellenőrizni, hogy a fiúk huncutságból nem engedték e le a vizet. Általában vasárnap délután jártunk ki. Ilyenkor szépen fölöltözködtünk, még gyöngyöt is vettünk.)Őszi betakarítás A szántóföldi növények többségét magjáért termesztik. Ezeket a növényeket akkor kell betakarítani, amikor a szemtermés beérett. Ennek ideje szeptember, október. A kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövény; felhasználása, hasznosíthatósága igen sokoldalú, szemtermése fontos abraktakarmány, de a teljes kukoricanövény is értékes takarmány, melyet többféleképpen (zölden, silózva, stb.) hasznosítanak, emberek általi fogyasztása is kedvelt. A kukoricatöréshez a kocsik oldalát deszkákkal megmagasították, abba dobálták, vagy vödrökből szórták a kézi erővel letört csöveket. Hazaszállították, és rendszerint még aznap éjfélbe nyúlóan megfosztották. Kukorica fosztáskor a csőről letépték a csuhét, amit később kosárfonásra, szőlőkötésre használtak. A férfiak a lefosztott kukoricát vagy a padlásra, vagy a góréba hordták. A résztvevőknek, pálinkát, bort és ételt kínáltak. Ilyenkor mindig mákos kukorica, lekváros vagy túrós bukta, meleg bor és pálinka volt a konyhai asztalon. Volt még szilva és kóstoló a korábban érő szőlőkből." Maga e tevékenység igen jó hangulatban zajlott. A fiatalok meséltek, énekeltek, vagy éppen évelődtek egymással, néhányan udvaroltak. Ha üszkös, fekete kukoricát találtak, nevetések, sikongatások, tiltakozások közepette összekormozták egymást, ha piros szeműt talált a lány, akkor azt mondták, hogy a következő évben férjhez megy.Szüret Környékünkön szinte minden család rendelkezett kisebb, nagyobb szőlő területtel, de ez kimondottan csak a család fogyasztására volt elég. A szüretre már napokkal előbb készülni kellett. A férfiak kimosták a hordókat, kádat, előkészítették a ponyvákat, puttonyokat, vödröket. A ház asszonya sütött, főzött, a kinti étkezéshez bepakolt a hátiba mindent, ami kellett. Reggel a szüretelők, amikor megérkeztek, megittak egy kupicával, azután indultak ki a hegyre, „Paskomba". Így hívták azt a területet. A 70-es évekig gyalog jártunk ki, ami több mint egy órás utat jelentett. Kint kiadós reggelivel kezdtünk azután beálltunk a sorokba. Egy, vagy két erősebb fiatal férfi volt a puttonyos, attól függően, hogy mennyi volt a szőlő. Mi úgy 12-15-en jártunk szüretelni. Volt, amikor kettő, de volt, hogy csak egy ember jutott egy sorra. A leszedett szőlő mennyiségét (puttony) a kocsira erősített botra karcolták fel. A szőlőt még aznap este, hazaérkezés után ledaráltuk egy hatalmas kádba. Egy héten belül kipréseltük. A szüret a vidámabb, kellemesebb munkákhoz tartozott. A préselés után a must hordókba került és ott érett tovább. Természetesen többször ellenőrizték a minőségét és fejteni is kellett. (Ezt csak napos időben végezték.) Az őszi munkákhoz tartozott még a napraforgó, cukorrépa, krumpli és más konyhakerti növények betakarítása, az őszi szántás, és a vetés. A közös társas munkákhoz tartozott még a silótaposás, és a napraforgó verése is. Ilyenkor összegyűlt a rokonság és a környékbeli fiatalság is. Tél A hagyományos paraszti társadalomban igen erős volt a nemek és a korok szerinti munkamegosztás. Igen határozottan kirajzolódott az egyes munkák kor és nemek szerinti elkülönülése, alkalmazkodva a mezei munkák szabta követelményekhez. A nők többnyire csak nyáron vettek részt a mezei munkákban, egyébként a háztartási munkák kötötték le idejük nagy részét.A férfiak téli munkája, az állatok ellátásán kívül, legfőképp a meleg lakás biztosítása volt. Ehhez fát kellett vágniuk az erdőn, és azt haza hozni, otthon felhasogatni. Levágták a kukoricaszárat, hazaszállították, fölszecskázták és elkészítették eleségül a teheneknek. Esténként, ha nem volt dolguk kukoricát morzsoltak, a csutkát a téli tüzeléshez használták fel. Vessző söprűt készítettek, az udvarra, istállóba, az ehhez való vesszőt a határban, vagy az erdőben szedték. A learatott cirokból készítették a lakásban, vagy annak környékén használt cirokseprűt. Az ügyesebbek „šušťából", csuhéból szakajtót készítettek. Ebben tartották a babot, ebben vitték a kenyeret a pékségbe. Šušťából készítették a kötözőt (povrieslo) is, amivel a szőlőt kötözték. Az aratáshoz szükséges köteleket is ilyenkor csinálták, így aratáskor időt nyertek. Nagyobb munkájuk közé tartozott télen, a disznóölés és a trágyahordás.Disznóölés A paraszti háztartásokban a disznóvágások októberben kezdődtek, és általában februárban fejeződtek be. Ennek egyrészt időjárás által megszabott okai voltak (hidegben nem romlik meg a hús), másrészt szokásbeli, böjtbe nem lehetet húst enni.A disznóölés munkamenete összességében nemigen változott az évtizedek során, talán csak gépesítettebb lett, és kevesebb családnál vágnak disznót. Ha le kéne írnom gyerekkorom disznóöléseit nem sokban térne el édesapám emlékeitől. Talán csak a pörzsölés átváltása gázpörzsölésre, és a forrázás elhagyása jelent újdonságot. Ugyanúgy hordtuk a kóstolót, és ma is úgy hordják a rokonoknak, szomszédoknak, mint rég, csak annyi a különbség, hogy már nem a gyerekek hordják, hanem a felnőttek és nem kapnak pénzt érte. Nászoméknál a mai napig úgy mossuk a beleket, mint régen. Kézzel, teknőben, négy órán keresztül, langyos, vagy hideg vízben, addig, amíg ha a meszelt falra dobjuk, fönn nem marad. A disznótorra 14-en, 16-an is összegyűlünk. A hangulat is olyan, mint a régi időkben, a gyerekek ugyanúgy várják, és ugyanúgy részt vesznek benne.„Karácsony táján már csak a zsíros kenyér miatt is igencsak vártuk a disznóölést. Disznóvágás előtt nagyapám a havat nagy rakásokba hányta, az udvart összesöpörte, az ólat kitakarította. Késeket élesített, fát aprított, előkészítette a teknőket, üstöt, egyszóval mindent, amire a disznóvágáshoz szüksége volt. Anyai nagyanyám, amíg nagyapám az udvaron serénykedett, a Hangya Szövetkezet boltjában sót, paprikát, borsot, rizst, köményt, majoránnát vásárolt. Aztán fokhagymát, tormát pucolt, hagymát pirított, káposztát készített. Sötétedés előtt nagyapám elment a rokonokhoz meghívni őket a disznóölésre. Mire reggel felébredtünk István nagybátyám, a Súgyan és az Ondrejka sógorok már nálunk voltak. Fenték a késeket, pálinkát ittak, a nagyapám megkínálta őket.Emberek, az üstben forr a víz! Akkor induljunk! Egyik jobbról a másik balról ragadta fülön a disznót, s húzták ki az udvarra. Szúrd sógor! A malac meg sikított, ahogy a torka engedte. Nagyanyám az állatból kispriccelő vért egy nagy agyagtálba folyatta. Az alig kimúlt malacot a forraló teknőbe rakták, aztán kanalakkal vakarni kezdték róla a szőrt. Az ekképpen megtisztított malacot kitették a teknőből, szalmával jól meghintették, majd megdörzsölték Közben nagyapám pálinkát hozott, s most megint ihattak. A sötétbarnára pörzsölt malacot szalmacsutakkal ledörzsölték, lemosták hátsó lábait bitófára fűzték, majd az eperfára akasztották. Tíz óra körül a malac szétdarabolva már a konyhában volt. Amíg a gazdasszonyok az üst körül, no meg a belek takarításán fáradoztak, a férfiak feldolgozták a húst, szalonnát, zsírnakvalót. Nekünk, gyerekeknek az volt a feladatunk, hogy felfújjuk a malac húgyhólyagját. Lúdtollból fúvókát készítettünk, s felváltva addig fújtuk, amíg nagyapám azt nem mondta: »Dosť« azaz elég! A felfújt hólyag egész télen a kályhafölötti gerendára akasztva száradt. Nagyapám abból készítette az új dohány zacskóját. A férfiak még sötétedés előtt minden munkával elkészültek, majd hazamentek állataikat leápolni, megetetni. A sütés-főzés már az asszonyok dolga volt. Az esti harangszóra az egész rokonság együtt volt a disznótoros vacsorán. A felnőttek az asztalokhoz ültek a gyerekeknek hátul a ládafián terítettek. A disznótor hagyományos étrendjéhez tartozott a húsleves, főtt hús, tormával, a disznótoros káposzta, a sült hurka, kolbász, és a hájas pogácsa. A felnőttek vacsora közben bort ittak, beszélgettek, énekeltek." Édesapám azt mondta hogy ő trágyahordáskor született. A trágya alapanyaga a különböző háziállatok (szarvasmarha, juh, kecske, ló, disznó, aprójószág) ürüléke, melyhez az istálló tartás esetén különböző más anyag (szalma, törek, lomb stb.) is hozzájárultA trágya kihordására késő ősszel, télen és kora tavasszal, tehát a mezőgazdasági munkák szünetében került sor. Erre a szekeret és a szánt úgy alakították át, hogy oldalához deszkát vagy sűrű oldalt tettek, ami a trágya kihullását megakadályozta. Ha a földben még valamilyen növény tenyészett, akkor a föld végébe, gondosan kiképzett gané dombba, szarvasba rakták le és széthordásra, mely többnyire szekérrel történt, csak közvetlenül a szántás előtt került sor. Gyakoribb eljárásként ismerjük azt, amikor a szekérről vagy szánról kisebb kupacokban húzták le a trágyát, és azt villával a szántás előtt teregették szét. A trágyának a szekérről történő lehúzására és kupacozására egy horog alakú kétágú szerszámot, ún.ganajvonót használtak.Egy igen régi, gyerekkori emlék maradt meg bennem a trágyahordásról (az 50-es évek vége fele). Február volt és nagyon hideg, de ragyogóan sütött a nap. A gyerekek az úton szánkóztak. A hó szikrázva csillogott, ahogy ráesett a fény, az árnyékban meg halványkék volt. Anyukám elküldött az egyik barátnőjéhez, hogy hívjam el, mert „varrás" lesz nálunk. Ilyenkor egy pár ismerős összegyűlt egy családnál és ott különböző textileket, főleg terítőket hímeztek (a fonókat helyettesítették) Ahogy mentem, először halk, majd egyre hangosabb csilingelésre lettem figyelmes. Az úton egy szánkó szaladt megrakva gőzölgő trágyával, a trágyában egy beszúrt villával. A szánkózó gyerekek megálltak, az út szélére húzódtak és néztek a tovatűnő szánkó után. Nem tudom miért, de ez a jelenet óriási hatással volt rám és még felnőttként is megborzongtam, ha eszem bejutott. Nem gyakran láttam akkor már ilyet, hisz kilenc évesen kerültem el otthonról és inkább csak nyáron voltam otthon.

Női munkák A parasztcsaládban az asszony gondja volt a tavaszi, nyári kapálásokon kívül minden házkörüli munka: sütött, főzött, mosogatott, takarított, szőtt, font, varrt, állatott és gyereket nevelt. Munkájának voltak mindennaposan ismétlődő elemei (a főzés, mosogatás, stb.), voltak hetente ismétlődőek (kisebb mosás, takarítás, kenyérsütés, stb.) és 2,3,4 hetente végzett tevékenységek (nagymosás, nagytakarítás, stb.). Félévente, évente ismétlődő munkák (meszelés, mázolás, a lakás textíliáinak mosása, stb.). Nyáron végzett munkák: kapálás, szénagyűjtés, szőlőkötés stb. és télen végzett tevékenységek: fonás, szövés, tollfosztás stb.

Fonók A fonó a női társas munka legfontosabb alkalma volt. Az őszi behordástól (október elejétől) farsang végéig tartott. Voltak tilalmas napok, melyeken tilos volt fonni. Legismertebb a Luca-nap (dec. 13.), mert úgy tartották, hogy aki ilyenkor fonna, befonná a tyúkok fenekét, és azok nem tojnának. Ugyancsak tilalmas nap volt Borbála. A fonóknak különböző fajtái voltak: asszonyfonók, asszony - és lányfonók vegyesen, és külön lányfonók.

A fonó volt a téli szórakozás és játék fő színtere is. A fonóban helye volt a mesemondásnak, balladák, históriás énekek előadásának, dalok éneklésének, találós kérdéseknek, s főként a játékoknak. Ezeket részben a lányok maguk között játszották, de jó néhányat a legényekkel együtt. A leányjátékok az énekes, táncos változatoktól az ügyességet fejlesztő, testedző játékokig terjedtek A legnépszerűbb fonójátékok a Megy a kosár , Fordulj bolha , Kútba estem  voltak.

Egy idősebb lány vezette a játékot. Mindenki előtt megállt és a következőket mondta:

- Megy a kosár

- Ki ül benne? Mondani kellett egy fiú nevet (mindenki másik nevet mondott).

- Hová teszed? (ágy alá, székre, stb. Ezt a játékot addig játszották, amíg nem érkeztek meg a legények.)

Az év folyamán feldolgozott kenderből fonalat kellett fonni, hogy azután további feldolgozásra, szövésre kerülhessen. A fonás, szövés végtermékei a különböző minőségű vásznak voltak. A jó minőségűekből lettek az ingek, szoknyák, gatyák, abroszok, törölközők, konyharuhák stb. a durvábból a lepedők, ponyvák, zsákok.

A falusi fiatalok párválasztása is jórészt a fonókban zajlott. A fonóbeli mulatságok nem voltak szigorúan szabályozva, a lányokat ölbe ültették, megcsókolták. De ha kimentek egy fiúval, sokáig nem tartózkodhattak kint, mert a bent lévők ezt sérelmezték volna és a megtorlás sem maradt volna el. A lányfonókban mindig volt egy idősebb asszony, aki figyelt a rendre. Az egyházi és világi hatóságok ennek ellenére elítélték, és gyakran tiltották is a fonókat, mert az erkölcstelenség, a latorság hajlékának tekintették, pedig a fiatalok viselkedésükkel nemigen sértették meg a paraszti erkölcs szabta határokat. Az 1930-as években (Püspökhatvanban) a helyi plébános be is tiltotta a lány fonókat, sőt volt olyan is, hogy csendőrséggel zavartatta szét. Ezek a fonók este zajlottak, de édesanyám mesélte, hogy voltak olyan nappali fonók is, amikor a keresztmama meghívta a rokonságot és a keresztlányokat. Ezek reggel 10-től délután 3-4 óráig tartottak. Ilyenkor a keresztmama füstölt disznóhús levest, sirovníkát (túrós lepény), makovníkát (mákos kalács) vagy pampuskát (fánk) sütött.

A fonókat rokonok, ismerősök, barátnők házában tartották, de volt, hogy béreltek is helységet, és ide vitték a munkaeszközeiket és a szöszt, valamint a tüzelőt és a lámpába való olajat. égen külön voltak a lány és az asszonyfonók, később a jelzett okok miatt már csak vegyesekA legények, csak késő este látogatták a fonókat, ahol a dalolás, a tánc, a tréfás játékok kiváló hangulatot teremtettek.(Amíg a fiuk nem voltak ott verbúválósat játszottunk. Ezt párba játszottuk, úgy, hogy leültünk a földre mindkét lábunkat, nyújtva nekitámasztottuk egymásnak és hol a bal és hol a jobb lábunkkal ritmust kopogtunk a földön. Közben ezt énekeltük:

Amikor Jancsikát besorozták

Három trombitával fújták

Három trombitával fújták

Amikor Jancsikát fölkeltették.

 Az idősebb asszonyok, vagy az olyan fiatalasszonyok, akiknek kicsi gyermekük volt, otthon fontak.)

Szövés

A szövés inkább az asszonyok munkája volt, a lányok többnyire fontak, hímeztek, horgoltak, kötöttek. Később úgy a negyvenes évek közepétől már meg sem tanulták a szövés technikáját, mert lassan csökkenni kezdett a szőnivalók száma és azt az idősebbek is győzték.Szövőszéken szőttük a vásznat. A vászon lehetett vastagabb zsákra, vagy vékonyabb gatyára, ingre való. Egy szobában volt felállítva a szövőszék két hónapon át. Egy asszonynak a családból minden nap szőnie kellett, hogy fogyjon a szőnivaló. Nagyon sokszor éjfélig folyt a szövés.Aztán pokrócokat is szőttek az első szobába, mindenféle rongyokból. Az abroszokba, törölközőkbe, konyharuhákba tudtunk koszorúkat is szőni"A tél volt még a fonás, kukoricamorzsolás, zsákfoltozás, szoknyaráncolás ideje is.A régi dunyhát kimostam, a tallut a heverő az ágynemütartóba kapartam. ketakartam egy függönnyel oszt egészsnap ott száradt, estére kész vót.

Tollfosztás

A legtöbb paraszti gazdaságban megtalálható volt a tyúkon kívül a liba, később a kacsa. Ezeket az állatokat nemcsak húsukért, hanem tollukért is tartották. A falusi szokásrendbe tartozott a gyermekek (fiú, lány) ki stafírungozása. Ez azt jelentette, hogy hozományként 4 darab párnát és két darab dunnát is adni kellett több más mellett. Szinte minden házban volt tollfosztás is. Ilyenkor a gazdasszony hívta meg a fosztókat, vagy a lány, akinek a kelengye készült. A lányok általában csak este mentek a fosztóba, a középkorúak és az idősek egész nap ott voltak. Előfordult, legalábbis édesanyám azt mesélte, hogy idős férfiak is fosztottak (az ő két nagyapja is) A fosztók szűkebb körben zajlottak, mint a fonók. Ha a legények meglátogatták a fosztókat mindig nagy mulatságot csináltak. Galambot, verebet engedtek a tollúba, ami aztán csuda felfordulást csinált. A fosztók menüje a mákos kukorica volt, de a háború után már hurka, oldalas, fasírt is lehetett, italként pedig forralt bor. Itt már nem folyhattak olyan pajzánkodások, mert a család szeme előtt voltak.Az 1980-as évek táján szűntek meg a tollfosztók, helyüket a közösségben történő hímzések vették át. Ezekre a hímzésekre inkább az asszonyok jártak, és később már a férjeket is meghívták, legalábbis az én környezetembe. Míg a nők hímeztek, a férfiak beszélgettek, kártyáztak, vagy tévéztek. Éneklés már nemigen volt, inkább csak beszélgetés. Mindenki a maga hímeznivalóját vitte. Ilyenkor is készült a háziasszony, szendviccsel, süteménnyel, üdítővel, borral. Egy téli szezonban legalább tíz alkalommal vettem részt ilyen eseményen. Mindig más volt a vendéglátó.Az ősszel kitépett és összegyűjtött kacsa-vagy libatollat minden évben télen fosztották. Összegyűlt 8-10 asszony, lány az anyák, nagyanyák elkészítették a vacsorát: mákos kukoricát, mákos és lekváros kalácsot. A kukoricát a padlásról hozták, ott voltak a „bábuk" fölakasztva, abból főzték a mákos kukoricát. Az asztal közepére tették a tálat és annyi kanalat ahányan voltak. Ittak egy kis pálinkát és mindegyik evett a tálból.A legények, akik mentek a lányok után, verebet fogtak és a tollba engedték. Minden szétrepült a veréb is a toll is. Nagy nevetés volt, aztán az asszonyok hosszan szedegették a szétszállt tollakat.A nők téli munkája egy kissé áthúzódott a tavaszba, amíg nem kezdődött el a kapálás és a többi kinti munka, addig az asszonyok, lányok befejezték a ruhák felújítását, ujjak varrását (szoknyák, ingek, főkötők), hogy mire megjön, a húsvét minden kész legyen.(A szobát minden héten „beeresztettük" Ez úgy történt, hogy lavórba, ló vagy tehéntrágyát raktunk, ezt jó sok vízzel összekevertük, így híg levet kaptunk. Söprűvel, kefével, vagy ronggyal aztán szétkentük, ezt a padlón. Amikor ezt csináltuk ablakot kellett nyitni, mert nagyon büdös volt. A boltba piros, vagy sárga festékport vettünk, ezt vízzel szintén kikevertük, és ecset segítségével tíz centis csíkot húztunk a falak mentén. Ha a föld padlózata nagyon repedt, vagy hiányos volt, mázolni kellett. Ehhez szintén tehén, vagy lótrágyát használtunk, csak agyagot is tettünk hozzá és kevesebb vizet. Ezt jól el kellett dolgozni, hogy kenhető, mázolható legyen. Amikor elkészültünk vele, homokkal leszórtuk. Ezt a tevékenységet nagy ünnepek előtt végeztük. Általában húsvét táján vagy búcsú előtt. Ekkor mosták ki a függönyöket, ágytakarókat, az ágyon lévő lepedőket, esetleg a szalmazsákot, és a szoba pokrócait is. A nagytakarításokat is ilyenkor végezték.)

Lúgozás A nagyobb mosások előtt a vászonruhákat (rubács, gatya, ing), a textíliát (lepedő, törölköző, abrosz) kilúgozták. Ez úgy történt, hogy a mosnivalót betették egy fakádba, a kád száját letakarták egy öreg lepedővel és erre fahamut szórtak, majd forró vizet öntöttek rá. Miután egy napig ázott a mosnivaló, kiszedték a lúgból és a Galgán kimosták. A lúgot nem öntötték ki, hanem leengedték a fakád alján lévő nyíláson (ezt a dugó kihúzásával érték el) egy teknőbe. Ebben mosták azután a nem szőttes szennyest, ilyenkor előtte felmelegítették azt. A parasztasszonyok sokáig maguk állították elő a mosó és tisztálkodó szert, a háziszappant. Én még tanúja voltam nagymamám szappanfőzésének, és lúgozásának 1956-ban. Disznóvágástól gyűjtötte az elhasznált zsírt (kisült hurkazsír, a belekről lekapart háj stb.), egy fazékba feltette főzni esővízzel, marószódával. Állandóan kevergette, azután mikor kész volt kiöntötte egy formába, majd miután megkeményedett földarabolta.

Mosás 

Az asszonyok egyik legfárasztóbb munkája, a lúgozás utáni nagymosás volt, a Galgán. Erre évenként háromszor, négyszer került sor, leggyakrabban a nagy ünnepek, karácsony, húsvét, búcsú, vagy családi események: lakodalom, keresztelő stb. előtt. Az így összegyűlt holmi mosása 2,3 napig is eltartott. A fertőtlenítendő holmit kifőzték (pelenka, zsebkendő, beteg ágyneműjét stb.). A nagyon szennyes holmit és a szőtt vászonruhákat lúgozták, csak ezután került sor a mosásra. Édesanyám mesélte, hogy ez hogyan is zajlott. Nyáron, nagy melegbe még élvezetes is volt a patakban való mosás. A nehezebb holmikat (pokróc, szalmazsák, lepedő, vászonruhák) a férfiak hordták ki és haza puttonyba, vagy talicskával (fúrikkal). A kisebb darabokat a nők hátikosárban vitték. A férfiak szállították ki és ők is állították be a padlót, amin az asszonyok álltak. A ruhát „pieskoval" sulykolóval verték, így távolították el az anyagból a szennyeződést. Miután jól kiöblítették, kitették a fűre száradni, így a nap nemcsak megszárította, hanem ki is fehérítette a szoknyákat, gatyákat, ingeket, lepedőket. Télen sokkal megerőltetőbb és egészségtelenebb volt ez a munka.

A férfiaknak először léket kellett vágniuk a jégen és ezen elhelyezni a padlót, a kivitt és a hazahozott ruha is fagyott volt, így sokkal nehezebb is. Á nők ruhájára, ahogy mostak, ráfagyott a víz akárcsak a csizmájukra. Hogy valamennyire fölmelegítsék magukat, a férfiak által hozott forralt bort iszogatták Otthon a ruhákat kiteregették, hogy jól kifagyjon. A fagy, akár a nap, szintén fehérítette a ruhákat.

Kenyérsütés 

A falusi háztartásokban hetente egyszer, vagy kétszer sütöttek kenyeret a család nagyságától függően. A pékségbe be kellett jelentkezni, hogy a korareggeli, vagy a délelőtti sütést szeretnének e igénybe venni. A kenyérnek pontos időre ott kellett lennie. Az asszonyok miután elkészítették a tésztát, konyharuhát tettek a szakajtóba, és belehelyezték a kenyérnek valót. Ha több kenyeret vittek az egyiket a hátikosárba tették. Szépen felöltöztek (kimenő ruhába), fölvették a hátit és a másik szakajtót mindkét kézzel magukhoz ölelve mentek a pékségbe.

A korai sütésű kenyereket nyolc órakor már hozták haza. Ilyenkor gyakran találkoztak, és el is beszélgettek azokkal a lányokkal, asszonyokkal, akik a csarnokba vitték a frissen fejt tejet (ezt vödörben vitték). Nem mindig lehetett kenyeret sütni, itt is voltak tiltott napok.

Gyerek munkák 

A gyerekek legkisebb koruktól kezdve részt vettek mind a mezőgazdasági, mind a házkörüli munkában. A lányok az anyjuktól, a fiúk az apjuktól sajátították el a nemüknek megfelelő feladatokat. A 14-15-éves lány helyzete megváltozott a családban, édesanyja egyre több feladattal bízta meg. Vigyáznia kellett kisebb testvéreire, végezni a napi takarítást, segédkeznie a házi munkákban. Dologidőben, szülői jelenlét nélkül is kijárt a mezőre szénát gyűjteni, a szőlőbe kacsolni, kötözni, aratáskor markot szedni. Ősszel szüretelni ment, télen fonni. Minden olyan munkát megtanult, amit később asszonyként csinálnia kellett, de most még csak „segített". A fiú az apja közelében a férfimunkákkal és szerepekkel ismerkedett.

A gyermeki tevékenységek közé tartozott a libapásztorkodás, tehénőrzés, víz és ételhordás, kisebb takarítás, állatok etetése, segítés a mosásban, főzésben. Ezek közül olyan munkákat is végeztek, amiért másoktól pénzt kaptak, például, mikor saját libáikon kívül, mások libáinak, vagy fiúk esetében teheneinek őrzését vállalták. Többen mesélték, hogy ebből vették meg a bérmálási szoknyát, vagy ezekből telt iskolai könyvekre, füzetekre. Sokakat gyermeknapszámba küldtek a szülők.A libák egész napos őrzésnek módját „stáválás"-nak hívták Ezt csak nyáron lehetett megvalósítani, amikor nem volt iskola„A falusi gyerekeket korán fogták tőlük elvárható munkavégzésre. Ilyen volt a libák őrzése.Aratás után, amikor a gabona már a tarlón keresztekbe rakva utószáradt, a tarlókon legeltettük a libákat. Nálunk akkor hármas vetésforgót alkalmaztak, vagyis az egymást követő dűlőrészeket három részre osztották. Ugyanabban a dűlőben minden tulajdonos az első évben búzát, a másik dűlőben árpát, a harmadik dűlőben takarmányfélét termeltek. A falu északi és déli határrészében Nyugatról keleti irányban végig vizesárok húzódik. A déli határrész árkát „lúcskai árok"-nak, az északi határrész árkát „mocsulyai árok"-nak nevezik A vetésforgótól függően az egyik évben a lúcskai, a másikban a mocsulyai árokban deleltünk. Az árkok akácfáinak lombja egész nyáron hűs árnyékot biztosítottak nekünk. Libapásztorokként a vizes árkot bandákba verődve felosztottuk egymás között. Az árok nekünk jutó szakaszán gátat építettünk. A felduzzasztott vízben itattuk a libáinkat és egész nyáron abban fürödtünk. Esős nyarakon a patak megduzzadt, az áradás elszakította a gátakat, a vizünk elszökött. Új gátat kellett építeni. Napok múltak el, amíg az egyes szakaszok újra feltöltődtek. Ilyen alkalmakkor a vízért a gyerekbandák közt valóságos háborúk dúltak. Napi programunk általában a következőképpen alakult:Korán reggel napfelkelte előtt vettük a tarisznyánkat, amelyben anyánk az egész napra való ételt pakolta, és kihajtottuk a libákat a tarlóra. Azok nagy területen szétszóródva, csendben legeltek, összeszedegették a kalászokból kipergett gabonaszemeket. Legeltettünk, amíg a nap nem sütött melegen. Libáink addigra jól megtömték a begyüket. A libapásztorok akkor a libáikkal elindultak a delelőhöz. A jóllakott, megitatott libák a hűvös árnyékban csőrüket szárnyaik alá dugva, mozdulatlanul aludtak. Most aztán következett a libapásztorok igazi élete. Az árokpart valamely tágasabb részén a szomszédos bandák tagjai, fiúk és lányok összeverődtünk és kezdődött a játék. Szervezői mindig az idősebbek voltak. A legkülönbözőbb játékokat találták ki. Volt köztük főzőverseny, sportjáték, gyermeklakodalmas, orosz-japán háború stb. A fürdésnek külön szertartása volt. Mi fiúk meztelenül fürödtünk ä velünk egykorú lányok a parton ülve, összegyűjtött vadvirágokból koszorút fontak és néztek bennünket. Mi pajzánkodtunk. A patak partján nőtt fűcsomóba kapaszkodva, háttal a víznek versikét mondtunk: (fordítás)

Szart Janko szart,

Fűbe kapaszkodott.

A fű elszakadt,

Jankó beleesett.

 Ekkor hátra bukfenccel a vízbe dobtuk magunkat. A lányok nem fürödhettek a fiúkkal. Egyik kedvelt játékunk volt az angyal-ördög játék, úgy hívtuk: cin-cin, gon-gom. Vezetője egy idősebb lány volt, aki a gazdasszony szerepét játszotta. Az angyal mindig lány, az ördög mindig fiú volt. Két lány a kezükön egyenként hordták barátnőiket a fiúk elé (magyar megfelelője: Gólya viszi a fiát) és énekeltek, (az eredeti szöveg a szlovák részben itt csak a fordítás):

Gégei hord ki,

fekhelyet viszünk mi

Hol a tyúkok alszanak,

Oda helyezzük ki.

 Amikor minden lány a fiúk csapata előtt volt, a lányok angyalt, a fiúk ördögöt választottak. Azoknak a többiektől távolabb kellett menni. A gazdasszony minden ottmaradt játékosnak valamilyen színt adott. Pl. arany, ezüst, piros stb.

A gazdasszony elé felváltva jött az ördög, majd az angyal színt kér

Ördög: Cin, cin, gon, gom.

Gazdasszony. Ki vagy?

Ördög: Az ördög.

Gazdasszony: Mit akarsz?

Ördög: Színt.

Gazdasszony: Milyet?

Ördög: Pirosat.

 Ha volt olyan szín, az a játékos az övé lett, vagyis ördög. Ugyanazt megismételte az angyal. A találgatást addig folytatták, amíg valamennyi színt ki nem találták. A játékosok annak megfelelően vagy angyalok, vagy ördögök lettek. Akkor az angyalok és az ördögök egymással szemben felsorakoztak. A gazdasszony így szólt: Nosza, ördögök, az angyalokra! Akkor a játékosok egymásnak estek. A végén az angyalok elmenekülnek.

Délután, amikor a forróság alábbhagyott, a libák már zajosabbakká, nyugtalanabbakká váltak. Ilyenkor megitattuk őket, majd minden libapásztor külön-külön ment a saját libáit legeltetni. Tartott ez napnyugtáig. Ahogy esteledett, úgy lett egyre hangosabb a libapásztorok énekétől a határ.

Fehér lúd lebegett,

szállott a víz felett,

siratta a lányka,

a szabad életet

Olvasás holdfénynél .

„Amikor befejeztük a libapásztorkodást augusztus végén, mondta Antalics Erzsébet, Galgagutai adatközlő, az utolsó nap szalagokkal feldíszítettük azt a botot, vagy botokat, amivel a libákat őriztük, és átadtuk a gazdának, vagy gazdáknak (volt olyan, aki több család libáját is őrizte). Ekkor fizették ki a bérünket is. Édesanyámmal elmentünk a Sziráki vásárba, ahol a kaott pénzből ruhákat vettünk az iskolába".

A tavaszi libapásztorkodás a faluhoz közelebb lévő helyeken történt (réten, szérűn, hegy alján stb.), mivel a kis libák nem bírták volna a hosszabb utat. Vizet is kellett vinni vödörbe, és itatót is. Ebben az évszakban, a gyerekek inkább csak délután vigyáztak a libákra, hisz délelőtt az iskolában voltak Délelőtt az idősebb „mamókák, apókák" voltak velük. A játékok ekkor sem maradtak el. Többnyire körjátékokat, fogócskát, bújócskát játszottak, a fiúk fára másztak, faáakon hintáztak, kacsóztak. Még akkoriban vót kisbíró, én is vótam rövid ideig.Hamar rájöttem, csak cseléd meg kifutófiú vagyok. Korán reggel ő takarította a hivatal helyiségeit, télen ő volt a fűtő is. A hivatalos órákban ő kézbesítette az adóíveket, a különböző testületi ülésekre szóló meghívókat, ő kezelte a községi hídmérleget és ő dobolta végig a falut, tájékoztatván a lakosságot a főjegyző vagy a bíró fontos közleményeiről. Annak pedig megvolt a hagyományos formája. Először is a községháza előtt, az út közepén megállt s addig ütötte a dobot, amíg a környék minden házából valaki elő nem jött. Aztán hangos recitálással, hogy mindenki hallja és értse, elkezdte: „Közhírré tétetik a község lakosságának, hogy kutyaoltás, útjavítás, adóösszeírás lesz, stb." Ezt minden hallótávolságban, szertartásosan meg kellett ismételni. Bizony jó időbe tellett, amíg a kisbíró a község valamennyi utcáját ötven lépésenként megállva, végigdobolta, végig kiabálta a falut. Akkor el is ment a hangom mindörökre. Gyermeknapszámon vótunk serdülő legényként a faluban vagy a tanyán alacsony bérért olyan munkáknál alkalmaztak, ahol különben teljes bérért felnőtt munkásokat kellett volna alkalmazni. Tavaszi és őszi vetések idején, pl. ló vezetők voltunk. Ahhoz, hogy a lovak által vontatott vetőgép a neki megfelelő nyomvonalon haladjon, a lovakat vezetni kellett. A gazdaság szarvasmarha- és sertéstenyésztéséhez nagy mennyiségű abraktakarmányra volt szükség. A gazdaság darálóinál minket alkalmaztak. Az egyes magvak cséplésénél -mint borsó, mák, lucerna - a könnyebb munkát velünk végeztették. Ehhez hasonló volt a vetőmag tisztítása, csávázása, a gépi kukoricamorzsolás stb.Életem talán leghosszabb, legnehezebb napja a száraz borsó csépléshez fűződik Június közepén, egy szombati napon történt. A napszámosnak napkeltekor munkába kellett állnia. A vártanya a falutól mintegy nyolc kilométerre esik. Tanyája a környék egyik legmagasabb pontján épült. Ott a nap június közepén négy órakor már világított. Hajnali háromkor már útban voltunk, hogy időben munkába állhassunk. Hatalmas borsókazlat kellett kicsépelnünk. A munkacsapatban engem a velem, egykorú barátommal, A hulló borsószárat az elevátortól a kazalrakóhoz kellett továbbítanunk. Ez a felnőtt férfiak számára is kemény munka lett volna. Megállni egy percre sem lehetett, mert betemetett volna. Nyolc órakor volt a reggeli. Addig félműszaknyi munkaidő ment el. Már fájtak az oldalaim és még csak reggel volt. Félórai reggeli idő után „auf', munkára fel. Csépeltünk megint ebédig. Az ebédidőt a pusztai kisharang kondulása jelezte. A közeli kisdiófa árnyékában hamar megettem a karéj zsíros kenyeret és máris elaludtam. A kétórai munkakezdéshez úgy ráztak fel a felnőtt munkások A cséplés éjfélig tartott. A főnökök azt mondták, a nyitott kazal hétfőig megázhat, a termés értékét veszti. A cséplést nem lehet leállítani, amíg a borsó utolsó szemig a zsákba nem kerül. 

Nagymama sok imára tanított meg bennünket, ő volt az aki munka előtt mindig elmondott egy imát, amit nagyapa csendben hallgatott meg.

Vasárnap a pap is imádkozott a földművesek munkájára áldást kért.

Áldás a földművesek munkájára

Ó,mennyei Atyám, köszönöm Neked a földművesek áldott munkáját. Adj nekik erőt és kitartást mindennapi teendőikhez. Segítsd őket a természet megértésében és a bőséges termés elérésében. Áldd meg kezüket, hogy minden, amit ültetnek, virágba szökkenjen és gyümölcsöt hozzon. Áldd meg családjukat és szeretteiket is, akik támogatják és segítik őket ebben a nemes munkában. Ámen.

Hálás szívvel a gazdákért

Urunk, hálásak vagyunk Neked a földművesekért, akik keményen dolgoznak azért, hogy élelmiszerrel láthassanak el minket. Adj nekik lelki és fizikai erőt ahhoz, hogy mindig legyen bőséges termés a tábláikon. Áldd meg őket jó idővel, hogy sikeres legyen a betakarítás és megóvd a termést minden kártevőtől. Köszönjük neked az áldott kezüket és áldott munkájukat. Ámen.

Ima a gazdák családjaiért

Drága Jézus, kérünk Téged, hogy vedd körül szeretettel és védd meg a földművesek családjait. Adj nekik bölcsességet és türelmet ahhoz, hogy támogassák egymást ebben a nehéz munkában. Segítsd őket egészségben maradni és megtalálni az egyensúlyt a munka és családi élet között. Áldj meg minden tagot ezen családokban gazdag áldásoddal. Ámen.

Hálás szívvel az áldott termésért

Mennyei Atyánk, köszönjük Neked az áldott termést, amit a földművesek gondos munkájának köszönhetünk. Adj nekik továbbra is bölcsességet és kitartást ahhoz, hogy gondosan óvják és betakarítsák azt. Kérünk Téged, óvd meg a termést minden kártevőtől és segítsd őket abban, hogy minél több emberhez eljusson az egészséges élelmiszer. Köszönjük Neked mindazt az áldást, amit nap mint nap ránk öntesz. Ámen.

Ima a földművesek munkájáért

Ó,mindenható Istenünk, könyörülj a földművesek munkáján! Adj nekik kitartást és erőt a nehéz fizikai munkához, hogy gondoskodni tudjanak a természet ajándékairól. Segítsd őket abban, hogy bőséges termést arassanak, és legyen áldás a kezük munkájára. Áldd meg a gazdák fáradozását, hogy tápláló élelmiszerekkel lássák el az embereket.

Hála a föld termékenységéért

Dicsértessék Teremtőnk, hogy olyan gazdag és termékeny földet teremtettél számunkra! Köszönjük Neked az áldott földet, amely táplál és éltet bennünket. Segíts minket abban, hogy tisztelettel és gondossággal bánjunk ezzel az ajándékkal, hogy mindig bőséges termésben részesülhessünk.

Isten áldása a gazdákra

Urunk, áldd meg a földműveseket és családjukat! Adj nekik lelki és fizikai erőt ahhoz, hogy fáradozásuk gyümölcsöző legyen. Védj meg minden veszélytől és segíts megőrizni a termést az időjárás viszontagságaitól. Legyen áldás rajtuk és munkájukon mindörökké!

Ima a betakarítás sikeréért

Urunk, segíts a gazdáknak sikeresen befejezni a betakarítást! Add nekik jó időjárást és biztonságot az aratás ideje alatt. Óvd meg a termést minden kártevőtől és biztosítsd számukra elegendő segítséget. Hálásak vagyunk mindenért, amit ajándékaid között kapunk! Ámen.

Ima a földművesek munkájáért

Ó,mindenható Istenünk, köszönjük Neked a földművesek áldott munkáját! Áldd meg kezüket és segítsd őket naponta a természetben való kemény munka során. Adj nekik kitartást, bölcsességet és türelmet, hogy mindig jó döntéseket hozzanak a gazdálkodásban. Áldd meg a termést és adj bőséges termést kezük munkájára. Ámen.

Hála a föld termékenységéért

Köszönjük neked, Istenünk, az áldott föld termékenységét! Segítsd a földműveseket abban, hogy jól gondoskodjanak róla és becsüljék meg azt az áldást, amit tőled kapnak. Adj nekik erőt és kitartást ahhoz, hogy gondosan műveljék és termesszék meg azt, amire szükség van. Hálásak vagyunk minden egyes termésért, amit adni fog nekünk az idén is. Ámen.

Isten áldása a gazdákra

Urunk, adj áldást a földművesekre és családjaikra! Vedd körül őket szereteteddel és védd meg őket minden veszélytől. Adj nekik bölcsességet és hatalmat ahhoz, hogy gondosan vigyázva a termést szaporítsák a földön. Legyen velük minden lépésben és adj nekik bőséget mind anyagiakban, mind lelkileg. Köszönjük Neked mindazt az áldást, amit ránk zúdítasz általuk. Ámen.

Jó időjárásért és bőséges termésért imádkozunk

Urunk, kérünk Téged: adj jó időt a gazdáknak! Segítsd őket abban, hogy ideális körülmények között dolgozhassanak a mezőn. Adj bőséges esőt és napsütést úgy, hogy minden növény egészségesen fejlődjön és jó termést hozzon. Légy velünk abban az imában is, hogy minden családnak elegendő legyen az asztalán, s mindannyian megbecsüljük azokat az embereket, akik ezt lehetővé teszik számunkra. Ámen.

Áldás a földművesek munkájára

Ó,mennyei Atyánk, köszönjük Neked a földművesek áldott munkáját! Segíts nekik erőt és kitartást adni mindennapi feladataik ellátásához. Áldd meg kezüket, hogy bőséges termést arathassanak, és áldd meg szívüket, hogy szeretetteljesen gondoskodjanak a teremtett világ kincseiről. Köszönjük Neked a földművelés szépségét és jelentőségét, segíts minket abban, hogy tiszteletteljesen kezeljük az általuk teremtett élelmiszereket. Ámen.

Jó időjárásért való imádság

Urunk, kérünk Téged, adj jó időt a földműveseknek! Segíts nekik abban, hogy a nap sugarai és az eső áldása egyszerre legyen jelen az életükben. Add meg nekik azt a megfelelő arányú esőt és napsütést, amire a terménynek szüksége van a bőséges növekedéshez. Köszönjük Neked az időjárás változatos csodáit, és kérünk Benned bölcsességet és irgalmas kegyelmet ahhoz, hogy a gazdák mindig megtalálják az egyensúlyt az időjárás viszontagságaiban. Ámen.

Hálás szívvel a gazdákért

Dicsértessék az Úr Istenünk, aki gondoskodik rólunk minden nap! Köszönjük Neked a földművesek munkáját és áldozatát. Adj nekik kitartást és lelki erőt ahhoz, hogy mindig hálásak maradjanak a te természetes ajándékaidért. Segíts nekik abban, hogy családjukkal együtt boldogan élhessenek abból a bőségből, amit a Te kegyelmedből nyernek. Áldd meg őket gazdagon mindazokkal az ajándékokkal, amelyekkel te áldozatos munkájukért jutalmazod őket. Ámen.

Védőszentünk segítse az imánkat

Szent István királyunk, akinek szent ünnepeire most készülünk, könyörögj értünk Isten előtt! Kérünk Téged: légy közbenjárónk azon imákban is, amelyeket most mondunk érted. Add meg kegyelmedet földműveseinknek is: segítsd őket munkájukban és védd meg őket minden bajtól! Adj nekik lelki erőt ahhoz, hogy mindig hálásak legyenek minden jóért és minden nehézségben is bízzanak Benned. Ámen.

Áldás a földművesek munkájára

Mennyei Atyánk, köszönjük Neked a földművesek áldott munkáját, akik nap mint nap keményen dolgoznak azért, hogy élelmiszert teremtsenek számunkra. Áldd meg kezüket és szívüket, erősítsd meg őket fizikailag és lelkileg a nehéz munka során. Segítsd, hogy bőséges termést arassanak és sikeres legyen a betakarításuk. Áldd meg az általuk nevelt növényeket és állatokat, hogy egészségesek legyenek és tápláló élelmiszert adjanak nekünk. Köszönjük Neked a földművesek áldott munkáját, ámen.

Hála a termékeny földért

Mennyei Atyánk, hála Neked a gazdag és termékeny földért, amely táplál bennünket és lehetővé teszi számunkra az élelmet. Köszönjük Neked az időjárás változatosságát, ami lehetővé teszi a természetes folyamatokat és a bőséges termést. Kérünk Téged, hogy áldd meg ezt a gazdag földet, hogy továbbra is bőséges termést hozzon és táplálékot nyújtson mindannyiunknak. Segíts minket abban, hogy becsüljük és védelmezzük ezt az ajándékot, amit Tőled kaptunk. Hála Neked a termékeny földért, ámen.

Isten áldása a gazdákra

Mennyei Atyánk, kérünk Téged, hogy áldd meg a földműveseket és családjaikat az általuk végzett kemény munkaért. Adj nekik erőt és kitartást a napi feladatok elvégzéséhez, segítsd őket abban, hogy bölcs döntéseket hozzanak a gazdálkodás során. Áldd meg az egész családot egészséggel és boldogsággal, legyen bőség minden területen az életükben. Köszönjük Neked az áldott gazdákért és családjaikért való gondoskodást, ámen.

Jó időjárásért és bőséges termésért

Mennyei Atyánk, kérünk Téged, hogy adj jó időt a földműveseknek az aratás ideje alatt, hogy sikeres legyen a betakarításuk és bőségben részesüljenek. Adj nekik erőt és kitartást az időjárás viszontagságainak ellenére is, segítsd őket abban, hogy hittel dolgozzanak minden nap. Áld meg a termést és óvd meg azt mindenféle veszélytől. Köszönjük Neked az időjárás irányítását és gondviselését a földművesek érdekében, ámen.

Imák

 

Édes Jézus légy vendégünk áldd meg amit adtál nékünk.

Étkezés előtti imák

Édes Jézus ide halgass,

éhes vagyok mint a farkas.

Aki ételt italt adott annak neve legyen áldott.

--------------------------------------------------

Édes Jézus légy vendégünk,

Áldd meg amit adtál nékünk.

Adjad, Uram, hogy jólessék,

Jézus neve dicsértessék.

Ámen.

--------------------------------------------------

Atyánk, a föld minden javát jóságodból élvezzük.

Add, hogy a szent igazságot szomjúhozzuk s éhezzük! 

--------------------------------------------------

Az asztal terítve, immár minden kész,

gazdagon terített az angyali kéz,

jóságát lássátok és tiszteljétek,

mit Ő adott hálás szívvel vegyétek.

Ámen.

--------------------------------------------------

Asztali-áldás

Ki asztalt terítesz az égi madárnak,

Teríts asztalt, teríts szegénynek s árvának.

Nyújtsd ki Atyánk, nyújtsd ki jóságos kezedet,

Adj a koldusnak is tápláló kenyeret.

Ételben, italban legyen bőven részünk,

Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk.

Ámen 

--------------------------------------------------

Megígérted: velünk leszel,

Asztalunknál velünk eszel,

Mint akárki, ha velünk ül.

Add, Uram, hogy közösségünk,

Téged itt lásson vendégül. 

--------------------------------------------------

Kevés hallal s pár kenyérrel nagy tömeget jóllakattál.

Áldd meg, amit nekünk adtál

soha egy embert se hagyjál küzdeni az éhezéssel! 

--------------------------------------------------

Áldj meg minket Úristen,

s ez adományaidat, amelyeket a Te bőkezűségedből

akarunk magunkhoz venni a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. 

--------------------------------------------------

Áldd meg, Urunk,

asztalközösségünket,

S add, hogy akik most itt

egybegyűltünk,

És ajándékaidban részesülünk,

Legyünk egyek mindig a Te

szeretetedben

És szolgálatodban is. A mi Urunk,

Jézus Krisztus által. Ámen.

--------------------------------------------------

Áldd meg Urunk életünket, és

áldd meg böjtölésünket, hogy részt

vehessünk Fiad pusztai böjtölésének

kegyelmeiben. Aki Veled él és

uralkodik, mindörökkön örökké.

Ámen.

--------------------------------------------------

Áldott legyen az irgalmas Úr,

kezdettől fogva Ő táplál minket.

Ő ad eledelt minden élőnek.

Töltse el szívünket örömmel, derűvel,

juttasson mindabból, amire szükségünk van,

és engedje, hogy bővelkedjünk jó cselekedetekben!

A mi Urunk, Jézus Krisztus által, övé a dicsőség, a

hatalom, a tisztelet és az imádás a Szentlélekkel együtt

mindörökkön-örökké. Ámen.

--------------------------------------------------

/Apostoli Konstituciók 7,49/

Légy áldott, Uram aki gyermekkorunktól fogva táplálsz minket!

Te adsz eledelt minden élőlénynek,

Szívünket megtöltöd örömmel és vidámsággal,

Noha mindennap átéljük nyomoruságunkat,

Mégis elárasztasz jótétetményeiddel

A mi Urunkban, Jézus Krisztusban.

Ővé a tisztelet a dicsőség és a hatalom mindörökké!

--------------------------------------------------

Hálát adunk neked, Atyánk,

A te Fiadban, Jézus Krisztusban kinyilvánított feltámadásunkért

Ahogy ez a kenyér is, mely asztalunkra került,

Egykor a gabonaszemekben szerte-szét volt,

De most eggyé lett,

Ugy tedd eggyé egyházadat is,

A föld végső határairól egybegyűjtve országodban!

Tiéd a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké!

--------------------------------------------------

/Papirusztöredék/

Urunk, Istenünk, aki feltámadtál a halálból,

Életet ajándékoztál az embereknek,

Irgalmas voltál a világmindenséghez,

Áld meg ezt az ételt, mely itt van előttünk az asztalon,

Áld meg azokat is akik belőle táplálkoznak,

Ajándékozd meg őket mennyei élettel!

Őrizd meg ezt a házat minden lakójával együtt,

Akik a hitből élnek és betelnek szereteteddel,

Tartsd távol tőlük minden rosszat és gonoszságot,

Add nekik kegyelmedet és irgalmasságodat!

Étkezés utáni imák

Aki ételt, italt adott,

Annak neve legyen áldott.

Nekünk adtál, hála Isten!

Annak is adj, kinek nincsen. Ámen.

--------------------------------------------------

Megköszönjük a kenyeret,

Mi Atyánk, ki vagy az égben,

Add, hogy segíthessünk annak,

Aki szenved nagy szükségben. Ámen 

--------------------------------------------------

Asztali áldás

Gondviselő Atyánk, asztalodtól kelve

Szívből hálát adunk kezünk összetéve.

Áldd meg ezt a házat s ennek gazdáját,

Fordítsd vissza néki a vendéglátását.

Szánd meg a szegényt, a szenvedőt s az árvát,

S a benned bízóknak viseld mindig gondját!

Ámen 

--------------------------------------------------

Hálát adunk neked mindenható Úristen,

minden jótéteményedért,

aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen. 

--------------------------------------------------

Szánd, Uram, a szenvedőket,

Szánd, Uram, az éhezőket,

Hiszen ez a te világod!

Add, hogy mi is értük éljünk,

Add, hogy dolgozhassunk értük,

S jöjjön el a te országod!

--------------------------------------------------

Istenünk, Te szeretetből tápláltál és jóllakattál minket.

Dicsérünk és áldunk Téged minden természetes és természetfeletti

Ajándékodért, aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

--------------------------------------------------

Mindenható Istenünk! Te a külsőséges áldozatokban nem leled kedvedet, de

a megtört és alázatos szívet nem veted meg. Teremts bennünk új szívet és új

lelket, hogy osztatlan szívvel szolgálhassunk Neked!

Reggeli imák

Szívből kérlek Istenem,

ma egész nap légy velem.

Segíts meg, hogy jó legyek,

mindenkivel jót tegyek.

Ha rámnézel e napon,

öröm legyen arcodon.

 

----------------------------------------

 

Jézusom én kérve-kérlek,

Bajtól és bűntől Te védj meg!

Áldd meg számomra e napot,

Mit kegyelmed újból adott! Ámen.

 

----------------------------------------

Szívem első gondolata

Hozzád száll fel Istenem,

Te őriztél meg az éjjel,

Maradj ma is énvelem.

Téged áldlak és imádlak,

Mint szerető gyermeked,

Szívem csakis azt akarja,

Ami kedves teneked.

Édes Jézus, add kegyelmed,

Őrizz engem szüntelen,

Hogy egész nap neked éljek

Tiszta szívvel, bűntelen.

Szűz Mária, Jézus anyja,

Te mindnyájunk Anyja vagy,

Oltalmazz meg minden bajtól,

Kísértésben el ne hagyj!

    

----------------------------------------

Reggel mikor felkel a nap,

Szeretettel szólítgatlak:

Égi Atyám, hála Néked,

Dicsérlek és áldlak Téged.

Szüleimet mindig védjed,

Lakjon köztünk békességed,

Segíts mindig jónak lennem,

Sok örömük legyen bennem.

 

 

----------------------------------------

Elmúlt az éj, felkelt a nap,

Jó Istenem én áldalak.

Velem voltál, megőriztél,

Hatalmaddal körülvettél.

Ha velem vagy s enyém maradsz,

Munkámhoz új erőt, Te adsz.

 

Esti imák

Kezed közé leteszem

elmúlt napom Istenem,

Minden munkám örömöm,

a mai napot köszönöm.

Ígérem még jobb leszek,

őrizd Uram gyermekedet.

----------------------------------------

Áldlak téged, jó Istenem,

Hogy kegyelmed volt ma velem;

Segítettél, erőt adtál,

Csendes estre eljutattál.

Hadd pihenjek az éjjelen

Áldó, védő, szent kezeden.

És ha reggel felébredek,

Engedelmes gyermek leszek. Ámen.

 

----------------------------------------

 

Ó, édes, Istenem,

Hálát mond a lelkem,

Hogy egész napon át

Úgy szerettél engem.

 

Bánom sok vétkemet,

Szent Fiadnak vére

Mossa le kegyesen

Szívemet fehérre!

 

Virrasszon felettem

Gondviselő szemed,

Kérlek, óvd az éjjel

Testemet, lelkemet.

 

Szűzanyám s őrangyal,

Legyetek énvelem,

Ha ti rám vigyáztok,

Nyugodt lesz éjjelem. Ámen.

 

----------------------------------------

Este ha lenyugszik a nap,

Szeretettel szólítgatlak:

Égi Atyám, hála Néked,

Dicsérlek és áldlak Téged.

Szüleimet mindig védjed,

Lakjon köztünk békességed,

Segíts mindig jónak lennem,

Sok örömük legyen bennem.

 

----------------------------------------

Én Istenem , jó Istenem

Becsukódik már a szemem

De a Tiéd nyitva Atyám

Amíg alszom vigyázz reám.Ámen

 

 

----------------------------------------

Urunk, fölséges Isten,

egyedül te vagy halhatatlan

és fényességed alkonyt nem ismer.

A mi napunkra éjszaka borul.

Maradj velünk irgalmas szeretettel!

Eléd emelem az elmúlt napot,

amit csak tettem: a jót is, a rosszat is.

A jót neked köszönöm,

a rosszat bánni akarom előtted.

Fogadj el és ismerj magadénak!

(Lelkiismeretvizsgálat)

Atyám, a szívem vádol engem,

de te nagyobb vagy a szívemnél.

Nem mentegetőzöm: te mindent tudsz

és megbocsátasz nekem,

mert Jézus meghalt értem.

Áldd meg az egész emberiséget

és vezesd Országodba!

Viseld gondját minden szükségében

népünknek, hazánknak!

Légy távollévő testvéreink oltalmazója,

a megholtaknak pedig adj örök nyugodalmat

Krisztus, a mi Urunk által.

Amen

 

----------------------------------------

Látogasd meg, kérünk Urunk,

ezt a hajlékot, és az ellenség minden

cselvetését messze űzd tőle.

Szent angyalaid lakozzanak benne,

békében őrizzenek minket,

és a Te áldásod legyen rajtunk mindig.

Védj meg, Urunk,

minket ébren,

őrizz meg álmunkban,

hogy Krisztussal virrasszunk

és békében nyugodjunk.

Ámen.

 

----------------------------------------

    

Esti imádság (ének)

 

Csendes alkony száll a földre,

Munka és gond elpihen,

Édes Jézus hozzád jöttem,

Pihenni Szent Szíveden.

Örök lámpa őrzi csendben,

Szereteted Szent lakát,

Angyal ajkak zengik halkan,

Édes Jézus jó éjszakát.

Édes Jézus áldj meg minket,

Védj meg Isteni barát,

Engemet is enyéimet,

Adj nekünk jó éjszakát.

Édes Jézus későre jár,

Búcsúzom is tőled már,

De még egyszer köszöntelek,

Édes Jézus jó éjszakát.

 

----------------------------------------

Adjon Isten jó éjszakát

Adjon Isten jó éjszakát,

küldje hozzánk őrangyalát,

terjessze ránk szent áldását,

köszöntsük a Szűz Máriát!

Köszöntsük a Szűz Máriát

Vele együtt ő Szent Fiát,

Jézus, Mária szent neve

legyen nekünk örömünkre.

Íme eltűnt a fényes nap,

felkel-e még nekünk holnap?

Míg számadásom nem egész,

nem vagyok még útra kész.

Íme sötétben maradok,

Jöjjetek élő csillagok,

Ragyogjatok élő tüzek

dicsőült mennyei szentek!

Te is őrző szent angyalom,!

Míg el nem nyer a sírhalom,

míg a testem nyugosztalom,

légy mellettem oltalmazóm!

     

----------------------------------------

 

Esti ima - Himnusz

 

Immár a nap leáldozott, Teremtőnk, kérünk tégedet:

légy kegyes, és maradj velünk, őrizzed, óvjad népedet.

Álmodjék rólad a szívünk, álmunkban is Te légy velünk,

Téged dicsérjen énekünk, midőn új napra ébredünk!

Adj nékünk üdvös életet, szítsd fel a szív fáradt tüzét;

a ránk törő rút éjhomályt világosságod rontsa szét!

Kérünk, mindenható Atyánk, Úr Jézus Krisztus érdemén,

ki Szentlélekkel és Veled uralkodik, s örökre él. Ámen.

 

----------------------------------------

Záró imádság

Mennyei Atyám, köszönöm neked a mai napot. 

Köszönetet mondok mindazokért, akiket mellém állítottál: 

köszönöm a szüleimet, a testvéreimet, az osztálytársaimat, a tanáraimat. 

Kérlek, add, hogy úgy tudjam őket elfogadni és szeretni,

 ahogyan te szeretsz engem: feltétel nélkül.

Kérlek, bocsáss meg mindazért, amivel ma megbántottalak,

és add nekem Szentlelked erejét,

 hogy a holnapi napot még inkább tetszésed szerint tudjam eltölteni:

 Jézus útján járva, mindenütt jót cselekedve! Ámen.

----------------------------------------

Lelkiismeretvizsgálat

 

• Hálát adok az Úristennek mindazért a jóért, örömért, amiben a nap folyamán részem volt.

• Bocsánatot kérek, ha hibát, bűnt követtem el gondolattal, szóval, cselekedettel vagy mulasztással.

Atyám! Kezemmel és eszemmel dolgoztam, elfáradtam. Adj testemnek pihenést, lelkemnek-szívemnek derűt, hogy további tetteimbe örömet, lelket vihessek, önmagamnak és másoknak hasznára válhassak. Ámen.

A munka szép és hasznos akár az imádság.

A NAP MEGSZENTELÉSE

„Fölkelő Nap, nem borulok elődbe,

Rég-pogányosan dalolok Neked most

Égfelé tartott tenyerekkel, arccal

Állok előtted.”

 

Reggeli imák

II. Rákóczi Ferenc reggeli imája

Uram, Istenem,

te engem nem érdemeim,

hanem egyedül irgalmasságod

kegye alapján alkottál képedre a földön;

alakíts engem törvényeid szerint szentségben,

igazságosságban és irgalmasságban,

hogy elvégezzem művedet ezen a napon

a tökéletességnek azon a fokán,

amit kívánsz tőlem.

 

Add meg nekem, Uram, a bölcsességet,

trónusod trónállóját,

hogy kormányozhassam azokat,

akiket alám vetettél

Urunk Jézus Krisztus szeretetében.

 

Ó, fejedelmek igaz példaképe,

Jézus Krisztus!

Segíts engem kegyelmeddel,

hogy szívemet el ne fordítsam Tőled,

Hozzád kell és Hozzád

akarok hasonlóvá válni!

 

Ó, élők és holtak bírája és királya!

Add, hogy életed példáin tanuljam meg

kormányozni és ítélni azokat,

akiket kormányzásra és ítéletre nekem adtál.

 

Uram, Istenem! Tiéd az éjszaka…

 

Uram, Istenem! Tiéd az éjszaka, és tiéd a nappal;

kezed műve a hajnali harmatcsepp és a Nap.

Add, hogy ma egész nap jókedvű és tiszta legyek,

a Világosság fia!

Köszönöm, hogy vagy, és hogy megteremtettél engem is.

Légy mindig jó hozzám,

és a Te irgalmas szereteted ragyogjon mindig fölöttem!

Óvj meg a bűntől a mai napon, tölts el a Te Lelkeddel!

Jó akarok lenni, hogy örömöd teljék bennem,

és szeretni akarlak Téged, Uram. Ámen.

 

Babits Mihály: Reggeli ének

A reggelt éneklem, az enyhe szépet

Ó reggeleim!

jó reggeleim!

Testem mint egy eleven béke ébred

Tejjel és mézzel folynak ereim.

 

Lelkem kilép az álom fürdejéből

Megint üde már

oszlik köde már.

Kilép az álmok sötét erdejéből

s egy dombra száll, egy kedves dombra száll.

 

És így néz széllyel hajnala hegyérül

mély multja fölé,

mult mélye fölé

s a tegnap és a tavaly köde gyérül

lába alatt, amint néz lefelé.

 

Nézi, mint uj ruhán foszolni fércet

a táj köd-egét

homályüvegét

s a kukoricaszál, a lenge, délceg

hogy hajlogatja tollas süvegét!

 

S a völgy fölött lassan mélyülve kékell

a szerte határ,

mit a meny kitár

s egy messze vers ébredő ütemével

kóvályg benne, mint hajnali madár.

 

Nagy Szent Makáriosz imáiból

I. Istenem, tisztíts meg engem, bűnöst, mert soha jót nem cselekedtem Teelőtted, és szabadíts meg a gonosztól, és legyen meg énbennem a Te akaratod, hogy elítéltetés nélkül nyithassam meg méltatlan számat és dicsőíthessem a Te szent Nevedet, az Atyáét és Fiúét és Szent Lélekét, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

II. Álmomból felkelvén korahajnali éneket ajánlok fel Néked, Üdvözítő, és leborulva kiáltok Hozzád: Ne hagyj bűnben meghalnom, hanem Te, Aki önként vállaltad a keresztre feszítést, áraszd reám a Te irgalmadat, és sietve kelts fel engem, aki restségben fekszem és üdvözíts engem az Előtted való szolgálatban és imádságban. Krisztus Istenem, az éjszakai alvás után virrassz reám bűntelen napot és üdvözíts engem. Ámen.

III. Álmomból felkelvén, Hozzád folyamodom, embereket szerető Uralkodó, és a Te könyörületeddel hozzálátok a Te műveidhez. Esedezem Hozzád: segíts meg engem minden munkámban, és szabadíts meg minden világi gonoszságtól, és az ördögi befolyástól ments meg engem, és vezess be a Te örökkévaló Országodba. Mert Te vagy az én Teremtőm és minden javaknak Gondviselője és Adományozója. Tebenned van minden bizodalmam, és Néked zengek dicsőséget, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

IV. Uram, Aki jóságod bőségében és könyörületességed sokaságában megadtad nékem, a Te szolgádnak, hogy az elmúlt éjszakát minden gonosz ellenség támadásától mentesen tölthessem el, Te Magad Uralkodó, mindenek Teremtője, méltass engem arra, hogy a Te igazi világosságoddal és megvilágosodott szívvel teljesítsem a Te akaratodat, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Nagy Szent Vazul imáiból

I. Mindenható Urunk, Seregek és minden testnek Istene, Aki a magasságban lakozol és az alázatosakra letekintesz, Aki megvizsgálod a szíveket és a veséket, és előre látod az emberek rejtett titkait; kezdet nélküli és örökkévaló Világosság, Akiben nincs átalakulás és árnyéka sincs a változásnak! Te Magad, halhatatlan Király, fogadd el mostani könyörgésünket, amelyet a Te irgalmad sokaságában bízva beszennyezett ajkainkkal mondunk. Engedd el vétkezéseinket, amelyeket cselekedettel, szóval és gondolattal, tudattal vagy öntudatlanul követtünk el, és tisztíts meg minket a test és a lélek minden fertőzetétől és add meg nekünk, hogy földi létünk egész éjszakáját éber szívvel és józan értelemmel töltsük el, várva a Te Egyszülött Fiad, a mi Urunk és Istenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus fényes és minden ember számára látható napjának eljövetelét, amelyen a Mindenek Bírája eljő dicsőséggel, hogy mindenkinek megfizessen cselekedetei szerint. Add, hogy ne elesetten és restségben találjon bennünket, hanem éberen, a munkálkodásban tevékenyen, és készen arra, hogy vele együtt belépjünk az Ő dicsőségének és isteni csarnokának örömébe, ahol szüntelen az ünneplők hangja és végtelen a gyönyörűsége azoknak, akik a Te orcád kimondhatatlan szépségét látják. Mert Te vagy az igazi világosság, amely mindeneket megvilágosít és megszentel, és Téged dicsőít az egész teremtés mindörökké. Ámen.

II. Téged áldunk Magasságos Isten és irgalom Ura, Aki mindig hatalmas és felfoghatatlan, dicső és félelmetes dolgokat cselekszel velünk, amelyeknek nincsen száma; Aki békés álmot ajándékoztál testünk erőtlenségének és munkáinkból eredő gyöngeségének kipihenésére. Hálát adunk Néked, hogy nem pusztítottál el minket törvényszegéseinkkel együtt, hanem meghitt emberszeretetet mutattál irántunk, és minket, akik a kétségbeeséshez álltunk közel, felkeltettél, hogy dicsőítsük a Te hatalmadat. Ezért Hozzád könyörgünk, a Te mérhetetlen jóságodért világosítsd meg gondolatainkat és szemeinket, emeld fel újra az alvás kábultságától restté vált elménket és nyisd meg ajkainkat, hogy teljenek meg dicséreteddel, hogy állhatatosan dicsőítsünk és megvalljunk Téged a mindenekben és mindenki által dicsőített Istent, a kezdetnélküli Atyát, Egyszülött Fiaddal és Szentséges, jóságos és éltető Lelkeddel együtt most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Mindenható Úristen, Te juttattál bennünket…

Mindenható Úristen, Te juttattál bennünket ez új nap kezdetéhez. Szentelj meg ma minket, hogy semmi bűnre ne vetemedjünk e napon, hanem a Te igazságod munkálására induljon minden szavunk, arra irányuljon minden tettünk és gondolatunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

John Henry Newman: Reggel

Lelkem és kezem Hozzád emelem.

Az éjből semmi nincs már bennem jelen,

így áldozok Neked.

Vállalom, mi vár rám, s szabadon teszem.

 

Szenvedélyem ellen tart e küzdelem;

már el nem tévedek!

Asztalod fölé hajtom a fejem,

s nem szégyennel! Győzök a tévelyen;

Atyám, vezess hát! – Útra így kelek.

(Megyeri Ábel fordítása)

 

Halljad meg, Uram, szavaimat… (az 5. zsoltár alapján)

Halljad meg, Uram, szavaimat, figyelmezz az én hívó szavamra, én Királyom, és én Istenem! Mert Neked könyörgök, Uram, már kora reggel, halld meg hangomat! Eléd állok reggel, és Feléd tekintek. Irgalmaddal eltöltve belépek a Te házadba, istenfélelemben imádkozom szent templomodban. Uram, Te vezérelj igazságodban engem, egyengesd előttem utadat! Mert Te Uram, oltalmad alá veszed a Benned bízót, megáldod az igazat, és körülveszi őt mint a pajzs, a Te jóakaratod!

 

Mindenható Istenem, mennyei Atyám…

Mindenható Istenem, mennyei Atyám Hálát adok Neked azért, hogy a mai napra felébresztettél! Neked ajánlom mai napomat és egész életemet! És esedezve kérlek, segíts meg engemet, hogy a mai napot is és egészéletemet is a Te dicsőségedre, a magam és Édeseim testi és lelki javára, Egyházam és Hazám dicsőségére tölthessem. Ámen!

 

Széchenyi István: Mindennapi ima

Mindenható bírája az embereknek s a megfoghatatlan nagy mindenségnek! Ámulattal és imádattal borulok le Előtted, s csak gyengeségemet s szorongó szívem dobbanásait érzem. Engedd megérlelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tomboló szenvedélyei ellenére már itt a földön elérhet! Add nekem azt a benső vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül a röghöz kötött halandó a Te szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a föld feletti szárnyalást el nem érheti, melyre az ájtatos ima a tétovázó kedélyt, hacsak rövid percekre is képesíti! Engedd, hogy ily magaslaton állandóan megmaradhassak! Acélozd meg bennem a gondolkodó erőt, hogy habár még e földi léthez vagyok is kötve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta képzelettel emelkedve föl hozzád, a te jóságodat és nagyságodat megismerhessem és földi pályám célját is fölfoghassam! Eszközöld Te magad, hogy elmém megértsen Téged! Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől, s töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt! Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból s vétkeimből az, ami legüdvösebb lesz, háromolhassék reám. Ámen.

 

Szent Ambrus: Himnusz kakasszóra

Világ teremtő mestere,

Ki úr vagy éjen és napon,

Időt idővel váltogatsz,

S nincs műveidben unalom:

 

Szól már a napnak hírnöke,

Ki éber őr mély éjen át,

S az utazónak éji fény,

Mert minden órát megkiált.

 

A Hajnalcsillag kél szaván,

Égről borút elűz tova,

Elhagyja ártó utait

Az éji kóborlók hada.

 

Hangján hajós erőre kap,

A tengerárra csend borul,

S az Egyház sziklaszál feje

Bűnét siratni elvonul.

 

Hát talpra keljünk könnyedén,

Kakas henyélőt kelteget,

Ásítozóra rákiált,

Húzódozókat feddeget.

 

Kakas szaván remény fakad,

S a szenvedőnek enyhület.

Elrejti tőrét a lator,

S az elbukott nyer új hitet.

 

Ó Jézus, a bukóra nézz,

Térítsen meg tekinteted.

Ha ránk tekintesz, hull a bűn,

S elmossa könny a vétkeket.

 

Ó fényesség, ragyogj belénk,

A lélek álmát megszakaszd!

Első szavunk tiéd legyen,

S amit fogadtunk, álljuk azt.

(Sík Sándor fordítása)

 

Szent Ambrus: Hajnali himnusz

Atyaisten dicsfénye Te,

Fényből lett fény tündöklete,

Fény fénye, nappal napja vagy,

Forrás, melyből világ fakad.

 

Igaz nap, kelj egünkre már,

Ragyogj reánk, örök sugár,

És tündököld szívünkbe szét

A Szentlélek sugártüzét.

 

Szóval szólítjuk az Atyát,

A múlhatatlan menny urát,

A hathatós malaszt Urát,

Törje meg a Kaján-fogát.

 

Rontsa meg elszánt, tiszta tett

A besikamló bűnöket.

Hadd váltson áldás sorscsapást,

Igaz út adjon újulást.

 

Uralkodjék a lelkeken.

A test szeplőtlen s hű legyen.

Melegen égjen tiszta hit.

Ne tudjuk álság mérgeit.

 

Krisztus legyen ma ételünk,

Legyen ital a hit nekünk,

Szürcsöljük szent öröm borát,

A lélek józan mámorát.

 

Így boldogan a nap megyen.

Hajnal a szemérem legyen,

A hit legyen a déli nap,

S ne érje lelkünk alkonyat.

 

Hajnal legyen egész napunk,

És teljes legyen hajnalunk:

Az Atyában egész Fia

S Igében az egész Atya.

(Sík Sándor fordítása)

 

Imádság hajnalra

Hajnalban fürdik már az ég,

A földre nappal fénye hull,

A napsugár, mint nyíl lövell:

Minden rossz álom tűnjön el.

 

Az éji rémek fussanak,

Távozzék kínzó bűntudat,

A bűn éjében szunnyadó

Sötét félelmek múljanak.

 

Hogy az a végső virradat,

Mit szívünk vágya esdekel,

Legyen tüzes fényáradat,

Míg zengő dalunk énekel.

 

Dicséret áldja az Atyát,

És vele egyszülött Fiát,

S a Lelket, a Vigasztalót

Most és örök időkön át. Ámen.

 

Ambróziánus himnusz hajnalra

Frissült tagokkal ébredünk,

Már ágyat, álmot megvetünk.

Atyánk, eléd száll énekünk

Könyörgünk, légy e nap velünk!

 

A nyelv első dala te légy,

Lobogjon a lelkünk feléd,

Hogy tetteink e mái nap,

Ó Szent, veled induljanak.

 

Fénytől fusson az éjszaka,

Győzzön a nappal csillaga,

S a bűnt, amit az éj hozott,

A fény kegyelme rontsa el.

 

Esdünk azért is tégedet,

Verj el minden veszélyeket,

Hogy így hűséges ajkakon

Dicsértessél mindenkoron.

 

Engedd meg azt, kegyes Atya,

S Atyának mása, egy Fia,

S te Szentlélek, Vigasztaló:

Mindörökön uralkodó.

 

Ambróziánus hajnali himnusz

Világosság, Atyáddal egy,

Te fénynek fénye, napvilág:

Az éjt megtöri énekünk,

Jelenj meg köztünk, sürgetünk.

 

Lélekről űzd el a ködöt,

Fussanak minden ördögök.

Az álmosságot verjed el,

Meg ne üljön a lomhaság. ,

 

Igy irgalmazz Krisztus nekünk,

Hisz mindnyájan benned hiszünk.

Hogy üdvösségünkké legyen,

Mit zeng hajnali énekünk.

 

Engedd meg ezt, kegyes Atya,

S Atyának mása, egy Fia,

S te Szentlélek, Vigasztaló:

Mindörökön uralkodó.

 

Loyolai Szent Ignác: Önfölajánlás

Fogadd el, Uram, szabadságomat, fogadd egészen,

vedd értelmemet, akaratomat s emlékezésem.

Mindazt amim van, és ami vagyok, Te adtad ingyen:

visszaadok, Uram, visszaadok egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed;

csak egyet hagyj meg ajándékodul: szeretnem Téged.

Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel,

s minden, de minden gazdagság enyém,

más semmi nem kell.

 

Svájci imádság

Ó Istenem, Te ezen az éjszakán atyai szeretettel vigyáztál rám; dicsérlek és áldalak ezért, és hálát adok Neked minden jóért. Őrizz meg a mai napon a bűntől, s haláltól és minden bajtól. Mindent, amit gondolok, amit mondok, amit teszek, áldj meg mindent, jóságos Atyám! Isten szent Angyala, kérlek, őrizz Te is engem. Mária, Isten trónusánál könyörögj értem Fiad, Jézus előtt, aki legyen dicsérve most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

(Keresztury Dezső fordítása)

 

Esaias Tegnér reggeli éneke

Nap, elbújtál előlem, de a hegyek fölött boldogan látom újra sugaraidat. A hajnali fény árjában fürdő miriádokkal akarok imádkozni. Végy fel, Istenem, mennyei sátradba. Nyisd meg előttem a dal világának kapuját. Engedd, hogy tisztán lebegjenek földi szemem előtt az országodat benépesítő képek. Adj nekem erőt és bátorságot, hogy igazán meg tudjam vetni a balgák büszkeségét. És adj nekem okosságot, amely mosolyog azon, amit a költők festenek, még ha megmerítik is sugaraidba. Te tudod és ismered, hogyan szeret Téged szívem; vond értelmemet az Ég felé, Magadhoz! Hatalom és tisztesség, az arany csillogása soha nem választhatnak el Országodtól. Igen, Te meghallgatod kérésemet, fogadd el dicsérő szavamat is! Oly szép a világ, az égbolt kékje, szellők susognak a fák ágai közt; a légben hárfadalok zengenek! Csak rövid az idő, a művészet pedig oly hosszú! S az életpálya oly messze visz. Föl hát, dalra, miriádok, halljátok az égi hangzatot! Isten jelenik meg a fényben és a dalban. Ámen.

 

Lengyel reggeli ima

A Föld, amelyet Te tartasz egyensúlyban,

tengereid, csillagaid

s a Napod egyetlen dalban zengik:

Dicsértessél, ó nagy Isten!

 

S az ember, akit ajándékaid

bőségével halmoztál el mérték nélkül,

akit megalkottál és értelemmel láttál el,

ő miért ne dicsérne Téged?

 

Íme, amikor szemeimet törlöm,

szívemből kiáltok Hozzád,

Hozzád, Uram, világ Teremtője,

téged kereslek mindig s mindenütt!

 

S bár sötét álmok gyötörtek,

mert tegnap nehéz nap után pihentem el,

új erővel ébredtem újra,

s ezért, jó Istenem, magasztallak Téged!

Dicsértessél most és mindörökké! Ámen.

 

Walter von der Vogelweide: Reggeli ima

Kelts áldásoddal, ó Uram,

s Te igazgasd minden utam,

sorsom ösvénye akármerre térjen.

Krisztusom, rajtam tanúsítsd

irgalmasságod javait,

s oltalmazz engem szent Anyád nevében.

Ahogy az angyal Rá vigyázott,

s jászladnál Melletted is állott,

szamár s ökör közt, ahogy

ott pihegtél, ős Isten, gyenge kisded

(s a derék József is, szívében

ártatlan hűséggel, serényen

őrizni sosem tankadott):

úgy óvj engem is, hogy törvényeidnek

híveként töltsem a napot.

(Rónay György fordítása)

 

Ima a magyar Thewrewk-kódexből

Hálát adok neked mennybéli szent Atyám és örökkévaló Istenem, hogy az elmúlt éjszakán megőriztél, megoltalmaztál minden veszedelemtől, szerencsétlenségtől, az ördög incselkedésétől és a hirtelen haláltól. Íme, újból kérlek Istenem: tarts meg a mai napon is szent neved dicséretére és lelkem üdvösségére. Ámen.

 

Kürenei Szünesziosz püspök reggeli énekéből

Döntésedtől függ a mindenség; Te vagy a gyökere jelennek, jövőnek s annak, ami elmúlt. Te Atya vagy és Anya, férfi vagy és nő, Te vagy a beszéd és a hallgatás, a természet létrehozója. Király, az idők ideje, ahogy joggal nevezünk téged. Légy köszöntve világ gyökere, légy köszöntve létezők központja, boldog számok egysége,

lényegelőtti Uralkodót köszöntelek, légy üdvözölve! Istenben köszöntés van és öröm. Ő, hajolj le jóságos füllel himnuszaim kórusához! Nyisd meg a bölcsesség fényét, ajándékozd áldásod gyönyörét, ajándékozd kegyelmed ragyogását, a nyugodt és vidám életet, amely megőriz engem nyomorúságtól, betegségtől és pusztulástól! Hárítsd el tagjaimtól a betegségeket, a vágyak támadását, tartsd távol életemtől a lélek nehéz gondját, hogy a por átka ne nehezedjen lelkem röptére, hogy szabadon szárnyalva ujjonghassak Fiad mély titkaiban!

 

Az optyinai sztarecek reggeli imája

Uram, add nekem, hogy lelki nyugalommal fogadjam mindazt, amit a most kezdődő nap hoz a számomra. Add, hogy teljesen rá tudjam bízni magam szent Akaratodra. A nap minden órájában, és mindenben Te irányíts és gyámolíts engem. Bármilyen hírt kapnék is a nap folyamán, taníts meg nyugodt lélekkel és azzal a szilárd meggyőződéssel fogadni azt, hogy mindenben ott van a Te szent Akaratod. Minden szavamban és cselekedetemben vezesd gondolataimat és érzéseimet. Bármilyen előre nem látható eseményben ne hagyd elfelejtenem, hogy minden Tőled száll alá.

Taníts meg őszintén és bölcsen bánni családom minden egyes tagjával, hogy senkit fel ne zaklassak, senkit meg ne szomorítsak. Uram, adj erőt ahhoz, hogy a nap minden fáradalmát és rám váró minden eseményét el tudjam viselni. Irányítsd akaratomat, és taníts meg imádkozni, hinni, reménykedni, tűrni, megbocsátani és szeretni. Ámen.

 

Görög katolikus imádság

Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, Aki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden javak kincsestára és az élet adományozója, jöjj és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket. Álmunkból felkelvén, leborulunk Előtted, Jóságos, és az angyalok dicsérőénekét zengjük Néked, óh Hatalmas: Szent, Szent, Szent vagy Isten, irgalmazz nekünk Isten Szülője által. Felkeltvén engem ágyamról és álmomból, Uram, világosítsd meg elmémet és nyisd meg szívemet és ajkaimat a Te dicséretedre, Szent Háromság: Szent, Szent, Szent vagy Isten, irgalmazz nekünk Isten Szülője által. Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Álmomból felkelvén, hálát adok Néked, Szent Háromság, mert nagy jóságosságodért és béketűrésedért nem haragudtál meg reám, a restre és bűnösre, és nem pusztítottál el törvényszegéseimmel együtt, hanem meghitt emberszeretetet mutattál irántam, és engem, aki a kétségbeeséshez álltam közel, fölkeltettél, hogy hajnalhasadáskor dicsőítsem a Te hatalmadat. Most pedig világosítsd meg értelmem szemét, nyisd meg ajkaimat, hogy a Te igédet tanuljam, a Te parancsolataidat megértsem, és a Te akaratodat teljesítsem, és szívem vallomásával énekeljem és dicsőítsem a Te szentséges Nevedet, az Atyáét és Fiúét és Szent Lélekét, most és

mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Uram, Istenem, Tiéd az éjszaka és Tiéd a nappal, kezed műve a hajnali harmatcsepp és a Nap. Add, hogy egész nap jókedvű és tiszta legyek: a Világosság fia. Köszönöm, hogy vagy és hogy megteremtettél engem is. Légy mindig jó hozzám, és a Te irgalmas szereteted ragyogjon mindig fölöttem. Óvj meg a bűntől a mai napon. Tölts el a Te Lelkeddel. Jó akarok lenni, hogy örömed teljék bennem, és szeretni akarlak Téged, Uram. Ámen.

 

Reggeli himnusz

Ragyogva fénylik már a nap,

az Úrhoz szálljon énekünk,

hogy minden ártót űzzön el,

járjon ma mindenütt velünk.

 

Nyelvünket fogja fékre ma:

ne szóljon rút perek szava.

Szemünket védőn óvja meg,

a hívságot ne lássa meg.

 

Lakjék szívünkben tisztaság,

távozzék minden dőreség.

A testnek dölyfét törje meg

étel s italban hősi fék.

 

Hogy majd a nap ha távozott,

s az óra újra éjt hozott,

Lemondásunk szent éneke

legyen az Úr dicsérete.

 

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát,

s a Szentlelket, vigasztalót,

most és örök időkön át. Ámen.

 

Mahatma Gandhi: Mindennapi imádság

Az igazságban akarok maradni.

Semmiféle igazságtalanság előtt nem akarok meghajolni.

A félelemtől ment akarok maradni.

Nem akarok erőszakot alkalmazni.

Mindenkivel szemben jóakaratú akarok maradni.

 

Reggeli ima az Istenszülőhöz

Szentséges Úrnőm, Istennek Szülője! Szent és mindenható imáiddal űzz el tőlem, a Te alázatos és nyomorult szolgádtól mindenféle csüggedést, feledékenységet, értetlenséget, nemtörődömséget; gyarló szívemből és elsötétült elmémből pedig minden szennyes, gonosz és káromló gondolatot. Oltsd el szenvedélyeim tüzét, mert szegény vagyok és nyomorult. Szabadíts meg engem minden kínzó emléktől és rossz szándéktól, és ments meg a gonosz minden mesterkedésétől. Mert áldott vagy nemzedékről nemzedékre, és dicsőített a Te legtiszteltebb neved mindörökkön örökké. Ámen.

 

Szent Patrik reggeli imája

Erőben kelek fel, a legszentebb Háromság hívásában

a Háromság vallásában,

a mindenséget teremtő Egység megvallásában.

Erőben kelek fel,

Krisztus születésének és keresztelésének,

megfeszíttetésének és sírbatételének,

feltámadásának és mennybemenetelének,

másodszori eljövetelének erejében kelek föl.

Erőben kelek fel,

körülvesznek az ég és föld erői,

a Nap és Hold fényei,

a tűz és villám ragyogása,

átjár a vihar zúgása és a tenger morajlása.

Erőben kelek fel,

lábam alatt a Föld szilárdsága,

megerősít a sziklák keménysége.

Erőben kelek fel ma reggel,

és magamat egészen Isten erős vezetésének engedem át,

Isten őrködő szemére,

Isten figyelmes fülére,

Isten oltalmazó kezére,

Isten közbenjáró igéjére,

Isten kinyújtott fegyverére,

Isten őrködő pajzsára,

Isten szabadító seregére bízom.

Ő oltalmazzon engem, hogy el ne nyeljen a Sátán.

Ő oltalmazzon engem a bűn kísértésétől, a test kívánságától,

mindentől ami árt, közel vagy távol,

Ha egyedül vagyok és ha másokkal.

Ő oltalmazzon engem ma, az irgalmatlan és kegyetlen

testemet-lelkemet fenyegető erőszaktól,

Ő oltalmazzon ma a hamis prófétáktól,

az istentelenektől és a közönségesektől.

Krisztus velem – Krisztus előttem – Krisztus bennem.

Krisztus alattam – Krisztus jobbomon – Krisztus balomon.

Ő az erő, Ő a békesség.

Krisztus legyen, ahol fekszem,

Krisztus legyen ahol állok,

Krisztus legyen ahol ülök,

Krisztus a magasságban – Krisztus a mélységekben

          – Krisztus a tágasságban.

Ő szóljon hozzám mások ajkával,

Ő tekintsen rám mások szemével,

Ő hallgasson engem mások fülével.

Krisztus, én Uram! – Krisztus, én Megváltóm!

Erőben kelek fel, a legszentebb Háromság hívásában,

a Háromság vallásában,

a mindenséget teremtő Egység megvallásában.

 

Köszönöm Uram az éjszakai nyugalmat…

Köszönöm Uram az éjszakai nyugalmat

Az új naphoz, amit adtál, add újra kegyelmedet.

Ne engedd, hogy haszontalanul kihulljanak kezemből az órák,

hanem úgy gazdálkodjam velük, ahogy értékes kincsekkel szokás.

Nem kicsinyes szorongással, hanem termékeny okossággal.

Járj ma egész nap velem!

Te gondolkozzál és cselekedjél bennem Istenem!

Segíts, hogy ez a nap a hűség napja legyen.

Hűséges akarok lenni Krisztushoz, hogy ne váljak

méltatlanná szeretetére.

Hűséges az Egyházhoz, hogy termékeny munkájából ki ne maradjak.

Hűséges hivatásomhoz és családomhoz, hogy kötelességeimről meg ne feledkezzem.

És legyen ez az öröm napja!

Hogy betöltse szívemet a Hozzád tartozás öröme.

Hogy tiszta szívvel örülni tudjak az élet minden szépségének.

Engedd, hogy a bajokban is derűvel töltsön el a Belőled élő bizalom, és Tudjak másoknak is örömet adni!

Kérlek, viseld gondját azoknak is, akik közel állnak hozzám!

Ámen.

 

Reggeli ima

Uram! Engedd meg, hogy ma és mindig, mindenkinek csak Örömet szerezhessek!

A nap minden órájában helyesen szólhassak!

Add meg nekem a szerető szív bölcsességét!

Segíts, hogy megtaláljam az utat mindenki szívéhez!

Segíts meglátnom az élet apró kedvességeit.

Hálás szívvel adjam és fogadjam őket.

Szeretni, szolgálni, taníts Uram!

Örömhírt szétvinni, küldj el Uram!

Sebeket kötözni, könnyeket törölni,

Igédet megélni segíts Uram!

Békét, bocsánatot adni, segíts,

Roskadót, szenvedőt bízni taníts!

Nevedet dicsérve, Igédet követve, Áldásos életre vezess Uram!

Terheket hordozni segíts Uram,

Engedelmességgel áldj meg Uram!

hogy hálás életem, áldozatos szívem,

hogy dicsérő énekem, Tiéd legyen!

Jöjjetek testvérek, vár ránk Urunk!

Győzelmes életre eljuthatunk,

Ha néki szolgálunk,

Szeretetben járunk

Haragot bocsátunk teljes szívből,

Bocsánatban élni segíts,

Gyötrelmes önvádtól

Te szabadíts

Áldozatod vére mosson hófehérre

Lelkünk üdvére, ments meg Urunk!

 

XXIII. János pápa imádsága

Mennyei Atyám! Hálát adok neked az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újra ébredt lelkem legyen egészen a Tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint Te: mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit Te küldtél hozzám. Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tetteimből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna. Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe. Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő. Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban. Végül add meg, hogy mindenkit legalább parányit vezessek közelebb Szent Fiadhoz a Szűzanya által. Ámen.

 

Esti imák

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.

Csúf, de te gyönyörűnek találtál.

Végig hallgattad mindig, amit mondtam.

Halandóból így lettem halhatatlan.

(Pilinszky János: Átváltozás)

 

Esti ima minden napra

Nyugodalmas jó éjszakát és a jó halál kegyelmét adja meg nekünk a Mindenható és gondviselő Isten! Ámen!

 

Szent-Györgyi Albert esti imája

Uram, áldd meg földünket, amelyre leszáll az éj sötétje, áldd meg a városokat és falvakat! Küldd a hazatérő édesapa elé gyermekeit a mosoly angyalával arcukon! Simítsd el a házastársak nézeteltéréseit! Szerezz békét a testvérek között! Tedd derűssé azt a néhány órát mindegyikük számára, hogy legalább amikor együtt vannak, ne szidalmazzon Téged senki, hanem szeressen! Imádkozom mindazokért, akik ma este nem imádkoznak Hozzád. Szeretlek Téged mindazokért, akik már nem szeretnek Téged. Neked ajánlom életemet, hogy az ő életük szebb és boldogabb legyen. Fogadd el tőlem, ha tetszik Neked, én Uram, Istenem! Ámen.

 

Ősi keresztény esti ima

Szelíd világossága a szent és boldog és halhatatlan mennyei Atya isteni dicsőségének: Jézus Krisztus! Eljövén a napnak lenyugovásához és látván az esteli fényt, áldjuk az Atya és Fiú és Szentlélek Istent. Mert Te valóban méltó vagy, hogy minden időben szent hangon énekeljünk Tenéked, Isten Fia, ki életet adsz a világnak; miért is ez a világ dicsőít Téged. Ámen.

 

Esti könyörgés

Látogasd meg, Uram, kérlek, ezt a hajlékot, és az Ellenség minden csalárdságát távoztasd el tőle. A Te szent angyalaid lakozzanak benne, akik minket békességben őrizzenek, és a Te áldásod legyen mindenkor mirajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. Áldjon meg és őrizzen minket a mindenható és irgalmas Úr: az Atya, Fiú és Szentlélek. Ámen. Maradj velünk Urunk, mert lemenőben már a Nap és nincs aki segítsen! Amen!

 

Esti ima

Urunk, fölséges Isten, egyedül Te vagy halhatatlan és fényességed alkonyt nem ismer. A mi napunkra éjszaka borul. Maradj velünk irgalmas szeretettel! Eléd emelem az elmúlt napot,

amit csak tettem: a jót is, a rosszat is. A jót Neked köszönöm, a rosszat bánni akarom Előtted. Fogadj el és ismerj magadénak!

(Lelkiismeretvizsgálatot tartunk)

Atyám, a szívem vádol engem, de Te nagyobb vagy a szívemnél. Nem mentegetőzöm: Te mindent tudsz és megbocsátasz nekem, mert Jézus meghalt értem.

Áldd meg az egész emberiséget és vezesd Országodba! Viseld gondját minden szükségében népünknek, Hazánknak! Légy távollévő testvéreink oltalmazója, a megholtaknak pedig adj örök nyugodalmat Krisztus, a mi Urunk által. Amen

 

Nagy Szent Gergely: Esti himnusz

Immár a nap leáldozott

Teremtőnk, kérünk tégedet:

légy kegyes, és maradj velünk,

őrizzed, óvjad népedet.

 

Álmodjék rólad a szívünk,

álmunkban is te légy velünk;

téged dicsérjen énekünk,

midőn új napra ébredünk!

 

Adj nékünk üdvös életet,

szítsd fel a szív fáradt tüzét;

a ránk törő rút éjhomályt

világosság rontsa szét!

 

Kérünk, mindenható Atyánk,

Úr Jézus Krisztus érdemén,

ki Szentlélekkel és veled

uralkodik, s örökre él. Ámen

 

Benedek Laura: Esti ima

Itt vagyok Istenem,

mondom csendesen,

és nem merek

a szemedbe nézni.

Te jól tudod miért,

az egész életért.

Mint pára tűnt el

minden tettem,

mert üres szívvel

cselekedtem.

Pedig tudtam mindent,

amit éppen tudnom kellett,

mégsem ragadtam meg

az erődet.

Keserű lett a szívem,

ahogy visszanéztem,

add meg nekem,

hogy legalább ezentúl

másképp legyen.

 

Esti imádság

Uram, Istenem! Hálát adok Neked, hogy véget vetettél ennek a napnak. Hálát adok, hogy nyugalmat adsz testemnek, lelkemnek, fölém nyújtottad kezedet, az oltalmazott és az őrizett meg. Bocsásd meg kishitűségemet és e nap minden vétkét. Segíts, hogy megbocsássak mindazoknak, akik vétkeztek ellenem. Hadd aludjak békében, a Te védelmed alatt. Őrizz meg a sötétség kísértéseitől. Rád bízom enyéimet és lelkemet. Isten, dicsértessék a Te szent neved!

 

Falu Tamás: Esti ima

Ne fájjon a lelkem,

Ne fájjon a testem,

Legyen, ki felemel,

Amikor elestem.

Amit méznek érzek,

Epévé ne váljék,

Kövessen a béke

Mint jóságos árnyék.

S ha majd jő a halál,

Szóljon hozzám szépen,

S ne a hátán vigyen,

Hanem az ölében.

 

Ima a magyar Lobkovitz-kódexből

Édes Uram, Jézus Krisztus, szeretett Atyám! Kérlek, énvelem lakozzál, ez éjjel velem nyugodjál, hogy testem álomba merüljön, de a szívem soha el ne aludjék, hanem koronként Hozzád forduljon. Édes Üdvözítőm, mindazokat öleld magadhoz, akiket szeretek, és soha el ne hagyd őket, hanem áldd meg és oltalmazd meg mindörökkön örökké. Ámen.

 

Esti Mária-imádság Dubrovnikból

Üdvözlégy, édes Úrnő!

Csodálatos virágot szültél,

aki beragyogja az eget és a földet.

Világosítsd meg értelmemet,

hogy fölismerjem jóságodat.

Most aludni térek.

Csak Isten tudja, fölkelek-e holnap.

Lelkemet neked ajánlom

és szeretett Fiadnak,

Jézusnak, Istenemnek!

Jézusom, előtted van egész életem!

Őrangyalom vigyázzon rám ez éjjel

és őrizzen egész nap,

reggeltől estig.

Igen, édes Fiadnak ajánlom lelkemet,

hogy ne essen áldozatul a kísértésnek,

hanem kegyelmed mennyországában legyen! Ámen.

 

Német esti ima

Ha lefekszem, ágyamnál

tizennégy jó angyal áll

kettő jobb oldalra,

kettő bal oldalra,

kettő fejem mellett,

kettő lábam mellett,

kettő, hogy befedjen,

kettő, hogy ébresszen,

kettő, hogy vezesse

lelkemet a paradicsomkertbe. Ámen.

(Keresztury Dezső fordítása)

 

Johann Wolfgang Goethe: Vándor éji dala

Égi vendég, ki a bút

és a kínt elcsöndesíted

s aki kétszer nyomorult,

kétszeresen felüdíted:

nincs a harcnak most se vége!

Ennyi kín és kéj minek?

Drága béke,

jöjj és töltsd be szívemet!

(Szabó Lőrinc fordítása)

 

Óír-kelta esti ima

Ó Krisztus, élő Isten Fia, szent angyalaid vigyázzák álmunkat, pihenésünket, fehérlő ágyunkat. Mutassanak nekünk szendergésünkben igaz álomképeket, világmindenség fenséges fejedelme, nagy, titokzatos Király! Sem démonok; sem baj vagy pusztulás, sem gonosz álmok ne zavarhassák pihenésünket, mély, zavartalan álmunkat. Szent legyen ébredésünk, munkánk és egész napunk, amint az álmunk és pihenésünk zavartalan és szüntelen. Ámen!

 

Ady Endre: Szelíd, esti imádság

Uram, adj csöndes éjt,

Nyugodalmas, nagy éjt

A te vén gyermekednek,

Beteg, rossz gyermekednek.

 

Fölséges dáridók,

Keserves dáridók

Muzsikája kerüljön,

Hangja messze kerüljön.

 

Ne ülje szívemet,

Nyomorék szívemet

Az ébrenlét lidérce,

Rettenetes lidérce.

 

Aludjak kacagón,

Álmodjak kacagón

S boldoguljak álmomban,

Ifjuljak meg álmomban.

 

Valami nagyon nagyot,

Valami dicső nagyot

Álmodva hadd képzeljek,

Éjemben hadd képzeljek.

 

Imádkozzak, mint gyerek,

Régi, iskolás gyerek

Istenes áhítattal,

Altató áhítattal.

Mikor az alkony leszáll,

A barna alkony leszáll,

Régi imám az ajkam

Szaporázza az ajkam:

Mily nemes és boldog lehetne minden ember, ha esténként, alvás előtt önmagába tekintene, s megállapítaná, mi szépet és mi kivetnivalót talál magában. Önkéntelenül is jobb elhatározással kezdené az újabb napot – és nem feledné, hogy a tiszta lelkiismeret teszi erőssé az embert. ( a szerk.)

 

Imádság a nap végén

Istenem, itt vagy. Jézus Krisztus, én Megváltóm, közel vagy hozzám szent szeretetedben. Hazaviszem hát szívemet Tehozzád a nap kuszaságából, hiszen Hozzád tartozom, Atyámhoz, Istenemhez. Köszönöm, hogy a mai napon megtartottál, megoltalmaztál, és megadtad a jó elhatározást, hogy Neked szolgáljak. De tudod, gyakran milyen gyönge az akarat, amikor valóban követni kell szavadat.

Maradj velünk, Urunk, mert alkonyodik, és közeleg az este! Maradj velünk és egész Egyházaddal! Maradj velünk a nap alkonyán, az élet alkonyán, a világ alkonyán is! Maradj velünk kegyelmeddel és jóságoddal, szentségeddel, vigasztalásoddal és áldásoddal! Maradj velünk, amikor ránk ereszkedik a bánat és a szorongás éje, amikor ránk zuhan a kétség és kísértés sötétje és a keserű halál komor éjszakája! Maradj velünk, mindannyiunkkal, akik tebenned hisznek, az idők végezetéig! A Te kezedbe teszem le, Atyám, ennek a napnak alkonyát. Nem olyan már, mint amilyen reggel volt, amikor nekünk ajándékoztad. Nagyon megszürkítette jószándékaimnak meghiúsulása és annak a tehernek a súlya, amelyet Te szabtál ki rá. Mégis tudom, Uram, hogy amikor lámpám fénye kihunyt, befogadsz engem gyarló emberi mivoltomban megértő szeretetedbe és véghetetlen nagy nyugalmadba. Én akkor csak állok csöndesen Előtted, hiszen mást nem tehetek, és beismerem kicsinységemet végtelen nagyságod előtt. S ha megengeded, hogy ismét megláthassam napodat, nézd, Uram, itt vagyok, mindenre készen – Teérted!

 

Erdélyi esti ének

A fényes nap immár elnyugodott,

a föld színe sötétben maradott,

nappali fény éjjelre változott,

fáradtaknak nyugodalmat hozott.

 

Minden élő megy nyugodalomra,

az Istentől elrendelt álomra.

De én, Uram, úgy megyek ágyamba,

mintha mennék gyászos koporsómba.

 

Vessünk számot hát, édes Istenem,

hogy lelkemet ne kelljen féltenem,

hogy lehessen bátrabban szólanom,

midőn meg kell előtted állanom.

 

Színed előtt mindennap elesem,

de Te lettél Atyádnál kezesem,

ha megtartasz holnapi napodra,

nem fordítom azt megbántásodra.

 

Jézus Krisztus drága piros vére,

hulljon le a szenvedő lelkekre,

kik tisztulás helyére ítélve,

fájdalmak közt várnak segítségre.

 

Kérünk, Jézus, öt mély sebeidért,

a keresztfán kiontott véredért:

szabadítsd a szenvedő lelkeket,

nyisd meg nekik a magas egeket!

 

Gót szerzetesek éjjeli imája

Éjjel keljünk föl s közösen virrasszunk

szüntelen zsoltárba merülve, és az

Úrnak édes himnuszokat daloljunk

teljes erőnkből,

hogy legyünk méltók a kegyes Királynak

éneklőiként bevonulva égi

udvarába majd, az öröklét boldog

éveit élni!

 

Adja ezt nekünk az Atya- s Fiúnak

boldog istensége, a Szentlélekkel

együtt hármas-egy, kinek áldott hírét

zengi a Minden!

 

Szent Efrém: Esti ima

Az est közeledik, a csillagokat

Te vezeted föl, Isten az égre,

a fáradtak most,

a nehéz nap után nyugalmat lelnek.

Jő az est árnyaival:

dicsérjen Téged minden nyelv!

Örömmel mondanak Neked

köszönetet az elbágyadtak,

midőn fáradtságukat kipihenik.

Ki annyi szelídséggel

gondoskodol róluk,

dicséret legyen a Te Fölségednek!

Ki szeretettel telve, minden

alkotásodnak este

enyhítő nyugalmat engedsz,

Uram, kérünk,

adj ennek az egész világnak idelenn

kereszted szent hatalma által

minden gonosztól védelmet

és békességet,

és őrizd meg hűségünket

ezen az éjszakán! Ámen.

 

Anna Frank: Napló  (részlet)

Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban. Értsük meg és szépítsük meg a Te kezed munkáját, Hogy ez a mi földünk biztos otthona lehessen Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.

 

Szent Ambrus: Esti himnusz

Isten, világot alkotó,

Világ sarkait forgató,

Ki napnak ékes fényruhát,

Éjnek kegyelmes álmot adsz:

 

Pihenéstől a lanka test

Munkára nyerjen új erőt,

A frissült lélek vessen el

Búbánatot s aggályokat.

 

Hálát mondunk a tűnt napért,

Imát, mikor leszáll az éj.

Bűnösöket hogy megsegíts,

Vedd fogadalmas himnuszunk.

 

Áldjon lelkünk legbelseje,

Zengjen a szó, a dallamos,

Téged szeressen tiszta szív,

Téged a józan értelem.

 

Hogy amikor az éjsötét

Elfátyolozza a napot,

Hitünk ne érjen éjszakát

S minden ködön ragyogjon át.

 

Aludni lelkünket ne tűrd,

Aludni csak a bűnt bocsásd,

Frissítse a tisztát a hit,

S az álom gőzét verje el.

 

Az érzékek síkos ködét

Lerázva rólad álmodunk:

Nem árt az álnok ellen így,

S nem költi álmunk rettegés.

 

Krisztust imádjuk s az Atyát

És kettejük Lelkét velük:

Egy Háromság, egy hatalom,

Fogadd imánk kegyelmesen!

(Sík Sándor fordítása)

 

Étkezési imák

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

(Shakespeare)

 

Étkezés előtti imák

Mindnyájan Tebenned bízunk Úristen, Te adsz nekünk ételt alkalmas időben, kitárod szent kezedet, és betöltesz mindent áldásoddal. Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

 

Édes Jézus, légy vendégünk,

Áldd meg, amit adtál nékünk.

Adjad, Uram, hogy jól essék,

Jézus neve dicsértessék.

 

Te hívsz minket a lakomára,

Az együttlétért tiéd a hála.

Mert úgy szerettél, emberré lettél,

Kenyeret adtál, velünk is ettél.

Ki asztalt terítesz az égi madárnak,

Teríts asztalt, teríts szegénynek, árvának.

Nyisd meg, Uram, nyisd meg, jóságos kezedet,

Adj a koldusnak is tápláló kenyeret!

Ételben, italban legyen meg a részünk,

Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk!

 

Áldj meg minket, Urunk, és ezeket az adományokat, melyeket a Te bőkezűségedből akarunk magunkhoz venni, a mi Urunk Jézus Krisztus által. A mennyei asztal részesévé tegyen minket az örök dicsőség királya. Ámen.

 

II. Rákóczi Ferenc: Étkezés előtti ima

Milyen nagy a jóságod, ó, Mennyei Atya!

Csak a mindennapi kenyeret kértem Tőled

és Te nekem ennyi fogást méltóztattál adni.

Tekints törékenységemre és add,

hogy ne legyen a torkosság szennyévé az,

aminek a test táplálékának kell lennie!

 

Ó, élő Kenyér, ki az égből szálltál alá,

légy lelkem tápláléka,

miként ezek az elém tett ételek

testem táplálékai lesznek!

Add, hogy ezeket mértékletesen ízlelve

szüntelenül Téged éhezzelek!

 

Testem ezeket a földi táplálékokat kívánja.

Ó, bárcsak Téged,

az éltető Lelket kívánná lelkem!

Fékezd meg testem gonosz vágyát, ó, Lélek,

és növeld meg lelkem éhségét,

hogy amíg testem fölüdül,

az szüntelenül Téged kívánjon!

 

Étkezés utáni imák

Aki ételt, italt adott,

Annak neve legyen áldott.

Mi jól laktunk, hála Isten,

Adjunk annak, kinek nincsen. Ámen.

 

Szánd, Uram, a szenvedőket,

Szánd, Uram, az éhezőket,

Hiszen ez a Te világod!

 

Gondviselő Atyánk! Asztalodtól kelve

Szívből hálát adunk, kezünk összetéve.

Áldd meg ezt a házat s annak gazdáját,

Fordítsd neki vissza a vendéglátását!

Áldd meg a szegényt, a szenvedőt, az árvát,

A Benned bízóknak viseld mindig gondját. Ámen.

 Hálát adunk Neked Mindenható Úristen, minden jótéteményedért, aki élsz és uralkodol mindörökké. Ámen.

Munka előtti ima

Jöjj el Szentlélek Úristen, igazság és szeretet Lelke,

adj nekünk jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást

ahhoz a munkához, amelyre meghívtál!

Világosítsd meg értelmünket,

hogy a természetben és az emberi életben

fölfedezzük a Teremtő Atya nagy szándékait!

Nevelj és alakíts bennünket,

hogy egész életünkben alkalmasak legyünk

az igazság szolgálatára,

és így kiérdemeljük az örök élet jutalmát

Krisztus, a mi Urunk által! Ámen.

 

Munka utáni ima

Urunk, Jézus Krisztus,

Te vagy az Út, amelyen járnunk kell,

az Igazság, amelyet keresve keresünk,

az Élet, amely egyetlen boldogságunk.

Hálát adunk mindenért, amit ma kaptunk Tőled.

Áldd meg Egyházunkat, Hazánkat,

fölötteseinket és a ránk bízottakat.

Segíts továbbra is,

hogy úgy szeressük egymást és minden embert,

ahogy a Te tanítványaidhoz illik!

Add, hogy eredményeink és kudarcaink

egyformán Hozzád vezessenek,

Te pedig vezess minket Atyádhoz,

akit Veled és Általad dicsérünk

most és mindörökké! Ámen.

 

Önmagammal ha küszködöm…

Nagyon félek, Uram, attól, hogy elveszítelek,

bár tudom, hogy megtalálsz,

kezedben tartasz akkor is,

ha én ezt nem akarom és tiltakozom ellene.

Uram, mit tegyek ezekkel az ellentétekkel?

Könyörgöm, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.

Istenem, hálát adok azért, hogy Te velem vagy,

pedig rengeteget kértelek, hogy ne gyere utánam.

Uram, tégy velem valamit,

mert én nem tudom, mit kezdjek magammal.

 Étkezés előtti ima:Jövel,Jézus,légy vendégünk,áldd meg,amit adtál nékünk.Ámen. Étkezés utáni ima:Aki  ételt,italt adott,annak neve legyen áldott.Ámen. Reggeli ima:Jó Istenem,felébredtem,te őrkődtél énfeledtem.Köszönöm,hogy megtartottál,hogy felettem virrasztottál.El ne hagyj a mai napon,légy kisérőm a jó úton:Hogy parancsod meg ne szegjem,Krzsztusomat  hűn kövessem.Ámen. Esti ima:Én Istenem,jó Istenem,becsukódik már a szemem,de a tiéd nyitva Atyám,amíg alszom vigyázz reám.Vigyázz kedves szüleimre,meg az én szeretteimre.Mikor a Nap újra felkel,csókolhassuk egymást reggel.Ámen.  Templomba leülés előtt:Szent házadba megjelentem,én Istenem ,áldj meg engem;hadd dicsérlek buzgón téged,vésd szivembe szent igédet.Ámen. Templomban istentisztelet végén:Házunkba is jöjj el velem,tedd templomoddá Istenem,ha áldott volt bejövésem,legyen áldott kimenésem.Ámen.