Komplex számítások szerint a 99942 Apophis az ismert pillanatnyi adatok alapján, a Yarkovsky-hatást, perturbációkat és jövőbeli föld-gravitációs kulcslyuk-interakciót is figyelembe véve a következő képpen alakulhatnak. Mivel a pályája torzult elliptikus, látszólag nap-középpontú kb 0,922egy≈0 ,922CSE (1,38 milliárd km), excentricitáse=0,191e = 0,191e=0 ,191, inklinációja változhat. Az inklináció (vagy pályahajlás) egy adott mozgó objektum pályájának vagy egy mágneses erővonalnak a koordináta-rendszer alapsíkjával (pl. ekliptika, egyenlítő) bezárt szögét jelenti. Pályaperiódusa 3,331∘i azaz = 3331^\circén=3 ,33 1∘, pályaperiódus 324 nap, átlagos pályamenti sebesség kb. 30 km/s.
Apróbb pályamódosítások történnek az idő folyamán ami némi szórást eredményez a pillanaznyi számítások során, az osculáló értékek alapján földközeli elhaladás geoszinkron pályán kb. 2029.április 13.: 30-32 000 km-re közelít, 2029 április 13-14 körül 10-20 000 km távolságban fog történni, ha jelentősen módosul az inklináció mértéke a gravitációs perturbáció miatt, akkor ez az érték kissebb is lehet, a valós idejű efemeridák ismeretében. Gyakran a föld ismert pályájához képest számítjuk ki a közelitő ogjeltum sebességét, irábyvektorát és hogy milyen időintervalluban metszi a föld pályáját, és akkor éppen hol fog tartózkodni a föld.Különböző koordináta-rendszereket használnak különböző célokra. A helyzetre és a sebességre használtak általában egy "rögzített" (vagy elég lassan változó ahhoz, hogy ne számítson sokat) origón és orientáción alapulnak. A jármű helyzetére használtak általában a jármű helyzetén és sebességén alapulnak, ami elég gyorsan változhat. A Föld-központú, űrbeli navigációban az egyenlítőt gyakran használják az XY síkként, a +Z pedig az északi pólus.
De kérdezheted, nem folyamatosan precesszál a Föld pólusa? De! Ezért szokás a pólus helyzetét 2000. január 01-jén használni +Z tengelyként. A +X tengelyt a Föld egyenlítőjének és az ekliptikai síknak a metszéspontja (a tavaszi napéjegyenlőség) határozza meg. Ezt a keretet gyakran Earth Mean Equator of 2000-nek vagy EME2000-nek nevezik. 2028-ban is metszi a Föld pályáját, de ilyenkor még messze marad a bolygónktól, nincs közvetlen közelrepülés. Az akkori értékekből már látni fogjuk mekkora szórással kell számolni. A geoszinkron műholdak pályasíkja felett fog átrepülni. Az Atira-típusú kisbolygók olyan ritka földközeli objektumok (NEA-k), amelyek teljes pályája a Föld pályáján belül helyezkedik el, azaz naptávolpontjuk (aphelion) kisebb, mint a Föld naptávolsága vagyis az Atira-típusú kisbolygók a Föld pályáján belül teljesen keringő ritka közel-Föld objektumok. Ezek az Apohele vagy interior-Earth objects (IEO) néven is ismert aszteroidák aphelionja kisebb, mint a Föld perihelionja (kb. 0,983 CsE). A Nap körül a Föld keringési pályáján belül marad, így aphelionjuk (a Naptól való legtávolabbi pont) nem haladja meg az 1 CsE-t.
Ellentétben az Aten, Apollo vagy Amor csoportokkal, ezek a legkevésbé számtalanok a közel-Föld objektumok közül. Jelenleg 26 ismert Atira létezik, közülük 19 pályája pontosan számítható, a többi sajnos vakrepülés az emberiség számára. Pályáik rövid keringési idejűek (1 évnél rövidebb), és nehezen észlelhetők a Nap közelsége miatt, ami ütközési kockázatot növelhet a Földdel, de a Vatira-csoport (pl. 2020 AV2), a Vénusz pályáján belül kering, szintén veszélyt jelent. Gyakorlatilag a Mars pályáján belül keringő objektumok száma ezres nagyságrendű, és akkor még nem beszéltünk s kisbolygók övezetéről ami több 1 millió ismert objektumból áll. A Mars pályájánál kisebb pályájú objektumok száma a több százezertől (ismert kisbolygók) a milliókig terjed, beleértve a még felfedezetleneket is; pontos számuk nem ismert, ebben van a veszélye is. A Föld mágneses erővonalai dipólus jellegűek, de a mágneses tengely kb. 10 fokkal ferde a forgástengelyhez képest.
Az inklináció a mágneses tér függőleges szögét jelzi a vízszintes síkhoz képest: 0° az egyenlítőn (vízszintes), 90° a mágneses pólusokon (függőleges). A koordináta-rendszer alapsíkja általában az ekliptika (a Föld pályasíkja), de a mágneses tér rajza inkább a Föld forgási egyenlítőjéhez igazodik, mivel a mágneses inklináció földrajzi szélességtől függő. Az ekliptika a referenciapont: x-tengely a tavaszpont felé, z-tengely az ekliptika pólusai felé mutat. A Föld forgástengelye 23,5°-kal ferde ehhez. A mágneses dipólus tengelye ebből további ~10°-kal tér el, így az erővonalak nem szimmetrikusak az ekliptikához képest.A mágneses északi pólusból (kb. földrajzi 80°N közelében) kiindulnak, az ekliptika felett/fölött ívelnek a déli pólus felé (kb. 80°S). Az inklináció: Egyenlítőn (ekliptika közelében) erővonalak párhuzamosak a síkkal (~0°); pólusoknál merőlegesek rá (90°); közép szélességeken (pl. Magyarország ~45°N) ~60-70° ferde szögben hatolnak a felszínbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése