Az emberiség axiómái

Én egész nemzetemet fogom tanítani...A következő gondolataim miatt, a hatalom árnyékában lebzselő önjelölt tótumfaktumok, keresztrefeszítenének, de fel kell nyitnom az emberek szemét. Minden nyilatkozatot fogadjatok fenntartással az enyémet is. A tévedés lehetőségét fenntartom, nem úgy mint a hírhedt önjelölt tudósok. Az axióma egy alapvető, önmagától belátható igazság vagy bizonyítás nélkül elfogadott alaptétel egy adott tudományos, matematikai, logikai vagy filozófiai rendszerben, amelyre további tételeket és elméleteket építenek. Lényege, hogy nem szorul további bizonyításra, hanem egy közös, elfogadott kiindulópontként szolgál. Alapigazságnak kiáltják ki a paradoxonokat a kor aktuális tótumfaktumai, és a birka nép a legáltalánosabb, elsődleges állításának tekinti, nem merik megkérdőjeleni. Ami bizonyítás nélkül elfogadott, az nem igényel alátámasztást, magától értetődőnek tekintik a kontextusban. A kiindulópont általában egy ostoba ember ostoba hipotézisére épít, és talmi logikai következtetések és tételek levezetésének alapja. Nem feltétlenül abszolút igazság, hanem egy adott rendszerben érvényes elv, amelyet felülírhat a józanész és az új tudás. Csak azért mert 9 milliárdan elhiszik, én nem fogom. Az axiómák biztosítják a tudományos elméletek koherens felépítését, lehetővé téve a gondolkodók számára, hogy közös alapokról induljanak ki. Az emberi értelem hiányosságait kitöltik axiómákkal. Nézzük például Einsteint, akinek legismertebb tévedése a kozmológiai állandó bevezetése volt az általános relativitáselméletbe, amellyel egy statikus univerzumot akart leírni. Mekkora baromság és egy világ tapsikolt neki érte. Edwin Hubble felfedezése után, miszerint az univerzum tágul, Einstein beégett. A 1990-es években kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul, amihez újra szükség van egyfajta kozmológiai állandóra (sötét energia).Egy másik nagy tévedése hogy tagadata a kvantummechanika valószínűségi jellegét. Einstein élete során több olyan hipotézist és elméletet fogalmazott meg, amit a csápoló uborkafára felkapaszkodott okoska törpök vakon elfogatnak. Ma is vannak ilyen áltudományos okoskodók, akiket tévedhetetlennek kiáltanak ki és vakon követik, skandálva ostoba hipotéziseiket. Ma is ha nem tudják bizonyítani matematikailag az ostobaságukat bevezetnek egy botcsinálta állandót és kész, mint Eistein kozmológiai állandója.(lambda=). A legnagyobb koponyák hisznek Istenben, mert látják az ember esendőségét. Bár a kvantummechanika elméletei azóta is sikeresek, a kvantumösszefonódással kapcsolatos kételyei (EPR-paradoxon) érdekes tudományos vitákat szültek, amik végül megerősítették a kvantummechanikát, nem pedig megdöntötték. Eistein hipotézise teljesen megbukott, amikor a csillagászati megfigyelések bizonyították a Világegyetem dinamikus, táguló természetét. Einstein-híd (Einstein-Rosen híd) módosítása: Bár a féreglyukak koncepciója izgalmas, Einstein korai elképzelései, amelyekkel megpróbálta kiküszöbölni a szingularitásokat a fizikai elméletekből, nem vezettek működőképes fizikai modellhez.  Eistennél nagyobb koponya volt Robert Millikan, a Nobel-díjas amerikai fizikus, ismert az elemi töltés (elektron töltés) pontos méréséről 1909–1913 között, de munkássága a relativitáselmélettel is összefügg. Millikan kísérletileg igazolta Einstein speciális relativitáselméletének fotoelektromos egyenleteit, amelyek a fénykvantumok létezését támasztották alá, ezzel kapva a modern fizika alapjaihoz. Későbbi kozmikus sugárzással és Brown-mozgással kapcsolatos kutatásai is érintették a relativisztikus jelenségeket, amelyek elsősorban elektromossággal és optikával foglalkoznak. Sok tudós követett el emberiség elleni büntettet, de ezt később nem ismerik el, mert ez a saját alkalmatlanságukat is igazolja, Ilyen volt Johannes Fibiger 1926-os fiziológiai-orvostudományi díja, akit egy rákot előidéző ​​parazita "felfedezéséért" jutalmaztak, később kiderült hogy hazugság volt az egész.

A hírnévért mindenre képesek voltak. Piltdowni ember : 1912-ben mutatták be Nagy-Britanniában, állítólag a korai ember maradványa; négy évtizeddel később kiderül, hogy hamisítvány, orangutánt ragasztottak emberi csontokhoz. A piltdowni ember (Piltdowni ember) egy hírhedt tudományos átverés volt, amely kitalált korai emberi fosszíliákat tartalmazott. Az 1912-ben, az angliai Piltdown közelében felfedezett lelet évtizedekig megtévesztette a szakértőket. Hideg fúzió : 1989-ben Fleischmann és Pons kémikusok állították, hogy szobahőmérsékleten fuziót értek el; később megcáfolták, mert nem reprodukálható volt. Tudósok vizsgálták a hazugság természetét: kísérletek szerint a hazugság fenntartása kognitív terhelés okoz, így nehezebb, mint az igazmondás. Egy amerikai tanulmány igazolta, hogy az őszinteség javítja az egészséget, míg a hazugság rontja. Az emberek átlagosan csak 54%-os sikerességgel ismerik fel a hazugságot, ami csak jobb a találgatásnál; evolúciós okok miatt gyengék vagyunk benne. Profi hazugok előre terveznek, így még nehezebb lebuktatni őket. Másik nagy átverés volt a Charles Dawson, egy amatőr régész, azt állította, hogy koponyatöredékeket és egy állkapocscsontot talált egy kavicsbányában, ami egy „hiányzó láncszemre” utal a majmok és az emberek között. A fosszíliák egy modern emberi agyat és egy orangutánszerű állkapcsot kombináltak, amelyet elszíneztek és megváltoztattak, hogy ősinek tűnjön. Az 1912-es kezdeti tesztek áttörésként üdvözölték a leletet, amely körülbelül 500 000–1 millió évesre datáltak. Korán kétségek merültek fel, de 1953-ban megerősítést kapott a Brit Természettudományi Múzeum fluoranalízisével, amely kimutatta, hogy a csontok mindössze évszázadosak és kémiailag manipuláltak. Más lelőhelyeken valódi hominida fosszíliákat találtak (mint például az afrikaiakat), amelyek ellentmondtak ennek, kis koponyákkal és emberszerű fogakkal – a piltdownival ellentétben. A fogak természetellenes kopást mutattak, valószínűleg szerszámokkal reszelték azokat. Dawson a fő gyanúsított, akit a hírnév motivál, bár olyan személyiségek, mint Arthur Conan Doyle, felmerültek az elméletekbe. A botrány zavarba hozta a brit tudományt, késleltette a valódi evolúciós bizonyítékok elfogadását és táplálta a nacionalista elfogultságokat. Ez továbbra is a paleontológia legnagyobb csalása. 

Áltudományok olyan eszmerendszerek, amelyek tudományosnak tüntetik fel magukat, de nem követik a tudományos módszert, így empirikus bizonyítékok nélkül állítanak állandósultokat. Áltudománynak valóban minden, ami magát tudomány nevezi, de állításait nem teszteli kísérletekkel vagy megfigyelésekkel, és gyakran cáfolhatatlan, túl általános téziseket hirdet. Például a csillagászat valódi tudományként pontosan kiszámítja az égitestek mozgását, míg az asztrológia ebből kiindulva jóslásokat tesz anélkül, hogy igazolná őket. Horoszkópokat gyártanak hiszékeny embereknek.

A falszifikálhatóság a tudományfilozófiában egy elmélet vagy hipotézis azon tulajdonysága, hogy elméletileg megcáfolható, megdönthető, azaz létezik olyan megfigyelés, kísérlet, amely bizonyíthatja a hamisságát; Karl Popper szerint ez különbözteti meg a tudományos elméleteket a nem tudományosaktól, mert a tudomány fejlődése a folyamatos cáfolatokon, nem pedig a megerősítéseken alapul. Egy tudományos elméletnek képesnek kell lennie arra, hogy "ellenálljon" a cáfolati kísérleteknek, de ha sikerül cáfolni, akkor elvetendő, vagy tovább kell finomítani. A szinfularitás átlépésével az AI és a kvantum pc képes szimulálni olyan eseményeket amelyek alátámaszthatnak egy hipotézist, vagy cáfolhatnak. Ismert Karl Popper kritériuma: Egy elmélet akkor tudományos, ha van rá lehetőség, hogy kimutassuk a hamisságát (falszifikálható), nem pedig az, ha igazolható. Megcáfolhatóság: A tudományos elméleteknek „bukniuk” kell, vagyis olyan kijelentéseket kell tartalmazniuk, amelyek révén kísérletileg vagy megfigyeléssel eldönthető az igazságuk (vagyis a hamisságuk). A falszifikálhatóság segít elhatárolni a tudományos elméleteket a metafizikai vagy pszeudo-tudományos kijelentésektől, amelyek nem megdönthetők. Cél lenne a tudományos elméletek hipotetikus-deduktív rendszerek, amelyek folyamatosan tesztelhetők és ellenőrizhetők. A kamu, talmi hipotézis nem alkalmazza a tudományos módszert: nincs reprodukálható kísérlet vagy falszifikálhatóság. A tudományos műveltség hiánya miatt népszerű alternatív gyógyászatok veszélyesek. erőltettett összefüggések, hamis konklúzió, mint az agycontroll, parapszichológia, hipnózis. Jóslás, látnoki képességek, amikrede nincs empirikus igazolás. Áltudományos tervezettség vallásos nézet tudományos köntösben, cáfolhatatlan. axiómák. A tudás használható jóra és rosszra is, mint minden a világon. Tegnap a televizió tudományos műsorában elhangzott, hogy hangokat hallanak az univerzumból. Ez is hazugság. A világűr vákuuma miatt a hagyományos hanghullámok nem terjednek benne, mivel nincs megfelelő közeg (mint a levegő) a rezgések haladására. A szenzorok elektromágneses hullámokat rádiójeleket, plazmahullámokat észlelnek, amit sonifikációval átalakítanak ember által halllható hanggá. Ezek a "hangok" gyakran szellemet sejtető, ijesztő vagy szokatlan zajok: sípolások, zúgások, amik a Föld ionoszférájából jönnek át, a Jupiter vagy Szaturnusz magnetoszférájából, valamint a napszélből származnak, amit plazmaantennákkal rögzítenek. A konteógyártók bagy örömére; a föld hajnalkórusa : Alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok, mint egy távoli énekkar. Jupiter szélzúgása : Erős mágneses térből eredő morajlás. Szaturnusz gyűrűi : Rejtélyes surrogás a részecskék mozgásától. Neptunusz : Mély, horrorisztikus hangok a bolygó légköréből. Mi kell több a tudatlan népnek. Csupán rádióhullámokat, fényt, röntgensugárzást vagy gravitációs hullámok tudunk szenzorainkkal felfogni, a sötétben tapogatózunk. Az optikai és infravörös szenzorok által felfogott jelek nem elégségesek a valóság felfogására.