Vera C. Rubin obszervatóriumA Vera C. Rubin Obszervatórium egy jelentős csillagászati létesítmény Chile Coquimbo régiójában, korábban Nagy Szinoptikus Felmérési Teleszkóp (LSST) néven volt ismert. Magában foglalja a Simonyi Felmérési Teleszkópot egy 8,4 méteres főtükörrel és a világ legnagyobb digitális kamerájával, egy 3,2 gigapixeles CCD-képalkotóval. Elhelyezkedés és kialakítás A Cerro Pachónon, 2682 méteres tengerszint feletti magasságban található obszervatórium tiszta égbolttal rendelkezik, amely ideális a déli égbolt megfigyelésére. A háromtükrös anasztigmat kialakítás széles, 3,5 fokos látómezőt biztosít az éles, részletes képekhez az ultraibolya és az infravörös hullámhosszakon.tér+ 2
Fő küldetés Az obszervatórium 10 éves LSST (Legacy Survey of Space and Time) elnevezésű programot végez, melynek során néhány éjszakánként leképezi a teljes látható déli égboltot, dinamikus időzített felvételeket készítve a kozmikus változásokról. Éjszakánként körülbelül 20 terabájt adatot generál, lehetővé téve a mozgó objektumok, például aszteroidák és az átmeneti események, például a szupernóvák tanulmányozását.24+ 2
Kulcsfontosságú tudományos célok
•Sötét anyag és sötét energia feltérképezése gyenge lencsehatás, szupernóvák és galaxiseloszlások segítségével.Wikipédia
•Több millió Naprendszer-objektum katalogizálása, beleértve a Földhöz közeli aszteroidákat és a Kuiper-öv elemeit, potenciálisan felfedezve a Kilencedik Bolygót.Wikipédia
•Gravitációs hullámok és más tranziensek optikai megfelelőinek detektálása gyors nyomon követés céljából.tér+ 1
Legutóbbi mérföldkövek
A kamerájából származó első képeket 2025 júniusában tették közzé, ami kulcsfontosságú lépést jelentett a hamarosan várható teljes körű működés felé. Magyar kutatók is részt vesznek a munkában, hozzájárulva a sötét anyag tanulmányozásához szükséges adatok elemzéséhez. Az Űrmissziók magyarul űrküldetéseket jelent. 2026-ra számos nagyobb küldetést terveznek, köztük a NASA Artemis II holdátrepülését. 2026-os főbb küldetések Az Artemis II négy űrhajósát – három amerikait és egy kanadait – küld majd egy 10 napos Hold körüli útra, hogy teszteljék az Orion űrhajó rendszereit a jövőbeli leszállásokhoz. Ez az Apollo-korszak óta az első emberes holdpálya. Az ESA SMILE missziója elindult, hogy tanulmányozza a Föld magnetoszféráját, és 121 000 km-es magasságig nyomon kövesse a napszél kölcsönhatásait. BepiColombo frissítés Az ESA és a JAXA közös BepiColombo szondája 2026-ban eléri a Merkúr körüli pályát, és évekig tartó elrepülések után feltérképezi annak felszínét és mágneses mezőjét. A Merkúr a Nap közelségével kapcsolatos kihívások miatt továbbra is a legkevésbé feltárt belső bolygó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése