Demecser, már az Anjou-kori iratokban szerepel. Az urbárium idején ... Tanyák: Borsova, Fekete, Veres, Bodó, Ida, Vár, Berzsény, Fellegvár és Kolbárt. Dűlők: Rófaj, Porkoláb, Jakabrét, Berkény, Hetenye stb. Demecser északi területeit a Tisza árja borítja egész a Ticcéig, de ez is jobbára kaszállással és nádvágással használtatik. Földje homokos, de trágya után mindent megterem, különösen káposztát, lent, kendert és dohányt. Lápszénája, nádja nagy bőséggel, hala pedig még nagyobb mennyiségben van. Vándorló lápjai híresek, a szél fújja a víztetején úszó szigeteket ide-oda. Találtatik itt a lápok közt egy régi földvár. Ezt majdnem 1000 holdnyi felette mély és soha ki nem apadó mocsár övedzi. Belső birtokosok: Elek Pál, Teremy János, Szabó János, s többek ezen családból, Győry György, s többek e családból; külső birtokosok: gr. Barkóczy család, Vay Dienes, Répásy János, Józsa Ignácz és László, Zoltán Miklós. A közlakosok 244 hold szántó és kaszálló földet birnak. A Tisza medrét elhagyva a síkságon terítette le hordalékait, mely az idők folyamán a szélfútta homok vándorlása, mozgása következtében buckákká, dombokká formálódott. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki, ezek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált.
A Tisza partján és a Nyírség mocsarai közt elterülő földvárak, mint Demecser, bronzkori pogányvár, kerülék elipszis alakú, 40 lépés hosszú és 26 lépés széles demecseri Leányvár vagy Tündérvár; szláv kéztől származnak, ott, hol a szlávok már ilyeneket találtak, siettek azokat a maguk részére felhasználni. Ezek a földvárak nemcsak a népvándorlás viharai, hanem az árvizek ellen is biztos védelmet nyújtottak. A IX. században e területen a soknejü Mén-Marót uralkodott, kit Anonymus bolgárnak tart s aki, szerinte, "kazár népek felett uralkodik." Az Anonymustól említett kazár-törzsek a Nyír vidékén laktak, de a krónikákon kívül közvetetlen adataink nincsenek róluk. Anonymus, aki honfoglaláskori adatait nagyrészt a későbbi kor hagyományaira alapítja, ezzel vissza akarta tükröztetni amaz összeköttetést, mely a magyaroknak s a kazároknak távol keleten kötött szövetségéből származott.
Demecserrel már 1333-ban találkozunk egykorú iratokban, amikor "Dewecher" és "Keménydevecser" (Kemendeuecher) néven van említve. Két okíratban, és pedig 1333-ban és 1361-ben, Szent-György tiszteletére szentelt temploma is említve van. Ugyanekkor már 30, névleg felsorolt halászó-helylyel bírt. Földesura Robert Károly alatt Magyar Pál volt; a XV. században, a mikor mint város szerepel, az ólnodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család bírta. A XVIII. sz. végén és a XIX. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte, stb. családok voltak itt birtokosok, jelenleg pedig gr. Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignácz. A községben két templom van: a református, mely 1820-ban épült, és az 1890-ben épült róm. kath. Itt van Elek Emil csinos urilaka, melyet pazonyi Elek Pál 1840-ben építtetett. Azonkívül van itt két gőzmalom is. A községnek van postája, távírója és vasúti állomása. Dülő nevei közül felemlítendők: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely-lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombocz tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshid tó, Vásáros hegy.
A vársziget területén kőkori durva edénydarabokat, obszidián szilánkokat, szarvasagancstöredéket, orsógombot, hálósúlyokat, parittyakövet, bronzkardot, mécsest találtak, írásos dokumentumban 1620ból találunk utalást. A sziget 1880-ig száraz lábban nem lehetett belépni,csolnakon, vagy a titkos ösvényeken lehetett, megközelíteni, amit csak a beavatottak ismerhettek, azt mondták rá akik idejöttek itt van a világ vége.
Régészeti lelőhelyek Demecser közelében
Jégpatkók segítségével járt a nép Demecserről Dombrádra gyalog, a befagyott tavak jegén a Vártanya felé, a lápon volt nád, káka, gyékény, rekettye és fűzfa is, kellet a fűtéshez és a háztető javításához is az anyag. Háromkörmű jégpatkó volt a neve, egyszerű, de nagyon gyakorlati kivitelű az a jégpatkó, melyet Hegedűs Ferenc demecseri lakos ajándékozott a Déri múzeumnak. Ez a 76 éves öreg halász-ember már apjától örökölte a szerszámot, melyet az egyik demecseri kovács csinált. Ez a jégpatkó háromkörmű. Két körme a csizmatalp szélénél, egy középen, szögben összealkotott 9 cm. hosszú híd végén van. A híd mindkét végénél 3.8 cm. magas kar hajlik fel és mindegyik kar fülben végződik. Ebbe a fülbe madzag van húzva, amely a felkötésre szolgál. A talp alatti híd össze-szögelésénél a sarok felé 4.2 cm. hosszú, 2% cm. széles híd nyúlik hátra, melynek végén a harmadik köröm hajlik lefele. Felkötése akként történik, hogy a két szélső köröm karjának a fülébe húzott madzagot a csizma fején összekötik hurokra és a hurkon kívül levő kb. 40 cm. hosszú madzagot hátra körül-veszik a csizma kérge felett és a szabadon levő végét még egyszer a hurokra kötik. Sőt azt is megteszik, hogy itt e kötésbe egy fapecket húznak és azzal szorítják fel. Vadászni is kijártak télen és jó szolgálatot tett a jégpatkó, mert volt itt vizityúk, vadkacsa, szárcsa, a befagyott mocsaras és lápos területek értékes élőhelyeket jelentenek sok álatnak. Volt itt vízipocok, réti héja, guvat, búbos vöcsök, nádi sármány, fecskefarkú lepke, gyepibéka, mocsári csiga, ászka, nádirigó, foltos nádiposzáta, gerlék varjak, a jég alatt a halak lápi póc, csuka, kárász, keszeg, csik, harcsa, ponty.
Földvár (Tündérvár vagy Leányvár)
A községtől 5,5 km-re ÉÉNy felé, a Nagytó DNy-i szögletén helyezkedik el egy É-D-i hajdani homokszigeten a vár kerek, 5-6 m magasan kiemelkedő kúpja. Belső mérete kb. 40 (É-D) x 26 (Ny-K) m, 33 a nyugati oldala meredek, a keleti lankásabb. Északi és déli végén sánc-árok szegélyezi. Keleti oldala 2 m magas és egy 1/2 m magas párkány emelkedik itt. Körülötte hatalmas mocsár húzódott. Ezen a helyen a kora bronzkorban és a késő bronzkor - kora vaskor idején is megtelepedtek a leletek alapján. Maga az Árpád-kori vár a X I I - X I I I . században épülhetett, s csak rövid ideig volt használatban a kis számú összegyűjtött cserépből ítélve. A XX. században a földvár belsejét erősen megbolygatták, sáncait erőgépekkel megbontották, s szántóföldi művelés alá fogták. Az okleveles anyagban a földvár említése előfordul. A Kékkel és Demecserrel szomszédos Lakteleket 1325-ben I. Károly király a Percnyieknek adta, mégpedig cum loco castri cuiusdam acpiscinis quarunda...A vár tetején lévő magassági ponttól északra 10-12 m-re homokbányát nyitottak. 1975-ben Dajka János, a demecseri Kossuth tsz elnöke jelentette a múzeumban, hogy a homokbánya nyitásával csontvázakat pusztítottak el. A helyszínre Szathmáry László antropológus ment ki. A helybeliek elbeszélése szerint a sírok 2-3 m mélyen feküdtek. Szathmáry a magassági ponttól 30-35 m-re É-ÉK-re a bánya falában habarcsos téglás falra figyelt föl. Felette egy cserepet talált. A munkások téglával bélelt „alagutat" emlegettek, de ennek nyoma nem volt. A leletek kora kérdéses, valószínűleg inkább újkoriak vagy középkoriak lehettek. 1991-ben terepbejáráskor a területen bronzkori cserepekkel együtt találtak egy szürkésfekete külső-belső felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredéket. Árpád-kori vagy középkori. A földvár közelében szántásból előkerült leletegyüttest id. Elek Dezső ajándékozta a múzeumnak 1909-ben. Egykor mocsaras részen került elő 20-25 cm mélyen, Szekerce kovácsolt vasból. Hosszú nyakú, keskeny köpűjü, enyhén ívelt élű, szakállas pengével Vaskard egyenes kétélű pengével. Ugyancsak a földvár közelében, a Szőnye-parton 35 tőzeg égésekor egy összeégett sodronyinget találtak, melyet 1910-ben jegyeztek be a leltárba, s melyet Elek Emiltől kapott meg a múzeum. 11 mm-es átmérőjű szemekből fűzték, A leletek a XIII. századra keltezhetők párhuzamaik alapján, s olyan nomád harcos fegyvereinek tekinthetők, aki a Demecser környékén élő kun közösség tagja lehetett. A település ÉNy-i határban, a Várdombtól délre, az egykori Vár-tanya helyére pajták és aklok épültek. A II. katonai felmérésen jól látszik a Nagy, a Berseny, a Pap és a Béke tó közé beékelődő É-D-i magaspart, melynek déli végén jelzik a Várhegy-tanyát is, ezektől északra, a magasfeszültség alatt lévő legmagasabb domb nyugati lankáján.
A réköz mocsara összefüggő víz volt, benne néhány kiemelkedés, ami szigetként funkcionált. (A kép illusztráció)
További adatok válogatás nélkül:
Kacsavár a határ déli részén, a gégényi határ szomszédságában fekszik egy sziget.
Borzsovapuszta, Dinnyés-hegy a magyar bors főnévvel etimológiailag azonos régi magyar Borsu személynévből alakulhatott ki szláv birtokjelző melléknévi képzővel, tulajdonképpeni értelme ennek megfelelően 'Bors birtoka.
Földvár (Tündérvár vagy Leányvár) A községtől 5,5 km-re ÉÉNy felé, a Nagytó DNy-i szögletén helyezkedik el egy É-D-i hajdani homokszigeten a vár kerek, 5-6 m magasan kiemelkedő kúpja. Belső mérete kb. 40 (É-D) x 26 (Ny-K) m a nyugati oldala meredek, a keleti lankásabb. Északi és déli végén sáncárok szegélyezi. Keleti oldala 2 m magas és egy 1/2 m magas párkány emelkedik itt. Körülötte hatalmas mocsár húzódott. a földvár közelében.
Szőnye-partGrófi tag a község keleti határában, a nyírbogdányi kövesút, a mellette lévő csatorna és a záhonyi vasút által határolt háromszögben lévő magas, kiemelkedő homokdomb a Grófi tag. A Gégény-Demecser műútra északról egy dűlőút vezet. ezen út mellett egy lapos dombhát van.
Ida-tanya a községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, alig kiemelkedő földhátra épült. Lakfölde, Laktelek nevében a -telek utótagot a várhoz tartozó település pusztulása után fűzték az előtaghoz,előbbi azonos lehet a demecseri Várszigettel Vár-tanya Mácsiszeg, Málcsikszeg, matyiszeg nevét egykori birtokosáról nyerte. A név első elemének olvasata bizonytalan, de vagy a Machyk, vagy a Manchyk személynévből származtatható Szérűskert a község keleti határában, a Grófi tagtól nyugatra található a szérűskert. A hajdani lápból kiemelkedő hosszú, lapos, homokos földháton egy tanya építkezését kezdték meg 1962-ben. Az épülettől délre, a földhát északi végén leletet találtak. Inge-domb A községtől ÉNy-ra, közvetlenül a település szélén kiemelkedő homokdombon Monok-domb A falutól DNy-ra a demecseri vasútállomás felé, mintegy 1 kmre, a Demecserre vezető út jobb oldalán néhány méternyire kiemelkedő, kb. 100 holdnyi homokos területen ürgeöntés közben Vas János gazdaember 1,5 m mélyen emberi csontok nélkül talált leleteket egy halomban 1903-ban. A leletek előbb Bálint Andráshoz kerültek, aki továbbadta őket. Jósa András Schiller Gyula nyíregyházi ékszerész közvetítésével szerezte meg a tárgyakat, majd kisebb ásatást folytatott a helyszínen. Babot a Demecser felé eső határrészen, a község K-i határában több lapos, homokos földhát húzódik Fancsal(fenyére)!]. Mácsikszeg Szőnye halászóhely Indya erdő Mátyiszeg Vár-tanya a település ÉNy-i határban, a Várdombtól délre, az egykori Vár-tanya helyére pajták és aklok épültek. AII. katonai felmérésen jól látszik a Nagy, a Berseny, a Pap és a Béke tó közé beékelődő É-D-i magaspart, melynek déli végén jelzik a Várhegy-tanyát is.
A községtől 5,5 km-re ÉÉNy felé, a Nagytó DNy-i szögletén helyezkedik el egy É-D-i hajdani homokszigeten a vár kerek, 5-6 m magasan kiemelkedő kúpja. Belső mérete kb. 40 (É-D) x 26 (Ny-K) m, 33 a nyugati oldala meredek, a keleti lankásabb. Északi és déli végén sánc-árok szegélyezi. Keleti oldala 2 m magas és egy 1/2 m magas párkány emelkedik itt. Körülötte hatalmas mocsár húzódott. Ezen a helyen a kora bronzkorban és a késő bronzkor - kora vaskor idején is megtelepedtek a leletek alapján. Maga az Árpád-kori vár a X I I - X I I I . században épülhetett, s csak rövid ideig volt használatban a kis számú összegyűjtött cserépből ítélve. A XX. században a földvár belsejét erősen megbolygatták, sáncait erőgépekkel megbontották, s szántóföldi művelés alá fogták. Az okleveles anyagban a földvár említése előfordul. A Kékkel és Demecserrel szomszédos Lakteleket 1325-ben I. Károly király a Percnyieknek adta, mégpedig cum loco castri cuiusdam acpiscinis quarunda...A vár tetején lévő magassági ponttól északra 10-12 m-re homokbányát nyitottak. 1975-ben Dajka János, a demecseri Kossuth tsz elnöke jelentette a múzeumban, hogy a homokbánya nyitásával csontvázakat pusztítottak el. A helyszínre Szathmáry László antropológus ment ki. A helybeliek elbeszélése szerint a sírok 2-3 m mélyen feküdtek. Szathmáry a magassági ponttól 30-35 m-re É-ÉK-re a bánya falában habarcsos téglás falra figyelt föl. Felette egy cserepet talált. A munkások téglával bélelt „alagutat" emlegettek, de ennek nyoma nem volt. A leletek kora kérdéses, valószínűleg inkább újkoriak vagy középkoriak lehettek. 1991-ben terepbejáráskor a területen bronzkori cserepekkel együtt találtak egy szürkésfekete külső-belső felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredéket. Árpád-kori vagy középkori. A földvár közelében szántásból előkerült leletegyüttest id. Elek Dezső ajándékozta a múzeumnak 1909-ben. Egykor mocsaras részen került elő 20-25 cm mélyen, Szekerce kovácsolt vasból. Hosszú nyakú, keskeny köpűjü, enyhén ívelt élű, szakállas pengével Vaskard egyenes kétélű pengével. Ugyancsak a földvár közelében, a Szőnye-parton 35 tőzeg égésekor egy összeégett sodronyinget találtak, melyet 1910-ben jegyeztek be a leltárba, s melyet Elek Emiltől kapott meg a múzeum. 11 mm-es átmérőjű szemekből fűzték, A leletek a XIII. századra keltezhetők párhuzamaik alapján, s olyan nomád harcos fegyvereinek tekinthetők, aki a Demecser környékén élő kun közösség tagja lehetett. A település ÉNy-i határban, a Várdombtól délre, az egykori Vár-tanya helyére pajták és aklok épültek. A II. katonai felmérésen jól látszik a Nagy, a Berseny, a Pap és a Béke tó közé beékelődő É-D-i magaspart, melynek déli végén jelzik a Várhegy-tanyát is, ezektől északra, a magasfeszültség alatt lévő legmagasabb domb nyugati lankáján.
További adatok válogatás nélkül:
Kacsavár a határ déli részén, a gégényi határ szomszédságában fekszik egy sziget.
Borzsovapuszta, Dinnyés-hegy a magyar bors főnévvel etimológiailag azonos régi magyar Borsu személynévből alakulhatott ki szláv birtokjelző melléknévi képzővel, tulajdonképpeni értelme ennek megfelelően 'Bors birtoka.
Szőnye-partGrófi tag a község keleti határában, a nyírbogdányi kövesút, a mellette lévő csatorna és a záhonyi vasút által határolt háromszögben lévő magas, kiemelkedő homokdomb a Grófi tag. A Gégény-Demecser műútra északról egy dűlőút vezet. ezen út mellett egy lapos dombhát van.
Ida-tanya a községhez legközelebb eső északi tanya, a Vári úttól keletre, alig kiemelkedő földhátra épült. Lakfölde, Laktelek nevében a -telek utótagot a várhoz tartozó település pusztulása után fűzték az előtaghoz,előbbi azonos lehet a demecseri Várszigettel Vár-tanya Mácsiszeg, Málcsikszeg, matyiszeg nevét egykori birtokosáról nyerte. A név első elemének olvasata bizonytalan, de vagy a Machyk, vagy a Manchyk személynévből származtatható Szérűskert a község keleti határában, a Grófi tagtól nyugatra található a szérűskert. A hajdani lápból kiemelkedő hosszú, lapos, homokos földháton egy tanya építkezését kezdték meg 1962-ben. Az épülettől délre, a földhát északi végén leletet találtak. Inge-domb A községtől ÉNy-ra, közvetlenül a település szélén kiemelkedő homokdombon Monok-domb A falutól DNy-ra a demecseri vasútállomás felé, mintegy 1 kmre, a Demecserre vezető út jobb oldalán néhány méternyire kiemelkedő, kb. 100 holdnyi homokos területen ürgeöntés közben Vas János gazdaember 1,5 m mélyen emberi csontok nélkül talált leleteket egy halomban 1903-ban. A leletek előbb Bálint Andráshoz kerültek, aki továbbadta őket. Jósa András Schiller Gyula nyíregyházi ékszerész közvetítésével szerezte meg a tárgyakat, majd kisebb ásatást folytatott a helyszínen. Babot a Demecser felé eső határrészen, a község K-i határában több lapos, homokos földhát húzódik Fancsal(fenyére)!]. Mácsikszeg Szőnye halászóhely Indya erdő Mátyiszeg Vár-tanya a település ÉNy-i határban, a Várdombtól délre, az egykori Vár-tanya helyére pajták és aklok épültek. AII. katonai felmérésen jól látszik a Nagy, a Berseny, a Pap és a Béke tó közé beékelődő É-D-i magaspart, melynek déli végén jelzik a Várhegy-tanyát is.
Demecser (Nyirbogdányi j.) — Területe 6435 kh. Szántó 5436 kert 22, rét 256, szőllő 137, legelő 248, nádas 10, erdő 11 kh. Termő 6120 kh. Terméketlen 315 kh. — Már 1333-ban Dewecher, Kemény-devecser (Kemendeuecher) később Devecser név ismeretes. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában Demecser néven így ir róla: magyar falu, Szabolcs vm-ben, a Tisza mocsárjai közt, u. p. Berkeszhez 8/* órányira. Határa 8561 hold, melybőlszáraz 4250 hold, a többit a Tisza árja borítja, de ez is jobbára kasalássál és nádvágással használtatik. Földje homokos, de trágya után mindent megterem, különösen káposztát, Iont, kendert és dohányt. Lápszénája, nádja nagy bőséggel, hala pedig még nagyobb mennyiségben van. Vándorló lápjai Demecsernek is vannak. Találtatik itt a lápok közöttegy régi földvár. Ezt majdnem 1000 holdnyi felette mély és soha ki nem apadó mocsár övezi. Népessége 839, kik kevés kivétellel, reformátusok, helybeli anyatemplommal. Salétromfőző 40 van e helységben és Elek Pál úrnak egy szeszgyára. Belső birtokok : Elek Pál, Teremy János, Szabó János s többek ezen családból, Győry György s többek e családból ;külső birtokosok : gr. Barkóczy család, Vay Dénes, Répásy János, JózsaIgnác és László, Zoltán Miklós. A közlakosok 244 hold szántó és kaszálóföldet birnak, — 1900-ban 273 házában 2335 lak. él: 2305 magyar, 1 német, 29 egyéb, 759 r., 174 g. kat., 22 g. kel., 7 ev., 1126 ref., 247 izr. Érdekesebb dűlő nevei: Rofaj, Porkoláb. Jakabrét, Bertény, Heteje. Kolbárt-tó, Remete, Gergely-lese, Beke-láp, Matyi sziget, Békés, Báboly-(ó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vársziget, Dombocz-tó, Nagy Heke - ló, Konyhok sziget és láp, Vereshíd-tó, Vásáros hegy. — Nagyobb birtokosok :gr. Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László, Dezső, Török Gyula, Grosz Ignác — 1920-ban 380 házában 3234 1. él; ebből 3224 magyar, 1 német, 7 tót. 1 rutén, 1 egyéb: 1223 r. kat., 263 g. kat„ 1387 ref., 31 ev., 330 izr. Őstermelő 73 %, iparos 10%, kereskedő 4%, Birtokos és
bérlő 166. Az összes gazdaságok területe 5924 kh., ebből 5436 kh.szántóföld, 824 kh. ugar. 359 kh. közös legelő, 310 kh. szőllő. A birtokok 53%-a 1000—100 h-as, 24 70-a 100—20 h-as, 23 %-a 20 h-on alul van. 100 h.-on felül birtokosok. Ehrenreich Adolf és neje, özv. Elek Dezsőné, Elek László, Grósz Ignác örök, — Szántóföldeinek 12%-át őszi búzával, 23 %-át őszi rosszal és kétszeressel, 8 %-át tengerivel, 15 °/o-át burgonyával, 13°/o-át takarmánynövényekkel vetette be. —Termése: 4682 q búza, 7841 q rozs, 4126 q tengeri, 36883 q burgonya,40.834 q takarmánynövény. Ebből 1126 q tavaszi árpa 1184 q. zab, 6713 q, csalamádé, 3845 q. zabos bükköny, 1433 q. lóhere, 2449 q-
lucerna, 20.222 q. takarmányrépa, 3414 q. takarmánytök. Többi takarmánynövénye ; őszi árpa, őszi-, tavaszi bükköny, őszi borsó és rozs. Termeszt még 15030 q. cukorrépát, 531 q. görögdinnyét. 666 q, dohányt, kendert, mákot, napraforgót, 23,116 q. fejes káposztát. A szalmatermés 28.634 q., a kóróé 6950 q. Must 1348 hl; friss szőllő 150 kg. — Az 1000—100 h-as birtokok adják a búza 63, rozs 57, tengeri 33, burgonya 29. takarmánynövények 52, a 20 h-on alul levő birtokok a búza _ 1&
rozs 24, tengeri 37, burgonya 53, takarmánynövények 25 %-át. — A állománya: 741 szarvasmarha, 605 ló, 1178 sertés. 1453 juh. A szarvas-marhaállomány 28 7
0 magyar-; 45 %-a siementhali-, 29 %-a egyet> fajta. A tehenek száma 394 (16 %—48 %—36 %). az ökröké 80 . Demecser, nagyközség, 226 házzal és 2021, jobbára ev. ref. vallásu lakossal. Demecserrel már 1333-ban találkozunk egykorú iratokban, amikor „Dewecher” és „Keménydevecser” (Kemendeuecher) néven van említve. Később csupán Devecser néven fordul elő. Két okíratban, és pedig 1333-ban és 1361-ben, Szent-György tiszteletére szentelt temploma is 22említve van. Ugyanekkor már 30, névleg felsorolt halászó-helylyel bírt. Földesura Robert Károly alatt Magyar Pál volt; a XV. században, a mikor mint város szerepel, az ólnodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család bírta. A XVIII. sz. végén és a XIX. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte, stb. családok voltak itt birtokosok, jelenleg pedig gr. Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignácz. A községben két templom van: a református, mely 1820-ban épült, és az 1890-ben épült róm. kath. Itt van Elek Emil csinos urilaka, melyet pazonyi Elek Pál 1840-ben építtetett. Azonkívül van itt két gőzmalom is. A községnek van postája, távírója és vasúti állomása. Dülő nevei közül felemlítendők: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely-lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombocz tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshid tó, Vásáros hegy.
Vártanya major hrsz. 0121/4 és 0121/5
Vártanya, juhhodályok hrsz. 045/5,123 624 m2
Vártanya major hrsz. 045/7,21 660 m2
Vártanya, major hrsz. 0121/3/d, 105 294 m2 8.1
Lemezuzem Vártanya hrsz 0121/6,15 075 m2
Észak felől:
Még egy kis adalék az akasztóhegyről, amit a középkorból származik, akkoriban kötelezték a falvakat nevezennek ki egy kiemelkedést, ahol a nyilvános kivégzéseket tartják.
Vártanya major hrsz. 0121/4 és 0121/5
Vártanya, juhhodályok hrsz. 045/5,123 624 m2
Vártanya major hrsz. 045/7,21 660 m2
Vártanya, major hrsz. 0121/3/d, 105 294 m2 8.1
Lemezuzem Vártanya hrsz 0121/6,15 075 m2
Észak felől:
A Demecseri földvár mindössze 40 lépés*26 lépés amit a tatárjáráskor pusztítottak el. A kun fegyverek késő Árpádkori leleteket találtak, 1325-ben említik a castrumot kun harcos kétélű kardját, szekercéjét és páncélingét. Azt mondják a legrégibb pogányvár a kőkor végétől építettek ilyet.
Egy dagerotípia feljavítva, 1845-ből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése