A magyarság, mint nomád nép, nem érezte az írás tudományának hiányát. Éppen ezért a honfoglalás előtti, de még az államalapítás előtti időkből sem maradt fenn írott emléknek nevezhető lelet. Mindazt, amit a honfoglalás és az államalapítás közötti időszakról a történettudomány felderített, nem magyar földön keletkezett dokumentumokból olvasta ki. Az írásbeliség, a történések feljegyzése akkor vált szükségszerűséggé, amikor az állam mint politikai, gazdasági szervezet létrejött. Fontossá vált, hogy a királyi intézkedések, törvények, birtokadományozások írásban rögzítve az utódok számára is megőrizzék tartalmukat. Az első fennmaradt írások így tehát az oklevelek, melyek közül nem mindegyik származik valóban ebből a korból, sok közülük későbbi másolat, sőt hamisítvány. Az államalapító Szent István király udvarában működött kancellária, ez azonban a király halálakor megszűnt és csak később vált újra állandó jellegű hivatallá. Ebben az időben alakultak ki az egyházi hiteleshelyek, melyek hosszú időn keresztül az írásbeliség központjai voltak. Feladatuk közé tartozott a peres eljárások, tanúvallomások, szerződések, megállapodások írásba foglalása. Ezek az írások természetesen latin nyelvűek – bár I. István udvarában történtek kísérletek a görög hivatali nyelv használatára is (pl. veszprémvölgyi monostor alapítólevele) – de már a XI. és XII. századból számos olyan oklevél maradt fenn, melyben magyar hely- és tulajdonnevek szerepelnek. Ezek közül talán a legismertebb a Tihanyi Apátság alapítólevele, melyben 58 magyar szó fordul elő, néhányuk szószerkezetben és mondattöredékben („feheruuaru rea meneh hodu utu rea”). Kevésbé ismert, de hasonlóan nagy jelentőségű nyelvemlékünk a dömösi prépostság adománylevele, melyet II. Béla adott ki 1138-ban (az eredeti oklevél elveszett, csak az I. Károly által 1329-ben készített hiteles másolata maradt fenn). Több mint 100 földrajzi és közel 1400 tulajdonnevet sorol fel. A „Tihanyi összeírás” 1211-ben készült és Uros pannonhalmi apát kérésére összeírja a tihanyi bencés apátság javait és szolgáit. Mintegy 150 helynevet és 2000 személynevet találunk benne. A váradi székeskáptalan jegyzőkönyvét Váradi Regestrum néven ismerjük az 1208-1235 közötti időszakból. 30 vármegye, 600 község és 2500 személy nevét említi részben a káptalan előtti szerződések, végrendelkezések és egyéb ügyek, részben a Szent László sírja előtt megtartott istenítéletek kapcsán. (A jegyzőkönyv eredetije sajnos nem maradt ránk, széthullott és összekeveredett leveleit Martinuzzi György váradi püspök nyomtatta ki 1550-ben) A nyelvészek számára rendkívül nagy jelentőségűek azok a szójegyzékek, melyek korabeli szótárakként általában a latin nyelv tanulásában segítettek. Az ezekben fennmaradt nyelvemlékek a középkori magyar szókincs, szóképzés és szavaink jelentéstörténete szempontjából értékesek. (Jelentősebbek: a Besztercei szójegyzék 1395. körüli időből, valószínűleg egy városi iskolában használatos tankönyv volt és 1316 magyar szót tartalmaz; a Schlägli szójegyzék 1405-ből 2140 magyar szóval; a Soproni szójegyzék, mely egy nagyobb mű töredéke és egy 1435. körüli másolatban maradt fenn.) Összefüggő magyar szövegű írott nyelvemlékünk ebből a korból tulajdonképpen csak egy van, a Halotti beszéd és könyörgés („Látjátok feleim szömtökkel, mik vogymok. Isa por és chamuv vagymok”). A Halotti beszéd szövegét a Pray-kódex néven ismert kéziratos könyv őrzi, keletkezése a XII. század közepére tehető. Későbbről, a XIII. század elejéről származik a Königsbergi töredék, melyben először olvasható magyar nyelven az „Üdvözlégy, Mária” kezdetű, mai napig fennmaradt ima. Az Ómagyar Mária-siralom a XIII. század közepén keletkezett első magyar nyelven írott vers.
Nem könnyű feladat időrendbe állítani és rendszerezni a korai időszakból származó írott emlékeket. Keletkezésük pontos ideje általában nem ismert, csak közvetett bizonyítékok, következtetések alapján datálhatók. Legnagyobb részük későbbi kódexekben, többszöri másolás utáni, esetenként csonkított vagy átírt formában maradt fenn, de a Königsbergi töredék például egy kódex kötéstáblájából került elő. A kódexeknek nincs mai értelemben vett címlapja, mely feltüntetné a keletkezés körülményeit (esetenként a kolofon megteszi ezt), általában több, esetleg különböző korokból származó művet fognak össze a forrás megjelölése nélkül. A XV. századi Thuróczy-kódexben és a XVI. századi Ilosvay-kódexben maradt fenn az Intelmek (Admonitiones) címen közismert államelméleti mű, mely műfaját tekintve királytükör. I. István király Imre herceg számára hagyott tanításait tartalmazza, az általános erkölcsi jellegű gondolatok mellett jelentős teret adva a kormányzás elméleti és gyakorlati alapelveinek. Ez valószínűsíti, hogy a mű valóban Szent István idejében, az ő udvarában készült (még ha a szöveg szerzője nem is maga a király).
Az Anonymus (Névtelen) „néven” ismert szerző valószínűleg a III. Béla király (1172-1196) udvarában dolgozó P. dictus magister (P. mesternek nevezett) írástudó lehetett. (más vélemény – Kristó Gyula – szerint azonban valamivel később, II. András idejében (1205-1235 között) élhetett). A Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) a maga 24 fólió (48 oldal) terjedelmében inkább tükrözi a XIII. századi Magyarország viszonyait, mint a benne leírt honfoglalás történeti igénnyel megismert tényeit. A szerző fantáziája jelentős szerepet kapott a műben – műfaját ezért leginkább a regényes geszta kifejezés jelölheti –, mégis meghatározó volt a jóval későbbi korok történelemszemléletére. Ez a mű említi először az Emese álma (turul) mondát, a vérszerződést, a hét magyar törzs és törzsfők nevét.
A hun-magyar rokonság elméletét korábbi (talán Anonymustól átvett) ötlet alapján a IV. Béla király idejében alkotó Kézai Simon alkotta, aki az általa írt magyar krónika elé egy nagyobb terjedelmű hun krónikát illesztett. Már az Anjou korból származik Kálti Márk Képes Krónikája, mely a kódex kezdő szavai szerint 1358-ban készült. A kódex szövege korábbi krónikák szövegének gondosan szerkesztett, kritikus feldolgozása. A mű másik felbecsülhetetlen értéke a korabeli Európa legmagasabb színvonalán álló rendkívül gazdag képanyaga, melynek művészettörténeti elemzése még ma is tudományos viták tárgya.
A középkori Magyarország történetírásának és irodalmának még számos dokumentuma ismert (Pozsonyi évkönyv 1203-ból, Küküllei János krónikája, Szent István, Szent Imre, Szent László legendái, Ákos mester gesztája stb.), melyeknek még vázlatos ismertetése is meghaladja e dolgozat kereteit, néhányuk mellett a műfaji változatosság bemutatása okán mégsem mehetünk el. A kései ómagyar korban (így nevezzük a magyar nyelv története szempontjából a Zsigmond uralkodásával kezdődő és a mohácsi vésszel végződő időszakot) nagyon megnövekedett a kódexfordítások száma. Ennek oka, hogy az egyházon belül is – de a hívek között különösen – sokan voltak, akik nem beszélték a latin nyelvet (apácák, laikusok). Számukra a vallásos irodalom csak úgy válhatott érthetővé, ha azt magyar nyelven olvashatták, a prédikációt magyar nyelven hallhatták. Különösen kedveltek voltak Temesvári Pelbárt ferences pap prédikációi. A Cornides kódexben Ráskay Lea kézírása, a Jordánszky kódexben egyes Ószövetségi részletek és a négy evangélium fordítása maradtak fenn. Premontrei szerzetesektől származik a Döbrentei kódex 1494-ből. A kódexfordító szerzetesek közül néhánynak a neve is ismert a szövegből vagy a kolofonból (Váci Pál, Nyújtódi András, Ráskay Lea, stb.).
Más műfajba tartoznak a glosszák, melyek az olvasó, esetenként a másoló lapszélre írt megjegyzései, jegyzetei (például a Zirci glosszák 1470-80 tájékáról, Szalkai glosszák 1490-ből).
Az eredeti magyar nyelven írt szövegek általában világi témájúak. Ilyen az 1476-ban készült 150 soros históriás ének, a „Szabács viadala” ismeretlen szerzőtől. Babonás ráolvasásokat tartalmaz a Bagonyai ráolvasások néven ismert, 1488-ból való írás.
A középkor végéről fennmaradt kódexek már átvezetnek a reneszánsz korszakába. Ekkor – a humanizmus felvilágosult, szabad levegőjében – rövid ideig együtt élt a kéziratos kódex és a nyomtatott könyv, míg utóbbi igen gyorsan egyeduralkodóvá vált az írásbeliség területén. Mielőtt azonban Gutenberg életét és forradalmi találmányát megismernénk, a következő részben a reneszánsz legnagyobb magyar könyvgyűjteményének, a Corvinának történetével foglalkozunk.
Első magyar nyelvű nyomtatott szöveg
1. Halotti beszéd és könyörgés
Pray-kódex 1192 és 1195 között
A legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék
A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék, 1192 és 1195 közötti. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben maradt fenn. A szöveget valószínűleg Schier Xystus fedezte fel (ez még vitatott), nyilvánosan elsőként Pray György számolt be róla (ő csak egy hétsoros szemelvényt tett közzé, teljes szövegét Sajnovics János publikálta 1771-ben). Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető.
A beszéd szövege két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből. A temetési beszéd a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordítása, a könyörgés pedig a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordítása.
2. Ómagyar Mária-siralom
Leuveni Kódex 1280-1310 között
Francia költő latin nyelvű himnuszának szabad átköltése (ismeretlen magyar szerző)
A legrégibb ismert magyar nyelvű vers, illetve versfordítás, mely 1280-1310 között keletkezett. A "Halotti Beszéd és Könyörgés" után következő magyar szövegemlék. Egy ismeretlen magyar szerző Geoffroi de Breteuil (+1196) francia költő latin nyelvű himnuszának szabad átköltésével alkotta meg. Egyes kutatók szerint valamivel korábban, 1250 körül készülhetett. A költemény, mely egy darabos, latin nyelvű szöveg tetszetős, lírai feldolgozása, csengő alliterációival, csiszolt technikájával arra mutat, hogy kora magyar irodalmának nem első és egyetlen alkotása, hanem egy már kialakult lírai stílus egyik terméke. A fiát sirató anya zokogó panaszát művészi verssé formálja. Az Ómagyar Mária-siralom szóképekben gazdag versművészete egyedülálló.
1922-ben fedezték fel egy 13. századi latin nyelvű hártyakódexben, a "Leuveni Kódex"-ben, a belgiumi egyetemi könyvtár tulajdonában. 37 rövid sorból, 132 szóból áll, a középkori himnuszirodalomban "Planctus Sanctae Mariae" néven ismert latin vers szabadabb fordítása. A vers néhány sora mai olvasás szerint: "Szemem könnyel árad, - Én jonhom búval fárad, - Világ világa, - Virágnak virága! - Keserűen kínzatul - Vos szegekkel veretül, - Óh nékem én fiam!..."
A Leuveni Kódexet többszöri próbálkozás után a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár 1982-ben csere útján megszerezte, azóta a magyar nemzeti könyvtárban őrzik.
3. Huszita Biblia:
ford. kb.: 1436-1439 Tamás és Bálint mesterek
Három kódex: (Bécsi 1466, Müncheni 1466, Apor ?)
Legkorábbi bibliafordításaink az úgynevezett előreformációs mozgalmak során jöttek létre. Wyclif tanítása elterjedt Csehországban és elindította Husz János mozgalmát. Husz János eszméit pedig áthozták Magyarországra a Prágában tanuló ifjak. Közülük Tamás és Bálint mesterről, menekülő franciskánus barátokról, tudunk név szerint is, akik (Szalkai Balázs ferences rendfőnök lejegyzése szerint, aki végül is kirakta őket, mert megfertőződtek az eretnek tanokkal) "a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították" valószínűleg Moldvában, („a fordítás is Erdélyhez kötődik - 1420-as években” [Baritz!!]), 1436-1439 között. Ez a kéziratos, ún. huszita Biblia elveszett, de három kódexünk megőrzött töredékeket belőle:
Bécsi-kódex (Bécs, Udvari Könyvtár) - Három egykorú kéz másolta, kb. 1466-ból való. Ószövetségi könyveket, többnyire kisprófétai iratokat tartalmaz magyar nyelven. Három apokrif is található benne.
Müncheni-kódex (München, Udvari Könyvtár) - Másolója, Németi György a moldovai Tatrosban, 1466-ban fejezte be munkáját. A négy evangéliumot tartalmazza, bennük a Miatyánk legrégibb magyar szövegével:
"Mü atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék te neved. Jöjjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mü testi kenyerönk felett való kenyeret adjad münekünk ma. És bocsásad münékünk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vigy minket kisértetbe. De szabadócs münket gonosztól. Ámen."
Apor-kódex (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) - (Altorjai Apor Péter - Maroszéki, Bálványosvár aljáról) Három kéz írta a XV. század második felében. Zsoltártöredékeket, énekeket, himnuszokat tartalmaz, valamint az Athanasius-féle hitvallást.
4. Budai krónika - Hess András
Az első hazai nyomtatvány 1473
A Budai krónika az első hazai nyomtatvány, mely Cronica Hungarorum cimmel Geréb László budai prépostnak ajánlva 1473. került ki Hess András budai nyomdájából. A nemzeti muzeum és egyetemi könyvtáron kivül csak hat külföldi nyomdában van meg ez a mű. A muzeum példánya ugyanaz, mely egykor Báthory Zsigmond fejedelemé volt.
5. Confessionale
Második ősnyomda Magyarországon
1477. és 1480. között egy második ősnyomda is működött Magyarországon és a szakirodalom a Confessionale nyomdája néven ismeri. Betűinek azonossága alapján három termékét sikerült meghatározni: a nevét adó Confessionale-t, Laudivius Vita beati Hieronymi című munkáját és egy egyleveles búcsúcédulát.
6. Thuróczy-krónika, Brünn, 1488
A magyarok krónikája
A két ősnyomda megszűnte után ötven esztendőn keresztül nem működött nyomda Magyarországon. A magyar könyvkiadás termékei külföldön készültek. Több tucat példány maradt fenn a Thuróczy-krónikából, amelynek első kiadását rögtön követte az augsburgi Ratdolt nyomdában készített második kiadás.
A Hont megyei nemesi származású Thuróczy János egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző, majd a jegyzők elöljárója lett. Korábbi krónikák, források alapján megírja a magyarok történetét egészen Mátyás koráig. Munkájához rendelkezésére állt Mátyás könyvtára. A Magyarok krónikája nem eredeti mű, több forrást, krónikát dolgozott benne egybe. A XV. század históriája, Thuróczy már önálló írói teljesítmény. Anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette a krónikát. A történetíró naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadisikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá.
7. Magyar Benigna
Festetics-kódex
Czeh-kódex
A vázsonyi pálos kolostorban részére készített két magyar nyelvű imakönyv, az 1492-ben készült Festetics-kódex és az 1513-ban készült Czeh-kódex értékes nyelvemlékünk.
8. Döbrentei-kódex (1508)
A huszita Bibliától nem teljesen független, további töredékeket tartalmazó kódexeink:
Festetics-kódex (1493)
Winkler-kódex (1506)
Döbrentei-kódex (1508)
Példák könyve (1513 körül)
Czech-kódex (1514)
Jordánszky-kódex (1514)
Pozsonyi-kódex (1522)
Keszthelyi-kódex (1522)
Székelyudvarhelyi-kódex (1526)
Érdy-kódex (1526)
Érsekújvári-kódex (1529-31)
Kulcsár-kódex (1539)
9. Első magyar nyelvű nyomtatott szöveg
Sylvester János - Krakkó - 1527
Krakkó a tiszai tájakhoz legközelebb eső és legbiztonságosabban megközelíthető külföldi könyvnyomtató város, a magyar egyetemi hallgatók legkedveltebb tanuló otthona, szükségszerűen lett a magyar nyelvű nyomtatott könyv bölcsőjévé. Latinul már ezelőtt is nyomtattak itt magyarországiak, főleg felvidékiek, s az egyetemén tanuló sok magyar hallgató között is akadt, aki kinyomtatta egy-egy latinul írt munkáját, esetleg tanára vezetésével vagy a nyomdász kérésére részt vett egy-egy kiadvány előkészítésében. Az első nyomtatott magyar szöveg is egy krakkói magyar diák, az Ujtestamentum-fordító Sylvester János munkája volt. Sebald Heyden: 'Peurilium colloquiorum formulae' (1527) című beszélgetés-gyűjtemény német és lengyel értelmezéseit ő egészítette ki a magyarral. Hasonlóképpen Christoph Hegendorff: 'Rudimenta Grammatices Donati' (1527) című nyelvtanát is ö látta el magyar értelmezésekkel. A két nyelvgyakorlókönyv és egy feltételezett latin-magyar Dictionanus (1531) a magyar nyelv első nyomtatott emlékei, vendégszövegek latin nyelvű kiadványokban.
10. A legrégibb, teljes szövegében magyar nyelven (de külföldön) nyomtatott mű
Krakkó 1533 - Hieronymus Vietor nyomtatta
Frangepán Katalin megrendelésére
Ford.: Komjáti Benedek; „Epistotolae pauli lingua Hungarica donatae” Szent Pál levelei magyar nyelven. Erasmus latin nyelvű Biblia-fordítása alapján. A címlapon Magyarország, a hátoldalon pedig a Frangepán-család fametszetes címere látható. Komjáti Benedek bécsi egyetemi tanulmányai után először a Nádasdyak, majd pedig a mohácsi csatában elesett Perényi Gábor özvegyének, Frangepán Katalinnak az udvarában élt, gondjaira volt bízva az ifjú Perényi János nevelése.
Az 1530-as évek elején Perényiné Frangepán Katalin fia nevelőjének meghívta a Nyalábvárba Komjáthy Benedek, pozsonyi kanonokot, aki itt fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, melyeket 1533-ban egy krakkói nyomda adott ki. Ez volt az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű szövege Pál apostol leveleinek. Tehát a Nyalábvár falai között indult el a magyar nyelvű reneszánsz irodalom.
11. Az első nyomtatásos protestáns bibliafordítások
(Egyikük sem teljes bibliafordítás)
Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei magyar nyelven, 1533
Pesti Gábor: Új Testamentum magyar nyelven (valójában csak a négy evangélium), 1536
Sylvester János: Új Testamentum magyar nyelven, 1541 (Az első teljes magyar Újszövetség-fordítás)
Bencédi Székely István: Zsoltárok, 1548
Heltai Gáspár: Biblia (Krónikák, Eszter, Nehémiás, Ezsdrás, Jób könyve hiányoznak belőle), 1551-55
Méliusz Péter: Ésaiás és az Újszövetség, 1567
Batthyányi-kódex, 1574
Félegyházy Tamás: Újtestamentum, 1586
12. Első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű mű
Újsziget 1539 - Abádi Benedek és Sylvester János nyomdászok
Sylvester János: Új testamentum fordítása1541-ben
Nádasdyak birtoka Újsziget (ma Sárvár) Nádasdy Tamás nagy műveltségű, csatlakozott a lutheri reformáció terjesztőihez. Budán, Grácban, majd Itáliában jogot tanult. Mint politikus, a politikai realitásokból kiindulva állt János király oldaláról Ferdinánd mellé és emelkedett a legmagasabb pozícióba. Ő hívja a nyomdászokat. 1534-1543-ig nyomda. Dévai Bíró Mátyás, a "Magyar Luther", és kapcsolatban állt Sárvárral Tinódi Lantos Sebestyén is. Az ő "Cronica"-ját 1554-ben Kolozsvárt adták ki Nádasdy pénzén.
Sylvester János: „Grammatica hungaro-latina” nyelvtan 1539-ben.
Ezután a magyar kultúrtörténet és a magyar protestantizmus első jelentős magyar nyelven nyomtatott műve, 1541-ben adta ki Sárváron Új testamentumát magyar nyelven (Vy Testamentu' mag'ar n'elven). Sylveszter visszanyúlt az eredeti görög szöveghez, a latin nyelvű kiadásokhoz és a magyar nyelvű részfordításokhoz is. A kötetet a nagyméretű fametszeteken kívül száz kisebb illusztráció és számos iniciálé díszíti. Sylvester segítségére a kiadásban öccse Sylvester Mihály és Abádi Benedek voltak.
Később Abádi Wittenbergbe, Sylvester Bécsbe (ő ott a héber nyelv professzora lesz) megy.
13. Vizsolyi Biblia
Ford.: Károli Gáspár -Vizsolyban nyomtatva 1590-ben
Az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia. (Manskovit Bálint és Bornemissza Péter vándornyomdászok által nyomtatták.) Károli Gáspár Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában tanult. a felvidéki antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók) elleni vitáiban is a Bibliára támaszkodott. Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Megrázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek. A Vizsolyi Biblia megjelenése után nem sokkal Károli meghalt.
Fordításának javítását maga Szenci kezdte el (Hanaui Biblia, 1608), többen folytatták (Váradi Biblia, 1661, Misztótfalusi Kis Miklós "Aranyos" Bibliája, 1685 stb.).
14. Káldi György katolikus biblia-fordítása
Káldi György (1573-1634) jezsuitára bízták, aki fordítását Gyulafehérvárott kezdte el 1605-ben, és Olmützben fejezte be 1607-ben. Bécsben 1626-ban jelent meg. Alapja a Vulgata, a katolikus egyház hivatalos Bibliája. Máig kevésbé ismert és népszerű.
1 tétel: A menedzsment fogalma, a könyvtár menedzsment szerinti megközelítése
Menedzsment: emberi, fizikai, pénzügyi és információs erőforrások tervezése, szervezése, irányítása és vezetése a szervezet céljainak sikeres és hatékony elérése érdekében. A menedzsmentet folyamatnak is tekinthetjük, meghatározott tevékenységek sorát is jelenti. A tevékenységek egymással kölcsönhatásban mennek végbe.
A könyvtári menedzsment 2 fogalom összetételéből áll
1. Menedzsment:
2. 2.A könyvtár: “A könyvtár olyan dokumentumgyűjtemény, amely a felhasználók számára fizikai, bibliográfiai és intellektuális hozzáférést nyújt szakképzett személyzet segítségével. Ez a személyzet olyan tudással rendelkezik, amely képes az adott célcsoport információs igényeinek megfelelő szolgáltatások és programok biztosítására.
Az információs, és könyvtári menedzsment: “a prioritások meghatározásának, a dolgozók motiválásának, a források biztosításának, valamint a teljesítmény értékelésének módszere a hatékonyság érdekében. Tehát a könyvtári és információs szolgálat a lehető leggazdaságosabb legyen és a legnagyobb hasznot hozza. Könyvtári értelemben haszon: pl. olvasói elégedettség a használók általi ismeretek nagy száma, vagy egyszerűen a szórakozás.
2. tétel: A menedzsment fő funkciója, a könyvtári menedzser felelőségi területei.
Menedzsment funkciók: A Zijlstra-féle elmélet szerint 4 féle funkciót lát el a menedzser
1. Tervezés: elemzési folyamat, a jövőre vonatkozó elképzeléseket foglalja magában, meghatározza a célokat, ezek eléréséhez szükséges tevékenységeket és kiválasztja közülük a legmegfelelőbbet.
2. Szervezés: kapcsolatok kialakítása az emberek és eszközök között és integrálja a részlegek feladatait.
3. Irányítás: az elvégzett tevékenységek és az elért eredmények összevetése a célokkal, szabványokkal és tervekkel. (az ellenőrzést is irányításnak hívjuk jelen esetben)
4. Vezetés: Emberi erőforrás-gazdálkodás és vezetés - a cél elérése érdekében az emberek kiválasztása, értékelése, képzése, motiválásuk, bevonásuk a vezetésbe.
Menedzser a könyvtárban
A könyvtár menedzsere általában a könyvtárvezető vagy igazgató, de azok is, akik akár csak a legkisebb részterületért is felelősséggel dolgoznak. Menedzser az egyszemélyes könyvtárban dolgozó is, itt a funkciók nem választódnak el.
Egy közművelődési könyvtárban menedzser a könyvtárvezető, de mindazokat ide lehet sorolni, akik könyvtári tevékenységet végeznek.
Egy iskolai könyvtárban a menedzserei közé tartozik az iskola igazgatója, a könyvtárvezető és esetleg, ha van még nyugdíjas pedagógus is, aki könyvtári munkát végez, akár részidőben is, valamint menedzser a gazdasági vezető és az iskolai igazgatóhelyettesek is. Ők valamennyien dolgoznak, részt vesznek a könyvtár életének működtetésében.
A könyvtári menedzser felelősségi területei:
Emberek vezetése
Mások vezetése
Önvezetés
Pénzügyi menedzsment
A tervezés és a működés menedzselése
3. tétel: A tervezés fogalma, tervezési szintek, a tervezés jellemzői, a terv formai jegyei és tartalmi követelményei,
Tervezés: minden könyvtári tevékenység kezdetét megelőző folyamat. Elemzési folyamat, amely a jövőre vonatkozó elképzeléseket foglalja magában, meghatározza a célokat, ezek eléréséhez szükséges tevékenységeket és kiválasztja közülük a legmegfelelőbbet.
Mire kell válaszolni a tervezésnek?
1. Mit kell csinálni
2. Hogyan kell csinálni
3. Mikor -“-
4. Kinek -“-
Több típusú terv van.
1. általános terv - átfogó képet ad a kvt feladatairól, funkcióiról
2. részletes terv - feladatkörönként van meghatározva a végrehajtandó munka
3. rövid- és hosszú távú terv is lehet, több évet átfogó terv, ilyen a stratégiai terv.
Tervezési szintek:
1 szint: A szervezet egészének stratégiája magában foglalja a kt. egészének jövőképét, küldetését és a stratégiai cselekvéseket. Ez a felső vezetés szintjén lévő feladat.
2 szint: Az egységek stratégiája: ez az adott használói körre vonatkozó előnyök kiválasztására irányul. Ez a középvezetői szint feladata.
3. szint: Működési terv elkészítése. Ez a tényleges munkafolyamatokkal kapcsolatos tennivalókat határozza meg. Alsószintű vezetési szint.
A tervezés jellemzői: munkatársak részvétele a tervezési folyamatokban, középpontban mindig az olvasó áll. Fontos a realitás. Cél a jelenlegi állapot megváltoztatása, a rugalmasság. Az elkészült terv nem megváltoztathatatlan és szükséges a helyes stratégiai szemlélet, ami az előretekintés, aktivitás, objektivitás körét öleli fel.
Tervezés típusai:
1. Általános terv: átfogó képet ad a feladatokról, funkciókról
2. Részletes terv: feladatkörönként határozzák meg a tennivalókat
3. Időszakosság szerint lehet:
- rövid távú terv (1 év)
- hosszú távú terv (több év)
4. Stratégiai tervezés: szerepe, hogy a könyvtárat olyanná alakítsa, amilyen elvárásokat vele szemben az igények támasztanak.
A jó terv tulajdonságai:
- jövőbe tekint
- tartós sikert biztosít
- aktív,
- rugalmas,
- változásokra orientált.
A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a könyvtár küldetésének megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket.
A stratégiai tervezés lépései:
- Jövőkép meghatározása: vagyis, hogy hova kívánunk eljutni a jövőben
- Átfogó képet kell meghatározni: mi a szerepe és a küldetése a könyvtárnak, 3-5 évre szól
- Alapvető vagy elérendő célok megfogalmazása: A könyvtár funkcionális működésére vonatkozó célokat jelenti, arra ad választ, hogy milyen feladatai, szolgáltatásai vannak a könyvtárnak, 5-8 évre meghatározó közép- és hosszú távú célmeghatározást jelent.
- Kulcsfontosságú területek meghatározása az alapvető célok után: amelyek azt mutatják meg, hogy hol és milyen változásokra van szükség, és mi a rangsor. Ennek is szerepelnie kell a rövid és hosszú távú tervben.
- Irányvonalak meghatározása: mit kell elérnie a könyvtárnak a fejlesztések segítségével.
Az elkészítés menete:
7. tervezési folyamat kialakítása
8. a környezet tanulmányozása és elemzése
9. stratégiai fókusz meghatározása
- jövőkép
- átfogó cél, irányvonalak meghatározása
10. cselekvési tervek, források, startégiák meghatározása, kiválasztása és bevezetése
11. értékelés
12. eredmények szétsugárzása, cselekmények közvetítése
Mit tartalmazzon a terv:
□ Az átfogó célok meghatározását
□ Célok, stratégiák és cselekvések számbavételét: ügyelni kell arra, hogy a könyvtári munka középpontjába a használók álljanak, a könyvtár minőségi szolgáltatásokat végezzen, legyen gazdaságos, hatékony, a forrásokat arányosan ossza el
□ A főbb irányvonalak meghatározását:
o részcélok részletezése
o környezeti tényezők, hatások bemutatása
o pénzügyi-gazdasági megjegyzések
□ Kiegészítő elemei a tervnek, az igazgató véleményének összegzése, statisztikai mellékletek, teljesítménymutatók, elért eredmények áttekintése, szakkifejezések magyarázata.
Rövid távú terv: a stratégiai tervből készül, rövid távra szól, konkrét feladatokat, felelősöket, határidőket, költségeket, működési tervet és értékelést tartalmaz.
4. tétel: Változások menedzselése a szervezetben.
Változás: A környezetben illetve az emberi kapcsolatokban jelentkező alternatíva, az ember életének szerves része. A körülményekben, a környezeti tényezőkben bekövetkezett módosulás, olyan folyamat, amelynek során valaki vagy valami mássá válik.
A változás lehet:
• folyamatos vagy fokozatos
• radikális vagy drámai
• előremutató
• követő
• pozitív
• negatív
Szervezeti változás: A szervezeti változás egy tanulási folyamat, állandó, ciklikus fejlődéssel, egy olyan tanulási kerék (learning cycle), amelyben az első lépés a dolgok megkérdőjelezése, a feltételezés megalkotása, majd tesztelése, elemzése. (Handy 1993). Ha a szervezet egy vagy több részében változás megy végbe, akkor szervezeti változásról beszélünk. (Rogers 1983).
Az optimális szervezeti működés feltételei:
• a vezetők a szervezetért felelősséget vállalnak, meg akarják őrizni a jövő számára
• a vezetők rendelkeznek az újoldalú megközelítés képességével
• a vezetők rendelkeznek a kétkedés képességével.
A szervezetet érintő külső változások:
• politikai, társadalmi
• gazdasági, pénzügyi
• kulturális, demográfiai
• technikai, technológiai
A szervezetet érintő belső változások:
• szervezeti célok megváltozása
• munkamorál változása
• munkakörülmények változása
• dolgozók közötti konfliktus
A változás fázisai:
• a változás igénye vagy valamilyen kényszerítő hatás a „változás ügynökeinek” kiválasztása a
• beavatkozás munkatársak közül
• a probléma feltárása, diagnózis felállítása
• új megoldásokra való javaslat
• próba
• elfogadás, megerősítés
5. tétel: A hazai könyvtárügy stratégiai terve.
Jövőkép
• Az információs társadalom, a tudás alapú társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény: a könyvtár. Küldetésnyilatkozat
A hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas
• az állampolgári, a demokratikus jogi szabályozás megismerésére, és így a demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére,
• a gazdaság, a piacgazdálkodás kérdéseiben való eligazodásra, illetve az ehhez kapcsolódó információk aktív felhasználására,
• az oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítésére,
• az egész életen át tartó tanulás támogatására,
• a kulturális, a művészeti terület megismerésére és az abban való részvételre,
• a szabadidő hasznos eltöltésének segítésére,
• az írni-olvasni tudás fejlesztésének segítésére, amelyek az előbbi tevékenységek aktív használatához elengedhetetlenek.
A stratégia fő céljai:
1. Az EU-csatlakozásból adódó könyvtári követelmények teljesítése
2. Az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés javítása
3. A regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldásainak kidolgozása
4. A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele
1. Az EU-csatlakozásból adódó könyvtári követelmények teljesítése
Jövőkép
A hazai könyvtári ellátás, a könyvtárak, minden tekintetben - feltételeiket és szolgáltatásaikat tekintve - egyenrangúak az Európai Unió könyvtáraival.
Küldetésnyilatkozat
A hazai könyvtári ellátásban azoknak a prioritásoknak kell érvényesülniük, amelyek a könyvtárhasználókat és szolgáltatásokat előtérbe helyezik, amelyek az Európai Unió országai közül a jó könyvtárüggyel rendelkezőkét meghatározzák. Ennek érdekében meg kell valósítani minden olyan új technikát és módszert, amelyek alkalmasak az új szolgáltatások és feladatok megvalósítására és a teljesítés mérésére. Ki kell alakítani a minőségalapú szakfelügyelet kritérium rendszerét. Fokozatosan tovább kell változtatni a társadalomban élő már nem releváns könyvtárképet.
Feladatok
• A minőségi szolgáltatások növelése, a könyvtári minőségfejlesztés és minőségbiztosítás meghonosítása az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében.A különböző típusú könyvtárak szolgáltatásainak széles spektrumot kell átfogniuk, az élethosszig tartó tanulástól, az "életre tanulástól", a hátrányos helyzetűek megfelelő könyvtári ellátásáig kell terjednie.
2. Az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés javítása Jövőkép
• Bárki, bárhonnan az ország területéről, bármely számára szükséges információhoz és dokumentumhoz a lehető leggyorsabban a számára megfelelő formában jut hozzá.
3. A regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldásainak kidolgozása
Jövőkép
A kistelepüléseken és a kisvárosokban élők ugyanazt a könyvtári ellátást kapják, mint amit az ODR tagkönyvtáraiban.
szükség van.
4. A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele
Jövőkép
Mind a könyvtáros felkészültsége és szakmai elhivatottsága, mind társadalmi megbecsülése olyan értelmiségi pályakép, amely alkalmas a 21. század könyvtár használói igényeinek partnerkénti kielégítésére. A könyvtárosnak, az információmenedzsernek egyrészt rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel, amennyiben a dokumentum és információszolgáltatás bármely területe a feladata, és az ismeretek mellett olyan speciális tudással is, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra, amennyiben ez a feladata. A képzésnek meg kell újulnia, hogy a várt igényeknek megfeleljen. A felkészült könyvtárosokra megfelelő előmenetel - a bérezést is magába foglaló - vár a könyvtárakban.
6. tétel: A stratégiai tervezés fogalma, folyamata, haszna, lehetőségei, területei, szakaszai, készítése. A stratégiai terv elemei: a jövőkép, a küldetésnyilatkozat, célok, kulcsfontosságú területek.
A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a könyvtár küldetésének megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. De mi motiválhat bennünket, hogy változást hajtsunk végre?
- pénzügyi források szűkülése,
- felhasználók számának alakulása,
- használói igények változása,
- változó kormányzati politika,
- új elektronikus technika megjelenése.
A stratégiai terv szerepe: a könyvtárat olyanná alakítsa, amilyen elvárásokat vele szemben az igények támasztanak. A jó terv jövőbe tekintő, cselekvés-orientált, aktív, rugalmas, változásokra orientált, tartós sikert biztosít.
A stratégiai tervezés folyamata:
1. Előkészítés
2. Tervezés
3. Ellenőrzés
A tervezés meghatározása: elemzési folyamat, amely magában foglalja a jövőre vonatkozó elképzeléseket, meghatározza az elérendő célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges alternatív tevékenységsorozatokat, s végül kiválasztja ezek közül a megfelelőt.
A tervezés területei és szakaszai elemei: (a terv vázlata):
· A jövőkép (vízió): a a stratégiai terveken keresztül a külső elvárásoknak való megfelelést célozza – a szervezet saját ambícióinak szavakba, mondatokba öntése a kitűzött stratégiai célokkal összhangban. Formailag lehet egymondatos, néhánymondatos, fontos a rövidség, tömörség.
· Küldetés (misszió): A tervezés megkezdése előtt a könyvtár küldetésével, alapvető feladataival kell foglalkozni.
A misszió átfogó nyilatkozat, amely meghatározza a szervezet lényeges vagy alapvető célját, filozófiáját.
- A misszió a következőket fogja át: Cél: a könyvtár létezésének értelme
- Elképzelés: milyen szeretne a könyvtár lenni.
- Határok: mi nem szeretne a könyvtár lenni
- A stratégiai és az operatív döntések útmutatója.
A küldetés meghatározását a célok és a jelen helyzet összehasonlítása követi.
· Környezeti felmérés (benne a SWOT- és a PEST-elemzés, a piac- és fogyasztóelemzés)
· A lehetőségek kiválasztása és kihasználása.
A stratégia tervezés lépései
1. fontos a jövőkép meghatározása, annak meghatározása, hogy a jövőben hová kíván eljutni a kvt.
2. Átfogó cél meghatározása: ez ált 3-5 évre szól. Meg kell határozni, hogy mi a szerepe, küldetése a kvt-nek
3. Alapvető v. elérendő célok megfogalmazása. Ez a kvt funkcionális működésére vonatkozó célokat jelenti. Arra ad választ, hogy milyen feladatai, szolgáltatásai vannak a kvt-nek. Ez 5-8 évre meghatározó, közép- és hosszú távú célmeghatározást jelent. Ezt követően kell meghatározni a kulcsfontosságú területeket.pl. meg kell jelölni azokat a területeket, ahol változtatásra van szükség és meg kell jelölni azt is, hogy azon belül mi a rangsor.
4. Irányvonalak: arra ad választ, hogy mit kell elérnie a kvt-nek a fejlesztések segítségével.
A stratégiai terv elkészítésének menete:
1. a tervezési folyamat kialakítása,
2. a környezet tanulmányozása és elemzése
3. a stratégiai fókusz meghatározása, mire vonatkozik a stratégiám.
4. a jövőképet, átfogó célt, irányvonalakat kell meghatározni, forrásokat kell meghatározni és kiválasztani.
5. értékelés (kell-e még változtatást végrehajtani)
6. szétsugárzás (ha jó a terv)
Mit tartalmazzon a tervünk?
1. Az átfogó célok meghatározását
2. Célok, stratégiák és cselekvések számbavételét. (ügyelni kell arra, hogy a könyvtári munka középpontjában a használók álljanak a könyvtár minőségi szolgáltatásokat nyújtson, legyen gazdaságok, hatékony a könyvtár munkája, valamint a források elosztása is arányos legyen.)
3. Főbb irányvonalak meghatározása
részletezni kell az elérendő cél érdekében a részcélokat
a környezeti tényezők hatásainak bemutatása,
pénzügyi, gazdasági megjegyzések.
4. Kiegészítő elemei a tervnek: az igazgató véleményének összegzése, statisztikai mellékletek, teljesítmény összegzése, statisztikai mellékletek, teljesítménymutatók, elért eredmények áttekintése, szakkifejezések magyarázata.
A rövidtávú terv a stratégiai tervből készül, rövidtávra szóló. Ez már konkrét feladatokat, felelősöket tartalmaz, határidőket, költségeket, működési tervet és értékelést is.
7.tétel: PEST és SWOT analízis. További környezetelemző módszerek.
Környezeti felmérés:
A környezeti felmérés készítéséhez elengedhetetlen a helyzet- és probléma felismerés. A helyzetfelmérést segítő népszerű módszer: SWOT-elemzés, amely a szervezet belső és külső elemzését jelenti, segít megtudni, hogy min érdemes változtatni és mivel nem érdemes küszködni.
A külső környezet változásainak feltárásában a PEST-vizsgálat nyújthat segítséget. (az elemzés területei: P: politikai és jogi, E: makrogazdasági, S: társadalmi, szociokulturális T: technológiai.
A helyzetmegállapítást az információs és könyvtári szolgáltatásra gyakorolt hatások felvázolása követi. A közvetlen környezet és a politikai lehetőségek vizsgálatára két eljárás is alkalmas: a piacelemzés és a fogyasztóelemzés.
PEST - analízis: PEST analízis:
A külső környezeti változások kapcsán a makrokörnyezet összetevőit vizsgáljuk. Ilyen vizsgálati módszer a PEST elemzés, ami nem más, mint olyan makrokörnyezeti elemzés, ami magában foglalja a politikai, gazdasági, társadalmi és technikai, technológiai környezetet.
P: politikai, E: gazdasági, S: szociális, T: technológiai
Politikai- analízis
Gazdasági analízis = ezeket makro-összefüggéseknek nevezzük.
Szociális analízis
Technológiai analízis
A PEST analízis felvázolja azokat a trendeket, amelyek irányt mutatnak a könyvtárak számára.
A SWOT analízis:
S= erőssége a könyvtárnak
w= gyengesége
o= lehetősége
t= veszélye
belső
környezet
S(erősség)
W (gyengeség)
Külső
környezet
O(lehetőség)
T (fenyegetés)
SWOT
elemzés
modellje
Statisztika mint a könyvtári tervezés egyik legfontosabb eszköze. A könyvtári rendszer működése számos feltételen múlik. Így a rendszer elemeire vonatkozó valós adatokon (statisztika), a rendszer elemeinek összeilleszthetőségén, kompatibilitásán (szabványosítás), a lényegi fejlesztéseket célzó rendszerépítésen, a rendszer működését megalapozó szabályozás milyenségén (jogszabályalkotás), a pénzügyi feltételek kiszámíthatóságán (finanszírozás), a fejlesztési szándékok, a legkülönfélébb könyvtári “politikák” összehangolhatóságán, a szakma tevékenységének “eladhatóságán” (marketing). Ha az elemek összhangban vannak egymással kölcsönösen erősítő hatás jöhet létre, s a szakma kevesebből is sokat hozhat ki. A könyvtári statisztika a rendszer elemeinek mozgásáról ad részletes és átfogó információkat. Akkor használható, ha az elemek megbízható adatokat táplálnak a statisztika rendszerébe. A különböző állománynyilvántartások, mindenekelőtt a csoportos leltárkönyv adatai alapján lehetőség nyílik egyrészt a gyűjtemény
alakulásának, összetételének elemzésére, másrészt az állományalakulás mennyiségének, gazdaságosságának értékelésére. Az állományalakítás szempontjait a könyvtár funkciója határozza meg, s ebből szinte már eleve következik, hogy a gyűjteményben milyen témájú és milyen típusú dokumentumoknak kell dominálniuk, sőt gyakran az is,, hogy a dokumentumokat milyen módon kell beszerezni. Ha tehát az állomány statisztikai adatait ilyen szempontok szerint elemezzük, nagyon fontos információkat kaphatunk arról, hogy megfelelő-e a könyvtár állományalakító munkája?
A statisztika célja:
A vizsgálódás vonatkozhat az állományra, a használókra és a forgalmazott dokumentumokra. A nyert adatok felhasználhatók: a gyűjteményszervezésnél (gyarapítás-apasztás), az évi költségvetés meghatározásánál, a szolgáltatás minőségének emelésénél. A statisztika arra szolgál, hogy a könyvtár munkáját, szolgáltatásait és ellátottságát értékelje, az adatokat a korábbiakhoz, a hasonló intézmények adataihoz és a javasolt normákhoz hasonlítsa. Az összehasonlítást lehetővé teszi, hogy egyes könyvtári hálózati központok évente kiadják a hálózat könyvtárainak statisztikai eredményeit. Több év adatát egymás mellé helyezve, adatsort kapunk. Ha a kiindulási év olvasóinak, látogatóinak, kölcsönzéseinek stb. számát 100%-nak vesszük és a további éveket ehhez viszonyítjuk, megkapjuk a változás, a növekedés vagy csökkenés százalékban kifejezett mutatóját. Gyakran használjuk a megoszlási mutatókat is. Ha az olvasók számát 100%-nak vesszük, kiszámíthatjuk az életkor, a foglalkozás stb. szerinti olvasói megoszlást százalékos kimutatásban.
A statisztika típusai
A könyvtári állomány elemzésének eredménye elsődlegesen a gyarapítás és apasztás szempontjainak meghatározója, de emellett érvényesül az adott könyvtárnak, mint rendszernek valamennyi rendszerelemében. Az elemzésnek egyrészt a belső állományszerkezetet kell feltárnia, többféle metszetben, másrészt ennek eredményeit a gyűjteményen kívül álló, de azzal kapcsolatos tényezők vizsgálatával kell egybevetnie. Az elemzés az előre megtervezett szempontok alapján, kétféle lehet: mennyiségi és minőségi.
1.Mennyiségi elemzés) A gyűjteményre korlátozódó mennyiségi elemzés. Az állomány összetételének mennyiségi elemzése arról ad képet, hogy számszerű arányaiban hogyan oszlik meg a gyűjtemény a megjelölt elemzési szempontok szerint. vehet figyelembe. Leggyakrabban alkalmazott szempontjai lehetnek: szakterületi (illetve egy-egy szakterületen belül a részterületek szerinti), a dokumentumok megjelenésének helye szerinti; nyelvi; kronológiai, vagyis a publikálás ideje szerinti; dokumentumtípus (ezen belül kiadványtípus, kiadványműfaj) szerinti megoszlás. A szempontok párhuzamos érvényesítése az egymás mellé állított vizsgálódást jelenti. A figyelembe veendő szempontok kiválasztása összefügg a könyvtár funkciójával, valamint a vizsgálandó tudományterületek sajátosságaival.
Alkalmazható a mennyiségi elemzés egy meghatározott időpont állapotára, de lehet vizsgálni egy időtartam folyamataként is. A mennyiségi elemzés elvégzéséhez a legtöbb szempontból felhasználhatók forrásként az állomány-nyilvántartás adatai. Erre mind az egyedi, mind az összesített nyilvántartás adatai alkalmasak lehetnek, amennyiben az ún. statisztikai rész szempontjainak megfogalmazása azonos az elemezni kívánt szempontokkal. A gyűjtött adatok áttekinthető értékeléséhez legáltalánosabban alkalmazottak a statisztikai módszerek.
2. Minőségi (kvalitatív) elemzés
Az elemzésnek ez a megközelítése az állomány összetételének tartalmi ismérveit világítja meg, több szempont együttes figyelembevételével: tudományos/ismeretterjesztő szint, az információtartalom korszerűsége, az információk primer ill. szekunder jellege, a releváns információk előfordulási gyakorisága szerint.
Az állományalakítási stratégiát meghatározó tényezők elemzésének összegezéséhez is alkalmazható, értékelő módszert nyújt a SWOT-analízis. Az állományalakítási stratégia kidolgozásában a meglévő állomány adottságainak ismerete mellett figyelembe kell venni azokat a felhasználói igényeket, elvárásokat, amelyek a könyvtár információszolgáltatása iránt felmerülnek, ezt a célt szolgálja az olvasószolgálat statisztikája. A nyilvántartott adatokat évente egyszer statisztikai jelentés formájában összegezi a könyvtár. A statisztikai jelentés olvasószolgálati adatainak forrásai: a munkanapló, a beiratkozási napló, a könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása s esetleg egyéb nyilvántartások is. A jelentés ezen kívül az állomány adatait is tartalmazza valamint a működési feltételek adatait is.
8. tétel: A rövid távú tervezés. Milyen akadályok merülhetnek fel a változásban? A kritikus sikertényező.
9. tétel: A projekt menedzsment alapjai. Előkészítés és tervezés. Döntéshozás-problémamegoldás.
A projekt: A rövid távú tervek között két nagy csoportot különböztetünk meg. Az egyik a napi rutinfeladatok többnyire kis lépésekben történő változását célozza. Az ilyen feladatok elvégzésére a rövid távú tervek általában egy évre szólnak. A másik csoportba tartoznak a projektek. A projekt olyan tevékenység-sorozat, amely időben és feladatokban meghatározott célra irányul. Így meghatározható, hogy egy adott projekthez mennyi forrásra (idő, munkaidő, munkatárs, információ, berendezés, helyiség) van szükség. Tehát az általános napi tevékenységtől – például kölcsönzés, sajtófigyelés – abban különbözik, hogy meghatározott időtartama van. Ilyen lehet például egy irodalomkutatás adott témában, munkatárs (ak) oktatása, retrospektív konverzió, tájékoztató kiadvány elkészítése. Az egyre gyorsabban változó környezet hatására az információs szolgáltatók, könyvtárak szervezetében gyakoribbá váltak a projekt jellegű tevékenységek.
10. tétel: A projektterv elkészítésének menete. Rendszerszemlélet a projekttervezésben. Feladatlebontás. Erőforrás tervezés. Projekt kommunikáció tervezése (szintek, formák, irányelvek, PR). Projektterv elfogadása, megvalósítása és lezárása.
11. tétel: Az irányítás (ellenőrzés) fogalma, irányítás információs és kt-i szolgáltatásokban: erőforrások irányítása, használói elégedettség és hiánya, általános kt-i szolgáltatások, jogi szabályozás.
Az irányításkor az elvégzett tevékenységek és az elért eredmények összevetése történik a célokkal, szabályokkal, tervekkel a további tervezés feltételének megteremtéséhez.
Az irányítás kiterjedhet az emberi erőforrásban az állomány és a dokumentum irányítására, a költségvetés mint irányító. Általános kt-i szolgáltatások irányítása pl: ált. kt-i szolg.
Az irányítás csökkenti a bizonytalanságot, és növeli annak valószínűségét, hogy a szervezet hatékony és egyben gazdaságos is legyen.
A kisebb szervezeteknél - néhány munkatárssal dolgozó könyvtárban - a menedzsernek nagyobb esélye van a teljes működést átlátni és befolyásolni, és kevésbé kell támaszkodnia a formális szabályokra, szabványokra, mint egy nagyobb szervezetnél.
Fontos a használói elégedettség illetve annak a hiány.
Jogi szabályozás: szerzői jogi védelem, adatvédelem, a kt irányítási, kt-i jogszabályok betartásával.
Maslow szerint : az emberi szükségletek hierarchiája
Önmegvalósítás
Önértékelési szükségletek
Kötődési szükségletek
Biztonsági szükségletek
Biológiai szükségletek
12. tétel: Humán erőforrás a szervezetben. Emberi erőforrás- gazdálkodás fogalma. A motiváció jelentősége.
Emberi erőforrás-gazdálkodás és vezetés
Emberi erőforrás-gazdálkodáson a szervezeti szintű vezetési feladatokat, vezetésen pedig a menedzsernek a munkatársaival kapcsolatos feladatait értjük.
A személyzeti munka átalakul, a személyzeti vezetővel szemben új elvárások jelennek meg, s ennek alapja a szolgáltatni-szolgálni tudás. Nagyobb intézménynél a feladatok szétválnak, s van külön személyzeti vezető és van a menedzsereknek vezetői feladatuk.
Az emberi erőforrás-gazdálkodás a szervezetben dolgozó munkatársak tevékenységeinek tervezése, irányítása, szervezése és vezetése.
A személyzeti kérdések kezelésének van rögzített formája is. Az irányelveket tartalmazó dokumentum elkészítésének feladata - a különböző szintű munkatársak bevonásával - a felső szintű menedzser munkája.
A HRM
- hosszabb távra tekint, célja az erőforrások kihasználása
- inkább önrendelkezésre, mint kényszerre épít, önellenőrzéssel, nem külső kontrollal, inkább organikus, nem bürokratikus szervezet
- egyöntetű, nem pluralista, közvetlen vezetőket von be, nem a profikra bízza a munkát. Az emberi erőforrást tekinti alapnak, központi helyzetbe helyezi,
A munkaerő szervezeti kérdései: A hazai könyvtárak pazarlóan használják képzettségük szerint a munkaerőt, tii. olyan munkára is diplomás végzettségűeket alkalmaznak, amelyre a közepes képesítésű munkaerő is megfelelő volna. (Ez növeli a fenntartó kiadásait) Természetesen egy kétszemélyes könyvtár esetében ez elfogadható.
A könyvtári munkaerő kezelésnek módjai : Chaerles Handy által alkotott ún lóhere-szervezet alapján 3 csoportra osztja az alkalmazottakat:
diplomások, műszakiak, menedzserek
szerződéses munkatársak, tiszteletdíjasok
ideiglenes alkalmazottak.
A jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a távmunkában dolgozó szakemberek.
A teljesítmény-értékelésről: ez az alkalmazottnak a munkájával kapcsolatos erősségeinek és gyengeségeinek felmérésére szolgáló eszköz
Az emberek különbözőképpen teljesítik a feladatukat..
Az egyéni teljesítmény értékelése alapot jelenthet
a hatékony feladatmegosztáshoz,
a javadalmazás, jutalmazás megfelelő elosztásához, az előmenetel vagy az elbocsátás meglapozásához
a képzési igények meghatározásához.
Ütemezés: Az értékelés elvégzésének időpontjára vonatkozik, ill. azt segíti, hogy az értékeléssel kapcsolatos torlódást elkerüljük. Az értékelést leggyakrabban a felettes végzi.
Az értékelés szempontjai:
- minőségi-mennyiségi irányelvek (mennyire kielégítő a feladatvégzés, ill. mennyit végzett el a feladatok közül)
- “ kívánt hatás “ irányelv (pontos-e, időben készült e el a munka, stb.)
- teljesítmény - értékelő irányelvek módszere.
A szervezeteknél a jövőben egyre gyakoribb lesz az értékelés, és a munkatársak egyre szélesebb rétegére fog kiterjedni. Gyakoribban lesznek az egyéni megítélésnek nagyobb teret engedők, kevesebb lesz a formaság, A minősítés szempontjai mennyiségileg csökkennek, a kérdés inkább az lesz, hogy a szakember egy adott tevékenységet milyen hatékonyan látott el.
(A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban -fiókkönyvtárakban is- ez a teljesítményértékelés ez év augusztusától került bevezetésre., miszerint bizonyos konkrét feladatok elvégzése, ill. teljesítése után kerülhet sor a dolgozó mozgóbérének megállapítására. Mivel a mozgóbér az alapfizetés mellett úgy szerepel - jelentős összegű, kb. az alapfizetés 20 %-a - mint ami adható, és elvehető, ezért alkalmas alapot nyújt a teljesítmény értékeléséhez.)
Az emberi erőforrás-gazdálkodás területhez tartozik a munkaerő-fejlesztés és képzés is.
A szervezet sikeressége a munkatársak szaktudására is épül. Ezért a képzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Azt mondhatjuk, hogy a képzésbe való befektetés nagyobb “hozamot - hasznot” hoz, mint egy banki kamat, vagyis érdemes befektetni.
Motiváció: „A célok vagy jutalom elérése érdekében energiabefektetésre irányuló akarat”5
Maslow-, akinek motivációs elmélete az alkalmazottak motivációjával foglalkozó kutatások alapvető forrásává vált - ötszintű igényrangsort alakított ki.
önmegvalósítás
megbecsülés (siker)
elfogadás, (társak)
biztonság
megélhetés
Maslow-féle szükséglethierarchia
Maslow elméletét sokan támadták. A szintek közötti egymásutániságot feltételezte, de ennek általános érvényét a gyakorlati tapasztalatok cáfolták. A vezetőknek azonban tudniuk kell, hogy az alsóbb szintek gyenge teljesítése a felettük elhelyezkedők teljesítményi energiáit is felemészti, és ez csak rövid ideig viselhető el.
A hierarchia szintjei mára már átértékelődtek.
5Beaach, D.S. - New York : Macmillan, 1985. In. Mikulás G: Menedzsment Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesülés : Nyíregyháza, 1999. 193 p.
A leépítések, átalakulások idején a biztonság igénye megmaradt, átértelmezésre szorul a munkavállaló és a munkaadó szempontjából egyaránt.
Frederick Herzberg két-tényező elmélete a munka motiválására vonatkozik. Ő két egymástól független tényezőt talált, a motiváló és a higiéniai tényezőket, amelyek a munkához fűződő attitűdöt és motivációt meghatározzák
_______________________________________________________________
A motiváló tényező… A higiéniai tényező …
1. teljesítmény 1. vállalatpolitika és vezetés
2. elismerés a teljesítményért, 2. ellenőrzés,
3. maga a munka, 3. kapcsolatok a felettesekkel,
4. felelősség és fejlődés, kollegákkal, munkafeltételek,
5. növekedés 4. fizetés
6. beosztás,
7. biztonság
8. magánélet
Herzberg azt javasolja”Az alkalmazottak ösztönzésének egyetlen útja, ha próbatétel elé állítják őket és igényes, kihívó feladatokat adnak nekik, olyanokat, amelyért a felelősséget is vállalniuk kell.
“A könyvtárban a beosztottak akkor motiváltak és érdekeltek a jó teljesítményben, ha
o ha magukénak érzik munkájukat, munkakörük megegyezik hatás- és felelősségi körükkel,
o ha a felettes támogatja őket, kiáll mellettük,
o ha ismerik a könyvtár vagy információs intézmény küldetését, terveit, ha tudják, mi várható a közeli jövőben,
o ha van beleszólásuk a szervezeti politikába,
o ha jó munkacsoportban dolgozhatnak,
o ha van tere az innovációnak
o ha érzékelik munkájuk eredményét”6
13. tétel: A TQM. Teljesítménymérés és értékelés.
"Ha folyton azt teszed, amit eddig tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál."
A TQM olyan menedzsmentfilozófia és ennek szervezeti megvalósítási gyakorlata, melynek célja a rendszer anyagi (technikai) és emberi erőforrásait hasznosítani a rendszer céljainak leghatékonyabb úton való elérése érdekében
A teljeskörű minőségirányítás megvalósításának kulcsa a vevőközpontú szemléletmód kialakítása, amelyet a szervezet minden tagjának magáévá kell tennie. Minden próbálkozás eleve kudarcra van ítélve, ha a minőség ügye nem rendelkezik prioritással. Alapvető szerepe van a vezetőség elkötelezettségének, és a célok hatékony eléréséhez egy sor módszer és technika áll rendelkezésre. A vezetés folyamatosan követi a vevői elégedettség szintjét, mert az azt befolyásoló tényezők fol3yamatosan változnak.A TQM felülről, vezetői szintről kiindulva építkezik. Átfogja az egész szervezet működését; nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is.
„TQM alapelvek: Vevőközpontúság: A folyamatok javítása: Teljes elkötelezettség: Vezetők szerepe:
Kiegészítő elemek: Oktatás és képzés: Támogató struktúrák: Kommunikáció: Jutalmazás és elismerés: Mérés:
Az adatok felhasználása különösen fontos TQM-folyamat bevezetésében. Az adatok felhasználásának előkészítéséhez mérni kell a külső partnerek elégedettségének fokát, hogy meghatározhassuk: milyen mértékben elégítjük ki szükségleteiket. A vevőkre vonatkozó adatok gyűjtése a teljesítmény objektív, valósághű felmérését teszi lehetővé, és mindenkit arra sarkall, hogy a valódi problémákkal foglalkozzék.
· Folyamatábra: az egyes munkafolyamatok közötti kapcsolatok ábrázolására szolgál.
· Adatgyűjtőlap: adatok gyűjtése egy tevékenység gyakoriságáról. Hisztogram: egy folyamaton belül az átlagtól való eltérések kimutatására alkalmazható.
· Scatter diagram: a pozitív és negatív irányú hatások kifejezésére szolgál.
· Kontroll-diagram: egy meghatározott időszakban részfolyamatok teljesítménymérésére alkalmazható. A folyamat teljesíthetőségét az alsó és felső határok meghatározásával lehet nyomon követni.
· Pareto-diagram: segít annak a meghatározásában, hogy mely problémákat milyen sorrendben kell megoldani. Egy adott nehézség okairól összegyűjtött adatokat ábrázolja. Az elemzés a fő problémákra világít rá.
Értékek a sikeres TQM-alkalmazáshoz: hit a legjobbá válásban; a megvalósít részleteinek fontosságában; az emberekben, mint egyéniségekben; a kiváló minős-ben és szolgált-ban; a szervez tagjainak kreativit-ában és annak következm-eiben; az informális kommunik erősít-ének fontoss-ában; a hatékonys és a profit növekedésében.
14. tétel: Az információ menedzsment és a tudásmenedzsment alapjai és jellemzői.
A tudásmenedzsment meghatározásai:
- A tudásmenedzsment = knowledge management, KM
- A tudásmenedzsment kifejezés jelentései: tudáskezelés, ismeretszervezés, tudásgazdálkodás, ismeretgazdálkodás, ismeretkezelés.
- A tudásmenedzsment céltudatos vezetési mód, folyamat, amely során sikerül megragadni és a cég érdekében hasznosítani a gyakran személyes és kontextuális tudást. (Broadbent, 1998)
- A tudásmenedzsment a tudástőke létrehozásának, megtartásának, megosztásának és felhasználásának alapvetően fontos új módja, a tudás megragadása és az adott intézmény érdekében történő alkalmazása. (Dryton, 1999)- A tudásmenedzsment a tudás létrehozása, megosztása, mérése, felhasználása, valamint annak feltérképezése. (D’Arcy, 2000)
- A tudásmenedzsment a tanulógazdaság egyik fő ismérve, a tudás alapú hálózatok létrehozása, a tudás megosztottságának felszámolása, hálózatok elérése, információs struktúra kiépítése.
- A tudásmenedzsment egy intézmény, szervezet szellemi tőkéjének feltárása, fenntartása, fejlesztése és legjobb kihasználása a szervezet céljainak érdekében.
- A tudásmenedzsment „… az a megközelítés, amely lehetővé teszi egyének, csoportok számára, hogy a tudást kollektíven és rendszerezetten létrehozzák, megosszák és alkalmazzák üzleti céljaik elérései érdekében.”
- A tudásmenedzsment olyan menedzsmenteszköz, amely a tudás különböző formáit kezelve eredményez előnyt, üzleti értéket, a tevékenység szerint a legértékesebb erőforrás a tudás és a tapasztalat.
- A tudásmenedzsment képesség a hatékony cselekvésre, az intézmény szellemi tőkéjének növelését célzó törekvések összessége.
- A tudásmenedzsment egy olyan folyamat, melynek célja a rendelkezésre álló adatok, információk, tudás feltérképezése, felhasználása, megosztása a tudáson alapuló társadalom kialakulásának érdekében.
- A tudásmenedzsment során a tudást rögzítik, kategorizálják, megosztják, a szellemi tőke jobb kihasználtsága, védelme érdekében. A tudásmenedzsment felépítése
Adat:
Az adat meghatározása valaminek vagy valakinek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény. Az adat önmagában nem hordoz jelentést, nincs semmiféle szövegösszefüggése. Rengeteg adat születik minden intézményben és az adatok nyilvántartására, feldolgozására, továbbítására különféle alkalmas eszközökre van szükség. Az adat a tudásszint első lépcsőfoka.
Információ:
Az információ a második szinten áll. Az információ, másnéven értelmezett adat, melynek legfontosabb ismérve, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Az információ lehet magának a közlésnek a tárgya, egyesek szerint pedig minden információ, ami változást okoz az emberi tudatban. Az adat akkor válik információvá, ha valamilyen jelentést kap, és annak alapján valamilyen ítélet alkotható, ami meghatározott irányú cselekvést indíthat el.
Tudás:
A tudás a harmadik fokozat, magába foglalja a tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát, értékrendet, intuíciót, döntési és cselekvési mintákat. A tudás egyenlő a megfelelő tájékozottsággal. „Az információ kézzel fogható, csupán a terjedését nehéz regisztrálni, a tudás a fejben lakik, és nemcsak az átadását nehéz tetten érni, hanem általában keserves dolog egyáltalán átadhatóvá formálni.” Megkülönböztetnek még személyes tudást és kisebb-nagyobb csoportok szellemi kapacitását. Minden elmélet szerint létezik még egy fokozat, amit hol bölcsességnek, hol tapasztalatnak, hol cselekvésnek neveznek.
Tudástőke:
A tudástőke a vállalati, intézményi vagyon fontos elemét képezi. A tudástőke mérése „…egy vállalat könyv szerinti értékének és piaci értékének különbsége nem más, mint a vállalati szellemi kapacitás értéke.” A vállalati tudástőke három részből áll: - piaci kapcsolatok tőkéje, - strukturális tőke, - emberi tőke. A strukturális tőke magába foglalja a folyamatokat, a szervezeti felépítést, az információs rendszereket, szabadalmakat. Az emberi tőke a dolgozók ismereteiből, készségeiből, tudásából áll, tevődik össze.
A tudás
A tudás vagyon, amely bemenetként, majd kimenetként jelenik meg a termelési folyamatban. A tudás a tulajdonformát tekintve lehet magántulajdon vagy köztulajdon. „…a tudás olyan struktúrált adatokon alapuló információ, amit valaki végiggondol, megért és a saját fogalmi struktúrájába építve, a tapasztalatai, ismeretei által meghatározott környezetben hasznosít, valamint az egyre inkább teret nyerő tudásmegosztásra törekvő szemlélet szerint, másokkal is megoszt.” A tudás két fajtája: - tacit; - explicit tudásTacit tudás: a kimondatlan tudás az emberek fejében, személyes tapasztalataiban van elrejtve. A gyakorlati problémák megoldásában van döntő szerepe, annak ellenére, hogy előre nincs tudomása senkinek a létezéséről, azután hirtelen valamilyen történés hatására ez a titkolt tudás megmutatkozik. „Ezt a fajta tudást sejtik az ösztönös megérzés mögött.” A vállalati tudás kb. 80 %-a lehet tacit tudás. Explicit tudás: az a fajta tudás, amit a birtokosának sikerült megfogalmaznia, így ez a tudás közérthető formában van, alkalmas az átadásra.
A tudásmenedzsment célja, a tacit tudás átadhatóvá tétele, előhívása. „ A személyiségbe burkolt tudás a megfogalmazás (rögzítés, kodifikálás, rendszerezés) révén válik a másik ember számára információvá, amit aztán újra és újra hasznosítani lehet.” Ezt a lépést externalizációnak vagy artikulációnak nevezik.
A tudás kategóriái:
• A tények ismerete (know-what): a konkrét tények, adatok tartoznak ide, általában olyan információk, melyek rendszerezhetőek, továbbíthatóak. A megszervezhető információk tömegét nagy mértékben növelte a számítógép használata, csak meg kell találni és kiválasztani a szükséges információkat.
• Az okok ismerete (know-why): a természetben, a társadalomban, az emberi agyban végbemenő változások törvényeinek ismerete szükséges. A képzésben fontos szerepe van a tapasztalatszerzésnek, terepmunkának, kísérletezésnek.
• Az út ismerete (know-how): a szakértelem, a hozzáértés, a dolgok elvégzéséhez szükséges tudás, amely képességek fejlesztésével sajátítható el. A szakértelmet nagyon nehéz mások által is használható információvá alakítani, mert tartalma szüntelenül változik. Van elméleti és gyakorlati része, nemcsak egyes személyekben, hanem csoportokban is kifejlődhet.
• A megfelelő személyek ismeretet (know-who): ebbe a körbe az információhoz való jutás és a szociális kapcsolatok tartoznak. Ahhoz, hogy rendszerezett, hálózatba szervezett tudás jöjjön létre, szükséges lehet egy személyes kapcsolat valakivel, aki segít az eligazodásban, mert nem elég ismerni az információ forrásait. „Ez a tudásfajta magába foglalja a társas kapcsolatokra való készséget, a kommunikáció és az együttműködés képességét is.”
A tudásmenedzsment során szükséges teendők:• az adott helyzet felmérése, a tudásvagyon feltérképezése
• az intézményi tudás elérhetővé tétele
• a tudás megosztásának segítése
• segítségnyújtás a kimondatlan tudás kifejeződésének érdekében
• a szellemi tőke jobb kihasználása
• tudástérképek létrehozása.
15. tétel: Az információ feldolgozásának értékelése: a szolgáltatások színvonala, szélessége és a működés költségei.
16. tétel: A marketing fogalma (a piac meghatározása, piacszegmentálás, a piaci helyzet felmérése, a piaci szegmensek kiválasztása). A humán szolgáltatások jellemzői. A nonprofit szervezetek és jellemzőik.
Marketing: A marketing az a vezetési tevékenység, amely során egy vezető meghatározza, megtervezi és kielégíti a vásárlók igényeit hatékonyan és profitorientáltan.Koetler megfogalmazásában a marketing a társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik igényeiket és szükségleteiket.
Könyvtári marketing okai:
- használó orientált vezetői szemléletváltozás következett be, felhasználói vizsgálatokat folytattak azért, hogy megfelelő döntéseket hozzanak, szolgáltatások, termékek bevezetése, tervezése és hatékonyság esetében is.
- Szükségessé vált a potenciális használók igényeinek megismerése
- A vezetők (könyvtári) mind a fenntartó, mind a használó felé a legjobb színben tüntessék fel intézményüket. Ha szervezet irányítása elfogadja a marketing szemléletet, akkor lehetővé válik az intézmény szolgáltatásainak, termékeinek alapos ismerete, de ismerni kell a versenytársakat is, a felhasználói közösséget, piacot azonosítani kell. Marketing stratégiát kell kidolgozni, majd a marketing-mix módszereinek alkalmazása következik.
Marketing folyamata:
- külső és belső információs igények felmérése (dolgozók, olvasók igényei)
- mi a szervezet célja és lehetősége (ismerjük meg magunkat), arányban áll-e ez a forrásokkal, elég-e szakmai képzettség stb.
- piaci lehetőségek elemzése (kik a valós és lehetséges olvasótábor tagjai, kik a legnagyobb felhasználóink, mik a szokásaik)
- marketing program elkészítése
- folyamat ellenőrzése a visszajelzések alapján
Piac szegmentáció: az olvasók szokásainak felmérése
- fogyasztó jellemzői szerinti szegmentáció
- földrajzi egységek szerinti szegmentáció (település mérete, népsűrűség stb.)
- demográfiai szegmentáció (kor, nem, családi állapot, foglalkozás stb.)
- magatartás, reakció szerinti szegmentáció, milyen a vásárló viszonya az adott termékhez (milyen a felhasználási alkalom, milyen sűrűn jár könyvtárba, először jön-e vagy rendszeresen, csak hozzánk jár vagy máshová is)
Marketing terv elkészítése:
- hosszútávu
- rövidtávu
Ezekből áll össze a marketing-mix:
Product – termék
Price – ár
Place – hely
Promotion – közönség
4 P alkotja a marketing-mixet
Termékszolgáltatás: (könyvtáron belüli szolgáltatás,elektronikus szolgáltatás)
- nem statikusak,
- van életciklusuk,
- van egy bevezető időszaka a szolgáltatásnak
- van a növekedés
Nonprofit szervezetek:
• általában olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek közjavaknak számítanak
• eszközül szolgálnak a különböző társadalmi szükségletek kifejezéséhez és aktív kezeléséhez
• formális szervezetek, olyan egységek, amelyek bizonyos mértékben intézményesültek, szabályozottak
• alternatívákat ad a szükséges szolgáltatások létrehozására
• a tevékenység során keletkezett profit csak a tevékenység fejlesztésére használható
• állampolgári kezdeményezések alapján jön létre, az állam befolyásától független
1. tétel : A rendszer és a szervezet felépítése.
A rendszer egymásból kölcsönösen függő része, kombinációja vagy egysége .
A szervezet a rendszer egyik fajtája. Alkotóelemei között az ember is jelen van, céllal rendelkezik, jellemzője a tartalom, struktúra, kommunikáció, választási szabadság. A szervezetben emberek, és dolgok közötti kapcsolat alakulhat ki.
A szervezet alakítására, változtatására irányuló tevékenység a szervezés.
Követelmény a szervezeten belül: az időben egymást követő munkaszakaszok elvégzésére hivatott szervek szervezetileg egymás mellett legyenek. Az egymástól függő feladatok ellátására hivatott szervek szervezetileg egymás mellett legyenek. Minden funkciónak legyen szerve. Minden szervnek hatáskört kell biztosítani. Minden szervnek legyen ellenőrző szerve. A rendszer működése legyen automatikus. A szervek működése legyen alárendelve a rendszer vagy szervezet működésének. A rendszernek és funkciónak kapcsolódnia kell más rendszerekhez.
Könyvtári Rendszer: A XIX. sz-tól információk, dokumentumok tárolására különböző könyvtártípusok jöttek létre (iskolai, felsőoktatási, szak-, közművelődési, nemzeti). Létrejöttüknek oka: megnőtt a dokumentumok száma, egyes területre való specializálódás, tudományterületek kialakulása.
A rendszerszerű működés a XIX. Sz. végén felerősödik.
1. Megjelentek a különböző típusú könyvtári dokumentumok (szabadalmak, szabványok, aprónyomtatványok, időszaki kiadványok)
2. A társadalmi csoportok rendszeres és nélkülözhetetlen információs igénye.
A XX. sz-ban sokkal erősebb a rendszer működése.
Az oka: Szükségessé válik a XX. sz-ban a dok-ok lelőhelyének nyilvántartása országos és nemzetközi szinten. Tájékozódás is kapcsolódik hozzá, hol, mi érhető el. A második ok az olvasók részéről: megjelenik az információs igény, amelyet ki kell szolgálni.
1. Ahhoz, hogy meg tudjam mondani, hol mi van, és azt tudjam szolgáltatni: kell egy gyűjteményrendszer. Kell infrastruktúra. A Könyvtári Intézet szabványokat, szabályokat ad ki, ő az, aki állandóan frissít, melyet a honlapon közzé is tesz.
2. A megfelelő szakmai elmélet
- könyvtárpolitikai gondolkodásmód
- könyvtárosok szakképzése
A mai könyvtári rendszer milyen elemekből épül fel?
1. gyűjtemény
2. könyvtáros
3. olvasó
4. fenntartó
5. szolgáltatások
6. épület és berendezés
Elemek:
Inform.hordozó-----Gyűjteményszervezés ----- Gyűjtemény --- Más kvt-nek és intézménynek
----- Katalógus is tudunk szolgáltatni
---- Szolgáltatás
-------Információs igény, felhasználó
Fenti rajz lehet egy könyvtáré, de lehet 1 országos könyvtári rendszeré is.
A könyvtári rendszerben alrendszerek is lehetnek, ami ezen belül van az az : elem. Pl. nemzetközi könyvtári rendszernél az alrendszer elemei az országok.
A rendszer nyitott is lehet pl., ha az egyik elem megváltozik.
1. pl. az információhordozó, vagy
2. az információ igény, felhasználó --- ezek meghatározzák a többi elemet is.
A nyitottság tehát ez a 2 mozgatóelem.
A rendszer hierarchikussága
A rendszer alrendszerekből és rendszerelemekből épül fel. A mai könyvtári rendszer alakításában 3 tényező játszik szerepet
1. a felhasználók száma,
igényeinek alakulása
2. technikai fejlődés
3. költségek.
Vannak olyan elemek, amelyek mindenképpen szükségesek a könyvtári rendszer fenntartásához. Pl.
1. gyűjtemény: fontos, hogy formailag, tartalmilag teljesen feltárt legyen és megőrzött (állományvédelem)
Ehhez kötődik
-a kötelespéldány
-a kiadványcsere
-a fölöspéldány felhasználása
-állományvédelem
-egyetemes bibliográfiai számbavétel
-legyen országos
2. Az olvasói igények kielégítése (második fontos elem). A dokumentumhoz az olvasó országos és nemzetközi szinten hozzáférjen.
3. szolgáltatás - folyamatosan kell vizsgálni az olvasói igényeket (Könyvtári Intézet is készíti)
4. A könyvtárosok felkészültsége, személyisége (könyvtárosképzés, szakmai szolgáltatások köre, szakmai egyesületek, könyvtári közélet).
5. A könyvtári tevékenység információs és irányítási alapjai (pl. könyvtári statisztika - Könyvtári Intézet összegzi, szabványok megalkotása, alkalmazása, fejlesztési stratégiák, kvt-politikai szabályozás, könyvtári marketing menedzsment).
A könyvtárpolitika olyan folyamat, amelyben meghatározott elvárások és ehhez rendelt eszközök találkoznak a végrehajtásban felelősök törekvéseivel.
A könyvtárpolitika 4 szinten terjed ki:
1. Intézményi szinten (könyvtártípusok feladatai, támogatása, ellátása)
2. Szolgáltatási szint (új szolgáltatások létrehozása és elterjesztése)
3. Személyi szint (képzések, továbbképzések, könyvtárak vezetésének biztosítása, vezetési a feltételek kialakítása)
4. Infrastrukturális szint (gyűjtemények, épületek, technikai eszközök fejlesztését értjük ezen)
A könyvtári rendszert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma irányítja
Nemzeti Kulturális Minisztérium
a nyilvános könyvtári
Közgyűjteményi Főoszt.
Feladata:
ellátás egésze
Könyvtári Főosztály
Országos Könyvtári Kuratórium
OSZK
Könyvtári Intézet
Másik 2 minisztérium még az Informatikai Minisztérium és az Oktatási Minisztérium is segít a könyvtári rendszerben.
3. tétel A Szervezeti és Működési Szabályzat, munkarend
Ha a könyvtárt szervezetként fogjuk fel, akkor ehhez szükséges a Szervezeti és működési szabályzat:
Fő fejezetei:
1. általános rendelkezések
2. Szervezeti és működési Szabályzat célja: rögzítse az intézmény adatait
3. A könyvtárra vonatkozó adatok köre (benne található a könyvtár elnevezése, székhelye, címe, tel.sz.)
4. A kvt. Fenntartása, felügyelete, ezen belül: az Alapító Okirat
a fenntartó neve, felügyeleti szerve, a legfontosabb működési feltételek
5. A könyvtár bélyegzői
6. A kvt. Jellege és helye a könyvtári rendszerben (mi az intézmény jogállása, költségvetési jelszáma, az intézm. Típusa, szakágazati jelszáma, működési területe és az SZMSZ hatálya)
7. A kvt. Feladatainak köre (kvt feladatai: ahol a jövőkép, küldetésfeladat van meghatározva, a kvt, tevékenysége, ezen belül alaptevékenysége és kiegészítő tevékenysége)
8. Az intézmény szervezeti felépítése (hogyan épül fel a kvt szervezete - alá - fölérendeltséget tükrözi. Ki az intézm. Vezetője, ki nevezi ki, hogyan nevezik ki? Pl. pályázat útján. Fel kell sorolni a kvt feladatait és hatáskörét, az intézmény egyéb vezetőinek feladatait és hatáskörét kell felsorolni, szervezetegységeit, az önálló munkaterületeket a szervezetben. Az intézm. Testületeit, a kvt. Vezetőségét, a szervezeti egységek értekezleteit, dolgozói munkaértekezleteit, a dolgozók érdekképviseleti szervezeteit.
9. Munkaköri leírásokat tartalmaz
10. Az intézmény működésének főbb szabályait tartalmazza (munkaviszony létrejötte, munkavégzés teljesítése, hivatali titkok, munkaidő, közalkalmazottak díjazása, saját gk. használata, az intézm. Nyitva tartása, munkaterve, az intézmény ügyiratkezelése, bélyegzők használata az intézmény gazdálkodása, kötelezettségvállalás, belső ellenőrzés rendje, helyettesítés, munkakörök átadása-átvétele.
11. Zárórendelkezések, hatálybalépés. Mellékletek (alapító okirat, az SZMSZ elfogadásának határozata, a könyvtár szervezeti ábrája, fiókjai, letéti könyvtára esetén jegyzéket kell készíteni, a kvt története, a kvt. Használata, a kvt térítéses szolgáltatásai, és ára, Gyűjtőköri Szabályzata, szervezeti egységek munkaköri feladatai, munkaköri leírások, iratkezelési szabályzat, gazdálkodási dok-ok melléklete, ez vonatkozhat selejtezésre).
12. Az intézmény működéséhez szükséges szabályok, v. technikai működéséhez kapcsolatos szabályok, munkavédelmi tűzvédelmi, telefonvédelmi, másolási szabályzatai.
13. A kvt. Szakmai szabályzói: a kvt használók adatainak védelme, kölcsönzési nyilvántartása, késedelmes kölcsönzők, felszólítások rendje, kártérítési kötelezettség, raktározás rendje, katalógusok szabályzata, gyűjteményszervezés szabályzata.
4. tétel A vezetés lényege, a vezetői típusok, a vezetés fő funkciói, a vezető személyes tulajdonságai.
A vezetés az egyén vagy csoport munkájának közvetlen befolyásolását szolgáló tevékenység. Az intézményi célokat a munkatársak felé közvetíti, rábírja őket azok támogatására a személyes és az intézményi célok integrálása érdekében.
A vezetés lényege: a személyiségnek az a képessége, amellyel a szervezet sikeresen elmozdítja az A állapotból a B állapotba juttatja, azaz magasabb teljesítményszintre emelik. A vezetés lényege: az elképzelés jelentős cselekedetekké alakításának képességében rejlik. Ennek megfelelően 4 féle vezetői típust lehet megkülönböztetni William Hitt szerint:
1. az “áldozat” vezetői típus, aki gyenge az elképzelésben és a megvalósításban,
2. az “álmodozó”, - jó elképzelő, de gyenge megvalósító,
3. a “végrehajtó” - jó megvalósító, de gyenge elképzelő
4. “mestervezető - jó elképzelő és jó megvalósító.
n Van üzletbonyolító vezetés. Kapcsolatait üzleti alapra helyezi, a dolgok cseréje a mozgatója a vezetésének.
n Van az átalakító vezetés. A vezető felismeri a szükségletet vagy igényt, és képes az embereket a mindennapi énjük felé emelni. (ezt az átalakító vezető képes megtenni)
A Maslow - féle háromszög, a piramis
-önmegvaló-
sítási szint
-önértékelési szint
-v a l a h o v á v a l ó t a r t o z á s
-b i z t o n s á g i s z i n t
-b i o l ó g i a i s z ü k s é g l e t
A vezetés 8 fő funkciója: (William Hitt szerint)
1. Elképzelés megalkotása - milyenné kell válni a csoportnak, aki fölött áll.
2. A csoport kialakítása. - olyan személyek kiválasztása, akikkel elképzeléseit meg tudja valósítani.
3. Az értékek tisztázása. - milyen értékekkel rendelkezik az a szervezet, ahol ő vezet.
4. Helyzetmeghatározás - helyzetelemzése fontos, statisztikai elképzelés, amely által jól működik a szervezet.
5. Kommunikálás - a különböző kommunikációs módszerek - lefelé, felfelé
6. Képességtétel - a feladatokat úgy tűzze ki, amely jó eredményre juttatja
7. Felkészítés - a jobbik énre
8. Mérés - munkamenet bemérése, ki hová jutott el, milyen módon.
A vezető tulajdonságai milyenek legyenek
1. általános műveltsége legyen
2. szakmai - “ -
3. nyitott legyen
4. szervezőképessége jó legyen
5. szakirodalom ismerete jó legyen
6. emberismerete -“-
7. Legyen más, nem könyvtári ismeretekre is rálátása, pl. gazdálkodás, ügyintézés, bérezés, alkalmazás, ellenőrzés.
8. Tervezés, innovációk *és trendeknek való megfelelés
9. Statisztikakészítésre alkalmas
10. módszertani munkára -“ -
* Az innováció= folyamatos alkalmazkodás a változó környezethez. Milyen változások vannak: politikai, gazdasági, társadalmi és technikai változások. A kvt kész a változásokra reagálni, másrészt az átörökítés (megtartás) intézménye is.
Vezetői szintek:
1. felsőszintű vezetők (főosztályvez, igazgató)
2. középszintű vez. (oszt. vez)
3. felügyelő, csop.vez.)
4 Alapvető feladat van:
I. tervezés
II. szervezés
III. motiválás
IV. ellenőrzés
Könyvtári tervezés
A tervezés meghatározása: elemzési folyamat, amely magában foglalja a jövőre vonatkozó elképzeléseket, meghatározza az elérendő célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges alternatív tevékenységsorozatokat, s végül kiválasztja ezek közül a megfelelőt.
A tervezés területei és szakaszai: (a terv vázlata):
jövőkép (vízió)
küldetés (misszió)
környezeti felmérés (benne a SWOT- és a PEST-elemzés, a piac- és fogyasztóelemzés)
a lehetőségek kiválasztása és kihasználása.
belső
környezet
S(erősség)
W (gyengeség)
Külső
környezet
O(lehetőség)
T (fenyegetés)
SWOT
elemzés
modellje
A jövőkép (vízió): a misszióval szemben – amely a stratégiai terveken keresztül a külső elvárásoknak való megfelelést célozza – a szervezet saját ambícióinak szavakba, mondatokba öntése a kitűzött stratégiai célokkal összhangban. Formailag lehet egymondatos, néhánymondatos, fontos a rövidség, tömörség.
Küldetés (misszió): A tervezés megkezdése előtt a könyvtár küldetésével, alapvető feladataival kell foglalkozni.
A misszió átfogó nyilatkozat, amely meghatározza a szervezet lényeges vagy alapvető célját, filozófiáját.
A misszió a következőket fogja át:
- Cél: a könyvtár létezésének értelme
- Elképzelés: milyen szeretne a könyvtár lenni.
- Határok: mi nem szeretne a könyvtár lenni
Küldetés (misszió): A tervezés megkezdése előtt a könyvtár küldetésével, alapvető feladataival kell foglalkozni.
A misszió átfogó nyilatkozat, amely meghatározza a szervezet lényeges vagy alapvető célját, filozófiáját.
A misszió a következőket fogja át:
- Cél: a könyvtár létezésének értelme
- Elképzelés: milyen szeretne a könyvtár lenni.
- Határok: mi nem szeretne a könyvtár lenni
- A stratégiai és az operatív döntések útmutatója.
A küldetés meghatározását a célok és a jelen helyzet összehasonlítása követi.
Környezeti felmérés:
A környezeti felmérés készítéséhez elengedhetetlen a helyzet- és problémafelismerés. A helyzetfelmérést segítő népszerű módszer: SWOT-elemzés, amely a szervezet belső és külső elemzését jelenti, segít megtudni, hogy min érdemes változtatni és mivel nem érdemes küszködni.
A külső környezet változásainak feltárásában a PEST-vizsgálat nyújthat segítséget. (az elemzés területei: P: politikai és jogi, E: makrogazdasági, S: társadalmi, szociokulturális T: technológiai.
A helyzetmegállapítást az információs és könyvtári szolgáltatásra gyakorolt hatások felvázolása követi. A közvetlen környezet és a politikai lehetőségek vizsgálatára két eljárás is alkalmas: a piacelemzés és a fogyasztóelemzés.
A tervezési szintek: Az egyes szintek terveinek együttese maga az évente készített ún. üzleti terv, majd az év múltán beszámolnak a megvalósítás eredményeiről. Ez a rövid távú tervek keretében tovább bontható egészen a napi, konkrétan elvégzendő tevékenységekig.
Egy fiókkönyvtári hálózattal rendelkező könyvtár esetén a következő szinteket különböztetjük meg:
A szervezet egészének stratégiája, benne a könyvtár jövőképe, missziója és stratégiája.
Az ún. üzletági – stratégia vagy terv.
Működési terv. A tényleges munkafolyamatokkal kapcsolatos tennivalókat határozza meg részletesen.
I. Tervezés: minden könyvtári tevékenység kezdetét megelőző folyamat.
Mire kell válaszolni a tervezésnek?
1. Mit kell csinálni
2. Hogyan kell csinálni
3. Mikor -“-
4. Kinek -“-
Í
Több típusú terv van.
1. általános terv - átfogó képet ad a kvt feladatairól, funkcióiról
2. részletes terv - feladatkörönként van meghatározva a végrehajtandó munka
3. rövid- és hosszú távú terv is lehet, több évet átfogó terv, ilyen a stratégiai terv.
A stratégiai terv szerepe: a könyvtárat olyanná alakítsa, amilyen elvárásokat vele szemben az igények támasztanak. A jó terv jövőbe tekintő, cselekvés-orientált, aktív, rugalmas, változásokra orientált, tartós sikert biztosít.
A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a kvt küldetésének megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. D mi motiválhat bennünket, hogy változást hajtsunk végre?
n pénzügyi források szűkülése,
n felhasználók számának alakulása,
n használói igények változása,
n változó kormányzati politika,
n új elektronikus technika megjelenése.
A stratégiai tervezés folyamata:
1. Előkészítés
2. Tervezés
3. Ellenőrzés
Milyen elemzési módszereket lehet használni?
PEST - analízis:
Politikai analízis
Gazdasági analízis = ezeket makro-összefüggéseknek nevezzük.
Szociális analízis
Technológiai analízis
A PEST analízis felvázolja azokat a trendeket, amelyek irányt mutatnak a kvt számára.
A SWOT analízis:
S= erőssége a könyvtárnak
w= gyengesége
o= lehetősége
t=veszélye
A stratégia tervezés lépései
1. fontos a jövőkép meghatározása, annak meghatározása, hogy a jövőben hová kíván eljutni a kvt.
2. Átfogó cél meghatározása: ez ált 3-5 évre szól. Meg kell határozni, hogy mi a szerepe, küldetése a kvt-nek
3. Alapvető v. elérendő célok megfogalmazása. Ez a kvt funkcionális működésére vonatkozó célokat jelenti. Arra ad választ, hogy milyen feladatai, szolgáltatásai vannak a kvt-nek. Ez 5-8 évre meghatározó, közép- és hosszú távú célmeghatározást jelent. Ezt követően kell meghatározni a kulcsfontosságú területeket.pl. meg kell jelölni azokat a területeket, ahol változtatásra van szükség és meg kell jelölni azt is, hogy azon belül mi a rangsor.
4. Irányvonalak: arra ad választ, hogy mit kell elérnie a kvt-nek a fejlesztések segítségével.
A stratégiai terv elkészítésének menete:
1. a tervezési folyamat kialakítása,
2. a környezet tanulmányozása és elemzése
3. a stratégiai fókusz meghatározása, mire vonatkozik a stratégiám.
4. a jövőképet, átfogó célt, irányvonalakat kell meghatározni, forrásokat kell meghatározni és kiválasztani.
5. értékelés (kell-e még változtatást végrehajtani)
6. szétsugárzás (ha jó a terv)
Mit tartalmazzon a tervünk?
1. Az átfogó célok meghatározását
2. Célok, stratégiák és cselekvések számbavételét. (ügyelni kell arra, hogy a könyvtári munka középpontjában a használók álljanak a könyvtár minőségi szolgáltatásokat nyújtson, legyen gazdaságok, hatékony a könyvtár munkája, valamint a források elosztása is arányos legyen.)
3. Főbb irányvonalak meghatározása
részletezni kell az elérendő cél érdekében a részcélokat
a környezeti tényezők hatásainak bemutatása,
pénzügyi, gazdasági megjegyzések.
4. Kiegészítő elemei a tervnek: az igazgató véleményének összegzése, statisztikai mellékletek, teljesítmény összegzése, statisztikai mellékletek, teljesítménymutatók, elért eredmények áttekintése, szakkifejezések magyarázata.
A rövidtávú terv a stratégiai tervből készül, rövidtávra szóló. Ez már konkrét feladatokat, felelősöket tartalmaz, határidőket, költségeket, működési tervet és értékelést is.
II. Szervezés : A szervezet működésére, változtatására vonatkozó munkafolyamat.
Több féle szervezetet lehet megkülönböztetni:
n formális
n informális
n organikus
Formális: jogi keretei vannak. Meghatározott munkastruktúrája van, meghatározott jogi keretek között működik. Meghatározottak a feladatok, jellemzi a hierarchikusság. Rögzítve van az intézményi politika, az eljárások és szabályok összessége.
Informális: a formálissal szemben társulás jellegű tevékenységre összpontosít. Munkacsoportok kialakulása, munkacsoportok képessége, az elismerés, a biztonság, az önbecsülés elérésére.
Organikus: sokkal nyitottabbak a környezetre való változásokra, ezért gyorsabban alakulnak ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a szervezeten belüli oldalirányú kommunikációra. A munkatársak együttműködnek a többiekkel. A munkakörök meghatározása kevésbé részletezett. Nyitott az új formákra.
Ha hierarchikusnak tekintjük a szervezetet, akkor 2 nagy csoport van:
1. Horizontális
2. Vertikális típusú szervezet
Horizontális: kevésbé költséges, kevesebb vezető van, a beosztottaknak nagyobb lehetőségük van döntéshozatalra, nagyobb a függetlenségük
Vertikális : a horizontális ellentétje. kiterjedt irányítási lehetőség van, költségesebb és bonyolultabb szervezet, nehézkesebb a kommunikáció, kevesebb vezető is elegendő (túl sok vezető van)
III. Motiválás
Motiváció: engergiabefektetésre irányuló késztetések sorozata.
Herzberg kéttényező-elmélete: két egymástól független tényezőt talált, amelyek a munkához fűződő attitűdöt és motivációt meghatározzák:
A motiváló tényező:a munkakör többféle, sajátos vetületeiből tevődik össze, amelyek megelégedéssel töltik el az alkalmazottakat, ám hiányuk nem vezet elégedetlenségre.
A higiéniai tényező az, mely ha az érintett által elvárt szint alatt van, elégedetlenséghez vezet, ám nem emeli elégedettsége szintját, ha e határértéknél magasabb.
1. Motiváló tényező:
2. A higiéniai tényező
-teljesítmény
-elismerés a teljesítményért
-maga a munka
-felelősség és fejlődés
-növekedés
-vállalatpolitika és vezetés
-ellenőrzés
-kapcsolatok és a felettesekkel kollégákkal, alárendeltekkel, munkafeltételek.
-fizetés
-beosztás
-biztonság
-magánélet
Motiváltság = személyes elvárás x esély x eredmények közötti kapcsolat.
A könyvtárban a beosztottak akkor motiváltak, akkor érdekeltek a jó teljesítményben, ha
- magukénak érzik munkájukat
- ha a felettes támogatja őket, kiáll mellettük
- ha magas követelményeket állítanak eléjük
- ha tudják, mi várható a közeli jövőben,
- ha van beleszólásuk a szervezeti politikába,
- ha jó munkacsoportban dolgozhatnak
- ha van tere az innovációnak
- ha érzékelik munkájuk eredményét. (Line 1993)
….. tétel : Könyvtárépületek, berendezések
A 97-es törvény alapkövetelménye: jól megközelíthető legyen a felhasználó számára megfelelő nyitva tartása legyen, a kvt-i szolgáltatásoknak megfelelő helyiségekből tevődjön össze. Fontos, hogy ha új kvt. felépítését tervezzük, hogy hol helyezkedik el a kvt, milyen típusú kvt-nek épül, milyen költségvetése lesz az új könyvtár felépítésének, esztétikus, szép legyen. A könyvtári feladatoknak megfelelő legyen. Csoportos és egyéni felkészültségre megfelelő legyen. Bővíthető legyen. Mozgáskorlátozottakra kell figyelni.
Belső terek kialakítása:
olvasói tér szolgálati tér raktárak
Funkcionalitása a tereknek:
Előtér, előadó, kiállító terem, nyilvántartó, könyvkiválasztó, szabadpolc, tájékoztató, olvasó, folyóirat olvasó tér, elkülönített rész: zenei, gyermek, stb. munkaterületek, könyvtárosok szobái, szociális helyiségek.
Belső berendezés: a padló, falak, bútorok, eszközök tűzvédelmi, automatizálási lehetőség, riasztó kapuk, beléptetési, légkondicionálás, fűtés, hangszigetelés.
…. Tétel.
A változásokat előidéző tényezők: külső környezeti tényezők, a szervezet belső életét, működését érintő változások.
Téglási Á: Változások menedzselése:
Változás, változtatás:
A környezetben, ill. a külső és belső körülményekben bekövetkező módosulás, ill. alternatíva. Folyamat, amelynek során valaki, v. valami megváltozik.
Innováció:
Már meglévő, ismert dolgok, tárgyak, eszmék, ötletek bevezetése, elindítása, adaptálása.
Vagy: megújulási, fejlődési és vele járó átalakulási folyamat.
Vagy: lehetőségek számbavétele, kiválasztása, majd a környezeti tényezők figyelembevétele alapján valaminek a bevezetése vagy elutasítása.
PEST analízis:
A külső környezeti változások kapcsán a makrokörnyezet összetevőit vizsgáljuk. Ilyen vizsgálati módszer a PEST elemzés, ami nem más, mint olyan makrokörnyezeti elemzés, ami magában foglalja a politikai, gazdasági, társadalmi és technikai, technológiai környezetet.
P: politikai, E: gazdasági, S: szociális, T: technológiai
A változások típusai:
1. van – folyamatos, fokozatos változás, ami tervezhető és ellenőrizhető, kontroll alatt tartható. Veszélye: nem igen vesszük észre, ha (-) irányba visz bennünket, hiszen fokozatosan jutunk el egy bizonyos szintre.
– radikális vagy drámai változás: tervezhető, nem vagy alig ellenőrizhető, akkor következik be, ha valamilyen radikális kiváltó ok lép fel.
– előremutató (pro aktív): előre kiszámítható eseményre való felkészülés, amit gondosan meg lehet tervezni
- követő (reagáló): 1-1 felmerült problémánál próbálja megtalálni a megfelelő megoldást. A gyors reagálás a legfontosabb, így a megfontolásra, átgondolásra kevés idő jut.
Rogers 1983) szerint: Amikor egy szervezet/intézmény 1 vagy több részterületén változás megy végbe, akkor szervezeti változásról beszélünk. A szervezeti változás vagy a külső környezetben bekövetkezett változás, vagy belső kényszerítő körülmény.
A szervezeteket érintő külső környezeti változások:
politikai, társadalmi
gazdasági, pénzügyi feltételekben megmutatkozó változások
kulturális, demográfiai
technikai, technológiai változások.
A szervezet belső körülményeiben bekövetkezett változások adódhatnak:
a szervezeti célok megváltoztatásából, újragondolásából, felülvizsgálatából,
a dolgozók társadalmi – kulturális értékrendjében bekövetkezett változásokból,
a munkamorálban, munkaviszonyban bekövetkezett változásból,
munkaidő, munkakörülmények terén bekövetkezett változásból,
vezetőváltozásból,
munkatársak közötti konfliktusból.
A belső szervezeti változások legtöbb esetben visszavezethetők külső környezeti tényezőkre, pl. besorolási, bérezési rendeletekre, társadalmi megbecsülésre, adózásra.
A változtatás legismertebb eszközei
felkészítési kurzusok, továbbképzési programok, tréningek
közös jövőkép kialakítása, vitafórumok
szerkezeti módosítások, projektmunka bevezetése,
szabályok bevezetése
stratégia tervezése – ez eszköz és módszer is a változtatásnak.
A szervezetet felfoghatjuk úgy is, mint rendszert, egy nagyobb rendszer részeként, de ugyanakkor egy önálló rendszerként is, mely számtalan kisebb alrendszerből tevődik össze.
A rendszert alkotó elemek a következők:
Minden szervezet 7 rendszerből tevődik össze: 1 átfogó ellenőrző rendszerből és 6 alrendszerből. Az alrendszerek befolyásolják egymást, nem függetlenek.
Elemek:
Kulcsfontosságú folyamatok rendszere: magába foglalja a szervezet döntés-előkészítő, döntéshozó rendszerét, a kommunikációs rendszert. A munkafolyamatok rendszere a legfontosabb
Erőforrások rendszere: pl. humán erőforrás, a munkatársak, rendelkezésre álló pénz, felszereltség
Formális struktúra. (rendszer) arra szolgál, hogy szabályozza a működést, normákat.
Informális (szociális) struktúra: azokból az értékekből, normákból tevődik össze, melyeket a munkatársak elfogadnak, magukénak vallanak.
Technológiai rendszer: azokat a módszereket és eszközöket foglalja magába, melyeket a munkafolyamatok elvégzése során használnak.
Domináns mag: A vezetői réteg, a szervezet légkörének elsődleges meghatározója
Ez az átfogó rendszer a külső környezeti rendszer. Befolyásolja a szervezet belső életét és alakulását, hatással van az összes többi alrendszerre. Ez az a rendszer, ami erős kontrollként hat az alrendszerek működésére és a szervezet egészére.
A külső környezet magába foglalja mindazokat a forrásokat, amelyekből a szervezet meríthet (információ, munkaerő, nyersanyag, pénz, stb.
Lewin szerint: a változásokra való reagálást az ún. erővonalak elemzése során tanulmányozta. A szervezet szempontjából, ha egy bizonyos egyensúlyi helyzetről beszélünk, az azt jelenti, hogy a hajtóerő, ill. visszahúzó erő egyensúlyban van.
…… tétel Az információtechnika hatása a könyvtárakra
Van olyan információtechnika, amely a munkafolyamatokat automatizálja, de hosszabb távban gondolkodva azt mondhatjuk, hogy miként lehet átalakitani a kvt tevékenységrendszerét, szolgáltatásait, a technika fejlődésével szinkronban. Az a kérdés, hogyan tudunk különböző, újszerű dolgokat, azaz mást csinálni.
Információs technikák:
Automatizálás, gépesítés: a könyvtári munkafolyamatokat segíti. A gépesített rendszer hatékonyabb hatása:
- megváltoztatja a munka tartalmát
- új munkalehetőségeket teremt
- új szerkezeti formák kialakítását teszi lehetővé.
Elektronikus könyvtár: a szerzeményezés egy része digitális információhordozóval gyarapítja a gyűjteményt. Ez egy véges befektetés, nem úgymint a könyv.
Társadalmi és kulturális változások: A technikai, technológiai változások új feladatok és szerepkörök megjelenését vonja maga után. Kialakulóban van egy új munkatársi szerkezet. Új szerepkörbe kerülnek a könyvtárosok, ők a változások előmozdítói: a „változások ügynökei”.
A munkaerő átstruktúrálása szorosan kapcsolódik az információs technika fejlődéséhez, új munkamódszerek alakulnak ki. Az ügynöki szerep a technikai változás hatására alakult ki. Ők azok, akik felelősek az információtárolás és visszakeresés új formái és a használók régi beidegződései között hidat verni. Szükséges a gyors továbbképzés.
Megjelentek az otthon dolgozó számítógépes bedolgozók, a hálózatba kapcsolható munkatársak. Már vannak telemunkások – a telekommunikáció révén szerveződött és munkát végző munkatársi gárda. Így a munkahelyi mag egyre kisebb és részmunkaidős munkatársakat, bedolgozókat foglalkoztatnak. Ár külsősokat alkalmaznak pl. bibliográfia készitésére, adatbáziskészítésre, felújításhoz.
Használókat érintő változások: A piac rákényszeríti a könyvtárakat, hogy versenyezzen a többi információval foglalkozó szervezettel (kiadók, terjesztők, inf.brókerek, forgalmazók). Az információrobbanás kihat az élet más területére is. Megváltoznak a használói igények: nőnek az elektronikus könyvtárak használata, a könyvtáron kívüli forrásokhoz is eljut a használó.
Információs rendszerek
PRECIS
Szintaktikai nyelvek lényege: Szintaktist, mint az információ kereső nyelv kialakításához szükséges információrendszert használja és segítségével hozza létre az információkereső nyelvet.
Ragathan információkereső nyelv meghatározása: Ragathan információkereső nyelveket a természetes nyelvhez hasonlóan van alaktana, mondattana és jelentéstana, melyek egységes egészbe foglalhatók.
CHOMSKY minden nyelvnek vannak kis univerziáléi, melyek egy egységes szabályrendszeren átbocsátva automatikusan megszervezik a természetes nyelvet.
A szintaktikai nyelvek ezt a szabályrendszert próbálják a szövegösszefüggések segítségével létrehozni és céljuk, hogy a kimeneti szólánc megfeleljen a CHOMSKY féle elvárásoknak, vagyis egy természetes nyelvhez hasonló képződményt kapjunk.
PRECIS Először index tételek, majd később egész infromációkereső rendszerek működtetésére alkalmas technológiává változik.
Képviselője: PRECIS angol rövidítés Preserved Contex Indexing Syytem. Szövegösszefüggést megtartó Indexelő rendszer.
Kifejlesztése AUSTIN 1968-69 nevéhez fűződik. A CRG vezetőjeként dolgozta ki az Angol Nemzeti Bibliográfia indexelő rendszereként.
Az Angol után: Német, USA-ban, Ázsia, India több nemzet szakbibliográfiája támaszkodik a PRECI-re.
Célkitűzése: az a felület, amit a felhasználó lát a felhasználóhoz igazodjon: természetes művekre emlékeztesse. Egész kvt.-i rendszerek információkereső nyelvévé vált. 1986-87-ben bevezették a PRECIS-t az OPKM-ben Mo.-n.
Adtoptált M. nyelv szabályai: Soerger, Faskelt: azt mondták nincs más olyan rendszer, ami ilyen felhasználó barát lenne.
INDEX-ként Külföldi Pedagógiai Szemle
Magyar Pedagógiai Szemle, melynek indextételei a PRECIS alapján működnek.
PRECIS-el az osztályozás
1. Tartalmi elemzéssel kezdünk, (fogalmi szinten történik) ez lehet szabad szöveg, vagy standard szöveg.
Optimalizálni kell a szabályozás mértékét.
2. Bemeneti szólánc meghatározása: egy fogalmi láncot alkossunk, ahol figyelve a PRECIS célkitűzéseire az elemeket az ismérvek közötti összefüggések rendezzék és szabályozzák.
Két eleme van a bemeneti szóláncnak.
· Ismérveket operátorok segítségével sorba rendezzük
· A kódok segítségével a megfelelő toldalékozást és egyszerűsítést szabályozzuk.
· Visszakeresés
A bemeneti szóláncból kiválasztjuk a besorolás alapjául szolgáltató kifejezéseket, ezt a √ (pipa) jel segítségével.
Ezt a vezér kifejezést VEZETŐ-nek hívom.
Tehát a bemeneti szóláncok az operátorok és kódok fejezik ki a szintaxist,
az operátorok utazási rendszerként értelmezhetők,
az operátorok számsorrendben szerpelnek.
A kódok ezzel szemben két szerepet töltenek be:
1. A bonyolult bemeneti szóláncokból egyszerű és kezelhető szóláncokat alakít ki (egyből többet csinál)
2. Másikszerepe a kódoknak, hogy az ismérveket függően attól, hogy a kimeneti szóláncban éppen milyen helyet foglal el, milyen toldalékok és összetételek egészítik ki.
Kimeneti szólánc
Vezető→módosító→kiegészítő→Vezető
Az indexben a Vezető betűrendben találhatók.
Pl.: A kvt.-ak véleménye az aut. oszt.-ról.
A√ Automatikus
O√ Osztályozás
K√ Könyvtárosol
V Vélemény
Vezető Vezető/Módosító Vezető/Módosító
A O A K O A
OKV K V V
Bementi szólánc
A tartalmat jell.-ő kifej-ek, minden kif. Esetében meghat.-ó, hogy milyen szerepet tölt be a mondatban, ezt operátorokkal jelöljük.
A bemeneti szólánc gerincét a Magoperátorok jelentik, ezek legfontosabb operátorok 1 2 3 operátorok.
Az operátorokat és a kódokat elkülönítjük a szövegtől ()-be tesszük, számokkal és betűkkel jelezzük.
A bemeneti szóláncban a fogalmakhoz az operátorok számsorrendjében foglalhelyet.
Két fő típusa:
1. elsődleges operátorok: a tartalom legfontosabb tartalmi jegyeit jelenítik meg.
2. másodlagos operátorok: az elsődleges operátorok fogalmait specifikálják (pontosítják), ezért mindig a mögött az operátor mögött állnak, amelyre vonatkoznak.
(1) A bemeneti szólánc mindig a 2. op. Megállapításával történik. A 2. a cselekvés, hatás magop. (Az állomány szerepe a mondatban). A teljes mondatot fel lehet fűzni erre.
(2) A köv. lépés az 1-es op.: Mire v. kire irányul a cselekvés. Ezt úgy hívjuk a tárgyas cselekvés tárgya.
(3) 3. lépés a 3 operátor megállapítása. Ágens op. A 3-as. A tárgyas cselekvés végrehajtója. Ki v. mi cselekszik, történik.
Ha nincs 1-es op. (nincs tárgy) a 3-as op. Lesz az 1-es op.
Példa: Kutatók tengerrezgés mérése.
(1) tengerrezgés (2) mérés (3) kutatók
Fémek hőtágulása. (1) fémek (2) hőtágulás
Gyermekek fogfájdalma. (1) fog (2) fájdalom (3) gyermek
0 operátor: hely (ha egyedül van (1) lesz a hely-ből pl.: Görögország
SZABÁLYOK
I. Minden bemeneti szóláncban lennie kell egy 1-es és v. 2-es op.-nak.
II. Minden bemeneti szólánc a 0 1 v. 2-es operátor v.melyikével kezdődik.
III. A másodlgos op.-ok az esetk jelentős többségében (1 kivéteével) az őket k.lenül megelőző elsődleges v. másodlagos op.-ra vonatkoznak.
IV. Az op-ok (lehet 1 v.2.) a táblázatban lévő blokkhatárok átépítése után nem ismétlődhetnek. Az operátorokból több is lehet.
MÁSODLAGOS OPERÁTOROK
q Kvázigenerikus csoport tagja: nem kizárólag alá-fölé rendelés. Az irány sem mindig ugyanolyan. Pl: (1) pinty (q) díszmadár ezt akár fordítva is lehetne írni. Egyediséget is ki tud fejezni a q op. Pl.: (1) könyvtár (q) Németh László Városi; (1) filozófus (Dahlberg); (1) fa (q) gráfelmélet. A különböző nyelvi változatokat (1) könyvtár (q) library
Függőelemek: p op. A rész v. tulajdonságok kifejezésére. Pl.: (1) magnó (p) hangszóró (p) gomb (p) felvevő (p) piros (2) indítás; (1) magnó (p) hangszóró (g) gomb (p) felvevő (p) piros. p gyűjtőfogalom, egy csoport elemei szorosan együttműködnek. Pl.: (1) anya (r) magzat; (1) Dahlberg (r) tanítványai; (1) Mátyás király (r) feleségei.
Koordinált fogalom: g op. (a fogalmak mellérendelését képes kifejezni) A tartalom, ami hozzá járul. A g jelentése megegyezik az őt megelőző első g-től eltérő másodlagos op. Jelentésével és szerepével. Pl.: (1) cipő (p) talp (g) cipőfelső (g) nyelv (g) talpbetét (g) fűző (g) csatt (g) sarok (g) kéreg.
f op.: kötött koordinált fogalom. Ez az, amely valóban erős közös összetartozást jelent.
Speciális cselekvésosztályok
s op. Szerep meghatározó irányított tulajd. Olyan esetekben használjuk, szerepek, hatás, amikor az elsődleges op.-k v. első v. másodl. Op. Között a hagyományostól eltérő kapcsolat van. Pl.: A gyöngyösök szerepe a házőrzésben. (1) Gyöngyös (s) szerep (2) házőrzés.
t op. A szerző által létrehozott asszociáció. Vélemények összehasonlítása, kapcsolata, értelmezése, megközelítése. Pl.: Az entrópia osztályozás elmélet értelemzése. (Akár az s, t op. Alkalmas mondatszerkesztésre. Ha nincs (2) operátor „mű, ideiglenes” op.-t csinálunk.) Mire irányul az értelmezés→entrópia. (1) entrópia Mi v. Kinek az értelmezése? (t) értelmezés (3) osztályozás elmélet. Pl.: A tanárok szerepe a kisérletek bemutatásában (1) kisérletek (2) bemutatás (3) tanárok (s) szerep.
u op. Ez az egyetlen másodlagos op., amely nem kizárólag a föléje lévő op.-hoz csatlakozik. Az őt követő fogalmakat kapcsolja össze. (2)→(u) Pl.: Magyarország Norvégia footballmérkőzés (1) Magyarország (u) footballmérkőzés (1) Norvégia.
Elsődleges op. 4 szempont mint forma, megközelítési mód. Megközelítés, álláspont esetekben használjuk Pl.: Szeged közlekedése a tömegközlekedés szempontjából. (0) Szeged (2) közlekedés(!) tömegközlekedés szempontból. 5 Tanulmányozott, vizsgált eset Pl.: A nehézségi gyorsulás mérése 100 kísérlet alapján (1) nehézségi gyorsulás (2) mérés (5) kísérlet (q) 100. 6 A dokumentum formája: használói célcsoport Pl.: Fizikoterápia reumás betegek számára. (2) fizikoterápia (6) betegek (q) reumás. Sorrendi kérdések Elsődleges op. követi a számsorrendi szólánc. Az 1-es és 3-as op. nem tud olyan toldalékot képezni, hogy egyértelművé váljon, hogy ki a cselekvő és mire irányul. Ha szükséges prédikátum transzformátium. Amikor az 1-es amire irányul fogalom vezető pozícióban van hátra csúsztatjuk a kiegészítő pozícíóba.
Példák:
A család szerepe a gyermeknevelésben. (1) gyermek (2) nevelés (3) család (s) szerep
Számítógépes kölcsönzés a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban (0) Fővárosi Szabó Ervin könyvtár (2) kölcsönzés (q) számítógépes
A szabadalmi információ alkalmazásai (1) Információ (q) szabadalmi (2) alkalmazás
Hegyikecskék tenyésztése az alföldön (0) alföld (1) kecskék (q) hegyi (2) tenyésztés
Folyók vegyszeres szennyeződése (1) folyó (2) szennyeződés (3) vegyszer
Az információ hatása a nyugdíjasok életszínvonalára (1) nyugdíjasok (p) életszínvonal (3) infláció (s) hatás
A könyvtári feldolgozó munka fejlesztése (1) feldolgozó munka (q) könyvtári (2) fejlesztés
Matematika oktatás a középiskolákban (0) középiskola (1) matematika (2) oktatás
Kétirányú kölcsönhatás: Magyarország és Finnország könyvtárközi kapcsolatai (1) Magyarország (u) könyvtárközi kapcsolat (1) Finnország
A Brit dokumentumellátás stratégiája az 1990-es években (1) dokumentumellátás (q) Brit (2) stratégia (q) 1990-es évek
A szakmai etika megsértése az információs folyamatban (1) etika (q) szakmai (2) megsértés (5) információs folyamat
Az egyetemi könyvtárügy struktúraváltása Magyarországon (0) Magyarország (1) könyvtárügy (q) egyetemi (2) struktúraváltás
A kémiai technológia történetének bibliográfiája (1) technológia (q) kémiai (2) történet (6) bibliográfia
Teljes szövegű információ források online keresése (1) információ forrás (q) teljes szövegű (2) keresés (q) online
A parlamenti könyvtárak tájékoztató szolgáltatásai Angliában (0) Anglia) (1) könyvtárak (q) parlamenti (2) szolgáltatás (q) tájékoztató
A helytörténeti dokumentumok kezelése különgyűjteményként a megyei könyvtárakban. (0) könyvtár (q) megyei (1) dokumentum (q) helytörténeti (4) különgyűjtemény
A magyar tájfestészet aranykora 1820-1920 (nincs 2-es cselekvés) (1) tájfestészet (q) magyar (p) aranykor (q) 1820-1920
Az egyesületek szerepe Batthiányi Lajos politikiai pályafutásában (1) Batthiányi Lajos (p) pályafutás (q) politikai (3) egyesületek (s) szerep
A török világ hagyatéka Magyarországon (0) Magyarország (1) török világ (2) hagyaték
Nemzetiségi anyanyelv oktatása a katolikus elemi iskolákban (0) iskola (q) elemi (q) katolikus (1) anyanyelv (q) nemzetiségi (2) oktatás
A gyulai református egyház története (0) gyula (1) egyház (q) református (2) történet
A könvtárak felszerlése számítógépekkel Magyarországon (0) M.o. (1) könyvtár (2) felszerelés (3) sz.gép
Festett iskolai padok gyűjtése (1) padok (q) iskolai (p) festett (2) gyűjtés
Nyelvi korlátok az információ átadásában a Tasmániai Egyetemen (0) Tasmániai Egyetem (1) információ átadás (2) nyelvkorlátok
Amerikai folyóiratok 2005-ös árindexe (1) folyóiratok (q) amerikai (p) árindex (q) 2005A térítés kérdése a belföld és a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésben (Nincs (2) op. (3) térítés, de nincs (1) így (1) lesz. (1) térítés (s) kérdés (5) kölcsönzés (q) könyvtárközi (q) belföldi; (1) térítés (s) kérdés (5) kölcsönzés (q) könyvtárközi (q) nemzetközi
Iparosok és kereskedők a két VH közötti Magyaro.n (0) Magy.o. (q) 2 VH között (1) iparosok (1) kereskedők
Tudományos szaksajtók kialakulása Mo.-n (0) Mo. (1) szaksajtó (q) tudományos (2) kialakulása
Az elektrónikus folyóiratok archiválása folyóirat ügynökségek szempontjából. (1) folyóirat (q) elektrónikus (2) archíválás (4) folyóirat ügynökségek szempontja
A szemcseméret hatása a fémek villamosvezető képességére (1) fémek (p) vezető (q) villamos (3) szemcseméret (s) hatás
Internetes információforrások katalógizálása (1) inf.forrás (q) internet (2) katalógizálás
Élelmiszerek besugárzottságának vizsgálata TR módszerrel (1) élelmiszerek (p) besug. (2) vizsgálat (4) TR módszer
A Belcantó énektechnika tanítása ORF módszerrela Budapesti Zeneakadémián (0) Budapesti Zeneakadéma (1) énektechnika (q) Belcantó (2) tanítása (4) ORF módszer
A politikatudományok differenciálódása a 19.sz.-ban (1) pol.tud. (2) differenciálódás (q) 19.sz
Orosz kiadványok beszerzése független könyvkereskedők útján (1) kiadványok (p) orosz (2) beszerzés (q) f.len (4) könyvkereskedők útján
Kaphat-e könyvtáros Széchenyi díjat (1) Széchenyi díj (2) kaphat-e (3) könyvtáros
KVTTAN 1. A könyvtár fogalmának megközelítései, könyvtárak csoportosítása, tipizálása, jellemzése
A könyvtár fogalma Tóth Gyula: A könyveknek és más dokumentumoknak olvasásra, művelődésre, kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és erre a célra alkalmassá tett gyűjteménye.
A könyvtár olyan gyűjtő, megőrző, feltáró szolgáltató intézmény, amely összetett és sokféle igény kielégítésére vállalkozik. A könyvtár különböző céllal közelíthető meg. Értékőrző, értékközvetítő funkció, amely a felhasználók igényeire épül. „A közművelődési könyvtár az utca egyeteme.” A könyvtár fogalma a történelem során is változott. A könyvtár egy kollektív memóriatár. RANGANATHAN öt könyvtári törvénye: 1, Minden könyv találja meg a maga olvasóját. 2, Minden olvasó találja meg a maga könyvét 3, Kíméld az olvasó idejét 4, A könyvtár egy növekvő szervezet 5, A könyv használatra való. A könyvtárak csoportosítása. Lehetnek nyilvános és nem nyilvános könyvtárak.
Tulajdonjog szerint magán- és közkönyvtárak, egyesületi, egyházi valamint jogi személy által fenntartott könyvtárak. Hozzáférhetőség szerint: Nyílt, zárt és részben zárt könyvtárat különbözetünk meg. Nagyságrend szerint: IFLA szerint 10.000 alatti, 10.000-100.000 közötti és milliós nagyságrendű könyvtárakat. A bemenet és a kimenet szempontjából: Bemenet szerint: csak könyveket befogadó, - könyveket és folyóiratokat beszerző, - csak nyomtatott dokumentumokat gyűjtő, -audiovizuális dokumentumokat is befogadó, - és most már a számítógéppel olvasható dokumentumokat, illetve szekunder és tercier dokumentumokat befogadó könyvtárakat. Kimenet szempontjából: csak kölcsönöznek, - csak helyben használatot tesz lehetővé, -csak dokumentumokat szolgáltatnak, -tájékoztatás különböző formáit nyújtó könyvtárakat, -egyéb szolgáltatást nyújtó (pl. könyvtárközi, másolatszolgáltatás, fordítás), - egyéb szolgáltatásokat is nyújtó könyvtárak (rendezvények, kiadványok). Funkció szerint: nemzeti, közművelődési, szak, felsőoktatási és iskolai könyvtár. Megjelenési forma szerint: önálló, fiók letéti könyvtárakat ellátás szerinti: Helyi (település könyvtára), - Városi, városkörnyéki, - megyei, - országos feladatkörű könyvtár.
A nyilvános könyvtárak fajtái, szolgáltatásai, használói.
A közművelődési könyvtárak. A közkönyvtár információs centrum, amelynek feladata mindenféle ismeret, információ megszorítás és korlátozás nélkül való hozzáférhetővé tétele, emellett mindinkább az információ menedzselése és célba juttatása válik feladatává. Fenntartók szerint: közművelődési, szakszervezeti, egészségügyi és szociálisintézmény által fenntartott, egyházi, fegyveres erők és büntetésvégrehajtási intézmények által fenntartott könyvtárakat különböztetünk meg.
Fontosabb országos feladatkörű könyvtárak. - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK), Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár (MEDINFO), Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat., Országgyűlési Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Országos Idegennyelű Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Magyar Filmintézet Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára.
KVTTAN 2. A hazai könyvtári rendszer felépítése, a könyvtárügy szervezetei és intézményei...
1. Művelődési (és Közoktatási) Minisztérium Könyvtári osztálya: A minisztérium távlati és középtávú terveket, jogszabályokat ad ki, könyvtárosok képzése, bérezési szabályok. Közvetlen az igazgatása alá tartozik: OSZK, Országgyűlési Könyvtár, Állami Gorkij Könyvtár
2. Országos Könyvtárügyi Tanács (OKT): A könyvtári osztályt segíti -tanácsadás, -véleményezés, -javaslattétel
3. Országos Könyvtártudományi és Módszertudmonányi Központ (OSZK-KMK)
- A minisztériumot szolgálja, javaslatot dolgoz ki a könyvtárügy egészére és a könyvtári munka minden ágára. Vizsgálatokat, felméréseket készít; -könyvtárosképzés indítása; - kiadvány tevékenysége; bibliográfiai tevékenysége + referáló tevékenység
4. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (EMKE): (a továbbiakban: egyesület.) a könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők civil, non-profit szervezete.
Célok: - képviseli a könyvtárosok, a könyvtárak érdekeit
5. Könyvtárellátó: 1952-ban alakult főleg a közművelődési és iskolai könyvtárak állományának kialakításában van döntő szerepe.
A nemzeti könyvtár munkáját segítő testületek
- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a könyvtár fenntartója (NKÖM)
- Országos Könyvtári Kuratórium
- Informatikai és Könyvtári Szövetség
- Egyházi Könyvtárak Egyesülése
A KÖNYVTÁRÜGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEI -Nemzetközi kapcsolatok
- IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Egyesülete) Célja: az együttműködés előmozdítása a könyvtárügy és a bibliográfia területén felmérések, vizsgálatok, nemzetközi szabályzatok kidolgozása
- FID a Dokumentalisták Nemzetközi Szövetsége: 1924-ben alakult Brüsszelben - Nemzetközi Bibliográfiai Szövetség néven alakult 193t-töl ez a neve (Hága a székhelye) Tevékenysége:- a tájékoztatási munka elméleti és gyakorlati kérdései
- 1895-ben alakult a Brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai Intézet (az un. világbibliográfia létrehozása
- UNESCO = nevelési, okt, kulturális tudományos szervezet
- IFLA = könyvtáros egyesületeket tömörít, munkáját szekciókban végzi, (könyvtár típusok, könyvtári munkafolyamatok alapján = párhuzamos szerveződés)
- UAP = publikációhoz való egyetemes hozzáférhetőség könyvtárközi kölcsönzés nemzetközi lebonyolítása
- PAC = dokumentumok megőrzése konzerválása (itthon a Neumann-ház csinálja)
- UAI = információhoz való egyetemes hozzáférés
- FID = 1895 Hága a központja Nemzetközi Dokumentum Szervezet
- EBLIDA = európai könyvtári egyesületek szövetsége
KÖNYVTARI SZAKSAJTÓ: Magyar Könyvtári Szemle 1876: Fraknói Vilmos adta ki a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtárak közlönyeként
MA IS ÉLÖ LAPOK
1 Könyvtáros - havonta jelenik meg: -könyvtárügy egésze, könyvtári munka gyakorlati és elméleti kérdései, módszertana - rovatai az igényeknek és az aktualitásoknak megfelelően változnak.
2. TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS (TMT) -1954-től, -havonta jelenik meg, de általában 10 szám, -eleinte hálózati híradó volt, ma már szakkönyvtári problémák orgánuma, -informatikai is! -referáló folyóirat, -nem csak idegen nyelvű, magyar összefoglalást is ad 1-1 cikk végén, -aktuális hírek
3. KÖNYVTÁRI FIGYELŐ - OSZK Módszertani Osztálya (1955), Ma az Országos Könyvtárügyi Tanács is kiadótárs, az eredeti írások rovatcím nélkül
4. ISKOLAI KÖNYVTÁROSOK TÁJÉKOZTATÓJA - KÖNYV ÉS NEVELÉS (1958)
5. KÖNYVTÁRI LEVELEZŐLAP (hozzászólások, rövid hírek, aktualitások) 1988 óta
6. KÖNYV -KÖNYVTÁR -KÖNYVTÁROS (3K)
7. Orvosi könyvtáros
8. Iskolai Könyvtáros
Könyvtáros képzés jelen formái, szintjei
A képzés alapja a szakmai általános műveltség. A továbbképzés alapja a differenciálódás.
1945 előtt csak tanfolyamok
1949 után is eleinte tanfolyamok - továbbképzés indul az ELTE-n
1962 népművelő -könyvtár szak a tanítóképzőben
1972: könyvtár - népművelés szétválik, Szombathelyen tanárképzés indul, Nyíregyháza, Szegeden jóval később
A képzés szintjei: - alap (tanfolyam)
- közép: szaktanfolyam + tanítóképző (könyvtárkezelői, asszisztensképzés -1 év)
- felsőfokú: - 8-10 éve nincs
- főiskolai szint: - klasszikus főiskolák: Szombathely, Bp., ELTE, Eger, Nyíregyházai, Debrecen, Szeged.
- Új feltörekvők: spec. koll., pl. Tanárképző Főiskolák - Esztergom, Baja, Kaposvár, Debrecen (nincsenek meg a képzés feltételei)
- Egyetemi szintű (3 teljesen különböző irányultságú) ELTE több mint 50 éve tradicionálisan működő képes Debrecen matematikai intézet keretén belül Szeged PhD - képzés (tudományos minősítés az ELTE-n)
KVTTAN 3. A NEMZETI KÖNYVTÁR FELADATAI
A teljesség igényével gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a magyar vonatkozású könyvtári anyagot (hungarikum), a Magyarországon keletkezet valamennyi, továbbá a magyar vonatkozású külföldön keletkezett könyvtári anyag; a könyvtárak számára központi szolgáltatásokat nyújt továbbá a könyvtárak kutatási, fejlesztési és egyéb tevékenységét érintő központi feladatokat lát el; segíti a könyvtárosok képzését és közreműködik továbbképzésükben, ellátja a jogszabályokban meghatározott és ügykörébe utalt egyéb feladatokat.
Nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár.
Magyar vonatkozású könyvtári anyag (hungarikum).
Az OSZK szakkönyvtári feladatokat is ellát. Részt vesz a hazai szakirodalmi tájékoztatási rendszer tevékenységének összehangolásában, valamint nemzetközi kapcsolatainak szervezésében és fejlesztésében is, a kiadványok kótelespéldányainak elosztásával, a könyvtárak állományában fölöslegessé vált könyvtári anyagoknak a könyvtári rendszeren belüli hasznosításával, a hazai és nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés szervezésével,
Nemzeti könyvtári feladatot lát el a KLTE Központi Könyvtára is.
Alapfeladatai: Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése megőrzése szétosztása, a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása megőrzése, a nemzeti bibliográfia készítése gyűjteményének archiválása és védelme, gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése könyvtári dokumentumról hitelesített másolatok készítése. Alapfilozófiája, eseménye: az országról szóló, rá vonatkozó bármely nyelvű un. patriotica-irodalom teljes körű, visszamenőleges, majd folyamatos és rendszeres összegyűjtése + feltárása + megőrzése + rendeltetésre bocsátása
Az OSZK és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Kuratórium Lapjai: Könyvtári Figyelő; Könyv -Könyvtár -Könyvtáros
Nemzeti könyvtárak: 1. Országos Széchenyi Könyvtár; 2. Könyvtári Intézet. Könyvtártudományi Szakkönyvtár; 3. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (1952-tól kötelespéldány)
A nemzeti könyvtár ebben az értelemben megőrzi az enciklopédikus jelleget.
A teljesség a gyakorlatban kivitelezhetetlen, a szakkönyvtárakra kell bízni a -mélységi, -tartalmi teljességre törekvést.
Kötelespéldányjog
A könyvtár használata: A könyvtár állománya nem kölcsönözhető, az csak helyben olvasással használható. A könyvtár gyűjteményeit és szolgáltatásait minden 18. életévét betöltött személy, érvényes olvasójeggyel veheti igénybe.
Információs szolgáltatások Szóbeli (ingyenes): a központi tájékoztató szolgálat és az olvasótermek ügyeletes tájékoztató szakemberei által, írásbeli (térítéses): irodalomkutatás; - bibliográfiai készítés; - adatgyűjtés és - összeállítás; -témafigyelés; -tartalomjegyzék-szolgáltatás
Számítógépes: az OSZK adatbázisainak és külső adatbázisoknak a használata
Könyvtárközi kölcsönzés: Ha a keresett mű más hazai könyvtárban vagy csak külföldön található meg akkor az olvasó kérésére és költségére az adott dokumentumot vagy másolatát megrendeljük.
Másolat szolgáltatás: (a másolás lehetőségét és módját a dokumentum egyedi sajátosságait határozzák meg): - gyorsmásolás; - un. Canon eljárás (filmről papír másolat); - fotólaboratumi szolgáltatások.
KTTAN 4/1. A kvti területen hatályos jogszabályok, törvények.
A kvtügy törvényi szabályozása. 1997 CXL: törv.
1. Célja: kulturális javak védelme, intézmények tev. szabályozása, közművelődési tev. feltételrendszerét szabályozza, az állam önkormányzatok feladatait, finanszírozási alapelveket szabályozza. Alapelvek: tilos bármely hátrányos megkülönböztetés, a kvt. nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet iránt sem. Mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, igénybe vegye a nyilvános kvti ellátás szolgáltatásait. A nyilvános kvt-ról az NKÖM jegyzéket vezet: nemzeti, szak-, települési kvt-ak. megyei kvt-ak. egyetemek kvt-ai. Alapfeladatai: Az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban megh. célokat közzé tenni, a gyűjteményt folyamatosan fejleszteni, megőrizni, rendelkezésre bocsátani, tájékoztatni a kvt. és a nyilvános kvti rendszer szolgáltatásairól, biztosítani más kvt-ak állományának és szolgáltatásának elérését, részt vesz a kvt-ak közötti dok. cserében. 2. Kvt. Használók jogai: ingyenes szolgáltatások (helyben h., látogatás, feltáró eszközök h, inf. a kvt-i rendszerről). További szolgáltatások beiratkozással: díj (16 alatt,70 felett nem + diákok pedag. kedv.) Beiratkozás: adatok felvétele. 3. Nyilvános kvt-i ellátás működésének feltételei: A miniszter szabályozza az; ODR-t: kvtközi dok. ellátás, kvt-i dok.ok lelőhely-nyilvántartása. kivont dok-ok hasznosítása, sajtótermékekből országosan 6 kötpld, a miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező hang - és képrögzítés országos nyilvántartási rendszerét (Magyar Filmintézet, rádió, MTV), és működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Kvt-at A nyilvános kvt. fejlesztését segíti: informatikai rendszer fejlesztése. kötpld.szolgáltatás, magyar dok-ok és hungarikumok gyűjtése, megőrzése, elosztása. ODR működtetése, határon túli magyarok etnikai kisebbségek, kvt-i ellátása, nemzetközi szabványszámok kiadása, nyilvántartása. Szakmai szolgáltatások: továbbképzések, kvt-i információ szolgáltatás, állomány-gyarapítását segítő rendszeres tájékoztatás, ODR-rel a kvthasználattal kapcs. kutatás, fejlesztés; irányelvek, normatívák kidolgozása; kvt. és társ. közötti kapcsolat fejlesztése; országos statisztikai adatok összesítése. 4. Nemzeti Kvt (OSZK): önállóan gazdálkodó, központi költségvetéséi szerv, gyűjteménye a kult. örökség része; Alapfeladatai: Mo-on keletkezett sajtótermékek köt.példányok, külföldön megjelent hungarikumok, sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, megőrzése, szétosztása; nemzeti bibliográfia készítése, gyűjteményének archiválása, gyűjteményét elsősorban helyben való használata, kutatások végzése. 5. tudományos és szakkönyvtári ellátás: OSZK, KLTE Központi Kvta, az országos szakkvtak, állami egyetemek kvtai, egyéb szak- és felsőoktatási kvtak. Nemzeti gyűjtőkörű kvt. a KLTE Központi kvta; kvtak együttműködését az illetékes minisztériumok támogatják. Szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek. 6. Közkvti ellátás: a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A települési kvt. feladatai: gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, közhasznú információs szolgáltatást nyújt, helyismereti információkat és dok-okat gyűjt, szabadpolcos állományrésszel rendelkezik
Megyei kvt.: ellátja a kötpldokkal és a kvtközi dok-okkal kapcs. feladatokat, szervezi a területi kvtak működését, a települési kvt-akat segíti szolgáltatásokkal, megszervezi a megy etnikai kisebbségének kvti ellátását, szervezi a megyei statisztikai adatszolgáltatást, továbbképzéseket szervez. 7. kvtak fenntartása irányítása: a fenntartó határozza meg a kvt feladatait és használati szabályzatát, kiadja az alapító okiratát, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket, szakértők közreműködésével értékeli a kvt szakmai tevékenységét, biztosítja a kvt szakmai önállóságát. A miniszter szabályozza a kvt.-ak szakmai működését szakfelügyeletet, képesítési feltételeke, a különböző típusú kvt-ak: szakmai követelményeit, kidolgozza az országos kvt.i informatikai hálózat és a nyilvános kvti ellátás rendszerének fejlesztési tervét, ösztönzi a kvt-i szolgáltatások összehangolását. 8. A kvtak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei: A kvt fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell meghatározni. A központi költségvetés hozzájárul: a, nemzeti kvt és az országos szakkvtaknál a költségvetésről szóló törvény szerint, a helyi önkormányzatok támogatása a BM költségvetése szerint. Az NKÖM támogatja a kvti dok-ok vásárlását, kulturális örökség részének tekintet dok-ok védelmét, kvtközi dok-ellátás postaköltségét, szakfelügyelet működtetését, informatikai hálózat fejlesztését, alapfeladatokon túl végzett tevékenységeket.
60/1998. Korm rendelet: - kötpld szolgáltatásról
A rendelet hatálya kiterjed: - a sajtótermékekre; a Mo.on működő nyomdákra, gyártókra, kiadókra, valamint forgalmazókra, - kötpldokból részesülő nyilvános kvtakra, és az igazgatási feladatokat ellátó szervekre.
A kötpld-szolgáltatás a sajtótermékek: - nemzeti kvti, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi. gyűjtését, és megőrzését, - nemzeti bibliográfiai nyilvántartását, - nyilvános kvt-i rendszerben való hozzáférhetővé tételét, - statisztikai számbavételét, - igazgatási feladatok ellátását szolgálja.
Kötpldokat kell szolgáltatni a legalább 50 példányban sokszorosított: - sajtótermékből; film, videodok.ból;
- A szolgáltatók a székhelyük szerint illetékes megyei kvtnak, ill. FSZEKnak a helyi vonatkozású sajtótermékből - az OSZK-nak: küldött kötpldokon felül - 1 példányt kötelesek ingyenesen szolgáltatni.
- Nem kell kötpldokat szolgáltatni: - a kizárólag sugárzással vagy vezetékes továbbítással nyilvánosságra hozott rádió- és televízióműsorból, - a munkatérképekből, - a névjegyekből.
Kötpldként csak hibátlan, teljes példányok szolgáltathatók.
Az OSZK a szolgáltatott hat kötpldból: - 1 példányból előállítja a nemzeti bibliográfiát, majd ezt a példányt archiválja, - 1 példányból nyilvános kvti szolgáltatásait látja el; illetve ezt a példányt az igazgatási feladatokat ellátó szervezet számára biztosítja, - 1 példányt a KLTE Kvtának küld el, - 1 példányt gyűjtőkörének megfelelően az Országgyűlési Kvtnak küld el, - a megmaradó példányokat elosztja.
A kötpld-szolgáltatás teljesítését az OSZK, az MF, a FSZEK és a megyei kvtak ellenőrzik.
KVTTAN 4/2. 3/1975. Szabályzat a kvti állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről
Kvt:i dok.: a kvt feladatainak ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot A kvt dok ainak összessége a kvti állomány.
A kvt köteles minden dok.árol folyamatosan és idősorrendben olyan állománynyilvántartást. (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dok.ok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.
A kvti állomány ellenőrzése (leltározása): A kvti állomány ellenőrzése (leltározás), valamint állomány-nyilvántartásból való törlése a kvti leltár alapján történik
A kvti állomány leltározása: jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.
A leltározáshoz a kvtnak leltározási ütemtervet kell készítenie, amit a fenntartó hagy jóvá. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: - a leltározás lebonyolításának módját (folyamatos vagy fordulónapi), -a leltározás kezdő időpontját, időtartamát, valamint a záró jegyzőkönyv előterjesztésének időpontját, - a leltározás mértékét - a leltározás munkálataiban résztvevő személyek nevét.
A leltározás során többletként jelentkező dok.okat gyarapodásként kell nyilvántartásba venni.
Kivezetés (törlés) az állomány nyilvántartásból: A kvt állomány nyilvántartásából a dok.okat: - selejtezés, vagy -egyéb ok címén szabad ki vezetni (törölni). A kvt állományából hiányzó dok.ok egyéb okból a következő címeken vezethetők ki: - elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követés, pénzben megtérített követelés, megengedhető hiány (káló) kapcsán, normán felüli hiány. A tervszerű állományapasztás a kvt rendeltetésszerű feladatainak ellátására elsősorban tartalmi szempontból alkalmatlanná vált dok.oknak az állományból folyamatosan történő kivonását jelenti. (elavult, olvasói igény csökkenése miatt a példányszám egy része fölöslegessé vált, a kvt gyűjtőköre módosult.)
19/1981: kvtközi kölcsönzésről: A közkvtak (kvt) a művelődési és szakirodalmi igények kielégítését egymással együttműködve, kvtközi kölcsönzéssel is elősegítik
A kvtközi kölcsönzés keretében a kvt az állampolgár vagy jogi személy (kvthasznáIó) által igényelt és állományában nem szereplő kvti anyagot vagy annak másolatát más kvttól beszerzi, és a kvthasználó rendelkezésére bocsátja. A kvti anyag kvtközi kölcsönzése az erre a célra rendszeresített kérőlappal történik. A kvtközi kölcsönzés céljából kérőlappal megkeresett kvtnak a kérőlap kézhezvételétől számított 3 belül kell a kvti anyag eredeti példányára vonatkozó igény tekintetében intézkednie.
KVTTAN 5. A dok. fogalma, típusai formai és tartalmi szempontok alapján
A dok.ok fogalma. A szó a Iatin doccre tanítani, oktatni igéből származik. A dok. és az ebből származó dokumentáció fogalmát a 20. század első felében PauI Otlet köréhez tartozó dokumentalisták dolgozták ki. Tószegi: A dok. rögzített inf.t tartalmazó és az inf. átadására szolgáló anyagi objektum. Bobokné: A rögzítési technika eredménye, az inf. testet öltött formája a dok. A dok. gyűjtőfogalom, mely lényegében véve magában foglalja az emberi ismereteknek minden tárgyi jellegűi foglalatát, hordozóját.
A dok. kategorizálásának szempontjai: Előállítás technológiáját nézve: -nyomtatással készült dok., - elektronikus úton előállított dok. Tartalom szerint: - Milyen a tárolt inf. jellege, minősége.
Megkülönböztetünk: elsődleges (primér), másodlagos (szekunder), harmadIagos (tercier) inf.t hordozó dok-ot. Az inf.k érzékelése alapján kialakított formai szempontok szerint: -vizuális (látható) dok., - auditív (hallható) dok., - taktilis (tapintható) dok., - andióvizuátís dok. Egyéb aspektusból: megjelenési gyakoriság, -hordozó, -publicitás. A dok. tartalmi szempontok szerinti felosztása. ElsődIeges (primer): Kutatási és fejlesztési jelentések, szabadalmi leírások, disszertációk, folyóirat cikk, kongresszusi anyag. Másodlagos (szekunder): olyan dok. amelyek már ismert inf.kat dolgoznak fel. Könyv, tankönyv, folyóirat cikk, enciklopédiák, lexikonok, elsődleges dok-ról készült fordítások. Harmadlagos (tercier): Elemező, értékelő, összefoglaló dok. szemlék, tanulmányok. Formai sajátosságok szerinti felosztás. Látható: írásos dok., ikonográfia, plasztikai. Írásos dok: írásjelekkel v valamilyen egyezményes jelekkel rögzítik az inf.kat. Ikonográfiai: képi ábrázolásmód, fénykép, illusztráció, reprodukció, térkép, műszaki ábrázolás, digitalizált kép, video. Plasztikai: térbeli kiterjedésű alkotások, 3D szobrok, érmék. Taktilis: tapintás útján lehet érzékelni. Vakok írása Audióvizuális: videofilm, digitális film. A vizuális és auditív összetevők gyakran együttesen fordulnak elő. Egyéb szempontok, Megjelenési gyakoriság: eseti dok. befejezett, lezárt egészet alkotnak, fizikailag egy v több kötetből, tartalmilag egy v főbb művet tartalmaznak. Folytatódó kiadványok azok a dok. amelyek egymást követő részegységekböI állnak és megjelenésül előre meg nem határozott időre tervezett. Eseti dok. ált vásárlás, időszaki előfizetés. lnf.hordozót tekintve: papír, film, mágneses adathordozó, optikai hordozó. Hordozókat tekintve: elsődleges-minden segédeszköz néIkül tudjuk használni. Másodlagos-csak közvetett módon segédeszköz közbeiktatásával tudjuk értelmezni. A publicitást tekintve: publikált-50 példány fölött kereskedelmi forgalomba, félig publikált-50-200 kereskedelmi forgalomba nem kerülő, nem publikált- nem sokszorosított dok. Példányszámát tekintve: nagy példányszámú (1000 felett), közepes példányszám (200-1000) kis példánysz (50-200). Gyűjtemény szempontjából: tartós vagy ideiglenes megőrzésre.
KVTTAN 6. Időszaki kiadványok fajtái, sajátosságai, nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok.
Időszaki kiadványok: amelyek szabályos v szabálytalan időközönként folyamatosan kerülnek kiadásra és nincs előre meghatározva befejezésük időpontja. Periodikum v periodika. Időszaki kiadványnak tekinthető minden nyomtatott v nem nyomtatott előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő számokból áll és ezeket számozásuk v kronológikus megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: folyóiratok, hírlapok, az évenként megjelenő kiadványok, közlönyök, az intézmények beszámolói, értekezései és a részcímes monografikus sorozatok. Hírlapok: jellegzetessége épp a megjelenésük gyakoriságában rejlik Céljuk, hogy aktuális eseményekről tájékoztassanak. Feladata a gyors tájékoztatás, bizonyos események ismertetése apróbb kommentárok kíséretében. Fontos eszköze a tájékoztatásnak. Időszakosságuk alapján napi ill. hetilapokra oszthatók. Napilapok: általános ill. politikai tartalmúak. Többnyire kialakult szerkezetük van: a főoldaIon találhatók a vezércikkek, a belső oldalakon a közérdeklődésre számottartó hírek és közlemények Hetilapok: átmenetet alkotnak a nagyobb terjedelmű folyóiratokhoz. Tartalmilag: ált és politikai, művészeti-irodalmi, tudománynépszerűsítő, szakmai. ÁltaIános tartamú hetilapok népszerű formája a színes képes magazin. Folyóiratok: korunk legfontosabb információforrásai. Folyóiratcikk a leggyorsabban ható publikált információközlési forma. A legfrissebb tudományos v művészeti eredmények széles körben történő közlése. Mind tartalmilag, mind formailag külön csoportot alkotnak a referáló kiadványok, amelyek egy vagy több tudományterület elsődleges szakirodalmáról számolnak be. A művek bibliográfiai azonosítást adó adatokon kívül rövid érdemi összefoglalót adnak azok tartalmáról. Nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok: Olyan részcímes kiadványok, amelyek sem a folyóirat sem a hírlap fogalma alá nem vonhatóak. Leggyakoribb típusai: az évkönyvek: amelyek lehetnek valamely intézmény, társaság tevékenységével kapcsolatos beszámolók, vagy az intézmény munkatársainak tanulmányai, egy tudományág eredményeit összefoglaló munkák, általános és szakmai jellegű adattárak, almanachok: amelyek kurrens tartalmúak, naptárak, kalendáriumok, iskolai értesítők, cím és névtárak, testületi jelentések. Formailag igen vegyes típusúak.
KVTTAN 7. A mai könyv szerkezeti tagolódása adatközlő helyei, a szövegtest részei, a könyv fajtái.
A könyv részei. A könyv főszövegéhez úgynevezett járulékos részek kapcsolódnak, amelyek kiegészítik, esetenként magyarázzák a szöveget, ill. segédletekkel látják el a könyvet. Címnegyediv: a járulékos részek legfontosabb, soha el nem hagyható része. A könyv első négy oldala: a szennycímoldal, a sorozatcímoldal, a címoldal és a copyrightoldal. Szennycímoldal a címnegyed első oldala eredetileg a címoldalt védte a szennyeződésektől. A könyv szerzőjét, főcímét, a kötetszámát, tüntetjük fel rajta. A föcimet rövidíthetjük. Sorozatcímoldal. A címnegyed második oldala, amely a sorozatba illeszkedő művek esetén a sorozat adatait tartalmazza. A második oldalon tüntetjük fel a sorozatcímet, a sorozatszerkesztők nevét, alsorozatcímet, sorozatszámot. Címoldal. A címnegyed harmadik oldala, itt közöljük az egész műre vonatkozóan a leglényegesebb tartalmi és jogi inf.íkat: a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét és a megjelenés helyét. Copyrightoldal: Kiegészíti a címoldalt. Ide kerülnek a könyv létrejöttében szerepet játszó személyek, testületek. Itt szerepel a mű eredeti címe, a fordításhoz felhasznált kiadás száma, a kiadó neve, megjelenés helye, éve. Ide kerül a könyv ISBN és ISSN száma. Tartalomjegyzék. A tartalomjegyzék a mű belső címrendszerét, a járulékos részek címeit és kezdő oldalszámait tartalmazza, a könyv fontos elmaradhatatlan része. Nincs szigorúan rögzített helye. Ajánlás. A tartalomjegyzék után következik az ajánlás, dedikáció. Ennek szövege mindig új, páratlan oldalra kerüljön. Mottó: ez is új, páratlan oldalra kerüljön. A mottót nem szükséges idézőjelbe v zárójelbe tenni, s az idézet szerzőjén, esetleg forrásán kívül fölösleges a pontos hivatkozási adatokat megadni. Előszó. A főszöveget megelőző járulékos részek utolsó eleme. Eligazító jellegű írás, amely a mű megírásának okairól, születésének körülményeiről, a kiadás nehézségeiről szól. Kiegészítése a főszövegnek. Köszönetnyilvánítás. Nálunk rendszerint az előszóban történik. Az utószó után is állhat. Főszöveg. A könyv legfontosabb, tartalmi része, amely a szerző érdemi mondanivalóját, gondolatait tartalmazza. Folyószöveg. A könyv lelke. A könyv írásakor mindig a folyószöveget fogalmazzuk meg először, a mondandó kifejtése mindennél előbbre való. Jegyzetek, illusztrációk (ábrák, térképek, képek, kották stb.) egészíthetik ki. Bevezetés. A tudományos művek többségében. A bevezető konkrétan mutatja be a feldolgozott témát: kutatások összefoglalása, kritikai feldolgozás.
Összegzés. A tudományos munkák gyakran tartalmazzák Összefoglalás, Befejezés címmel, amelyben a szerző összefoglalja könyvének eredményeit, hiányosságait, a témakör továbbra is megoldatlanul maradt kérdéseit. Kijelölheti a további kutatás irányait A folyószöveg tagolása. Megfelelő rendszerességgel meg kell törnünk címekkel, bekezdésekkel, kiemelésekkel. A szöveget tartalmi szempont szerint tagoljuk Címrendszer. A tagolás elsődleges eszközei a belső címek. A címek a folyószöveget szövegrészekre, szövegegységekre bontják, segítségükkel feltárul a könyv szerkezete. Címfokozatok. A műben az azonos rangú részegységeket azonos fokozatú címekkel látjuk el. A részegységek további tagolására alacsonyabb rangú címeket iktatunk a szövegbe, a kisebb részeket ismét tovább tagolhatjuk. Így jelenik meg a részegységek vázlataként a címrendszer. A belső címek hierarchikusak, mindig rangsorba állítjuk őket. A mai könyv szerkezeti tagolódása. A könyvek kevés kivételtől eltekintve három fő részből állnak: főszöveg, járulékos részek és könyvborító. Gyűjteményes művek: Jellemző, hogy a bennük található tanulmányok, értekezések, előadások, cikkek és más közlemények között témaazonosság vagy hasonlóság alakult ki. Kongresszusi és konferencia anyagok, évkönyvek, szöveggyűjtemények Többkötetes munkák: A többkötetes művek részköteteit számozzák, és a főcím mellett kötetcímmel is kiegészítik. Ha a kiadó egy kötetben adja közre több szerző munkáját, akkor kiadói kolligátumról beszélünk Sorozatok: A könyvek megjelenhetnek rendszeres vagy rendszertelen időközökben, egy sorozat részeként is. Pl.: évkönyvek, adat és címtárak
KVTTAN 8. Nem publikált, illetve szűk körben publikált dok.ok. Kisnyomtatványok, aprónyomtatványok
Egyéb szöveges dok. Kéziratok és gépiratok: Kis pldszámban készülnek. Jellemzője, hogy elsődleges inf.kat tartalmaz. A kézirat mai leszármazottja a gépirat, amely kis pldszámban előállított, a közönség szűk körét érintő dok. Géppel írott, terjedelme változó. Disszertáció: a tudományos címek vagy fokozatok elnyerése céljából készített értekezések. Többnyire kézirat jellegű, de gyakran könyvalakban is publikálják Kutatási jelentés: egy-egy speciális témával foglakoznak, primér elsődleges inf.kat tartalmaznak. Formái: -előzetes jelentés, -időszaki jelentés, -zárójelentés legtöbb adatot, eredményt tartalmazza. Fordítások: idegen nyelvű szakirodalom ismertetése. Útijelentések: hazai v külföldi kongresszusokon beszámoló jellegű jelentés a szerzett tapasztalatokról, szakmai észrevételekről. Kongresszusi anyagok: a nemzeti és nemzetkőzi konferenciák, kongresszusok, szimpóziumokon ismertetett inf.k közzététele. Kisnyomtatványok: azok a kiadványok melyek terjedelme nem éri el az átlagos könyvterjedelmet. 4 ívnél kisebb terjedelmű, nem periodikus kiadvány. Szabadalmi leírás: mint dok a szabadalmaztatási eljárás eredményeként jön létre. Őse a privilégium. Aprónyomtatvány: ide tartoznak a röplapok, plakátok, hirdetmények, színlapok, gyászjelentések, névkártyák, esküvői értesítések. Történeti, kultúrtörténeti szempontból értékesek. Kép- hang és egyéb dok. Térképek: tartalmilag: földrajzi, szaktérkép. AIakilag: önálló térkép és atlaszok, földgömbök, éggömbök, holdgömbök, domborművű térképek. Kotta: a zenei hang jelölésére, rögzítésére szolgáló jel. Partitúra: többszólamú zene kottás lejegyzésére (kéziratos v nyomtatott), amelyeknél a szólamok vízszintes kottasorokban olvashatók. Hangdok.ok: Bármely adathordozón rögzített hang, amely eszköz segítségével megszólaltatható. Videodok.ok: műanyag lapon, szalagon stb. rögzített kép és hang, amely elektronikusan tehető láthatóvá és hallhatóvá. Mikroformátamú dok. azokat a szöveges v képi inf.kat tartalmazó dok-okat nevezzük, amelyek olyan erős kicsinyítéssel készülnek, hogy szabad szemmel már nem lehet olvasni a rajtuk lévő szöveget. Átlátszó mikroformák: mikrorfilm-tekercs, csík, filmkocka és mirofilmlap. Átlátszatlan: mikrokártya, mikronyomat. Hipertex és multimédia: Hipertext egy új ismeretszerzési mód. Nem szekvenciális olvasást tesz lehetővé, az inf.kat több szempont szerint kapcsolja össze. Sruktúrája egy gráf amelynek csomópontjaiban találhatók az inf.k, a csomópontokat összekötő élek pedig az egyes inf.k közötti kapcsolatokat jelentik. Multimédia: több dok. típusból álló azonos célt szolpló ismerethordozók.
CD-ROM. Digitális kódolású inf.k tárolására alkalmas. Számítógépekben használatos, adatok, hangműsorok álló- és mozgóképek rögzítésére szolgál 650 Mbájt kapacitás. Csak olvasható, tartalmát módosítani nem lehet. Az inf.t szupervékony fémréteg tárolja, amelyre vékony műanyag bevonat kerül.
KVTTAN 9. A gyűjtőkör és meghatározó tényezői, Gyűjtőköri szabályzat, a gyűjtőköri együttműködés, ORD
Gyűjtőkör: mindig tartalmazza az állomány tematikus összetételét, kiadványtípusait és utal a pldszámra. Minden esetben a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. Része a szervezeti és működési szabályzatnak. Ebben szerepel a kvt típusa, nagysága, feladatköre, társadalmi környezete. Részletes gyűjtési utasítás is benne van. Időnként felül kell vizsgálni.
Gyűjtemény jellege: 4 tényezőt kell vizsgálni
Szakterület: a kvti állomány mindig egységes egészet alkot, az adott kvt állománya a gyűjtőkörében meghatározott szakterületeket fedi le. Egyes szakterületek közötti arányosság fontos. A gyűjtőkör megállapításánál meg kell határozni a gyűjtésbe bevont és kizárt területeket. Mely terület kap hangsúlyt és mely hangsúlytalan.
Tér és nyelv: egy terület gyűjtőköri meghatározása (állam, régió, település, kultúrkör). Különbséget kell tenni az ebből a térségből származó irodalom ill. az adott területről szóló irodalom között. Ez a két szempont a helyismereti gyűjtemény kialakításánál egybe esik. Nyelv: mint kategória is lehet gyűjtőköri szempont. Nyelvek rangsora- adott szakterület által használt nyelv, - a felhasználók nyelvi ismerete.
Forrásérték: az adott dok.nak milyen az élettartalma hatása, szellemi minősége, művészeti szintje. Egy adott kor tipikus kifejezésmódját képviseli. (okirat, oklevél, törvénygyűjtemény, önéletrajz, irodalom és tudomány klasszikus szövegei, parlamenti és bírósági jegyzőkönyvek, statisztikák, röplapok, naplók, stb).
Aktalítás: - melyik irodalom elavult, - melyik az aktuális irodalom, - mibe kerül az időszerűség. Kor szerinti időszerűség: történelem 50 év. Humán tud 25-30 év, sport és term. tud 10 év, orvostudomány és számítástechnika rövid elévülési idő 1-5 év.
A gyűjtőköri szabályzat elkészítésének menete, tartalma. Elkészítése: helyzetelemzés - állományvizsgálat, összetétele, aktualitása, - olvasószolgálat, olvasók véleménye alapján is elemzik az állományt. - Kvti együttműködés lehetőségét és formáját is vizsgálni kell. Meglévő gyűjtemény erőssége, hiányossága. Gyűjtőkör szerkezetét kell elkészíteni. Főgyűjtőkör: törzsállomány, meghatározott területek esetében teljességre törekednek Mellékgyűjtőkör: válogatva gyűjteményez (határterületek irodalma)
Gyűjtőköri indoklás és utasítás - indoklás: helyzetelemzés eredménye. A kvt feladatköréből indul ki. Utasítás: megállapítást tartalmaz az adott téma gyűjtésére mind a tartalom, pldszám, dok típus figyelembevételével. A gyűjtés határai: melyek a beszerzés körébe - tartozó témakörök, - téma tárgyalásának színvonala, - nyelvi, fölrajzi szempontok, - megjelenési idő, - gyűjtésből kizárt dok. típusok, - pldszám, - archiválási szempont, - használat kölcsönözhető, helyben használható.
Gyűjtés intenzitása: beszerzendő művek mélységét határozza meg. Megállapítja a pldszámot
A gyűjtőkört meghatározó tényezők. 1) kvt gyűjteményének meglévő adottságaik amelynek feltárását az állományelemzések teszik lehetővé. 2) inf.szolgáltatási igények, ezek szakirodalmi igény, ill. szükséglet vizsgálattal határozható meg. 3) a kvt országos és/vagy nemzetközi kvt-i infs rendszerekben betöltött szerepe, szolgáltatási kötelezettsége. A gyűjtőköri együttműködés területei, formái, dok.ai: Az egyes kvtak pénzügyi adottságai egyetlen országban sem tudják nyújtani a minden dok. beszerzéséhez szükséges fedezetet. Ugyanakkor a kvtak gyűjteményéhez való hozzáférés eszközeinek és módszereinek bővülése ösztönzik a gyűjtés koordinált megosztását. Megosztási szempontok: a szakterületi megosztás, a másik a dok.típusok megosztásán alapuló állományalakítási együttműködés. Az állományalakítási együttműködés alapkövetelményei: - az együttműködő kvtak rendelkezzenek pontosan körülhatárolt gyűjtőköri irányelvekkel, amelyek a megőrzés és selejtezés szempontjait is részletezik; - rendelkezzenek központi lelőhely nyilvántartással, amely az együttműködő kör teljes állományát tükrözi; - biztosítsák gyűjteményük megfelelő hozzáférését a többi kvt számára is.
A kiadványok egyetemes hozzáférhetőségének elve és gyakorlata. Szükség van a nemzetközi együttműködésre. A cél olyan virtuális kvt megteremtése, amely földrajzi határoktól függetlenül biztosítja minden használó számára a keresési lehetőséget. Ezzel megvalósulhatna az IFLA két fontos programja: az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) és a kiadványok egyetemes hozzáférhetősége (UAP). A nemzetközi együttműködésben az egyes nemzetek kvtainak elsősorban a területi patriotika irodaIom összegyűjtése és megőrzése a feladata. A dok lelőhelyének nemzetközi nyilvántartása, s ennek alapján az inf.hoz való minél teljesebb hozzáférés biztosítása.
KVTTAN 10. Az állományalakítás, gyarapítás
Az állományalakítási stratégia legfőbb jellemzői: - hosszútávra ható, jövőorientált, - rugalmas, a változásokra aktívan reagáló. A kvti állományt befolyásoló tényezők: a) a kvt gyűjteményének meglévő adottságai melynek feltárását az állományelemzés teszi lehetővé; b) a kvt inf szolgáltatásával kapcsolatos igények c) a kvt országos és/vagy nemzetközi kvti-inf-s rendszerekben betöltött szerepe, szolgáltatási kötelezettség.
Mennyiségi elemzés belső vizsgálata: számszerű arányban hogyan oszlik meg a gyűjtemény a megjelölt elemzési szempontok szerint: 1, szakterületi szempont, 2, dok. megjelenési ideje 3, nyelvi szempont, 4, kronológiai szempont, 5, dok. típus szerint.
Ezeket együttesen szokták kezelni. A belső adatokat a mennyiségi mutató adja meg, a vizsgált gyűjteményhez képest tud viszonyítani, arányt kifejezni. Számszerűséget fejez ki, nem felöl tartalomszerűséget Vonatkozhat egy állapotra, pillanatnyi mennyiséget mutat, és lehet folyamatra, mely 1 vagy több év állományának változását mutatja meg. Külső elemzés: szakterülete képviseltsége, gazdaságosság, használat. Minőségi elemzés: tartalmi ismérvek Szempontok: tudományos vagy ismeretterjesztő szint, inr.tartalom primér/szekunder jellege, releváns, inf. gyakorisága kiindulópont a mennyiségi elemzés. A mennyiségi elemzésen belül tartalmi kritériumokat is meg lehet határozni. Fontos a dok. inf értéke a minőségelemzésnél: tudománymetria, bibliometria. Tudománymetria: a tud keletkezésének, szerkezetének, terjedésének és felhasználásának vizsgálata. Bibliometria: A matematikai és statisztikai módszereket kommunikációs folyamat közvetítőire, az inf. hordozókra alkalmazza. Arra keresi a választ, hogy az egyes szakterületek inf-it tud-os érték, aktualitás és felhasználtság szempontjából mely inf. hordozó közvetíti. Felhasználói igényelemzés: A felhasználói kör meghatározásában meg kell különböztetni a valóságos és lehetséges olvasókat. A felhasználó vizsgálható piacszegmentáció alapján: a felhasználót különböző adottságok alapján csoportosítja.
Hozzáférhetőségi vizsgálat: Nem teljesített kérések elemzése, raktárból eltűnt vagy nincs jó helyen, vagy téves a raktári jelzet. Hozzájutás Idejének mérése: kérés beadás és teljesítés közötti időtartam vizsgálata. Kvtközi kölcsönzések elemzése.() Szakirodalmi igény és szükséglet vizsgálata: 1) szubjektív oldal: a kutató által a témájához igényelt dok.okat jelenti. 2) objektív oldal: azoknak az inf.knak az összessége, melyek az adott téma kutatásához nélkülözhetetlen.
ÁIlományalakítás: gyarapítás: folyamatos (kurrens), visszatekintő (retrospektiv). Beszerzés módja: vétel, csere, kötelespld. ajándék. :::> Új Könyvek, Raktározási Táblázatok, Kötelepld Rendelet. 1) vétel: belföld, külföld, kiadóktól, antikváriumoktól, magánszemélyektől. 2) csere: fölös példányokat, tételes pénzértékben, mennyiség alapján, általányban, nemzetközi kiadványcsere. 3) kötelespld: nem minden kvt számára biztosított (hátrány). 4) ajándék: ajándékozással magán vagy jogi személyektől, szerző, alapítvány. Mérlegelni kell, bele ilIik-e a kvt gyűjteményébe. Kísérő jegyzék kell. 5) bekérés: kvt kezdeményezi. 6) letét elhelyezés: ideiglenes, végleges ::::> a tul. jog nem a kvt-é!
Állománygyarapítás menete: szerzeményezés: a beszerzendő dok- kiválasztásától a beérkezésig tarató folyamat. 1) előszerzeményezés: dok. piacról tájékozódás, nemzeti bibliográfia segítségével. 2) javaslat előkészítése: behasonlítás egy mű esetében, témával kapcsolatos dok. a kvt-ban. 3) döntés a beszerzésről. Beszerzés folyamata: megrendeli a kvt forrás kiválasztása. Érkeztetés: egyeztetés, pldok épségének ell., kísérő lappal látják el a dok.at, dátum, aláírás.
KVTTAN 11. Az: állományba vétel menete:
Szerzeményezés: a beszerzendő dokok kiválasztásától a beérkezésig tartó folyamat. Kiválasztás: az állományalakítási stratégia és a gyűjtőköri szabályzat gyakorlati érvényesítése.
Dok.piacról. való tájékozódás, melynek forrásai: nemzeti bibliográfiák;. szakbibliográfiák, kiadói vagy kereskedelmi jegyzékek, katalógusok, aukciós katalógusok, antikvár könyvészetek, könyvtári katalógusok, gyarapodási jegyzékek, központi lelőhely-nyilvántartások, szak- és irodalmi folyóiratok, személyes piackutatás, olvasói javaslatok
Előszerzeményezés: A kiválasztott dok.ok behasonlítása a meglévő állománnyal: más kiadás, más inf.hordozó, téma más irodalmai.
Javaslatkészítés: mely do.kokat szerezze be a kvt
Döntés a beszerzésről: helyzetfelismerés, döntési lehetőségek kialakítása, a lehetőségek értékelése a döntés meghozatala.
Rendelés: a forrás, beszerzési mód kiválasztása, ahonnan legkedvezőbb feltételekkel lehet beszerezni.
Érkeztetés: a dok.ok fogadása.
A szállítmány és a kísérőjegyzék (számla) egybevetése.
A szállítmány és a megrendelés egybevetése.
A pldok épségének, hiánytalanságának, állapotának ellenőrzése.
A pldok kísérőlappal való ellátása, az egyes munkafolyamatok nyomon követése céljából.
Nyilvántartásba vétel: kötelezettsége, módja és adatainak köre általában jogi úton szabályozott: nyilvántartási szám, keltezés, jelzet, a dok. azonosító adatai, beszerzés módja és forrása, az ár vagy becsérték
A nyilvántartás formája lehet, egyedi, csoportos, vagy ezekkel párhuzamosan összesített nyilvántartás.
KVTTAN 12. Az állomány nyiIvántartása és védelme, az állomány ellenőrzése, leltározás
Nyilvántartási forma: egyedi és csoportos, vagy ezekkel párhuzamosan összesített nyilvántartás. Egyedi: a dok tételesen részletező, csoportos az egyedi részletezést nem igénylő több tételt egyetlen egységbe összevonó. Az összesített nyilvántartás naprakészen tükrözi a kvt teljes állományának mennyiségét, értékét, statisztikai megosztását. A nyilvántartás hagyományos formája a címleltárkönyv.
A kvti állomány ellenőrzésének szabályait a 3/1975. (4. tétel) KM-PM együttes rendelet tartalmazza: az állomány leltározása: a) jellege szerint: időszaki vagy soronkívüli; b) módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; c) mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. Az ellenőrzést akcióterv készít elő (vonalas ütemterv). A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az állomány-ellenőrzés helyét idejét, a revízió eredményét. A kvt vezetője és a fenntartó írja alá a jegyzőkönyvet. A hiányzó dok-ról összeállított jegyzék alapján el kell végeznünk azok kivonását az állományból.
Menete: 1) leltározási ütemterv készítése, 2) tételes leltározás, legalább két személy részvételével, 3) leltározási jegyzőkönyv készítése, 4) a hiány, többlet okainak kivizsgálása 30 napon belül, 5) a többletet gyarapodásként kell nyilvántartani, 6) a hiányt ki kell vezetni a nyilvántartásból
Az ellenőrzés kiterjedhet még a pldok állapotának vizsgálatára, az állomány elemzésére, tervszerű apasztásra, a feltáró katalógusok hiánytalanságára is.
Az áIlományvédelem típusai, jellemzésük. Az állományvédelem fogalma három védelmi formát, módot és célt foglal magában: 1) a (meg)őrzést, (meg)védést, melynek célja, hogy a dok-ok fennmaradjanak a gyűjteményben. 2) az (aktív vagy passzív) megelőző védelmet, amelynek célja a károsodások megelőzése vagy a károsodás sebességének csökkentése; 3) a helyreállító védelmet, ami a javítást, konzerválást és restaurálást jelent Célja az, hogy a már károsodott dok-ok kezelése révén a rongálódást megszüntesse, adok-ot használhatóvá tegye és a további károsodást megelőzze. Konzerválást jelent mindazon intézkedés és tevékenység, amelynek eredménye a dok-oknak az adott helyen lehetséges optimális tárolása és a használatuk megfelelő módja, valamint azok az intézkedések és tevékenységek, amelynek köszönhetően megáll, vagy lelassul az ismerethordozó anyagainak károsodása. A restaurálás pedig azokat a műveket foglalja magában, amelyeket azért végeznek el, hogy a belső és/vagy külső okokból károsodott dok-ok újra jó, használható az eredetit megközelítő állapotba kerüljenek Konzerváló intézkedések,. konzerváló kezelések,. restaurálás.
KVTTAN 13. Raktározási rendszerek, raktárt nyilvántartás, tárolási kérdések. Kvti állománytestek, különgyűjtemények.
Az állomány rendezésének elsődleges célja az egyes dok.ok visszakereshetősége. Rendszerező raktári rend: a) a legelterjedtebb és legrégebbi a szakrendi csoportosítás (kis kvtak), a használó számára ez a rendszer a legtöbb esetben a katalógus használata nélkül is eligazodást nyújt. A szakrendi elhelyezést a témát számokkal kifejező osztályozási rendszerrel oldják meg. ETO + Cutter szám. b) betűrend. Alapja a szerző nevének, ennek hiányában a cím első szavának betűrendje (szépirodalmi gyűjteményrész). A betűrendet kifejező jelzet megalkotásához a Cutter számot használják. c) az időrendi rendezés, amely főleg a kultúrtörténeti, nyomdászattörténeti fejlődés nyomon követésére épül és ezért a megjelenési évek sorrendjét követi. d) a földrajzi rendezés alapja a dok-ok megjelenési helyének betűrendje. Helyismereti gyűjtemény. e) sajátos elsősorban kéziratoknál alkalmazott szempont lehet az egyes személyekhez kapcsolódó csoportok, az un fondok kialakítása. Mechanikus raktári rendszerek: 19. századtól kezdett meghonosodni. EIsősorban a tudományos nagykvti gyűjtemények. A raktári elhelyezést a gyarapodás sorrendjében mindenfajta rendszerezés nélkül oldja meg, tehát a dok-ok kizárólag a katalógusból megállapítható raktári jelzet szerint kereshetők vissza. Az alkalmazott jelrendszer a folyamatos sorszámozásra (numerus kurrens) épül. A jelenleg általánosan elterjedt mechanikus raktári rendszer: a nagyságrendi elrendezés. A méretek megkülönböztetésére vagy előre kijelölt számkategóriák (ugrószámos numerus kurrens), vagy a számhoz rendelt betű ill. számjelek (Betű- ill. számjeles numerus kurrens) szolgálnak. A szakrendi elhelyezést a témát számokkal kifejező osztályozási rendszerrel oldják meg.
A különgyűjtemény egyszerre gyűjteményrendezési elv és szolgáltatási forma. Jellemzői: meghatározott elvek, gyűjtőköri szabályzat alapján folyamatos állományfejlesztés keretében retrospektív gyarapítást folytat, archiválási feladatai vannak, használatára a törzsállománytó eltérő külön szabályok vonatkoznak, az inf. sajátosságait és a speciális használói igényeket figyelembe vevő feltáró apparátussal rendelkezik, a gyűjteményszervezést, feltárást és a használtatást elsődlegesen ezzel megbízott személy(ek) végzi(k). Regionális vagy települési keretek között gyűjtik a különböző típusú dok.okat => helyismereti gyűjtemények. A kialakítandó helyismereti gyűjtemény állományába a helyi vonatkozású könyvek mellett a falragaszok, üzemi nyomtatványok, egyéb aprónyomtatványok, a helyi születésű írók összes művei, a településre vagy régióra vonatkozó teljes irodalom, cikk-kivágások, képeslapok, fényképek, metszetek is beletartoznak. A helyismereti gyűjtemények rendeltetésének Bényei MikIós három egymást kiegészítő feladatát különbözteti meg: a tudományosat, a közéleti-gyakorlatit és az érzelmi-tudatit. A szolgáltatások kialakításakor a hangsúlyok a gyűjtemény nagyságától függően eltérőek lehetnek.
A könyvtár fogalma
1 A könyvtár fogalmának megközelítései, könyvtárképek.
A könyvtár meghatározása: (új definíció nincs)-jelenleg két maghatározás él
q A dokumentumoknak (információhordozóknak-a fogalom ugyanis aktualizálást igényel,
régen csak "könyvek" volt), tervszerûen gyarapított, rendezett és feltárt, használatra szánt
gyûjteménye (használatra szánás- a hozzáféréshez való lehetõség bárhonnan, bármikor;
régen csak a polcról való levétel és kölcsönzés).
[Ez a meghatározás a múlt század végén keletkezett.]
q A könyvtár, a könyv, a könyvtáros és az olvasó együttesét jelenti.
[Ezt a meghatározást az 1800-as évek elején az olasz származású, könyvtárépítészettel
foglalkozó Leopoldo della Santa mondta.]
Ebben az idõben alakultak ki a nagykönyvtárak.
Pl. az Angol Nemzeti Könyvtár, ahol a raktár és az olvasó egymástól való elzártsága ismét feloldódott, közelebb kerültek egymáshoz.
A XVIII. századig a könyvtári feladat a gyûjtés és megõrzés; a szolgáltatás háttérben.
A XIX. században több embernek nagyobb mennyiségben jut el a könyv.
Fellép a könyvtárakkal szembeni új igény a dokumentációs tevékenység. Ez nem a könyvtárak szervezett keretén belül jelent meg.
Az egyes tudományterületek specializálódtak pl. Mûszaki Dokumentációs Központ. Ez az adott szakterület könyvtára. Szakemberek kellettek az adott szakterület feltárására.
XX. század közepe szakterületenként más-más könyvtár. Pl. OMIKK (tartalmi feltárás).
A hangsúly ma a könyvtárak dokumentumaihoz való hozzáférésen, az információ szolgáltatáson van. Ez átjárhatóságot jelent két intézmény között.
A szolgáltatás bõvült, a saját gyûjtemény mellett a világ más könyvtárába való bejutás:
2,Könyvtárak csoportosítása, tipizálása.
Könyvtártípusok: egymás mellett létezõ típusok
I. Tulajdonjog szempontja:-közkönyvtár
-magánkönyvtár
Közkönyvtár: az állami tulajdonban lévõ könyvtárak.
Ma a jogi személy tulajdonában lévõ könyvtár a közkönyvtár.
Tehát a '76-os tvr-ben szereplõ közkönyvtár nem egyenlõ a mai értelmezéssel.
Magánkönyvtár:a természetes személy tulajdonában lévõ könyvtár. Otthoni könyvtár.
II. Hozzáférés szempontja:-nyilvános könyvtár
-korlátozottan nyilvános könyvtár
-zárt könyvtár
Nyilvános könyvtár:eredetileg mindenki számára hozzáférhetõ.
Korhatártól való függés az még nyilvánosnak számít.
Ez a hagyományos értelemben vett nyilvános könyvtár.
Az új jogszabály kifejezetten a nyilvános könyvtárakra fog vonatkozni.
Korlátozottan nyilvános könyvtár:meghatározott olvasói kör látogathatja.
Pl. vállalati könyvtár, iskolai könyvtár.
Zárt könyvtár:a természetes személyek tulajdonában lévõ könyvtárakat soroljuk ide.
Tehát a magánkönyvtárakra jellemzõ.
III. Használat módja szerint: -kölcsönzõ könyvtár
-prézens könyvtár (csak helyben)
Kölcsönzõ könyvtár:a többsége a könyvtáraknak ilyen, de ezeknek is lehet prézens része.
Prézens könyvtár:általában a nemzeti könyvtárak.
IV. Nagyságrend szerint: -kiskönyvtár
-közepes könyvtár
-nagykönyvtár
Kiskönyvtár:10000 állományegységig
Közepes könyvtár:10000-100000 állományegység között
Nagykönyvtár:100000 állományegység fölött
Ez csak körübelüli megkülönböztetés.
V. Szervezeti szempont szerint: -önálló
-anyaintézet részeként
-központi könyvtár
-fiók könyvtár
-letéti könyvtár (gyûjteményét a központból kapja, melyet
állandóan cserélnek)
VI. Funkció szerinti felosztás: -nemzeti könyvtár
-közmûvelõdési könyvtár
-szakkönyvtár
-felsõoktatási könyvtár
-iskolai könyvtár
Közmûvelõdési könyvtár:
A XIX. század folyamán jöttek létre. Eredete az angliai 'public library'.
Feladatuk: UNESCO és más szervezetek is foglalkoztak ezzel.
Általános mûveltségre irányul a gyûjtõkörük. Ma már iskola-kiegészítõ szerepet kapott.
Szintjében ez már magasabb, mint a hajdani "iskolapótló" szerep.
Néhányan a szórakoztató olvasmányok könyvtárának tartják.
Információ közvetítõnek kell, hogy legyen.
Szakkönyvtár:
XX. századi képzõdmények. A tudományok fejlõdése, specializálódása hozta létre.
Speciális szakkönyvtárak létrejötte. Feladatuk annak a nagy szakterületnek a teljes
információ ellátása, mind a hazai igényeknek megfelelõen, mind a külföldi igényeket
kielégítve.
Felsõoktatási könyvtár:
A legrégebbi típus. Az egyetemekkel egyidõben jöttek létre. A XIII. század Sorbonne
Egyetem könyvtára.
Feladatuk az adott intézményben tanulók információval való ellátása.
Az intézményben oktatók saját tudományterületén az információ szolgáltatás.
Bizonyos esetekben tehát szakkönyvtári feladatokat is ellát.
Iskolai könyvtár:
A követelményrendszerhez fel kell még nõniük. Feladata az iskola tanulóinak irodalommal
való ellátása.
Az iskola tanárainak az alapvetõ és legfrissebb információk szolgáltatása.
Jelen pillanatban nem tudni, hogy e feladatoknak hogyan fognak megfelelni.
A NAT követelménye: túl kell lépni a tankönyvi anyagon.
Nem egymástól elszigetelt tantárgyakról gondolkodik. Az egyes tudományterületek,
tantárgyak kapcsolódjanak egymáshoz. Ehhez adjon irodalmat az iskolai könyvtár.
Nemzeti könyvtár:
Sajátos szerepet tölt be a könyvtári rendszerben. Általában egy nemzeti könyvtár van országonként. Kivétel Olaszország, Németország.
A nemzeti szó nem a nemzetet jelenti, hogy a nemzet tulajdona lenne.
A XVIII. századtól jönnek létre, ekkor fõleg a Nyugat Európa-i nemzeti könyvtárak.
Az egyes országok uralkodói már a humanizmus óta rendelkeztek királyi könyvgyûjteménnyel. Nyugat-Európában ezekbõl az uralkodói könyvtárakból jöttek létre a felvilágosodás idején a nagy nemzeti könyvtárak.
A gyûjteményük jellege enciklopédikus. A gyûjtõkörük általános, egyetemes. A színvonal határozta meg, hogy az adott mû bekerült-e az uralkodói könyvtárba.
3,A könyvtári rendszer, körök és hálózatok.
A könyvtár tevékenysége: A könyvtár egy rendszer. A rendszer az egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese. Ez a rendszer sokáig egy zárt egység volt.
A XX. század elején dolgoztak ki egy új álláspontot Ludvig von Bertalanfy nevéhez fûzõdõen: minden rendszer nyitott rendszer legyen.
Nyílt rendszer: a külsõ tényezõk folyamatosan befolyásolják az input-ját és az output-ját.
Az elektronikus dokumentumok megjelenése új input-ot jelent, így már az elején nyitottnak kell lennie. Ez a kimenetet is befolyásolja, az is nyitottá válik.
A felhasználó részérõl új igények jelentkeznek. A gyûjtemény alakításánál ezt figyelembe kell venni.
A könyvtár szempontjából nézve a rendszer mindkét felén nyitott, a környezet befolyásolja, a változás visszacsatolódik a bemeneti ponthoz. A rendszer elemeinek egyensúlyban kell lenniük.
- A könyvtár egy olyan nyílt rendszer, amelyen belül az elemeknek dinamikus egyensúlyban kell leniünk, de ezek a környezet hatására dinamikusan változtathatóak legyenek.
- Minden rendszernek van egy célja. Ennek alkalmazkodni kell a környezethez: sztochasztikus célirányos rendszer.
- Hierarchikus rendszer: rendszer - alrendszer - rendszerelemek
A könyvtár kibernetikai rendszer.
Minden rendszeren belül kétféle összefüggés van:
- viszony struktúra: funkcionális összefüggés, munkamenet;
- osztályozási struktúra: a könyvtár munkaszervezete
Az egyes alrendszerek tevékenysége integrált tevékenység kell, hogy legyen. A gépesítés itt nem szükségszerû. A dokumentumok egyszeri kézhezvételével a munkafolyamatok elvégezhetõek legyenek: egyszeri adatrögzítés.
A munkafolyamatok egymásra rögzülnek, minden munkaállomás az elõzõt fel tudja használni. Minden rendszerelem fogadója (???) is és használója is az integrált rendszernek.
Belsõ nyilvántartások: dezideráta, kardex, raktári nyilvántartás.
Valamennyi munkafolyamatra kiterjed öt általános komplex gépi rendszer:
- gyarapítási alrendszer;
- feldolgozási alrendszer;
- Online Public Access Catalogue (OPAC);
- forgalmazási alrendszer;
- idõszaki kiadványokat kezelõ alrendszer
4,A könyvtárügy szervei és intézményei, irányítása, nemzetközi kapcsolatai
KÖNYVTÁRÜGY
· A könyvtári szabályozás, irányítás.
· A könyvtári rendszer.
· A könyvtáros képzés és továbbképzés.
· A könyvtári szakirodalom.
Szabályozási formák:
· Jogi szabályozás
· Szakmai szabályozás
I. Jogi szabályozás.
Ezt az államigazgatási szervek végzik, kötelezõ érvényû, ennek alárendelt a szakmai szabályozás.
A jogi szabályozás szintjei:
I. Törvény
II. Törvényerejû rendelet
III. Miniszteri rendelet
IV. Utasítás
A magasabb szintû szabály az érvényes. A könyvtári törvény több területet is átfogó törvény részeként jelenik meg, de lehet önálló könyvtári törvény is.
A most készülõ törvény komplex lesz: kulturális javak védelmérõl.
A törvény lehet országos hatás érvényû, vagy a föderációs formában élõ országoknál az egyes államokra, területekre vonatkozó szabályokból tevõdhet össze. Ritka, hogy minden könyvtárra vonatkozzon a törvény, a könyvárakat általában csoportosítják.
A törvény felépítési rendje: célkitûzések,
fenntartási kötelezettség és mód,
szolgáltatási kötelezettség
Végrehajtási utasítás tartozik a törvényhez, melyet alacsonyabb szinten adnak ki pl. szaktárca. Ez részletezi a rendeletben foglaltakat, valamint bizonyos terminológiai kérdéseket is ebben határoznak meg.
1897-ben az akkori Kulturális Minisztériumhoz tartozó szerv a Múzeumok és Könyvtárak Országos Fõfelügyelõsége jött létre. Ennek a hatáskörébe tartozott a tudományos könyvtárak és múzeumok munkájának a koordinálása, összehangolása és irányítása. Ezt követõen jött létre egy olyan együttmûködési forma, amely Magyar Gyûjtemény Egyetem néven az elõbbi két intézményt. Ez 1923-ig állt fenn.
1922-ben jött létre az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (OKBK). Ez a II. Világháború végéig létezett. Jellegzetessége, hogy csak tudományos könyvtárakra vonatkozott a mûködése. Itt jelent meg néhány központi szolgáltatás.
1929-ben egy rendelet határozta meg a tudományos könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak a tevékenységét.
A II. Világháború végéig más jogi szabályt a könyvtárügy egészére nem alkottak.
1945-ben az OKBK megszûnt, viszont megalakult az Országos Könyvtári Központ (OKK), amely átvette az OKBK feladatait annak jogutódja lett.
A könyvtárak száma 1945 után növekszik. Különbözõ könyvtárak rendszerré szervezõdnek, újabb szakkönyvtárak alakulnak. Az OKK bõvítette a központi szolgáltatások körét.
Létezett egy Népkönyvtári Központ az akkor létesülõ közmûvelõdési könyvtárak megalakulásához.
Fitz József 1936-1945-ig az OSZK igazgatója, majd az OKK elnöke.
1952-ben a Népkönyvtári Központ és az OKK megszûnt.
Ugyanebben az évben egy rendeleti szabályozás kimondta, hogy a megszûntetett intézmények helyett a központi szolgáltatásokat a nemzeti könyvtárnak kell átvennie.
A magyarországi könyvtárak száma és feladatuk közben egyre nõtt.
Hálózatok
1956-ra törvényerejû rendeletben az egész magyar könyvtárügyet szabályozzák, a következõképpen: minden olvasói kategóriának meg legyen a könyvtára. Ez volt az elsõ olyan intézkedés, amely a könyvtárak között létrehozta a hálózatot. (A szó is itt szerepel elõször.)
A rendelet kimondta, hogy az azonos fenntartó alá tartozó könyvtárak alkothatnak hálózatot. Aki számára dolgozik a könyvtár az a fenntartói felügyelet, ez lehet szak vagy ágazati felügyelet, ami csak a könyvtári szempontokat nézve felügyeli a könyvtárakat. Ez a felügyelet a mindenkori Kulturális Minisztériumhoz tartozik. A hálózati együttmûködés állami hierarchiára épült, központilag intézték a gazdasági kérdéseket, a szerzeményezést, valamint a lelõhely nyilvántartást.
Alközpontok alakultak, amikhez tartoztak a tagkönyvtárak. Például az akadémiai kutatással foglalkozó könyvtárak központja az MTA Könyvtára lett, amelynek fenntartója az MTA.
A múzeumi könyvtárak egy hálózatot alkottak.
A könyvtárak fejlõdésével és a társadalomnak a könyvtárakkal szembeni elvárásainak változásával új könyvtári törvényerejû rendelet született.
1976/15 számú TVR. A végrehajtási utasítása a 17/1976-os Miniszteri Rendelet.
1978-ban született egy Miniszteri Rendelet a könyvtári rendszer mûködésérõl, ez napjainkig él.
Az 1976-os rendelet szintén a közkönyvtárakra vonatkozott, megerõsítette a fenntartói és ágazati felügyeletet. Újonnan jelenik meg a könyvtárak és információs intézmények tevékenységeinek az összekapcsolása. Egy-egy szakkönyvtár az adott szakterület információs intézménye és fordítva. A megszaporodott könyvtárakat igyekezett rendszerbe szervezni, az addigi hálózatot tovább fejleszteni.
A hálózattípusok a könyvtártípusok szerint épültek fel. Hálózaton kívüli könyvtárak OSZK, Országgyûlési8 Könyvtár, Országos Idegennyelvû Könyvtár. Fenntartói felügyeletük a Mûvelõdési Minisztérium. Az Országgyûlési Könyvtár három év múlva a Parlament fenntartói felügyelete alá került.
Közmûvelõdési hálózatok:
Lakóhelyi közmûvelõdési hálózatok: lakóhelyek szerinti ellátás, ezek megyénként alkottak egy hálózatot. A megyei könyvtárak a hálózati központok, a járási könyvtárak az alközpontok. Ez utóbbiak megszûntével a nagyobb városok könyvtárai lettek az alközpontok.
Vagyis az egész rendszer a közigazgatáshoz igazodott.
Most egy megyei önkormányzat tart fönn egy megyei könyvtárt.
Munkahelyi közmûvelõdési hálózatok: a munkahelyeken való könyvtári ellátást kellett nyújtaniuk.
A hajdan volt szakszervezeti rendszerhez igazodott, ez tartotta fenn. Bizonyos szakkönyvtári feladatokat is ellátott. Pl. VIDEOTON
Felépítésük különbözött vidéken és Budapesten. Budapesten szakmánként alkottak hálózatot. Vidéken közigazgatási egységenként alakították ki a munkahelyi könyvtári hálózatot.
A különbözõ szakszervezetek megszûntével, a munkahelyi könyvtári ellátás megváltozott, a szakszervezet vagyonnal nem rendelkezett, így választhatott, hogy fenntart-e egy könyvtárat, vagy nem.
A szakkönyvtári hálózatok:
Nagy szakterületenként alakultak ki. A hátránya, hogy a tárcákhoz kapcsolódtak, így különbözõ hálózatokba kerültek azok, amiknek együtt kellet volna lenniük.
Felsõoktatási hálózatok:
Minden felsõoktatási intézmény fenntartott egy hálózatot. A kari könyvtárak a hálózati alközpontok, a tanszéki könyvtárak a tagkönyvtárak. Ez a rendszer az akkori fenntartói rendszerhez igazodott.
Iskolai könyvtárak hálózata:
A közigazgatási tevékenység alapján alakultak ki, a megyei tanács tartott fönn a megye egy iskolájában egy központot.
A könyvtárak között másfajta együttmûködési formákat is létrehozott a '76-os törvény.
A '68-as szabályozás kimondta, hogy a gyûjtemények egymást ki kell, hogy egészítsék, ezért a gyûjtési területeket fel kell osztani.
A '76-os rendelet a folytatója a '68-as szabályozásnak. A könyvtári tevékenység egészénél jelentkeznie kell a szakterületi együttmûködésnek, szakterületi kooperációs kör alakuljon.
Az Országos Tudományos Szakkönyvtár a kooperáció központja, irányítja az együttmûködést, a tudományterület egészérõl szolgáltat információt. E köré csoportosulnak a tudományági szakkönyvtárak. A helyi szakkönyvtárak az adott szakterület egészen speciális részkérdéseirõl szolgáltatnak. Ezek tartozhattak különbözõ fenntartóhoz, vagyis a könyvtár egy hálózat tagja, de szakterületi együttmûködésben más könyvtárakhoz is tartozhatott.
A regionális együttmûködési forma a '76-os rendeletben jelent meg elõször. Az országot 5 földrajzi egységre osztották, ebbõl alakult ki az 5 régió:
· észak-magyarországi régió, központja a Miskolci Megyei Könyvtár;
· kelet-magyarországi régió, központja Debrecen, KLTE Könyvtára;
· dél-alföldi régió, központja Szeged, JATE Könyvtára;
· észak-dunántúli régió, központja Szombathelyen;
· dél-dunántúli régió, központja Pécsett.
A kötelespéldányok elosztásánál minden régiónak részesülnie kellett teljes kötelespéldány sorból.
Ezek a hálózatok azonban nem voltak teljesen jók. A koordinációs központok a '76-os rendeletben csak papíron léteztek.
Az Országos Idegennyelvû Könyvtár a nemzetiségi könyvtárak koordinálására volt hivatva, a bázis könyvtárak koordinációs központja is ez a könyvtár.
1987-ben a nemzetközi elektronikai fejlõdéssel összhangban Magyarországon kidolgoztak egy tervezetet Magyarország nemzetközi felzárkózásához. Ez volt az Információs Infrastruktúra Fejlesztés (IIF). Ezzel azt akarták elérni, hogy Magyarországról a nemzetközi adatbázisokba be lehessen lépni.
Ez a program kutatóintézeteknél, felsõoktatási intézeteknél, közgyûjteményeknél jelentkezik, és ebben a formában 1987-1994-ig tart.
1994 végétõl Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés (NIIF) néven fut tovább, ebben az Európai Uniós információs programokhoz való hozzáférést akarták biztosítani.
1994-ben jött létre a könyvtárakat érintõ rendszer központja az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer (OSZIR). Ebben lehetõvé tenni Magyarországon keresztül a világ teljes információinak az átvilágítását, vagyis az információ Magyarországról elérhetõ legyen, bárhol is termelõdött. Az összkönyvtári gyûjteményegyüttest egy nagy egységes könyvtárnak kell tekinteni.
Az OSZIR célja:
· Magyarországi könyvtárakból hálózaton elérni a nemzetközi adatbázisokat.
· Gondoskodni kell arról, hogy a magyar könyvtárak által rögzített, Magyarországon termelt információk megjelenjenek a nemzetközi adatbázisokon.
Azt viszont nem tûzi ki célul az OSZIR, hogy Magyarországon épüljön egy tudományterületnek a nemzetközi adatbázisa, és azt Magyarországon gondozzák.
A könyvtárak közötti megállapodásra épít. A hálózat a régi értelmét elvesztette, itt az OSZIR koncepcióban elektronikus hálózattal összekapcsolt könyvtárakat jelent.
A könyvtárak helye és szerepe:
Magkönyvtárak alakuljanak, ezek száma nem haladja meg a húszat. Ilyen magkönyvtár az OSZK, néhány jelentõsebb szakkönyvtár és néhány egyetemi könyvtár.
A dokumentumokhoz való hozzáférést is a magkönyvtárak szervezik. A magkönyvtárak köré helyezi a közvetítõ könyvtárakat, ezek felsõoktatási könyvtárak, amelyek a magkönyvtárakból kimaradtak és a megyei könyvtárak. Ezek a közvetítõ könyvtárak közvetlen kapcsolatban állnak a magkönyvtárakkal. Információkat közvetítenek a 3. kör számára, maguk is bedolgoznak, szerepet kapnak az adatok gyûjtésében és szolgáltatásában.
A 3. kör a fogadó könyvtárak. Nem szükséges, hogy részt vállaljanak a szolgáltatásokban, csupán azokat fogadják és továbbadják a felhasználóknak. Építhetnek helyi adatbázisokat például az adott településsel kapcsolatban.
Ebben a rendszerben szükség van a központi szolgáltatásokra, de nem olyan mélységben mint ahogyan az OSZK végzi azt:
· Osztott feldolgozás, vagyis csak a saját dokumentumainál végezzen egy könyvtár feldolgozó munkát, és a sok kis adatbázisból épüljön egy nagy adatbázis.
· Országos központi lelõhely nyilvántartás gépi formában feldolgozva, és az a hálózaton elérhetõ legyen.
· Országos tároló könyvtár megteremtése, ez egy háttérintézmény, amely nem feltétlenül áll kapcsolatban az olvasókkal.
A most készülõ könyvtári törvényben az IIF, a NIIF és az OSZIR is szerepet kap. Az új törvény egyaránt vonatkozik a kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, könyvtári ellátásra, közgyûjteményekre. Levéltárakra már van önálló levéltári törvény, így ez ebben nem szerepel. Viszont beépíti a nyilvános könyvtári ellátás fogalmát, mint kötelezettséget: - az egyes könyvtárak szolgáltatásai-az ezeket elõsegítõ központi szolgáltatások.
Új értelmezésben jelenik itt meg a nyilvános könyvtár fogalma.
Mik a nyilvános könyvtár kritériumai:
§ Rendelkezni kell önállóan gyûjtött és feltárt állománnyal.
§ Rendelkeznie kell olvasóteremmel.
§ Megfelelõ szakember gárdával.
§ Rendszeres nyitvatartási idõvel.
§ Ingyenesen nyújtott alapszolgáltatásokkal.
Ezeket küldetésnyilatkozatban kell közzétennie. Minden könyvtár rendelkezik egy alapító okirattal, Ez alapján kiadott szervezeti és mûködési szabályzattal. A küldetésnyilatkozat meghatározza a könyvtár feladatát, részterületekre bontva azt. Nyújtania kell azt a szolgáltatást, hogy az ország egész könyvtári rendszerérõl tudjon tájékoztatást adni. Biztosítani tudja a dokumentumok hozzáférhetõségét. Az ellátási feltételek szempontjából központi szolgáltatásnak minõsíti a szakmai fejlesztést, irányítást, továbbképzést, szakmai szolgáltatásokat. Ennek ellátására új szervezetet gondolt létrehozni Könyvtári Intézet (KI) néven, ez nem gyûjteménnyel rendelkezõ könyvtár, hanem kutatómûhely. Kérdés, hogy a KMK alakul-e át Könyvtári Intézetté?
Központi szolgáltatás a könyvtárak közötti dokumentum ellátás: könyvtárközi kölcsönzés, lelõhely nyilvántartás vezetése, a könyvtárakból kiiktatott fölöspéldányok hasznosítása (itt jelentkezik a tárolókönyvtár szerepe). A különbözõ könyvtárak által mûködtetett szolgáltatásokba be akarja építeni az OSZK központi szolgáltatásait.
A kisebbségek könyvtári ellátására hálózati rendszer kialakítását és mûködtetését tervezi.
A könyvtári ellátás formái:
Nemzeti könyvtár: hatósági feladatok (az egyéb funkciók mellett).
Szakkönyvtári ellátás: 12 szakkönyvtárra alapozottan, az adott szakterület információ ellátásának koordinálása.
Települési és megyei ellátás: regionális jellegû formáció. Lehet közmûvelõdési feladat, de lehet szakirányú feladat is.
Ezek együttmûködési szervezõdéseken alapulnak nem hierarchián.
Fenntartási és finanszírozási kérdés:
A kettõs felügyeleti formát változatlanul megtartja. A mûvelõdési tárca végzi a szakmai és a fenntartói felügyeletet.
A központi állami költségvetésbõl finanszíroz. A települési és megyei könyvtárak a Belügyminisztérium által finanszírozottak.
Normatív finanszírozás nyilvános könyvtáraknál, ahol az olvasótábor nagysága szerint adják a támogatást.
Az érdekeltségnövelõ támogatás azoknak a könyvtáraknak, amelyek az alapfeladaton kívül többletszolgáltatást is vállalnak.
A könyvtár fogalmának megközelítése
1 A könyvtár fogalmának megközelítései, könyvtárképek. A könyvtár meghatározása: (új definíció nincs)-jelenleg két maghatározás él q A dokumentumoknak (információhordozóknak-a fogalom ugyanis aktualizálást igényel, régen csak "könyvek" volt), tervszerûen gyarapított, rendezett és feltárt, használatra szánt gyûjteménye (használatra szánás- a hozzáféréshez való lehetõség bárhonnan, bármikor; régen csak a polcról való levétel és kölcsönzés). [Ez a meghatározás a múlt század végén keletkezett.] q A könyvtár, a könyv, a könyvtáros és az olvasó együttesét jelenti. [Ezt a meghatározást az 1800-as évek elején az olasz származású, könyvtárépítészettel foglalkozó Leopoldo della Santa mondta.] Ebben az idõben alakultak ki a nagykönyvtárak. Pl. az Angol Nemzeti Könyvtár, ahol a raktár és az olvasó egymástól való elzártsága ismét feloldódott, közelebb kerültek egymáshoz. A XVIII. századig a könyvtári feladat a gyûjtés és megõrzés; a szolgáltatás háttérben. A XIX. században több embernek nagyobb mennyiségben jut el a könyv. Fellép a könyvtárakkal szembeni új igény a dokumentációs tevékenység. Ez nem a könyvtárak szervezett keretén belül jelent meg. Az egyes tudományterületek specializálódtak pl. Mûszaki Dokumentációs Központ. Ez az adott szakterület könyvtára. Szakemberek kellettek az adott szakterület feltárására. XX. század közepe szakterületenként más-más könyvtár. Pl. OMIKK (tartalmi feltárás). A hangsúly ma a könyvtárak dokumentumaihoz való hozzáférésen, az információ szolgáltatáson van. Ez átjárhatóságot jelent két intézmény között. A szolgáltatás bõvült, a saját gyûjtemény mellett a világ más könyvtárába való bejutás: 2,Könyvtárak csoportosítása, tipizálása. Könyvtártípusok: egymás mellett létezõ típusok I. Tulajdonjog szempontja:-közkönyvtár -magánkönyvtár Közkönyvtár: az állami tulajdonban lévõ könyvtárak. Ma a jogi személy tulajdonában lévõ könyvtár a közkönyvtár. Tehát a '76-os tvr-ben szereplõ közkönyvtár nem egyenlõ a mai értelmezéssel. Magánkönyvtár:a természetes személy tulajdonában lévõ könyvtár. Otthoni könyvtár. II. Hozzáférés szempontja:-nyilvános könyvtár -korlátozottan nyilvános könyvtár -zárt könyvtár Nyilvános könyvtár:eredetileg mindenki számára hozzáférhetõ. Korhatártól való függés az még nyilvánosnak számít. Ez a hagyományos értelemben vett nyilvános könyvtár. Az új jogszabály kifejezetten a nyilvános könyvtárakra fog vonatkozni. Korlátozottan nyilvános könyvtár:meghatározott olvasói kör látogathatja. Pl. vállalati könyvtár, iskolai könyvtár. Zárt könyvtár:a természetes személyek tulajdonában lévõ könyvtárakat soroljuk ide. Tehát a magánkönyvtárakra jellemzõ. III. Használat módja szerint: -kölcsönzõ könyvtár -prézens könyvtár (csak helyben) Kölcsönzõ könyvtár:a többsége a könyvtáraknak ilyen, de ezeknek is lehet prézens része. Prézens könyvtár:általában a nemzeti könyvtárak. IV. Nagyságrend szerint: -kiskönyvtár -közepes könyvtár -nagykönyvtár Kiskönyvtár:10000 állományegységig Közepes könyvtár:10000-100000 állományegység között Nagykönyvtár:100000 állományegység fölött Ez csak körübelüli megkülönböztetés. V. Szervezeti szempont szerint: -önálló -anyaintézet részeként -központi könyvtár -fiók könyvtár -letéti könyvtár (gyûjteményét a központból kapja, melyet állandóan cserélnek) VI. Funkció szerinti felosztás: -nemzeti könyvtár -közmûvelõdési könyvtár -szakkönyvtár -felsõoktatási könyvtár -iskolai könyvtár Közmûvelõdési könyvtár: A XIX. század folyamán jöttek létre. Eredete az angliai 'public library'. Feladatuk: UNESCO és más szervezetek is foglalkoztak ezzel. Általános mûveltségre irányul a gyûjtõkörük. Ma már iskola-kiegészítõ szerepet kapott. Szintjében ez már magasabb, mint a hajdani "iskolapótló" szerep. Néhányan a szórakoztató olvasmányok könyvtárának tartják. Információ közvetítõnek kell, hogy legyen. Szakkönyvtár: XX. századi képzõdmények. A tudományok fejlõdése, specializálódása hozta létre. Speciális szakkönyvtárak létrejötte. Feladatuk annak a nagy szakterületnek a teljes információ ellátása, mind a hazai igényeknek megfelelõen, mind a külföldi igényeket kielégítve. Felsõoktatási könyvtár: A legrégebbi típus. Az egyetemekkel egyidõben jöttek létre. A XIII. század Sorbonne Egyetem könyvtára. Feladatuk az adott intézményben tanulók információval való ellátása. Az intézményben oktatók saját tudományterületén az információ szolgáltatás. Bizonyos esetekben tehát szakkönyvtári feladatokat is ellát. Iskolai könyvtár: A követelményrendszerhez fel kell még nõniük. Feladata az iskola tanulóinak irodalommal való ellátása. Az iskola tanárainak az alapvetõ és legfrissebb információk szolgáltatása. Jelen pillanatban nem tudni, hogy e feladatoknak hogyan fognak megfelelni. A NAT követelménye: túl kell lépni a tankönyvi anyagon. Nem egymástól elszigetelt tantárgyakról gondolkodik. Az egyes tudományterületek, tantárgyak kapcsolódjanak egymáshoz. Ehhez adjon irodalmat az iskolai könyvtár. Nemzeti könyvtár: Sajátos szerepet tölt be a könyvtári rendszerben. Általában egy nemzeti könyvtár van országonként. Kivétel Olaszország, Németország. A nemzeti szó nem a nemzetet jelenti, hogy a nemzet tulajdona lenne. A XVIII. századtól jönnek létre, ekkor fõleg a Nyugat Európa-i nemzeti könyvtárak. Az egyes országok uralkodói már a humanizmus óta rendelkeztek királyi könyvgyûjteménnyel. Nyugat-Európában ezekbõl az uralkodói könyvtárakból jöttek létre a felvilágosodás idején a nagy nemzeti könyvtárak. A gyûjteményük jellege enciklopédikus. A gyûjtõkörük általános, egyetemes. A színvonal határozta meg, hogy az adott mû bekerült-e az uralkodói könyvtárba. 3,A könyvtári rendszer, körök és hálózatok. A könyvtár tevékenysége: A könyvtár egy rendszer. A rendszer az egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese. Ez a rendszer sokáig egy zárt egység volt. A XX. század elején dolgoztak ki egy új álláspontot Ludvig von Bertalanfy nevéhez fûzõdõen: minden rendszer nyitott rendszer legyen. Nyílt rendszer: a külsõ tényezõk folyamatosan befolyásolják az input-ját és az output-ját. Az elektronikus dokumentumok megjelenése új input-ot jelent, így már az elején nyitottnak kell lennie. Ez a kimenetet is befolyásolja, az is nyitottá válik. A felhasználó részérõl új igények jelentkeznek. A gyûjtemény alakításánál ezt figyelembe kell venni. A könyvtár szempontjából nézve a rendszer mindkét felén nyitott, a környezet befolyásolja, a változás visszacsatolódik a bemeneti ponthoz. A rendszer elemeinek egyensúlyban kell lenniük. - A könyvtár egy olyan nyílt rendszer, amelyen belül az elemeknek dinamikus egyensúlyban kell leniünk, de ezek a környezet hatására dinamikusan változtathatóak legyenek. - Minden rendszernek van egy célja. Ennek alkalmazkodni kell a környezethez: sztochasztikus célirányos rendszer. - Hierarchikus rendszer: rendszer - alrendszer - rendszerelemek A könyvtár kibernetikai rendszer. Minden rendszeren belül kétféle összefüggés van: - viszony struktúra: funkcionális összefüggés, munkamenet; - osztályozási struktúra: a könyvtár munkaszervezete Az egyes alrendszerek tevékenysége integrált tevékenység kell, hogy legyen. A gépesítés itt nem szükségszerû. A dokumentumok egyszeri kézhezvételével a munkafolyamatok elvégezhetõek legyenek: egyszeri adatrögzítés. A munkafolyamatok egymásra rögzülnek, minden munkaállomás az elõzõt fel tudja használni. Minden rendszerelem fogadója (???) is és használója is az integrált rendszernek. Belsõ nyilvántartások: dezideráta, kardex, raktári nyilvántartás. Valamennyi munkafolyamatra kiterjed öt általános komplex gépi rendszer: - gyarapítási alrendszer; - feldolgozási alrendszer; - Online Public Access Catalogue (OPAC); - forgalmazási alrendszer; - idõszaki kiadványokat kezelõ alrendszer 4,A könyvtárügy szervei és intézményei, irányítása, nemzetközi kapcsolatai KÖNYVTÁRÜGY · A könyvtári szabályozás, irányítás. · A könyvtári rendszer. · A könyvtáros képzés és továbbképzés. · A könyvtári szakirodalom. Szabályozási formák: · Jogi szabályozás · Szakmai szabályozás I. Jogi szabályozás. Ezt az államigazgatási szervek végzik, kötelezõ érvényû, ennek alárendelt a szakmai szabályozás. A jogi szabályozás szintjei: I. Törvény II. Törvényerejû rendelet III. Miniszteri rendelet IV. Utasítás A magasabb szintû szabály az érvényes. A könyvtári törvény több területet is átfogó törvény részeként jelenik meg, de lehet önálló könyvtári törvény is. A most készülõ törvény komplex lesz: kulturális javak védelmérõl. A törvény lehet országos hatás érvényû, vagy a föderációs formában élõ országoknál az egyes államokra, területekre vonatkozó szabályokból tevõdhet össze. Ritka, hogy minden könyvtárra vonatkozzon a törvény, a könyvárakat általában csoportosítják. A törvény felépítési rendje: célkitûzések, fenntartási kötelezettség és mód, szolgáltatási kötelezettség Végrehajtási utasítás tartozik a törvényhez, melyet alacsonyabb szinten adnak ki pl. szaktárca. Ez részletezi a rendeletben foglaltakat, valamint bizonyos terminológiai kérdéseket is ebben határoznak meg. 1897-ben az akkori Kulturális Minisztériumhoz tartozó szerv a Múzeumok és Könyvtárak Országos Fõfelügyelõsége jött létre. Ennek a hatáskörébe tartozott a tudományos könyvtárak és múzeumok munkájának a koordinálása, összehangolása és irányítása. Ezt követõen jött létre egy olyan együttmûködési forma, amely Magyar Gyûjtemény Egyetem néven az elõbbi két intézményt. Ez 1923-ig állt fenn. 1922-ben jött létre az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (OKBK). Ez a II. Világháború végéig létezett. Jellegzetessége, hogy csak tudományos könyvtárakra vonatkozott a mûködése. Itt jelent meg néhány központi szolgáltatás. 1929-ben egy rendelet határozta meg a tudományos könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak a tevékenységét. A II. Világháború végéig más jogi szabályt a könyvtárügy egészére nem alkottak. 1945-ben az OKBK megszûnt, viszont megalakult az Országos Könyvtári Központ (OKK), amely átvette az OKBK feladatait annak jogutódja lett. A könyvtárak száma 1945 után növekszik. Különbözõ könyvtárak rendszerré szervezõdnek, újabb szakkönyvtárak alakulnak. Az OKK bõvítette a központi szolgáltatások körét. Létezett egy Népkönyvtári Központ az akkor létesülõ közmûvelõdési könyvtárak megalakulásához. Fitz József 1936-1945-ig az OSZK igazgatója, majd az OKK elnöke. 1952-ben a Népkönyvtári Központ és az OKK megszûnt. Ugyanebben az évben egy rendeleti szabályozás kimondta, hogy a megszûntetett intézmények helyett a központi szolgáltatásokat a nemzeti könyvtárnak kell átvennie. A magyarországi könyvtárak száma és feladatuk közben egyre nõtt. Hálózatok 1956-ra törvényerejû rendeletben az egész magyar könyvtárügyet szabályozzák, a következõképpen: minden olvasói kategóriának meg legyen a könyvtára. Ez volt az elsõ olyan intézkedés, amely a könyvtárak között létrehozta a hálózatot. (A szó is itt szerepel elõször.) A rendelet kimondta, hogy az azonos fenntartó alá tartozó könyvtárak alkothatnak hálózatot. Aki számára dolgozik a könyvtár az a fenntartói felügyelet, ez lehet szak vagy ágazati felügyelet, ami csak a könyvtári szempontokat nézve felügyeli a könyvtárakat. Ez a felügyelet a mindenkori Kulturális Minisztériumhoz tartozik. A hálózati együttmûködés állami hierarchiára épült, központilag intézték a gazdasági kérdéseket, a szerzeményezést, valamint a lelõhely nyilvántartást. Alközpontok alakultak, amikhez tartoztak a tagkönyvtárak. Például az akadémiai kutatással foglalkozó könyvtárak központja az MTA Könyvtára lett, amelynek fenntartója az MTA. A múzeumi könyvtárak egy hálózatot alkottak. A könyvtárak fejlõdésével és a társadalomnak a könyvtárakkal szembeni elvárásainak változásával új könyvtári törvényerejû rendelet született. 1976/15 számú TVR. A végrehajtási utasítása a 17/1976-os Miniszteri Rendelet. 1978-ban született egy Miniszteri Rendelet a könyvtári rendszer mûködésérõl, ez napjainkig él. Az 1976-os rendelet szintén a közkönyvtárakra vonatkozott, megerõsítette a fenntartói és ágazati felügyeletet. Újonnan jelenik meg a könyvtárak és információs intézmények tevékenységeinek az összekapcsolása. Egy-egy szakkönyvtár az adott szakterület információs intézménye és fordítva. A megszaporodott könyvtárakat igyekezett rendszerbe szervezni, az addigi hálózatot tovább fejleszteni. A hálózattípusok a könyvtártípusok szerint épültek fel. Hálózaton kívüli könyvtárak OSZK, Országgyûlési8 Könyvtár, Országos Idegennyelvû Könyvtár. Fenntartói felügyeletük a Mûvelõdési Minisztérium. Az Országgyûlési Könyvtár három év múlva a Parlament fenntartói felügyelete alá került. Közmûvelõdési hálózatok: Lakóhelyi közmûvelõdési hálózatok: lakóhelyek szerinti ellátás, ezek megyénként alkottak egy hálózatot. A megyei könyvtárak a hálózati központok, a járási könyvtárak az alközpontok. Ez utóbbiak megszûntével a nagyobb városok könyvtárai lettek az alközpontok. Vagyis az egész rendszer a közigazgatáshoz igazodott. Most egy megyei önkormányzat tart fönn egy megyei könyvtárt. Munkahelyi közmûvelõdési hálózatok: a munkahelyeken való könyvtári ellátást kellett nyújtaniuk. A hajdan volt szakszervezeti rendszerhez igazodott, ez tartotta fenn. Bizonyos szakkönyvtári feladatokat is ellátott. Pl. VIDEOTON Felépítésük különbözött vidéken és Budapesten. Budapesten szakmánként alkottak hálózatot. Vidéken közigazgatási egységenként alakították ki a munkahelyi könyvtári hálózatot. A különbözõ szakszervezetek megszûntével, a munkahelyi könyvtári ellátás megváltozott, a szakszervezet vagyonnal nem rendelkezett, így választhatott, hogy fenntart-e egy könyvtárat, vagy nem. A szakkönyvtári hálózatok: Nagy szakterületenként alakultak ki. A hátránya, hogy a tárcákhoz kapcsolódtak, így különbözõ hálózatokba kerültek azok, amiknek együtt kellet volna lenniük. Felsõoktatási hálózatok: Minden felsõoktatási intézmény fenntartott egy hálózatot. A kari könyvtárak a hálózati alközpontok, a tanszéki könyvtárak a tagkönyvtárak. Ez a rendszer az akkori fenntartói rendszerhez igazodott. Iskolai könyvtárak hálózata: A közigazgatási tevékenység alapján alakultak ki, a megyei tanács tartott fönn a megye egy iskolájában egy központot. A könyvtárak között másfajta együttmûködési formákat is létrehozott a '76-os törvény. A '68-as szabályozás kimondta, hogy a gyûjtemények egymást ki kell, hogy egészítsék, ezért a gyûjtési területeket fel kell osztani. A '76-os rendelet a folytatója a '68-as szabályozásnak. A könyvtári tevékenység egészénél jelentkeznie kell a szakterületi együttmûködésnek, szakterületi kooperációs kör alakuljon. Az Országos Tudományos Szakkönyvtár a kooperáció központja, irányítja az együttmûködést, a tudományterület egészérõl szolgáltat információt. E köré csoportosulnak a tudományági szakkönyvtárak. A helyi szakkönyvtárak az adott szakterület egészen speciális részkérdéseirõl szolgáltatnak. Ezek tartozhattak különbözõ fenntartóhoz, vagyis a könyvtár egy hálózat tagja, de szakterületi együttmûködésben más könyvtárakhoz is tartozhatott. A regionális együttmûködési forma a '76-os rendeletben jelent meg elõször. Az országot 5 földrajzi egységre osztották, ebbõl alakult ki az 5 régió: · észak-magyarországi régió, központja a Miskolci Megyei Könyvtár; · kelet-magyarországi régió, központja Debrecen, KLTE Könyvtára; · dél-alföldi régió, központja Szeged, JATE Könyvtára; · észak-dunántúli régió, központja Szombathelyen; · dél-dunántúli régió, központja Pécsett. A kötelespéldányok elosztásánál minden régiónak részesülnie kellett teljes kötelespéldány sorból. Ezek a hálózatok azonban nem voltak teljesen jók. A koordinációs központok a '76-os rendeletben csak papíron léteztek. Az Országos Idegennyelvû Könyvtár a nemzetiségi könyvtárak koordinálására volt hivatva, a bázis könyvtárak koordinációs központja is ez a könyvtár. 1987-ben a nemzetközi elektronikai fejlõdéssel összhangban Magyarországon kidolgoztak egy tervezetet Magyarország nemzetközi felzárkózásához. Ez volt az Információs Infrastruktúra Fejlesztés (IIF). Ezzel azt akarták elérni, hogy Magyarországról a nemzetközi adatbázisokba be lehessen lépni. Ez a program kutatóintézeteknél, felsõoktatási intézeteknél, közgyûjteményeknél jelentkezik, és ebben a formában 1987-1994-ig tart. 1994 végétõl Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés (NIIF) néven fut tovább, ebben az Európai Uniós információs programokhoz való hozzáférést akarták biztosítani. 1994-ben jött létre a könyvtárakat érintõ rendszer központja az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer (OSZIR). Ebben lehetõvé tenni Magyarországon keresztül a világ teljes információinak az átvilágítását, vagyis az információ Magyarországról elérhetõ legyen, bárhol is termelõdött. Az összkönyvtári gyûjteményegyüttest egy nagy egységes könyvtárnak kell tekinteni. Az OSZIR célja: · Magyarországi könyvtárakból hálózaton elérni a nemzetközi adatbázisokat. · Gondoskodni kell arról, hogy a magyar könyvtárak által rögzített, Magyarországon termelt információk megjelenjenek a nemzetközi adatbázisokon. Azt viszont nem tûzi ki célul az OSZIR, hogy Magyarországon épüljön egy tudományterületnek a nemzetközi adatbázisa, és azt Magyarországon gondozzák. A könyvtárak közötti megállapodásra épít. A hálózat a régi értelmét elvesztette, itt az OSZIR koncepcióban elektronikus hálózattal összekapcsolt könyvtárakat jelent. A könyvtárak helye és szerepe: Magkönyvtárak alakuljanak, ezek száma nem haladja meg a húszat. Ilyen magkönyvtár az OSZK, néhány jelentõsebb szakkönyvtár és néhány egyetemi könyvtár. A dokumentumokhoz való hozzáférést is a magkönyvtárak szervezik. A magkönyvtárak köré helyezi a közvetítõ könyvtárakat, ezek felsõoktatási könyvtárak, amelyek a magkönyvtárakból kimaradtak és a megyei könyvtárak. Ezek a közvetítõ könyvtárak közvetlen kapcsolatban állnak a magkönyvtárakkal. Információkat közvetítenek a 3. kör számára, maguk is bedolgoznak, szerepet kapnak az adatok gyûjtésében és szolgáltatásában. A 3. kör a fogadó könyvtárak. Nem szükséges, hogy részt vállaljanak a szolgáltatásokban, csupán azokat fogadják és továbbadják a felhasználóknak. Építhetnek helyi adatbázisokat például az adott településsel kapcsolatban. Ebben a rendszerben szükség van a központi szolgáltatásokra, de nem olyan mélységben mint ahogyan az OSZK végzi azt: · Osztott feldolgozás, vagyis csak a saját dokumentumainál végezzen egy könyvtár feldolgozó munkát, és a sok kis adatbázisból épüljön egy nagy adatbázis. · Országos központi lelõhely nyilvántartás gépi formában feldolgozva, és az a hálózaton elérhetõ legyen. · Országos tároló könyvtár megteremtése, ez egy háttérintézmény, amely nem feltétlenül áll kapcsolatban az olvasókkal. A most készülõ könyvtári törvényben az IIF, a NIIF és az OSZIR is szerepet kap. Az új törvény egyaránt vonatkozik a kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, könyvtári ellátásra, közgyûjteményekre. Levéltárakra már van önálló levéltári törvény, így ez ebben nem szerepel. Viszont beépíti a nyilvános könyvtári ellátás fogalmát, mint kötelezettséget: - az egyes könyvtárak szolgáltatásai-az ezeket elõsegítõ központi szolgáltatások. Új értelmezésben jelenik itt meg a nyilvános könyvtár fogalma. Mik a nyilvános könyvtár kritériumai: § Rendelkezni kell önállóan gyûjtött és feltárt állománnyal. § Rendelkeznie kell olvasóteremmel. § Megfelelõ szakember gárdával. § Rendszeres nyitvatartási idõvel. § Ingyenesen nyújtott alapszolgáltatásokkal. Ezeket küldetésnyilatkozatban kell közzétennie. Minden könyvtár rendelkezik egy alapító okirattal, Ez alapján kiadott szervezeti és mûködési szabályzattal. A küldetésnyilatkozat meghatározza a könyvtár feladatát, részterületekre bontva azt. Nyújtania kell azt a szolgáltatást, hogy az ország egész könyvtári rendszerérõl tudjon tájékoztatást adni. Biztosítani tudja a dokumentumok hozzáférhetõségét. Az ellátási feltételek szempontjából központi szolgáltatásnak minõsíti a szakmai fejlesztést, irányítást, továbbképzést, szakmai szolgáltatásokat. Ennek ellátására új szervezetet gondolt létrehozni Könyvtári Intézet (KI) néven, ez nem gyûjteménnyel rendelkezõ könyvtár, hanem kutatómûhely. Kérdés, hogy a KMK alakul-e át Könyvtári Intézetté? Központi szolgáltatás a könyvtárak közötti dokumentum ellátás: könyvtárközi kölcsönzés, lelõhely nyilvántartás vezetése, a könyvtárakból kiiktatott fölöspéldányok hasznosítása (itt jelentkezik a tárolókönyvtár szerepe). A különbözõ könyvtárak által mûködtetett szolgáltatásokba be akarja építeni az OSZK központi szolgáltatásait. A kisebbségek könyvtári ellátására hálózati rendszer kialakítását és mûködtetését tervezi. A könyvtári ellátás formái: Nemzeti könyvtár: hatósági feladatok (az egyéb funkciók mellett). Szakkönyvtári ellátás: 12 szakkönyvtárra alapozottan, az adott szakterület információ ellátásának koordinálása. Települési és megyei ellátás: regionális jellegû formáció. Lehet közmûvelõdési feladat, de lehet szakirányú feladat is. Ezek együttmûködési szervezõdéseken alapulnak nem hierarchián. Fenntartási és finanszírozási kérdés: A kettõs felügyeleti formát változatlanul megtartja. A mûvelõdési tárca végzi a szakmai és a fenntartói felügyeletet. A központi állami költségvetésbõl finanszíroz. A települési és megyei könyvtárak a Belügyminisztérium által finanszírozottak. Normatív finanszírozás nyilvános könyvtáraknál, ahol az olvasótábor nagysága szerint adják a támogatást. Az érdekeltségnövelõ támogatás azoknak a könyvtáraknak, amelyek az alapfeladaton kívül többletszolgáltatást is vállalnak.
OSZTÁLYOZÁS
Barátné Hajdu Ágnes
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás története
ETO: -tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek közé tartozik. Egyetemes, hierarchikus, prekoordinált, filozófiai tudományfelosztáson alapuló rendszer (Bacon-féle hármas tudományfelosztás. TK !!)
-Az ETO a Dewey-féle tizedes osztályozáson nyugszik (angolul: DC; DDC; TO=DC)
Dewey Osztályozási rendszere:
· Dewey àelső könyvtáros szakfolyóirat; első felsőfokú könyvtárosképzés, az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) tagja.
· 1876. „Osztályozás és mutató a könyvek és röplapok könyvtári katalogizálásához és rendezéséhez” (mutató=nem azonos a mai TO mutatójával)
-felismerhető a tizedes osztályozás
-Alapelve: 0,1 után bármely számot írunk, soha nem érjük el a 0,2-t. tizedes számokról van szó, de a nullát elhagyjuk.
· ALAPMŰVE: 1885. „Tizedes Osztályozás és relatív index a könyvtárak számára”à Dewey fő életművének a relatív indexet (=betűrendes mutató) tekintette. Ez az első olyan mutató. Mely azt szolgálja, hogy eligazodjunk egy osztályozási rendszerben.
· Dewey tizedes osztályozásának lényeges vonásai:
Ñ - A tartalomfeltáró jelzetek két nagy csoportja:
1.főosztályok àfőtáblázatok
2.Alosztások àmodifikátorok, nem a legfontosabb tartalmi jegyeket mondják el, de módosítják a tartalom fontos elemeit.
Ñ -Háromjegyű minimum elve:
Főosztály à egy számjegy
Osztály à két számjegy kiegészítve három jeggyé
Alosztások à három számjegy mindig nullával = háromjegyű minimum elve
5 00
51 0
512
Ñ Főosztályok:
0 Általános művek
1 Filozófia
2 Vallás
3 Társadalomtudományok
4 Nyelvészet
5 Természettudományok
6 Tudományok (mérnöki, orvosi, gazd-i)
Értelem tudományai
7 Művészet
Képzelet tudományai
8 Irodalom
0 9 Történelem
àBacon hármas tudományfelosztása: értelem-képzelet-emlékezet tudományai
Ñ Közös alosztások kidolgozása:
-formai,
-nyelvi,
-földrajzi általános alosztások.
àLéteznek olyan fogalmak, amelyek minden, vagy nagyon sok fogalomhoz kapcsolódhatnak= közös alosztások
Formai alosztások:
01 elmélet
02 kézikönyvek
03 szótárak
04 értekezések
05 folyóiratok
06 társaságok
07 oktatási kiadványok
08 gyűjtemények
09 történet
Ñ Hibája: tartalmában elsősorban angolszász fogalak (amerikai könyvtárak részére készült)
AZ ETO kialakulása
Létrejötte: ·Henry La Fontaine
Paul Otlett 1895. I.Nemzetközi Bibliográfiai Konferencia
Tervük: Világ bibliográfia létrehozásaàez a nagy mennyiségű adat nem kezelhető formai alosztásokkal.
·1893 Mandello Gyulaà Közgazdasági Szemle vezetőjeként találkozott a belga Otleet-val és La Fontaine-nel, Dewey osztályozsást dolgozták át tartalmi és formai szempontból.
·1905. ETO (vagy UDC) àelső megjelenés, 46.000 fogalom, franciául
·1927-33-as kiadásàezt hívjuk alapkiadásnakà63.000 fogalom(!fontos!!!)
·Ectension and Correction UDCàévről évre ebben közlik a változásokat és a módosításokat, mindig visszavezethető az alapkiadásra
Változások, és hasonlóságok Dewey T.Osztályozásához képest:
·Megtartották a főosztályok, osztályok és alosztások nagy részét
·Elvetették a háromjegyű minimum elvét. Kimondták, hogy a számok hosszúság egyenes arányban áll az általuk jelölt fogalmak specifikusságával (minél több ismérv, annál specifikusabbà ezt csak adott tudományterületen belül tudták következetesen végigvinnià Pl. 159.9 Pszichológia nem specifikusabb, mint az egy számjeggyel jelölt Vallás)
·Három számjegyenként pontot alkalmazunk, ez a pont egyszerű elválasztó jel. Balról jobbra, minden azonos típusú számsorozatban három jegyenként pontot rakunk. A könnyebb áttekinthetőséget, kimondhatóságot, megjegyezhetőséget segíti.
· A flexibilitást, az új fogalomalkotást ill. ennek lehetőségét megteremtették a jelzet-összekapcsolási jelek megalkotásával (Pl.: viszonyítás, összekötés, kiterjesztés, stb…)
·Tovább bővítették, és rendszerré fejlesztették az általánosan közös alosztásokat= általánosan, mindenütt használhatóà segédtáblázatokba rendezték.
·A közös alosztások másik típusa nem mindenhez általánosan kapcsolható, hanem csak a táblázat bizonyos részéhez= Speciális alosztás (Pl. Dráma)
ETO táblázatok felépítése
Nagyság és érvényességi szempontból 3 típus: 1. Teljes
2. Közép
3. Rövidített típus
1.Teljes: -összes érvényben lévő ETO szám benne van
- elhaltàmechanikus publikálási módszer (anno akkor még)
(Tank.: magyar megjelent ETO tábl -ok összefoglalása!!!)
-10-15 évenként elévül
(Teljes kiadások: Dánia; Svédország)
2. Közép: 60.000 Fogalom felett
3.Rövidített: 60.000 Fogalom alatt
(A magyar ETO táblázat neve: rövidített kiadás, de középnek számít, mert 60 ezernél több fogalmat tartalmaz)
A Magyar ETO részei: 1. táblázatos kötet
2. betűrendes kötetàcélja: eligazítás a fogalmak rendszerében
1. Táblázatos kötet részei:
·Bevezető (Tudni kell!!)
·Segédtáblázati rész -általánosan közös alosztások (mind)
-speciális alosztások megnevezései
! A speciális alosztások mindig ott vannak, amire vonatkoznak!!
·Főtáblázati számok -tartalom legfontosabb ismérvei, és a hozzájuk kapcsolható speciális alosztások
AZ ETO jelzetalkotása
Jelzet= fogalmi lánc, amely a fogalmi szinten történő tartalomfeltárás eredményeként jön létre.
ETO számok lehetnek:- egyszerű àbenne egyetlen főtáblázati szám, de akárhány modifikátor
-összetett àtöbb főtáblázati szám + tetszőleges modifikátor
ETO jelzetalkotása lehet: -prekoordinált
-posztkoordinált
Prekoordinált jelzetszerkesztés: meghatározott sorrend alapján engedi összerakni a fogalmi lánc elemeit (=főtáblázati számokat és alosztásokat)
Posztkoordinált jelzetszerkesztés: a szabályokon túl elsősorban a tartalomra koncentrál
Mindkettő elve ugyanaz: a fogalmi láncban elöl a tartalmat legjobban körülíró, meghatározó és szűkítő elemek állnak. Ahogy haladunk a fogalmi lánc vége felé, ott a tartalmat kevésbé módosító alosztások állnak.
ETO főosztályai:
0 Általános művek
1 Filozófia, pszichológia
2 Vallás
3 Társadalomtudományok
4 f (1964 óta üres, nyelvészet átkerült a 8-ba)
5 Matematika és természettudományok
6 Alkalmazott tudományok
7 Művészetek, játék, sport
8 Irodalom és nyelvészet
9 Történelem, földrajz, honismeret
AZ ETO alosztásai:
1.Általánosan közös alosztások:
1. jelentéssel nem bíró, jelzet-összekapcsolásra szolgáló általánosan közös alosztások:
+ (összekötés) àa táblázatban nem egymás mellett lévő számok, fogalmak mellérendelő összekapcsolására szolgál (pl.:51(mat)+53(fizika)àvisszakereshetőség szempontjából mindkét részben visszakereshető)
Bevezető
Az olvasás szociológiája
A sokdimenziós világ bensővé tételét nagymértékben szociológiai tényezők határozzák meg. A világról való tudásunk társadalmiasulásunk eredménye. Ez a tudás nagyrészt a mindennapi életre szorítkozó recepttudás, kisebb részben a másik világokra vonatkozó igazságtudás. A mindennapi valóság egy sötét háttér előtti világosság. Az itt és most realizmusa és a másik világok közötti átváltás a nyelv (pontosabban a nyelvek: köztük a vallás, a művészet, az irodalom nyelve) segítségével történik. El nem veszettségünk, azaz identitásunk többeknek köszönhető. A szignifikáns mások egyik sajátos esete a művészi alkotás, ami lehetőséget ad a beszélgetésre, mely létfontosságú. A beszélgetés esélye nagyban függ a szociológiai tényezőktől is: a szocializációtól és az életúttól, a női és férfi szerepkészlet tartalmától, az iskolában szerzett ismeretektől, az iskolához hozzásegítő társadalmi-gazdasági-kulturális helyzettől, a munkamegosztásban elfoglalt helytől. Hogy, az, amit ízlésnek, esztétikai érzékenységnek, olvasói beállítódásnak (attitűdnek), olvasói stratégiának, olvasói horizontnak, olvasói kompetenciának nevezünk, mennyiben szociológiai természetű, egyáltalán nem egyszerű kérdés.
Az olvasás antropológiája
Az ízlés, az olvasói stratégia, az olvasói horizont nem gyömöszölhetők bele a "szociológia" feliratú skatulyába. Még a "művelt olvasó" sem, hiszen mit is jelent a műveltség? Semmiképpen sem csak iskolai bizonyítványt vagy bőséges ismerettárat, hanem tudatos viszonyulást a természethez, önmagunkhoz, társainkhoz és a transzcendens dimenzióhoz. A viszonylatokban gazdagság a többdimenziós ember megélt tudása. A viszonylatokban szegény ember általában szegényesen viszonyul olvasmányaihoz is, és azok összetettsége ellen redukcióval (szép nem szép; tetszik nem tetszik stb.), racionalizálással védekezik. A nyitott mű ellen úgy védekezik, hogy lezárja, a töredékes ellen pedig úgy, hogy lekerekíti a kiegészítendőt. Leragad a részleteknél, vagy pedig egy kerek sémába préseli a bonyolult töredéket.
Az olvasás ontológiája
A kultúra nem valami létminimumpótlék, hanem szükséges állapot a létezéshez, szöveggé alakított világ. A különböző kultúrák pedig, ugyanannak a szövegnek a megfejtései, s ebben az értelemben az emberi élet nemcsak szakadatlan létezés, hanem szakadatlan olvasás is. A szövegnek alkotói és olvasói is vagyunk. Létezni tehát egyrészt annyit jelent, hogy jelen lenni, vagyis egy önmagunknál fontosabbat helyettesítünk. A töredékekben mint pl. Örkény Trilla című novellája, egyszerre lehet jelen a távol eső területek sokasága. A töredék olyan, mint az élet: valahol kezdetét veszi, s egyszer csak vége szakad. A művészi töredék megkezdett ívei a teljesség felé hosszabbíthatók meg. A torzó a Szépségre emlékezetet, arra szólít fel, hogy változtassuk meg életünket, vagyis egészítsük ki töredékességünket. Minden történet része ugyanannak a történetnek, ezért van esélye az olvasónak: olvasásra, katarzisra, teljességre. Örkény töredéke elhallgatással végződik, ezzel egészül ki. Ebben a csendben - a lét csendjében, abból merítve, attól bátorodva - szólal meg az olvasó, amikor értékel és értelmez, és ebben a csendben némul el, s válik alázatos társszerzőjévé a Lét titkai körül foglalatoskodó alkotónak.
1. A művészet-, irodalom- és művelődésszociológia és olvasásszociológia fogalomtára, tartalmi megközelítése
Az olvasással, mint társadalmi jelenséggel foglalkozó olvasásszociológia a ma még meglehetős bizonytalansággal körvonalazható szociológiai szaktudományok közé tartozik. E bizonytalanság legfőbb oka, hogy több szociológiai és más társadalomtudományi ágazat metszéspontján, ill. azok átfedésével jött létre. Az olvasó-olvasás problematika mint közös téma, összeköti az olvasáslélektannal és az olvasáspedagógiával; az írás-olvasás mint sajátos közlésmód, a kommunikációelméletnek és a szemiotikának is tárgya. Az olvasásszociológia érintkezik az intézményszociológiával is, amennyiben az olvasmányközvetítő és olvasáspedagógiai intézmények működésével, hatásfokával foglalkozik. Legszorosabb kapcsolat azonban a szellemi javak társadalmi elosztását és elsajátítását vizsgáló művelődésszociológiához, (->kultúrszociológia) valamint az alkotó-mű- befogadás problémakör társadalmi jelenségeivel foglalkozó művészetszociológiához (-> irodalomszociológia) fűzi. Úgy is mondhatnánk, hogy az olvasásszociológia elsősorban a művelődés-és művészetszociológia (az utóbbin belül főként az irodalomszociológia) olvasással-olvasmányokkal kapcsolatos kérdésfeltevéseit, megállapításait szervezi sajátos egységbe. Ha az olvasásszociológia- amint ez gyakran megtörténik- irodalmi művek olvasását, befogadását, vagy az irodalmi ízlés társadalmi eloszlását választja vizsgálata tárgyául, termékeny és bonyolult kapcsolatba kerül az esztétikával, ill. az esztétikai érték kérdésével is. Az irodalmi műalkotás és a társadalom kapcsolata mind az esztétikának, mind az olvasás- (és irodalom-) szociológiának tárgya lehet, de amíg az előbbit főként a mű esztétikai struktúrája érdekli és a társadalmi környezet csak annyiban, amennyiben magyarázatot jelent a műre, addig az utóbbi a társadalmi problematikát állítja előtérbe, s számára a közönséggel szembesülő műalkotás milyensége, esztétikai értékessége, illetve értéktelensége a társadalmi jelenségek hívebb megismeréséhez és feltárásához nyújt információt.
Az olvasásszociológia elvileg mindenfajta (társadalmi jelentéssel bíró) olvasási tevékenységgel, de kiemelten a sajtó- és könyvolvasással foglalkozik. (Ezért ma még keveset tudunk az emberek köznapi írásos- olvasásos kommunikációs tevékenységéről, így pl. a levelezési szokásokról.) Főbb kérdésfeltevéseit- Berelson gondolatát kiegészítve- így foglalhatnánk össze: ki, mennyit, milyen forrásból, mit, miért és hogyan olvas. Az e kérdésekre adott válaszok együttvéve a tágabb értelembe vett olvasási szokások társadalmilag tipikus formáit állítják elénk. Ezen belül helyet kapnak az olvasás mennyiségi (gyakorisági) jellemzői (beleértve a nem olvasás kérdését); az olvasmányokról való értesülés, az olvasmánybeszerzés jelenségei (így a vásárlási és a könyvtárhasználati szokások); az olvasói érdeklődésnek (az olvasmányok különböző típusai szerint adódó) főbb irányai, az olvasmányanyag és az irodalmi ízlés rétegspecifikus struktúrája épp úgy, mint az olvasási indítékok, valamint- a „hogyan olvas” kérdésre adott válaszként – az olvasmányok különböző szintű, fajtájú befogadásának, értelmezésének problematikája.
Az olvasási szokásokat a szociológia két síkon vizsgálhatja.
1. A társadalmi determinánsok oldaláról kutathatja az olvasás tényét, mennyiségét, milyenségét, minőségét, az olvasmányközvetítő intézmények igénybevételét stb. meghatározó- befolyásoló társadalmi- demográfiai tényezők rendszerét, „működési” mechanizmusát.
2. A társadalmi lét totalitása oldaláról pedig azt a kérdést, hogy az olvasásnak milyen szerep jut a társadalom életében: a tevékenységrendszerben, a szabadidő-szerkezetben, az életmódban és az értékrendben; hogy milyen az olvasás, a könyv presztízse egy társadalomban, hogy milyen vélekedések, képzetek élnek róla az egyes társadalmi rétegekben.
2. Az esztétikai és irodalomszociológiai felfogás viszonya az alkotótól a befogadóig
Az olvasás esztétikai problémáinak megközelítésekor abból a tényből kell kiindulnunk, hogy az írott szöveg a maga látható formájában csak nyomdatechnikai vagy kalligráfiai, ill. könyvművészeti értelemben hordoz esztétikai minőségeket vagy olyan esetekben, amikor sajátos íráskép a szöveg tartalmát befolyásolja. A voltaképpeni irodalmi élmény azonban csak az írásjelek elolvasása, a szöveg megértése nyomán a belső képlátás és belső beszéd útján, a fantáziánkban alakul ki a maga teljességében. Ez az élmény pedig minden esetben teljesebb-több, mint a szöveg szavainak jelentése, mert minden művészi műre jellemző meghatározatlan tárgyiasság által rögzítetlenül hagyott kitöltetlen helyeket fantáziánk kitölti. E fantáziaműködés azonban egyfelől korról-korra változó ->formanyelvek művészeti ->kódjai által vezérelt, másfelől pedig az olvasó –adott esetben pillanatnyi hangulatállapota által meghatározott- szubjektivitása is befolyásolja; ebből adódik az a visszakérdezés, létezik-e az irodalmi műnek egyetlen igazi, tartalmát a maga teljességében feltáró olvasata, vagy padig csak különböző, egyaránt jogosult olvasatai vannak.
Irodalomesztétika: Az általános esztétikának specifikusan irodalmi művekkel foglalkozó ága, területe: az irodalmi alkotásoknak mint művészi produktumok egy fajtájának, ill. formájának a mibenlétére vonatkozó általános nézeteknek (tudományos megállapításoknak, föltételezéseknek, elképzeléseknek) a rendszere.
Az „irodalomesztétika” megjelölésnek – hasonlatosan az „esztétiká”-hoz – valójában szűkebb és tágabb használata is van. Az előbbi értelemben a ténylegesen kidolgozott – tehát széles körű, elmélyült vizsgálatokra alapozott, a vizsgálatokból adódó elméleti kérdések fontosabbjának zömére logikus választ adó-kereső – lényegében egységes gondolatrendszerek (pl. Hegel műve) nevezhetők irodalomesztétikának, az utóbbi. Lazább értelmezés szerint viszont az irodalmi művek mibenlétének legáltalánosabb kérdéseiben való igényesebb gondolati szinten mozgó elvi állásfoglalások is (pl. Baudelaire esztétikai munkássága, esetleg egy művészi irányzat programjában formát kapó esztétikai vélekedés, ill. kinyilatkoztatás az irodalmi művek mibenlétét illetően). Valójában csaknem minden jelentősebb alkotónak megvan a maga többé-kevésbé egyéni, részben vagy egészben leírt „esztétikája”. Leggyakoribbak a kettő közötti átmenetek, ezért természetesen nem vonható a szűkebb és tágabb értelmezés közé éles határ.
Az első igazi irodalomesztétikai kérdésfölvetésre Arisztotelész bukkant: a cselekményes (epikai és drámai) műveknek azt a tulajdonságát kereste, amely ezeknek pozitív esztétikai hatását előidézi, s ezt a cselekmény egységében találta meg. Álláspontja szerint a szerkezetileg egységes irodalmi művek a valóság látszatát keltve a lélekben ugyanolyan szenvedélyeket váltanak ki, mint amilyeneket ábrázolnak, vagyis mint amilyennek a látszatát keltik. Ezek a szenvedélyek „kitisztulnak” a lélekből (katarzis); a tőlük való megszabadulás gyönyört okoz, kellemes. Ez a miméziselmélet tehát az esztétikai utánzás eredményességét abban látja, hogy a mű vagy általában az esztétikai tárgy az emberi lélekre ugyanolyan hatást tegyen, mint az ábrázolt vagy példázott valóság; e nélkül a hatásazonosság nélkül a valóság és az utánzat legtökéletesebb egymás közti megfelelése sem lesz esztétikai hatású.
Irodalomszociológia: Az irodalomszociológia a legbizonytalanabbul definiált és a legkevésbé körülhatárolt szociológiai szakágak közé tartozik, két okból: a, ellentétben a szociológia többi ágával (pl. a szervezetek, a család, a csoport, a munka stb. szociológiájával) az irodalom társadalmi meghatározottságával és szerepével foglalkozó elmélet egyidős az európai kultúrával, Arisztotelész Poétikájával kezdődik; b, ellentétben a fenti ágakkal, még ma sincsenek szabatosan rögzítve a mai szociológia fogalmi és módszertani előfeltevései értelmében vett kutatási kritériumai, sem tárgya, sem vizsgálati céljai, sem vizsgálati lehetőségei és egzakt módszerei tekintetében.
Ha megkíséreljük a művészetszociológia legtágabb körébe tartozó kérdésfeltevéseket és irányzatokat osztályozni, mindenekelőtt három szférát különböztethetünk meg: az esztétikumnak, a művészi teremtő tevékenység eredményének a létrehozó társadalomhoz való viszonyával (társadalmi determináltságával és a társadalmat tükröző természetével) foglalkozó vizsgálódásokat; magának a művészi teremtő tevékenységnek (alkotás) mint társadalmilag meghatározott viselkedésmódnak, pozíciónak vagy szerepnek a kutatását; végül a művészi teremtő tevékenység eredményének a befogadó társadalomhoz való viszonyát illető kérdésfeltevéseket; a művészet jelenségét az alkotástól a befogadásig mint társadalmi eseményrendszert, mint „totális társadalmi tényt” szemlélő kutatási irányt (ide sorolhatjuk a közönség- vagy befogadásszociológiát is).
3 ??. A művelődés-, irodalom- és művelődésszociológia kutatási területei: út az alkotótól a befogadóig (Alkotó-mű-közvetítés-befogadás)
Minden irodalmi jelenség írókat, könyveket és olvasókat, vagy általánosabban kifejezve, alkotókat, műveket és közönséget tételez fel. Olyan csereláncolatokat hoz létre, mely a művészettől, a technológiától és a kereskedelemtől egyaránt függő, rendkívül bonyolult gépezet segítségével egyéneket fűz egy többé-kevésbé névtelen, de körülhatárolható közösséghez. Az alkotók lélektani, erkölcsi, filozófiai, értelmezési problémákat, a művek esztétikai, stiláris, nyelvi, formai problémákat, végül a közönség mint közösség történeti, politikai, társadalmi, sőt gazdasági jellegű problémákat vetnek fel a kapcsolatlánc minden pontján = az irodalmi jelenséget legalább három oldalról lehet megközelíteni. A II. Világháború előtti években a szociológia mint tudományág fokozatosan önállósult, az irodalommal azonban nem foglalkozott. Az 1940-es évek végén, 50-es évek elején Henri Peyre „Irodalmi generációk” (1948) című műve, valamint Guy Michaud „Bevezetés az irodalomtudományba” (1950) című könyve veti föl egy, a mai értelemben vett irodalomszociológia gondolatát. Jelentős még az UNESCO szerepe is abban, hogy a különböző részlegei által készített, az irodalom kollektív megjelenési formáira vonatkozó felmérések alapján az eddig hozzáférhetetlen ismereteknek is a birtokába lehet jutni.
Az olvasásszociológia az olvasóval, olvasmánnyal, olvasattal, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik. Elsősorban azt kell feldolgoznia, amit az átfogó társadalmi helyzetek íróra és olvasóra gyakorolt befolyásáról tudni lehet. Az olvasó – olvasás problematika összeköti az olvasáslélektannal és az olvasáspedagógiával, de legszorosabb a kapcsolata a művelődés- és kultúrszociológiához, amelyek a szellemi javak társadalmi elosztását és elsajátítását vizsgálják, illetve alkotó – mű – befogadó társadalmi jelenségeivel foglalkozó műveket – (irodalom) szociológiával. Az olvasásszociológia elsősorban a művelődés- és művészetszociológia (főként az irodalomszociológia) olvasással/olvasmányokkal kapcsolatos kérdésfeltevéseit, megállapításait szervezi sajátos egységbe.
Az irodalmi műalkotás mind az esztétikának, mind az olvasásszociológiának tárgya lehet. Az érték mindig a vizsgálat terepét képező embercsoport számára érték. A szociológiai értékfogalom szubjektív, ezzel szemben a műalkotás értéke objektív – a művészi érték benne rejlik magában a műalkotásban. Másik ellentmondás: az irodalomszociológia azt vizsgálja, hogy a fizikai és társadalmi időben és térben definiált embercsoport számára milyen esztétikai értékek, milyen szociológiai értékek léteznek, de az esztétikai értéket előbb definiálni kell – annak az értelmiségi közegnek a pillanatnyilag érvényes értékrendjéhez igazodik, amelybe a szociológusok is tartoznak.
Művelődésszociológia = kultúrszociológia: a társadalom életének legtágabb értelemben vett kulturális folyamatait vizsgálja szociológiai szemszögből a szociológia módszereivel, de nem foglalkozik az alkotás folyamatával, így ebben az értelemben szűkebb, mint a művelődés- ill. az irodalomszociológia. Azt kutatja, hogy az adott történelmi pillanatban és adott struktúrában a társadalom rendelkezésére álló információs tömeg hogyan realizálódik, hogy válik az adott társadalom birtokává. A kultúrszociológia a tudásanyagok szerkezetét és tartalmát, másfelől ezeknek az anyagoknak embercsoportok általi birtoklási módját vizsgálja.
A művelődésszociológia témáit általában három dimenzióban közelítik meg:
Az első lehetőség a tartalom vizsgálata, illetőleg az alkotás vizsgálata művészetben és tudományban, ezzel szoros összefüggésben az alkotók társadalmi helyének és szerepének elemzése (művészeteknél a tartalom vizsgálata a mű vizsgálata; a tudományokban a tudomány állapotának a vizsgálata/ill. a tudomány állapotát meghatározó társadalmi tényezőké; közlőrendszereknél a tananyag ill. a közölt műveltséganyag tartalmának vizsgálata). Eltérő társadalmi rendszerekben és eltérő korokban hogyan változik az adott iskolarendszer tananyaga, hogyan változik a tömegközlési eszközök ismeretanyaga.
Második megközelítési lehetőség: a műveltség, a kultúra közvetítésének kérdése. A közvetítés intézmény jellegű (iskola, család, művelődési otthon), vagy eszköz jellegű (újság, TV stb.). A közvetítés szociológiai vizsgálatának egyik kérdésfeltevése: a közvetítőrendszerek milyen értékek és normák szerint szelektálnak, gyakorolnak kritikát a világ, a történelem felhalmozott ismeretanyagainak, kultúrájának terjesztése közben. Másik lehetséges kérdésfeltevés: a közvetítést végrehajtó intézmények és eszközök jellege és rendszere, a közvetítés irányításának és a közvetítőrendszerek társadalmi hatásmechanizmusának problémái.
Harmadik megközelítés: a műveltséget/kultúrát befogadók vizsgálata a műveltséganyag területe, mennyisége és milyensége, hatása oldaláról.
A művelődésszociológia általános kérdésfeltevései:
1. Mit tekint valamely társadalom műveltségnek, melyek a benne uralkodó megfogalmazott eszmei követelmények és normák a tekintetben, hogy különböző osztályai, rétegei, foglalkozási csoportjai milyen struktúrájú és színvonalú ismeretekkel rendelkeznek, ezek a globális nézetek hogyan differenciálódnak.
2. Milyen a társadalom egészének és egy-egy rétegének műveltségi struktúrája a valóságban, ebből következőleg milyen feszültség van a társadalomnak önmagával szemben szabott követelményrendszere és a valóság között, hogyan racionalizálja a társadalom ezt a feszültséget.
3. Hogyan differenciálódik a társadalom valóságos műveltsége osztályonként, rétegenként, csoportonként, részint strukturálisan, azaz minőségi összetételét tekintve, részint nívóban, mélységben, stb.
A művelődésszociológia tehát egyfelől tudásanyagok szerkezetét és tartalmát, másfelől ezeknek az anyagoknak embercsoportok általi birtoklási módját vizsgálja, egyszerre alkalmazza a szervezetszociológia, a tudásszociológia, a tartalomelemzés, a kommunikáció-szociológia és a közönség- vagy befogadásszociológia szempontjait, eljárásait és módszereit = a „szellemi javakat” és azok „fogyasztását” vizsgálja.
A legbizonytalanabbul definiált és a legkevésbé körülhatárolt szociológiai szakágak közé tartozik, ma sem válik el világosan sem az általános művészetfilozófiától, sem az esztétikának azoktól az irányzataitól, amelyek szem előtt tartják a művészet társadalmi meghatározottságát és funkcionalitását.
Mind a művelődésszociológia, mind a művészetszociológia legfőbb tárgyköreit az „alkotó-mű-közvetítés-befogadás” láncolat egyes elemeiben, illetve magában e láncolatban fedezheti föl (de: az alkotó inkább a művészetszociológia, a közvetítőrendszer pedig főként a művelődésszociológia érdeklődési körébe tartozik). Azt, hogy az ember mit képes befogadni a művészet világából, az határozza meg, hogy mit képes megalkotni.
Az olvasásszociológia az irodalmi mű társadalmi problematikáját állítja előtérbe, számára a közönséggel szembekerülő műalkotás milyensége, esztétikai értékessége ill. értéktelensége a társadalmi jelenségek hívebb megismeréséhez és feltárásához nyújt információt. Elsősorban a művelődés- és művészetszociológia (főleg irodalomszociológia) olvasással–könyvvel kapcsolatos kérdésfeltevéseit, megállapításait gyűjti egybe. Olvasás ill. könyvszociológia = sajátos területre alkalmazott művészet- és művelődésszociológia.
Az olvasásszociológia kiemelten foglalkozik a sajtó- és könyvolvasással, de részterülete a könyvszociológia is, amely viszont nem foglalkozik a sajtóolvasással, viszont a könyvolvasáson túl a könyvek előállításának, választékának, beszerzési módjának stb. társadalmi vonatkozásai is beleférnek.
Főbb kérdésfeltevései:
ki, mennyit, milyen forrásból, mit, miért, és hogyan olvas – a kérdésekre adott válaszok a tágabb értelemben vett olvasási szokások társadalmilag tipikus formáit elérik.
- olvasás mennyiségi jellemzői
- olvasmányokról való értesülés
- olvasmánybeszerzés jelentősége (vásárlási és könyvtárhasználati szokások)
- olvasói érdeklődés főbb irányai
- az olvasmányanyag és az irodalmi ízlés rétegspecifikus struktúrája
(milyen típusú irodalmi művek, milyen színvonalon, milyen tartalommal)
- olvasási indítékok
- köz- és egyetemi könyvtárak olvasószáma, olvasottság mértéke a hadseregben és a kórházakban – ezek hogyan alakulnak a társadalmi viszonyok változásával.
Az olvasás motivációs rendszere, valamint a műbefogadási folyamat hogyanja („hogyan olvas” kérdésre adott válasz) épp annyira pszichológiai, mint szociológiai vizsgálat tárgya. Szociológiai nézőpont: a jelenségek társadalmi meghatározóit, társadalmilag tipikus formáit állítja előtérbe. Mit tudunk mennyiségi és minőségi szempontból az irodalom és az egyéb tömegkommunikációs formák fogyasztásának viszonyáról?
Olvasási módok: aktív, passzív, hideg – távolságtartó, azonosító – beleélő, feszültségoldást kereső, szellemi munkavégzést vállaló
- ki, mikor, hol, milyen körülmények között szeret ill. szokott olvasni = szűkebb értelemben vett olvasási szokások.
Az olvasásszociológia két síkon vizsgálódik:
1) A társadalmi determinánsok oldaláról kutathatja az olvasás tényét, mennyiségét, milyenségét, minőségét, az olvasmányközvetítő intézmények igénybevételét meghatározó/ befolyásoló társadalmi/demográfiai tényezők rendszerét, működési mechanizmusát.
2) A társadalmi lét totalitása oldaláról pedig, hogy az olvasásnak milyen szerep jut a társadalmi életben, tevékenységrendszerében, a szabadidő-szerkezetben, az életmódban és az értékrendben, hogy milyen az olvasás, a könyv presztízse egy társadalomban.
A befogadásvizsgálatokat már nem a különböző rétegek olvasási kedvének és olvasmány-választásának alakulása érdekli, hanem az olvasás alapossága, mélysége, és a véleményalkotás megfogalmazott és megfogalmazatlan szempontjai is.
Alkotás – szerep = íróknak, költőknek ( a művelődési tevékenység hordozóinak) társadalmi helyzetével kapcsolatos problémák ® a művészet és irodalom társadalmi története / a művek helyzetének történeti szociológiája.
- milyen társadalmi közegből kerülnek ki a művészek
- milyen az anyagi helyzetük
- mennyiben képeznek társadalmi csoportot
- milyen a presztízsük, társadalmi státuszuk
- a társadalom milyen feltételek mellett, milyen formában veszi ás alkotásaikat
- milyen különbségek vannak mindezekben a vonatkozásokban a különböző művészeti ágak művelői között.
A művészet jelensége: az alkotótól a befogadóig – az irodalom mint társadalmi tény, mint szociális esemény, mint emberi viselkedési, érintkezési és csereforma jelenik meg.
- a művet közvetlenül létrehozó
- társadalmilag kodifikáló, hozzáférhetővé tévő
- társadalmi hatásként realizáló
folyamatok összessége.
Problémafelvetés dimenziói:
1. Kik az „irodalomnak” a szereplői? (író, könyvkiadó, könyvkereskedő, olvasó)
2. Hogyan definiálja valamely társadalom, hogy mi az „irodalom”?
- miben látja az irodalom rendeltetését
- mik az elvárásai az irodalommal szemben
- mit tekint művészileg értékesnek
- kire bízza az értékesség elbírálását.
3. A társadalomnak az irodalommal szembeni elvárásai hogyan, milyen alapelvek szerint, milyen elvi és szerkezeti formák között érvényesülnek?
4. Hogyan hat az irodalom ?
- milyen természetű a hatása
(politikai – magyar líra a Bach korszakban
reakciót keltő – amerikai burleszk
kollektív rituális hatás – beatnemzedék irodalma)
- eljut-e az „üzenet” a címzettekhez
- a művek fogadtatása milyen társadalmi folyamatok alakjában hat vissza az írókra
Az irodalomszociológiának az irodalom társadalmon belüli létezésének teljes folyamatát kell szociológiai szinten megragadni – a folyamat csak különböző dimenziókban közelíthető meg:
1. irodalom-, zene-, film-, képzőművészetszociológia
2. olvasás-, mozi-, színház-, hangversenyszociológia
3. alkotás- és befogadásszociológia
4. a közvetítés (a kritika és terjesztés) szociológiája
5. médiumszociológia
Az irodalom és a társadalmi rendszer viszonyának vizsgálata
Első feladat: megtalálni az irodalom helyét a társadalom funkcionális rendszerében, ezen belül is a társadalom rétegstrukturális rendszerében. A primitív társadalmakban (de néhány kulturálisan fejlett társadalomban is) az irodalom az egyéb társadalmi kifejezési formák szerves része. A kultikus és vallási szertartások között nincs önálló szerepe, maga is a kultikus és vallási intézményekhez tartozik (pl.: törzsi énekek, korai görög tragédiák, középkori misztériumjátékok). A polgári világban az irodalom világosan elkülönül a többi kulturális tevékenységtől, egy sor különleges feladatot vállal magára: korai romantika idején kiábrándult csoportok menekülését szolgálja, vagy jelenleg a szórakoztató irodalom jelenségei is ezt mutatják. De az irodalom ideológiai eszközzé is válhat, ha egy meghatározott uralmi rendszer szolgálatába szegül, és hozzájárul a rendszer nevelési céljainak megvalósításához (ld. pl. abszolutizmus korának spanyol és francia drámaíróit).
További feladat az irodalmi formák vizsgálata. Ennek a kutatási anyagnak a segítségével bepillantást nyerhetünk a társadalmi összefüggésekbe – az epikus és lírai művészet, a dráma és a regény egyaránt sajátos viszonyban van a az ember társadalmi sorsával.
Az író helye a társadalomban
Az alkotó író az önmagában vett értelmiségi. Az objektív forrásanyag számára nem más, mint az összefüggések hatalmas tárháza, amelyből egyéni módon, a maga különös esztétikai céljainak megfelelően merít, ily módon az intellektuális magatartás prototípusát testesíti meg. Az író szubjektív alkata szempontjából profetikus, misszionárius, szórakoztatásra törekvő, szigorúan artisztikus, politikus, és kizárólag pénzszerzésre beállított típusokkal találkozunk. Az objektív oldalon a presztízs és a jövedelem forrásait kell kutatnunk, továbbá az intézményesített társadalmi kontroll nyomását, függetlenül attól, hogy ez látható formában vagy személytelenül fejti ki hatását, végül azt a befolyást, amelyet a technika és a piaci mechanizmusok gyakorolnak az íróra. Különös figyelmet érdemel az alkotásra való ösztönzés formája és az irodalmi művek elterjedése csakúgy, mint a társadalmi, gazdasági és kulturális helyzet, amelyben a különböző történelmi korok írói alkottak. Számos könyv és tanulmány született már arról, hogyan viszonyult valamely állam valamely írója az államhoz, társadalomhoz, társadalmi jelenségekhez, de egy szociológusnak a feladatkörébe beletartozik az is, hogy az állami és társadalmi folyamatoktól távol eső irodalmi témák és motívumok társadalmi tartalmait is megvizsgálja. Az irodalomszociológusok feladata az, hogy a költészet képzeletbeli alakjait összefüggésbe hozzák a sajátos történelmi helyzettel, amelyből származnak, s ily módon az irodalmi hermeneutikát a tudásszociológia részévé tegyék. A témák és stilisztikai eszközök egyéni hasonlóságát bizonyos értelemben társadalmi hasonlósággá kell alakítaniuk.
Ha az irodalomszociológus azt akarja elérni, hogy a modern tömegkommunikáció kutatási területén felfigyeljenek rá, kutatási programot kell összeállítania, mely tartalmazza az e területen felmerülő kérdéseket, s amely egyidejűleg a tömegkommunikáció egyéb területein elért tudományos eredményeket is figyelembe veszi. Ehhez a kutatási témakörök:
1. a tartalom funkcionális elemzése. Ha arról akarunk ismereteket szerezni, hogy egy meghatározott történelmi pillanatban levő ember milyen igényeket támaszt a tömegirodalommal szemben, mindenekelőtt e művek tartalmáról kell pontos ismeretekkel rendelkeznünk. Mennyiségi és minőségi szempontból is alaposan számba kell venni a tömegirodalom termékeinek tartalmát, közben állandóan összehasonlításokat kell tennünk, anyaggyűjtést pedig a korai XIX. századtól kezdve végzünk.
2. írói magatartás. Különbséget kell tennünk a között, amit az olvasó az irodalmi művekben keres, s a között, amit a szerző ezenkívül közöl, anélkül, hogy az olvasó ennek tudatában lenne. Minden író hatást gyakorol azáltal, hogy bizonyos „üzeneteket” ad tovább, amelyek saját személyiségét és problémáit tükrözik vissza.
3. kulturális örökség. A tömegkultúra társadalmi tartalmainak vizsgálatánál felbukkannak olyan periférikus jelenségek, mint pl. a képregények, ill. néhány más termék, amelyben a felnőttek és a gyerekek egyaránt örömüket lelik. Ha ezt az anyagot a hagyományos polgári irodalom ideológiai és emocionális tartalmával hasonlítjuk össze, még világosabban felismerhető a modern olvasó helyzetének kettőssége: vagy arra kényszerül, hogy elsajátítsa az alkalmazkodás és konformizmus mechanizmusait, vagy álmodozni kezd egy boldogabb, bár elérhetetlen és történelmileg lehetetlen életstílusról.
4. a társadalmi helyzet szerepe.
4. Az olvasás helye és szerepe: olvasás, audiovizualitás és informatika viszonya
(Fordulópont 8. szám – Sonnevend Péter Olvasás a kilencvenes években)
K. Drotner szakmai folyóiratban ismerteti egy dániai felmérés hozadékát, egyben utal a nyugat-európai összefogással, összesen 12 országban elvégzett vizsgálatokra a „Gyerekek és fiatalok egy változó média-világban” elnevezésű kutatás keretében.
A felmérések a kommunikációs, szociálpszichológus, médiakutató stb. szakembereknek köszönhetően valódi interdiszciplináris alapokra épültek. A nemzedéki háló a 6-17 (esetenként 6-18) éves gyerekek és fiatalok széles értelemben vett médiahasználatára terjedt ki. Ezen belül a legtöbbször előforduló médiák: könyv, képregény, újság, képeslap, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet. A használat behatóan vizsgált megnyilvánulásai: van-e és mennyire van jelen a vizsgált személyek családjában illetve a saját (háló)szobában az adott média, továbbá milyen mértékben veszik igénybe, s végül: mennyi időt fordítanak az egyes médiák használatára.
Annak ellenére, hogy vannak egyes médiák tekintetében meglepő hozzáférési különbségek az egyes vizsgált nyugat-európai országok vonatkozásában – például Hollandia háztartásainak 94%-a kábeltelevíziós kapcsolattal (következésképp minimum 20 csatornás választékkal) rendelkezik, addig Nagy-Britanniában ez az arány csupán 7%-os, amit a szatellitkapcsolat növel ugyan további 18%-kal (következésképpen az angliai háztartások többsége csupán földi átjátszó rendszerekhez kapcsolódik, s így maximum öt programból választhat) – a nemzetközi összevetés nem válik lehetetlenné vagy megalapozatlanná.
Az egyes összefoglalásoknak már a címe is „régi” és „új” médiákról beszél, előbbiek közé a nyomtatott formákat sorolva. Általánosságban leszögezhetjük, hogy a személyi számítógép megjelenése és széleskörű elterjedése nyomán és/vagy következtében – legáltalánosabb szinten - az állapítható meg, hogy a médiahasználatra fordított idő drámaian megnőtt – miközben természetesen a belső arányok is jelentős módosuláson mennek keresztül.
Az utóbbi évtized ilyen módon jelentős átalakulást hozott: a korábbi írásos-nyomtatot kultúrahordozók relatív jelentősége csökken, miközben a fiatalok egyre inkább a vizuális-digitális eszközök természetes birtokosaiként – és bizonyos mértékig rabjaiként – jelennek meg. Ebből sok-sok minden következik az iskola és a könyvtár szerepét vizsgálva. Ma még inkább az a benyomás a gyerekek és fiatalok körében, hogy az iskola a kötelező és unalmasabb írásos-nyomtatott médiákat diktálja, míg valójában számukra a szabadidős médiák – videótól és tévétől a komputerig, Internetig – színesek, izgalmasak, lebilincselők.
A 15-16 évesek 47%-a használja a könyvtárban az internetet, ami igen figyelemreméltó arány. Meg az is, hogy a társadalmi-anyagi vonatkozásban nem annyira sikeres családok gyerekei jobban élnek az ilyen könyvtári lehetőséggel, mint a vagyonosabbak – hisz utóbbiak otthon is hozzájut(hat)nak e lehetőséghez. Itt tehát a könyvtár egyfajta esélyegyenlőséget ígér.
A bibliógráfia
A bibliográfia A bibliográfia - mint műfaj A bibliográfia könyvek, cikkek, dokumentumok rendszerező jegyzéke. Számbaveszi a dokumentumokat, információkat közöl róluk, rendszerbe foglalja őket, biztosítja az ismeretek visszakeresését. A bibliográfiák leírják, feltárják és közvetítik a hatalmas információmennyiséget. Nélkülük a szellemi termékeket, az egyes szakterületek tudományos irodalmát sem átlátni, sem hasznosítani nem lehetne. A bibliográfiák - a valamennyi tudományterületet átfogó nemzeti bibliográfiáktól, az egyes szakterületek irodalmára összpontosító nemzetközi adatbázisokon keresztül, a tanulmányok hivatkozási apparátusában megjelenő rejtett bibliográfiákig - változatos formában és műfajokban jelennek meg kötetben, mikrofilmen, elektronikus hordozókon (CD-, DVD-ROM, hálózati számítógépes adatbázisok). A különféle rendezési elvek és jellemzők szerint lehetnek: - a számbavétel idejének szempontjából: kurrens és retrospektív - tartalmi szempontból: általános- és szakbibliográfia - nemzeti jellegtől függően: nemzeti- és patriotika - dokumentumtípustól függően: könyv-, sajtó-, cikkbibliográfia; diszkográfia, filmográfia, kartográfia stb. - a feldolgozás teljessége szerint: teljes és válogató - tartalmi feltárás mélysége szerint: regisztratív (csak a legfontosabb bibliográfiai adatokat rögzítő) és magyarázatos (annotált) - a felhasználás célját tekintve: tudományos, ajánló, kereskedelmi, szakterületi, helyismereti. A nemzeti bibliográfia A nemzeti bibliográfia egy adott ország (nemzet) dokumentumainak, szellemi alkotásainak teljes és rendszeres leírását tartalmazza. Különféle szempontok szerint csoportosíthatók: a) Területi („nemzeti impresszumú” kiadványoké vagy szűkebb földrajzi térséget átfogó, regionális bibliográfia). A „területi” elv köré szerveződnek a „nemzeti” bibliográfiák: az egyes országok a saját területükön megjelent kiadványokat veszik számba. b) Nyelvi (az adott ország nyelvén vagy nyelvein megjelet kiadványok) c) Személyi (az adott országhoz, nemzethez, nemzetiségekhez tartozó személyek művei – vagy bárhol élő egy nemzethez tartozó személyek művei) d) Tartalmi (az adott országra, népre, történelmére, kultúrájára vonatkozó irodalom) A Magyar Nemzeti Bibliográfia közreadója, gondozója az Országos Széchényi Könyvtár. A nemzeti könyvtárak katalógusai tulajdonképpen tartalmazzák az adott ország kurrens nemzeti bibliográfiáját is. Európai nemzeti könyvtárak http://www.kb.nl/gabriel/index.html Nemzeti könyvtárak a világban http://www.ifla.org/II/natlibs.htm Több jelentős nemzeti könyvtárban is keres egyidejúleg a Karlsruhe-i egyetem virtuális katalógusa http://www.ubka.uni-karlsruhe.de/kvk.html Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (Universal Bibliographic Control, UBC) Nemzetközi törekvés, amely célja a világon megjelent kiadványok számbavétele, az információk közzététele, terjesztése, kereshetősége. A Nemzeti Bibliográfiai Világkonferencia állásfoglalása szerint a nemzeti bibliográfiák alapfeladata számbavenni a saját országuk területén megjelent dokumentumokat. A nemzeti bibliográfiák végső soron egy egységes egyetemes információs rendszert képezhetnek. Ennek segítségével az emberiség szellemi értékei egyrészt áthagyományozódhatnak az utókorra, másrészt ez biztosítja a tudomány, a kutatás, az oktatás és művelődés információs ellátását. A bibliográfiai számbavétel során dokumentumok legjellemzőbb adatait (szerző, cím, kiadási adatok, terjedelem, sorozati adatok, nemzetközi azonosítószámok) rögzítik, elkészülnek a bibliográfiai leírások, bibliográfiai tételek, adatbázis esetén adatmezőkre tagolt rekordok. A leírásokat formailag a nemzetközi szabályoknek megfelelően (International Standard Bibliographic Description, ISBD) egységesítik . Az ISBD szabályok lehetővé teszik, hogy a különféle bibliográfiákban, katalógusokban az egyes adatelemeket a nyelv megértése nélkül is értelmezni lehessen. A bibliográfiai tételek (rekordok) a rendezés és a keresés szempontjából nélkülözhetetlen besorolási adatokat (személynevek, testületek nevei, rendezvénynevek, eredeti címek stb.) is tartalmaznak. A tartalom szerinti kerersést tárgyszó- vagy más jelölőrendszerek (Egyetemes Tizedes Osztályozás, ETO) segítik. A bibliográfiai formátum A dokumentumleírásban az adatelemeket egyezményes jelek jelölik, ezek megelőzik az adatot. A leggyakoribb jelek: . – Adatcsoportok elválasztása : alcím ; többedik adat (cím – ha több művet tartalmaz egy könyv, szerzőséggel kapcsolatos közlés, kövekező fősorozatcím) = párhuzamos cím : Kiadó , évszám ( ) sorozatcím ; sorozati sorszám Példa a magyar nemzeti bibliográfiából: MNB CD-ROM: Maróth Miklós (1943-) A görög filozófia története / Maróth Miklós. - [Piliscsaba] : PPKE BTK, cop. 2002. - V, 7-575 p. : ill. ; 25 cm. - (Studia classica, ISSN 1585-1109 ; 4.). - Bibliogr.: p. 521-556. ISBN 963-9296-49-X 1(38)(091) HEKTOR adatbázis: http://w3.oszk.hu/hektor.htm Pilinszky János (1921-1981) Művek (vál.) Pilinszky János összes versei / [szerk., a szöveget gond. és az utószót írta Hafner Zoltán]. - 3. jav. kiad. - Budapest : Osiris, 2001 ([Budapest] ; Kalocsa : Osiris : Kaloprint). - 350 p. ; 21 cm. - (Osiris klasszikusok, ISSN 1218-9006) ISBN 963-389-074-8 * kötött : 2200,- Ft (hibás ISBN 963-379-470-6) Mt.: Hafner Zoltán (1965-) (sajtó alá rend.) 894.511-14 A cimkés formátum Adatbázisokban a tétel megjelenítése nem mindig követi a nemzetközi bibliográfiai formátumot, hanem adatsoronként, adatmezőnként ún. cimkés formátumban nézhetők meg a rekordok. Példák: PPKE BTK könyvtára Cím Az Oszmán birodalom története Szerzőségi közlés Matuz József ; [ford. Schweiger István] Kapcsolódó cím Das Osmanische Reich Szerző Matuz József A kiadó neve Akad. K. A kiadás helye Bp. A kiadás éve 1990 ISBN 963-05-5387-2 Terjedelmi adatok 255 p. ; 25 cm Kötési mód kötött Ár 185.00 Nyelv magyar Információhordozó nyomtatott nyelvi anyag Egyedi azonosító jelzet 225.152 [Nem kölcsönözhető, Történelem/OT, Polcon van] Megjegyzések Eredeti cím: Das Osmanische Reich HEKTOR adatbázis: Besorolási adatok (elsődl.): Matuz József (1925-)Das Osmanische Reich (magyar) Főcím és szerzőségi közlés: Az Oszmán Birodalom története / Matuz József / [ford. Schweiger István]. Kiadás, megjelenés, nyomda: Bp. : Akad. K., 1990 (Bp. : Fényszedő Közp. : Akad. Ny.) Terjedelem: 255 p. ; 25 cm ISBN/ISSN: ISBN 963-05-5387-2 kötött : 185,- Ft Tárgykör: *Oszmán Birodalom ETO jelzetek: 949.61956.0 A Magyar Nemzeti Bibliográfiában a könyvek tartalmi feltáráshoz az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerét használják (ETO) (Decimal Classification, DC). Az egységesített besorolási adatok (EBA) (szerzői illetve tárgyi fő- vagy melléktételek) feladata: · Egybegyűjteni o a szerző műveit o a művek különféle (információhordozókon megjelenő) kiadásait · Összekapcsolni a szerző (vagy más) adategységet a bibliográfiai leírással és a többi besorolási tétellel. (Navigálás) · Meghatározza a tétel helyét a betűrendben. A betűrend a dokumentumok listázásának, elhelyezésének alapvető módja. A katalógus a találatok rendezésénél, a könyvtáros a könyvek polcra helyezésénél az ABC sorrendjét követi. A tétel illetve a könyv helyét a rendszó határozza meg. A rendszó az elsődleges szerző nevének első eleme(i), ennek hiányában a cím első szava. Grass, Günter Die Blechtrommel (magyar) A bádogdob / Günter Grass ; [ford. Szíjgyártó László]. - Budapest : Európa, 1999. - 833, [5] p. ; 19 cm. Solženicyn, Aleksandr Isaevič Arhipelag Gulag (magyar) A Gulag szigetvilág, 1918-1956 : szépirodalmi tanulmánykísérlet / Alekszandr Szolzsenyicin ; [ford. Soproni András]. - Budapest : Európa, 1993. - 3 db : ill. ; 20 cm. Nem árt tudni: · Az idegen nevek írásmódja: Családnév, Keresztnév, ld.. Grass, Günter · Az eredendően nem latin írásmódú nevek a nemzetközi transzliterációs szabványok alapján latin betűs formában kerülnek az adatbázisokba. A névalakot ezért tanácsos a "Böngészés" menüben megkeresni, a keresést innen kiindulva elvégezni, ld. Solženicyn, Aleksandr Isaevič. · a mű címe és az azt követő szerzőségre vonatkozó leírás betűhíven követi a könyvön található adatokat, ld. A Gulag szigetvilág, 1918-1956 : szépirodalmi tanulmánykísérlet / Alekszandr Szolzsenyicin... · A kiadás helye, a kiadó névalakja váltakozhat: Bécs – Wien; Magyar Tudományos Akadémia – Hungarian Academy of Sciences · A sorozatokat nemzetközi, nyolc számjegyű azonosító jelöli (ISSN szám, International Standard Serial Number). · A könyvsorozatok nem szabályos időközönként megjelenő kiadványok. · A periodikumok, folyóiratok szabályos időközönként, rendszeresen megjelenő dokumentumfajták. Lapszámok, füzetek, kötetek látnak napvilágot, napi- hetilapok, magazinok, folyóiratok, évkönyvek stb. formájában. A megjelenés időszaka: naponta, hetente, negyédévente, félévente, évente, rendszertelenül. · A könyvek, azaz a művek egyes könyvkiadásai az 1970-es évektől tíz jegyű, négy részre tagolt nemzetközi azonosítószámmal vannak ellátva (ISBN szám, International Standard Book Number). A számcsoportoknak jelentésük van: o 1. számcsoport: nyelvterület vagy ország kódja (0 – USA, Nagy Britannia, 3 – Németország, 963 – Magyarország) o 2. számcsoport: a kiadó kódja: 963-05 Akadémiai Kiadó o 3. és 4. számcsoport: kiadványazonosító és ellenőrző szám. A több kötetes mű tétele készülhet egylépcsős vagy többlécsős leírással. a) Egylépcsős - monografikus leírás Összkötet főcíme / az összkötet szerzőségi adatai. Kötetszám., A kötet főcíme / a kötet szerzőségi adatai. – Többedik kiadás. – Kiadási hely : Kiadó, a kötet terjedelme. – (Sorozati adat) ISBN – összes ISBN – az adott köteté Bibliográfiai hivatkozásban használható egyszerűsített leírással: Proust, Marcel: Az eltűnt idő nyomában. 3., Guermantes-ék. Bratislava : Madách ; Bp. : Európa, 1983. b) Többlépcsős leírás 1. lépcső: az összes kötetre vonatkozó közös adatok Összkötet főcíme / az összkötet szerzőségi adatai. - Kiadás. – Kiadás helye : Kiadó, kötetek száma. – (Sorozati adat) ISBN – összes 2. lépcső: az egyes kötetek leírása Kötetszám, Kötet főcíme / szerzőségi adat. – Megjelenés éve. – Terjedelem. – ( ; Sorozati sorszám) ISBN – kötet Teljes leírás az MNB CD-ROM-ból: Proust, Marcel A la recherche du temps perdu (magyar) Az eltűnt idő nyomában / Marcel Proust ; [ford. és a jegyzeteket írta Gyergyai Albert]. - Bratislava ; Bp. : Madách : Európa, 1983-. - 21 cm. - Regény. - Magyar-csehszlovák közös kiadás ISBN 963-07-3315-3 840-31=945.11 Mt.: Gyergyai Albert (1893-1981) (ford.) Kapcsolata: 591279 Proust, Marcel Le côté de Guermantes (magyar) 3., Guermantes-ék / [... az utószót ... írta Gyergyai Albert] ; [sajtó alá rend. Somló Vera]., 1983. - 735 p. - 1150 ISBN 963-07-3272-6 kötött : magyar ár nélkül 840-31=945.11 Mt.: Gyergyai Albert (1893-1981) (utószó) - Somló Vera (sajtó alá rend.) Kapcsolata: 591353 Ajánlott irodalom: BERKE Barnabásné: A teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 50. évf. 2003. 8. sz. pp. 307-317. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába : [felsőoktatási tankönyv] / szerk. Hargittay Emil. - 2. átd. kiad. - Budapest : Universitas, 1997. DUDÁS Anikó: Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai CD-ROM-on és interneten. – In: Pázmány Campus. 8. évf. 1. szám (2002. január-február) pp. 12–13 Ua. kicsit másképp: Elektronikus információkeresés és irodalomkutatás : az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai CD-ROM-on és interneten. – In: Vajdasági könyvtári hírlevél. 4. évf. 13-14. szám (2002 tavasz-nyár) http://www.kapocs.org.yu/index.php?cont=vkh13-14_00index MURÁNYI Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig. In: Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt., Feltárás és visszakeresés / szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest : Osiris, 2001. pp. 299-375. SZABÓ Sándor: Általános tájékoztatás. 2., A nemzeti bibliográfia : egységes jegyzet. – Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. WOLF Magda: Az XT-től a teljes szövegű szolgáltatásig. In: Könyvtári Figyelő . (2003) 2 : 285-294. (IKER - Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma)
Digitalizálás – állományvédelem – hozzáférhetőség
Poprády Géza http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek9801/poprady.html Digitalizálás – állományvédelem – hozzáférhetőség Néhány évvel azután, hogy az Egyesült Államokban meghirdették az információs szupersztráda kiépítésének programját, örvendetes módon Magyarország is elkezdte építeni a maga információs autópálya rendszerét. A könyvtár, elnevezését megtartva, de a név mögötti jelentéstartalmat folyamatosan bővítve, ma már messze nem (nem csak) az, ami pár száz évvel vagy akár egy-két évtizeddel ezelőtt volt, és a könyvtárosok is igyekeznek megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek az információs társadalom részéről egyre nyilvánvalóbban érik őket. Szakmánk többek között azért is kapott elismerő szavakat a kecskeméti vándorgyűlésen Lengyel Lászlótól, mert alkalmazkodni tudott és tud a változásokhoz, a fejlődéshez. Ebben a forrongó-változó szakmai közegben néha furcsán néznek arra, aki a hagyományos információhordozók megőrzésének fontosságáról beszél digitalizálódó világunkban vagy például nem a szkennelést tekinti az állományvédelem korszerű módszerének. Az illető könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy szakmailag konzervatívnak, egy-két lépéssel lemaradónak tekintik. Számítógépesítésre inkább lehet pénzhez jutni, mint raktárak kIímaberendezéseinek korszerűsítésére, digitális könyvtár építésére előbb van pénz, mint könyvraktár építésére. Valóban vagylagosság van (lesz) a hagyományos információhordozók és a digitalizált, elektronikus információhordozók között? Természetesen: nem. Azt, hogy ez a kérdés felmerülhet, hazai sajátosságnak érzem. Fő okát pedig abban látom, hogy a magyar könyvtáros képzésben minden szinten hiányzik az állományvédelem oktatása. A Francia Nemzeti Könyvtár közel százezer dokumentum digitalizálásával párhuzamosan óriási raktári kapacitást teremtett a könyvtár új épületében; a Deutsche Bibliothek is 30 millió kötetet tud még új épülete raktárába elhelyezni, de – hozzánk hasonló nagyságrendű országok könyvtáraira hivatkozva – Ausztria és Svájc nemzeti könyvtára is korszerű földalatti raktárral bővült. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy az elektronikus kiadványok gyors térhódítása mellett a nyomtatott dokumentumok termése sem csökken. Az MNB-ben regisztrált könyvek számának alakulása például: 1. sz. táblázat Év Regisztrált könyvek száma 1994 7332 1995 9415 1996 9022 1997 (október 31-éig) 8824 A másik magyarázat az, hogy fontosnak tartják a hagyományos információhordozók1 megőrzését, mert ezek élettartama hosszabb. 2. sz. táblázat 10–30 év Mágnesszalag, mágneslemez, diszkett, optikai lemez (WORM, CD-ROM) 30 év: Újrahasznosított papír 100 év: Króm színesfilm, diazo- és vezikuláris mikrofilm 100–200 év: Facsiszolattartalmú savas papír 250 év: Króm színesfilm, hűtve 300 év: Acetát alapú ezüsthalogén mikrofilm 400 év: “Cibachrome micrographic” színes film Többszáz év: Sav- és ligninmentes öregedésálló papír 1000 év: Pergamen, poliészter alapú ezüsthalogén mikrofilm Megjegyzés: A filmek esetében a fenti értékek csak a megfelelő kidolgozási technológia betartását feltételezve igazak. (Forrás: WEBER, Hartmut: Verfilmen odu Instandsetsen? Schutz- und ErsatzVerfilmung in Dienste der Bestandserhaltung, 118. p. In: Bestandserhaltung in Archiven und Bibliotheken. Hrsg.: H. Weber. Stuttgart, Kohlhammer, 1992.) Ez nemcsak nem konzervativizmus vagy szakmai elfogultság, hanem gazdasági kérdés is. Hosszabb távon az eredeti információhordozók megfelelő körülmények között történő megőrzése olcsóbb, mint a 10–30 évenkénti teljes (és egyelőre bizonytalan kimenetelű) konverzió. Mindezek a számok természetesen nem azt jelentik, hogy megpróbáljuk a digitalizálás, az elektronikus információhordozók terjedését megakadályozni vagy akár késleltetni. A digitalizációnak a jelentőségét nem elsősorban az állományvédelmi szempontok adják meg, hanem az, hogy óriási mértékben megnöveli az információkhoz való hozzájutás lehetőségét. Ilyen szempontból nézve is pontosan beleillik a 2. sz. táblázatban elfoglalt helyére – csak épp pozitív előjellel: a kéziratos pergamen-kódexek után a papírra nyomtatott könyv sokkal szélesebb körben vált hozzáférhetővé; a nyomdatechnika és papírgyártás (a nagy mennyiségben előállítható fából gyártott papír) 19. századi fejlődése példányszám növekedést és olcsóbbá válást – és így sokkal szélesebb körű hozzáférést eredményezett, a digitalizálás ezt a lehetőséget tovább növeli: a Képes Krónika multimédia lemeze, hálózatban való megjelenése például óriási mértékben könnyebbé tette, megsokszorozta ehhez a ritkasághoz való hozzáférés lehetőségét, miközben magának az elektronikus információhordozónak a hosszú távú megőrzési esélyei rosszabbak. Természetesen a digitalizálásnak is vannak állományvédelmi szempontból is előnyei: a Képes Krónikát úgy tanulmányozhatja egyszerre több száz érdeklődő, hogy az eredeti mű biztonságosan nyugszik a könyvtár páncélszekrényében. E cikk egyik mondanivalója az, hogy az állományvédelem és a széles körű hozzáférhetőség nem egymást kizáró, hanem egymás mellett, együtt megoldandó feladatok. Nyilván nem véletlen, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Európában "Állományvédelem (megőrzés) és hozzáférhetőség" azoknak a non-profit szervezeteknek a neve, amelyek az emberiség kulturális és intellektuális örökségének megőrzésén és mind szélesebb körű hozzáférhetőségén dolgoznak.2 A cikk másik célja, hogy felhívja a figyelmet a hagyományos információ hordozókat fenyegető veszélyekre, a könyvtári állományvédelem fontosságára – ha úgy tetszik: megkongassa a vészharangot. A 3. sz. táblázat rövid életű szerves anyagok – amilyen a papír, pergamen, fa, műanyagok – várható élettartamát mutatja években, a relatív páratartalom és hőmérséklet függvényében. Ha a 2. táblázatból az újrahasznosított vagy akár a facsiszolat-tartalmú papírra vonatkoztatjuk az adatokat – márpedig ez utóbbiból bőven van minden könyvtárban – akkor nem jósolhatunk hosszú életet neki, ha nedves, dohos helyen vagy túl meleg helyen tároljuk, a kettő kombinációjáról vagy pl. a hőmérsékletértékek ingadozásáról nem is beszélve. (A jó minőségű anyagok esetében az extrém környezeti körülmények jelentenek igazi veszélyt.) 3. sz. táblázat (Forrás: New Tools for preservation. Assessing Long-Term Environmental Effects on Library and Archives Collections. The Commission on preservation and Access. 1955.) Növeli a gondot, problémát az is, hogy a rossz körülmények között tárolt dokumentumok pusztulása nem látványos, a fenti táblázat szerint is többé-kevésbé hosszú folyamat. A napi gondok megoldásához is kevés költségvetés mellett szinte lehetetlen pénzt szerezni raktári klímaberendezések építésére, korszerűsítésére, megfelelően klimatizált raktárak építésére. Egy nyári németországi tanulmányút során irigykedve láttuk, hogy ott milyen összegeket fordítanak állományvédelemre mind központi, mind tartományi költségvetésből. Néhány példa: · kifejlesztettek egy 2-3 millió DM értékű papírhasító automata gépet; · fejlesztés alatt áll egy olyan prizmás mikrofilm-kamera, amelyik lehetővé teszi, hogy a mikrofilmezendő kötetet csak 30º-ig kell kinyitni, és így szoros kötés esetén kíméletesen lehet mikrofilmezni a teljes oldalakat; · központi költségvetésből finanszírozzák az értékes dokumentumok biztonsági mikrofilmezését – az így készült mikrofilmekről az egyes intézmények sokkal olcsóbban tudnak maguknak állományvédelmi mikrofilm-másolatot készíteni (az eredeti filmet pedig biztonságos bunkerben tárolják); · a baden-württenbergi tartományi kormány Ludwigsburgban olyan jól felszerelt állományvédelmi központot hozott létre, ahol ingyen restaurálnak a baden-württenbergi könyvtáraknak és levéltáraknak; · van tömeges (a könyvtest szétbontása nélkül alkalmazható) savtalanító, semlegesítő berendezésük, óriási kapacitással. A fenti példák nemcsak a régi típusú hagyományos információhordozók fontosságának felismerését igazolják, hanem annak belátását is, hogy az állományvédelem leggazdaságosabb módja az eredeti dokumentumok jó állapotának megőrzése. Magyarországon is sokkal nagyobb figyelmet – és összegeket – kellene szánni az állományvédelemre ma, ha azt akarjuk, hogy a jövő századokban is legyenek még digitalizálandó dokumentumok. JEGYZETEK 1 Hagyományos információhordozón azt értem, amikor az információ közvetlenül, gépi átalakítás nélkül olvasható, így a mikrofilm is hagyományosnak minősül, mert a mikrofilm-olvasó nem alakítja át a szöveget, csak fölnagyítja. 2 A “The Commission on Preservation and Access" és a “European Commission on Preservation and Access" kiadványai a KMK Szakkönyvtárban hozzáférhetőek. http://nws.iif.hu/ncd2003/docs/ehu/EHU-57.htm A kartográfiai dokumentumok digitalizálásának és internetes szolgáltatásának kérdései (Plihál Katalin) Országos Széchényi Könyvtár A régi kartográfiai dokumentumokat őrző gyűjtemények számára legyenek azok bárhol a világon a legnagyobb kihívást az állományvédelem maradéktalan kielégítése jelentette és jelenti mind a mai napig. E dokumentumok többségének mérete rendszerint A3-nál (30x40 cm) nagyobb, általában igen finoman színezettek, s apró betűkkel metszett vagy írt nevekben gazdagok. Ezért az e művekről készített hagyományos méretű diafilmek - ahol a képméret nagysága 24x36 mm -, nem is tudott olyan információval szolgálni a felhasználónak, amellyel a ritka nagy értékű unikális művek kézbe adása kiváltható lett volna. A digitális képfeldolgozó technológia széles körű elterjedése jelentős áttörést hozott a fenti probléma sikeres megoldására. A szkennerek fejlesztése, áruknak olcsóbbá válása nyomán ezek az eszközök, illetve az általuk nyújtható szolgáltatások elérhetővé váltak a hazai közgyűjteményeink számára is. Az állományvédelem lehetősége mellet a digitálisan rögzített térképek a világhálón keresztül időtől és tértől függetlenül elérhetővé válnak. (A kartográfiai dokumentumok ideális művek a világhálót használók számára, mivel tartalmuk nyelvi ismeretek hiányában is könnyen hozzáférhető és érthető.) Az ilyen jellegű gyűjteményekből a felhasználók saját részükre – kizárólag „házi használatra” – olyan virtuális digitális térképgyűjteményt alakíthatnak ki, amelyeknek tartalma könnyedén és gyorsan változtatható, ugyanakkor nem kell e művek speciális őrzéséről és megfelelő tároló helyéről sem gondoskodniuk! E technológiát térképek állományvédelmére és szolgáltatására először az Amerikai Egyesült Állomok nemzeti könyvtára, a Library of Congress, Geography and Map Division gyűjteménye féltve őrzött darabjainak védelmére és szolgáltatására kezdték alkalmazni 1994-től. (A program részletes leírása a Mercator’s World 1998/1. számában, illetve e folyóirat elektronikus változatában http://www.mercatormag.com olvasható). Az Európai Unió is már több pályázatot hirdetett e témában. E projektbe számos ország egymással összefogva kapcsolódott be. A különböző programok eredményeiről a http://ihr.sas.ac.uk/maps helyen bárki naprakész információhoz juthat. Jelenleg az egyes gyűjtemények anyagáról szolgáltatott digitális képek és a könyvtári integrált adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése a legfontosabb és egyben az egyik legnehezebb feladat, hisz ilyen összekötetés hiányában a kartográfiai dokumentumokról legkevesebb két leírást is kell készíteni, egyet a képi adatbázis, egy másikat pedig az integrált könyvtári rendszer használóinak. A fenti kényszerű adattöbbszörözés feleslegesen növeli meg a világhálón található adatmennyiséget, és előbb vagy utóbb nyilvánvalóan hibaforrássá is válhat. Ennek kiküszöbölésére a képi és az integrált könyvtári adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése egyre inkább megkerülhetetlen. Az OSZK Térképtárában található kartográfiai dokumentumok (térképek, atlaszok) digitalizálását 2000-ben kezdtük meg. A kezdetekben egy olyan típusú szolgáltatás megteremtését terveztük – a különböző nehézségeket nem látván -, amelynek során a felhasználó megközelítőleg olyan adatok birtokába juthat térképeinkről, mintha valamely mű eredetijét tartaná a kezében. Azaz a térképek WEB-en történő publikálásán túl, illetve azzal párhuzamosan, az egyes művekhez kapcsolódó (vagy kapcsolható) egyéb információkat (például helynévmutató) külön adatbázisba kívántuk elhelyezni. E munkák során azzal kellett szembesülnünk, hogy e névjegyzékek előállítása - különösen a régi térképek esetén - igen munkaigényes, mert a különböző szövegfelismerő programok alig, vagy egyáltalán nem használhatók, a napjainkban már nem létező betűtípusok és/vagy karakterek okán; például gót betűvel nyomtatott helynévmutató, stb.) Jelenleg még azt sem tudjuk megoldani, hogy a felhasználó a saját képernyőjén a kartográfiai dokumentum eredeti méretarányáról pontos ismeret birtokába juthasson. További gondot jelent az, hogy a kartográfiai dokumentumok többsége egy átlagos számítógép képernyőjénél (17”) rendszerint jóval nagyobb, így a felhasználó az általa nézett műből rendszerint csak egy-egy részletet láthat, gyakran azt sem tudva, hogy az éppen látott rész és az egész hogyan aránylik egymáshoz. Ez a helyzet jelenleg olyan, mintha kulcslyukon keresztül szinte „betűnként” kellene például valamely hosszabb regényt elolvasni. Ez nagyon fárasztó és sok esetben a felhasználó számára riasztó is. Lehetne a felhasználó számára a „navigáláshoz” egy kis áttekintő képet is mellékelni, de tapasztalataink szerint használatával az adatáramlás sebessége jelentősen lelassul, azaz a felhasználónak hosszabb ideig kellene várni az által kiválasztott kartográfiai dokumentum letöltésére. Ezért ma szolgáltatásaink a világhálón nagyreményű terveink ellenére – a világ többi térképgyűjteményéhez hasonlóan - ma még képszerűek, nem pedig térképszerűek. A fenti nehézségek ellenére azt gondoljuk, hogy az egyre „szélesebb információs sztrádák” léte a megnövekedett adatmennyiség gyors célba juttattását lehetővé teszi, valamint az egyre nagyobb méretű képernyők olcsóbbá és elterjedtebbé válása pedig kényelmesebbé teszi a kutatók számára a világhálón keresztül elérhető kartográfiai dokumentumok használatát is. (Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben lévő, napjainkig digitalizált és publikált térképek megtekinthetők a http://www.topomap.hu/oszk címen. Igaz ebben a pillanatban a térképekhez tartozó névjegyzékek - amelyek külön adatbázisban vannak - még nem érhetők el.) Az Országos Széchényi Könyvtárban jelenleg használt AMICUS integrált adatbázis támogatja a képadatbázisok és a könyvtári adatbázisok közötti kapcsolat létrehozását. Ha a világhálón olyan céllal kalandozunk, hogy a fent említett kapcsolatok létesítésének megoldására találjunk példákat, azt fogjuk tapasztalni, hogy e szolgáltatások – szinte kivétel nélkül – még csak kísérleti jelleggel indultak meg a nagy térképgyűjteménnyel rendelkező országok esetében is. A mi jelenlegi szolgáltatásaink színvonala - ahogy arról bárki könnyen meggyőződhet – a fent vázolt problémák ellenére felhasználóbarát, mivel háromféle tömörített képformátum teszi könnyűvé a használatot, kinek-kinek ízlése szerint JPEG [1], MrSID [2] és Java képformátumok közül lehet választani. Előkészítés és tervezés A kartográfiai dokumentumok digitalizálása, illetve e művek interneten való publikálásának a tervezése a munka kezdetén számos döntés meghozatalára kényszeríti az ilyen jellegű dokumentumokat őrző intézmények munkatársait. 1. 1. El kell dönteni, hogy mi a digitalizálás fő célja? a. a. Ha archiválás a fő cél, akkor célszerű legalább 500 [3] dpi felbontással kell készíteni a digitális változatot. Az ilyen másolatok alkalmasak nyomdai célra is, tehát ilyen jellegű igény esetén nem kell ismét az eredeti művet kézbe venni. Ez esetben legalább két külön helyen őrzött másolatot célszerű készíteni, hogy az esetleges utólagos sérülés miatt ne kelljen e munkát megismételni. (Ez esetben a kép javítása nem kívánatos, mert az ilyen beavatkozások nyomán eredetiségre utaló nyomok veszhetnek el. Képjavítást „retusálást” – igény és szükség szerint - csak a nyomdai célra készített változaton kívánatos végezni. Külön költségnövelő tényező ma még az is, hogy nem ismerjük jelenleg az adat CD-k élettartamát sem, ezért nem tudjuk, hogy hány évenként kell a digitális állományokat átmásolni. Természetesen nagyobb állományokból kisebbet mindig lehet készíteni, a nagy állományokról igény szerint webes publikálás céljára tömörített változatok készíthetők. b. b. Ha csak a webes publikálás a cél, akkor viszonylag olcsón készíthető még kartográfiai dokumentumokról is digitális változat, ez esetben legfeljebb 300 [4] dpi másolatokra van szükség. Elvben még az ilyen méretű digitális változatok is alkalmasak kevésbé igényes nyomdai munkákhoz, de kartográfiai művek esetén ez szóban sem jöhet. 2. 2. El kell dönteni, hogy minden esetben eredeti művekről történjen azok digitális változatának elkészítése, vagy sem. E döntést kikényszerítheti az elérhető eszköz jellege, a digitalizálásra fordítható anyagi erőforrás nagysága, illetve az a cél, amelynek érdekében magát a munkát kívánjuk elvégezni. Ha az állományvédelem az elsődleges cél, akkor törekedni kell arra, hogy az eredeti műről szkenneléssel történjen a digitális változat elkészítése. Ha csak világhálóra kívánjuk a kartográfiai dokumentumról készített képet kitenni a felhasználók tájékoztatására, akkor 6x7 cm-es színes diáról szkennelt, vagy digitális kamerával készített változat is elégséges lehet. (Ez utóbbi esetben például a centrális vetítés miatt is adatvesztéssel kell számolni.) 3. 3. El kell dönteni azt is, hogy milyen képi állományt válasszunk. Döntésünket segíthetik a következő ismeretek. A képi állományok lehetnek: a. a. pixel vagy képpont alakú (raszter) állományok. A pixeles képek egyik legfontosabb jellemzője a színmélység. Ez a szám adja meg, hogy hány különböző színt tartalmazhat az adott állomány. Jellemzésére az egy képpont színének meghatározására szolgáló bitek számát használjuk. 1 biten ábrázolhatók a vonalas rajzok (fekete-fehér), 8 biten a szürke árnyalatos képek (256 szürke), 24 biten az RGB [5] képek (3 csatornax256 fokozat), illetve 32 biten a CMYK [6] képek (4 csatornax256 fokozat). b. b. vektor- vagy objektumorientált állományok c. c. metafilek, amelyek mindkét fenti típusú információ tárolására alkalmasak. Sajnos a képi állományok szabványosítása még várat magára. Ma az egyik legelterjedtebb képformátum a TIFF [7], de hogy ez a kérdés hosszú távon hogyan alakul, arról talán még senkinek sincs világos elképzelése? 4. 4. El kell dönteni azt is, hogy a digitális másolatok szolgáltatása csak helyi, vagy világhálón keresztül valósul-e meg. Az előbbi esetben a választandó képméretet a rendelkezésre álló technikai eszközök paraméretei befolyásolják, míg az utóbbi esetben a világháló korlátozza. Ugyanígy fontos megfelelő szolgáltató kiválasztása is, mivel a világhálóra kitett A0 méretű térképek „lebutított” állományai is igen nagyok, sok térkép szolgáltatásához a világhálón pedig igen „izmos” szerverre van szükség. A következő táblázat segítségével szeretnénk érzékelteni, hogy különféle felbontásokban és színmélységben hogyan változhat egy beszkennelt állomány mérete. A viszonyítási alap 100x100 mm-es térkép [8]. Színezettség 100 dpi 300 dpi 600 dpi 8 bitesszürkefokozatos 152 Kb 1,33 Mb 5,32 Mb 24 bites színesRGB 455 Kb 3,99 Mb 16,0 Mb 32 bites színesCMYK 607 kb 5,32 Mb 21,3 Mb Digitalizálás Eszközei: Szkennerek Jelenleg többféle szkenner van forgalomban és használatban. A digitalizálandó alapanyag szempontjából alapvetően kétféle szkennertípust lehet megkülönböztetni: az átnézeti (film) és a ránézeti (pozitív) szkennereket. Minden szkenner felépítése más és más – ez a gyártótól és a szkennerhez adott meghajtószoftvertől függ. A szkennerek túlnyomó része ma már TWAIN [9]-kompatibilis, azaz képes a legtöbb DTP [10] szoftverrel közvetlenül kommunikálni. A szkenner egyik legfontosabb paramétere a felbontás (dpi). A felbontás adja meg, hogy milyen kis részleteket képes a szkenner „látni” az eredetin. Általánosan igaz, hogy minél nagyobb a felbontás, annál jobb a szkenner. A ránézeti eredetik esetében 600-1200 dpi felbontás leggyakrabban elegendő is. Azonban lényeges különbéget kell az optikai és az interpolációs felbontás között. Míg az előbbi érték a szkenner valódi érzékenységét tükrözi, az utóbbi egy matematikai eljárással ebből előállított felbontás. A kartográfiai dokumentumok esetén fontos szempont az, hogy mennyi részletet tudunk egy adott műről megjeleníteni, ezért az optikai felbontás sokkal lényegesebb. Számunkra még alapvető fontosságú paraméter a szkenner színmélysége, azaz, hogy milyen árnyalatlépcsőket tud megkülönböztetni. A színes szkennerek ma már minimum 24 bites színmélységgel, azaz RGB csatornánként 8-8 bit érzékenységgel készülnek. Ez a mennyiség első ránézésre elég hiszen a számítógép is csak ennyit képes tárolni. Azonban a tapasztalatok szerint a szkennelés utáni szín- és tónuskorrekciós műveletek miatt nagyon jó, ha ennél több információ áll rendelkezésünkre, így a professzionális előkészítésben inkább a 36 vagy akár a 42 bites (12-14 bit/színcsatorna) színmélységű szkennereket használják. A szkennerek további fontos jellemzője a „színlátás” és a színhelyesség is. A szkennelés sebességét továbbá még az is meghatározza, hogy a szkenner hány menetben olvassa be a kívánt művet, egyszerre a három csatornát (RGB), vagy csatornánként külön-külön történik a feldolgozás. Természetesen az első megoldás az előnyösebb. Általában igaz, hogy szkenneléskor jobb nagyobb árnyalati terjedelmet, több információt beolvasni, hiszen ebből később még könnyen előállíthatunk kisebb terjedelmű képet, de ez fordítva már nem igaz. A szkennerek továbbá megkülönböztethetők a szkennelés módszerének mechanikai megoldása szerint is: – – Dob szkennerek. Hátrányuk, hogy a dobra csak hajlékony eredeti helyezhető fel. A dobnál nagyobb méretű anyagokból az – eredetiről közvetlenül – rész sem szkennelhető ki. – – A síkágyas szkennerek. Mechanikájuk kétféle lehet: a. a. a képtartó mozog a szkennelés közben vagy, b. b. a letapogató rendszer. Előnyük, hogy nem csak hajlékony eredetik szkennelhetők és néhány típus esetén a képtartónál nagyobb méretű eredetiből is lehet egy részt szkennelni, sőt ezeket montírozni is. Tekintettel arra, hogy a régi térképek gyakran vásznazottak, vagy esetleg sérültek is. Így olyan szkennerek használata, ahol a képtartó mozog e régi sérülékeny művek esetén fokozott kockázatot rejt magába. – – Vegyes mechanikájú szkennerek melyek általában csak hajlékony eredetik szkennelésére és méretben csak a befogadó képességük mértékéig képesek eredetik fogadására. A ránézeti szkennerek méretei (az egy szkennelési művelet során feldolgozható eredeti méretei) az A/0 [11] méretig, sőt B/0 [12] méretig terjednek. A szabatos átnézeti (film) szkennerek csak kivételes esetben nagyobbak a 30x30 cm-es méretnél. (Például légifilm szkennerek) Apró trükkökkel a nagyméretű ránézeti szkennerekkel is lehet fólia vagy film alapanyagra készült eredetiket szkennelni, de ezek az eljárások jelentős minőségromlást eredményeznek. Ezért tapasztalatink szerint ezek az eljárások a jelentős adatvesztés miatt archiválásra nem is alkalmasak. Kamera szkennerek és digitális fényképezőgépek A térkép eredetik digitalizálása mérettől függően megoldható még kamera szkennerrel, és céltól függően digitális fényképezőgépekkel is. A digitális kamerák ilyen célú alkalmazásának előnye, hogy ez a technológia a publikálás végrehajtása szempontjából jelentősen olcsóbb és gyorsabb a szkennelésnél. Hátránya, hogy kis képfelületük, a centrális vetítés, a fényerő csökkenés és az optikai rendszer esetleges torzításai miatt adatvesztés illetve adattorzulás következhet be. Az eredeti méret visszaállítása is problémás (de megoldható). A képből az eredeti méret és minőség csak szigorú feltételek teljesítése mellet állítható vissza. Ezért archiválásra ezt a technológiát szintén nem célszerű alkalmazni. Adathordozók A nagyfelbontású digitális képek tárolása CD-n, DVD-n esetleg egyéb digitális adathordozón célszerű. Nagykapacitású szerverek, (winchesterek) alkalmazása nagyfelbontású képek archiválására nem célszerű. Egyes vélemények szerint a digitális adathordozók bizonyos idő eltelte után elveszítik adattároló képességüket. Ma még ezt az időtartamot csak megtippelni lehet, többen ezt 5-10 évre teszik. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor komoly problémát jelenthet, és jelentős költségráfordítással járhat a már archivált állományok újra írása. A nagyméretű kartográfiai dokumentumok tárolásánál, szolgáltatásánál és publikálásánál az egyik legnagyobb probléma a nagyméretű digitális állományok mozgatása. Ezen segíthet a tömörítés, mely többféle szoftverrel, többféle formátumban történhet. Általánosságban elmondható, hogy a tömörítés, annak mértékétől függően szinte mindig adatvesztéssel jár. Ugyanakkor lehetővé teszi nagyméretű digitális állományok gyors mozgatását, belőlük úgynevezett „nézőképek” készítését. Nagy méretű, többszelvényes térképek egy képpé történő összeillesztése ma még csak a képek felbontásának csökkentése („butítása”) vagy tömörítés útján képzelhető el. Az adatállományok nagy mérete jelenti a fő problémát a web-es szolgáltatás esetén is mind a szolgáltató, mind a felhasználó számára. A szolgáltatónak hatalmas méretű szerverek üzemeltetésére lenne szüksége tömörítetlen, eredeti méretű állományok esetén. Ez könnyen belátható ha figyelembe vesszük, hogy egy darab B/1 méretű térkép 600 dpi felbontású, 48 bit színmélységű, TIFF formátumú digitális adatállományának mérete kb. 500-700 Mb. A kb. 600 dpi felbontás teszi lehetővé az eredeti térkép-dokumentum részleteinek, színeinek valósághű reprodukálását. A felhasználók csak nagyon nehezen és lassan tudnák letölteni az ilyen nagyméretű állományokat, ezért csökkentett adattartalmú (felbontású) képeket kell publikálni a web-en. Ez azért is igaz mert a költségek valamilyen szintű megtérülése érdekében csak így van lehetőségünk adatszolgáltatási díj érvényesítésére a teljes értékű adatállomány szolgáltatása esetén. A teljes értékű adatállományt konkrét igény esetén, digitális vagy hagyományos adathordozón (nyomtatva) célszerű szolgáltatni. A felhasználóknak lehetőségük van mind a nézőképekből, mind a teljes felbontású anyagokból saját térkép gyűjtemény összeállítására. A kartográfiai dokumentumok web-en történő szolgáltatásának technológiája ma még csak részben nevezhető kidolgozottnak. Állítható ez azért, mert mai ismereteink szerint csak kísérletek történtek arra, hogy a képi megjelenítésen túlmenően a felhasználó egy-egy nézőkép megjelenítésekor információt kapjon annak pillanatnyi méretarányáról. Sőt még az sem biztos, hogy annak valós színeit látja a képernyőjén vagy a plotterrel történt nyomtatás után. A képernyőn és a plotteren kapott színek minősége ugyanis nagyban függ a felhasználónál lévő eszköz(ök) beállításaitól. Az eredeti színek reprodukálása érdekében a szkennelés során minden egyes eredetivel együtt egy-egy etalon színskálát is szkennelni kell, majd a képjavítás és a megjelenítés során erre kell „kalibrálni” a képet. A térképek digitális adatbázisban történő tárolása – a hagyományos adattárakhoz képest – többlet szolgáltatásként lehetővé teszi különböző szöveges adatbázisoknak a térképi adatbázishoz történő kapcsolását és különböző keresési műveletek végrehajtását. Például települések, földrajzi helyek keresését helynév adatbázis alapján. Szabatos geometriai vonatkozási rendszerekben készített térképek esetében az ilyen keresési műveletek megoldása, illetve a rendszer felkészítése ezekre a keresési műveletekre semmilyen problémát nem jelent. A helynevekhez hozzárendelve az adott hely koordinátáit (az adott vonatkozási rendszernek megfelelően) a keresési művelet egyértelműen végrehajtható. A régi, vetületnélküli vagy nem szabatosan szerkesztett térképek esetén a feladat csak akkor oldható meg eredményesen, ha minden egyes térképhez saját helynév adatbázist kapcsolunk a konkrét térképről levett koordinátákkal. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan speciális szöveg felismerő szoftver, amellyel „olvastathatnánk” a térképeket. Ennek oka, hogy a térképeken a megírások iránya igen változatos, vannak olyan jelek, amelyek akár betűként is értelmezhetők, a régi rézmetszett térképek feliratai leginkább a kézírásra emlékeztetnek. (Egy képvers felismertetésénél tapasztaltakkal szeretnénk e probléma nehézségét megvilágítani.) Ezért könnyen belátható, hogy az ilyen kartográfiai dokumentumok névanyagának előállítása jelentősen megnöveli a feladat megoldására fordított idő és munkamennyiséget és ez által természetesen a költségeket is. Az előzőekben elmondottakkal néhány olyan problémára szerettük volna felhívni a figyelmet melyek megoldásra várnak a kartográfiai dokumentumok, a térképek digitalizálása, digitális formában történő szolgáltatásuk és használatuk terén. EKE>Könyvtár>Előadások>Védés http://www.eke.hu/wsalgo1.html Védés – nemzeti örökség W. Salgó Ágnes Muzeális könyvgyűjteményt őrző könyvtárainkban a látogatók mindig nagy érdeklődéssel nézik a fatáblás bőrkötésű láncos könyveket, melyek az egykori, többnyire kolostori, szigorú őrzésre emlékeztetnek. A kéziratosság korában különösen nagy értéket képviseltek a könyvek, s az is előfordult, hogy egy könyvért cserébe egy egész falut kellett adni. A pulthoz rögzített láncos könyv még a 16. század elején is használatban volt, szép példa erre az Országos Széchényi Könyvtár egyik korai antikvája, Johannes Gerson összes műve strassburgi kiadásának 2. kötete, amely 1514-ben Johannes Knoblouch nyomdájából került ki, korabeli láncos, vaknyomásos bőrkötése pedig magyar vagy esetleg lengyel műhely munkája lehet. [1] A maga korában az alkalmi tolvajoktól ez a megoldás is megvédhette az egyes köteteket, komolyabb veszély esetén azonban elégtelennek bizonyult. A biztonság és a védelem kérdése mindig az alapvető feladatok körébe tartozott, legyen szó akár magán vagy közgyűjteményről. A könyvtárak létrehozói az alapító okiratban mindig részletesen maghatározták a raktározás és a biztonságos használat, az állományvédelem szabályait. Ma is ez a nemzeti örökség védelmének ez az egyik területe, a másik pedig a könyvpiac, az antikvár forgalom szemmel tartása. Nemzeti örökségünk védelme kapcsán, mint az OSzK Régi Nyomtatványok Tárának vezetője, elsősorban a régi könyvek és egyéb nyomtatványok témaköréből vetek föl néhány gondolatot, hiszen a magyarországi árverések anyagából megfelelő indoklással nekünk kell hivatalos védésre javasolnunk az arra érdemes dokumentumokat. E téren szerzett tapasztalataimat és a vele járó gondokat is szeretném most Önökkel megosztani. A könyvkultúrához kapcsolódó nemzeti örökségünk védelme elsősorban az őrző gyűjtemények és gyűjtők feladata, illetve a rá vonatkozó törvényeket, rendeleteket kibocsátó és ellenőrző főhatóságé. A gyűjteményekben levő anyag védelme szempontjából az első és legfontosabb feladat az állományba vétel, s ennek jelzése a dokumentumon (pecsételés), katalogizálás. Tudjuk, hogy a főleg hagyatékokkal bekerülő anyag: könyvek, kéziratok és egyéb könyvtári dokumentumok feldolgozása nagy gondot jelenthet egyházi gyűjteményeinkben is, kiválogatásuk, leírásuk a gyakran kis létszámú személyzet számára nem egyszerű feladat. Világszerte jelentkező gond az is, hogy felgyorsult világunkban az újabb generációk, tisztelet a kivételnek, egyre nehezebben birkóznak meg a régi, idegen nyelvű (latin, görög, héber, gót betűs német) könyvekkel. Ez a helyzet egyre súlyosabb gondot jelent nagy könyvtárainkban is, de ugyanerről panaszkodnak nyugat-európai kollégáink is. Az őrzés vonatkozásában a lappangó, kisebb gyűjtemények léte szinte kihívást jelentenek a tolvajoknak. Az utóbbi években egyre szaporodott a műkincslopások száma, köztük a könyvtárak dézsmálása is. Hazánkban egyes plébániák, parókiák is őriznek öröklött könyvanyagot, és az utóbbi évekből, sajnos, tudnánk említeni néhány olyan helyszínt, ahonnan a könyvszekrényekben őrzött, értékes régi könyvállomány fokozatosan eltűnt. Minden közösség nagyon szeretné ősi helyén megőrizni az elődök által összegyűjtött kulturális örökséget, de azon is el kellene gondolkozni, mennyire képes erre az egyre durvább és technikailag jól felszerelt műkincs tolvajokkal szemben, s nem lenne-e jobb a nagyobb védelmet igénylő anyagot az illetékes egyház jobb biztonsági lehetőségekkel rendelkező központi gyűjteményében letétként elhelyezni. Az egyházi műemlékek: templomok, plébániák, parókiák fenntartása is sok kiadással jár. Olykor egy közösség jó megoldásnak véli, főleg az egyre emelkedő aukciós árakat figyelembe véve, ha megválik néhány régi könyvétől, melyeket egyébként úgysem használ, csak nagy gonddal őriznie kell, s azok árából elvégezteti a szükséges javításokat, vagy a vételárat intézményfenntartásra, illetve egyéb lelkiségi célokra fordítja. Így viszont komoly nemzeti értéknek, örökségnek minősülő dokumentumok tűnhetnek el a könyvkereskedelem bugyraiban. Megoldást kellene tehát találni arra, hogy az értékes köteteket az őrző közösség inkább közgyűjteménynek ajánlhassa fel vételre, s ez utóbbi pedig kapjon megvásárlásukhoz pénzkeretet. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az ötven évvel ezelőtti államosítások emléke még mindig elevenen él, sőt örök memento, sokak számára figyelmeztető jel, mely azt sugallja, jobb, ha nem tudnak hivatalosan értékeinkről, mert hátha megint szemet vetnek rá. Az állami intézmények iránti bizalmatlanságot történelmi okokkal lehet magyarázni, de mégis arra kell buzdítanunk a gyűjtemények gondozóit, hogy éppen a saját biztonságuk érdekében regisztráltassák régi könyvállományukat, s ha lehet, képileg is rögzítsék őket (fotó, digitális felvétel), hogy elveszésük vagy esetleges kölcsönzésük esetére beazonosítható dokumentációjuk maradjon. Nagyon fontos ezenkívül a központi katalógus építése, mely a megőrzésen túl természetesen a kutatást is igen hasznosan szolgálja. A régi magyar könyvek vonatkozásában az OSzK Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfiai osztálya gyűjti a bejelentéseket, s itt található a régi központi katalógus 16–18. századi anyagát feltáró cédulaanyaga is. Sajnos a bejelentési fegyelem nem megfelelő, pedig ennek a katalógusnak a feltöltése, a naprakész állapot megteremtése nagy segítséget jelentene a kutatásban, s fontos áttekintést adhatna nemzeti örökségünknek erről a tartományáról. A jobb tájékozódás az Önök és valamennyi magyarországi könyvtár bejelentési hajlandóságán múlik. Ezek a nyilvántartások azért is fontosak, mert csupán belőlük tudjuk megállapítani az adott dokumentum magyarországi előfordulásának gyakoriságát illetve ritkaságát. A kulturális örökség védelme érdekében Európa szinte valamennyi országa rendelkezik valamilyen szintű szabályozással, igaz, hogy ezek általában a kulturális javak exportja vonatkozásában foglalnak állást. Erre vonatkozó intézkedést tartalmazott már az Európai Közösség Alapító Szerződése, az 1957-es un. római szerződés is a 30. cikkelyében, amely megengedte, hogy a kulturális örökség védelmében az egyes országok nemzeti törvénykezése maga szabhassa meg, mit enged meg illetve tilt kivinni a területéről. Erre azért is volt szükség, mert mindenkit aggodalommal töltött el az a jövő, amikor az egységes belső piac létrejöttével a négy alapvető szabadságjognak – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásának- érvényesülnie kell, s ez bizony komolyan veszélyeztetheti a tagállamok nemzeti örökségének védelmét. Amikor 1993-ban az unió belső határai megszűntek, ez az új jogi helyzet sem függesztette föl a korábbi nemzeti jogszabályokat, hanem ezek megtartásával rendelkezett az Európai Unió külső határainál történő egységes ellenőrzésről (3911/92), sőt arra is kitér, hogy amennyiben bizonyos nemzeti kincseknek nyilvánított tárgyak a nemzeti törvények megsértésével kerültek az egyik tagállamból a másikba, azokat a 7/93. Európai Gazdasági Közösség-irányelv alapján vissza kell szolgáltatni. Annak megítélését pedig, hogy mi számit nemzeti kincsnek, az egyes országok jogkörébe utalja. [2] Szó sincs tehát arról, hogy az Európai Unió tagállamaiban teljesen szabadon áramolhatnak a javak a légiesedett határokon át, sőt a külsőkön keresztül is. Hazánkban is számos különböző szintű szabályozó intézkedés lépett életbe az ún. muzeális értékekkel kapcsolatban. Évtizedeken át az 1949. évi 13. számú, továbbá az 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeleteket tovább fejlesztő 1/1967. (VI. 18.) számú a művelődésügyi miniszteri rendelet alapján védtük értékeinket. Ez a bejelentési kötelezettségről is rendelkezett. Fontosabb pontjai az alábbiak: A muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok bejelentéséről-----1§Minden állampolgár, akinek tulajdonában vagy birtokában a Tvr. védelme alatt álló muzeális értékű könyv, könyvgyűjtemény, illetőleg zenemű, térkép, egyéb nyomtatvány vagy kézirat (a továbbiakban együttesen: könyv) van, köteles azt az e rendeletekben szabályozott módon 1967. december 31. napjáig bejelenteni.-----(3)…akinek a tulajdonába (birtokába) 1967. december 31. után olyan muzeális értékű könyv jut, amelynek bejelentése még nem történt meg, köteles azt a szerzéstől (birtokbavételtől) számított 30 nap alatt bejelenteni. Ez a rendelkezés az állami kereskedelmi szervek által értékesítés céljából átvett muzeális értékű könyvekre is vonatkozik.2. §.Az 1. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség kiterjed különösen:a) a középkori kódexekre és nyelvemlékekre, valamint minden egyéb – nem levéltári jellegű – középkori kéziratra;b) az 1600 előtt megjelent valamennyi könyvre;c) az 1711 előtt Magyarországon megjelent könyvekre;d) az 1800 előtt külföldön megjelent magyar nyelvű, vagy magyar szerzőtől származó, vagy egyébként magyar vonatkozású könyvekre;e) a megjelenés időpontjától függetlenül az unikumokra és egyéb könyvritkaságokra, továbbá a művészi értékű kötésükre, előállításuk körülményeire vagy tulajdonosaikra tekintettel muzeális értékűnek minősülő könyvekre;az a)-e) pontok alá nem tartozó, de történeti (különösen történettudományi, irodalom-, művészet-, tudomány vagy nyomdászattörténeti) szempontból jelentős könyvekre… A későbbi törvények közül különösen jelentős az 1997. évi CXL (száznegyvenedik) törvény, mely a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkezett, majd a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. (hatvannegyedik) törvény. Ez utóbbinak és az ehhez kapcsolódó, a könyvtárakban lévő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön jogszabályok előkészítéséhez könyvtárunkat is felkérték megbeszéléseken való részvételre ill. írásos vélemény elkészítésére. Javaslataink nem kerültek be a végső döntésekbe, s a legnagyobb problémát egy mondat értelmezése okozza, mely csekély stiláris különbséggel de azonos tartalommal olvasható az 1997. évi CXL. törvény 2. fejezete 8. §-nak 1. pontjában is. Idézet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvényből:Általános védelem46. §. E törvény alapján a muzeális intézményekben és a levéltárakban – valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként – őrzött kulturális javak védettnek minősülnek.A kulturális javak védetté nyilvánítása47. § (1) A kulturális örökség – a 46. § hatálya alá nem tartozó – pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében a Hivatal védetté nyilvánítja. Ez a nem teljesen egyértelmű meghatározás: pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű okozza legtöbb vitánkat a Kulturális Örökség Igazgatóságával illetve utódával, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Bár többször is folytattunk személyes megbeszélést az Igazgatóság munkatársaival, eddig még nem sikerült teljesen meggyőzni őket arról, hogy a régi könyvek fennmaradása érdekében egy adott műből nem elegendő az országunk területén őrzött egyetlen példány. Azzal teljesen egyetértünk, hogy ma már nem tartható fenn az 1967-es védési előírás, mert számos régi könyvből akár több tucat példány is lehet közgyűjteményekben, így az újabban jelentkező példányok védése, hacsak nincs valamilyen egyéb értékük is, nem indokolt. Éppen ezért a régi könyvek egyes típusaira vonatkozóan már korábban is bizonyos példányszámokat állapítottunk meg, melyeknek megléte után az újabb felbukkanó példányt nem védenénk már (hacsak nincs valami egyéb, egyedi értéke is.)A régi, nyomtatott könyvek védéséhez javasolt szempontok, ill. példányszámok: a.) az 1600 előtt megjelent könyvekre vonatkozóan: ősnyomtatványok (= 15. századi könyvek) – valamennyi védett;antiquák (= 16. századi könyvek) – 1 példány az OSzK-ban és 2 példány más magyarországi közgyűjteményben b.) Régi Magyar Könyvtár (RMK művek, tehát az 1473-1711 között megjelent magyar nyelvű, vagy Magyarországon nyomtatott idegen nyelvű, illetve magyar szerzőtől származó, külföldi megjelenésű, idegen nyelvű dokumentumok) – az OSzK-ban 3 példány (a nemzeti könyvtári gyűjtőkörből adódóan) és még 2 példány más magyarországi közgyűjteményben, tehát összesen 5 hazai példány. c.) Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok a 18. sz. végéig – 1 példány az OSzK-ban és kettő más közgyűjteményben. d.) A megjelenés időpontjától függetlenül az unikumok és egyéb könyvritkaságok, továbbá egyedi jellegzetesség alapján: művészi kötés, egykori tulajdonosi, ill. szerzői bejegyzés miatt az OSzK szakvéleménye alapján kiemelkedően értékesnek ítélt dokumentumok. e.) Az a.) – d.) pontok alá nem tartozó, de történeti (különösen történettudományi, irodalom-, művészet-, tudomány- vagy nyomdászattörténeti) szempontból jelentős könyvek az OSzK szakvéleménye alapján. [3] Lássunk néhány példát! Fontos kézírásos bejegyzései miatt vásároltunk meg egy kötetet néhány évvel ezelőtt az ószövetségi Szentírás héber-latin nyelvű kiadásából, mert lapszéli jegyzeteit Ecsedi Báthory István (1555–1605) írta, igen gyakran magyarul. [4]A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával tudtuk megvenni Comenius Janua linguae Latinae reserata aurea című művét a hozzá kolligált Vestibulummmal, mely művek együtt jelentek meg Lőcsén 1643-ban Breuer nyomdájában. [5] Ez a kiadás ritkaságnak számít, mindössze két csonka példányát ismerjük, s értékét az is növeli, hogy nyomtatott lapjai közé egykori tulajdonosuk üres leveleket köttetett, s az első részben ezeken kézírásban olvasható a mű valószínűleg korban közeli szlovák fordítása.Az egyedi jellemzők: bejegyzések, értékes kötés stb. mellett a fennmaradás szempontjából igen fontos tehát a már említett fellelhető példányszám is. A most megjelenő könyvekből is országos szinten öt köteles példányt kell megőrizni, melyből kettőt a nemzeti könyvtár kap, közülük az egyik nem adható használatba, raktárban őrzendő, muzeális példány. Ezzel szemben a régi, több száz éves könyvek vonatkozásában nem kap kellő hangsúlyt az a tény, hogy ezeket is használják, kézbe veszik, kiállításra kölcsönzik, fotózzák stb. Tehát ki vannak téve a sérülések és az elhasználódás veszélyének. A nyomtatott könyvtári dokumentumok fennmaradása az utókor számára csak akkor biztosított, ha több példányban találhatók meg hazánk közgyűjteményeiben. Valamennyi közgyűjtemény nem csupán őrzi, hanem használja/használtatja is a régi könyveket s egyéb dokumentumokat. A nemzetközi tapasztalatot is figyelembe véve nyugodtan állíthatjuk, hogy sem az állományvédelmi mikrofilmezés, sem a digitalizálás nem jelent örök időkre szóló megőrzést még az olvashatóság szempontjából sem. A nagy gyűjtemények világszerte csak az eredeti dokumentumok fizikai megőrzésével látják biztosítottnak a kulturális örökség átadását az eljövendő századoknak.Az elmúlt évekből számos olyan levelet őrzök, melyekben Magyarország egyetlen könyvtárában sem létező antikvákra tett védési javaslatomat utasították vissza, de arra is volt példa, hogy egy felbukkanó ősnyomtatvány védését érezték kevésbé indokoltnak. A leggyakrabban visszautasított javaslatok az antikvákat, a külföldi hungaricumokat és az RMK –ba tartozó könyveket érintették.Sürgősen tisztázni kell tehát a védés szempontjait, mégpedig a könyvanyag sérülékenységére való tekintettel a példányszámok alapján. Tudjuk, hogy egy törvény vagy egy rendelet tömör jogi szövegébe nehéz egy aprólékos, dokumentumtípusokra kiterjedő részletezést beírni, de akkor valamilyen más, jogilag korrekt formában (pl. végrehajtási utasításként) kellene ezt közölni. Az utóbbi években teljesen megváltozott a könyvpiac. A gyűjtők köre is nagy változáson ment át, nagyon kevés az igazán bibliofil gyűjtő, a vásárlók többsége befektetési céllal licitál, és kifejezetten vonzóak az igen magas árral induló tételek. El kell ismernünk viszont azt is, hogy az antikvárusok saját üzleti érdekeikkel ellentétesnek ítélik a védést, s nagyon gyakran szóvá is teszik, miért nem vásárolja meg az OSzK vagy más könyvtárak azt, amit védeni akarnak. A válaszunk egyértelmű, bárcsak módunk lenne rá! A nyugat-európai könyvtárak régi könyv állományával összevetve a mieink még mindig szerényebbek, s a 2. világháborút követő konfiskálások is igen nagy pusztítást okoztak. Történelmi okokkal magyarázható az, hogy miért szeretnénk az arra érdemes könyveket hazánk területén, akár magán tulajdonban is megőrizni. Az egekbe szökő árak miatt közgyűjtemények egyre kevésbé tudnak vásárolni az árveréseken. A nemzeti könyvtár helyzete is reménytelen volna, ha időnként nem segítene a sokat emlegetett főhatóság, a NKÖM, illetve könyvtárunk Corvina Alapítványa. [6] Az egyházi gyűjteményekkel kapcsolatban nem feledkezhetünk meg az őket ért veszteségekről sem. A megmaradt és közgyűjteménybe eddig nem vett kötetek az utóbbi években visszakerülhettek jogos tulajdonosukhoz, illetve az egyetemi könyvtárak állományát gyarapítják. Erről a folyamatról is szeretnénk röviden szólni. A mögöttünk hagyott 20. század a maga két háborújával és forradalmaival különösen sok értéket pusztított el. A magánkönyvtárakat, egyesületek gyűjteményeit dézsmálták, pusztították a megszálló hadseregek katonái, de sokszor a helybeli lakosok is. Közvetlenül a második világháború befejeződése után már 1945-ben létrehozták az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát, melynek feladata a gazdátlanná vált műkincsek védelme, illetve begyűjtése volt, később ezt a munkát folytatta az Országos Könyvtári Központ Szervezési Osztálya, mely utóbb a Népkönyvtári Központ Könyvfeldolgozó Osztálya néven működött. Ez utóbbi osztály 1954-től az Országos Széchényi Könyvtár szakmai irányítása alá került “Könyvelosztó” (rövidítve: KEO) majd pedig “Fölöspéldányközpont” néven. Hatalmas mennyiségű könyv és egyéb dokumentum áradatát indította el az 1950. szeptemberében életbe lépő 34. sz. törvényerejű rendelet, amellyel feloszlatták a szerzetesrendeket. Kőhalmi Béla kitartóan küzdött azért, hogy a rendházakban őrzött könyvállomány állami védelmet kapjon, ne hordják szét és ne pusztítsák el. [7] Végül az 1950. október 14-i dátummal ellátott rendelet a fent említett Országos Könyvtári Központ hatáskörébe utalta ezt a veszélyeztetett kulturális vagyont. A továbbiakban ennek a Központnak a feladata volt az egyes rendházakban maradt könyvállomány átnézése és szétválogatása az államot és az egyházat megillető részre. A gyűjtemények megóvása egyáltalán nem volt könnyű feladat, ahol csak lehetett, helyben, az eredeti épületben kastélyban, rendházban igyekeztek zárolni az anyagot, de gyakran előfordult az is, hogy mielőtt az Országos Könyvtári Központ munkatársai megjelentek volna, egy helybeli hatalmasság papírhulladékként elszállíttatta, vagy akár elégettette az állományt: ez utóbbi eset történt Somogytarnócán, ahol a Széchenyi kastély könyvtárát, mely többségében idegen nyelvű könyveket tartalmazott, az Állami Gazdaság vezetője értéktelennek ítélte, s az udvaron máglyára rakatta. [8] Kőhalmi Béla és az Országos Könyvtári Központ munkatársai állandó küzdelmet vívtak az értékes könyvállományok megmentéséért és közgyűjteményekbe való irányításukért, s különösen figyelték a legrégebbi és a magyar szempontból elsőrendűen fontos anyagot. Kiválogatták tehát az ősnyomtatványokat, a 16. századi könyveket valamint a régi magyar anyagot, s ezeket először a Széchényi Könyvtár kapta meg, majd az esetleges többes példányokat visszaadta a központnak, s így más könyvtárba irányították azokat. Az egykori szerzetesrendi könyvanyag átválogatása 1952 nyarán lezárult. Az Országos Könyvtári Központ feladatának a könyvanyag szétosztására vonatkozó részét a későbbiekben az OSzK keretében működő Fölöspéldányközpont látta el, melynek egyre gyarapodó könyvállománya nem csupán az elhagyott javakból állt, hanem a mindenkori könyvtári duplumokból, illetve a valamilyen ok miatt feleslegesnek ítélt kötetekből. A későbbiek során a kiválasztott könyvek vegyültek az államosított könyvkereskedések, antikváriumok anyagával, sőt még a könyvtárak leselejtezett példányaival is. Nem csoda, hogy ennek eredményeképpen csupán budapesti viszonylatban is több raktár tartalmazta a gúlákba, vagy jobb esetben polcokra rakott, átnézendő könyvállományt. A Fölöspéldányközpont munkatársai évtizedeken át bontották a hatalmas könyvkupacokat, készítették ajánló jegyzékeiket, melyeket először az OSzK munkatársai néztek át, majd pedig más könyvtáraknak is elküldtek. Az elmúlt évtizedek során hazánk számos könyvtára, így az OSzK Régi Nyomtatványok Tára is többször kapott igen értékes, régi könyveket, gyakran nagyon sérült állapotban. 1990 után, amikor a korábban megszüntetett szerzetesrendek újra működhettek, s néhány újabb egyetem is alakult, egyre inkább sürgetőbbnek látszott a még mindig hatalmas mennyiségű könyvanyag szétosztása, ha lehet, visszaadása egykori tulajdonosaiknak. Megtörtént tehát a könyvállomány szétválogatása a könyvekben található tulajdoni bejegyzés, bélyegző alapján. Az egyházakkal kötött megegyezés szerint az így kiválogatott állományrészekből a nemzeti könyvtár még kivehette azt, amit gyűjtőköre szempontjából fontosnak ítélt, s a többit átadták a jogutód egyházi intézményeknek illetve egyetemeknek. Ezt az utolsó válogatást leginkább a Fölöspéldányközpont munkatársai végezték, de részt vett benne az egyházi gyűjtemények képviselője is, rövidebb ideig egyetemisták is segítettek, valamint az OSzK Gyarapítási Osztályának néhány munkatársa és a Régi Nyomtatványok Tárának vezetőjeként én magam is. A Fölöspéldányközpont rákospalotai épületében, valamint a Hold utcai részlegében több alkalommal is válogattunk a Gyarapítási Osztály helyettes vezetőjével, Tóth Józsefnéval, aki a törzsgyűjteménybe illő darabokat kereste. A válogatás során számos régi könyv is előkerült, s ezek egy része, mivel nem voltak meg a Széchényi Könyvtárban, a nemzeti gyűjteményt gyarapították. Természetesen a korábbi átnézések miatt régi magyar anyagra csak igen ritkán lehetett bukkanni, leginkább csak abban az esetben, ha a címlapról nem derült ki az RMK jelleg, vagy a példány csonka volt. Ezek egyike Nádasi János: Annua eremus divini amoris című munkája, mely 1679-ben Bécsben, a Voigt nyomdában jelent meg. Ritkaságnak számít, a budapesti Egyetemi Könyvtár és Bécs őrzi egy-egy példányát, így ez a világon ismert harmadik. [9]Nagyobb lehetőség mutatkozott a magyar vonatkozású, idegen nyelvű anyag terén, tehát olyan művek esetében, melyeknek sem a szerzője, sem a nyelve, sem a kiadási helye nem volt magyar, csupán részben vagy egészben magyar vonatkozásokat tartalmazott. Ilyen jellegű anyag alkotja az un. Apponyi-gyűjtemény jelentős részét is. Ugyancsak több szép, kötéstörténetileg fontos darabot sikerült találnunk a válogatás során, de a legizgalmasabb és egyben legborzalmasabb állapotú anyag a Hold utcai részleg föld alatti 2. szintjén volt hatalmas, vesszőből font kosarakba rakva. Vagyis a többségében “hajdanvolt”, a se eleje, se vége kötetek halmaza, csupa töredék, olykor faltörmelékkel borítva, az egykori viszontagságok sarával lapjaikon. Munkánknak ez volt a “legizgalmasabb” része, melyet az egészségvédelmi okok miatt gumikesztyűben és légszűrő maszkban végeztünk. Igazi guberálás volt ez a javából! 16. századi ritkaság egy tévesen Nagy Szent Albertnak tulajdonított mű német fordításban: Naturalia…darinn durch sechsz kürtze Büchlin viel haimligkaiten der Natur beschrieben. Von Weibern und gebürten der Kinder sampt jren Artzneien amely a növények, kövek és állatok mágikus tulajdonságaival foglalkozik, illetve a nők menstruációjára, terhességére ható asztrológiai jelenségeket ismerteti egyéb babonás hiedelmekkel együtt. A kis szurtos, szakadt, csonka kötetet az egyik nagy fonott kosárban találtam. A 4° alakú könyvecske, bár címlapja nincs, s hiányoznak a XLV-LVI levelek, valamint a végén a LXV-LXVIII-ig terjedő levelek is, de a benne található fametszetek alapján, melyek gyógynövényeket, az emberalakos bolygók képeit és az anyaméhben levő magzatot ábrázolják ismerősvolt már nekem. 1992-ben az egyik budapesti antikváriumtól vettünk egy ennél csonkább példányt ugyanebből a kiadásból, de a kötetről csonkasága miatt az eladók nem tudták, hogy ki a szerző, mi a mű, s főleg, hogy mikor nyomtatták. Akkor a szakirodalom alapján sikerült meghatároznom: 1548-ban Jacob Cammerlander nyomtatta Strassburgban [10]. De ez a korábban vett példány is csonka, hiányzik az elejéről 3, a végéről pedig 2 teljes ív, ezenkívül valószínűleg lámpaolajjal leönthették, aminek következtében sok levele megbarnult. Megvételét akkor nem csupán viszonylag alacsony ára, hanem elsősorban ritkasága indokolta, hiszen az Index Aureliensis szerint csak Londonban (British Library) és a már említett Strassburgban van egy-egy teljes példánya, továbbá egy csonka Wroclaw-ban. [11] Ez a korábbi vétel tehát a világon ismert negyedik példány lett, a most megtalált pedig az ötödik. [12] A kiválogatott anyagból különösen figyelemre méltó volt egy igen szép, pergamenbe kötött könyv, melyet a Fölöspéldányközpont vezetője, Dobai Anikó adott a kezembe. Beleolvasva a kötetbe kiderült, hogy a 17. századi regensburgi domonkos szerzetes, Eustachius de Rosario vasárnapi beszédeinek gyűjteménye, mely 1675-ben jelent meg Kemptenben. [13] A kötéséül szolgáló pergamen kottalap, a győri Püspöki Könyvtár (az un. Nagyszemináriumi Könyvtár) tárlójában őrzött díszkódex, a Zalka Antiphonale, egyik újabb töredéke. A 17. század során a kódexből számos lapot Győrött levéltári borítólapnak használtak fel. Nemzeti örökségünk védelme tehát, mint a fentiekből is látszik, nagyon összetett feladat, s a legfontosabb teendőket a következőkben foglalhatjuk össze:1. A könyvtárak vonatkozásában óvni kell gyűjteményeinket az egyre szervezettebben dolgozó tolvajoktól. 2. Nyilvántartásba kell vennie minden gyűjteménynek a teljes anyagát, hogy legyen pontos dokumentáció az állományról.3. Törvényi szinten kell meghatározni a régi könyvanyag fennmaradásához szükséges példányszámokat.4. Kötelezni kellene az antikváriumokat, hogy katalógusaikat időben juttassák el az Örökségvédelemhez és az OSzK-ba. (A katalógust nem küldő antikvárium anyaga gyakorlatilag kimarad a védésből.)5. A védett gyűjtemények (az államiak mellett az egyháziak és a magángyűjtemények is ) kapjanak több támogatást a vásárláshoz és a fenntartás, restaurálás költségeinek fedezésére.6. A régi könyvekkel foglalkozó munkatársak szakmai képzése egyre sürgetőbb feladat. 2003-ban, a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulójának évében, Sárospatakon nehéz lenne úgy tartani egy előadást, hogy ne emlékezzünk a nagyságos fejedelemre. Zaklatott korunkban, amikor háborúk fenyegetnek, az örök erkölcsi értékek is válságba kerülnek, újra elmondhatjuk a fejedelemnek éppen háromszáz éve, Debrecenben kinyomtatott imáját:“Adgy uram azoknak kiket vezéreinké akartál tenni, rendelésekben böltseséget,az ellenkező dolgokban erősséget, a’ szerentsés állapotokban tartózkodást,a hadakozásban bátorságot, az álomban vigyázást, hogy a’ te akaratodnak utain járjanak!” [14] Ugrás a lap tetejére[1] Copyright(c) 2003 balu All rights reserved.ekeweb@osb.hu Kronológia Kronológia Tisztségviselők Tisztségviselők Beszámolók Beszámolók Fényképek Fényképek Olvasnivaló Olvasnivaló Előadások Előadások Katolikus egyház Katolikus egyház Evangélikus egyház Evangélikus egyház Református egyház Református egyház Ortodox Egyház Ortodox Egyház Izraelita Felekezet Izraelita Felekezet Unitárius Egyház Unitárius Egyház Linkek Linkek EKE EKE Könyvtár Könyvtár Gyűjtemények Gyűjtemények Fotótár Fotótár Kapcsolatok Kapcsolatok Olvasnivaló Olvasnivaló Előadások Előadások Védés Védés
Tájékoztatás 2.
Milyen feltárási munkákat ismerünk egy könyvtár életében?
Pl. dokumentum beérkezik, állományba veszem, ISBD-t elkészítem, katalogizálom, stb.
A tájékoztató könyvtáros életében is létezik feltáró munka. (pl. orvosi könyvtárban, stb.)
FELTÁRÁS - TÁJÉKOZTATÁS
Analitikus Szintetikus Bibliográfiai módon dolgozom fel
Van valami egészem, amit Sok-sok különálló, nem
részeire szedek, ezekből hozok azonos csoport → szintetizálom,
létre egy másik egészet, DE! más összegzem az összefüggéseket,
jön létre. egy nagy egészet hozok létre.
Pl. a tanárnő a dolgozatokat
Megkapja, olvassa, javítja.
Összegző vélemény. Végtermék:
Szóbeli értékelés.
Mi is az a bibliometria?
biblio – könyv
metria – mérés matematikai képletekkel analizálják
A világon meglévő folyóiratok között több mint 800000 orvosi folyóirat van. (Honnan tudom, hogy melyik az az 50, ami nekem kell? → bibliometriai méréssel.
Egy orvosi könyvtárban pl. 20 db AIDS-ről szóló könyv van. A könyvtáros feladat, hogy a 20 db folyóirat címlapját ill. a tartalomjegyzékét összefűzi, és odaadja annak, aki ezzel foglalkozik, megkönnyítve ezzel a munkáját.
Az Akadémiai Könyvtárnak – (humán tudományok, nyelvtudományok), az OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) –nak (alkalmazott tudományok, orvostudomány) tartalomjegyzék szolgáltatása van.
Analitikus tartalomfeltárás
- tartalomjegyzék szolgáltatás
- tartalomjegyzék fordítás (ha nem angolul van, és én, mint könyvtáros 5 nyelven beszélek, lefordítom angolra)
- index művek (KWIC - kulcsszó szövegkörnyezetben, KWOC – kulcsszó szövegkörnyezeten kívül)
EGY KIS ISMÉTLÉS! (lásd Hajdu Ágnes)
- kulcsszó: az információ lényegének jellemzésére kiválasztott szövegszó, rendszerint címszó. Feltáráson kívül alkalmas a visszakeresésre é tárolásra. SZÖVEGBEN VAN.
- tárgyszó: a dokumentum tartalmát röviden, tömören, egyértelműen, nyelvtanilag szabályozott formában természetes nyelven leírt kifejezés. ALKOTOTT
A tárgyszavazás 3 megoldással lehetséges: 1. Tárgyszavakat a szövegből kiemeljük és ezeket változatlanul vagy csak alaktani változásokkal építjük be a rendszerünkbe. Pl főnévképzős alakra, többes számtól megfosztjuk 2. A tartalomra jellemző kifejezéseket kiemeljük a szövegből és ezeket az oszt.i rendszerünkben azonos fogalmakat jelölő, ám más szóból származtatott tárgyszavakra cseréljük. 3. Az eredeti dok. tartalmát a szövegben nem szereplő tárgyszavakkal jellemezzük. Ha a tárgyszavak kiválasztásakor bármely szó felhasználható, s nincs előre kidolgozott szótárunk, akkor szabad tárgyszavazásról beszélünk. Ha a tárgyszó meghatározásakor szótárt, meghatározott szókészletet, vagyis tárgyszójegyzéket használunk, akkor kötött tárgyszavazásról beszélünk.
Terminológia kérdése: Hány tárgyszóval jellemezzek egy dok.-ot? Általában 4-5 tárgyszóval jellemezzük.
A tárgyszó tartalmilag lehet: Mi lehet tárgyszó?: - tudományszakok, diszciplínák nevei, pl. atomfizika, irodalomtörténet stb.; - tudományos elméletek nevei, pl. relativitáselmélet, vezetéselmélet stb.; - tudományos iskolák vagy irányzatok nevei, pl. reneszánsz, statisztikai irányzat stb.; - tudományos problémák, eljárások, gyakorlati alkalmazások nevei, pl. határozatlansági reláció, gazdálkodás stb.; - tudományos- és szakkifejezések, pl. káló, esszé stb.; - objektumok, élőlények, dolgok nevei, pl. könyv, kutya, olvasók stb.; - folyamatok, történések nevei, pl. változás, születés stb.; - tudományos módszerek megnevezései, pl. kísérlet, modellezés stb.; - tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései, pl. keménység, bibliográfia stb.; - intézmények, szervezetek, testületek nevei, pl. Somogyi-kvt, Magyar Tudományos Akadémia stb.; - események nevei, pl. trianoni békekötés, honfoglalás stb.; - földrajzi nevek, pl. Duna, Hódmezővásárhely stb.; - korszakok, időpontok és időtartamok nevei, pl. 1984, Kádár-korszak stb.; - személynevek, alkotások címei, pl. Németh László, József és testvérei stb.; - közismert rövidítések, pl. IFLA, KFKI stb.
A tárgyszavakra vonatkozó alaktani szabályok: - a tárgyszavak lehetőleg főnevek legyenek, ha nem akkor főnévképző alakban, lehetőség szerint „főnevesítsük", pl. építkezik helyett építkezés, oldódó helyett oldódás stb. - évszám is lehet amennyiben időfogalom ill. uralkodók sorrendjének megnevezésére használom, - jelzős szerkezetből kiemelt mellékneveket ne használjunk önmagában, csak a jelzett főnevekkel összekapcsolva; a tárgyszót lehetőleg egyes számban használjuk, kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak neveit, pl. pozitivisták, ragadozók stb., közöttük vannak olyan főnevek is, melyeknek csak többes számuk van, pl. nemfémek.
A tárgyszóalkotásnál szemantikai szempontból két probléma jelentkezik: a szinonimák és a homonímák kérdése. A szinonimák - azonos vagy rokon értelmű, hasonló jelentésű szavak - esetében kiválasztjuk a legelterjedtebb, legpontosabb kifejezést, és a többi alakról utalunk a kiemeltre, pl. eb lásd kutya. A homonímák - azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak - után értelmezőként kell megadni a szó pontos jelentését, pl. rák (betegség).
Szerkezetét, külső megjelenését tekintve a tárgyszó lehet egyszerű, egytagú vagy összetett, többtagú kifejezés. A második cranfiéldi jelentés (1966): az IKNYszerkezete mennyiben befolyásolja a visszakeresés hatékonyságát. A leghatékonyabban az egytagú, egyszerű tárgyszavakkal tudunk dolgozni.
Funkciójukat tekintve az összetett tárgyszó részei: főtárgyszó, altárgyszó, melléktárgyszó. A több szóból álló összetett tárgyszavak első tagja a főtárgyszó, pl. oszt.. Az altárgyszó, pl. oszt., automatikus. A melléktárgyszó, pl. leltározás (kvt). A homonímák után szükséges tárgyszó is melléktárgyszó, pl. rák (betegség).
Két lehetőség van a tárgyszavazásra: kötött tárgyszójegyzéket használok v szabad tárgyszavazás. Kötött tárgyszó
Szintagmás kapcsolatok: - jelző és jelzett szó, - birtokos szerkezetű,– célhatározós kapcsolat, - eredethatározós,– helyhatározós viszony, - időhatározós, - megmerevedett főnévi melléknévi kapcsolat (nemfémes elemek).
A tárgyszókatalógusba a katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében kerülnek be. A hatékonyabb visszakereshetőség érdekében utalókat, hivatkozásokat használunk. Az utalók három fajtáját ismerjük: szinonima, szintagma, valamint hivatkozás (esetleg bővítő utaló).
Két stoplistát használ a permutált ind. és ezeket a címből előre leválogatja. 1. stoplista: nem-szignifikáns szavak szerepelnek rajta („semmitmondó szavak”)
2. stoplista: vezérszóként nem használható kifejezések listáját adja Ez is az ismétlés nélküli permutáció elvét alkalmazza.
ajtótörténet szigorlat I. A tételek 1 - 5 - ig
1.: Az ókor könyvtárai /Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, Görögország, Római Birodalom/
Mezopotámia:
4 évezreddel ezelőtt Ázsiában, a Tigris és Eufrátesz (Ikerfolyók) között, sumér és akkád birodalom.
Layard professzor ásta ki 1864-ben a ninivei palotát és annak könyvtárát. 30.000 agyagtábla került elő, melyet Asszurbanipal (669-630-utsó nagy asszír uralkodó) gyűjtött össze:
- leíratta Mezopotámia történetét a saját koráig; asszír-akkád, akkád sumér szótárak; Gilgames eposz
- módszeresen gyűjtötte és másoltatta a fellelhető iratokat/ szájhagyományokat/ legendákat
- ezekből ismerjük az állami élet rendszerét, királyok listáját, iskoláik működését
- a kvt-nak saját személyzete volt: a gyűjt-t szakszerinti csoportokba rendezték, jelzetelték; katalógust is használtak
Ékírás: sumérok érdeme, minden nyelvre rugalmasan lehet használni, így átvették az akkádok/ babilóniaiak /asszírok/ perzsák
- a jeleket agyagra írták, az agyagtáblákat napon szárították, fontosabbakat kiégették
- hosszabb szövegek több táblán: ezek sarkukon átlyukasztva és karikával összefűzve;
a szövegrészletek egymásutániságát custusokkal jelölték (őrszavak= köv. old. első jele az előző old. alján)
- ékírás megfejtése: Grotefend, Rawlison; itthon: Kormóczy Géza+Rákos Sándor: Gilgames teljes fordítása
Egyiptom:
(Ie. 2900-ban egyesítette Menesz fáraó); Rosette-i kő: 3féle írással írták rá uazt, Champollione ez alapján fejtette meg
Írás: tudomány a papság kezében, ők kapták Thot istentől az írás ajándékát: első formája képszerű, dekoratív:
hieroglifikus írás; majd egyszerűbb jelek: hieratikus (papi) írás. Ezek az Óbirod. idején párhuzamosan (ie. 2900-2200)
Gyakorlatiasabb írás később: démotikus (népi írás). Kopt keresztényeknél: kopt írás (démotikus+görög abc).
Írófelület: kő (vésik/ festik) és papirusz (columnákban írtak rá = hasábokban; náddal+ tintával/ festékkel)
Alexandriai kvt: hellenisztikus időkben épült (ie. 283k.), a Ptolemaios alapította Museión-ban foglalt helyet:
ide gyűltek a kor tudósai. Könyvtáros neve: Kallimachos
India:
Ősidőktől szoros kapcsolatban állt idegen országokkal, évszázadok folyamán ezek a kapcsolatok megerősödtek és az indiai kultúra behatolt más kulturális zónákba. Antik világgal való kapcsolatai ellenére alig érintette a görög-római kultúra hatása, csak a társadalom felsőbb rétegeihez jutott el. Iskolai tanítás tárgyai között a számtan mellett említik az írást is. Az Asóka-feliratok többsége bráhmi írással készültek. A kor írásbeliségének egyedül fennmaradt emlékei a sziklába, oszlopokba, barlangokba vésett feliratok.
Kína:
Bambusz szeleteket, selymet használtak, majd Caj-Lun mester: 105: papiros (faháncsból, kendőből, rongyból). Ezután könyvnyomtatás (fametszet): 868: Gyémánt szutra >Stein Aurél 1907-ben találta meg a barlangot, melyben ez, és még 3000 ezer irattekercset+6000 okirat és több száz festett zászló volt (kicsempészte Kínából, majd a British M.-ba vitte).
11.sz: Pi Seing kovács: feltalálta a mozgatható betűkkel való nyomtatást. Hatalmas kvt-k, könyvjegyzékekkel.
Görögország:
A sémi nyelvet beszélő föníciaiak abc-jét vették át, és egészítették ki magánhangzókkal. A korábbi: linelásA-, a későbbi a lineálisB írás. A ión abc terjedt el. Eleinte csak nagybetűket használtak, és nem választották el egymástól a szavakat. Kurzív írás és központozás először Alexandriában. Kőre/ papiruszra írtak (egybetartozó tekercsit egy cserépedényben tartották). Bibliothecea: biblios-könyv, théké-tároló, raktár.
Római Birodalom:
Görögök feletti győzelmük után minden értéket hazahurcoltak, a kvt-kat is. Papiruszra, pergamenre írtak (Alexandria betiltotta a ’papiruszexportot’, II.Eumenész, Pergamon királya más írófelület után nézett >sokáig ez is tekercs, első hajtogatott formája perg-ban).
- Íróik: Plautus, Terentius, Catullus, Cicero, Sallustius.
- Költőik: Vergilius, Ovidius, Horatius.
Könyvkiadóik is voltak: Ciceró barátja Atticus volt az első Rómában.
Könyvtárak: - ie. 39: Asinius Pollio megalapította Rómában az első nyilvános könyvtárat: Libertas
- Augustus 2 gyűjteményt állított fel
- iu. 4.sz: 28 nyilvános kvt Rómában (ált. 2 osztályból álltak: görög/latin, +levéltárak is); kölcsönöztek
- könyvtekercsek faszekrények polcain feküdtek, elöl címtáblákkal
Magánkönyvtárak: 30-60.000 kv-tekercs is volt, melyek előállítását, másolását tanult rabszolgák végezték (slavi litterati=írástudó görög rabszolga), vmint a fejlett kv-kereskedelmen keresztül szerezték be.
2.: A középkori kódexek világa
Kódexek ie. 1.sz.k. tűnek fel; 313: Nagy Konstantin: milánói ediktum; 383k. St. Jeromos: Vulgata (latin)
- Alkuin: angolszász kolostori szerzetes. Nagy Károly Thoursban iskolát alapít, meghívja őt.
Ő alakítja ki a karoling minuszkulát (gömbölyded kisbetűs írás). Ekkoriban csak a papok írtak-olvastak.
- Kolostorok: szerzetesek-könyvmásolás (scriptorok), mindent maguk állítottak elő, ami a kódexkészítéshez kellett.
- kódexek: caudex= fatörzs: megírt pergameníveket fatáblák közé szorították; penna: ferdére vágott hegyű lúdtoll; gubacstinta!
- első oldalt rögtön a szöveggel kezdték, kezdősor: incipit, zárósor: explicit.
- könyv végén, a kolofonban jegyezték le a másolás helyét, idejét, egyéb közlendőket
- sorrendet custusokkal jelölték, nem volt lapszámozás; hibákat a rubrikátor pirossal javította –ez később díszítés
- illumináció (a kódex teljes díszítése): miniator: iniciálé, miniatúrák utólag lettek befestve (mínium festék)
- 2 v. több hasábos szöveg, kész íveket bordára fűzték majd fatáblák közé szorították (ezt díszítették bőrrel/ festették)
- fatáblákat kapcsok fogták össze; könyvkötő: compactor v. ligator (ha nem ötvösök kötötték> ötvöskötések)
- libri catenanti: láncoskönyvek (kódexeket szigorúan őrizték, ezért lánccal a polchoz rögzítették)
- Bifolium: akkora kv, h. elé fért a teljes gregoriánus kórus; Scalpellum: kés perg.vágásra; Nova cula: perg.kaparókés
- Ráskai Lea: 1510-22: Margit legenda, Példák könyve, Cornides-k, St Domokos élete, Horváth-kódex.
- Magyar kódexek: - Gesta Hungarorum (12sz.v.): III.Béla jegyzője, a magyarok eredete latinul a honfoglalásig
- Pray-kódex (1192): latin, kiv. Halotti Beszéd; Kolligátum: 3 művet tart.: sacramentarium,
orvosi feljegyzések, kalendárium (un. pozsonyi évkönyv /897-1187 eseményei/)
- Kézai Simon gest.(1300k): hunok történetét dolgozza fel; Kézai IV. (kun)László papja+történetíró
- Anjou-legend.: Károly Róbert (1301-42) idején; eredetileg 200 fólió volt
- Képes Krónika (1358): Kálti Márk írta, 1330-ig tartalmazza a magyar nép történetét
- Leuven-i k.(1330k): ebben van az első magyar irodalmi nyelvemlék: Ómagyar Mária Siralom
3.: A nyomtatott könyv születése; az ősnyomtatvány
- Ősnyomtatvány= inkunábulum: olyan művek, melyeket 1500 végéig állítottak elő Eu-ban, szedésnyomással
- kódexekhez hasonlóan nincs címlapja; későbbi címlapokon is csak cím és a szerző neve, többi adat a kolofonban
- nagyrészt ív vagy fólió alakban; példányszám ált. 500k.; kolof-ban kiadói jelvény;
- abbrerviatura= rövidítés; ligatúra= ikerbetű; krúdák= nyers nyomtatott ívek, így vitték a piacra
- Ludwig Hain: 1826-1838, 4 kötetben: inkunabulum-bibliográfia (6.299 db-t írt le); majd Copinger +6619db
- Gutenberg előtt: táblanyomatok, dúckönyvek, pl. Ars moriendi = a meghalás művészete,
Speculum humanae salvationis = az emberi üdvözülés tükre, Biblia pauperum = szegények bibliája
- Johan Gutenberg (1397-1468; aranyműves családból) titkos társaság: célja: írássokszorosítás mozgatható betűvel> per>találmányának finanszírozót keresett: Fust ügyvéd> nem bírt várni pénzére, perelt (peranyag bizonyíték Gut. találmányára) és nyert, majd elcsábította Gut. segédjét, Peter Schöf.-t és nyomdát nyitottak< csavaros sajtóprés + betűöntő készülék:
patrica→matrica→szedéstükör (itt: punktúra-tűszúrással). Művei: 1447: Utolsó Ítélet, 1455: 42soros Biblia (35pergamen,165papaír kötet); Donatusok, Bűnbocsátó cédulák, Naptárak, Tractus (filo-i munka), Aquinoi
munkája, Catholikon (középkor lexikona); a kéziratos könyv formáját próbálta utánozni
- Fust-Schöffer (Gutenberg tanítványa, Mainz): 1457: Psalterium (2színű nyomtatással), 48soros Biblia,
Füvészkönyv; új technikai eljárást talált a könyvek nagy példányszámban való gazdaságosabb előállítására
- Albert Pfinster: Bamberg, Gutenberg betűivel: 36 soros Biblia, mesék, históriák, költemények
- Anthon Koberger (1473-1513, Nünberg): 1473: Schedel Krónika (-Buda látkép)
- Erhard Rathold: Ausburg, aranybetűs nyomás, 1488: Thúroczy Krónika
- Johann Schösperger (Ausburg, 1481-1523): kiadványait Miksa császár rendelte, Dürerrel dolgozott
- Johannes Frobenius (Basel, 1491-től): kiadványai szerzője, korrektora, fordítója Erasmus;
fametszetei Holbein-től (Haláltánc sorozat)
- Aldus Manutius (1488-tól, Velence): Aldinák; 1501: könyvforma!; ókori klasszikusok, teljes Ariszt. fordítás
- Hess András (Karai László hívta Budára Lauertől): 1473: Chronica Hungarorum
4.: A könyvnyomtatás XV. századi centrumai Európában
Németország:
- Mainz: Gutenberg, Fust-Shöffer
- Strassburg: 15. században a német nyomdászat egyik centruma (Mainz mellett)
o 1458k. Johann Mentelin: első nyomda; 1460: 2kötetes latin biblia; 1466: első német nyelvű bibliát ő nyom.
o Heinrich Eggestein: második strassburgi nyomdász
- Bamberg: 1460-1464 között Albrecht Pfinster működött itt
- Köln: 29 ősnyomdászával Németország legnagyobb nyomdászati centruma a 15. században.
o Ulrich Zell: pap volt, 1466-ban jelent meg az első nyomtatványa. Összesen 200 művet nyomtatott
o Heinrich Quentell: fő munkája a Kölni Biblia
- Augsburg: - Günther Zainer: első nyomtatványa 1468-ban jelent meg. Kiemelkedő nyomdász volt
- Erhard Rathold: aranybetűs nyomás, Thúroczy Krón.; + ő nyomtatott elsőként többszínű fametszetet
- Nürnberg: Anton Koberger: az első nyomdai nagyüzem létrehozójáról. 1470k. kezdte a nyomdászkodást,
24 sajtóval és 100-nál több segédet foglalkoztatott. 1483: német Biblia; Schedel-féle Világ-krónika.
- Bázel: első nyomdásza Berhold Ruppel, de a 15sz. utolsó három évtizedében már 26 nyomda működött itt.
o leghíresebb ősnyomdásza Johannes Ammerbach (1477-től működött): humanista irányt képviselte, de teológiai munkákat is kiadott
Itália:
- Konrad Sweynheim és Arnold Pannartz (1465, Róma): Donatus latin nyelvtankönyve
- Velence: első nyomdaalapítója: Johann von Speyer (1469); Nicolas Jenson: művészien metszett antikvák
- Aldus Manutius (1488-tól, Velence): Aldinák; kis alakú, könyvforma!; ókori klasszikusok, teljes Ariszt. fordítás
Franciaország:
- Jean Düpré: 1481-ben kiadóvállalatot nyit, ima- és hóráskönyvek, ő alkalmazott először címlapot
- Tilman Kerver: lovagregényeket és szórakoztató irodalmat ad ki
- Etienn- nyomdászcsalád (Genf, Párizs, Lyon): 15sz. elejétől; betűmetszőjük Garamond, ókori klasszikusok + Biblia
Anglia:
- William Caxton (Brügge, Westminster): 1475: ő ford. és nyomtatta: Trója regénye, A sakkjáték kv-e, Canterb. mesék, Arany legenda
5.: Reformáció, nyomtatott könyv és iskola /művelődési program és nyomtatás/
Reformáció: 1517, okt. 31.: Luther M.: 95 pont a Wittenbergi temp. kapujára –> pápa kiátkozta –>Luther lefordította németre a bibliát
Okok: világias egyház, szegénység-adók: gazdag egyház, bűnbocsi cédulák; cölibátus
- evangélikusok: Luther, Wittenberg - reformátusok: Kálvin, Genf
- unitáriusok (antitrinitáriusok, St3ság tagadók): Szervét Mihály - anabaptisták (újrakeresztelkedők): Münzer Tomi
- 1529: Spejer: új hit terjesztése betiltva –> háborúk –> 1555: ausburgi vallásbéke: szabad vallásgyakorlás a protestánsoknak
- Philip Melanchton: német reformátor és humanista, Luther jelentős munkatársa, utókor: ’Németo. tanítója’;
1520: lutheri tanok összefoglalása: Fő Pontok; Wittenb-i egyetemet szellemi központtá tették
- Ulrich Zwingli: Svájc első reformátora, zürichi székesegyház plébánosa. Tanainak lényege: minden (a rossz is)
Istentől származik. 1530k: független egyházat épít ki. Lutherral nem ért egyet egyes vallási kérdésekben
- Kálvin János: Svájc francia nyelvterületén ő vitte tovább Luther tanait. Genfben szigorú, a Biblián alapuló
egyházi rendet vezetett be (1541). Tanítása – kálvinizmus – néhány tételben eltér Lutherétól
- 1501: Aldus Manutius: könnyű, kicsi, olcsó, szép, szerkesztetett, adatokkal ellátott könyvei (ősnyomtatványok vége)
- polgárosodás fejlődése: szegényebb olvasók rétege is megszaporodott, az iskolák, egyetemek tanulóinak létszáma nőtt, egyre több olcsó könyvre volt szükség
- reformáció kezdete újabb lendületet adott a nyomdáknak és könyvkereskedelemnek: most tudatosan egy népmozgalom szolgálatában állítják elő a könyvet –> nemzeti nyelvű kiadványok!
- Anyanyelven olvashatja a nép a bibliát, vitairatokat, röpiratokat, népkönyveket, kortárs szépirodalmat
- Új felekezetek: hangsúly a színvonalas oktatáson, városi iskolákba képzett tanítókat tettek –> könyvek kellettek:
új jelentős nyomdászvárosok, pl. Wittenberg
- Luther műveit közreadták: Melchior Lotter és Hans Lufft nyomdászok
- tridenti zsinat (1545-1563): bevezették a cenzúrát
Sajtótörténet szigorlati tételek I. A 6 - 10 - ig
6.: Németalföld nyomdászata és könyvtárai a XV. – XVII. században
- 1473: németalföldi nyomdászat kezdete (Dirk Martens nyomjtata az első kv-t: Aalstban, Flandriában)
- Löwen: Johannes Veldener (1470k.): Fasciculum temporum: virágos keretdísszel ellátott lapokkal (első)
- Haarlem: 1483: Jakob Bellaert; Brügge: Colard Mansion (1476-1484) az első nyomdász
- A németalföldi származású Rotterdami Erasmus nagy hatással volt a térségre
- Sorbonne teológus tudósai mindinkább a szabadgondolkodó Németalföldre figyelnek
- Plantin nyomda:
o Cristoph Plantin: francia származású volt, Antwerpenben telepedett le (1549)
o Nyomdája II. Fülöp által támogatott, udvari nyomdászává tette:
Vulgata kiadás, Polygott biblia 8 kötetben (benne a biblia szövege görög, latin és keleti nyelveken)
o Ő alkalmazott először rézmetszetes illusztrációt; több, mit 1000 kv-t nyomtatott
o Magyar vonatkozású kiadványa: Sambucus (Zsámboki) János magyar humanista emblémás könyve
o Fióküzletei: Leyden, Párizs; halála után (1589) az Antwerpeni nyomdát veje vezette: Plantin-Moretus
- Elzevír nyomda:
o Leydenbe menekült a család a spenyolok elől, itt a nyomda 1600k-től lesz jelentős
o Szép formájú könyvek, jó minőségű papíroson; elegáns, apró betűtípusok –> világhírűek lettek
o Sorozataik: - 12-edrét alakú (duodec) Klasszikusok 1625-től indul (latin, francia, stb.)
- Respublika: 35 kötetes, különböző országok leírása. Első kötete Anglia, de Mo. is szerepel
o Fióküzletei: Hága, Ultrech; Amsterdamban kiadóvállalat
- Bleau nyomda:
o Amsterdamban, Náluk tanult Misztótfalusi Kis Miklós
o Földrajzi és csillagászati kiadványok; 6 kötetben: Atlas Novus; 1663: 12 kötetes Major Atlas (Téképkv)
- Enshedé család:
o Isaak Enshedé, 1703-ban nyitotta meg nyomdáját Haarlemben; Betűmintakönyve világhírű:
Hollandia nyomdászatának fénykorából szinte az összes betűt összegyűjtötte –>nyomdászat múzeuma
7.: Német nyomdászat és könyvtárak a XV. – XVII. században
- I. Miksa császár (1459-1519) nagy kv-barát volt és igen jelentősen támogatta a könyvnyomdászatot;
művészek egész sorát foglalkoztatta; a legnagyobb nyomdai vállalkozását Johann Schönspergerre bízta:
Nála dolgozott: Hans Burgkmair, Leonard Schauffelein, Albrecth Dürer
- Ők teremtették meg a faktúr betűt (gót betű alapja)
Művek: Imádságoskönyv, Theuerdank és folytatása a Weisskunig (Bölcs király), Dicsőség kapuja,
Diadalmenet c. album (135 fadúcból), Diadalszekér (8 dúcból állt)
- Albrecht Dürer: „Útmutatás a körzővel és vonalzóval való szerkesztéshez, vonalakban, síkokban és testekben”
- Strassbourg: Johann Grüninger: latin klasszikusok, Vergilius kiadása 200 fametszettel
- Erasmus műveinek illusztrátora Holbein, kiadója: Frobenius
- reformáció kezdete után Wittenberg fejlődik jelentékeny nyomdászvárossá; Luther munkái; 1570-ben visszaesés
Könyvtárak:
- Prágában IV. Károly 1366-ban alapította a Collegium Carolinum-ot és jól ellátta könyvekkel
- reformáció új korszakot nyitott a kvt-történetben
- Luther kvt-k felállítására kérte Németo. tanácsnokait, hogy pénzt nem kímélve új kvt-kat állítsanak fel;
az egykori katolikus intézmények könyvállománya volt az alap –> a 15sz-i városi kvt-k mellett számos újabb
kvt létesült, pl. Hamburgban, Nürnbergben, Augsburgban
- Hit terjesztésének eszköze az iskola: ábc-s könyvek, szótárak, énekeskv-k, egyéb tankv-k –> új kvt-típus alakult ki: iskolai könyvtárak (akkor alapított egyetemek: Königsberg, Helmstedt, Jena, Marburg, Leyden –> alapításukkor megkapták a szükséges kv-készletet, de a már fenálló iskolák is valódi kvt-khoz jutottak)
- Hesseni Fülöp Őrgróf: első evangélikus egyetem alapítója, kvt-al felszerelve (1527, Margburg)
- Albrecht porosz herceg: nyilvános palotakönyvtárat és magánkönyvtárat rendezett be (1730k., Königsberg)
- Agost szász választó: drezdai könyvtár; Johann Jakob Fugger: müncheni könyvtár
- Bibliotheca Palatina: pflazi választófejedelemség kvt-a (17sz elejéig a legelőkelőbbnek számított kvt-k közt)
- Bécs: Hofbibliothek: 17.sz. végén 9000 kötet, ebben 1600 kézirat;
- 30éves háború után: egyházi kvt-k már csak a nagyvárosokban, káptalani/kolostori kvt-k elpusztultak
- Lipcse: első könyvkölcsönző kvt (1628): különböző változatai hamar elterjedtek Németországban
8.: Itália nyomdászata és könyvtárai a XV. – XVII. században
Reneszánsz: ipar, kereskedelem, hajózás felfedezésekkel meggyorsuló fejlődése és egy új osztál: polgárság megjelenése
- reneszánsz ember megszabadult az egyház, a kultusz béklyóitól: az emberhez való visszatérést hirdette;
- életéhez hozzátartoznak a kv-k; megjelenik a főhivatású könyvtáros személye
- Itáliában a kv-termelés nagyüzemű társas vállalkozás formáit vette föl
- Konrad Sweynheim és Arnold Pannartz (1465, Róma): németek, első nyomdászok itt
- Velence: első nyomdaalapítója: Johann von Speyer (1469); Nicolas Jenson: művészien metszett antikvák
- Aldus Manutius (1488-tól, Velence): Aldinák; kis alakú, könyvforma; kurzív betű;
- ókori klasszikusok fennmaradt szövegei tele voltak hibákkal – ezt ő és tudós társai javították
- Constantin Lascaris görög nyelvtana (1495); 28 görög klasszikus első kiadása; görög, latin szótár
- nyomdajele: horgony delfinnel
- Giunta dinasztia: Velencében és Firenzében működött.
- Kiadványaik: Boccaccio: Dekameron, Michelangelo szonettjei, egyéb irodalmi művek
- a Giunta család letűnése után a 17.sz-ban Olaszo. egész területén hanyatlásnak indult a nyomdászat;
(csak a 17.sz. végén, Giambabtista Bodoni fellépésével indul újabb virágzásnak a nyomdamesterség)
Könyvtárak: pápák római könyvtára; ebből fejlesztette ki IV. Sixtus a kor leghatalmasabb gyűjteményét a
Vaticana-t, a nyilvánosság használatára (1484-ben 3500 kötet volt)
- veronai püspöki könyvtár: saját másoló műhellyel rendelkezett és a mai napig fennáll
- tudósok könyvtárai: velencei Bessarion bíboros (980 kötet) és Pico della Mirandola,
- fejedelmek kvt-i: firenzei Mediciek (1470-ben alapított könyvtára 1017 kötet) és Urbino hercege
- Gyűjtőköre: ókori klasszikusok, humanista szerzők, világi témájú kv-k, de az egyetemes jelleg dominált
- reneszánsz kvt-k állományának legnagyobb részét kéziratok és kódexek képezték
- Kvt-ügy: ókori írók műveit a kolostorok kvt-iban őrizték (csak addig nem használták), így csak le kellett másolni v. tanulmányozni. Városi kvt-k és a középkori könyvtártípusok párhuzamosan működtek
9.: Franciaország nyomdászata és könyvtárai a XV. – XVII. században
- Jadocus Badius: első humanista nyomdász, Itáliában tanult, 1503: saját nyomdát nyit Párizsban: klasszikusok+kortárs
- Jean Düpré: 1481-ben kiadóvállalatot nyit, ima- és hóráskönyvek, ő alkalmazott először címlapot
- Tilman Kerver: lovagregényeket és szórakoztató irodalmat ad ki
- Etienne-család: (Genf, Párizs, Lyon)
- I.Henri Etienne alapította Párizsban első nyomdájukat (15. sz. elején), melynek fia (Robert E.) alapozta meg hírnevét
- Betűmetszőjük: Claude Garamond (több új antikvát metszett)
- Kiadványok: Ókori klasszikusok, Bibliakiadások, Thesaurus Linguae Latinae
- Robert kiadta az Erasmus által javított Bibliát –>Sorbonne teológusai támadták–> menekülnie kellett–>
2 fia: Robert a párizsi nyomdát vette át, Henri vele ment Genfbe és az ottani műhelyt vette át
Etienne Dolet Lyonban rendezett be magának 1538-ban nyomdát, saját munkáit is itt adta ki
Könyvtárak:
- francia királyi kvt-k sokszor gyarapodtak hadjáratok során zsákmányolt könyvekkel;
- I.Ferenc: Fontainebleauban nagy kvt-t alapít, kvt vezetőjévé a kor nagy filológusát és jogászát Budét nevezte ki
- 1537/38-ban lépett életbe a francia király által bevezetett köteles példány rendelet
10.: Anglia nyomdászata és könyvtárai a XV. – XVII. században
- nyomdászat későn indult meg
- William Caxton: első angol nyomdász, 1471-ben, egy kölni útja során, látott először nyomdát működni
o 1475k. már saját nyomdája van Brugge-ben, angol nyelven nyomtatja: Trója regénye (ő ford.)
o 1476-ban tér vissza Angliába, Westminster apátság területén állította fel nyomdáját; itt nyomtatta:
Jázon történet, Canterbury mesék, Angol Krónika 2 kiadása (ő szerkesztette és bővítette),
Arany Legenda (jelentős fordítása) –>sajtóhibás kv-k, azt nyomtatta, amit megvettek (haszon számított)
- Caxton utóda (Wynklyn de Worde) és Richard Pynson (egyetlen nyomdász rajta kívül Angliában):
- iparos mesteremberek voltak, akik nyomdászatból éltek, ezért követniük kellett a közízlést, nem irányítani
- Wynkyn de Worde maga öntötte betűit; legszebb könyve a Polychronicon; +krónikák, jogi kv-k
elv. 200 tankönyvet; 150 misekönyvet - vallásos értekezést; 150 verset és lovagregény adott ki
- William de Machlinia: 1483-tól dolgozott Londonban;
- angol nyelvű kv-k: Angol Krónika, Értekezés a pestisről 3kiadása; később kevesebb angol kv-t adott ki
- ’A keresztény ember tüköre’ c. műve: latin teológiai szöveg, angol vallásos versekkel
- Jan van Doesborch: atwerpeni könyvkereskedő is elkezdett angol nyelvű könyveket nyomtatni,
Kb. 1505-1525-ig; vallásos kv-k, lovagregények, ismeretterjesztő művek
Könyvtárak:
- első kvt-k nyelvezete a tudományossághoz (latin) kötött, ezért olvasótársaságok/klubok alakultak: támogatták a kvt-k fejlődését
- első városi kvt-t Dick Whittington londoni polgármester alapította (1429)
- magánkönyvtárak: szinte minden tehetősebb polgárnak/nemesnek volt kisebb-nagyobb könyvgyűjteménye,
+ főurak/ főpapok/ uralkodók könyvtárai (– kv-t gyakran nem tartalma, hanem szépsége, ritkasága, ára miatt gyűjtötték)
- oxfordi egyetem könyvtára: napi 5h-t látogathatták tudományos fokozattal rendelkező olvasók
- kéziratok lassan muzeális szerepet kaptak
- kvt-k gyűjtőköre kiszélesedett (atlaszok, rézkarcok, stb) = megnőtt az állomány –> önálló, nagy kvt-épületek.
11.: Kelet-Európa nyomdászata és könyvtárai a XV. – XVII. században
Oroszország:
- az orosz birodalom a 15. sz-ban szabadult fel a mongol hódítás alól
- 2 jelentős uralkodó:
o III.(Nagy) Iván: Ny-i mesterembereket hívott az ipar fejlesztésére, olasz építészeket: Kreml
o IV.(Rettegett) Iván: első orosz nyomda megalapítója (16sz.): Moszkva
- első nyomdász és pontos idő nem ismert: 1563-68 között 6 könyv
- IV. Iván elv. nem hozatott külföldi nyomdászokat, és nem küldött ki senkit tanulni, nyomdászai a Moszkvába került kv-k tanulmányozása és kísérletezgetések alapján teremtették meg az orosz nyomdászatot
- Régi orosz kv-k: ált. kétszínnyomással (szöveg: fekete, díszítés-kiemelt sorok: vörös)
o Apostolok története: első kv infókkal: Ivan Fjodorov és Pjotr Tyimofejev nyomdászoktól, Moszkvában,
IV. Iván parancsára, 1563-1564-ben nyomtatták
o Ivan Fjodorov: együtt nyomtatott egy evangéliumot Pjotr-vel (1569), majd önállóan egy zsoltároskv-t
és az Apostolok történetét újra, ezt Lembergben (Ukrajna)–> ő Ukrajna első nyomdásza (egyéni stílusú kv-k)
o Vándornyomdászok: oroszoknál, ukránoknál több: eleinte csak vallásos kv-k, majd világi is
- Nagy Péter (1682-1725) idején: Ny-Eu-i színvonalat akart, nyomdai reformjai:
- orosz újság megjelenése, egyszerűsített írás bevezetése, tudományos, praktikus kv-k rendszeres kiadása
- 17sz: több világi kv, rézmetszet, vetető műhely: Moszkvai Udvari Nyomda
- Usakov: legjelentősebb könyvillusztrátoruk, rézmetszetek, Simeon Polockij nyomdásszal dolgozott
Kijev: fejlett nyomdászműhelyek
Románia: Besszarábiai Konstantin vajda alapította az első nyomdát (Bukarest, 1690k.)
- görög, cirill, arab, török betűkkel szerelte fel
Törökország: tilos volt a nyomdászat, csak a zsidók nyomtatgattak titokban vallásos iratokat Konstantinápoly mellett
12.: Nyomdászcsaládok és kiadói stratégiák
+ 2. tétel
13.: A középkori magyar írásbeliség, könyvtárak és iskolák a XV. századig
St István rendelete: 10 falunként 1 templom (könyvvel való ellátását a püspököknek kellett biztosítani)
- létrejöttek a káptalani iskolák: könyvre volt szükségük az oktatáshoz
- egyházmegyék könyvigényét scriptoriumoknak kellett kielégíteni: elsősorban liturgiához szükséges kv-k
Bencések (imádkozz és dolgozz): 996: Pannonhalma: St. Márton kolostor: 11.sz. végén 80 kötet (=kb. 200mű)
- pécsváradi kolostorban 35 kv, bakonybéli kolostorban 84 könyv: liturgikusak
- Csatári (v. Admonti) Biblia: 1138-ban adományozta a Gutkeled család a csatári bencés kolostornak;
2 kötetes; románkori könyvfestészet, gazdagon illusztrált óriásbiblia
- Pray-kódex (1192): latin, kiv. Halotti Beszéd; Kolligátum: 3 művet tart.:
sacramentarium, orvosi feljegyzések, kalendárium (un. pozsonyi évkönyv /897-1187 eseményei/)
- 11.sz-tól: hivatalos történetírás a királyi udvarban: Gesta Hungarorum (12.sz), Kézai Simon Gestája (1300k.)
- Hiteleshely: sajátos magy. jogintézmény: igény volt rá, h. magánemb-k/közösségek jogait, ügyeit írásba foglalják
13.sz: koldulórendek – egyetemek: • Domokosok: Mo-n 1221-től, (Székesfehérvár, Budai-vár: St Miklós kolost.)
egyetem 1304-től: Studium Generale (Mátyás is támogatta)
Leuven-i k.(1330k): Ómagyar Mária Siralom
• Ferencesek: iskolái: Esztergom+Buda (obszerváns). Temesvári Pelbárt +
Laskai Osvát írásai egy kvt-t képesek pótolni (teológiatíp-k minden kérdését
tartalmazzák); Gyulafehérvári Sorok: ferences prédikációgyűjtemény
Ráskai Lea: női ferences = klarissza (Óbuda)
• Ágostoni remeték: Esztergomban, 13sz. végétől; jó tanárok, gazdag kvt
• Pálosok: magy. alapítású, 1250-től, BudaStLőrinc; alk. a kv-nyomtatást
- gyors városiasodás: spontán kialakult iskolaközpontokat 13sz-ban egyetemmé nyilvánították
- Károly Róbert idején: Anjou Legendárium: Mo-n készítették olasz miniátorok; eredetileg 200 fólió volt,
Ma részei (össz.150db) 3 országban: Orosz, USA, Vatikán
- Nagy Lajos életrajzírója Küküllei János: Chronica Ludovici regist: a lovagkirály haditetteit dicsőítő elbeszélés
- Képes Krónika: (1358): Kálti Márk írta, 1330-ig tartalmazza a magyar nép történetét;
41 miniatúrával, 95 iniciáléval (–jelentős viselet- és hadtörténeti anyag)
14.: Magyar könyv a XV. században /kéziratosság, könyvgyűjtemények, nyomdászat/
- Kv-nyomtatás: olcsóbb kv –> több emberhez eljut –> több magy. kv = nagyobb magy. olvasóréteg (ált. apácáknak+papoknak)
- polgárosodás: több iskola –> nagyobb réteg tanulhat; többen tanulnak külföldön (Italy, Paris) –>
tanultabb, képzettebb papok/tanítók –> kulturális fejlődés, oktatási színvonal javul –> jobb és nagyobb kvt-k
- Karthauziak: 1307-től Mo-n; Nagy Lajos támogatta őket = gazdag rend és kvt; kv fontos, szigorú fegyelem;
Menedékszirt + Lövöld -itt ők szerk.: Érdy-Kódex (1527): prédikáció- és a legnagyobb magy.
legendagyűjtemény (névtelenül épületes olvasmányokat írtak az ’együgyű’ apácáknak és a
laikus testvéreknek /főleg a Lutheri eretnekség ellen)
- Jókai kódex (1430): az első, teljesen magy. nyelvű kódexünk, ferencesektől, benne Assisi St. Ferenc és társai
legendái (Jókai 100.szülinapján/1925/back London)
- Huszita Biblia (Cseh, Husz János,1420): elv. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint ford. a 15.sz-ban, ez az első magyar
Bibliafordítás. Részei: Bécsi(1450k)-, Müncheni(1466)-, Apor kódexben (15sz)
- Birk-kódex (1474): Váci Pál lefordította a Margit-szig-i domokos apácáknak St. Ágoston reguláit
- Festetics-kódex (1494) pálosok ajándéka Kinizsiné Magyar beginának (=világi klarissza);
hóráskönyv, gazdagon díszített színes hártyakódex
- Jordánszky-kódex (1514): pálos rendi szerzetesek próbálkoztak bibliafordítással, elv. Huszita hatásra.
Ebben vannak a részleges fordítások; legnagyobb terjedelmű nyelvemlékünk
- Lobokowitz-kódex (1514) és a Debreceni-kódexben: Kempis Tamás: Krisztus követése c. művéből
több fejezet (tanító jellegű elmélkedések begináknak és klarisszáknak)
- Székelyudvarhelyi-kódex (1526): Nyújtódi András fordította le apáca húgának Judit könyvét
- Huszita Biblia (Cseh, Husz János,1420): elv. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint ford. a 15.sz-ban, ez az első magyar
Bibliafordítás. Részei: Bécsi(1450k)-, Müncheni(1466)-, Apor kódexben (15.sz)
- Birk-kódex (1474): Váci Pál lefordította a Margit-szig-i domokos apácáknak St. Ágoston reguláit
Mátyás: (1467-elvette Beatrixot): Bibliotheca Corviniana; 2000-2500 kötet; címere minden kötetbe belefestve;
Sokat másoltatott (pl. Attavante degli Attavanti), 1480-tól Budán is volt másolóműhely (30 másolóval);
vásárolt ágensei révén; kerülte a nyomtatott kv-ket (kb. 3-400 volt a kvt-ban). 1471: Vitéz J.+ Janus P.
összeesküvése: könyveik elkobozva; Kvtárosai: Galeotto Marcio, Taddeo Ugoletti, Bartolomeo Fontio
Vitéz János (1408-1472, Várad): 500 kötet, ügyelt a szépségre és a hibátlan szövegre (javította is a hibákat);
könyvei Itáliából, de Váradon is volt kvmásolója: Polánkai Bereck; teológia, csillagászat, klasszikusok
Janus Pannonius: Vitéz J. unokaöccse; Ferraraban tanult; kvt-a Pécsen; a külső nem érdekelte, csak a tartalom
Hess András: 1473-ban nyomta Budán a Magyarok Történetét (Cronica Hungarorum): örömet akart szerezni a magy.
embereknek; régebbi kódexekből fogalmazta; Mátyás nem támogatta; Kiadta még: Szókratész védőbeszéde.
5.: Magyar könyv a XVI. században /a magyar nyelvű Biblia, a kor nyomdászata, könyvgyűjtemények/
- 1526: ország 3 részre szakadt (török területen nincs nyomda, királyin csak katolikus, Erdélyben tisztes szakma)
- első magyar nyelven nyomtatott kv: Komjáthy Benedek: St Pál leveleinek fordítása (Krakkó, Vietor, 1553)
- nyomdászat megindítója a protestanizmus (Erdélyben vallásszabi): Mo-n csak vándornyomdászok/v. katolikus
- Honterus János, Brassó(1535-57): lutheránus, irodalmár, magyar munkákat nem ad ki; utóda Wagner Bálint
- Sylvester János (Sárvárújsziget, 1539-42): humanista; korrektorvolt Vietornál, Nádasdy Tamás támogatásával nyitott nyomdát; nyomdásza: Abádi Benedek. Művek: Latin-magy. gramatika (1539), Új-testamentum (1541)
- Huszár Gál-vándornyomd. (1557-75): lengyel származású, magyarul beszélő protestáns. Bornem. jó barátja.
Magyaróvár, majd Debrecen; Munkái: Méliusz J.P., és Bornem. munkái, Saját szerzeményű protestáns énekei
- Bornemissza Péter – vándorny. (1569-89): evang. Prédikátor, műfordító, Balassi nevelője, író, költő,
hitvitázó (ellenfele Telegdi Miklós). Munkák: saját prédikációi: Postillák (5 kötet), Ördögi kísérletek,
Templomi Énekeskönyv (Huszár G.-féle énekek újranyomása)
- Heltai Gáspár – Kolozsvár (1550-74): Hoffgreff Györggyel alapít nyomdát: Hoffgreff-féle énekeskönyv (mozgó kottafejekkel szedve, műdalokat is tartalmaz); majd egyedül dolgozik: író, műfordító, papírmalmot alapít, többször vált vallást; Munkái: 1551: Mózes 5 kv-e magyarul, Tinódi Chrónikája; Aesopus 100fabulája; Méliusz J.P. herbáriuma (első magyar Füvészkönyv); sok fametszetet használt és antikva betűt
- Mankovits Bálint: 1590, Vizsoly: első teljesen magy. Biblia (ford.: Károly Gáspár, gönci prédikátor, református szellemben, kb. 3 évig ford., nyomtatás 2 év, 7-800 példányt, de csak egy részét kötötték be)
- Telegdi Miklós nagyprépost: 1577: Nagyszombat: katolikus nyomda; jezsuiták bécsi berendezését veszi meg, 1584-től privilégiumot kap. Tipográfusa: Pécsi Lukács; Nagyszom-i kalendárium, Pécsi: Keresztény szüzek…
16.: Magyar könyvkultúra a XVII. században /a magyar nyelvű Biblia, nyomdászat, könyvgyűjtés/
- 16-17.sz-i nyomtatványok jell.: 3-500 példányszám; jó olvashatóság/ használhatóság; olcsó ár; rongypapír;
könnyű, kasírozott kötés; barokk, tölcsérszerű cím; rézmetszet; arab lapszámozás
- (1609: Spanyololk elismerték Hollandia függetlenségét = protestáns szellem ide vonzza a kor gondolkodóit)
- Szenczi Kertész Ábrahám: leydeni Elzevírben tanult, 1640-től nyomtatott Nagyváradon:
Nagyváradi Biblia (török támadás miatt Kolozsváron fejezte be); össz. 80 magy., és 65 latin munkát adott ki
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702): Apáczai Cs.J. és Pápai P.F. pártolják – papnak készül. 1680: Holl-ba indul teológiát tanulni+Bibliakiadást felügyeli (erdélyi ref. rendek rendelték meg). Amsterdamban beáll a Bleau nyomdába tanulónak –>3 év múlva saját műhely, Eu-ban a leghíresebb betűmetszője lesz. Hibákat talál a Károly Bibliában, kijavítja, a rendek megvonják tőle a felügyeletet. 1685: megjelenteti a javított Károly Bibliát = Aranyos Biblia (küld egy mintapéldányt Erd-be, hazahívják Kolozsvárr nyomdásznak). 1693-tól Kolozsváron: egységes nyelvtani rendszer szerint javítja a beadott kézitratokat, és abc-s könyvet akar bevezetni az elemi oktatásban –> sok ellenséget szerez, ezek újra a javításokkal vádolják –>1697: Biblia védelmében (magyarázat a javításokra): még több vád éri–>
Maga Mentsége: ezért bíróság elé idézik: Retatio röplap kiadása, Maga Mentsége elégetése –> szélütés
- Pázmány Péter: 1635: Nagyszombati Eygetem, hozzá kapcsolja a volt Telegdi nyomdát
- Apáczai Cs. J.: Utrechben tanult, Gyulafehérvári akadémián tanított; Magyar Enciklopédia, Magyar Logikácska
- Pápai Páriz F.: svájcban tanult, orvos, Nagyegyedi koli tanára; Latin-Magy. szótár; A test békéje
- Bethlen Gábor fejedelem: kedvező törvényekkel segítette az iskolák működését erdélyben, pl. ösztöndíjak
- Nagyváradi iskola: Comenius tankönyveket használnak; Kolozsvár. Unitárius iskola: orvostanhallgatók
- Jelentős könyvtárak: Rákóczi fejedelmeknek, csíksomlyói Ferenceseknek, Kolozsvári ref. kollégiumnak
17.: Arisztokráciánk olvasmányműveltsége a XVI – XVII. században
16.sz.: főurak is külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat; iskolákat, nyomdákat alapítanak; a reformációban már nem az egyházi birtokok megszerzése útján való vagyongyarapítási eszközt, hanem kulturális feladatot látnak. Maguk is fejtenek ki
irodalmi működést, udvaraikban az alsóbb nemesség ifjai is tanulnak, majd, mennek azután onnan ők is külföldi egyetemekre.
Ellenreformáció után: főúri udvarok társadalmi központok maradtak, de többségűk katolikussá lett
Barokk főúri és nemesi könyvtárak
- Batthyány Boldizsár (megh.1590): fiatalon a francia királyi udvarban szolgált. Németújvári várában reneszánsz udvart ren-
dezett be, és gazdag kvt-t; Fr.o-ból is szerzett kv-ket. Protestáns irod., egy része fönnmaradt a helybeli ferences kolostor kvt-ban.
- Esterházy Miklós kvt-áról keveset tudunk (pedig feleségét is olvasásra buzdította); 17.sz. 2. fele: fia, a herceggé lett
Esterházy Pál nádornak szintén csak egyes, kvt-ára vonatkozó intézkedéseit ismerjük –>elv. jelentős kvt (Kismarton)
- Wesselényi Miklós nádor és felesége, Széchy Mária kvt-t sem ismerjük (Murány), pedig sokat olvasó emb-k voltak
- gróf Batthyány Ádám (1609-59) dunántúli főkapitány kvt-nak katalógusa fennmaradt: 269 tételt tartalmazó jegyzék
- Révay Ferenc (megh. 1656): Turóc megyei főispán, királyi tanácsos. Szklabinai könyvtárának katalógusa 1647k. készült,
313 tételben sokoldalú gyűjteményt mutat be.
- Zrínyi Miklós: csáktornyai kvt könyvjegyzéke (saját kezűleg írta, 1662): 424 tétel; Gyűjtemény: történelem: latin és
görög történetírók, reneszánsz olaszok, többi ország története, kora eu-i események; elméleti politikai irodalom
(Machiavelli és követői), hadtudomány. Kvt nagyrésze fennmaradt, de Zágrábba került.
- II. Rákóczi Ferenc: könyvjegyzék-1701: 169 tétel: több francia-latin, kevés német, olasz, 2 magyar, 1 görög.
Francia: gáláns irod. elv. felesége olvasta. 52 vallásos kv, ebből 27 jezsuita szerzővel (ezek elv. még neveltetéséhez,
mert a kortárs irod. mind világi). Könyvei alapján Rodostóban már túlnyomóan vallásos irányba fordult.
- gróf Bercsényi Miklós: II.Rák. barátja és főhadvezére, művelt, ládaszámra érkeztek számára a kv-k. 1701: ungvári
otthonából menekülnie kellett, ezért jegyzék a kvt-ról: 300 kv.(katonai- és polgári építészet, magy. töri, földr., fizika,
hadtudomány, politika, vallásos irod., klasszikusok). "könyves zöld ládácská"-jában a táborba is vitt magával kv-ket
- gróf Nádasdy Ferenc: a halála után fölvett leltárban 9-10.000 forintra becsülték kvt-t (Alsó-Ausztriában vásárolt
pottendorfi birtokán). Könyvei egy részét a lorettomi (Sopron megye) szerviták kapták meg, de előzőleg a bécsi
császári könyvtár számára kiválogatták közülük azt, amit szükségesnek tartottak.
- Bónis Ferenc: 39 kötetes kvt: elv. több generációs kvt: "igen szép Károlyi-biblia, aranyas, igen kis volumenben",
"ezüstös öreg volumenben Káldi Bibliája", Béza homiliái, Szenczi Molnár Albert imádságoskv-e, Pázmány beszédei,
az Elzevirek magyar respublikája, Zrínyi: Szigeti veszed., Kempis Tamás, Comenius munkái, Werbőczy Tripartituma,…
18.: A Kárpát-medence polgárságának olvasmányai a koraújkorban
( sajnos ebből nincs tételem még )
9.: Szerzetesrendi gyűjtemények a XVI-XVII. századi Magyarországon
Bencések:
- Mo-n elvesztették korábbi jelentőségüket. 1534: Bakonybélt elfoglalja Ferdinánd király hadvezére, a kolostort a katonák kifosztották. Pannonhalmi: 1585: szerzetesek végleg távoztak, a kolostor katonassággal ellátott erőddé lett átalakítva, a kv-k ottpusztultak (1 evangélium maradt). Tihany is várrá lett (egy kv sem maradt)
- 1639: Pannonhalmi kolostor újratelepítése: ismét megkezdődik a bencés élet (+Himmelreich György saját kvt-át nekik ajándékozta: 454 kötet)
Pálosok: 16.sz: legnagyobb kvt-uk a rendi központban (BudaStLőrinc).
Történetírójuk: Gyöngyösi Gergely: 1526: török elpusztította a kolostort, 1000 forint értékű kv veszett oda
Domokosok:
- bejegyezték a kv-kbe a kolostor nevét + a fráter nevét, akinek állandó használatra odaadták a kv-t
- legnagyobb kvt a budai volt (itt studium generale). Kassai: 22kv-t ismerünk innen. Nagyszeben: ma az ottani Bruckhental Muzeumban sok az ősnyomtatvány, 40 kv-ben bejegyzés, hogy szebeni domokosé (130-ról feltételezhető)
- Pécsen is volt iskolájuk (majd főiskola): 1500 táján kb. 2-300kötet>15sz. vége: Mo-n 70 kolostor, 16sz. végére megszűnt
Karthauziak: bejegyezték a kv-kbe a kolostor nevét;
- Lövöldi kvt volt a legnagyobb: külön kvt-épület, Mátyás kv-ket adományozott nekik, és pénzt is kvt építésre
- Szepességi: 1526k. 129 db; Menedékszirti: 11 kötetet ismerünk (de a menedékszíti és a szepességi is bele van írva); itt még a 16.sz. elején is folyt a könyvmásolás
Ferencesek:
- 1526k. több mint 100 kolostoruk volt Mo-n, 1560-ban már csak 18. Maradék könyvtáraikról igyekeztek
gondoskodni: minden kolostorban kvt-nak kell lennie, könyvjegyzékkel, melyet kifüggesztenek a kolostorban
- 17.sz: egymás után újjáalakuló ferences kolostorok+kvt-ik (pl. szakolcai bibliotéka: 1662-ben 1009 vmű, 7 szakcsoportban)
Jezsuiták:
- Pozsonyi kvt: 1639-es jegyzék: 1673 kötet (fele 16.sz-i, fele 17.sz-i). 1670: 6 száműzött evangélikus iskola könyveit kapták meg: 7500db-ra nőtt a kvt.
- Nagyszombati: mai Bp-i Egyetemi Kvt őse, 1632-ben 1489 kötet. 1635: egyetem alapítása, annak a kvt-a lett;
1690: 5331 kötetes jegyzék (90% latin), 23 szakcsoportban
Különleges kvt-típus: apácák kvt-i: benne a kialakuló magyar nyelvű irodalom, Mo-i nyomdák hiányában kéziratosak (pedig máshol már rég nyomtattak). Ráskai Lea, Sövényházi Márta (Érsekújvári-kódex, Sándor-kódex, St Domokos élete)
20.: A nagyobb világi gyűjtemények kialakulása a XVI-XVII. századi Magyarországon
- bibliotheca publica = nyilvános kvt; (reformáció igényelte az egyén szellemi fejlődését lehetővé tévő intézményeket:
iskolát és kvt-t. 1524: Luther felkéri a városvezetőket, hogy alapítsanak könyvesházakat)
- Besztercebánya: 1570-es kvjegyzék: kiválogatták az állományból az iskola számára használható kv-ket
(122 kötet: gramatika és retorika tankönyvek; latin és görög klasszikusok; biblia-kiadások)
- Nagyzseben: Bibliotheca publica 15-16.sz-i kv-einek jegyzéke egy modern kvt-ra utal
(alapja elv. ferences és domokos rendházak kva-nyaga volt)
- Trencsén: 1652: katalógus a városi kvt anyagáról. Elv. evangélikus iskola kezelésében állt.
- Kassa: Bibliotheca publica: evang. Egyház kezelésében állt, de a városi közösség használatában (2313 kötet:
antik bölcsek, egyházatyák, teológusok, filozófusok, humanista tudósok alapművei szinte hiánytalanul megvoltak)
- Eperjes (1673): 23 tételes jogi- és történeti kézikönyvtár a városi tanács napi munkájának segítésére
- Lőcse, Besztercebánya: kórházi könyvtár: kb. 100 kötetesek, de sok az egyházi- és jogi kv (adományok)
- Kassa: városi gyógyszertár: 21db gyógyszertári kv – szakkönyvtár
a XVIII. századi Európában /Franciaország és Itália/
Franciaország: 18.sz: szigorú privilégiumok + cenzúra, nyomdák számát 36-ra csökkenti (így több titkos nyomda nyílik)
- Fr. könyvművészet virágkora: kis alakú, rokokó kv-k (szép kötés, rézmetszet, illusztrációk)
- Pierre Simon Fournier: híres betűmetsző/öntő. XV. Lajos: Királyi nyomda (1789: forradalom alatt Köztársasági nyomda, ekkor röpiratok, bankjegyek nyomtatása). 1789: nemzetgyűlés eltörli a cenzúrát, +szólás- és sajtószabi
- 1797: jakubinus diktatúra: újra cenzúra (1872-ig). Forradalom alatt Párizsban 400 nyomda.
Didot–család: legszebb rézmetszettel ill-t kv-k a 18.sz-ban;
- Denis D.: család első tagja, nyomdász és kiadó volt; Francois D. (1689-1757): alapítóként említi a nyomdászattörténet;
1713: megnyitotta nyomdáját Párizsban; közreadta az ő "Histoire générale des voyages" c. munkáját 20 kötetben.
Francois D.-nek 11 gyereke közül 2 lett nyomdász:
1: François-Ambroise Didot (1730-1804): találmányai: öntött űrtökitöltők; velinpapír; új klasszicista antikva;
sajtó és a tipográfiai pontrendszer tökéletesítése. Fr. írókat adott ki.> Halála után 2 fia vette át a vállalatot:
- Pierre D.(1761-1853): híres sorozata: Louvre-kiadások; szövegük pontos, tipográfiailag szép (fia, Jules, Bázelben nyomdász)
- Firmin D.(1764-1836) betűöntődét örökölte; Napoleon a Császári Nyomda (Imprimerie Impériale)
betűöntödéjének vezetőjévé nevezete ki (fiai Ambroise+Hyachynte D. vették át a párizsi nyomdát közösen)
2: Pierre-François D. (1732-93): Essones-ban papírgyárat alapít, ő készítette a forr. idején a papírpénzhez felhasznált
papírt. Fiai: Léger D.(1767-1829):papírgyártógép feltalálója; Henri D.(1765-1852): mikroszkopikus-betű: kis formátumú betű
Itália:
- Velence: gazdagon illusztrált, rézmetszetes kv-k: Remondini-, Albrizzi- család nyomdája, Antonio Zatta
- Modena: Soliani-nyomdászcsalád; Milánó: Stamperia Palatina nyomda: tudományos kiadványok
- Róma: Giovanni Battista Piranesi nyomdája; Pápai Propaganda Nyomda (17.sz-ban alapította VIII. Orbán pápa)- Napóleon kifosztotta és Fr.o-ba vitte betűit; a nyomdában tanult:
Giambattista Bodoni (1740-1813): mesterség alapjait apjától tanulta, majd 1758-tól a pápai nyomdába került; 1767: Ferdinánd párinai herceg udvarába került, az udvari nyomdának (Stamperia Reale) lett a vezetője (46éven át dolgozott itt). Saját betűket tervezett és metszett: saját készítésű görög és különböző K-i betűtípusokat is készített. Betűtípusait Manuele tipografico c. betűmintakönyv-ében tette közzé (1788).
1791: engedélyt kapott Pármában a várban magánnyomda felállítására; innen: Bodoni-művek: az eu-i klassziciz. csúcsteljesítményei. Munkássága 2 szakaszra tagolódik: 1: kiadványai még tartalmaznak ill-kat s betűik még Fournier-től valók. 2: kiadványok nagy része már saját nyomdájának a terméke: hiányzik szinte minden ill. és
díszítőelem; Bodoni-alkotta antikvából tisztán tipográfiailag felépített, klasszicista mesterművek; szimmetrikus felépítés. Formai megoldásokra helyezte a fő hangsúlyt, kiadványai tartalmával, szövegével keveset törődött: szinte minden munkájában sok a sajtóhiba. Kiadványai: olasz, latin, görög, francia, angol, orosz nyelven
B/ 2.: Nyomdakultúra a XVIII. századi Európában /Németország és Anglia/
Németország: könyvkereskedelmi központ: Lipcse, Frankfurt. Később főleg Lipcse: 18.sz-ban eu-i kv-kultúra központja
- kv-művészeti téren hanyatlás, de fokozott érdeklődés a folyóiratok, hírlapok iránt. Új kiadványfajta: almanach
- Lipcse: Gleditsh-kiadó, Breitkopf-nyomda (itt találták fel a mozgatható betűket kottákhoz, térképekhez, matekképletekhez);
Georg Joachim Göschen: német klasszikusokat adott ki
- Berlin: Decker-nyomda; Unger-nyomda: Johann Friedrich Unger (1753-1804): a barokk fraktur különösen
díszes, cirádás volt, de Unger minden felesleges díszítéstől megszabadította: Unger-fraktur (1794)>első ezzel
készített mű: Goethe "Wilhelm Meister tanulóévei" (4 kötetes). (Kedvelt betűtípus volt, Ném.o-ban, még ma is
használatos). Unger mint kiadó: a korabeli német klasszikus írók művészi szintű kiadását tekintette fő feladatának:
Goethe műveinek egész sora, Schlegelnek, Tiecknek, Schiller több munkája
Anglia: kapitalista könyvkiadás- és terjesztés; 1695: cenzúra eltörlése; 1709: szerzői jog bevezetése; (1753: British Múzeum)
- William Caslon (1692-1766): nemzeti betűtípus: Caslon-típus (híres antikva).
- Költsége, művészi értékű luxuskiadványok: William Bulmer; Thomas Bensley
- John Baskerville (1706-79): klasszicista könyvstílus megteremtője; szépíró, majd pecsétviasz-kereskedő, majd 1750: nyomdász: betűöntődét, nyomdát rendezett be, papírmalmot szerzett magának; minden munkafolyamatot maga végzett. Nyomdai festéke telített fekete színű. Velinpapír-féle: nyomás után a sajtóból kikerülő íveket 2 forró rézlemez közé helyezte s ezzel a papírnak selymes fényt adott. Új betűtípust készített: klasszicista antikva.
Legtöbb munkájából hiányzik minden ill. és ornamentális dísz, a tisztán tipográfiai elemekből álló kv híve. Munkái: 1757: Vergilius művei; ’58:Milton: Elveszett parad.; Ariosto: Őrjöngő Loránd- rézmetszetes illusztrációkkal. 1758-66: Cambridge-i egyetem nyomdásza: ide görög betűket is metszett, melyekkel 1763: Újtestamentum; majd 1763: teljes biblia. Tanult korrektorokat nem foglalkoztatott: munkái művésziek, de szövegük hibás.
B/ 3.: Bécs és a XVIII. századi Magyar nyomdászat
>Bécs jelentősége hazánk könyvtermelésében:
Bécs legjelentősebb nyomdásza a magyar származású Johann Thomas Edler von Trattner: Bécsújhelyre került, 15 éves korában beállt nyomdásztanulónak, majd Bécsbe ment: Ghelen nyomdába került.
1748: átvette Johann Jacob Jahn nyomdáját, amelyet betűöntödével is kibővített>kv-kiadványaira és nyomtatványaira számos privilégiumot kapott>1759: megvásárolta Maria Eva Schilgin nyomdáját, s e nyomda privilégiumai révén a vidéki városok nyomtatványellátása is kezébe került>5 fióknyomdát állított fel: Pesten, Zágrábban, Triesztben, Innsbruckban és Linzben>Mária Ter. udvari nyomdászává nevezte ki; II.József uralkodása alatt Tratt.előjogai érvényüket vesztették<
>Bécsi Állami nyomdát még mint magánnyomdát 1804-ben Josef Vincenz Degen alapította, majd 1814-ben átalakult állami nyomdává, Degen vezetése alatt. Főleg a keleti nyelvű kv-k<
B/ 4.: Nyomdák és kiadók a XIX. századi Magyarországon
Nyomdák:
- Trattner-Károlyi nyomda (Pest): 1827-től Károlyi István vezetésével működött. Nagy gondot fordított az üzem technikai korszerűsítésére: gyorssajtó, gőzerőre rendezte be a nyomdát, alkalmazottak képzése. Itt adták ki 1838-1848 Széchenyi lapját a Jelenkort, más lapok: Nemzeti Újság 1840-1848, Világ 1841-1844.
- Landerer és Heckenast nyomda (Pest): Landerer Lajos nyomdájából és Heckenast Gusztáv könyvkereskedéséből egyesült 1841-ben. Kapitalista jellegű nagyüzem: egyesítette a kiadványok előállításához szükséges üzemrészeket és üzletágakat.
Kiadványok: Budapesti Szemle indítói (1840), Életképek (1843), Kossuth Pesti Hírlapja. 1848. márc.15: szabad sajtó első termékei
- Egyetemi Nyomda (Buda): 1838-ig Sághy Ferenc az igazgató, utána Tressinszky Ferenc. Itt adják ki Bajza Kritikai Lapok (1830-1836) folyóiratát, Akadémia lapját a Tudománytárt (1834-1844), Athenaeumot és társlapját a Figyelmezőt (1837-től), Vahot Imre Pesti Divatlapját.
- Akadémia 1830-tól kiadványaik a nyelvtudomány és a társadalomtudomány területén számottevő.
Kisfaludy-Társaság 1841-ben létesít kiadóvállalatot. Szépirodalmi és néprajzi könyveket adnak ki.
1848-49es forr. és szabiharc: 1848. márc. 20: sajtószabadság. Nyomda vagy időszaki lap alapítását előzetesen be kellett jelenteni. Minden nyomdaterméket szerepelni kell a szerző/szerkesztő nevének, a nyomdatulajdonos nevének és címének. A nyomdatermékekből egy-egy köteles példányt be kell szolgáltatni a Nemzeti Múzeum könyvtárának.
Kiegyezés után: Kapitalizmus kibontakozása, külföldi tőke beáramlása, belső tőkefelhalmozás. Nyomdászat szabad iparrá válik.
- Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.: Emich Gusztáv nyomdája felvásárlásából alakult. Igazgató Ostermann Károly.
Kv-ket és időszaki sajtótermékeket is kiadnak, pl.: Pesti Napló, Hon (1863. Jókai), Fővárosi Lapok (1864). Kiadják a kormány hivatalos lapját a Budapesti Közleményeket (1867-től). Hetilapok: Hazánk és Külföld (képes lap) és Athenaeum (irodalmi lap). Könyvkiadói tevékenysége: Petőfi és Madách műveinek sokáig kizárólagos kiadója. Olcsó és népszerű kiadványok kiadásának kezdeményezői. Első Jókai gyűjteményes kiadás 55 kötetben. Az akadémiának kiadványai is itt
Gyűjteményes kiadványok, sorozatok: Athenaeum Olvasótábora (regény sorozat), Műveltség könyvtára, Magyar Család Aranykv-e (mindenkori gyakorlati tudnivalók), Athenaeum Kvt (vegyes, ismeretterjesztő), Szociológiai Kvt (társadalomtud.)
- Franklin Társulat:
Landerer és Heckenast cégből alakult 1873-ban. Kiadványaik: Vasárnapi Újság, Budapesti Szemle, Filozófiai Írók Tára sorozat (filozófiatörténet kiemelkedő szerzői jelennek meg); 1880: Kisfaludy társaság Évlapjai is itt jelennek meg, Jeles Írók Iskolai Tára (kötelező olvasmányok jegyzetekkel), Olcsó Könyvtár (1875, Gyulai Pál szerk.)
- Révai-Testvérek Irodalmi Intézet Rt.:
1869: Révai Sámuel és Révai Leó alapította, +könyvesboltot és az első Mo-i tudományos antikváriumot. 1880: kiadói tevékenység Révai Mór János vezetésével. 1884: Magyar Ifjúság c. lap Kürthy Emil szerk. Sorozatok: Regényvilág;
Klasszikus Regénytár, Világkönyvtár. 1911-től Révai Nagy Lexikona (20 kötet -Pallas szövegének felhasználásával)
- Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.:
1884-ben alapították a Wilkens és Waidl-féle nyomdából. Itt: Magyar Nyomdászat c. lap (1888-1904). Lexikonok:
Magyar Jogi Lexikon 6 kötet, Közgazdasági Lexikon 3 kötet, Pallas Nagy Lexikona (1893-1897) 16 kötet +2 pót
- Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.: Wolfner József alapított Singer Sándorral és ifj. Wolfner Józseffel. Szórakoztató, olvasmányos munkákat adtak ki: Egyetemes Regénytár sorozat, Filléres Könyvtár.
B/ 5.: Jeles XX. századi Magyar nyomdák és kiadók
- Nyugat Könyvkiadó:
1908-ban indult a Nyugat folyóirat, de csak az előfizetésekből tudott fennmaradni, ezért a kiadó vállalatot hozták létre 1911-ben (Hatvany család és Magyar Mór pénzén). Móricz, Ady, Babits, Balázs Béla, Tóth Árpád, Heltai Jenő stb. kötetei. 1911: füzetes sorozat: Nyugat Könyvtár, 37 füzet jelent meg. Kiadó 1913-ban megszűnik. Jrll: olcsó kv-k, modern irod., honorárium a munkatársaknak.
- Gyomai Kner-nyomda:
1882-ben alapította Kner Izodor, könyvkötő és nyomdász.1886: Betűmintakönyv. Közigazgatási Nyomtatvány Mintatár címen összeállít egy gyűjteményt a szükséges űrlapokból, és a községi jegyzők ez alapján rendelik meg a szükséges nyomtatványokat ® állandó vevőkör alakult ki ezekből ® anyagi biztonság a nyomdának. Röpke Lapok c. mintakönyvében művészien tervezett báli meghívók.
1907-ben Kner Imre (Izodor fia) modern irod-i műveket adott ki, pl.: Thomas Mann, Kosztolányi, Balázs Béla művei.
Neves illusztrátora, könyvdíszítője Kozma Lajos. Kner 1944-ben, munkatáborban halt meg.
- Békéscsabai Tevan-nyomda 1903. Tevan Adolf nyomdát alapít Békéscsabán. Fia, Tevan Andor emeli magas szintre. Modern magyar irodalmi műveket ad ki. Sorozatok: Tevan Könyvtár (nagy példányszámban olcsó és jó kv-k /Tomas Mann, Swift, Mark Twain, Nyugat író: Csáth Géza, Karinthy, Kosztolányi); Amatör-bibliofil sor. (kis példányszám, gazdagon ill-t, szép kv-k, 14 kötet jelent meg /1913-1948/ Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Kosztolányi: Szegény kisgyermek panaszai, Petőfi: Apostol). 1944-ben deportálták, de visszatér, majd államosították vállalatát.
B/ 6.: A magyar sajtókultúra kezdetei és első virágkora /XVIII. század, európai előzményekkel/
- 1705. április 14.: Mercurius Hungaricus
- A bécsi Wiener Zeitung ellensúlyozására született meg
- Az első számot gróf Esterházy Antal tábornok készítette
- II. Rákóczi Ferenc külpolitikai célra szánta ® latin nyelven adatta ki
- A második számtól Mercurius Veridicus ex Hungaria (Igazmondó Magyarországi Mercurius)
- Ráday Pál, a fejedelem személyi titkára szerkesztette
- Öt oldalon közölte a haditudósításokat
- Ráday küldte szét külföldi politikusoknak, udvaroknak
- Kassán, Lőcsén, Bártfán nyomtatták
- 1716: II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai
- 1716-19: Vallomások
- Mikes Kelemen (1690-1761): Törökországi levelek
A magyar felvilágosodás irodalma
- A szellemi élet központi kérdése a nyelv ügye - igazi kultúra csak a nemzet nyelvén jöhet létre
- 1772-1795: a magyar felvilágosodás első szakasza
- 1760: magyar nemzeti testőrség felállítása Bécsben
- Harc a németesítés ellen: magyar nyelv, öltözködés, ételek
- 1795: a jakobinus mozgalom (Martinovics Ignác) leverése ® Kazinczy, Batsányi, Verseghy bebörtönzése
- 1795 -1825: a magyar felvilágosodás második szakasza
- 1790: megalakul az első magyar színjátszó társulat (Kelemen László)
- Németből fordított melodrámák, lovagtörténetek, Bessenyei: A filozófus
- Kolozsvár - 1792
- Vándorszínészek
Folyóiratok
- 1779: Magyar Hírmondó (Rát Mátyás, Révai Miklós)
- 1789-92: Mindenes Gyűjtemény, Komárom (Péczeli József)
- 1794: Orpheus (Batsányi. Kazinczy)
- 1794-95: Uránia (Kármán József)
- Stílusirányzatok
- Klasszicista (Bessenyei, Kazinczy)
- Időmértékes - deákos költők (Révai Miklós, Virág Benedek)
- Szentimentális (Kisfaludy Sándor, Kármán József)
B/ 7.: A magyar sajtó útja 1849-ig
Széchenyi és a Jelenkor: (1832-1848): 1832 elején jelent meg Helmeczy Mihály szerkesztésében; 1836-tól nagyobb újságformátum; Széchenyi politikai törekvéseit támogatta; Melléklete a Társalkodó
Kossuth kéziratos lapjai: 1832. december 16-tól jegyezte az országgyűlés eseményeit; Postai úton továbbította az Országgyűlési Tudósításokat: 25-40 szegény: jurátus másolta; Határozott politikai irányt képviselt a reformellenzék oldalán; Az országgyűlés megszűnésétől (1936) a megyegyűlésekről tudósított – Törvényhatósági Tudósítások: 1837 elején hűtlenségi pert indítottak: ellene
A Pesti Hírlap (1841-1849): 1841. január 2: a Pesti Hírlap indulása Kossuth szerkesztésében, Landerer Lajos kiadásában; 8 oldalon 3 hasábos szedés; nemzeti reformok → lapjával nem szórakoztatni akart; Kossuth nevéhez fűződik a vezércikk meghonosítása; Szigorú cenzúra; 1844 elején 5200 előfizetője volt → a korszak legnépszerűbb lapja; Kossuth és Széchenyi vitája (Széchenyi erősnek találta a Hírlap hangját); 1844-ben Kossuth elhagyja a lapot
A reformkor folyóirat irodalma
A Kritikai Lapok (1831-1836): A harmincas években megnő a folyóiratok jelentősége; 1831: Kritikai Lapok - szerkesztője Bajza József Fellépezz a korszerűtlen irodalmi állapotok és az elavult társadalmi viszonyok, ellen; Bajza szembeállította a haladás és a konzervativizmus táborát; Sikere volt az olvasók körében, nagy volt a sajtóvisszhangja
Az Atheneum (1837-1843): 1837. január 1-én jelent meg az első szám (Bajza József a szerkesztője);. Öt folytatásban megjelenik Kölcsey Parainesise; Írásai rendszeresen támadták az udvart és az abszolutizmust; Általánossá válik a reformkori publicisztika sajátos műfaja, az útleírás; Vörösmarty cikksorozatot jelentet meg; Nagy figyelmet szentelnek az oktatásügy megújításának; 1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház → színikritikák; Szépirodalom - legjelentősebb írók és pályakezdők egyaránt; Szerzők rendszeres honorálása; 1841-től hanyatlás (a Pesti Hírlap megjelenése); 1843-ban megszűnik
A Figyelmező Toldy Ferenc szerkesztésében az Atheneum melléklapja; Könyveket, folyóiratokat szemléztek; 1840-ben beolvadt az Atheneumba
Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok a reformkorban: 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása; 1834: Tudománytár - Toldy Ferenc szerkesztésében; 1836: két részre osztották; - Értekezések (önálló tanulmányokkal); - Literatúra (könyvkritikák, rezencíók); A Pesti Hírlap sikerei miatt megszűnik
Ismeretterjesztő folyóiratok a harmincas években: A harmincas években új laptípusok - ipari munkások számára, olcsón; 1834: Garasos Tár (Lipcse); 1834: Fillértár (Pozsony); 1835-1848: Vasárnapi Újság (Kolozsvár)-az Erdélyi Híradó melléklapja
Irodalmi divatlapok: Irodalmi jellegű újság, divatképekkel
A Regélő - Honművész (1833-1841): 1833 áprilisától: főlap - vele egyenlő terjedelmű társlap; Heti kétszeri megjelenés
A Rajzolatok (1835-1840): Szerkesztője Munkácsy János
Regélő Pesti Divatlap és a folytatása, a Pesti Divatlap,
(1842-1848): 1844-től Pesti Divatlap, szerkesztője Vahot Imre, segédszerkesztő Petőfi
Életképek (1843-1348): Frankenburg Adolf lapja; Nagyobb tér a kritikai rovatnak; 1847-tól Jókai szerkeszti; A Nemzeti Színház hivatalos lapja; 1848 januárjától Arany János is a lap munkatársa
Honderű Széchenyi Pestet akarta így elnevezni; Szerkesztője Petrichevich Horváth Lázár
A Magyar Szépirodalmi Szemle (1847): 1847 januárjában jelent meg a Kisfaludy Társaság lapja; Kritikai lap.
A sajtószabadság törvénybe iktatása: 1848. március 3.: Kossuth felirati javaslata (alkotmány az osztrák tartományoknak); Március 13.: Az Ellenzéki Kör elfogadja az Irinyi József által megfogalmazott Tizenkét Pontot (sajtószabadság követelése); Március 15.: A márciusi ifjak kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a Tizenkét Pontot a Landerer és Heckenast nyomdában (Az első pont: „,Kívánjuk a cenzúra eltörlését”); A sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadítása; Március 16.: A sajtószabadság törvénybe iktatásának első lépése a helytartó tanács rendelete; A törvényjavaslatok elkészítése: Szemere Bertalan - szigorú megkötések → tiltakozó gyűlés → az országgyűlés enyhít a rendelkezéseken; 1848. április 11.: kihirdetik az 1848-i XVIII. törvénycikket (sajtótörvény); Újságok számának gyors szaporodása;
Konzervatív, liberális, radikális sajtó, kormánylapok, hadi lapok:
A konzervatív lapok; A forradalom kitörésekor hat magyar nyelvű újság jelent meg Magyarországon, ebből kettő (Pesti Hírlap, Erdélyi Híradó) volt ellenzéki; A forradalom hatására a konzervatív lapok megpróbáltak átállni
Nemzeti Újság (szerkesztője Illucz Oláh János):
Konzervatívból liberálissá változott; ÁIradikalizmus; Az év végén megszűnt.
Budapesti Hírmondó A Habsburg-hű konzervatív irányt folytatta; Vida Károly szerkesztette; Védte a monarchizmust, szembeszállt a szabadságharccal
A Pesti Hírlap: Nem változtattak beállítottságán; A szerkesztő Csengery Antal; Április 16-tól a rendeletek számára „hivatalos rovat”-ot nyitott; 1849. július 8-án szűnt meg
A Közlöny és a Nép Barátja: 1848. július 8-án indult a Közlöny, a hivatalos lap; Szerkesztője Gyurmán Adolf; A hivatalos közleményeken kívül aktuális híreket és politikai cikkeket közölt; A hadsereg e lap általkövette a rendelkezéseit; A szabadságharc végéig fennmaradt; 1848. június 4.: A Nép Barátja (szerkesztője Vas Gereben); A nép felvilágosítása lett volna a feladata; Kioktató, a falusi néppel szemben lekezelő volt; Utolsó száma 1849. június 10-én jelent meg
A Kossuth Hírlapja: 1848. július 1-én indult. Bajza József szerkesztésében; A vezércikkek nagy részét Kossuth írta; A Honvédelmi Bizottmány megszervezése után Kossuth a lapban jelentette be, hogy vége az egyezkedésnek, a szó a honvédelemé; 1848. végén ez a legnépszerűbb újság
A radikális sajtó: A Marczius Tizenötödike 1848. március 19-én jelent meg, szerkesztője Pálffy Albert; Áprilistól Csernákony Lajos; Élesen támadták a kormányt; 1849. július 7 -én betiltották
A radikális sajtó képviselői: 1848. április 6.: Reform (Nádaskay Lajos, Zerffí Gusztáv); Augusztus 5-én beolvad a Népelembe (Madarász László és József)
A munkások Újságja: 1848. április 2-án indult Táncsics Mihály szerkesztésében; Politikai néplap; Követelte a feudalizmus maradványainak felszámolását; Táncsics a „munkásokon” főleg a parasztokat értette; Decemberben betiltották
B/ 8.: Magyar sajtókultúra a XIX. század második felében és a XX. században
A Hét (1890-1924): Társadalmi irod-i és művészeti közlöny, 1894-től pol-i és irod-i szemle; Alapító, szerk: Kiss József, A Nyugat megindulásáig a magyar irod. legfontosabb fóruma volt; A nagyvárosi ember életszemléletét tükrözte; A szerkesztőség célja volt a nyugati főleg francia irod. megismertetése; Krónika rovatában új publicisztikai műfajt teremtett; A krónikaírók között a korszak legnépszerűbb írói szerepeltek; Szépirod-i rovatában a magy. és világirod. legjelentősebb íróinak műveit közölte; A Nyugat megindulása után jelentősen csökkent
Magyar Géniusz (1892-1903): Hetilap; Képes családi hetilapként indult Hevesi József és Koczán Vilmos szerk.; 1902-ben Osváth Ernő irod-i művészeti és társadalmi hetilappá alakította; 1903 márc-ól Gellért Oszkár szerkesztette
Jövendő(1903-1906):Irod-i és pol-i hetilap; Bródy Sándor szerk., majd Lóránt Dezső; Ny. egyik előkészítője; fr.+orosz irod.
Figyelő (1905): Havi szemle; Kiadta Deutsch Zsigmond és Tsa, szerk. Osváth Ernő; Esszék, kritikák, külföldi irod.;
Szerda (1906. okt. 3. – nov. 4.): Nyugat előfutára; Tudományos és művészeti folyóirat; Szerk. és kiadta Gundel Antal; Szellemi előzménye a Figyelő, mindkettő a Ny. előkészítője; Szerk: Ambrus Zoltán, Ignotus, Hubert Emil, Meller Simon
Kor legjobb szerzőinek írásait jelentette meg Huszadik Század (1900-1919): Társadalomtud-i folyóirat; Neves Szerk: Gratz Gusztáv, Kégl János, Somló Bódog, Jászi Oszkárt, Szabó Ervin; Kb. 3000pld-ban jelent meg;1901-től a Társ.tud-i Társaság szemléje, a Nyugatnak szellemi szövetségese; A legégetőbb gazdasági és társad-i problémákkal foglalkozott
A Nyugat (1908. jan. 1. -1941. aug. 1.): 20.sz-i magy. irod. korszakot jelentő folyóirata; az alkotói szabadság elvét érvényesítette; esztétikai kultúránk, közgondolkodásunk, ízlésünk és kritikai szemléletünk haladóbbá és európaibbá válásához járult hozzá; Előzménye: a Hét (1890), Új Magy. Szemle (1900), Magy. Géniusz (1902), Jövendő (1903), Figyelő (1905) Szerda (1906); Létét iparmágnások (pl. Hatvani Lajos) pénzügyi támogatásának köszönheti; Főszerk.: 1929-ig Ignotus (Veigelsberg Hugó) volt; Szerk-k: Fenyő Miksa, Osváth Ernő; Babits Mihály, Móricz, Gellért Oszkár; 1941-ben, Babits halálakor a lapengedély megszűnt → utóda a Magyar Csillag (Illyés Gyula); Legfőbb szempont az irod-i érték; Különböző szellemi áramlatok: Nietzsche; Bergson; Freud; +tehetségek felkarolása
Első nemzedék: Ady, Babits, Balázs Béla, Füst Milán, Gellért Oszkár, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy Gyula Móricz, Nagy Lajos, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Árpád; Második nemz.: Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, József Attila; Harmadik nemzedék: Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor Zelk Zoltán, Ottlik Géza; Kiemelkedő kritikusok: Ignotus, Hatvany Lajos, Fenyő Miksa; Szolidaritás társművészetekkel: Debussy, Bartók, Kodály bemutatása;
A Nyugat korszakai: 1. 1908-19: Hatvany és Osváth ellentéte miatt válságba jut. Hatvany ellenezte Osváth tehetségfölfedező törekvéseit. Ady, Babits és mások háborúellenes művei. 2. 1919-24: 4hónap szünet után indult újra, ekkor volt a magy. folyóiratok között a legerősebb.; 3. 1925-29: visszahúzódás, a kor konzervatív erőivel való kiegyezés. Fiatal tehetségek felfedezése (pl.Németh László) 4.1930-33: Osváth halála után 2 ellentétes vonal, magatartás ütközött. Móricz a riportot, a nyers valóságot akarta behozni a lapba, Babits a színvonalra, európaiságra ügyelt. 5. 1933-41: a konzervatív törekvések helyett egyre inkább a humanizmus, antifasizmus jellemezte.; 6. 1978-ban az Akadémia kiadó megkezdte a Nyugat hasonmás kiadását
Huszadik századi magyar irodalmi lapok és szerepük (Magyar Csillag, Válasz, Kelet Népe, stb.)
Magyar Csillag (1941. okt. 1. -1944. ápr. 1.); Irod-i és kritikai folyóirat, Babits halála után a Nyugat utódaként jelent meg; Illyés Gyula szerk., társszerk: Schöpflin Aladár; 48 száma jelent meg; Illyés a nemzedéki és népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett, a baloldali, üldözött írók írásait is közölte; Antifasizmus, németellenesség, a hivatalos politikától való elhatárolódás jellemezte
Válasz (1934. máj. -1938.jún.; 1946. okt. -I949.jún.): Irod-i és társadalompol-i folyóirat; Főszerk.+kiadó: Gulyás Pál, szerk: Fülöp Lajos, Németh László; A szociográfiai irod. fellendülésének fontos fóruma (Puszták Népe); A Nyugat és a Válasz szerzői részben azonosak voltak, de a Válaszban a Nyugatból kimaradó társadalmi és szociális gondok is helyet kaptak; 1946-ban Illyés Gyula indította újra
Kelet Népe (1935. okt.- 1942. szept.): Szépirod-i, társadalomtud-i és kritikai havi folyóirat;
Berettyóújfaluban alapította Barsi Dénes, Sinka István, Szabó Pál; 1937-től Bp-en jelent meg, főszerk: Szabó Pál, majd Móricz Zsigmond; A tiszántúli parasztság folyóiratából nőtt országos jelentőségűvé;
Kezdetben a szegényparaszti származású alkotók lapja, 1938-tól átvette a megszűnt Válasz szerepét, 1937-38-ban a Független Kisgazdapárthoz, 1939. júniusától a Nemzeti Parasztpárthoz kapcsolódott; Vezető műfaja a publicisztika, a paraszti radikalizmust képviselte
B/ 9.: Könyvdíszítés és illusztráció a XVI-XX. századi Európában és Magyarországon
Illusztráció: a kvben elsősorban a szöveg a számottevő. A szöveg szolgálatában kell állnia a díszítőelemeknek Célja: a szöveg ébresztette illúziót és hangulatot erősíteni.
Legrégibb eljárás a fametszés; 1470: Kölni Biblia → hatással van Dürer és Holbein művészetére
A fametszet legmagasabb foka: Dürer (Apokalipszis)
Rézmetszet → tónusos fametszet (Thomas Bewick); Magyar: Zichy Mihály (Madách, Arany-balladák)
BAROKK - 17. század
Gyökeres változás a tipográfiában és könyvkötészetben
Kvdíszek: mozgalmas, zsúfolt barokk elemek → dagályos kvdíszítés, ill-k. Címlap: Színes nyomás, különböző betűk.
Cím: hosszú, akár a tartalmat is kifejező barokk címek, a pártfogók, mecénások nevével
Előszó: a címlapot követi a dagályos, barokk formulákkal megírt előszó. Magasrangú mecénások dicsérete.
Illusztráció: Rézmetszés: tónusos árnyalatokat nyújtó. A fametszetet teljesen kiszorítja. Technikája: sima fémlap, tükörképű rajz, vésés. Rézkarc: Nem fizikai, hanem vegyi úton maratják ki a nyomóformát. A rézlapot vékony viasszal vonják be, a rajz vékony vonalaiba savat öntenek Elsősorban Németalföldön használták (pl. Rembrandt)
KLASSZICIZMUS - 18. század:
A 18.sz-ban megerősödő polgárság igényeihez igazodva alakul ki. Gyökeres változást hoz a tudományokban és a művészetekben; Tartalom: világi téma, klasszikus irod.; Nemzeti nyelvű munkák; Tartalmi és nyelvi változások → új sajtótermékek: újságok, röpiratok, gyermekirod.; A kv tudatosan fordul az antik művészetek felé; Illusztráció: egyszerű, elsősorban tipográfiai megoldású; Betűk: cirádás betűk helyett egyszerű antik metszésű betű; Cím lerövidül
Könyvkötészet a 18. századi Eu-ban és Mo-n: Tekercsek megőrzése → 4.sz-tól kódexek → 16.sz-ig fatábla → Aldus Manutius fatábla; Kolostorok, szerzetesek; Kódexkötések legszebb példányai: Mátyás Corvinái; Kvnyomtatás feltalálása → könyvkötészet nagyobb jelentősége; 18.sz.: magas művészi színvonal; 19. század: gépek térhódítása → hanyatlás Eu-ban és Mo-n egyaránt< Debrecen: Színes díszítésű pergamenkötések; 1750-1835: a debreceni kötészet fénykora; Sárgás színű borjúpergamennel borított tábla; Magyaros jellegű díszítések; A Corvinák után a legnevezetesebb alkotások; 19.sz.: hanyatlás Eu-ban és Mo-n egyaránt ↔ gépek térhódítása
B/10.: Cenzúratörténet Európában és Magyarországon a kezdetektől a XX. századig
Censura <latin. „számbavétel, felügyelet, vizsgálat”>; A közvélemény-formáló publikációk állami, egyházi vagy magánellenőrzése, főként politikai, erkölcsi, ill. vallási szempontok alapján; Szigorúbb formája: előzetes cenzúra - a nyilvánosságra hozatalt engedélyhez köti; Kevésbé szigorú az utólagos cenzúra - a nyilvánosságra hozottak terjesztéséről határoz
Európa: Európában először alkalmankénti cenzúra (egyházi) ® máglyahalál (4. sz.); 15. sz.: egyházi hatóságok sorozatos cenzúraintézkedései; 1515: X Leó már az inkvizíciót is bevonja; Állami hivatalok az egyháziakkal párhuzamosan ® vallási ellenőrzés; 1486: Berthold mainzi választófejedelem rendelte el az első világi cenzúrahatóság felállítását; Németalföldön 1526-ban, Spanyolországban 1551-ben vezették be a világi cenzúrát; Franciaországban 1544 és 1546 között a Sorbonne adja közre a tiltott művek 6 kötetes jegyzékét; Reformáció és ellenreformáció elvakult cenzúrája: kivégzések; Elsőként Németalföldön törölték 1609-ben; Felvilágosodás ® a vele szemben álló hatalmi intézmények és a klérus dühödt támadása ® Voltaire, Rousseau; 1789-es forradalom ® Emberi Jogok Nyilatkozata deklarálta a sajtószabadságot ® Napóleon és a jakobinus diktatúra elfojtotta; 1791, USA: cenzúraeltörlő törvény
Magyarország: 1524, II. Lajos: első cenzúrarendelet a lutheránusok ellen; 1574, I. Miksa: állami cenzúra; 1726: III. Károly bevezeti az állami cenzúrát ® Habsburg és katolikus érdekeket véd; 1749: Mária Terézia a könyvcenzúrát a jezsuitákra bízza; 1782: II. József a cenzúra ügyét kivette a katolikus egyház kezéből és világiakból álló bizottságra bízta ® az időszaki sajtótermékek ellenőrzése enyhült; 1793: Batsányi János - A franciaországi változásokra ® a Kassai Magyar Museum megszűnése; 1795: előzetes színházi cenzúra; 1803: újracenzúrázó bizottság ® a könyvek újbóli megvizsgálása ® 2500 betiltása; 1848. március 15: Táncsics kiszabadítása, a 12 pont ® 1848. évi 18. tc. a cenzúra eltörléséről ® a nyílt, előzetes cenzúra nem tér vissza.
B/11.: A nemzeti könyvtárak kialakulása Németországban, Angliában és az USA-ban
Németország: Deutsche Bücherei, Leipzig: No-ban az ország területi megosztottsága miatt az egész ném.nyelvterület kiadványtermését gyűjtő és központi kvt-ügyi feladatokat ellátó nemz-i kvt csak a 20sz-ban alakult. A berlini Porosz Állami Kvt a későbbi Ném. Állami Kvt volt az ekkori legnagyobb és legjelentősebb német tudományos kvt. Az első nemz-i kvt. alapítási kísérlet 1848-ban: Hahn hannoveri kiadó saját kiadványait, gyűjteményét nemzeti kvt céljára felajánlotta. Később megállapodás Szászország és Lipcse között; 1912: kvt létrehozására és felépítésére Lipcsében; 1940-től nyilvános intézménnyé nyilvánították. Két VH között: bővült a kvt gyűjtőköre (zeneművek, képek, német művek, No-ra vonatkozó idegen nyelvű irod.). 1949 óta a kvt keretében működik a német kv- és írásmúzeum. Ma kb. 3 mill. kötetes állomány.
Anglia - British Museum Könyvtára, London: Cotton, Harley, sr Hans Sloane gyűjteményéből a parlament ülése 1753-ban megalapította a British Museumot és Kvt-t, az ang. nemz-i kvt-t. 1757: II.György átadta a British Museumnak a királyi magángyűjteményt, régi királyi kvt-t, s így nyílt meg 1759-ben a nemzeti kvt Londonban, a Montagu-házban. Az új intézmény felügyeleti szerve a parlament alsó háza lett. Igazgatását és ellenőrzését gondnoki testületre bízta. A gondnokság elnöke a canterbury-i érsek volt, tagjai pedig a lord-kancellár, az alsó ház elnöke, a tudományos társulatok, akadémiák és az alapító családok 1-1 megbízottja, neves tudósok és a király képviselője. 1757: köteles-pld jog (kiterjedt az összes korona gyarmatokra). A 18.sz. végén a kvt teljes állománya kb. 100e. kv, ekkor már az oxfordi egyetemi kvt mellett Anglia legjelentékenyebb nyilvános kvt-a. 19sz-ban válik korszerű nemzeti kvt-á. 19sz-i gyarapodás: Joseph Banks természettudós kvt-a; III György király kvt-a = állománya meg 2×-dött. Antonio Panizzi reformjai: rendszeres évi költségvetés, köt.-pld rendelet megszigorítása, kvt egész állományának újra katalogizálása. 1841: megfogalmazta a betűrendes katalogizálás szabályzatát. Új épület: elválasztotta egymástól az olvasótermet, a raktárakat és a könyvtárosok munkahelyeit. Maga tervezte az 1857-ben megnyílt 42m átmérőjű, kupolás olvasótermet. Mai állománya kb.5 mill. kötet.
USA - Library of Congress (Kongresszusi Kvt), Washington: 1880-ban alapított intézmény, a 19.sz. első 2/3-ában alig volt több, mint belső hivatali kvt. Csak a század utsó részében, az amer-i polg.háború után vált nemzeti kvt-rá. Thomas Jefferson, az USA akkori elnöke, támogatta a kvt-t: ang-amer.-i háború alatt a kvt majdnem teljesen tűzvész áldozata lett, saját 6.400 kötetes kvt-t ajánlotta fel a kongresszusnak az újjá alapításra. Nemzeti kvt-rá való fejlesztéséhez a Smithsonian-gyűjtemény megszerzése adta a lehetőséget. Állománya további gyarapodását szolgálta a nemzetközi csere. 1870: kötelespld: minden, az USA területén megjelenő nyomtatványból. 1899-ben Herbert Putnam, a Boston Public Library addigi neves kvtárosa lett az igazgatója, aki 40 éves vezetése idején tervszerűen tovább gyarapította az állományt és kiépítette központi szolgáltatásait. Különösen gazdag a kvt szláv és K-i állománya, zeneműtára, a térkép- és metszetgyűjt-e, kézirattára. A Putnam által megszervezett központi szolg-k közül az első a nyomtatott katalóguscédulák közreadása volt. 1901 óta minden az állományába kerülő műről un. Nemzetközi méretű katalóguscédulákat készít és sokszorosít nyomtatással s ezeket az érdeklődő kvt-knak térítés ellenében megküldi. A Kongresszusi Kvt a nyomtatott katal.céd-k alapján 1942-ben kötetekben kiadta nyomtatott katalógusát, amely világszerte fontos bibliográfiai segédkönyvvé vált. Am. Egy. Államok központi katalógusának szerkesztése és gondozása. Jelenleg állománya kb. 13millió nyomtatott dok. Állományát tekintve ma a Ny-i világ legnagyobb kvt-a.
B/12.: A nemzeti könyvtárak kialakulása Itáliában, Franciaországban és Oroszországban
Itália - Biblioteca Nazionale Centrale, Firenze: 7 olyan tartományi kvt alakult, mely a nemzeti kvt elnevezést viseli a tlk-i nemz-i kvt a firenzei Bibl. Nazi. Centrale mellett (in Róma, Milánó, Torinó, Velence, Nápoly, Palermó). A firenzei kvt, Olaszo. legnagyobb kvt-a. Római kvt: főleg külföldi kv-k gyűjtésével foglalkozik. Az 5másik kvt-t nevezik még nemz. kvt-nak, mindegyik egy tartomány fővárosában fekszik és ellenőrzést gyakorol a tartomány többi kvt-a felett.
Franciaország - Bibliothéque Nationale, Párizs: A forr. idején létrehozott fr. nemz, kvt közvetlen elődje a párizsi Királyi Kvt ( alapítva: 1518, ekkor kezdte gyűjteni magánkvt-át I.Ferenc; IX.Károly uralkodása idején (1567) került Párizsba. Első, kéziratos katal-a itt készült el: 1622). 1792-ben veszi fel mai nevét, a Biblithéque Nationale-t =tartalmi és funkcióbeli változások. 1905-ig tartó kb. 30 éves időszak: Léopold Delisle volt az igazgató: ő szervezi és alakítja át modem nemzeti kvt-rá (leltározta és katalogizálta a gazdag kéziratos anyagot, s kialakította a kézirat katalogizálás modern módszereit. Fő érdeme, h. az addigi 54 különféle katal. és mutató helyett 1 egységes betűrendes katal-ban egyesítette az állományt, s ehhez gyakorlatilag használható katalogizálási szabályzatot állított össze. Megkezdte a nyomtatott katal. kiadását, melyet utódai is folytattak. Ma a világ egyik legjelentékenyebb nemz. kvt-a: állománya: kb.5millió nyomtatott kötet, és 125e. kötet kézirat.
Oroszország - Rumjancev-Kvt (az Állami Lenin Kvt elődje), Moszkva. Alapállománya Rumjancev gróf, orosz cári diplomata és miniszter gyűjteménye, ebből alapították 1828-ban Péterváron a Rumjancev-Múzeumot. A múzeum kvt-a a cári időszakban lassan fejlődött. Köt.pld-kat kapott egész Oroszo. területéről, néhány értékes magángyűjtemény is tulajdonába került, de kevés volt nemz-i kvt-nak. Az 1917-i forr. után: SZU nemz. kvt-ává válik. 1924: szovjet kormány Állami Kvt-rá nyilvánítja és megbízza a nemz-i kvt funkciók ellátásával. 1925:felveszi a Lenin nevet. Fontos: kiadói tevékenysége, kvttudományi- és módszertani közp. Ma: 18 emeletes épületében 22 millió nyomtatott kötet: világ legnagyobb kvt-a (kb. 2000 alkalmazottal).
B/13.: Polgári magánkönyvtárak a XVIII-XIX. századi Magyarországon
Bod Péter(1712-69): ref.lelkész, egyházi és irodalomtörténeti író. Szegény székely köznemesi családból származott; 1736-tól a nagyenyedi kvt gondnoka; 1743-46-ban Bethlen Kata udvari lelkésze; 1749-től haláláig Magyarigenben lelkész. A magyar irodalom-történetírás egyik megalapozója. Fő műve: Magyar Athenas (Nagyszeben,1766; írókról és tudósokról szerkesztett lexikon magyarul). Könyvészeti búvárkodás már a fiatalon szenvedélyévé vált; több művébe külön könyvészeti fejezetet iktat. Korának számos kvgyűjtőjével (Ráday Gedeon, Bethlen Kata) állt szoros kapcsolatban. Kvt-a kb.1000db-os (150db 1711 előtti hungarikum); számon tartotta az új történeti, egyháztörténeti, nyelvtani, teológiai munkákat; román nyelvtannak kéziratos példányait szerezte meg. Özvegyének szüksége lehetett a pénzre, és elárverezték a kvt-t, erre kv-jegyzék készült.
Benkő József (1740-1814): református lelkész, történetíró, természettudós. Apja tudományosan és irodalmilag jól képzett református lelkipásztor volt> már diákkorában nagyon olvasott, és kv-gyűjtő: történelmi forrásokat kutat. Nagyenyeden teológiát tanult; 26 évesen apja utódja lett Középajtán. Már diák korában gyűjteni kezdte az anyagot Erdély történelmi és földrajzi leírásához: Fő műve: Transsilvania (2 részes). 1787: meghívták tanárnak a székelyudvarhelyi koliba> botanika: Karl von Linné követő>Flora Transsilvanica: szinte egész Erdély növényvilágát leírta (nem jelent meg, kézirata elveszett). Lemondása után visszatért Középajtára, itt botanikus kertet létesített. Neves protestáns gyűjtemény keletkezett Középajtán; de hogy családja anyagi helyzetét segítse, gyűjteményének nagy részét a nagyenyedi ref. főisk-nak adta el. Hollandia: Haarlem-i egyetem tagjává választják.
Cornides Dániel (1732-1787): Pozsonyban Bél Mátyás tanítványa, majd az erlangeni egyetem hallgatója volt.
1767-ben a koronaőr Teleki József szolgálatába szegődött titkári minőségben. 1769-ben a velencei és pármai kvt-kban dolgozott, Bécsben pedig szinte évente megfordult. 1784-ben kinevezték a pesti egyetemre a diplomatika és heraldika tanárának s egyben kvt-őrnek, mielőtt azonban elfoglalta új állasát, elkísérte a gróf 2fiát a göttingeni egyetemre, ahol maga is előadást tartott és bekapcsolódott a város szellemi életébe. 1785-ben tért vissza Pestre. Professzori működése nem tartott hosszú ideig: 1787: meghalt. Pesti évei kezdetén nélkülöznie kellett kv- és kéziratgyűjteményét, amelyeket utazásakor a gernyeszegi Teleki-kastélyban hagyott összecsomagolva. Csak később küldték utána a ládákat Pestre. 5 évvel halála után megjelent nyomtatásban kvt-ának katalógusa: Bibliotheca Hungarica. Pest,1792. A hagyaték becses része a levelezés, amely a 18.sz. 2. felében a Mo-i szellemi életnek fontos forrásanyaga. Cornides és nagyszámú levelezőpartnere sűrűn tájékoztatták egymást munkájukról, segítették egymás forráskutató, anyaggyűjtő tevékenységét. Levélírók pl.: Batthány Ignác, Benczúr József, Benkő József, Pray György, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel...
B/14.: Főúri könyvgyűjtemények a XVIII-XIX. századi Magyarországon
Ráday Gedeon: irodalmár és irodalompártoló; apja őrizte a szatmári-béke után (1711) a Rákóczi levéltárat; kvbeszerzés ügyében levelezik, bécs, pozs, erd> Fő céljának a magyar munkák teljes összegyűjtését tekintette, de figyelme kiterjedt a külföldi tudományos és szépirodalom java termékeire> pozs-i evang.gimeiben, majd frankf-ban jogot és fr-t tanult> verseket is írt: meghonosította a rímes-mértékes verselést: Ráday-versforma> jövedelmét kvt-ára áldozta; külföldi kvkereskedők árjegyzékeit tanulmányozta, kvaukciók; levelezések tudósokkal>Cornides Dániel történészprofesszor Erd-ben és Bécsben szerzett neki kv-ket>Katával, Kazin-val, Bod P-el is jó kapcs-ban volt> szerzetei: 1475-ben nyomtatott ősnyomtatvány biblia; Thúróczy-féle Chronica Hungarorum brünni kiadása; előfizet a nagy fr Enciklop. svájci kiadására; tiltott kv-k; klaszikus és korabeli szépirod., irod.történet, teológia, jog, állam- és jogtörténet, föci, orvostudomány, természettud., műszaki és képzőművészeti kv-k > ha a kvesek ráálltak a cserére tokaji bort küldött pénz helyett> eladósodott> kvta: péceli kastélyában: nyilvános, kölcsönzött is>ma a bp-i Ráday-gyűjtemény alapja<
Brukenthal Sámuel (1721-1803): szász; apja nemességet kapott (előtte Becker)>Samu Mária T. bizalmi emb-e, Erd. kormányzója lett> Kolozsv-n, majd halléi, jénai és bécsi egyetemeken tanult; részt vett szabadkőműves csop., un. páholy szervezésében, végig kitartott e mozgalom mellett> kvt-a alapjai apjától és apósától; ő bővítette tetemes külf-i vásárlásaival. Nagyszebeni palotájának 1.em.-én; 1790-ben 13e. kötet; ókori klassz-k, teológia, állam- és társ.tud, töri, természetrajz, föci, útleírások; igyekezett felölelni a tudás teljességét. Végrendeletében: unokaöccsére Brukenthal Józsefre szállt a gyűjtemény, és nyilvánossá tette. 1872: az egész gyűjt. a nagyszebeni evang. gimi tulajdonába ment át, de a régi helyén maradt.
Keszthely és a Festeticsek: Festetics György (1755-1819)-Bécsből kitiltott „rebellis és Martinovics-barát”katonatiszt; Célja: korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremteni;1798: megalapította Eu első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont; 1817-9: Helikon-ünnepségek; Nagyapja, Festetics Kristóf (1696-1768) a palota egyik termében a falba épített szekrénybe kv-ket helyezett; Fia, Pál (1722-1782) már 2.000 kötetes kvt-t örökölt → gyűjteményét 4 részre osztotta; 1799-1801: felépül a kvt épülete, a weimari udvari kvt mintájára; Beszerzés: ügynökök egész Eu-ban; elsősorban a mezőgazdaságról szóló műveket gyűjtötte, h. segítse a Georgikon oktatómunkáját; Megtartotta apja 4 alapvető csoportját → tovább bontva 26 szakcsoportra osztotta. Az utódok gyarapítnak: felhígul az állomány. –Fest.-kódex: Kinizsi Pálné magy. Benigna számára készült; Keszthelyi kód.: kkori himnuszfordítások (Keszthelyen találták meg); Mind2 kódex fontos korai nyelvemlék; Sylvester János: Újszöv. (első nyomtatott könyvünk - 1541); A Helikon országos hírű büszkesége a 3.000 kötetes 16-17.sz-i mezőgazd.-i szakirod.
B/15.: Jeles egyházi könyvtáralapítások a XVIII. századi Magyarországon
-Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező: kutatásaival a magy. kodikológia alapjait rakta le, páratlan kódex gyűjteménnyel; kutatási középpontjában: adatgyűjtés, forrásfeltárás, forráskritika; oklevél-kritikai viták>1763: beiratkozott a római Collegium Germanicum et Hungaricumba;1770k.erdélyi kanonok; 1779: tanulmányt tett közzé St István pannonhalmi alapítólevelének hitelessége védelmében>1785: megjelentette nagyszabású egyháztörténeti forrásgyűjteménye (Leges ecclesiasticae regni Hungariae) első kötetét, gyűjtött anyag jegyzetelését és kritikáját minden esetben maga végezte; 1790: jegyzetekkel ellátva kinyomtatta St Gellért püsp. irod-i hagyatékát; végcélja a magyarországi egyháztörténet összefoglalása>másik kötete St Gellért csanádi püspök műveit tette közzé (közben kinevezték püspökké, így csak 1790-ben jelent meg)>érdekelte Martinuzzi Fráter György meggyilkolása, de művét a cenz.nem engedte megjelenni(pol-i gyilk.volt)> erdélyi tudományos élet megszervezése: humán szakok részére kvt, a természettud-k számára csillagvizsgáló; végcélja Gyulafehérváron létesítendő tudományos közkvt: saját, kb. 3000db-os gyűjt-e, a Migazzi-kvt, régebbi püspöki kvhagyatékok, a káptalani kvt, vmint az 1773-ban feloszlatott jezsuiták kvanyaga; ez 1792-ben költözött a trinitárius rend templomába: Batthanycum>kódexgyűjt-ben pl. Codex aureus; 784: megvette a Kolman-nyomdát>Tudós társaságot akart: Mo. és erdély világi és egyh-i történetének kutatására, +fizika,matek,orosi>gond: egyedül a latut tekintette a tudom.nyelvének<
-Eszterházy Károly: egyetem céljára építette a líceumot, és ha terve megvalósul ez lett volna Mo-n az első 4fakultásos egyetem 20E kötetes kvt-al, csillagvizsgálóval, kápolnával (de jött II.Józsi és a Ratio Educationis); 4kar: hit, jog, bölcsész, orvostud.>Eszterh. megbízottai vették a kv-ket: in Bécs, Brüsz., Párizs, London, Lipcse, Venice, Prága>1793: nyilvános kvt; benne: bécsi jezs. rendház, a kassai domonkosok, Auersperg hercegek, bártfai pélbánia kvt-a egy része, Pyrker János László egri érsek és Balássy Ferenc történész hagyatéka>témák: hittudomány, filo, történet, jog, csillagászat>A kvt az egyházmegye tulajd-ba került nem lett egyetemi kvt; 106E kötete van, régi kv-k 50E>legértekesebb a kódexgyűjteménye (Dante kódex, Regiomontanus kézikv-e, Spiele kód., Béldi-k.); Ősnyomtatványok (Schedel világkrónika; Thuróczi krónika; Koberger Biblia, Blaeu-féle 11 kötetes atlasz); Kéziratok: Mikes Kelemen Leveskv-e, Mozart-levél<
-Klimó György (1710-1777): szegény paraszt szülők gyereke; Nagyszombatban járt isk-ba; papi pálya; 1773: pappá szentelték> pozsonyi, majd esztergomi kanonok; 1755: pécsi püspök>Pécsen találja elődjének Berényi Zsigmond gr-nak 3000db-s kvt-t, melyet másik 1000kvvel együtt megvásárol>közkvt: Klimó által hozott latin kvt-használati szabályzat szerint csak 3féle emb.nem léphet be: tanulatlan, közveszélyes munkakerülő, fecsegő>mikor megynyílt, 15E kötet>kész gyűt-ket vásárot fel>egy fiatal papját kiküldte Itáliába, h. kutasson fel Pécsre vonatkozó kéziratokat; ez járt Róma, németo., osztrák kvt-kban>kapcs. Drezdával, Béccsel> csak a valóban jelentős műveket gyűjtötte>1760: kéziratos katalógus: 19szakcsop(teologia, filo, töri, természettud., protest.iratok külön>különleges db-jai: Szentírás a 14sz v.-ről; Nyírkálói kódex formuláskönyv, Pécsi missale>Klimo tevékenységét gr.Eszterházy Pál László, majd Szepessy Ignác folytatták>1923: a Pozsonyból Pécsre áttelepült egyetem kvt-ának alapja<
B/16.: Protestáns kollégiumi könyvkultúra Magyarországon és Erdélyben /a kezdetektől a XIX. századig/
A 16.sz. ’30-as éveiben a török hódoltság peremén és Erd-ben alakultak ki a protestáns kolik úgymint Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Váradon (amelyek a század 2. felében váltak reformátussá). Nevelési eszményük a klasszikus görög-latin műveltséggel párosuló evangéliumi kegyesség volt. Előbb Philipp Melanchthon (1497-1560) wittenbergi, majd a helvét irányú Johannes Sturm (1507-1589) strassburgi és Kálvin (1509-1564) genfi, később a zürichi, majd a heidelbergi iskolák módszereit követték. A prot. kolikat a tanárok és tanulók együttélése, testületi szellem, vmint az erősen kifejlett, jól szervezett önkormányzat („coetus”, amelyben a diákságnak is jelentős szerepe volt) jellemezte.
Nagyenyed (Gyulafehérvár), református.
Erdélyi kolik közül a legjelentősebb szerepet játszotta. Bethlen Gábor alapította Gyulafehérvári székhellyel 1622-ben, külföldi híres tanárokkal, Apafi Mihály 1662-ben telepíttette át Nagyenyedre. 1653-5-ig Apáczai Csere János volt a tanára. A nagyenyedi koliban teljesedett ki a bécsi udvarral valamint a törökkel ellenálló nevelés. Bethlen erre tudatosan törekedett, törvényt hozott a jobbágyok iskoláztatásáról. Az 1658-9-es tatárdúlással járó kolozsvári átköltözés, majd Nagyenyedre telepítés mélypontot jelentett a koli életében színvonal tekintetében. Pápai Páriz tanársága a 17.sz.végén, 18.sz.elején 3 évtizedre kiemelte a kolit.
Kolozsvár, református
1550-es években a gimiben filozófia szakosodásra volt lehetőség. 17.sz. közepén vált Erdély egyik legnagyobb kolijává. Apáczai Cs. J. lett a vezetője. Apáczai nagy jelentőségű egyetemi tervezetett készített. Az épület 1658-ban török támadás következtében elpusztult, Farkas utcai kolinak is nevezték. Ma is működik egy Apáczai gimi. 1798-ban Méhes Sámuel vezetésével újjáépült, az az épület ma is áll. 65.000 kötetes kvt-a volt. Mikó Imre kvt-ának egy részét oda adta a kolinak.
Marosvásárhely (régi néven Szekelyvásáhely)
A korabeli Erdély kiemelkedő, de a nagyenyedinél nem jelentősebb koll-a. A székelyföldi tanintézetek közözött központi szerepet játszott. A 19.sz. 1.felének, kiemelkedő vásárhelyi tanáregyénisége, Bolyai Farkas alkotó munkássága igen jelentős. Az iskola anyagi alapjait János Zsigmond teremtette meg, majd a város, a Teleki-család és más mecénások adományaiból tartotta fönn magát. Kollégiumi rangra 1716-ban emelkedett, ekkor az ellenref. által elűzött diákok egy része nem tért vissza Sárospatakra, hanem vásárhelyre ment. A város nyomdásza, Mátyus István 1800-ban végrendeletében az isk-ra hagyta a nyomdafelszereléseit. Vásárhelyen rendszeresen megjelentek a természeti stúdiumok segédkv-ei is Bolyai Farkas elsősorban természettudós, matematikus, de polihisztor egyéniség, tanítványait a tudományok által a valóságos életre nevelte.
Székelyudvarhely - református
Igen nagy volt a versengés a székelyudvarhelyi jezsuita iskolával. Bethlen János (krónikaíró család), Apafi fejedelem kancellárja alapítványával lehetővé tette az iskola középfokú intézménnyé való emelkedését. Alapvető tárgyak a felvilágosodás korában: vallás, nyelvek, számtan, törti, föci, bölcsészet, szónoklattan, ének, zene. Benkő József teológiai katedrát kapott itt. Jelenleg tanítóképző és Benedek Elek nevét viseli. Magyar kézben van. Székely reformátusság központja.
Kolozsvár - unitártusok.
Kolozsvárott városi-plébániai isk. működött, ahol német nyelven folyt az oktatás, 1526-ban a magyar polgárok kivívták a magyar nyelvű oktatást. 1557-ben az erdélyi országgyűlés rendelkezésére az iskola megkapta a domonkos rendház volt kolostorépületét. 1556-7 kálvinista, 1568-tól unitárius -Dávid Ferenc. Az iskolát a református iskolák mintájára szervezték.
Brassó - evangélikus.
Brassói iskola fejlettebb típusa 1530-40 között jelenik meg 1689-ben leég a Fekete templom és a mellette levő könyvtár. Erdélyi szászok egyik centruma lesz. Honter alapította a brassói nyomdát, ami 1539-ben kezdte meg működését. Főbb tárgyak: latin, retorika, poétika, logika, görög nyelvtan, földrajz.
Sárospataki református kollégium és könyvtár kultúrája.
A 17. századtól éli virágkorát. A protestáns kollégiumok könyvtári katalógusaiban Helvetus, Voltaire, Rousseau, Diderot, Thomassius és Wolff művei találhatók Kazinczy ebben a kollégiumban ismerkedett meg a francia felvilágosodás legfontosabb filozófiai és pedagógiai célkitűzéseivel. Sárospatakon kialakulhatott egy világiasabb szemlélet, amely alapjaként szolgált egy életszerűbb, racionalista felfogásnak, s ez a 18. sz. második felében távol tudta tartani a kollégiumot a vallási bigottságtól. A kollégium ellen tudott állni a jezsuita rend támadásainak, majd a rend feloszlatása után annak a nyomásnak, amellyel a két Ratio veszélyeztette a protestáns iskolakollégiumokat. Bessenyei is a kollégium neveltje volt öt évig, ö pozitívabb képet alkot a kollégiumról, mint Kazinczy.
1796-ban a kor legjelentősebb vívmánya is itt született: a magyar nyelvű oktatás bevezetése a tantárgyak döntő többségében.
1810 új tanterv, mely szerint a magyart minden osztály tantervébe önálló tantárgyként oktatják.
Eperjes -1531
Bártfa - Leonard Stöckel - Luther és Melachton ismerőse, Bártfa szülötte, evangélikus pap, az iskola vezetője
Református kollégiumok voltak még Pozsonyban (Bél Mátyás féle tanterv!!!! fontos), Sopron (1557) és Pápán (1531, Márton István (1760-1831)
B/17.: Katolikus kollégiumi könyvkultúra Magyarországon és Erdélyben /a kezdetektől a XIX. századig/
Nagyszombat - jezsuita 1635. november 13-án nyílt meg az új egyetem. Kétfakultációs egyetem: bölcsészet, teológia. Pázmány Péter az alapítója. A nagyszombati egyetem a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse.
Balázsfalva – görögkatolikus - erdélyi románok papnevelője
A görög katolikus kollégiumok 18. századi alapításúak. A Mária Terézia idején keletkezett Tanulmányi és Vallásalap, ami a feloszlatott jezsuita rend birtokaiból keletkezett, fedezte a kolik kiadásait. Az oktatás az 1777-es Ratio Educationis szerint folyt. A kolikba nem csak a középosztálybeliek, hanem alacsonyabb társadalmi rétegből is vettek fel diákokat. Az 5 osztályos jezsuita gimik jelentős szerepet játszottak a kat. oktatásban, erősségük volt a szabályozott, erősen kötött terv, ezért a tanárváltások, átiratkozások nem okoztak gondot. Teológiát is oktató akadémiái is működtek Budán, Győrött, Kolozsvárott, ezenkívül mintegy 20 városban volt legalább 6 osztályos gimnázium
Csíksomlyó - katolikusok ® obszervánsok.
Katolikus iskoláztatás: A 16- század közepe felé egyre több iskolában érvényesült a humanizmus szelleme. Az iskola létfontosságú a csángók számára. Hunyadi János itt telepíti le az obszerváns ferenceseket a 15.sz-ban, katonai védelmet is kaptak. 17.sz. nagy alakja: Káljomi János, polihisztor Káljomi kódex: a környék népi, katolikus dallamai. Foglalkozott gyógynövényekkel, orgonát épít. Jelentős könyvtár: 7,5 ezer kötet. A nyomdát is Káljomi teremtette.
Székelyudvarhely - jezsuiták. Jezsuita iskola alapítása: 1590 körül, Medíomontanus János. Egységes tanrend a 16.sz. végén, szigorú, aprólékos szabályzat, a gimi 5 éves. Mindegyik osztálynak külön tanára volt, aki minden tárgyat tanított. 1781-től ismerjük a használt kv-k jegyzékét, grammatikai oszt-kban már állattant, történelmet, földrajzot, növénytant, számtant, kőzettant, humanitas osztályokban ezeken kívül még retorikát, fizikát és logikát is tanítottak. Itt csak az taníthatott, aki a középiskola után elvégezte a 3éves bölcsészeti tanfolyamot, és legalább 3év teológiát tanult, majd 2évig magántanulással kellett fejleszteniük tudásukat.
Kolozsvár - Jezsuiták ® piaristák
Kolozsvár, második magyar egyetem. Báthory István, lengyelkirály 1581-ben betelepítette ide a jezsuitákat, és gimit és akadémiát bízott a vezetésükre, őket azonban belpolitikai vállság miatt többször száműzték. I.Lipót 1698-ban visszahívta a jezsuitákat, akik a bölcsészetet tanítani kezdték. A jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig vezették az egyetemet. Mária Terézia ezután világi papokra, majd tanító rendekre bízta az egyetemet. II.József 1786-ban megszüntette az egyetemet és líceummá tette. 1872-ben alapították meg újra az egyetemet, jogi, orvosi, bölcsész és természettudomány karokkal.
Sárospatak - Comenius - morva tudós
Debrecen - Martóhy György – matematika, zenetankönyv
Pápa – refkoll. Katolikus környezetben
1756 -Petró Major, Szinkai, Micu Maj - Dákó román történet
B/18.: Magyarok európai egyetemjárása a középkortól az Újkorig
peregrinatio: 16-18sz-ban az erdélyiek egyetemjárása állandó, folyamatos jelenség; Erd-i akadémia hiányában ez az egy lehetőség mutatkozott a társadalom magas képzettségű értelmiségi szükségleteinek kielégítésére; az értelmiségi szükségletek miatt ösztönözve voltak a nemesi származású ifjak is;
János Zsigmond (1556-71) szorgalmazta a külföldön tanuló diákok részvételét a hatalom értelmiségi szükségleteinek kielégítésében; Báthori István (1571-86) erdélyi fejedelem elengedhetetlennek tartotta a külföldi tanulmányutakat. 1521-1700 között a főúri származású ifjak száma egyre csökkent, a nem nemesi származásúak aránya jelentősen nőtt> erdélyi protestáns diákok sikeresen szereztek külföldi támogatókat (ösztöndíjak, alapítványok, mecénások)> Bethlen Gábor (1613-29) kolik helyreállítását szorgalmazta; jobbágyok tanulását elősegítette; 1622: megalapítja Gyulafehérvári a főisk-t, akadémiai szintre fejlesztette> 1624: megtiltotta a földesuraknak, h. a tanulni vágyó jobbágyokat előmenetelükben akadályoztassák. De! Bethlen kat. volt, ezért a protes. diákok egyetemjárást próbálta visszaszorítani> 1630-40: megjelentek a protestáns egyetemek: Pádua, Wittenberg, Lipcse, Heidelberg, Marburg, Bázel> kezték felkeresni a holland egyetemeket (Leiden, Utecht) és az angolokat> kat-k ez időben főleg Graz és Olmütz jezs. egyetemeit látogatták
II.Rákóczi György(1648-60): legalább 34-56 diák tanult külföldön. Egyetemek: Wittenberg, Franeker, Gröningen, Leiden, Utrecht, Strassburg, Lipcse, Jéna, Graz>Rákóczi szabiharc után megszilárduló Habs.uralom: kat. egyh. erősödött: egyetemjárás átalakult: erdély főleg prot. volt, a Habs-k csak a kat-kat, gör.kat-kat segítették; románoknak gör.kat. egyh-t hoztak létre erd-ben> szászokat prot. voltuk ellenére is támogatták>magy. protest-k: Habs-ellenesség> holland, német, svájci protes-k erkölcsileg, pol-ilag, anyagilag is támogatták az erd-i diákokat>18sz: kat-k, gör.kat-k főleg bécsi, grazi, római kat. egyetemeket látogattak> szász lutheranusok, reformátusok, unitáriusok a német protes. egyet-ket>magy. reform-k, unitáriusok a holland, angol egyet-ket>románok a bécsit>külföldről hazatért diákok sorsáról, elhelyezéséről patrónusok döntöttek>18sz-ban nőtt az orvosok, világi értelmiségi pályán elhelyezkedők száma< B/19.: Az európai egyetemek szellemi mozgalmainak hatása a magyarországi és erdélyi értelmiségiekre a XVI-XIX. században
16. sz.: 14 német egyetem; Reformáció → iskolaügy fellendülése
KATOLIKUS ISKOLÁK: -Róma: 1552-ben alapították, Első magyar növendéke Szántó (Arator) István
-Bécs: Számos magyar tanár, Magyar tanulók: natio hungara, 1365-1460: 4151 magyar nációba írt hallgató
-Graz: 1584-ben fejlesztették egyetemmé, Pázmány Péter is tanított itt
-Krakkó: 1529-töl éledt fel, 1529-1536: 89 magyar hallgató -Prága: Az eretnekség központja
-OImütz: 1573-ban alapították; 112 magyar és erdélyi tanuló -Padova: Prot-k is tehettek doktorátust → erdélyiek nagy száma; Sztáray Mihály, Báthory István, Dudich András, Zsámboky János, Gyulai Pál, stb.
PROTESTÁNS ISKOLÁK: Wittenberg: A hitújítási mozgalom központja; 1502-ben Bölcs Frigyes alapította, 1522-1560: 442 magyar diák; 1560-1599: 376 magyar diák, A magyar reformátusok legnagyobb része az egyetem növendéke volt: Dévai Bíró, Mátyás, Heltai Gáspár, Honterus János, 1592-ben kitiltották a kálvinistákat
-Heidelberg: 1368-ban alapították Kálvinista egyetem 1592-1621: 186 magyar és erdélyi diák; Szenczi Molnár Albert, Alvinczi Péter, Bethlen István; 1622-ben elpusztult -Frankfurti (Odera melletti) egyetem: A Heidelbergi szerepét vett át; 92 diák tanult itt, ebből 67 erdélyi -Jéna: Legnagyobb jelentősége 1777-1806 között van; Göttingen „előszobája”; Schiller, Fichte, Hegel, Feuerbach, Gaus tanított itt; 1883-ig 1396 magyarországi és erdélyi tanuló
-Halle: 1690-ben alapították az, egyetemet; Francke pietista irányú teológiai munkássága; Bél Mátyás:Francke hatása
-Lipcse: 1409-ben alapították 1655-1771: 256 magyar tanuló -Tübíngen: 1476-ban alapították
-Göttingen: 1734-ben alapították; Főleg az erdélyi szász ifjúság tanult itt; 18.sz. legnagyobb német egyetem
-Strassburg: 1528-ban alapították; Első főigazgatója Sturm János → Melanchtonétől eltérő tanítási rendszer; Itt tanult Révai Péter, Thurzó Szaniszló, Szenczi Molnár Albert
A német egyetemek túlnyomó többsége lutheránus és katolikus → a REFORMÁTUS vallású magyarországi és erdélyi ifjúság Heidelberg elpusztulása (1622) után a HOLLANDIAI EGYETEMEKET kezdte látogatni
-Franekeri egyetem: 1585-ben alapították; 17.sz. végéig: 486 magyar, 1636-50: Johannes Koch tanít itt (coccejanizmus)
-Leyden: 1575-ben alapították; Itt tanult Bethlen Péter, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter, gróf Teleki József, 1650-1669: Johannes Koch tanít az egyetemen -Ultrecht: 1636-ban alapították; 1643-1700: 137magy. és erd-i, köztük Apáczai; Magyar enciklopédia, 1700-1885 : 412 hallgató -Harderwijk: 1648-ban nyílt meg; Tophaeus Mihály és Apáczai
-Gröningen: Itt tanulnak a debreceni főiskola későbbi nagyhírű tanárai: Maróthi Gyórgy és Sinai Miklós
A 16sz-tól SVÁJCI EGYETEMEK. -Basel: VI. század kezdetén Rotterdami Erasmus; Honterus János, Pápai Páriz Ferenc, Maróthi György -Párizs: Sorbonne -nagyon drága -Anglia: Oxford, Cambridge; Túl távoli; Anglikán egyház
B/20.: Legnagyobb hazai tudományos és egyetemi könyvtáraink históriája /MTA, ELTE, Selmecbánya, Keszthely, Kolozsvár/
Gróf Széchenyi István 1825-ben tett pénzügyi felajánlására életre hívta a Magyar Tudós Társaságot - későbbi nevén a MTA-t. Gróf Teleki József az apjától örökölt és maga által továbbfejlesztett 30.e. kötetes kvtát az Akadémiának engedte át. Toldy Feri irodalomtudós irányítása alatt történt a kvek felállítása és feldolgozása, s 1844-ben a kvtat. megnyitották. Erre az alkalomra írta Vörösmarty „Gondolatok a kvtban” c. híres költeményét. Az Akadémiai Kvt 1867-ig nem részesült állami támogatásban.
MTA l865-ben jutott önálló székházhoz (közadakozásból). 1949: ujjászervezés, a tud. kutatás központja és irányítója. 51 kutatóintézet működik. Az Akadémiai Kvt gyűjtőköre; csak tud. értékű anyagot gyűjt a következő szakterületekről: nyelv- és irodalom, ókori történet és irod., tudománypolitika, tudományszervezés és tudománytörténet. A nemzetközi viszonylatban is jelentős orientalisztika (keleti) gyűjt-t tovább fejlesztik. A Kézirattár a kiemelkedő magyar tudósok és írók kéziratait gyűjti.
Ritkaságai: 1200 ősnyomtatványt, több mint 6000 régi magyar kv. Kéziratai között: Csokonai, Kazinczy, Arany J., Vörösmarty írásai. Számos magyar tudós hagyatéka, ill. levelei kerültek ide, köztük a magyarság eredetét kutató Körösi Csoma Sándoré és a Nobel díjas magyar tudósoké. Nemzetközi hírű Keleti gyűjteménye értékes arab, török, héber, perzsa és tibeti kéziratokat őriz.
ELTE Kvta: A török hódítás miatt a katolikus egyház is az ország peremvidékére szorult. Az új egyházi központ Nagyszombaton jött létre. 1578-tól már nyomda működik itt, amely a következő század légtermékenyebb nyomdájává fejlődött. A jezsuita koll. 1561-ben alakult, (Oláh Miklós által) kvta hamarosan 1,5ezer kötetet számlált. Pázmány Péter katolikus érsek 1635-ben egyetemet alapított Nagyszombaton s ennek kvta az egykori jezsuita koli kvt-a lett. A 17.sz. legnagyobb kv-gyűjt-e. A felsőfokú okt. nyelve még mindig a latin, így a kv-k 90%-a latin nyelvű. 1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára helyezik s, vele költözik a kvt is. (ládákban tutajon költözik) Ma ez a budapesti ELTE Kvt-a, röviden Egyetemi Kvt. Jelenlegi épületébe 1875-ben költözött. Legnagyobb tud. kvt-aink egyike, történelmi múltja révén is egyike a legrégebbi gyűjt-eknek. 189 kódex, köztük 11 corvina, 1127 ősnyomtatvány és több mint 2,5ezer régi magyar kv-t.
Selmecbánya: A bányászati ismeretek oktatására Selmecbányán 1735-ben bányaiskolát alapítottak, amelyet később, 1763-70 közölt bányászati akadémiává fejlesztették. Az itt létrejött szakkvt, hamarosan az egész Habs-birod legnevezetesebb szakkvt-vá fejlődött. Ennek a régi selmeci kvt-nak tudománytörténetileg igen értékes anyaga müemlék-kvt-ként részben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, részben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem kvt-ainak gondozásában áll.
Keszthely: kastély-kvt szép pl-ja Keszthelyen: a mai Helikon Kastélymúzeum és Műemlék-kvt. a 18.sz.-ból származik: Házi kvt-át gr Festetics György (1755-1819) felajánlotta a magy. művelődés szolgálatába. Bővítette a kvt-at, díszes klasszicista stílusú. A felvilágosodás korának legnevesebb alkotásai mellet különösen sok művet szerzett be a mezőgazdaság tárgyköréből, amely az ugyancsak ő általa alapított mezőgazdasági szakiskola céljait szolgálta.
Kolozsvár: Báthory István fejedelem, lengyel király kezdeményezésére alapított kolozsvári jezsuita egyetem (1579-1604) kvt-ának állományából 490 kötet ma is megtalálható. A kvt több magángyűjt. (Wolphard család és Kakas István) és nagyváradi „régi kvt” beolvasztásával továbbá szervezett jezsuita gyarapítással jött létre.
B/21.: Legnagyobb hazai közkönyvtáraink históriája /Széchényi Könyvtár, Teleki Téka, FSZEK/
OSZK: Gróf Széchényi F. (1754-1820): sokáig dolgozott II.József kormányának, de eltávolodott tőle magyarellenes volta miatt. Visszavonul nagycenki birtokára, itt kvt-gyűjtésbe kezd; célja a Hungarica anyag gyűjtése, ezért tartja a kapcsolatot a magyar tudósokkal. Birtokán rendezi a gyűjt-t, ebben Tibot Mihály segíti (Denis rendszere alapján); a több mint 7e kötetes állomány katalógusát kiadták nyomtatásban. 1802: nemzetnek ajándékozza kvt-át (I.Ferenc írja alá az alapítólevelet). 1803: kvt átköltöztetése a pesti pálos kolostorba. 1804: kötelesdpld-jog. 1808-tól a Magyar Nemzeti Múzeum része, de önálló gyűjtemény. A Széch. család sokáig birtokolta a kvt igazgatási jogát /főkönyvtáros kinevezésének jogát. 1838: pesti árvíz miatt az egész állomány évekig beládázva állt. A két VH közötti időszakban a kiváló kvt-szervező és kv-történész, Fitz József vezetése alatt a kvt nagy lepést tett előre belső rendjének korszerűsítésében. Az eredetileg 13e kötetes állomány 1866-ban már 110e kötet (ekkor nyilvános olvasóterem megnyitása). Több tudós hagyaték +vásárlások. 1945: elválik a nemz-i múzeumtól és önálló intézmény lesz. 1985: Budai várba kerül. 1959-ben alakult a KMK.
Teleki Téka: Teleki Sámuel erdélyi kancellár, felvilágosult gondolkodású, képzett, széleskörű műveltséggel rendelkező ember volt, jártas a természettudományokban és a matematikában, irod.- és történettudományokban. 4éves külföldi útján sok kv-t vásárolt, 25 külföldi város kvkereskedőjével közvetlen kapcsolatban állva gyűjtötte össze kvt-át: 40e kötet. Kü1önös gondot fordított a magyar és magyar vonatkozású nyomtatványokra, s ezen belül Erdélynek az irodalmára. Régi könyv 950, ősnyomtatvány 40. 1796-1819 között 4kötetes katalógus, maga szerkesztette. Marosvásárhelyi házát egy új szárnnyal bővítette, s itt helyezte el könyvtárát, a Teleki-tékát, amelyet 1802-ben a nyilvánosságnak is megnyitotta.
FSZEK: a Bp Székesfőváros Kvt-a és a Fővárosi Statisztikai Hivatal Kvt-a egyesítéséből jött létre 1903-ban. Bp. kvt-i ellátás szempontjából erősen le volt maradva Ny-Eu-ban. Főleg az ang-amerikai területen a nagyobb városokban közműv-i kvt-k egész hálózata működött. Reggeltől késő estig való nyitva tartás, könnyű hozzáférhetőség, minimális adminisztráció jellemezte ezeket a kvt-kat; public-library-nak nevezték ezt a kvt-típust, melynek Mo-i meghonosítója Szabó Ervin(1910). 1927: Wenckheim-palota. Szociológiai országos szakkvt-ként is működik. Bp gyűjteménye: minden Bp-re vonatkozó dok.
B/22.: Az olvasóközönség kialakulása a XIX. századi Magyarországon
A magyar közművelődési kvt.ak kezdeti formáit a 18.sz. végén: olvasókör, kölcsönkvt, olvasókabinet, olvasószoba → felvilágosodással polgárosodással.
Olvasókörök: Mo.-n a felvilágosodás, majd a jozefinizmus évtizedei hoztak ezen a téren jelentős fellendülést. A 18.sz. végén a kialakulóban lévő magyar polgári értelmiség hozta létre ezeket a köröket. Többnyire titkosak voltak, mivel a Bécs elleni szervezkedés gócpontjai, a forradalmár szellemű radikális magyar értelmiségi réteg találkozóhelyei. Szigorú politikai ellenőrzés alatt álltak, de megvolt a lehetőségük arra, h. a szabadabb, ’felforgató szellemű’ művek olvasását lehetővé tegyék.
Budai Olvasókör nevezetes tagjai: pl. Hajnóczy József, Verseghy Ferenc, Berzeviczy Gergely. 1792-ben alakult. Az ország más városaiban is működtek hasonló jellegű körök: Kassa, Pozsony, Sopron, Nagyvárad, Lőcse. Az olvasókör egyfajta poli-i társulás, programja: olvasás-művelődés, mint társad-i átalakulás eszközei. Abszolutizmus szigorodásával fokozatosan megszűntek
Kölcsökvtak, olvasókabinetek: az olvasókörök nyilvánossága eléggé korlátozott volt, csak azonos polgári felfogású emb-k számára nyilvánosak. Ezzel szemben a kölcsönkvt-k és olvasókabinetek mindenki számára nyitva álltak. Mindkettő intézményt kiskereskedők hozták létre, akik a kv-ket nemcsak árusítják, hanem bizonyos pénzösszeg ellenében kölcsön is adják otthoni olvasásra. Mo-n az 1780-as évek 2.felére esik alakításuk kezdete. A 18.sz.-i kv-kereskedők és városi polgárságunk többsége is német, az első olvasókabinét létrehozói is főként német könyvker.-k voltak.
Gleixner János: nyitotta meg Pesten 1787-ben az első olvasókabinetet. Sopronban: Kleinold Antal (1787) Pfundtner Mátyás is itt. 18sz.vége: csak 2 olyan kölcsönkvt-at ismerünk, melynek a magyar kultúra terjesztésében szerepük volt: Müller Ferenc, Győr és Missótzi Institóris Gábor, Pest. Az olv.köröknek, olv.kabinéteknek. kölcsönkvtaknak nagy szerepük volt a magy. nyelvű művek terjesztésében és népszerűsítésében, ezért a Martinovics-mozgalom elfojtása után a király betiltja.
Az 1810-es években mindössze csak 4 kölcsönkvt működött az országban, de ezek már nem tarthattak fenn olvasótermet (2pesten, 1Budán, 1Pozsonyban), Az uralkodó szigorúan megszabta rendeletében, hogy csak kifogástalan hírű, politikailag megbízható, elegendő vagyonnal rendelkező és kellő irod-i műveltségű egyén kaphatott engedélyt. Kötelezően beszerzendő volt: történeti, statisztikai, természetrajzi, földrajzi stb. mű az osztrák monarchiáról, a legkiválóbb latin és görög klasszikusok, és a „kifogástalan” német és francia klasszikusok munkái, válogatott gyermekkönyvek, ifjúsági iratok és erkölcsi írások felnőttek számára. Aki tiltott könyvet tartott a kölcsön kvtban, annak az engedélyét azonnal visszavonták. A rendelet szükségesnek tartotta az olvasók számontartását és ellenőrzését is.
Kávéházak: a kávéházak közül kezdetben a „Tuschl-kávéház”, a Németo-ból bevándorolt Tuschl Sebestyén tulajdona a legjelentősebb. A forradalmi érzelmű hazafiak, az értelmiség tagjai, írók, újságírók és tudósok gyakran és rendszeresen találkoztak a pest-budai kávéházakban, ahol olvashatták a hazai és külföldi lapokat.
Híres kávéházak, pl. a budai Fortuna az 1820-as években a legismertebb volt. Az első kifejezetten irodalmi kávéház a Pilvax, a Fiatal Magyarország és a Tizek társasága a fővárosi radikális értelmiség és a diákság reformkori törzshelye.
Kaszinók, Olvasóegyletek, Olvasótársaságok: A felvilágosodás-kori olvasókörök és olvasókabinetek funkcióját a század 1.felében a kaszinók és az olvasóegyletek vették át. Széchenyi István az angol mintájára megalapítja a Nemzeti Kaszinót (1827). A pesti kaszinó mintájára országszerte megyeszékhelyeken létrejöttek az úri kaszinók. Már az 1833-ban 33 kaszinó és olvasóegylet működött az országban. Az olvasás és művelődés mellett heves poli-i viták is folytak, tehát ezek az intézmények egyben a függetlenségért és polgárosodásért folyó harc reformkori hatékony szervezetei is voltak.
Főként a vidéki főnemesség és a jobb módú városi polgárság körében. A kaszinók helységében voltak elhelyezve a kvt-k. A vezetőség tagjai között mindig ott található a kvtos, mint az egyik legfontosabb tisztségviselő. Számos folyóiratot, újságot járattak, külföldieket is. A folyóiratokat csak helyben lehetett olvasni, de a könyveket otthoni olvasásra kölcsönadták.
B/23.: Szeged és Hódmezővásárhely könyvkultúrájának évszázadai (– elv. nem kell!)
Kiegészítés a B/14-hez:
Kvgyűjtő asszonyok: nők kvgyűjtése minden korban szorosan összefüggött a nők iskolázottságával, műveltségi szintjével; nők iskolarendszerű oktatása a 18sz. 1.felében terjedt ki>nők a 18sz. elején szinte kizárólag a magyar nyelvű műveket gyűjtötték>előfutáraivá váltak az anyanyelvű művelődésnek>
>Bethlen Kata (1700-59): Bod Péter hatásának tulajdonítható, h. B.Kata oldalán főrangú nőkből bibliofil csoport jött létre>a kor legjelentősebb kvgyűjtő asszonya>abból a Bethlen-családból származott, mely Erdély 16-17sz-i kulturális arculatát jelentős mértékben meghatározta>protestáns>kétszeres özvegy maradt, ezért nevezte magát “Árvának” erdélyi szokás szerint>Orvosi ismereteket szerzett, betegeket gyógyított. Bőkezű támogatója volt a kultúrának és az egyháznak: iskolákat, diákokat, a könyvnyomtatást és udvari papja, Bod Péter tudós munkáját támogatta>Udvara valóságos szellemi központ volt>érdeme abban rejlik, h.bibliofil szenvedéllyel összeállított könyvtára az eltelt 200 év magyar könyvtermésének összegyűjtése>vmennyi kv magy.nyelvű/fordítás> kv-k beszerzésében fő segítője Bod Péter volt és 2 kalaog-t készített Kata kveiről>Kata gyűjtőkörét pontosan behatárolta: igyekezett minden olyan jellegű magyar kv-t megszerezni, amely magának és környezetének lelki épülését és műveltségbeli gyarapodását segíti elő> megpróbálta mindazt a magyar kv-t összeszedni, amely a ’török ellenére’ megmaradt>kv-k 88%-a vallásos irodalom>keresztény szellemű humanizmus> világi szépirod. teljesen hiányzik>Kata végrendeletében könyvtárát férje Teleki József kvei mellé a nagyenyedi ref. koli kvtárának adományozta (tűzvész pusztította el)<
>Ráday Eszter (1716-1764): bátyja, Ráday Gedeon író, költő, kvgyűjtő>anyjától 113 magyar kv-t örökölt; 1757-ben készült könyvjegyzékében 240mű>gyűjteménye hasonló felépítésű, mint Katáé.; 90%vallásos irod.; már feltűnik a világi költészet; csak magy. nyelvű kv-k, Eszti csak magy-ul tudott<
>Gyulai Klára (megh. 1757): Kata sógornője; gr.Bethlen Imre felesége; kv-k szeretetét, irod. pártolását férjétől vehette át>’Rákosi Magyar Théka’ az első mindmáig közel teljes épségben fennmaradt női gyűjteményünk; halála után gyűjteménye csak férje halála (1765) után került be a székelyudvarhelyi Ref. Koliba>ált. vallásos kv-k; Bod P.-t anyagilag támogatta>a kv-től már nem csak a lelki épülést várt, hanem segítséget is a mindennapi élet kérdéseihez: szakácskv-k, virágkertészeti, ének tanulási tanácsadók<
>Nemes Júlia: Kata körének tagja; nagy műveltségű, köztiszteletben álló nő; tékája: 224db: vallásos; orvosi/ kertészeti/ gazdasági témák; olvasott németül, fr-ul: nem csak magy. kvt!>fő gyűjtő területe: kortárs magy. irod.>a tartalom volt a döntő>kvt-a a székelyudv.helyi koliba került:végrendelete<
>Bethlen Zsuzsanna (1754-1797): egyik legnagyobb magy. bibliofil, gr. Teleki Sámuel neje>legnagyobb 18sz-i erdélyi női kvt; 1200db-os gyűjt-t részben örökölte, részben maga szerezte>gör.klassz-k, fr, olasz, ném. irod; természettud., mezőgazd, orvostud, pedagógia!, 63%vallásos>saját kezűleg vezette kvei jegyzékét>Teleki házaspár a kvt-t közhasználatra szánta>Teleki, felesége halála után kveit saját kvt-ába helyeztette és 1802-ben Marosvásárhelyen megnyitotta a nyinmlvánosság előtt; ma: Biblitheca Telekiana<
>Újfalvy Krisztina (1761-1818): nem főrangú személy, hanem egy erdélyi köznemesi családból származó költőnő; 173db kv; fele szépirod.; 20%vallásos;+szabadkőműves irod!; felvilágosodás ideológiájával összefüggő politikai iratok, történelmi, földrajzi művek<
>Erdődy Júlia: franciás műveltséget szerzett; eszes, művelt nő; kvt-a Homonnán 18sz-i fr. irod-t; filo, regények; hugenotta versek gyűjteménye; filozófusok és szabadgondolkodók művei; tiltott művek>1803: a kvt elárverezésre került>új tuajtól a kv-k az Aradi közkvt-ba kerültek<
>Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet: óbudai női kvt tulajdonosa; 2000 kötetes kvt-t a pesti Egyetemi kvt-ra hagyott; fr, német nyelvű művek; szépirod., útleírás, fr. mémoire-irod., töri<
Az olvasószolgálati munkakör hely a könyvtári munkafolyamatban... ( 1-3. tétel )
1. Az olvasószolgálati munkakör helye a könyvtári munkafolyamatban (az olvasószolgálat fogalma, ábrája stb.)
Olvasószolgálat: a könyvtár társadalmi célját, az olvasók nevelését és tájékoztatását valósítja meg. A könyvtár állománya, szolgáltatásai és a könyvtárhasználók közötti szakszerű, szervezett kapcsolat. Azoknak a munkatevékenységeknek az összessége, melyek közvetlenül az olvasók kiszolgálását és annak adminisztrációját összegzik.
Munkakör: igénykutatás, igénykeltés (PR tevékenység), a használók segítése, a szükséges irodalom kézbeadása.
A dokumentumok és a használók közé ékelődő munkafolyamat, melynek egyik része a tájékoztatási munkakör, másik része nyilvántartó munkafolyamat.
Az olvasószolgálati tevékenység előtervezett, szabályozott, könyvtárhasználati szabályzat rögzíti a házi szabályok rendjét (beiratkozás, kölcsönzések, nyilvántartások).
Az olvasók tájékoztatása és az irodalomajánlás, tanácsadás felsőfokú könyvtárosi szakismeretet igényel, a szakkönyvtárakban, nagyobb közművelődési könyvtárak szakrészlegeiben a speciális tudományág felsőfokú ismeretét is. Szakképzett könyvtárosi feladat az olvasói igények vizsgálata, és a közönségkapcsolatok megszervezése.
Több szempont az olvasószolgálati munka során:
- minden az olvasóért történik
- segítségnyújtás kialakítása
- megfelelően gyors olvasószolgálat
- olvasókat önállóságra nevelni
- megfelelő partnerkapcsolat
- aktív folyamat, amelynek feltétele a megfelelő technikai adottságok és a személyzet
- nem csak a saját könyvtárat kell ismerni, hanem más könyvtárak állományát is, a könyvtárközi kölcsönzéshez
- könyvtári törvény ismerete, a könyvtári szakmával kapcsolatos pontokat megtaláljuk a www.konyvtar.lap.hu, és a könyvtári jogszabályok ill. könyvtári törvénytárban.
Munkafolyamatai:
- közvetett tevékenység: a könyvtári szolgáltatások iránti igény felkeltése, közönségkapcsolatának szélesítése. Statisztika készítése, elemzése.
- közvetlen tevékenység: kapcsolatfelvétel (beíratkozás, eligazítás a könyvtárban), eligazítás, tanácsadás, tájékoztatás, kölcsönzés (ennek nyilvántartása), eljárások (előjegyzés, másolat, könyvtártközi kölcsönzés, helybenhasználat), a dokumentumok visszavétele. Eljárások a vissza nem hozott dokumentumok esetén (hosszabbítás, felszólítás, perlés, térítés).
Végzettség: az olvasószolgálat vezetője, tájékoztató könyvtáros.
2. Az olvasószolgálati munkafolyamatok (kölcsönzés, visszavétel, helyben használat, tájékoztatás, nyomtatványok)
Kölcsönzés:
Az egyes kölcsönzési rendszerek a könyvtárak nagysága és jellege szerint különböznek egymástól. Vannak azonban olyan követelmények, amelyek teljesítését minden rendszernek tudnia kell.
- egy adott időpontban egy olvasónál milyen dokumentumok vannak kölcsön? Erre szolgál az olvasó neve vagy törzsszáma;
- egy időpontban mely dokumentum kölcsönzési ideje jár le? Erre szolgál az olvasó neve vagy törzsszáma;
- az adott időpontban egy dokumentum kinél van? Erre szolgál a szerző, cím, illetve jelzet szerinti nyilvántartás.
Füzetes kölcsönzés: Csak kis forgalmú könyvtárakban alkalmazható. Leggyakoribb formája a regiszteres füzetbe történő bejegyzés, ahol az olvasók betű- vagy számrendszerben, külön-külön lapon szerepelnek. Ez könnyen kezelhető kis olvasólétszám esetén, de nem állapítható meg a lejárati idő. A könyvek visszavételét a könyvtáros aláírásával igazolja, vagy a tételt egyszerűen kihúzza.
Könyvkártyás kölcsönzés: Lényege, hogy a könyvhöz állandó könyvkártya tartozik, amelyet a könyv vagy a borítótáblához ragasztott tasakban helyeznek el. A könyvkártya készülhet egyszerűen a katalóguscédula lemásolásával, de tartalmaznia kell a következő adatokat: könyv jelzete, leltári szám, szerző, cím, ár. A leggyakoribb a tasak-olvasójegy. Ha az olvasó törzsszáma szerint rendezik a kártyákat a nyilvántartás megmondja, hogy kinél milyen könyv van, de nem ad feleletet arra, hogy a keresett könyv az adott pillanatban kinél van. Ha a könyv adatai szerint rendezik, akkor az előbbi kérdésre nem ad a nyilvántartási rendszer feleletet. Minden könyvbe két kártyát kell rakni, az egyiket az olvasók, a másikat a művek alapján soroljuk be. Ez a kétkártyás kölcsönzési rendszer.
Tasakos kölcsönzés: Beiratkozáskor az olvasó nevére kitöltenek egy tasakot, amely törzsszámát, személyi adatait, az érvényességet, a belépési nyilatkozatot és a jótállást is tartalmazza. Kölcsönzéskor csak az éppen kikölcsönzött könyvek kártyáit együttesen helyezik a tasakba. A könyvkártyák együtt találhatók a tasakba, ez előny. Hátrány, hogy újabb kölcsönzés vagy egyes művek meghosszabbítása esetén a többi is az új lejárati helyre kerül, emiatt a statisztika torzul. A kölcsönzési tasakokat törzsszámok szerint rakják sorba. Az olvasójegyen nem ugyanez a törzsszám szerepel, ami az olvasójegy elvesztése esetén a betűrendes nyilvántartásból könnyen vissza lehet keresni. A lejárat jelölésére a tasakokba hetente más-más színű csíkot tesznek. Amikor valamelyik újra sorra kerül, a nyilvántartásban már megtalálható, azonos színnel jelölt tasakokat ki kell szedni, mivel a bennük levő könyvek kölcsönzési ideje lejárt, s a késedelmes olvasóknak felszólítást kell írni. Ez a színcsíkos kölcsönzés.
Tikettes kölcsönzés: Egy-egy könyv kikölcsönzésére jogosító jegy, átadásával az olvasó elismeri, hogy egy dokumentum kölcsönvett. Beiratkozáskor a könyvtár az olvasóknak állandó jellegű tiketteket állít ki egy vagy több könyv kikölcsönzéséről. Ezeket a beiratkozáskor alá kell írni. Kölcsönzéskor az olvasó a kiválasztott könyvek számának megfelelő tikettet ad át a könyvtárosnak, aki a könyvkártyákat és a tiketteket egy üres színtasakba helyezi. A tikett tasakból kiálló felső részén szerepelhet az olvasó törzsszáma, illetve neve. A tasakok ezek szerint rendezhetők.
Számítógépes: A kisebb könyvtárakban személyi számgépekre készítettek és használnak különböző kölcsönzési programokat. Klaviatúra segítségével közli a géppel az olvasó törzsszámát, a kiadott, ill. visszavett dokumentum leltári számát, a gép rögzíti a kölcsönzést, figyeli a lejárati időt, felszólítást ír, kiszámítja a késedelmi díjat és időszaki statisztikát készít. Magyarország tagja az európai vonalkód rendszernek. 13-as, 6-os vagy más vonalkód segítségével azonosítják a könyveket, ill. az olvasókat.
Hosszabbítás: A kölcsönzés időtartama ált. 3-4 hét, ha az olvasó kéri a könyvtárak ált két alkalommal engedélyezik a hosszabbítást, ha a könyvre másnak nincs szüksége.
Helyben használat: A tájékozódáshoz legfontosabb műveket tartalmazó kézikönyvtárat általában helyben használatra biztosítják. Nem kölcsönzik továbbá a különlegesen értékes, beszerezhetetlensége miatt védeni kívánt állományt sem. A helyben használatra olvasóterem szolgál. Ennek igénybevétele történhet teljesen szabadon, vagy meghatározott szabályok szerint. Az olvasót nem szabad zaklatni és a lehetőségeken belül a könyvtár állományának egyre nagyobb részét kell számára közvetlenül hozzáférhetővé tenni. Ilyen célra szabadpolcos kézikönyvtárat is elhelyeznek, melyet általában szakrendben helyeznek el. Naponta kell ellenőrizni a rendjét, félévenként-évenként pedig alapos revíziónak kell alávetni. Az eligazodást táblákkal, feliratokkal megkönnyíthetjük. Ha egy olvasónak napokon keresztül szüksége van a könyvre azt általában félreteszik egy külön polcra. Van lehetőség másolásra, ezt vagy az olvasó végzi el, ha nincs rá lehetősége akkor a könyvtáros.
Folyóiratolvasás: Egyes könyvtárak külön részleggel rendelkeznek, vannak önálló hírlap- és folyóiratolvasók is, de valahol csak állvánnyal rendelkeznek. Általában a legfrissebb számokat helyezik a polcra, a régebbieket a raktárból kell kikérni. A mikrofilmek, kártyák használata olvasóteremben vagy elkülönített helyiségben megy végbe. Alapvető feltétele: könnyen kezelhető leolvasó készülék. A könyvtáros feladata, hogy az olvasót megtanítsa a készülék használatára és a kérőlapon szereplő dokumentum a rendelkezésre bocsássa. Hanglemezhallgatás: A közművelődési könyvtárakban a zenei részlegekben lehetséges, ált önálló helyiségben. A könyvtáros kezeli a berendezést, teszi fel a katalógusból kiválasztott és a kérőlapon kikért lemezeket. Erre külön nyilvántartást is vezet. Videoprogramok: Egyre több könyvtárban van lehetőség helyben történő megnézésre.
Tájékoztatás: a dokumentumban foglalt információk közvetítése, a felhasználó eljuttatása az általa keresett dokumentumhoz, információhoz. Területei:
- passzív = visszakereső tájékoztatás = eseti tájékoztatás (ebben az esetben a tájékoztatást nem a könyvtár kezdeményezi, hanem megvárja, amíg kérdéssel fordulnak hozzá);
- aktív = szétsugárzó (a könyvtár gyarapít, feldolgoz és az így létrejövő információt kérés nélkül szétsugározza);
- tájékoztatás a tájékoztatásról (hol kaphat a kérdező információt az őt érdeklődő kérdésben);
- felhasználók oktatása (nincs kapcsolatban az előző három folyamatával. Megtanítom az olvasót az irodalomkeresés,- szerzés technikájára).
3. A beíratkozás feltételei, nyomtatványai. Első tájékoztatás a könyvtárról.
A beiratkozáskor kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni. A gyerekek beíratása szülői jótállással történhet.
Kötelező adatok: név, anyja neve, születési idő és hely, lakcím (állandó és/vagy ideiglenes), személyi igazolvány vagy útlevélszám.
Egyéb adatok: munkahely, foglalkozás.
A jótállónak a kötelező adatok és az egyéb adatok pontban felsorolt adatokat kell megadnia és aláírásával hitelesítenie. Beiratkozáskor a közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé.
A könyvtár használatára jogosító olvasójegyet naptári évenként az olvasószolgálat állítja ki, illetve érvényesíti. Az olvasójegy másra át nem ruházható. Jelezni kell az olvasójegy elvesztését, mert az azzal való visszaélésért a felelősség a tulajdonost terheli. Az olvasójegy pótlása - elvesztés esetén - térítés ellenében történik. Az újonnan kiállított olvasójegy érvényteleníti a korábban kiállítottat. Amennyiben az mégis megkerülne, akkor az megsemmisítendő. Érvénytelen olvasójeggyel a kölcsönzés nem lehetséges. A beiratkozási díjat évente határozza meg a könyvtár.
Az adatok háromféle célt szolgálnak:
- elősegíti az olvasószolgálati feladatok megoldását;
- lehetővé teszik a statisztikai kötelezettségek teljesítését;
- biztosítják a könyvtári állományvédelem jogi érvényesítését.
Az első tájékoztatás az olvasó számára meghatározó fontosságú (beiratkozáskor az első benyomás). A könyvtáros számára ekkor nyílik lehetőség az olvasóval való kapcsolat megalapozására, a szükséges tudnivalók közlésére. Beiratkozás közben vagy után az új olvasónak szüksége és igénye szerint minden tájékoztatást meg kell adni a könyvtár használatáról. A tájékoztatásnál az olvasó tényleges szükségletéből kell kiindulnunk. Az olvasószolgálatban dolgozó könyvtárosnak mindig készen kell állnia a szükséges tájékoztatás, segítség nyújtására. Mindig megszólítható állapotban kell lennie. Új olvasót tájékoztatni kell a könyvtár használati szabályzatáról (nyitvatartási idő, szolgáltatások, határidők, stb.). Nagyobb könyvtárakról füzet formájú útmutatót szoktak kiadni. A katalógusok használatát meg kell mutatni, az egyéb szolgáltatásokat is ismertetni kell (előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, másolás). Egyéb szolgáltatásokat sokan azért nem vesznek igénybe, mert nem tudnak róluk. Az a cél, hogy az olvasó tisztában legyen azzal, mit várhat a könyvtártól.
A következőkkel ismertetjük meg az olvasót az első tájékoztatás során:
- Szabadpolc rendje, a válogatás módja, a kölcsönzésre kiválasztott művekkel való további eljárás. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a szabadpolc az állománynak csak egy részét tartalmazza, be kell mutatni a teljes állományból való válogatás módját is.
- Amit fontos mindig elmondani az új olvasónak, hogy bármilyen kérdésével nyugodtan forduljon bármikor a könyvtár dolgozóihoz.
- Egyéb részlegeket az olvasók nagy része nem használja, mert senki sem vezeti be oda. Törekedni kell arra, hogy az olvasó a könyvtár egészében otthonosan tudjon mozogni.
Tartalmi feltárás (osztályozás) műfajai és mélység szintjei. Feltártsági mutatók.
Oszt.: ált. értelemben alapvető emberi tev., azonos a valóságról alkotott képpel, a hatással, amit bennünk kelt. A kvti feldolgozó tev. két területe:
1. Dok. formai feltárása => bibliográfiai leírás
2. Dok. tartalmi feltárása => információ tartalmi leírása vmilyen eszközzel
Mereven nem választhatók szét!
Azonos: Információt nyújt a dokumentumról
Eltér: eszközök
A könyvtári osztályozás célja a tartalmi feltárás.
Szintjei:
I. Bibliográfiai leírás szintje: (egyszerű regisztráció)
- formai azonosításra szolgáló jegyek összessége
- bizonyos tartalmi elemeket is tartalmaz
- nem mély tartalmi feltárás
ll. Osztályozás szintje:
- tartalom feltárásának az eszköze
- az oszt. szintje bizonyos tartalmi ismérveket állapit meg a dok.ról és ezt vmilyen fogalmi lánc formájában fejezi ki, ezáltal az információk átfogó tartalmi csoportosítására alkalmas
- az ismérvek megjelenhetnek összefoglaló táblázatokban, tárgyszójegyzékekben, stb.
Az osztályozás hármas funkciója:
1 a dokumentum tartalmának feltárása
2 tárolása
3 visszakeresés biztosítása
Az osztályozás célja: (tartalomfeltárás célja)
1. a tartalom minél részletesebb pontosabb akár a konkrétságig menő leírása is
2. a tartalmilag összetartozó fogalmak olyan kisebb és nagyobb csoportját képezze, amely lehetővé teszi a tartalom keresését az ált.tól a spec.ig ill. fordítva a spec.tól az általánosig
III. Referátum szintje:
REFERÁTUM: a dok. tart.nak a legfontosabb adatokra tényekre és következtetésekre kiterjedő olyan rövid ismertetése (n = 500-1000 leütés) amely felhívja a figyelmet az új ismeretekre és lehetővé teszi annak eldöntését, hogy célszerű-e tanulmányozni az adott dokumentumot.
CSAK figyelemfelkeltő, semmiképpen nem pótolhatja az eredeti dokumentum elolvasását.
5 típusa van:
1. INDIKATIV referátum: csak jeladó, nagyon kevés redundáns elemet tartalmazó leírást ad
2. INFORMATIV referátum: szinte csak fogalmi láncszerűen írja le a tartalmat.
A visszakeresés folyamatában melyik a hatékonyabb? Az indikatív, mert a használó is fogalmi láncokban gondolkodva végzi a feladatát.
3. ANOTÁCIÓ: a dok. rövid jell., tartalma, rendeltetése, formája és nyelvi sajátosságai alapján. Egyéb sajátosságai szempontjából az annotáció lehet ajánló vagy ismertető jellegű. Terjedelme szokásosan 500 n!
4. AUTÓREFERÁTUM: ha a szerző saját művéről készít referátumot. Formailag tér el.
Az 1-4. CSAKISMERTET!
5. RECENZIÓ: alapvetően különbözik az első négytől kritikai elemeket is tartalmaz!
IV. Tömörítvény szintje:
TÖMÖRÍTVÉNY: összefüggő szövegben minden az eredeti műben lényeges tartalmi jegyet magában foglal (táblázatokat, ábrákat, grafikonokat). Ez az első szint, amely képes pótolni az eredeti dok.at! Kizárólag a szakirodalmi dok.ra vonatkozik, a szépirodalomra NEM!
V. Szemle szintje:
SZEMLE: a legmélyebb feltárást teszi lehetővé, analítikus-szintetikus műfaj, mely egységes vezérelv alapján több hasonló témájú dok.ot dolgoz fel úgy, hogy előre meghatározza a feldolgozás szempontjait és a műveknek csak az ebből szempontból fontos gondolatait közli. Ez a legújabb műfaj (publikus módon) Mo-on kb. 30 éves.
A feltártság. Feltártsági mutatók. Lehetőségek és korlátok.
FELTÁRTSÁGI MUTATÓ: egy adott információkereső rendszerben elérhető feltártság mértékét adja meg, mely a besorolási helyek dokumentumonkénti állaga; az egy leírási egységre (dokumentumra) eső ismérvek számának átlaga.
F(feltártság)=
Ismérvek (elérési helyek) száma
dokumentum
Egy számot kapunk hányadosként mely megadja, hányféle módon közelíthető meg egy dok.
Optimális mértéke: - folyóirat cikk esetében 20-25.
ismérv/dokumentum v. fölötte
- könyv esetében - 30-35 ismérv/dokumentum
Jó mutató, összehasonlításokat lehet vele tenni. 1-2. szintre jó, harmadikra nem nagyon. Erre az esetre, vagyis a harmadik szintre a referátum szintjére (összefüggő szöveg) SENCO, az IBM fejlesztő mérnöke dolgozott ki egy mutatót:
F?: tömörítés mértéke: mely megmutatja, hogy hány %-ban tömörítettem az eredeti dokumentumot, mérőszám, nagyon viszonylagos, CSAK az adott témakörön és dokumentumon belül használható (egy monográfiát jobban lehet tömöríteni, mint egy tankönyvet; egy tankönyvet jobban lehet tömöríteni, mint egy szótárt vagy lexikont).
Előnye: az eredeti dokumentumot veszi figyelembe
Hátránya: a feltárás minőségéről nem mond semmit
PERRY és KENT módszere: 2 értékszámot határoztak meg
K= a tartalmi kivonat kihagyási tényezője
Információkereső technológia 3 különböző szempontból
Z= a tartalmi kivonat zajtényezője
2. Az oszt. fogalma. Oszt. elméleti iskolák. Az oszt.-i rendszerek és információkereső nyelvek …
Oszt.: Azt a logikai tevékenységet, amely során a jelenségeket, tárgyakat hasonlóságuk foka alapján egybegyűjtjük és különbségeik foka alapján elkülönítjük egymástól, oszt.nak nevezzük.
A könyvtári oszt. három funkciója: - dok. tartalmának feltárása, - tárolása és a - visszakeresés biztosítása.
Az oszt. céljai: - dokumentumok tartalmának minél pontosabb, akár a konkrétságig is elmenő leírása; - dokumentumok jellemzőinek olyan csoportosítása, mely lehetővé teszi egy-egy témakörrel foglalkozó dokumentumcsoport egységbe foglalását
Ha az oszt. tárgyai egy könyvtár állományába tartozó dokumentumok, akkor könyvtári oszt.ról beszélünk. Ha egy bibliográfiai összefoglalásban szereplő folyóiratcikkekről van szó -> bibliográfiai oszt.
Bibliográfiai oszt.: Mélyebb és árnyaltabb a könyvtári oszt.-nál. A bibliográfiai oszt. művet, a könyvtári oszt. dokumentumokat ír le.
A bibliográfiai oszt. kérdéskörei: a tanulmány morfológiai célja, és mennyire elérhető ez a cél; melynek az általa vizsgált témák, milyen hipotéziseket állít fel és ezek igazolódnak-e; megállapításai új eredményeket eredményeznek-e és módosíthatják-e a téma állását; milyen melléktémákat érint és van-e ezekben új mozzanat; módszerében található-e új szempont, adatait saját vizsgálatból veszi-e és milyen pontosak ezek az adatok; tárgyalásmód elméleti vagy gyakorlati szempontú-e; megértése milyen szintű szakmai ismeretek igényel; kik számára íródott
Oszt.-elméleti iskolák: Oszt. alatt a tartalmi feltárás összes módozatát értjük
1., Tudományfelosztáson alapuló oszt.-elmélet: A I8. sz. második harmadában alakult ki. A tudományokat egységes egésznek fogja fel, és ezeket osztja fel kisebb részekre. A tudományterületek egészét igyekszik lefedni, egyetemlegesek. Kiindulási pontként 1-1 filozófiai tudományfelosztást alkalmaznak.
Jellemzője: szerkezettel rendelkeznek (általában hierarchikus szerkezettel); az oszt. maga a természetes logikán alapszik; lineális hierarchiát alkalmaz és ezek mindig tranzitívek; mindig prekoordináltak: igyekeznek a valóság minden megközelíthetőségét beépíteni; az oszt. két célját egyszerre próbálja megvalósítani, ebben áll a legnagyobb értéke; az oszt. fogalmi szinten történik
2., Nyelvészeti iskola:
Jellemzője: egyedi az információ feltárása; az oszt.t formalizált nyelvként kezeli; első megjelenése: 1930-as években, innen használjuk: oszt. információkereső nyelv = oszt. információkereső rendszer, elméleti alapjai: Ranganathan nevéhez fűződik, az információkereső nyelvnek a természetes nyelvekhez hasonlóan van alaktana, mondattana és jelentéstana, melyek egységes egészbe foglalhatók; világos fejlődési állómások vannak: - tárgyszavas oszt.; - indexelés; - tezauruszok; - szintaktikai nyelvek
A szövegösszefüggések egyre pontosabb kifejezését lehetővé téve fejlődtek. A szintaktikai nyelvek esetében a rendszert képező maga a szövegösszefüggés.
3., Statisztikai Iskola: 1950-es években alakult ki.
Kiindulópontja: az oszt. alapja a természetes nyelv: a nyelv statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg és ebből von le következtetéseket a tartalomra; vektoranalízis (klaszteranalízis) módszerét használja ® oszt. = klaszterálás; osztály = klaszter, célja: tartalomfeltárás objektivitása; legfejlettebb képviselője:
automatikus oszt., ahol a tartalom feltárása, tárolása és visszakeresése is automatikusan történik
A mai oszt.-elmélet kialakításának mérföldkövei:
Ranganathan: a facetta-elemzés módszerének kidolgozója: gyakorlatilag majdnem minden oszt.í rendszerben helyet kapott.
Dahlberg: elsősorban a fogalommal kapcsolatos megállapításai és oszt. elmélet tárgyában nyújtott eredményei lényegesek.
Transzformációs és generatív nyelvtanok fejlődése (Chomsky): minden nyelvnek vannak kis univerzáléi (egységei), melyek egy szabályrendszeren átbocsátva „automatikusan” megszervezik a természetes nyelvet.
Fájlra vonatkozó felismerések: lehetővé tette, hogy az információkereső nyelv, oszt.i rendszer, katalógus, mutató, stb. egységes nézőpontból legyen tárgyalható. Oszt. két alapfogalma:
- információ: az, amelyre a feltárás irányul, amit tárolunk és szolgáltatunk
- fogalom: az információkból elvonatkoztatással nyerem a fogalmakat
Mind az oszt., mind a visszakeresés fogalmi szinten történik. A lényeg, hogy a feldolgozás tudjon olyan ismérveket meghatározni, amely mind az ő, mind az összes lehetséges felhasználó számára ugyanazt a tudati képet alakítja ki az agyban.
I(A) = log2 1/ P(A)
Hx = p1 log2 1/p1 + p2log2 1/p2 + p3 log2 1/p3 ….. +
n
pn log2 1/pn = S: pk log2 1/pk
1= 1
Az oszt.-i rendszerek, információkereső nyelvek tipológiája
Az információkereső nyelvek az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. alkalmazott nyelv szerint: természetes nyelven alapulók: szövegszavas információkereső nyelv vagy szabályozott nyelvű rendszer, mesterséges nyelvű információkereső nyelvek
2. oszt.i rendszerek szerint: hierarchikus rendszerek: ezen belül lehet monohierarchikus vagy polihierarchikus rendszer, mellérendelő oszt.i rendszerek
3. mélységük szerint: generalizáló oszt.i rendszerek individualizáló oszt.i rendszerek
4. szerkezetük szerint: prekoordinált; posztkoordinált
5. tartalmuk szerint: egyetemes oszt. i rendszerek speciális (szakterületi) oszt.i rendszerek
6. automatizálás mértéke szerint: nem automatikus; félautomatikus; automatikus
7. felhasználás célja szerint: tudományokat osztályozó ismeretközvetítő; ismeretszervező.. Az inf. fogalma, megközelítések a matematika, dokumentáció, kibernetika stb. irányából
1. Inf.: minden tájékoztatási tevékenység célja és értelme az inf. (UNGVÁRY RUDOLF)
2. Az inf. nem csak a társadalom és nem csak az élővilág, hanem a szerves és szervetlen anyag létezésétől is elválaszthatatlan jelenség.
SZILÁRD LEÓ: valami összefüggésben kell lenni az agyi tevékenységekkel, kézzel foghatóan utolérhető valami
3. SHANNON és WEAVER megpróbálta az inf. nagyságát mérni.
- Inf.elmélet: az inf. létrehozásának, átadásának, feldolgozásának és tárolásának mennyiségi törvényszerűségeit vizsgálja.
Shannon-féle spec. eset.
I (A) log 2 1 = -log 2 P(A)
P(A)
I (A) esemény inf.értéke fordítottan arányos az P(A) esemény létrejöttének, bekövetkezésének valószínűségével.
Shannon-féle általános eset: log (a+b)= log a+ log b
Ha több esemény van és ezek függetlenek egymástól, akkor inf.ik értéke összeadódik.
Entrópia = a bizonytalanság mértéke (Hx - H kszí)
Hx = P1log2 1 + P2log:! 1 + u. + Pn logl 1 =
- -
_ P2 P"
S
11
Z/k l_, _k . -, - ", -',
Független események inf.értéke összeadódik.
Az inf. a bizonytalanság csökkentésére irányuló tényező. A bizonytalanság az inf. hiánya. Egy teljesen ismert rendszer entrópiája nulla, hiszen ismert tények nem képviselnek inf.t (ez csak elvileg igaz); maximális bizonytalanság 50%. (entrópiának maximuma van) Az emberi kommunikációban a bizonytalanság nem ilyen egyszerű. Az inf. van amikor zavaró tényező, (növeli a bizonytalanságot) negatív inf.
I (A+B) > lA + IB ® akadályozza; I (A+B) < IA + IB ® segíti egyik a másik bekövetkeztét, (pl. Tél van, esik a hó.)
Kibernetikai vagy filozófiai megközelítés
SHANNON, NEUMANN: a világ 3 nagy alkotóeleme: -anyag, energia, -inf. amelyre együttesen vonatkoznak a megmaradási törvények.
LAMSER: inf. alatt értünk minden olyan jelekben kifejezett állítást, amely a közlő és felvevő számára egyaránt értelmezett.
CIGANIK: az, inf. bizonyos tárgyakról, tényekről vagy jelenségekről hozzáférhető formában megadott ismeret.
BRILLOUIN (brillué): az inf kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megválasztásában nyilvánul meg. (vevő bizonytalanságának mértékében nyilvánul meg)
Az inf. tulajdonságai a tájékoztatásban
Inf.: új ismeret, mert a korábbi szinthez képest csökkenti a határozatlanságot (entrópiát). De mindig csak a meghatározott vevő számára jelent újat.
Tájékoztatási folyamat: valamilyen tevékenységhez szükséges ismeretváltozás <= csökkenti az adott tárggyal kapcsolatos inf-t.
WERSIG: szerint az inf. önmagában 5 módon közelíthető meg:
- az inf. mint tudás, ismeret, amelynek mint a döntés előkészítésben van szerepe.
- az inf. mint jel, amely tetszés szerinti forrásból származhat ilyen módon minden hír, minden inf. az inf. hordozó jele által közvetített pl. a beszédünk az elektromágneses rezgések által közvetítődik.
- az inf. mint jel jelentése, tartalma melynek elsősorban a nyelvészeti megközelítésben van szerepe.
- az inf. mint hatás, melyet a vevőre gyakorol, azaz amit vele kapcsolatban vagy benne megváltoztat (dokumentalisták követik)
- az inf. mint folyamat, mely egyben azonos a tájékoztatási tevékenységgel. Az inf. a tájékoztatásban a határozatlanság csökkentésével valamilyen ismeretváltozást okoz.
- inf. minden olyan közlés amely tudásbeli bizonytalanságot csökkent.
-az inf. a bizonytalanság csökkentésével a környezet megismeréséhez járul hozzá. A környezet megismerése nem egyszerre történik, mindig csak egy kis részt láthatunk belőle => a megismerés tárgyának nevezik. Az inf. közlése mindig egy adott környezetben zajlik. Az inf. bizonytalanságot szüntet meg adott környezetben. Az inf. a környezet minél jobb megismerésére szolgál. A megismerés tárgya és a figyelés módszere által körülhatárolt terület: ISMERETTERÜLET
A kialakult igazolható ismeretek rendszere a tudományág. A megismerés tárgya sem közelíthető meg teljes egészében csak részletekben. A megismerés mindig a jelenségre vonatkozik. Ami a jelenségre vonatkozik: a TÉNY.
A tény: a tárgyakról a tudatban kialakítandó képzet, egy alkotóelem. Állítás: ha a tényt valamilyen módon megfogalmazzuk
4. A fogalom. A XX. századi fontos megállapításai:
DAHLBERG fogalom megközelítése: a tartalomfeltárást a fogalomszervezéssel teszi azonos jelentésűvé.
Ranganathan személye:
1. A facetta-elemzés módszere: ua. a kérdést különböző szempontból vizsgálja, pl. mindig ugyanabból az 5 szempontból
2. Az információkereső nyelveknek IKNY-fogaIma
3. Transzformációs és generatív nyelvtanok létrejötte és fejlődése
CHOMSKY (csomszki): minden nyelvnek vannak olyan kis univerziáléi amelyek egy egységes szabványrendszeren átbocsátva automatikusan megszervezik a természetes nyelvet.
EZ ÓRIÁSI
DAHLBERG foglalkozott a XX. sz.-ban a legtöbbet a fogalommal
Fogalom: dolgok, jelenségek legfőbb ismertető jegyeiből a tudatban kialakított gondolati forma
Kibernetikai megközelítés: a fogalom a külvilágról alkotott modell egy eleme, mely az észlelt jelenségek meghatározott osztályát azonosítani képes. A fogalomalkotás nem arra törekszik, hogy a valóságot leképezze.
SZIMPATIKUS DEFINÍCIÓ!
A fogalom azonosításához szükséges ismérvek együttesét KITÜNTETETT SZEMANTIKAI JELLEMZÖNEK hívjuk, (pl. kislányom - a szűk családban elegendő)
A fogalomnak van struktúrája: 2 alkotó eleme van:- tartalom - terjedelem.
A fogalom tartalma (intenció): a benne általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége (tudati kép) pl. entrópia bizonytalanság mértéke információhiány (középiskolában termodinamikai fogalom).
A fogalom terjedelem: a benne általánosított dolgok ismertetőjegyeinek számszerű összessége (egyszerű szám: hány ismérvvel írható le egy fogalom -extenció) objektív kategória.
A fogalom tartalma és terjedelme fordítottan arányos egymással. Minél több vagy minél nagyobb egy fogalom; terjedelme annál speciálisabb annak tartalma. Minél kevesebb a fogalom terjedelme, annál általánosabb a tartalma.
Kategóriák: Arisztotelész is foglalkozott velük
- fogalmi kategóriák, -szakkategóriák, -facetta.
Fogalmi kategória: olyan általános fogalom, mely alkalmas a fogalmak általánosítására olyan módon, hogy ő maga a legáltalánosabb fogalom.
Szakkategória: ismérvek hozzáadásával specifikálhatom a fogalmat; ismérvek elvételével általánosíthatom a fogalmat. Az egyes ismeretterületek szakmai szempontból legáltalánosabb fogalmai (általában a tudományterületek nevei, matematika, fizika, stb.)
FONTOS: különbség van a fogalmi és a szakkategória között. Minden szakkategória csak 1 fogalmi kategóriába tartozik.
Facetta: a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület fogalmait képviselik, tehát alkalmazott kategóriák.
Facettás oszt-i rendszerek: Facetta: a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái amelyek egy-egy szakterület fogalmait képviselik, tehát alkalmazott kategóriák.
Facettás oszt-i rendszert Rangnathan alakította ki, un. kettőspontos oszt.i rendszer (analitikus-szintetikus oszt. rendszer)
Kezdetben a: (kettőspont) volt az egyetlen kapcsolatjel a 2 oszt. között
Ranganathan 5 facettát használt: P perszonalitális, egyediség; M matéria, anyag; E energia, mozgások (folyamatok) S space, hely; T time, idő
Egyetemes oszt.-i rendszer: összegyűjtötte a fogalmakat, amivel foglalkozni akart - laza hierarchikus rendszer
R. rendszerét Vickery fejlesztette tovább. -több fogalmi alapkategóriát alkalmazott, nincs nagyon kötött sorrend az ismérvláncon belül Vickery facettás oszt.a
A fogalom az osztály, a reláció és a rendszer viszonya: A fogalom terjedelméből következik, hogy az összes terjedelmébe tartozó dolgot összegyűjti az ismerteket és az ismeretleneket is. Tehát a fogalom: nyílt őszinteség
SCHREIDER azt mondta: minden fogalom az általa gyűjteménybe foglalt terjedelmét alkotó dolgok osztályát képviseli => tehát a fogalmaknak osztályozó szerepük van olyan módon hogy a terjedelmet alkotó dolgok az osztály elemek képezik.
Mi a feltétele annak, hogy egy fogalom az osztályba tartozzon? Nyilván az egy - egy osztályba tartozó fogalmaknak vannak közös ismérveik.
Osztály fogalma: az elemek olyan nyílt, összessége, melyet a közös ismertetőjegyek (ismérvek) tartannak össze. FORDILÓPONT!
1964 - Elsignore: oszt.elméleti konferencia
Téma: relációk (kapcsolatok, viszony) => rámutattak, hogy az osztály képzésében a relációnak nagyon fontos szerepe van - az oszt. elemei a fogalmak, struktúráját a relációk adják. - az osztályon belüli megkülönböztetés alapja a közös elemből (ismérvektől) való különbözőség.
Reláció: => két elem/fogalom közötti tartalmi kapcsolatot jelöl
A relációnak 2 típusa van:
1. Irányított reláció: A ® B; A ¬ B de nem ua. (A relációban van B-vel B relációban van A-val)
2. Irányítatlan reláció: A ® B; A « B, Ugyanaz a relációs viszony
Rendszer: egy adott halmaz elemei között nem véletlenszerű, hanem elméletileg determinált, elvek szerint kapcsolódnak össze. A rendszer szerkezetét a relációk szerkezetét a relációk összessége adja:
1. dinamikus rendszer: az elemek hatnak egymásra és átalakulnak ® tájékoztató
2. statikus rendszer: időtényező nem befolyásolja ® pl. bibliográfiák)
A fogalmi közléshez jelekre van szükség. Tehát a közvetítő közeg jel.
Jel: információ és fogalom megjelenési alakja =>
Típusai:
1. ikon
2. szimbólum
3. szimptóma
4. nyelv
5. Az oszt.logikai és matematika alapjai
Kiindulópont az oszt.ban.
Logikai alapok:
a) Frége-féle háromszög Valóság
Fogalom Megnevezés
Valóság = jelölt, fog. = jelentés, megnevezés = jelölés
A valóságról alkotjuk tükrözéssel a fogalmakat amit megnevezünk.
Az oszt. folyamata ® fogalmi lánc. Az oszt.nak a fog. szintjén kell történnie. A fog. összekapcsolásai: operátor segítségével
A fogalmak oszt.a: - közös ismertetőjegyek
- megkülönböztető ismertetőjegyek
Nemet tükröző ismertető jegyek: közös ismertetőjegy, mely az adott osztály fogalmait más osztályok fogalmaitól megkülönbözteti. Fajt tükröző ismertető jegyek: az adott osztályon belül megkülönbözteti a fogalmak egy csoportját.
A fogalmak alá - fölé rendeltségi viszonya:
- nemfog. - amelyek más fogalmak alá vannak rendelve
- fajfog. - ez alatt
A fogalmak hierarchikus elrendeződése:
- genetikus fog. (gyűjtő, általános)
¯
- specifikus fog. (alárendelt, részletező) => ez is lehet genetikus, ha van alatta
Könyvtári oszt.ban a szakrendszerek hierarchikus szintjei:
- főosztály: több tudomány valamilyen szempontból összefoglal
- osztály: önálló nagyobb ismeretanyagot átfogó tud.
- alosztály: résztudományok, szakcsoportok
A fogalmak közötti logikai összefüggések:
1. Nem-faj viszony (genus-species): közös ismertetőjegyek segítségével egy osztályban összefoglalt specifikus fogalmak és az osztályt kifejező általános fog. között.
2. rész-egész viszony áll fenn a tárgyakat és azok részeit kifejező fogalmak között
3. mellérendeltségi viszony: az egyik fog. tartalmát alkotó lényeges ismertető jegyek összessége nem vonatkozik a másik fog. terjedelmébe tartozó egyik tárgyra sem, de van olyan közös ismertetőjegyük, mely alapján egy általánosabb fog.ba (osztályba) lehet besorolni.
4. ellentmondásos viszony: az egyik fog.ba tartozó tárgyak valamilyen lényeges ismertetőjeggyel rendelkeznek, a másik fog.ba tartozókból ezek hiányoznak.
5. ellentétes viszony: az egyik fog.ban általánosított tárgyak lényeges ismertetőjegyei az adott nemfog. határain belül egymással szemben állnak.
5. egyértelműségi viszony: két fog. tartalmát alkotó lényeges ismertetőjegyek ugyanarra a tárgyra vonatkoznak, csak más-más tulajdonságát emelik ki.
6. egybeesés (azonosság - teljes hasonlóság) a két fog. Egybeesése, mert ha minden megegyezik (anyag, forma; térben, időben) akkor az már- nem két tárgy.
A megnevezések szintjén milyen összekapcsolódási lehetőségek vannak?
A fog. szintjén 3 logikai operátor van (kettő összekapcsolt fog. közös területe)
1. ÉS 2. VAGY 3. DE NEM
logikai + logikai -
ilyen fogalmi történés láncolatára minden felbontható
Matematikai alapok
b) halmazműveletek ® Venn -diagrammokkal
- halmazok: egymást metsző körök ® jelük abc nagy betűi ABC
eredmény: bevonalkázott rész
halmazok elemeinek jele: abc kis betűi abc üres halmaz jele: ?????
zárt halmaz: {a, b, c}
A = (a1 a2... an) A halmaznak véges számú eleme van
A € a => egy objektum eleme egy halmaznak
A €/a => az elem nem eleme a halmaznak
A = B => azonos halmazok ® elemeik megegyeznek
Halmazműveletek:
1. egyesítés vagy unió - eredménye az a halmaz, amelynek elemei az adott halmaz valamelyikéhez tartoznak (vagy A-nak, vagy B-nek az elemei)
analóg a logikai összeadás („vagy”)
2 metszet - eredménye az a halmaz, amelynek elemei mindkét halmazhoz hozzátartoznak
analóg a logikai szorzással („és”)
Ha a két halmaznak nincs közös része: diszjunktív halmaznak nevezzük.
3. különbség - azon elemek halmaza amelyek A-nak elemei de B-nek nem A \ B
Analóg a logikai kivonással („de nem”)
4. komplementer (kiegészítő) halmaz meghatározásához felveszünk egy U halmazt ® összes halmaz univerzuma
egy A halmaz komplementer halmaza megegyezik az U halmaz és az A halmaz különbségével
Á = U\A
6. Az oszt. relációelméleti alapjai fontosabb relációtípusok, relációk tulajdonságai
A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatokat értjük. A reláció mind a matematikában mind a logikában az alapfogalmak közé tartozik, de hasonlóan jelentékeny szerepet tölt be az oszt.ban is. Az 1964. évi elsignore-i konferencia megállapítása szerint az oszt. a fogalmi egységek között relációk kialakításának módszere. Tehát ilyen értelemben a relációk az oszt. felépítését, vázát adják.
Két fogalom közötti adott reláció jelölése: a R b, vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel (hasonlóan lehetne S, N stb. relációban is).
A relációkat csoportosíthatjuk a kapcsolatok iránya alapján: irányított és irányítatlan összefüggésekre.
Irányított összefüggés: a két fogalom közötti kölcsönös (két irányú) kapcsolat nem azonos, hanem más összefüggést képvisel. Tehát nem cserélhetők fel.
Irányítatlan összefüggés: a két fogalom közötti kapcsolat fordítottja is ugyanazt az összefüggést képviseli, vagy csak egyirányú kapcsolat van.
Reláció: a jelenségek közötti bonyolult kapcsolatok.
Halmazelméleti megközelítés: halmazok közti kapcsolat, ahol az egymással valamilyen relációban álló elemek tartozhatnak különböző halmazokhoz, de egyetlen halmazhoz is.
Valódi részhalmaz: A valódi részhalmaza B-nek, ha A valamennyi eleme B-nek, ugyanakkor B-nek A-n kívül még van eleme (hierarchia képző reláció)
- Tipikus hierarchia rendszert tükröző fogalom ® alárendelt B ® fölérendelt A
- Alárendelt fogalmakat úgy kapunk, hogy ismérveket adunk hozzá.
Leírhatók a relációk tulajdonságai
1. reflexív: a R a: akkor reflexív egy reláció, ha egy elem kapcsolatban van önmagával pl. egy személyt a saját nevével hozunk kapcsolatba vagy valaki valamit jelképez pl. Német László - Hódmezővásárhely Þ ez reflexív kapcsolat
2. irreflexív a reláció v. kapcsolat ha egy elem nincs kapcsolatban önmagával (tartalmi kapcsolatot nem jelöl, alá-fölé rendeltség, irányított, nem-faj viszony) pl. telefonban - Kiss Mária.
3. szimmetrikus: az adott relációban lévő fogalmak - sorrendje közömbös, oda - vissza igaz a reláció: a R b; b R a => ha a =/ b (felcserélhetek az elemek, de nem azonosak)
4. aszimmetrikus a reláció, ha megfordítható, ha a tagokat felcserélve más reakciót kapunk
a R b; b R a a = b (v. nem cserélhetők fel az elemek, v. felcserélhetők de a = b)
5. TRANZÍTIV, ha: a R b és b R c esetén fennáll az a R c; ha a „közös tulajdonságokkal rendelkezik” b-vel; és b „közös tulajdonságokkal rendelkezik c-vel, akkor a „közös tulajdonságokkal rendelkezik” c-vel is igaz a R b, b R c a R c
ez az alapja a hierarchiának és minden strukturált rendszernek (ekvivalencia reláció, szinonima reláció)
szinonimák: reflexív, szimmetrikus, tranzitív (pl. kutya - eb) rendezési reláció: az osztályozó fogalmak elrendezésében, oszt.i rendszerek létrehozásában van szerepe - aszimmetrikus és tranzitív
Fogalmi lánc: nem a fogalom, hanem a megnevezés a fontos!
7. Az INY-ek mondattana, a szövegösszefüggések fajtái: relátor, szerepjelölő, logikai kapcsolatjelölő
1. Mondattan, szintaktus: az inf. kereső nyelvben (IKNY-ben) a mondattan szerepét a szövegösszefüggések töltik be
DEF.: az IKNY-ben kifejezett ismérvek között az adott inf.któl függő viszonyokat kapcsolatokat, szemben az ettől az inf.tól függetlenül is fennálló értelmi összefüggésekkel, szövegösszefüggéseknek, szintaktikai, mondattani vagy kontextuális relációnak nevezzük.
SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSEK FAJTÁI
1. Sorrend kérdése: a természetes nyelv; különböző nyelveknél különböző fokon, de mindig szerepet játszik a sorrend. IKNY-ben nem játszik szerepet általában (kivéve a szintaktikus nyelveknél). Az átlagostól való eltérést hangsúlyozzuk.
2. Tartami függés: (szintagmás kapcsolat): jelző -jelzett szó, A - és H kapcsolata, birtokos szerkezet. A relátor (a relációt jelző jel) felel meg az IKNY-ben pl. Meleg van.; Álmos vagyok.
értelmi összefüggés - reláció
asszociatív reláció - a mondat értelméből következtetünk, nincs olyan szövegösszefüggés amely relátorral jelölhető
A spanyol fiúk közül Lui Alvarez nem érkezett meg. (közös fölérendelt reláció)
3. Egyeztetés: mondatrészek között, cselekvés módja, ideje, száma között, IKNY-ben nem jelölik.
A szintaktikai nyelvekben kódok jelölik.
4. Mondatrészek szerepe: A, Á, T, H,
IKNY-ben van megfelelője: a szerepjelölő a kapcsolatban lévő ismérvek szerepére utal ETO-ból: eszköz, anyag, művelet, stb.
5. A logikai összefüggés: logikai operátorok ÉS, VAGY, DE, NEM operátor
IKNY-ben a logikai kapcsolatjelölők a fogalmak formális kapcsolatait jelölik Új, a rendszerben nem szereplő fogalmakat tudunk alkotni, keresési stratégia alakításában is.
Keresési statégia
Dokumentum kép
Keresőkép
akkor tökéletes a keresés ha ua.
A keresés folyamatában a két dolgot igazítani kell egymáshoz profilszerkesztés
A fogalomszervezési szint a pre- és posztkoordináltság aránya - mennyire van lehetőség a fogalmak utólagos összekapcsolására
Ha magas a szervezettség ® prekoordinált
Ha alacsony ® posztkoordinált
Az IKNY alaktana, jelkészlete
Alaktan = jelkészlet, írásjelek
1. Alapja az ABC betűk számok az, írásjelek, matematikai és egyéb szimbólumok. A jeleket karaktereknek hívjuk az általik elfoglalt helyet pozíciónak nevezzük. Általában a betűk és a számok kombinációját a fogalmak megnevezésére használjuk. Egyedi betűket és írásjeleket pedig az értelmi összefüggések jelölésére.
2 A jelek második típusát a reláció jelek alkotják. A reláció jeleket értelmi és szövegösszefüggések feltüntetésére használjuk. Ezeket az összefüggéseket általában rövidítésekkel jelölik. F - fölérendelt; T - egész; elhelyezést, elrendezést is jelöl; alá - fölé rendeltségi reláció
Pl. ETO 5 X term. tud
5 1 X matematika
5 1 2 algebra
3. Elválasztójelek csoportja
- Fontos szerepük van - adott egység elejét és végét jelölik. ill. azonosítja a mögötte lévő fogaalmakat.
- Bibliográfiai leírásban van szerepük 512.3 -eszközt elválaszt
- Vannak olyan nyelvek, ahol az elválasztáson kívül további szerepe van ® mögöttük lévő fogalmak azonosítására metanyelvi jelek (ha azonosítanak)
- Ezzel a magasabb szintű leképezéssel Chomsky foglalkozik: a metanyelvi jelek a fogalmak magasabb szintű leképezését jelenti (pl. Ranganathan-nál :; ETO zárójelfelék /(); bibi. leírás /I
8. Az IKNY jelentéstana, szavainak jelentése. A kategóriák és facetták szerepe az oszt.ban.
1. Az IKNY lKNY szavak jelentése osztályozó fogalmak fajtái
- általános és speciális fogalmak, tulajdonnevek
Az elvonatkoztatás mértéke alapján az IKNY konkrét fogalmi elvont vagy gyakorlati szempontok alapján rendezi.
Az ismérvek számának növelésével vagy csökkentésével az általánosítás különböző fokaira juthatunk. Ha a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozzam meg, akkor ezeket a fogalmakat fogalmi kategóriának hívjuk. (Az ismérv maga a fogalom. Pl. anyag, energia. Idő, mozgás stb.)
Elvont szempontok fogalmi kategóriák
A szakkategóriák a tudományterületekhez illeszkednek, fogalmaik egy-egy ismeretterület legáltalánosabb fogalmi pl. matematika, fizika, biológia, stb.
Gyakorlati szempont szakkategória
- kategóriák, facetták: elemek csoportosításának lehetősége és megközelítésének módja
A kategóriákból levezethető, de még kellően általános fogalmakat alkategóriáknak hívjuk.
A facetták a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait képviselik. Ranganathan facettákra építi fel oszt.i rendszerét
Általános fogalom: az oszt.ban mindig csoportok. Csoportképzésére, osztályalkotásra alkalmasak, segítségükkel a fogalmak elvont vagy gyakorlati kategóriák szerint rendezhetők. Az általános fogalmakhoz szerveződnek az oszt.i rendszerek, annak struktúrája.
Speciális fogalom: konkrét tartalom leírása.
Modifikátorok: általános és speciális fogalmak között helyezkednek el. A tartalmi jegyeket módosítják. Külön táblázatokban vannak pl. formai alosztás (segédtábla) Nem írják le a tartalmat, kiegészítik azt, módosíthatják a jelentést. Pl. hatás, készítés, eszköz. Használatukat szabály rögzíti, fajtája betölthet szerepjelölő funkciót is. Gyakori, hogy a modifikátorokat rendszerbe foglalják pl. ETO.
Tulajdonnevek: - tartalomfeltárásnak a névmutatók készítésében van szerepe; eleve szabványos a formájuk miatt
- legősibb szabványosított nyelv
- terjedelme: 1 ismérv
- tartalma: nagyon speciális - csak változatlan alakban használjuk
Specialitásuk: olyan oszt.i fogalmak, melyek terjedelme egyeden ismérv, mégis speciális tartalmuk van.
Kategóriák és facetták: Mindenképpen a csoportosítást szolgálják, gyakran nem szerepelnek oszt.i fogalmakban:
- szakkategóriák, - fogalmi kategóriák
Fontos különbség: a fogalmak több szakkategóriába tartoznak, de egy fogalomnak csak egyetlen fogalmi kategóriája van. A gyakorlati oszt.ban a facetták az egyik legfontosabb struktúraképzők.
Ranganathan: a szakkategóriák és facetták szerint rendezve a fogalmak összetartozó és áttekinthető csoportjai képezhetők, melyeken belül könnyen megállapíthatók az értelmi összefüggések. A szavak strukturáltak, a szavak szerkezetét a fogalom-szervezési szint adja a pre - és posztkoordináció aránya.
2. Szótár az IKNY szókincsét tartalmazza két része van:
- 1. IKNY szavai
- 2. Szóképzési szabályok
Lehet: oszt.i táblázat tezaurusz deszkriptor cikk
Nagysága és az oszt.i rendszer alapvetően összefügg. Minél több eleme van a szótárnak, annál pontosabban leírhatom a tartalmat hierarchikus rendszer.
Nemcsak szavak, szóképzési szabályok vannak benne. A szóképzési szabályokat alapvetően az IKNY struktúrája határozza meg.
9. Az IKNY szavai, a szócikk, az értelmi összefüggések. Az IKNY-ek szóképzési szabályai. A fogalomszervezési szint.
Az inf.kereső nyelvek szemantikáján a szókincs és az értelmi összefüggések együttesét értjük. Inf.kereső nyelvek szókészletéből a szűk, speciális fogalmakat használunk. A legspec. fogalmak tulajdonnevekkel írhatók le. Olyan fogalmak, melynek terjedelme csupán egy elem. Az oszt.ban elsősorban a névmutatók készítésében van szerepük. Az ált. fogalmak segítségével kialakítható az oszt.i rendszerek szerkezete (lásd fogalmi kategóriák, szakkategóriák stb.). Az ált. és a konkrét osztályozó fogalmak között helyezkednek el a modifikátorok, melyek önállóan nem alkalmasak oszt.ra, de a konkrét fogalmak tartalmát módosíthatják. Ilyenek például az ETO segédtáblázatokban helyetfoglaló alosztásai.
Szótár elemi egysége inf. kereső kifejezés vagy szó
Az IKNY szavai:
- szakszó: minden önálló szakmai jelentésű szó
- szövegszó: a szövegben ténylegesen előforduló kifejezés
- címszó: a címetalkotó szövegszó
- kulcsszó: az inf. lényegének jellemzésére kiválasztott szövegszó, rendszerint címszó. Feltáráson kívül alkalmas a visszakeresésre és tárolásra. SZÖVEGBEN VAN
- tárgyszó: a dok. tartalmát röviden, tömören, egyértelműen, nyelvtanilag szabályozott formában természetes nyelven leirt kifejezés. ALKOTOTT
- rendszó: olyan szövegszó, vagy szabványosított kifejezés, mely az adott inf., tényállás, tétel helyét határozza meg a fogalmi láncban, többnyire azonos a rendszó betűrendben elfoglalt helyével.
- vezérszó: az adott besorolás alapját képező, általában rendszóként szereplő kifejezés, mely többnyire a fogalmi lánc élén áll.
- deszkriptor: a legált.abb IKNY kifejezés, mely a dok. tartalmának feltárására, tárolására és visszakeresésére közvetlenül használható. Pl. tárgyszó ETO jelzet.
- nemdeszkriptor: olyan IKNY kifejezés, amely a tartalomra: jellemző, ugyanakkor tárolásra és visszakeresésre közvetve az őt helyettesítő deszkriptor segítségével használható, (szinonimák)
Az inf.kereső nyelvek az őket alkotó szavakat rendszerbe, szótárba (oszt.i táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz stb.) foglalják. Minél nagyobb szókincse van a szótárnak, segítségével annál finomabb oszt. lehetséges.
A szavak a szótárban általában szócikkekbe rendeződve találhatók, pI.: tezauruszcikk. A szócikkekben a szavak azonos az inf.tól független kapcs.rendszerben vannak. Az ezeket a fogalmakat összetartó kapcs.okat értelmi összefüggéseknek nevezzük. Az inf.kereső nyelvek értelmi összefüggései a rendszer szerkezetét képző relációk. Az inf.kereső nyelvek szintaxisa azoknak a szabályoknak az összessége, melyek az ismérveket lánccá, mondattá szervezik.
Az inf.feltárás eredménye a dok.kép, mely a dok. inf.kereső nyelven kifejezett ismérveinek összessége.
A keresés során az oszt.hoz hasonló műveleteket kell végezni, amikor a kérdéssel kapcs.os legfontosabb ismérveket gyűjtjük össze, s rendezzük, ennek a tevékenységnek a végén kialakul a keresőkép. A keresőkép megalkotásának, illetve a keresőkép és dok.kép összehasonlításának művelete a profilszerkesztés. A keresés során a keresőképet a dok.képhez hasonlítjuk. Ezt a tevékenységet alapvetően befolyásolja a fogalomszervezési szint mely a prekoordináltság és a posztkoordináltság arányát adja meg az adott inf.kereső nyelvre vonatkozóan. A keresési stratégiát az összehasonlítások módszerei, s a választás lehetőségeinek elvi alapjai alkotják. A keresési stratégia célja, hogy a redundáns elemek számának minimálisra csökkentése mellett legnagyobb számú releváns inf.t találjon. Az inf.kereséskor a halmazelméletből ismert logikai és a relációs operátorokat (pl.: nagyobb mint, kisebb mint, egyenlő stb.) használjuk.
A szavak ismérvláncon belüli, az inf.któl függő kapcs.at a szövegösszefüggések szabályozzák. A szövegösszefüggések jelölhetnek logikai, vagy tartalmi kapcs.ot, de utalhatnak az ismérv fogalmi láncon belüli, mondatrészhez hasonló szerepére is.
A nyelvészeti irányzat fejlődésében különböző fokozatok figyelhetők meg: tárgyszavas oszt.-inf.s tezaurusz-szintaktikus nyelvek. A szintaktikus nyelvek egyik legfejlettebb rendszere a PRECIS. Az IKNY-ben ezeket a szavakat szócikkekben találjuk. Rendezőelve a relátor. A szócikkek az IKNY-ben szótárakba rendeződnek.
Szótárakban ilyen kifejezések vannak: - oszt.i tábl
- tárgyszójegyzék
- tezaurusz
A szótárakban nemcsak ezek a szócikkek vannak, hanem a szóképzési szabályok is.
Milyen a fogalomszervezési szint:
prekoordináció / posztkoordinácó aránya magas prekoordinált rendszer (sok szabály) alacsony fogalomszervezési szint posztkoordinációs rendszer (kevés szabály).
Az oszt.i rendszerek aktuális problémái
1. Precedens nélküli oszt. kérdése: OPAC világában nem volna baj, ha minél szabványosabbak lennének a szövegek.
2. Specifikusság kérdése: - tartalom leírhatósága csoportosíthatósága; - pl. CUTTER a tartalom feltárásának mindig olyan specifikusnak kell lennie, mint a szövegnek, erre a legtöbb oszt.i rendszer képtelen.
Kivétel: szintaktikai nyelvek, automatikus oszt.
3. Oszt.t követő jelleg: a kvti oszt. a ,valóság 2 szintjén bizonyos késéssel követhető; -.az oszt.i rendszerek rugalmasságát növelni kell, hogy e késés minél kisebb legyen
4. Szövegösszefüggések: relátorok; minden ált.ítás és elvonatkoztatás akkor jár a lehető legkisebb inf.veszteséggel, ha a relációkat megőrző transzformációkat végezzük.
5. A heurisztikus inf.kat kezelni kell.
Megőrizhetem, ha ragaszkodom az eredeti összefüggéseihez. Pl. ábrák, mellékletek. Eredeti szövegösszefüggések megtartása fulltextus adatbázisokat hoz létre. Az oszt.nak nemcsak a szövegre, a többi inf.ra is figyelni kell.
10. Oszt. A tudomány, mint fogalmi megismerés
A tudomány által I kutatott jelenségek egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai teszik lehetővé egységes rendszerek létrehozását, melyekben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el.
A tudományfelosztás módszerei a logikán alapulnak. Egyes részterületek összességéből felépül a tudomány egésze. Jellemzőjük a világ egységben való kezelése. A tudományok, a világ ilyen felosztásával a filozófia foglalkozik. Ebben a rendszerben minden fogalomnak csak egy helye van a rendszerben, nem lehetnek átfedések. Ilyen módon egy lineáris, hierarchikus rendszert kapunk, amely tükrözi az adott kor ismereteit.
Problémák: visszakereshetőség nehéz, mert gyakran a feltárandó információ és a keresés megfogalmazása nem esik egybe a rendszer lehetőségeivel.
Rugalmatlan, mert nehezen tudják követni a tudományok fogalmi rendszerében bekövetkező állandó és természetes változásokat.
Fejlesztésük fő iránya, hogy facetták és új jelzetkapcsolási módok beépítésével a hierarchikus szerkezetből a rugalmasabb, analitikus-szintetikus osztályozási rendszerek irányába tökéletesítsék.
A tudományos osztályozás és a praktikus célú osztályozás közötti különbségek:
- A tudományos osztályozás a tudomány területeit és fogalmait határolja körül, a könyvtári szakrendszerek a fogalmakat és összefüggéseket, a gyakorlati osztályozást biztosító táblázatokban ill. szabályrendszerekben rögzítik.
- A tudományos osztályozásnak csak tartalmi, módszertani, szervezeti elemei vannak, a könyvtári osztályozásnak a dokumentumok fizikai oldalát, megjelenési formáját is ki kell fejeznie.
- A tudományok osztályozásának tartalmi határai vannak, a könyvtári osztályozásban gondolni kell az általános, interdiszciplináris, enciklopédikus és vegyes tartalmú művek osztályozására.
- A tudományok osztályozásának célja a tudomány fejlődésének, és a tudomány rendszerének számbavétele. A könyvtári osztályozás gyakorlati célja a tájékoztatási, információkereső eszköz létrehozása, az olvasói, kutatói igények támogatása.
- A könyvtári osztályozás elsősorban gyakorlati célú, a tudományok osztályozása csak másodlagos, eszköz szerepet játszik a praktikus
??11.?? 1.)
A 19. sz. utolsó 1/3ra esik az oszt. kialakulása.
Tud.os felosztáson alapuló oszt.i rendszer filozófiai gondolatot használ fel DE! ez már csak kiindulópont.
1866-ban DEWEY kiad egy művet „Oszt. és mutató a könyvek és röplapok könyvtári katalogizálásában és rendezésében”. Ez volt az első megjelenése a DEWEY-féle oszt.nak.
Ranganathan a felosztást egységes egészként fogja fel.
feltárás = kategorizálás
Fogalmi láncot alkot nem terjed el
1855-ben még egyszer publikálja „teljesnek tekinthető művét??? (ma már nem így gondoljuk)”.
Először jelenik meg tizedes oszt. és relatív index a könyvtárak számára.
Legnagyobb eredmény relatív index!
Betűrendes mutató létrehozását tartotta élete Fő művének.
Miért tizedes oszt.? Elv: 0,1 ... 0,2 (közte a számok sora végtelen , soha nem érem el a 0,2-t)
Oszt. célja: a tartalom a fontos, áll.tól a spec.ig való keresés
Mi jellemző a tizedes oszt.ra?
- felosztja a tudományokat
- BACON-léIe 3-as tud. felosztás 10 fő oszt.t alakit ki
- 0 általános művek
- 1 Filozófia
- 2 Vallás
- 3 Társadalom tudományok
- 4 Nyelvészet
- 5 Matematika és természettudományok
- 6 Mérnöki tudományok (mezőgazdaság)
- 7 Művészetek
- 8 Irodalom
- 9 Történelem
Bacon: a tapasztalat a tud. alapja és a tud. célja, hogy olyan fogalomrendszert hozzon létre, amely igazolja a tapasztalatot.
Bacon 3-as tudományfelosztására épít Dewey.
Dewey eredetileg a fordított baconi sorrendben kilenc alosztályt alakított ki, ahol a jelzetelésben a nulla (0) azt jelentette, hogy nincs osztály, illetve alosztály vagy alcsoport.
Dewey - kidolgozza a főosztályok, osztályok, alosztályok rendszerét. Használja az ún. 3-jegyű minimum -elvét.
Tizedes Osztályozása későbbi fejlődése során alakult ki csupán a tíz főosztály, és a rendszer csak később épült ki a három számjegyes jelzetek továbbfejlesztésével.
Dewey jelzetei a főosztályok, osztályok egy, illetve két nullával való bővítésével, a „háromjegyű minimum” segítségével váltak a könyvek vagy a katalógus címleírásai sorrendezésének könnyen megjegyezhető eszközévé.
A tartalmat kifejező generikus specifikus viszonyt numerikus sorrendezés segítségével lehet kialakítani.
Amikor a Tizedes Osztályoz táblázatait Dewey a későbbi kiadásokban tovább bővítette, a harmadik számjegy után pont beiktatását írta elő.
Dewey Tizedes Oszt.nak: továbbfejlesztett táblázataiban lényeges szerepet kapott a közös alosztások (a korábbi formai osztályok) rendszerének kiépítése.
Fokozatosan így alakultak ki a formai, a földrajzi, a nyelvi, a nyelvészeti problémák, az irodalmi műfajok alosztásainak jelzetelési módszerei. Az alosztásokat részben általánosan használhatónak, részben szakterülethez kötötteknek (korlátozottaknak) tekintette.
Dewey formai alosztásai 0-val kezdődő számjegyek (jelezve ezzel, hogy nincs fölérendelt főosztályuk)
Formai közös alosztások Dewey-nál:
01 elmélet
02 kézikönyvek
03 szótárok
04 értekezések
05 folyóiratok
06 társaságok kiadványai
07 tanítás, oktatás
08 gyűjtemények
09 történet
Dewey osztályozási rendszerében fontos új elemként jelentkezett a szisztematikus, hierarchikus táblázat mellett kialakított betűrendes mutató, az un, relatív index. Ebben a szisztematikus táblázatban felsorolt fogalmak (tudományok, tárgykörök) elnevezéseit mint tárgyszavakat betűrendben sorolja fel, és mellettük közli azt a jelzetet, amelynél a szisztematikus elrendezésű táblázatban megtalálhatók. A betűrendes indexet a szakrendszer szerves részének tekintette.
A relatív index oszt.i táblázatának elterjedését nagymértékben, segítette, minthogy a tárgyszavas, katalógusok pártolói felé is utat nyitott.
Minden hiányossága ellenére nagyon gyorsan elterjedt. A mai napig is létezik a Dewey-féle oszt., egyes kvtban DC-vel jelölik.
Nagyon sok, helyen raktározási rendszerként használják.
A 19 sz. végén keletkezett oszt.i rendszerekben módszertanilag jelentős lépés a közös alosztások kidolgozásának a.: jelentkezése, Cutter szakrendszerében a dok.formák és a földrajzi ismérvek jelölésére külön kialakított segédtáblázatokban. A szisztematikus szakrendszerekkel párhuzamosan az amerikai kvtban is jelentkezett a tárgyszavakkal végzett állományfeltárásra való törekvés. Ezek közül, mint közvetítő módszer Cutter betűrendes indexe és szerzői betűrendes számjelei említendő.
1. ETO történet folyt.
Magyarországi ETO kialakulása
OtIet (otli) és La Fontaine világ bibliográfiai regisztrációt tervezett
1893-ban Mandello Gyula (a Köztársasági Szemle főszerkesztője) felhívta a figyelmet Dewey tizedes osztályozására.
1894-ben Nemzetközi Bibliográfiai Kongresszus - bejelentik a vállalkozást, - Nemzetközi Bibliográfiai Intézetet megalakítják, - FID-re változik- a neve (Nemzetközi Dokumentációs Szövetség) 1905-ben publikálják először franciául az- ETO-t.
Ma: területről területre haladva felülvizsgálják - tényleges változásokat jelenti, -szám megszűnések, -egy megszüntetett számot 10 évig nem lehet betölteni, -vannak módosítások (új példák, új fogalmakkal egészítik ki), -új számok, -időnként közlik a változatlan számot pl. ez a 7. érvényben lévő
Ha az összes extention-t egymás mellé tesszük akkor visszaáll az alap.
1900-ban Gyalui Farkas (Gyulai ?) megbízást kap az ETO lefordítására.
Az ETO kritikája
Kidolgozói és védelmezői hangoztatták, hogy az ETO:
- az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; - részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; - jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét;
Bírálói ezekkel az érvekkel szemben számos ellenvetést tettek: - a főosztályok sorrendje a korszerű tudományrendszerezésnek nem felel meg, - a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak egymástól -összezsúfolódtak egyes főosztályokban önálló tudományok és szakterületek. Az ETO keletkezése utáni évtizedekben a kritikákkal egyidejűleg több reformjavaslat is elhangzott. MÁDAY István 1913-ban közzétett tanulmányában a jelzetek számának csökkentését és a közös alosztások logikus reformját sürgette. Javasolta többek között a főtáblázati számok és a közös alosztások kettősponttal való összekapcsolását, hogy ezáltal lehetővé váljék a közös alosztások önálló visszakeresése is. SZABÓ Ervin aki az 1910-es években vezette be a Fővárosi Könyvtárban a tizedes osztályozás használatát.
A magyar kiadás középkiadás. DE! rövidített. A kiadás 2 részből áll.
1. betűrendes mutató: - a legfontosabb fogalmak vannak benne.
2. táblázatos rész:
1. Bevezető (mindenképpen tudni kell) - legfontosabb szabályok.
2. Segédtáblázatok része - alosztásokat és a képzési szabályokat tartalmazza.
Segédtáblázatok
A segédtáblázatokban található jelzetek és jeleik a következők:
- Jelzetek kapcsolása és annak jelel:
összekapcsolás Jele +
átfogás Jele /
viszonyítás Jele :
sorrendrögzítés Jele ::
csoportképzés Jele [...]
külső forrásból
származó jelzetek Jele *
névalosztás Jele A/Z
- Önálló áIt. alosztások és azok jelel
nyelvi alosztás Jele =...
formai alosztás Jele(0...)
földrajzi alosztás Jele (1/9)
népi (etnikai) alosztás Jele (=...)
idő szerinti alosztás Jele"... "
- Nem önálló áIt. alosztások és azok jelei
szempont szerinti alosztás Jele .00...
általános ismérvek (anyag,
személy stb.) szerinti alosztás Jele -0...
- Nem önálló speciális alosztások és azok jelei
kötőjeles alosztás Jele -1/-9
pont nullás alosztás Jele .0...
aposztrófos alosztás Jele'...
számvégződéses alosztás Jele ...1/...9
3. Főtáblázati számok része és a hozzájuk kapcsolható speciális alosztások
Az egyes főosztályok tartalma az ETO korszerűsítése (revíziója) következtében változott, és a jövőben Is módosulhat. Vastag függőleges vonal van mellette!
Főtáblázati számok, jelzetek
1. Főosztályokat megtanulni!
0. Általános művek
1. Filozófia, pszichológia, erkölcs, etika
2. Vallás
3. Társadalomtudományok
4. 1964 óta üres
5. Matematika, természettudományok
6. Alkalmazott tudomány
7. Művészetek, sport
8. Irodalom, nyelvészet
9 Történelem, földrajz, régészet, heraldika
Kiejtése: a pontot kiejtjük
Prekoordinációs jelzetszerkesztési szabály
- elől a tartalomtól legtöbbet elmondó jelzetelem áll, a legvégén a legkevesebbet elmondó.
Előnyszabály; a lehető legnagyszerűbb alakra törekszünk a jelzetek megállapításainál. Amit 1 jelzettel ki tudok fejezni, azt soha ne fejezzük ki többel! Pl. biofizika
Legegyszerűbb alak: a jelzetelemeket: - pl. bibliográfia ki tudom fejezni -…, -..., -…, melyiket részesítem előnybe?
A fontos mindig az egyértelműség!!! 20 angolul 820 amerikai angol irodalom
12. Szemléletváltozás az ETO jelzetszerkesztésében. (FID 603; ETO MRF; UDC Consortium)
ETO táblázatok (UDC)
Táblázatok felépítése: két részből áll:
-táblázatos rész; betűrendes mutató
Táblázatos rész: -bevezető (pár oldalas) - segédtáblázati rész: itt szerepelnek az általános közös alosztások - főtáblázati számok része: főosztályok számsorrendben találhatók itt
3 típusa van: - teljes, - közép, - rövidített
Teljes kiadás: A4-es vékonyabb és vastagabb füzetekből áll, érvényét vesztette '90-körül mindenütt a világon csődbe ment.
Közép kiadások: 60000 fogalom felett
Rövidített kiadások: 60000 fogalom alatt
Konzorcium létrejött adatbázist hozott létre
UDC MRF (Master Reference File)
Belekerülnek a Magyarországi adatokat is. Innentől kezdve az Extention is CD Rom-on jelenik meg. Az ETO minden átfogó inf.s nyelv, decimális jelzetelésű oszt.i rendszer formájában. Az inf.s tevékenység minden ágában használható az emberi ismeretek vagy emberi tevékenységek bármely területére vonatkozó mindenfajta inf., dokumentum vagy tárgy oszt.ára.
Felhasználható mind maguknak a, dokumentumoknak a rendezésére mind tartalmukat leíró szurrogátumok indexelésére.
Hogyan működik a revízió?
1. Területenként (osztályok, alosztások) átnézik az egyes szakaszt és strukturálisan átdolgozzák
FID 603 ETO revíziós elveket rögzíti
Az ETO-nak alkalmasnak kell lennie számítógépes környezetben a tartalomfeltárásra
Speciális alosztások = indexek
Az eddigi korlátozottan speciális alosztások körét igyekszik kibővíteni.
2. Oktáv elv: a 10 lehetséges számot csak 1X osztok ki, 0-t és 9-et üresen hagyok. A nulla NEM felhasználása helyet teremt.
3. Ugrószámos számkiosztás elve: a fennmaradó 8 szám közül sem töltenek ki mindent. Ahol várhatóan nagy fejlődés van, több ilyen helyet hagynak ki, ahol nem, ott nem. A lehető legspecifikusabb fogalmak kifejezésére kell törekedni. A jelzetösszekapcsolási lehetőségek további elveit dolgozza ki.
A magyar kiadás középkiadás, DE! rövidített.
Számítógépes alkalmazhatósága
A szám.gép megjelenésével nőtt az érdeklődés az ETO és a közös fejlesztések iránt. Vajda Erik vezetésével az OMIKK-ban kutatások folytak az ETO szám.gépes alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az OSZK-ban a DOBlS/LlBIS programrendszerben az ETÓ-val dolgozik a Szakszó osztály, együtt alkalmazza az ETO jelzeteit, a jelzetek term.nyelvi megfelelőjével. Az ETO-t az OSZK mintegy 70 éve használja. A UDC Consortium szolgáltatásait az angol standard középkiadás gépi adathordozón rögzített MRF adatbázisra alapozza. Az ETO a bírálatok ellenére a legelterjedtebb oszt. Rendszer, inf.kereső nyelv. Ténylegesen már az egész világon alkalmazzák.
Pl.: TextLib.
1938: FID Nemzetközi Dokumentációs Szövetség megalakulása.
1949: FID kiadványa" az Extensions and Corrections to the UDC: a korszerűsítések eredményeit publikálták.
1968: új időszak kezdete a fejlesztési munkákban: aprólékos módszertani kérdések, és új elméleti alapok a táblázatok kidolgozásához.
A revízió működésének két területe van: az osztályokat területenként és strukturálisan nézik át.
1983: FID 603-as revíziós kiadvány: 4 nyelvű kiadás (magyar is):
- A revizió lehetőleg a táblázat addigi helyén valósuljon meg, a lehető legkisebb megbontással. - Kerülni kell ugyanazon tárgy megkettőződését. - Törölni kell a feleslegesen szereplő fogalmakat, és a régieket utalásokkal kell ellátni. - A törölt számjelzetek új jelentéssel legalább 10 évig nem használhatók fel. - Az egyes számok jelentése bővíthető vagy szűkíthető, de értelmük jelentősen nem változtatható meg. - Számjegyek ésszerű felhasználása: A 10 lehetséges számjegyből 8-at oszt ki. A 0 és 9-es számjegyet szabadon hagyja. Ez az oktáv elv. A fennmaradó 8-ból sem töltenek be mindent.
- Az eddigi korlátozottan közös alosztásokat speciális közös alosztásoknak nevezik.
- A tartalom feltárására alkalmasnak kell lenni.
- A komplex fogalmak vagy a sorrendrögzítés céljára a számítógépes rendezést kívánták elősegíteni.
- Újra szabályozzák a jelzetkapcsolási módokat.
- Önálló és nem önálló alosztások megkülönböztetése
1991: megszűnt a FID revíziós bizottságának megszűnése.
1992-től az: UDC Consortium (UDCC) gondozza az ETO ügyeit. Ettől kezdve az UDCC-é az összes ETO-val kapcsolatos jog.
Célkitűzése és feladata: az ETO fejlesztése és terjesztése, a kiadók és használók érdekében, hogy ellássa a korszerűsítés hatékonyságát költségmegtérüléses alapon. UDC MRF (Master Reference File), az ETO számok számítógépes adatbázisának létrehozása. 60000 szakkifejezéssel
1996: az ETO MRF adaptálási munkáinak megkezdése Magyarországon. Az ETO-t ma a világnak ötvennél is több országában alkalmazzák, a világon az egyik legelterjedtebb osztályozási rendszer. Az első olyan osztályozási rendszer, melyet tudatosan a nagy állományú könyvtárak és a speciális információs igények kielégítésére, szántak. Egyaránt használható dokumentumok rendszerezésére, katalógusok, bibliográfiák, referáló kiadványok, indexművek stb. címanyagának csoportosítására. Használata gépi információ- és keresőrendszerekben is megoldható. Az ETO a tudományok és ismeretek minden területére kiterjedő (és kiterjeszthető), szervezetett átfogó osztályozási rendszer.
3. Az ETO katalógus felépítése, szerkesztési elvei. Az ETO jelzetek számítógépes megjelenítése, problémák és megoldások
A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO számjegyekkel fejezi ki az emberi tudás fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák. Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor tudunk alá és fölérendelt kifejezéseket keresni. Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja.
0 Általános művek
5 Természettudományok
1 Filozófia
6 Alkalmazott tud.ok
2 Vallás
7 Művészetek, sport
3 Társ.tudományok
8 Nyelv és irodalom
4 (jelenleg betöltetlen)
9 Történelem, földrajz
A főosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak.
A tudományág jellegzetességének megfelelően egy számjegy hozzáadásával további felosztásra van mód.
Az ETO szakjelzetek további alosztásokat tartalmaznak. Ezek olyan közös tulajdonságokat jelentenek, amelyek valamennyi tudományágra vonatkozhatnak, mint például a földrajzi, nyeli, idő alosztás. A fogalmak és számuk megfeleltetését két kötetes ETO táblázat tartalmazza. Az első a táblázatok, a második a betűrendes mutató. A szakkatalógus közelében általában megtalálható.
Az ETO szakkatalógusaiban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek el. A katalóguskartonok csoportjai között osztólapokat találunk Ezen a szakjelzetek mellé rendelt szöveg tájékoztat arról, hogy milyen témájú könyvek találhatók mögöttük.
A számítógépes katalógus építés az 1990-es években vált széleskörűvé a hazai könyvtárakban. A régi könyvállomány feltárása még nem történt meg mindenütt. Ezért mindig nézzük meg a cédula katalógust is!
Adatbevitel könnyítések a TextLib-be: Az ETO jelzet begépelése, indexből beemelése és jóváhagyása után a rendszer program alkalmazásával, egy jóváhagyás /enter megnyomására automatikusan szétbontja a jelzetsort elemeire az az főtáblázati elem, földrajzi alosztás, formai alosztás, etnikai alosztás, nyelvi alosztás, kronológiai alosztás, tárgyidő, név alosztás, Név alosztás (szöveg).
Sajnos elütési hibákat a rendszer nem ellenőriz, az automatikus elemekre bontás során a különböző elemeket nem a már meglévő indexállományokból - ahol azok tárolódnak - emeli át csak a jelzetsor megfelelő mezőire bontja szét. Előnye, hogy nem kell manuálisan beemelni az indexekből vagy megépíteni, ha nincs még ilyen kódrekord.
A fenti elemek közül csak a névalosztás az, amit a könyvtárosnak kell az adott indexlistából (alkotó, testület, rendezvény, földrajzi név, mű) beemelnie, illetve ha az index még nem tartalmazza azt, akkor megépíteni az aktuális jelzetelem rekordját.
OSZK Katalógusok
Törzsgyűjtemény
(magyar nyelvű művek 1712-től, külföldi irodalom 1601-től)
Könyvek betűrendes cédulakatalógusai:
- régi (un. müncheni) katalógus (az 1930-as évek közepéig beszerzett művek még átdolgozatlan része);
- 1986-ig megjelent könyvek;
- 1986-ig megjelent sorozatok
- 1987-1991 között megjelent könyvek és sorozatok;
- kézikönyvtárak katalógusa.
Könyvek ETO szerinti cédulakatalógusai:
- 1800 előtt megjelent művek;
- 1801-1945 között megjelent művek 0-6 szakcsoportja; -1801-1991 között megjelent művek (az 1801-1945 közötti időszak 0-6 szakcsoportja kivételével).
Könyvek számítógépes katalógusa:
- 1992-től megjelent művek
Tankönyvek és jegyzetek betűrendes katalógusai:
- 1950-1964 között megjelent egyetemi és főiskolai jegyzetek;
- 1965-1972 közötti időszakra nyomtatott kötetkatalógusok állnak rendelkezésre;
- 1973-1986 között megjelentek (az egyetemi tankönyvek kivételével);
- 1987-től megjelent művek a számítógépes katalógusban kereshetők.
A különgyűjtemények az adott gyűjtemény jellegének megfelelő, többoldalú feltárást lehetővé tevő katalógusokkal rendelkeznek.
Központi katalógusok.
Könyvek központi katalógusa: Az 1801-1952 között Magyarországon és külföldön megjelent, valamint az 1952 után külföldön megjelent könyvek magyarországi lelőhelyeiről tájékoztat.
Külföldi folyóiratok központi katalógusa: A hazai könyvtárakban meglévő külföldi folyóiratok cím-, í állomány- és lelőhelyadatait tartalmazza. A katalógus CD-ROM-on is megjelenik, illetve számítógépes hálózaton is elérhető.
14. A tárgyszavas oszt. fogalma. A tárgyszóalkotás alaki, formai és tartalmi követelményei.
Tárgyszavas oszt.: a tartalmat röviden, tömören és egyértelműen közvetlen nyelvi formában leíró IKNY, természetes nyelvi formában megjelenő oszt.i rendszer, amely fogalmi láncait nem egy oszt.i táblázat segítségével határozza meg. Jellemzője: a jelzetelés nem táblázat segítségével történik, hanem általában tárgyszójegyzék, tárgyszógyűjtemény segítségével. Legelterjedtebb a természetes nyelven alapuló oszt.i rendszer. Jellemzője, hogy a rendszer kialakítására nyelvtani szabályokat alkotnak. Alapeleme a tárgyszó. Az osztályozói fogalmak egymástól függetlenek, közöttük értelmi összefüggések nem, vagy csak esetlegesen vannak. Általában mellérendelőek. Lehetőség van a fogalmak utólagos összekapcsolására, valamint a keresőképhez igazítására a visszakeresés során (poszkoordináció). Az új fogalmak szinte keletkezésükkel egy időben beépíthetők a rendszerbe. Rendkívül rugalmas.
A tárgyszavas oszt. alapeleme: a tárgyszó: a dok. tartalmát röviden, tömören, egyértelműen, nyelvtanilag szabályozott formában, leíró természetes nyelven alapuló kifejezés. 1920-as években jelent meg.
A tárgyszavakat mindig legspecifikusabb alakban kell feltüntetni.
A tárgyszavazás első lépése, hasonlóan a többi oszt.hoz, a dokumentum inf. stb. tartalmának elemzése. Ezután kell kiválasztani a tartalmat legjobban kifejező szót, szavakat, általában a dokumentumok tartalmi leírására. több tárgyszót használunk. A tárgyszavak specifikusságukban nagyon különbözhetnek egymástól. Az ált. és a specifikus tárgyszavak közül lehetőleg mindig a specifikusát kell választani. A specifikusság mértéke függhet a tudomány fejlettségétől, tehát az időtől, illetve az adott kvt gyűjtőkörétől, állomány összetételétől is. A tárgyszavak mélységét a kvt állománya, összetétele, illetve a keresői igények határozzák meg. Például összehasonlítva a soproni és a hódmezővásárhelyi városi kvt tárgyszókatalógusát, valószínű, hogy Sopronban az erdészet, erdőgazdálkodás helyett a speciálisabb erdőművelés, fakitermelés, erdővédelem, erdőrendezés stb. tárgyszavakat találjuk, míg Hódmezővásárhelyt az állattenyésztés ált. tárgyszó helyett az egyes állatfajták tenyésztésére, takarmányozásra stb. vonatkozó tárgyszavakat használják. Minden esetben arra kell törekedni, hogy se túl ált, se túl speciális tárgyszót ne használjunk.
Mindkét megoldás inf.veszteséget okoz. A hivatkozások rendszerével a keresőt el lehet jutatni a különböző mélységű tárgyszavakhoz. A lásd még utasítás alkalmas a generikusról a specifikusra (pl.: fizika lásd még mechanika), de a specifikusról a generikusra (pl.: termodinamika lásd még hőtan) is utalni.
A tárgyszóalkotásnál, hasonlóan a többi oszt.i eljáráshoz, alapvető követelmény a következetesség az azonos témájú dokumentumok mindig azonos tárgyszót kell kapjanak. Csak így biztosítható, hogy az azonos tartalmú művek egy helyre kerüljenek a keresőrendszerben. A terminológiák megválasztásánál figyelembe kell venni az olvasók összetételét, keresési szokásait is. Nyilvánvaló egy szakkvtban speciálisabb fogalmakat használhatunk ugyanarra a tartalomra, mint egy közművelődési kvtban.
A tárgyszavazás 3 megoldással lehetséges: 1. Tárgyszavakat: a szövegből kiemeljük és ezeket változatlanul vagy csak alaktani változásokkal építjük be a rendszerünkbe. Pl.: főnévképzős alakra, többes számtól megfosztjuk. 2. A tartalomra jellemző kifejezéseket kiemeljük a szövegből és ezeket az oszt.i rendszerünkbe azonos fogalmakat jelölő, ám más szóból származtatott tárgyszavakra cseréljük. 3. Az eredeti dok. tartalmát a szövegben nem szereplő tárgyszavakkal jellemezzük.
Ha a tárgyszavak kiválasztásakor bármely szó felhasználható, s nincs előre kidolgozott szótárunk, akkor szabad tárgyszavazásról beszélünk.
Ha a tárgyszó meghatározáskor szótár, meghatározott szókészletet, vagyis tárgyszójegyzéket használunk, akkor kötött tárgyszavazásról beszélünk.
Terminológia kérdése: Hány tárgyszóval jellemezzek egy dok.-ot? Általában 4-5 tárgyszóval jellemezzük.
A tárgyszó tartalmilag lehet. Mi lehet tárgyszó?
- tudományszakok, diszciplínák nevei, pl. atomfizika, irodalomtörténet stb.; - tudományos elméletek nevei pl. relativitáselmélet, vezetéselmélet stb.; - tudományos iskolák vagy intézmények nevei. Pl. reneszánsz statisztikai irányzat stb.; tudományos problémák, eljárások, gyakorlati alkalmazások nevei, pl. határozatlansági reláció, gazdálkodás stb.; - tudományos- és szakkifejezések pl. káló, esszé stb.; - objektumok, élőlények, dolgok nevei, pl. könyv, kutya, olvasók stb., - folyamtok; történések nevei, pl. változás. születés stb, - tudományos módszerek megnevezései pl. kísérlet, modellezés stb.; - tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései, pl. keménység. bibliográfia stb.; - intézmények, szervezetek, testületek nevei, Pl. Somogyi-kvt, Magyar Tudományos Akadémia stb., - események nevei, pl. trianoni békekötés honfoglalás stb.; - földrajzi nevek, pl. Duna, Hódmezővásárhely stb., - korszakok, időpontok és időtartamok nevei, pl. 1984, Kádár-korszak stb.; - személynevek, alkotások címei, pl. Németh László, József és testvérei stb.; - közismert rövidítések, pl. IFLA, KFKI stb.
A tárgyszavakra vonatkozó alaktani szabályok: - a tárgyszavak lehetőleg főnevek legyenek, ha nem akkor főnévképző alakban, lehetőség szerint „főnevesítsük”, pl. építkezik helyett építkezés, oldódó helyett oldódás stb. - évszám is lehet amennyiben időfogalom ill. uralkodók sorrendjének megnevezésére használom, - jelzős szerkezetből kiemelt mellékneveket ne használjunk önmagában, csak a jelzett főnevekkel összekapcsolva; a tárgyszót lehetőleg egyes számban használjuk, kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak. neveit, pl. pozitivisták, ragadozók stb., - közöttük vannak olyan főnevek is, melyeknek csak többes számuk van pl. nemfémek.
A tárgyszóalkotásnál szemantikai szempontból két probléma jelentkezik: a szinonimák és a homonimák kérdése. A szinonimák - azonos vagy rokon értelmű, hasonló jelentésű szavak - esetében kiválasztjuk a legelterjedtebb, legpontosabb kifejezést és a többi alakról utalunk a kiemeltre, pl. eb lásd kutya. A homonimák - azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak - után értelmezőként kell megadni a szó pontos jelentését, pl. rák (betegség).
Szerkezetét külső megjelenését tekintve a tárgyszó lehet egyszerű, egytagú vagy összetett, többtagú kifejezés. A második cranfieldi jelentés (1966): az IKNY szerkezete mennyiben befolyásolja a visszakeresés hatékonyságát. A leghatékonyabban az egytagú, egyszerű, tárgyszavakkal tudunk dolgozni.
Funkciójukat tekintve az összetett tárgyszó részei: főtárgyazó, altárgyszó, melléktárgyszó. A több szóból álló összetett tárgyszavak első tagja a főtárgyszó pl. oszt. Az altárgyszó, pl. oszt., automatikus. A melléktárgyszó, pl. leltározás (kvt). A homonimák után szükséges tárgyszó is melléktárgyszó pl. rák (betegség).
Két lehetőség van a tárgyszavazásra: kötött tárgyszójegyzéket használok v szabad tárgyszavazás.
Kötött tárgyszó
Szintagmás kapcsolatok: - jelző és jelzett szó - birtokos szerkezetű, célhatározós kapcsolat, - eredethatározós, - helyhatározós viszony, - időhatározós, - megmerevedett főnévi melléknévi kapcsolat (nemfémes elemek).
A tárgyszókatalógusba katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében kerülnek be. A hatékonyabb visszakereshetőség érdekében utalókat hivatkozásokat használunk. Az utalók három fajtáját ismerjük: szinonima, szintagma, valamint hivatkozás (esetleg bővítő utaló).
5. A tárgyszókatalógusok fajtái, jellemzői, szerkesztési elvei, utaló rendszere. A tárgyszókatalógus előnyei és hátrányai
A tárgyszókatalógusok szerkesztése: A tárgyszókatalógus strukturáltságától függően természetesen különböző tevékenységeket igényel. Első lépés mindenképpen a tárgyszavak megalkotása, majd a technikai rész, a cédulák ellenőrzése és beosztása következik. Az olvasók eligazodását segítik az utalók, hivatkozások és kiemelések (pl.: osztólapok rendszere. Osztólapokat a fontosabb tárgyszavak elé helyezzük. Feladatuk a katalógus használatának megkönnyítése, és nem a csoportképzés. A tájékozódás segíti a katalógusfiókok feliratozása is. Mindezek a tevékenységek állandó gondozást, kiegészítést igényelnek.
A tárgyszókatalógus szerkesztésén azt értjük, hogy a gyarapodással párhuzamosan állandóan ellenőrizni kell a katalógus szerkezetének alakulását. Ennek megfelelően kell alakítani a tárgyszóalkotás munkáját, elsősorban az új fogalmak, altárgyszavak beiktatásának tekintetében, de a gyarapodás következtében szükséges továbbosztályozás érdekében is.
A szerkesztésnél alapvető fontosságú, hogy megfelelő segédeszközökkel rendelkezzünk. Ezek között legfontosabbak a tárgyszavak betűrendes és szakrendes mutatói A betűrendes mutató a katalógusban használt tárgyszavak és altárgyszavak betűrendes jegyzéke, melyet elsősorban az alárendelő rendszereknél használunk. A szakrendes mutató - szisztematikus index - pedig szakterületenként csoportosítja az előforduló tárgyszavakat. Szerepe hasonló, mint a hierarchikus rendszerek esetében a betűrendes mutatóknak, csak éppen ellenkező irányú.
Tárgyszó-rendszerek típusai
1. Klasszikus (tiszta) mellérendelő tárgyszavas osztályozás:
- általában ezek a rendszerek kötetlenek, hogy egy vagy többtagú kifejezéseket használunk
- a rendező elv a betűrend
- mellérendelő
- mindhárom utalót használja:
- szinonimás: kutya lásd eb
- szintagmás: tárgyszavas osztályozás lásd osztályozás, tárgyszavas
- bővítő utaló: reneszánsz lásd még zene, reneszánsz
2. Alárendelő tárgyszó-rendszer:
strukturált
- a betűrend csak az azonos hierarchiaszinten marad rendező elv
több hierarchiaszintet vezet be (5-6, maximum 7 szint)
- előnye, hogy strukturált
- előkészítése nagy szellemi befektetést igényel
3. Bokrosító (csoportképzéses) tárgyszó-rendszer:
- alapvetően mellérendelő; ott, ahol az állomány megkívánja, kis alárendelő „bokrokat” hoz létre
- szinte csak mechanikusan, az inverzió módszerét használva jön létre
- szintén használja mindhárom utalót
- bizonyos fogalmi szinteket ki tud fejezni
- általában 2-3 hierarchiaszintnél többet nem fejez ki
4. Permutált tárgyszó-rendszer:
A legtöbbet használt a rotáció, más néven ismétlés nélküli permutáció a tartalmi feltárásban. A rotáció két módon történhet:
sima, permutált tárgyszó-rendszer
öntöde, homokszállítás, berendezés, leválasztás, készülék
homokszállítás, berendezés, leválasztás, készülék, öntöde
berendezés, leválasztás, készülék, öntöde, homokszállítás
leválasztás, készülék, öntöde, homokszállítás, berendezés
készülék, öntöde, homokszállítás, berendezés, leválasztás
- lánceljárásos permutált tárgyszó-rendszer: a tárgyszóláncban elől a legspecifikusabb, hátul pedig a legáltalánosabb áll. Ami már volt vezérkifejezés, az hátra kerül, de kimarad
alak, ábrázolás, gótika, festészet
ábrázolás, gótika, festészet
gótika, festészet
festészet
5. Uniterm rendszer:
Mortimer Taube fejlesztette ki. Először gépi fejlődése volt, majd kézi táblázat lett belőle.
- leggyorsabb és leghatékonyabb visszakeresést teszi lehetővé
- totális mellérendelés
- megvalósítja az inverz tárolást ® nem közvetlenül tudom meg a dokumentum azonosítóit, még egy lépést tennem kell
- hátránya:
- képtelen fogalmi szinteket kifejezni
- a keresés mechanikájából következik, hogy olyan tárgyszók is összekapcsolhatók, melyek egy dokumentum egy-egy részére vonatkoznak csupán
- nem nyújt tájékoztatást arról, hogy milyen más tárgyszóval együtt nyújtja a tárgyszó-láncot
6. Kategóriajelölő vezérszavas rendszerek:
- minél több tárgyszó sorolható be egynél több kategóriába, annál indokoltabb a rendszerben a kategóriák jelölése, az osztályozás egyértelműségének biztosítása érdekében
- minél, inkább távolodik a rendszer a tárgyszó-kifejezéses láncszerű besorolástól az egytagú UNITERM felé, annál inkább nő a kategóriajelölés szerepe az osztályozás egyértelműségének biztosítása érdekében
16. tétel Az index fogalma, fajtái, kialakulásának okai, felhasználásának lehetőségei.
Az ind általában mutatót jelent. Az ind. lehet tartalomjegyzék vagy irodalomjegyzék is. Az ind jellemzők rendezett jegyzéke. Jellemző lehet: - szerző; -tartalom; -cím; -képlet; -testület; -kiadó; -ISBN; -stb...
Kulcsszó: a tartatomra jellemző szövegszó, gyakran címszó. Tárgyszó: a tartalmat röviden, tömören, egyértelműen nyelvtanilag szabályozott formában leíró; természetes nyelven alapuló kifejezés. Vezérszó vagy vezérkifejezés: az adott besorolás alapjául szolgáló információkereső nyelvi kifejezés, amely gyakran a fogalmi lánc élén áll. Az ind.ek a nyelvészeti iskola második szintű képviselői: -tárgyszó, -ind, -tezaurusz; -szintaktikai nyelvek. Az első három szint jellemzői: a szövegösszefüggések fontosságát felismerve ezek egyre jobb és pontosabb kifejezésre törekednek. Ind. lehet: - kurrens és - retrospektív. Mivel az ind.ek nyelvhez kötöttek ugyanakkor gyakran többnyelvű anyagot tárnak fel, szükséges a címek, esetleg referátumok fordítása is.
Az ind.ek létrejöttét két ok motiválta: -a szövegösszefüggések fontosságának felismerése és egyre pontosabb feldolgozása, -felismerték az eddigi osztályozási eljárások szubjektivitását és ezzel az eljárással az objektivitást is célul tűzték ki.
Előállításukat tekintve az ind. lehet: -kézi ind. vagy; - gépi ind. Gépi ind.: nagyobb mennyiségű szöveget, képet képesek: ind.elni, és a feltárt anyagmennyiségből eredendően elsősorban ezek azok, melyek nagyobb gyűjtemények tartalmi feltárására szolgálnak. Gépi ind. jellemzői: -létező vagy fiktív, de mindenképpen lehetséges dokumentum-gyűjteményeket ind.elnek.
- a használt kulcsszavak, tárgyszavak, deszkriptorok nem intellektuális tevékenység eredményeképpen születnek, hanem félig-meddig mechanikusan, a dokumentum címéből vagy szövegéből származtatottak
- az ind.ekben a felhasznált kulcsszavak és tárgyszavak, deszkriptorok szövegkörnyezetét is megadják
Gép ind. fajtái: -címind, -tárgyind. és -hivatkozási ind. Címind.: Az 50-es évek közepén-végén jöttek létre, mivel a cím a tartalom feltárásának egyik eszköze.
Létrejöttét három tényező idézte elő:
- a számítástechnika alkalmazása és alkalmassá válása a nagy mennyiségű szöveges adat kezelésére
- felismerték az intellektuális tartalmi feltárás korlátait (komoly szellemi befektetést igényel, objektivitás korlátai, az osztályozási rendszerek elmaradnak a tudomány fejlődése mögött osztályozás követő volta)
- a szakirodalom dokumentumainak címének szavai megfelelően fejezik ki azok tartalmát. A címek szavai önmagukban nem, csak szövegkörnyezetben használhatók. Címind.: -eredeti címet használja fel; -részben módosított vagy kiegészített címet használ fel, -mesterségesen alkotott címek. Eredeti címnek tekintjük a szó szerinti címfordítást is (mellé írjuk az eredeti címet is).
Az első címind. az 1959-ben kialakított KWIC-ind. (kulcsszó szövegkörnyezetben). Jó esetben három részből áll: tényleges KWIC-ind, szerzői mutató, feldolgozott anyagok bbliográfiája.
Ismétlés nélküli permutációt alkalmazunk, majd a vezérszavak alapján betűrendbe rakjuk.
Hátrányai:
- nyelvtani alkotói eltérően szétszóródhatnak az összetartozó kifejezések, - szinonimák is, szétszóródhatnak, - semmitmondó címeket, rövidítéseket, mozaikszavakat nehéz besorolni, - a gépnek előbb utóbb jeleznie kell, hogy melyik permutált alakok fogadhatók el ill. nem fogadhatók el. Különleges altípusa, amelyben benne van a szerző neve is. A címind. másik típusa a KWOC-ind (kulcsszó szövegkörnyezeten kívül).
- igyekszi mindig megadni a teljes címet
- a csonkolás eszközével a tartalmilag összetartozó dokumentumokat próbálja összevonni -az osztályozáshoz hasonló alakot hoz létre. Ennek egy módja van: kulcsszót különválasztja a szövegkörnyezettől
Első betűhelyen kezdődik, de a következő sorban a harmadik betűhelyen folytatódik.
Hátrányai: -helyigénye a KWIC-ind. háromszorosa, -csak olyan területen maradt meg, ahol fontos az árnyaltabb tartalomfeltárás (általában orvostudomány, biológia, stb...)
KWOC-ind.nek három része van: ind.rész, szerzői mutató, bibliográfia. A harmadik címind.-típus a permutált ind. Nem teljesen címind, bár a kulcsszavak nagyobb részt a címből származnak. Szerepet kap a dokumentum címe, de ugyanakkor tárgyszavazzák a dokumentumot és egy tárgyszó-láncot hoznak létre.
Vannak, amik: -tágyszó-kulcsszó-láncot használnak és vannak, amik, -csak tárgyszó-láncot használnak.
Két stoplistát használ a permutált Ind. és ezeket a címből előre leválogatja. 1. stoplista: nem-szignifikáns szavak szerepelnek rajta („semmitmondó szavak”).
2. stoplista: vezérszóként nem használható kifejezések listáját adja. Ez is az ismétlés nélküli permutáció elvét alkalmazza. Tárgyind.:
Kötött szókészlettel rendelkeznek; ugyanakkor nem mindig standardizált alakot használnak. Néha olyanok, mint egy műcím. Nem lehet eltekinteni az intellektuális munkától a tárgyszó-láncokat az ember állítja elő. A gép ezekből a tárgyszó-láncokból készíti az ind.et. Kötetlen, hogy egy-vagy többtagú tárgyszó-láncot használ.
SUC-ind.: nem az ismétlés nélküli permutációval működik, hanem a kihagyásos módszeren alapul.
ABCD BCD CD'
ACD BD
ABD
AD
PRECIS-ind.: (kulcsszó szövegkörnyezetben)
Létrehozója Derek Austin volt. Lényege: alapelve a Chomsky-féle generatív nyelvtanon nyugszik. Minden nyelvnek vannak olyan kis univerziáléi melyek egy egységes szabályrendszeren átbocsátva automatikusan megszervezik a természetes nyelvet.
A fogalmi láncban a tartalmilag közel álló kifejezések kerüljenek egymás mellé. Ezért Austin létrehozza az operátorok és kódok rendszerét. A PRECIS alapja: a másodlagos operátorok közvetlenül az őket megelőzők tartalmát szűkítik.
ARTICULATED SUBJECT ind.: van egy tárgyszó-lánc, a számítógép előállítja az összes ismétlés nélküli permutált alakot. Ezekből a számítógép automatikusan leválogatja, hogy mi kerül be. Hátránya, hogy csak homogén tartalmú gyűjtemények esetében használható.
NEPHIS-ind.: (ind.elés egymásba zárt kifejezésekkel)
Elsősorban angol nyelvre használják. A kiindulási pont a természetes nyelvhez hasonló. Olcsó rendszer, mert a számítógép a tárgyszó-láncból csak a szükséges permutált alakot hozza létre, nem kell leválogatni. Automatikus ind.: a tartalomfeltárás folyamatát teljesen automatizálni kívánja. Szóstatisztikai módszerekkel megállapítja a jellemző kifejezéseket, ezeket tárgyszó-láncba fűzi, majd permutálja. Hivatkozási ind.: Egy dokumentum tartalmára jellemző lehet az, hogy szerzője milyen más dokumentumokra és szerzőkre hivatkozik A tartalomfeltárás mellett (nem információkereső nyelvi kifejezéseket használ, hanem más dokumentumok bibliográfiai leírását) használhatjuk a módszert tudományos eredmények megítélésére.
Előnyei: -megszűnnek a terminológiai problémák, -egy dokumentumból újabbakba juthatunk (létrehozhatom a tudományterületek térképeit), -kapcsolatot létesít a tudomány régebbi és újabb eredményei között.
A mélybe csak tested merült el, csak ő tűnt el a föld alatt, de lényed lényege ezer felé szóródva is köztünk maradt.”
(Keszei István)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése