A demecseri földvár.

A demecseri földvár a Rétköz mocsarából emelkedik ki. A községtől az északi iránytól kissé nyugat felé öt és fél kilométer távolságban fekszik, egy oly, északról dél felé vonúló, mintegy 1000 lépés hosszú és 100 lépés széles, természetes homok-magaslatnak a közepe táján, mely a Tisza szabályozás előtt a Rétségnek nevezett mocsaras, nádas ártérnek állandó szigetét alkotta. Párszáz évvel ezelőtt tavakban, mocsarakban, lápokban gazdag vidék volt. Egy 1772-es felmérés arról tudósít, hogy bőségesen találhatók itt az állatok számára itatótavak, melyek közül némelyik igen sós. Len- és kenderáztató vizek is vannak, és elegendőnád is terem. A környék tavai szikesek, tisztavizűek voltak, vagy annyira csekély mélységűek, hogy nyáron kiszáradtak, télen pedig fenékig befagytak. Ennek közepén bújik meg a földvár. A térképen Várhegy a neve. A nép azonban Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi, a vár csak csolnakon volt megközelíthető. A vár kör-alakú; öt–hat méter magasra emelkedik ki a sziget legmagasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők kissé homorúvá vájták. Fensíkjának hossza délről északnak 40 nagy lépés és 26 lépésnyi széles. – Nyugati oldala egészen meredek, a keleti kissé lejtős. – Északi és déli végét sáncz-árok szegélyezi. Az ezekből kikerült földtömegnek egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futó árok kevésbé van elmosódva, mint a déli. A keleti oldalon egy 2 méter magas és másfél méter széles párkány vonul végig. A vár fensíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságáúl annak, hogy itt hajdan épület emelkedett, csakhogy ez a magaslat sokkal régibb időből származik, mint a mikor már téglákat használtak, mert itt nemcsak számos őskori, durva cserépedénytöredéket, de határozottan bronzkorszakra valló fekete, – kívűl fényesre csíszolt – díszített edénydarabokat is találtunk. A vár körül is hasonló tárgyak vannak a felűleten szétszórva.