Biztosan kevesen tudják, hogy Hegedüs István Nyíregyházán született, de Demecserben is élt, itt töltötte a cserkészéveket, beceneve „Fityula” volt, apja Hegedüs István hentesmester volt. A cserkészmozgalom célja, életrevaló, egészséges fiatalok nevelése, politika mentesen. 1946. június 18-án az Edison kávéház előtti járdán lelőtték a Vörös Hadsereg tisztjét, ez szolgáltatta az ürügyet a diákszövetségek betiltására. Tanulmányai miatt Budapestre költözött, az Élelmiszeripari Technikum megbecsült és szeretett testnevelő tanára volt. A magyar filmgyártás első kaszkadőrjeinek egyike volt.
Szüleivel a Bujtos néven ismert városrészen, az István utcában lakott. Már egészen fiatal korában is szeretett sportolni. Naponta futott, súlyt emelt és a környékbeli barátaival a Bujtosi tó kínálta lehetőséget is kihasználva, valamint a Demecseri rokonságban tartott lovak iránti szeretete révén jutott el az öttusa sportág alapjaihoz. Jó lovasként filmben dublőri szerepet kapott a Rákóczi hadnagya című filmben. Kimunkált testalkata miatt Horváth Endre őt választotta az 1948-ban kiadott húszforintoson szereplő férfiakt modelljének (az arckép stilizált). Emlékére a hálás utókor 2003-ban a Magyar Testnevelési Egyetem szoborparkjában szobrot, a Szófia utcában emléktáblát állított.
Azt is kevesen tudják, hogy a régi 1958-es húszforintos papírpénzen ő látható. Füle Mihály grafikusművész alkotása. A bajnok alakját nem csupán az 1948-tól egészen 1992-ig forgalomban lévő bankjegy őrzi: Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész 1947-ben megfaragta a Szabadság-szobor egyik mellékalakját, a Fáklyavivőt, amihez megint Ő állt modellt. Hegedüs István (1924 –1956) A magyar öttusabajnokságok során 1948-ban egyéni bajnokságot nyert, óriási karrier várt rá, 1949-ben és 1950-ben második helyezést, 1951-ben és 1952-ben pedig harmadik helyezést ért el.
A csapatbajnokságok során 1950-ben az első helyezést, 1951-ben és 1952-ben a második helyezést elért csapat tagja volt. 1956. október 24-én hajnalban 4 óra körül Gerendás László úszóedzővel,(akkoriban a Vasas úszóedzője volt), nem azért, hogy foglalkozást tartson, hanem, hogy megóvja az edzésre lejövő gyerekeket. Nem ért el az uszodáig: amikor megállt a Szófia utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Hátba lőtték, ami szíven találta, 32 éves volt. Az Izabella utca 50.-ben, lakása udvarán temették el. 1957-ben a Kerepesi úti temető 17/3. parcellája 2. sorának 32. sírjában helyezték örök nyugalomra, Blaha Lújza sírja mellett.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Bujtosi Szabadidő Csarnokának nevét 2007. január 1-jétől Hegedűs István Bujtosi Szabadidő Csarnok elnevezésre változtatta.
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/27_Heged%C5%B1s%20Istv%C3%A1n.PDF
Csak emlékezetőül, ugye emlékszünk még a másik Demecseri származású öttusa magyar bajnokunkra Szabó Piroska fiára Nándorra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése