No mobil phobia

Egyre több fiatal küzd nomofóbiával, („no mobil phobia”) ami egy pánikbetegség, az érintettek rettegnek attól, hogy elveszítik, lemerül, vagy nem lesz térerejük. Súlyos mentális betegséget is okozhat a mobilfüggőség. Van, akit páni félelem tölt el akkor, ha véletlenül otthon hagyja az okostelefonját,  idegesség és szorongás lesz rajta úrrá. Nomofóbia szorongás stressz a telefon nélkül. A telefon köré szervezett élet kiszolgáltatottá tesz. A lemerüléstől való  szorongás ellen megveszik a power bankot. Azt mondják rajta van a fél életünk, sajnos valóban csak a virtuális világban élnek.  A nomofóbia – amely félelem a mobiltelefontól való megfosztottágtól és a mobilkapcsolat hiányától – létező szorongás, a terület kutatói pedig megfigyelték már, hogy a telefon lemerülése főként azért okozhat idegességet, mert egyre inkább ezen az eszközön múlik, hogy a kapcsolatainkat fenn tudjuk-e tartani. A magányosság kompenzálása a telefon, az egyedülléttől való szorongásukat oldja fel.  

Ha úgy használod a mobilodat, hogy elkerülöd a személyes kapcsolatokat, akkor kommunikációs függőséget generálsz magadnak és magányos maradsz. A legveszélyeztetet-tebbek a fiatalok a diákok, mert az emberi kapcsolatok egyetlen szinterének tekintik. pánikrohamot kaphat. A nomofóbiás roham alatt, légzési nehézségei támadhatnak, szédülés, hányinger és remegés jelentkezhet. Fokozottabb verejtékezést, szaporább szívverést és mellkasi fájdalmat tapasztalhat a fiatal. A nomofóbia súlyosságától függően többféle terápia közül választhatunk, például gyógyszeres kezelést vagy pszichológus segítségét is igényelhetjük. Az egyik eredményesen alkalmazott módszer lényege, hogy feltárják azokat a negatív gondolatokat, amelyekkel a páciens a mobilkapcsolat elégtelenségekor küzd, és igyekeznek ezeket kezelni. Vannak, akik a különböző relaxációs technikák elsajátításával szabadultak meg a nomofóbiától, például jógázással, izomlazító, illetve légzési gyakorlatokkal. Úgy állapíthatod meg, hogy fóbiás vagy-e, hogy otthon hagyod a mobilod és figyeled, hogy hiányzik-e.

Hidd el, van élet telefon nélkül is. A mobilkapcsolat vagy internetkapcsolat elvesztésétől való beteges félelmet, rettegést jelenti. A jelenség komplex jellegű, vonatkozik magának a készüléknek az elvesztésére vagy elromlására (pl. sötét kijelző), de vonatkozik adatvesztésre (pl. címlista eltűnése) vagy a személyes fiókokhoz való hozzáférés lehetetlenné válására, illetve akár arra a pánikra is, amit a “nincs térerő”, “nincs Wi-Fi” vagy a “lemerült az akku” válthat ki. Növekvő méretű társadalmi jelenségről van szó, amelyet kezelni kell, a nomofób magánál hordja az okos telefont, mindenütt használja, függetlenül attól, hogy hol van, wc, fürdőkád, ágy, közlekedés, étkezés, iskola. 

A digitális bennszülöttek a nap 24 órájában szorítják a kezükben a bunkofont. Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket: Ingerültebbnek érzed magad, ha mobiltelefonja nincs a közeledben? Ha arra gondolsz, hogy az okostelefonodat elveszítheted / ellophatják tőled, szívverésed felgyorsul? Van egy extra mobiltelefonod arra az esetre, ha a másik elveszne / eltörne? Magaddal viszi az ágyba / ágy mellé a mobilt? Ha otthon felejted reggel a mobilt, akkor úgy érzed, hogy ennek a napnak már lőttek? Ha az okostelefon akkuja reggel / délelőtt lemerül, és nincs nálad töltő, akkor idegesebben töltöd a nap hátralévő részét, mint máskor? Pánik fog el, ha nem tudsz belépni a fiókodba? Az iskoláskorúaknak vásárolt telefonok tönkreteszik a gyermekeik jövőjét, mert nem tanulnak csak mobiloznak, és erről a szülők tehetnek. Tárgyalások, csetelések, ételrendelés, információszerzés minden itt zajlik, és még sorolhatnánk, hogy hányféle módon függünk a telefonunktól.