Bereg lakói a kisebb-nagyobb homokos száraz szigeteket foglalták el s a lakosság csak nagy küzdelem árán tudta megélhetését itt biztosítani. Nem mindegyik sziget volt alkalmas termőföldnek. A kisebbeket nevezték kacsavárnak ott csak legelők, kaszálók voltak, oda is néha csak a vízben uszva hajtották át a jószágot, gyakran a csónakhoz kötve. A szántóikat sövénykeritéssel védték, hogy a víz el ne mossa. A falun körbe 57 tó, 55 ér és 26 láp nevét ismerték az ott lakók. Igazi élethalál harcot folytattak a tanyasi emberek, mert gyakran csak hal és csík volt az egyedüli táplálékuk. Ha nem termett elég búza mindent megőröltek lisztnek amit lehetett. Az állatokkal is megetettek mindent tengerit, rozsot, árpát, kölest, zabot, tritikálét, cirokmagot, napraforgót, temgeri csutká, disznóparéjt, bojtorján,porcsin, lóhere. Ezt a nyomort csupán a XIX. sz. vége szünteti meg véglegesen, amikor is a tervszerű lecsapolások és csatornázások kora elkezdődik. A lecsapolásoknak köszönhetően 1715. évben 329 lelket számláló területen (28 község) a lakosság száma az 1880. esztendőben (165 év alatt) 44.893-ra emelkedett.
Azonban az 1920. évi népszámlálás már 73.044 lelket muitat ki. Tehát az utolsó 40 év alatt majd annyival növekszik a népesség, mint a megelőző idők 165 éve alatt. A beregtől délre 100 évvel ezelőtt a nyírségben sokkal jobb körülmények között éltek az emberek. Kék és Demecser között volt egy nagy kiterjedésű tó halas volt a neve. Észa felől fújt a hírhedt Kassai szél, ami néha viharos erővel tört a vizivilágra, elfújva a kisebb szigeteket több kilóméterre. Demecsernél a Tisza irányában lévő nagy mocsarat gyakran említik a régi írások, amely soha nem szárad ki, mert a Tiszától állandóan kap utánpótlást. Szekérrel, lóval sehol nem járható, míg a többi kisebb mocsár száraz időben igen. A belvíz miatt nagyobb erdők itt nem alakultak ki. A közelben ipari létesítmény nincs, Demecserben van ugyan egy burgonyakeményítő gyár, de ez csepp a tengerben. 1333-ban Szent György tiszteletére Demecser templomot épít, amit később a protestánsok elfoglalnak. 1813 A megváltó szenvedésének tiszteletére megint ttemplomot emelnek. 1895-ben Szűz Mária tiszteletére megint templomot építenek. 1875-ben Elek Emil Szent Teréz tiszteletére kápolnát emel a cseréshegyre. Az 1800 as évek óta élnek itt zsidók, 70 család, saját iskolájukba 45 gyerek jár. Régen azt mondták, ha szépet veszek, bakter leszek. Ha csúnyát veszek egyedül leszek. Ha gazdagot veszek, máséban élek. Ha szegényt veszek, megveszek. A férfi legyen erős dőgos.a lyány takaros tiszta mint a pohár. Akinek előre lett agyerek megesett, annak berótták azanyakönyvbe, betstelen leányzó. A fonó után a leventebál meg a sétálás oszt megvan abaj. A csendőrök végig világították esténként a kazlakat meg az árokpartot. Jus primae noctis, avagy az első éjszaka joga a feudális földesúr joga, hogy birtokának jobbágy sorban lévő szüzeitől maga vegye el a szüzességüket. A régi öregek tagadták ennek létét. Nagymamám mesélte hogy az ő nagymamája mondta hogy nem vót olyan hogy a földesúr elhálja a lyányt ez csak rossz pletyka. Azt is mesélte, hogy a fiatalasszony hozzákötötte a férje gatyamadtzagját a pendelyéhez, osz erre mondták rövid pórázon van a férj. Perzse ha összevesztek így csak hamar ki is tudtak békülni . Szegény ember mindig hangos olyan nagybetüvel kezdi a beszédet amilyen nincs is az ábcben. Ha a feleség visszanyelvel a férj keze előbb utóbb eljár. Vót aki ganéjcsősznek tartotta az olyan embert aki verte a feleségét, más meg megverte akkor is ha nem csinált rosszat, mert ha a férj nem is tudja miért kapott az asszony biztos tudja. Vót olyan asszony aki nem átallota megmérgezni hites urát csodafalevéllel vagy csomorikával dohánnyal vagy arzénnel vagy mosószódával, luggal. A dohánnyal foglalkozó nagyapámnál 10 gyerek vót, mert áldott a sok kéz mondta mindig nagymamám. 10 évesen már krompét kellett napestig kapálni, a szekéren már aludt a gyerek a fáradságtól nem bírt menni, mert még este meztélláb több kilóméter gyaloglás várt a mezei munkásokra. A csecsemőt beássák a fődbe derékig, vagy kikötik egy karó melllé oszt mehet az asszony dógozni. néha leszúrtak mellé egy akácágat hogy árnyékban legyen. Íme egy régi térkép a területről. Ha vaddisznó volt a közelben akkor inkábbb a fára kötötték fel egy kendőbe, vagy mellette hagytak egy 3-4 éves forma gyereket hogy vigyázzon rá, oszt fiam kis idő múlva majd csipd meg a babát, hogy sírjon oszt ide jövök hozzátok. A 3éves kisfiú meg bekiabál a táblába kis idő múlva csiphetem mán anyám, na megint elverték az asszonyt érte. Ha az öregaszonara bizták a csecsemőt, az meg mákteát főzött neki hogy elkábuljon oszt mehessen pletykálni, vagy aadig fújták a szemét mig elaludt. Csucsujj baba...Ha már 7-8 éves akkor állandóan hozatnak vele valamit csutka, gally, szalma, venyige, krompé, víz. ringlispir, látlak cigány nebújj. a 3 kutya neve. halat zabáltak én istenem de nagy bús, kinek az étele hús...sulyom növény madártojás kacsorta gyékénytő és a nádcsira veréce lécből ablak salugáteres üveg nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése