2021. augusztus 30., hétfő

A Rétközi tájszólás (Néprajz)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők - főként az idősek - kiejtésére jellemző a gyakori „í-zés” (pl. kék - kík, pénz - píz, néz - níz, szép - szíp), illetve a kettőshangzók használata (pl. ló - lóú, kóla - kaula). Szintén jellegzetes felszólító módban a "-fele" irányjelző szócskával történő nyomatékosítás (pl. csináld megfele, menjél kifele stb.), de az igeragozásnak is megvannak a térségre jellemző sajátosságai (pl. tudol, mondol, fogol, megyen, jösztök). A környéken élők a "d", "t" és "n" hangokat sokszor "gy", "ty" és "ny"-nek ejtik (pl. térd - térgy), néha pedig kétszer is kiteszik a tárgy ragját (pl. osztat, őtet, eztet).Ezen a területen erőteljesen keveredik az északkeleti nyelvjárás a tiszaival, mivel a török korban elnéptelenedett területekre Békés megyéből telepítettek be tótokat, akik magukkal hozták a keveredő szlovák-alföldi nyelvi sajátosságaikat. Ez az idegen nyelvi hatás mind szókincsben, mind kiejtésben megjelenik, a megyében élő idősek elmondása szerint a tirpák kifejezést pedig azokra használták, akik se magyarul, se tótul nem beszéltek helyesen. Kiejtés: A tiszai nyelvjárásban (a Tiszántúl és a Felső-Tisza-vidék magyarországi, romániai és ukrajnai területei) jellegzetes az í-zés: a köznyelvi „é” hangot az „í”-hez hasonlóan ejtik – pl.: níz (néz), píz (pénz), fílsz (félsz). Debrecentől keletebbre (Ukrajna és Románia egy részén is) számos esetben „e”-nek ejtik a köznyelvi „ö” hangot: ser (sör), perkelt (pörkölt), megcsemerlett (megcsömörlött) – de ez nem minden olyan szóra áll, amelyben a köznyelvi kiejtés szerint „ö” hang van (például az öt, ökör, zöld kiejtése nem különbözik). Nagy területen érvényesül a szótagzáró l, r, j nyújtó hatása, a zárt és a nyílt e között nem tesznek különbséget. diphtongusok, kettős magánhangzók, a jellemzők. A nyelvjárási terület északkeleti része szorosan kapcsolódik Erdély mezőségi nyelvjárásához, ami a szókincsben is jól lemérhető.
Nézzük a szavakat;
ablaktőc - ablakpárkány
abora - széna és gabona tárolására szolgáló építmény
abrosz teritő
ángyi - nagynéni
átmegy valakinél - megy valakihez, meglátogat valakit (pl. átmegyek nálad, átmegyünk mamáéknál)
aztat puffancs
bagzik - megromlik (az étel), tüzel
bandzsi
bazin medence
bejgli
bekángyizott - becsípett, berúgott
bekecs felöltő
berkesz varjúfióka
biga, pucu - kisfiú nemiszerv
blóder - sütő
borító - fából font kosár, amibe a kotlóst teszik
bornyu
bödön lehet zsíros
bót
brant - seb üszkösödése, tűz, átok, franc (pl. káromkodás: a brant egye meg)
buga, mag - szotyi, napraforgómag (bugázás, magolás - napraforgómag fogyasztása)
bukta
butella
butyka - spájz, kamra, tárolóhelység
canga, keró - kerékpár
cibere
cibik hagymaszár
cicakaka - takony (az ország egyes részein inkább csipa vagy fülzsír)
ciha dunyha
ciklámen - minden rózsaszín és lila árnyalat
cingár
cinke-dödöle- krumplis lisztes-
cirkás, cirádás, iromba - cirmos, tarka, mintás
cula - cucc, ruha
curik - hátra (lónak szokták mondani), tolatás
cvekker - hálós bevásárlótáska
csálé gülü
csana, csanál, csillánt - csalán
csanál csilánt csóvány
csenál - csinál
csibrálni - csípni, csipegetni
csicsedli
csicseri cukorborsó
csicsóka
csida - kicsi, fiatal ló
csikarás - karcolás
csirásgaluska, nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska
csócsa - vegyes vágott savanyúság
csócsál rágott
csucsu almabor
csucsul alszik
csupor
csurka copf
csurka, csuri - copf, lófarok
csusza nokedli
csuszpitol
csutak - szivacs
danol - dalol, énekel
demizson üvegedény fonott
derelye
derelye nyögvenyelő pucuka
dikó - ágy
diner ételes
dörcös - egyenetlen
dudva
dufart
dunyha, dunna - nagyon vastag, tollal kibélelt takaró
duszi, pupu - krumplipüré, tört burgonya
dücskő
dücskő - farönk
dzsindzsás, dzsumbuj, susnyákos - sűrű aljnövényzetes, gazos, bokros terület
dzsuvás
édes pályinka - likőr
elvásol - érzékennyé tesz (pl. elvásolja a fogamat az alma)
esusz rozsdamentes edény
ész - agyvelő (pl. megeszi a malac eszét)
eszkábál
fagyó - mélyhűtő
fangli
fazik
felmérő - dolgozat
felolt - felkapcsol (pl. feloltom a lámpát)
fészer
feszt - állandóan, folyton
finánc
findzsa - nagyobb bögre, müzlistál
firhang függöny
fogas válfa
fől nől
földi - ugyanarról a helyről származó
furik - talicska
fuszekli zokni
fűl, megfúl - fűtődik, melegszik, vagy a meleg következtében megtúrósodik
gádor gátor
gajdol, kóringyál - részegen, ordítva, hamis hangon énekel
ganaj
gerben
gerdó csirke háta  kódusernyő 
gerjesztő - begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy gallyak
giga - gége, torok
girnyó vékony
gorc, gorca - domb
góré - napraforgó szára, vagy takarmánytároló fa építmény
góré elkeritett tyúkketrec
goronc - kaszálónak emelkedettebb része, nádasban magasabban fekvő rész
gömb - gombóc (pl. kérek egy gömb fagyit)
görcs - csomó
göthös köhögős
grádics
grenadirmars krumplistészta
gubacs vadgesztenye
gulya
güzü egér
gyün - jön
habarék - sár, latyak
habos - recés, hullámos (pl. kés, kasza éle)
hajcihő felhajtás
hajja
halandzsa
hámánkodik - csinálja a fesztivált, botrányosan viselkedik
hamus - hamutál
hámzsol - eszik
hanglér / hanglérkodni - szájhős, hazudozó / hazudni
hecsedli csipkebogyó
hékám - házastárs, közeli ismerős megszólítása
hidas - disznóól
hokedli
hót - tisztára, teljesen
hun - hol
húr - disznóbél
hurcibál - cipel, hordoz
itthon
játssza az agyát - színészkedik
jösztök
jösztök - jöttök
kacsabiri - hóvirág
kajtat keres
kapircs - gereblye kiskapa kapircsol 
kapizson főkötő fejkendő
karám
káré kétkerekű talyiga
karistol - karcol, vág kapargat
karperec - karkötő
kas - tároló építmény
kasu - süket, bamba, figyelmetlen
kati járóka
katronca - szennyes ruha
kazup - fakéreg edény
kelesztőtál
kellesz - kell
kelletett - kellett
kenyér fara - kenyér vége
kereset - keresnivaló (pl. itt nincs semmi kereseted)
kinyűni - kivájni, kiszedni
knédli kenyérbél
kojt - füst
kokas - kakas
kóla - bármilyen üdítő (pl. sárga kóla - narancs)
kolompér, kompér, kumpri, kompré - krumpli, burgonya
koslat követ
kotli - lábas
kotyol - sáros mélyedés
köpéce - a molnárok 6-8 literes mérőedénye
köszméte, pöszméte - egres
krajszony-lábas
kucu, cinnya - malac
kupec - haszonleső, nyerészkedő
kuruttyol - már korán reggel fent van
kürtő kémény
kürtöskalács
labcsánka 
lábtó, lajtorja, rétoja - létra
lajbi - vékony kabát, ujjatlan mellény vagy rongyszőnyeg veszta becsek
lajbi mellény
laska - minden tésztafajta
lássa
lator - huncut, rossz
lavor
ledecia
lefő - leizzad
lehetlesz - lehet majd
leöltözik - levetkőzik
ler - tűzhely sütője
lesz - leendő (mint jelző)
levonó - matrica
lingár - szélhámos ember
lipityóka - libikóka, mérleghinta
lóca - pad
löttyedt
mackó - tréningnadrág
macskajaj
mákos bobájka - mákos guba
málé tengerikása
málé tengeriliszt tej tojás szódabikarbóna
megkukul - megnémul, köpni-nyelni nem tud
megpeccent - megérint, megkoppint
menetke menyét
ménkű
mensz - mész
meztéláb
mihánst - mihelyst, amint, abban a pillanatban, hogy…
mit - miért
mocskos tészta
muja
munkanélküli - munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)
murkó - sárgarépa
nagyszót hall - nagyot hall
neki durálja elkezdi
nudli angyalbögyörő
nyakóc - évszakhoz képest túl vékonyan, lengén öltözött
nyápic sovány giehes
nyíg - hisztizik
nyíratkozás - hajvágás
nyiszog - nyikorgásszerű hangot ad ki
nyivászta - cingár, sovány, alultáplált
nyű giliszta
ordibál
oszt, osztán - aztán
otthol - otthon
öhön - slambuc, öreglebbencs, krumplistészta
pacal kövér
pacuha - rendetlen öltözékű
pad - padlás (pl. felmegyek a padra)
páhol ver
pajta dohányszárító
palaj alacsonyfekvésű iszapos hely
pályinka - pálinka és minden más rövidital
pampuska fánk
part - emelkedő
pászít - párosít
pászka
paszuly - bab
pecu - fészer
pernye
pihora - speciális túróstészta
pikiroz szétültet
pilács lámpa
pityóka
plafon menyezet
plajbász ceruza
plezúr, prezúr - var, sebet befedő véralvadás
pokróc - mogorva, rossz természetű ember durva posztó
popa - kenyér
pőcsikél - alszik, szundít félálomban
prézli venyige
pruszlik mellény
pucpáng buxus
puhol, elpuhol, megpuhogat - megver
puliszka kukoricadara tejbe tegerikása
pulya - gyerek
púp - köldök
puszedli mézeskalács
ringispir
rizsa - rizs
rocska tejesvödör
rocska, zsajtár - vödör pléjből
rüfög az idő - nagyon hideg van
sergő - körhinta
sezlony vánkos sezlony - kanapé dikó ágy
sifony kredenc ruhásszekrény
sikákózás sikanyózás csúszkálás jégen
sikákózik, sikángózik, sikárkózik - csúszkál, korcsolyázik
siló - szemes takarmány tároló vagy növények között lévő szennyeződés
sipka - sapka
sirbókol - siránkozik
sivalló - éles hangot hallató, sivító, süvöltő
slájm köpet
sőre tohonya
sparhet
sparhet spór
spór sparhet
spór, kutka - kályha, tűzhely, sparhelt
stampedli
stanicli
stelázsi
sufni kisház fiók kemence sufniba vackolni
süsü - kapucni
süt - forró
szalámi - minden felvágott (még a parizer is)
szatyor
szerkábol - mohón eszik
szilke cserép kicsi
szopornyika, szopornyikás - taknyos
sztrapacska krumplis galuska nokedli tarkedli lángos lapcsánka, nudli,
sztroska - vászonlepedő
szutykos koszos
szütyő - tornazsák
szvetter pulóver
tajiga - ekevas
taliga
talu - toll
tanál - talál
tanulatlan - nem csak az az ember, aki nem tanult, hanem az a tárgy is, aminek a használatát még nem tanulták ki (pl. tanulatlan kasza)
tarkedli fánk tészta
tengeri, kukrica - kukorica
tepető
tepsi tepsű
tészta - minden sütemény
tinálatok - hozzátok (pl. holnap megyek tinálatok)
tintázott
tócsli lapcsánka
tökfedő kalap
tőlem - nálam (pl. magasabb tőlem)
törek - növények között lévő szennyeződés
tőtike - májas-zöldséges-zsemlés töltelék, amit zacskóba raknak és levesben főzik meg
trücköl, prüszköl - tüsszent
tuhad - elakad, elszorul
tuskolás - zuhanyzás
ujjas kiskabát
vájling- nagyméretű fémedény
vakoskodik, vaklál - rossz világítás mellett olvas, varr
váncog - kuncog
vánkos párna
vedér, vider - vödör
vénség - okos gyerek
veranda előszoba
verejce - pince
verőce kiskapu tornácon
vesztés - mérgezett vagy rossz ízű étel (pl. savanyú, mint a vesztés)
világi - hatalmas (pl. világi barátok vagyunk)
világol - nagyokat mond, kitalációkat beszél össze-vissza, rosszul hazudik
vitrin üvegesszekrény kredenc
zavadzál - alkalmatlankodik
ződ
zurbol túrkál
zsineg
zsizsa - forró
zsmurkál - szunyókál
buzogány

Példa a tájszólásra:

Mikor Krisztus urunk a fődön járt szem Péterrel, mentek mendegéltek, eczczer nyári időbe éppen aratáskor. Nagy meleg vót, hát a mint mentek, szem Péter nagyon mekszomjazott. Egy nagy csapat arató éppen az út mellett arattak, asz mongya szem Péter: – Jaj uram, be szomjas vagyok, mekhalok szomjan, úgy ihatnám; én megyek, kérek attól az aratóktól egy ital vizet. – Jaj Péter, asz mongya Krisztus urunk, ne menj oda, az egy nagy gazdának aratójai, azok nem fognak vizet adni. – Jaj uram, de nagyon szomjas vagyok, ha nem adnak, nem ütnek fejbe. És elment, kért egy ital vizet. Aszt felelték: – Bizony nem adunk mi, mert az ivókút nagyon messzi van arra elfele és már buza kevés van aratnivaló előttünk és déllére az ivókúthoz közzel fogunk menni aratni, hát már nem adhatjuk a vizet. Péter visszafele ment, oszt felelte Krisztus urunk: – No ugyi Péter, megmondtam, hogy ne kérjél vizet, mert azok nem fognak adni. Haladtak tovább szomjason. Megént találtak az út mellett két aratót, egy ember felségestől aratott. De akkor állottak bele egy darab fődbe aratni csak. – Jaj uram, asz mongya Péter megént, nagyon szomjas vagyok, én mekpróbálom ettől a szegény embertől. És elment, kért egy ital vizet. Az asszony mingyá lelökte a sallót, felkapta a korsót, kiöntötte és elszaladt, hogy friss vizet vigyen Péternek. És vitt friss vizet; ivott Péter. Visszamenvén Péter, így felelvén: – Jaj uram, áldd meg ezt a szegényembert, ezek kevesen vannak, szegények és mégis nem sajnált elszaladni friss vízért, félbe hagyni a munkát. Mire Krisztus urunk aszt felelte: – Meg van a mán Péter. Megint szólott Péter: – Jaj uram, verd meg aszt a nagy gazdát, mert sajnált egy ital vizet. – Az is meg van mán, Péter. A nagy gazdát megverte azzal, hogy kevés búza vót előttök, sokan vóttak, déllére le akarták aratni, hogy az ivókúthoz közelebb menjenek déllelni, de egész nap arattak, még sem fogyott le a búza, se nem haladtak semmire. Mindig dógoztak, még sem értek semmire. A szegény embert pedig megáldotta azzal, hogy ők kettecskén arattak, de mikor egy markot vágott, hat is vót dűlve mikor egy kévét kötött, hat is vót kötve. Csakhogy mikor észrevették magukat, a zegész nagy darab főd le vót aratva, még este se vót. Ilt eczczer egy gazdag városba ety pár czigány. Nagyon bódogul íltek, csak avvót a bajuk, hogy gyerekek sohase vót. Mindíg kírtík a zistent, hogy adna nékiek ety fiú gyereket, olyan szíp nevet adnának neki, hogy a világon párja sem lenne. Örek korjokon az Isten meksajnálkozott rajtok, ís született az öreg asszonynak ety fiú gyereke. mekkereszteltík Bársonnak. A kis Bárson nőtt idő után felfelí; mikor tíz ívett elírt, míg annyit se tudott, hogy vegye a kanalat a szájába, ojan kęnyín nevelte az öreg czigányasszon, ű egyíbre nem gondolt, csak az evísre, alvásra. Ött má a lú fiam? – Ött is, ihutt is. – Érigy hát fogg be, menek sziéna hordani. – Hónap is hordhatnánk. – Hónap zabaratni menünk. – Kivee? – Nyiri komámvaa, meg Balla sógorvaa. – Hát hun a nięgyellő? – A csőrfiába. – Hát a kócs? – A kossókasba. – Hát ięde kisütte má a kenyęrt? – Most a szent helyen szedi kifele. – Aggyon hát egy kis lepęnyt! – Ott van la, egyé. – Né te mán, élél amoda gyön keresztapám, meg a Zsófi, neki is aggyęk!...
vájling
tál
krajszony
fazik
paraszttál
lábos
tölcsér
léhó
tekenő
kupa
kehely
kanna
csobolyó
csutora= boros edény kulacs
puttony
csebrő
macsánka paprikáskrompé

tanyasi szavak

brant üszök
franc szifilisz
fene rák
rüh atka kiütés
kelevény furunkulus
nyavalya epilepszia
bélpoklos leprás
dögvész pestis
gilisztás
görvény TBC
guta agyvérzés
ödéma vízkór
hideglelés láz
lob gyulladás
varrosodás lépfene
sápkór vérszegény
senyved tüdőgy
hűdés 
torokgyík diftéria
vörhely skarlát

Micsoda varázslatos rejtelmes világ ez, tele titkokkal. Akármerre megy az idetévedt vándor, csak nádat és vizet láthat, meg az eget. Ahol száraz út vezetett a rétségbe, csakhamar zöld gyep bársonyán haladt az ember és ingyen sem gondolta, hogy a vastagra nőtt moha ingoványos helyre csalta, csak mikor kötésig süllyedt a sárban. Aki nem ismeri  a titkos ösvényeket, az könnyen belevész a mocsárba. A Rétköz népének életével foglalkoztam a könyvemben. Közel 30 apró falut foglal magába ez a mesebeli világ. A terület néprajzi szempontból rendkívül érdekesnek ígérkezett, mert vizes, ingoványos, nehezen járható és nehezen megközelíthető volt. Itt elszigetelten éltek az emberek, nyelvük szokásaik, tárgyaik, foglalkozásaik is kezdetlegesebbek, maradibbak voltak és tovább fennmaradtak mint a nagyobb falvakban. Értékes emlékeket őrzött meg az itt lakó közösség. A vizet 1881-ben vezették le. A még élő öregek információval szolgáltak egyes községek határának régi neveiről, a határrészek jellegéről. Az idő szorított és félő volt hogy kihal az utolsó élő tanú is. Persze a víz levezetésével a terület képe, az emberek élete alaposan megváltozott, a régi életmód emléke egyre inkább halványodik, s vele együtt sok név is feledésbe merülhet. Az élő szó mellett rengeteg iratot lapoztam át, tagosítási iratok, földkönyvek, térképek kéziratok. A Rétközt ismerő idős emberek is elhaltak már, (Éles MAriska néni 92 évesen közben megpihent) de szerencsére találtam még pár ,,olyan alkalmas embert, aki látott még valamit a határ ősi képéből, annak elmúlásából" így ezeknek a falvaknak az adatait is sikerült többé-kevésbé összegyűjtenie. Általánosságokban írtam a hétköznapokról, de ezek az információk minden falura tanyára érvényesek voltak. A földesurairól, lakóiról, lakóinak életéről, foglalkozásáról, szokásairól olvashatunk részben a források, részben saját gyűjtésem alapján. A területhez fűződő szájhagyományok néha igen szórakoztató olvasmányok.

rétközi szavak

dikó, pecu, pulya, lipityóka, lingár, mag/magolni, sikákózni, kolompér, köszméte, levonó, paszuly, gyengepaszuly, pulya = gyerek tejfel = tejföl vedér = vödör paszuly = bab laska = tészta iromba = cirmosKóla (kaula), cső(csű), bolt(bót), szóval(szauval). görcs (csomó), kellesz (kell majd) fől nől fél kél

 ablaktő - ablakpárkány

- abora - széna és gabona tárolására szolgáló építmény

- ángyi - nagynéni

- átmegy valakinél - megy valakihez, meglátogat valakit (pl. átmegyek nálad, átmegyünk mamáéknál)

- bagzik - megromlik (az étel)

- bekángyizott - becsípett, berúgott

- biga, pucu - kisfiú nemiszerv

- blóder - sütő

- borító - fából font kosár, amibe a kotlóst teszik

- brant - seb üszkösödése, tűz, átok, franc (pl. káromkodás: a brant egye meg)

- buga, mag - szotyi, napraforgómag (bugázás, magolás - napraforgómag fogyasztása)

- butyka - spájz, kamra, tárolóhelység

- canga, keró - kerékpár

- cicakaka - takony (az ország egyes részein inkább csipa vagy fülzsír)

- ciklámen - minden rózsaszín és lila árnyalat

- cirkás, cirádás, iromba - cirmos, tarka, mintás

- cula - cucc, ruha

- curik - hátra (lónak szokták mondani), tolatás

- cvekker - hálós bevásárlótáska

- csana, csanál, csillánt - csalán

- csenál - csinál

 - csibrálni - csípni, csipegetni

 - csida - kicsi, fiatal ló

 - csikarás - karcolás

 

- csirásgaluska, nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska

- csócsa - vegyes vágott savanyúság

- csurka, csuri - copf, lófarok

- csutak - szivacs

- danol - dalol, énekel

- dikó - ágy

- dörcös - egyenetlen

- dunyha, dunna - nagyon vastag, tollal kibélelt takaró

- duszi, pupu - krumplipüré, tört burgonya

- dücskő - farönk

 - dzsindzsás, dzsumbuj, susnyákos - sűrű aljnövényzetes, gazos, bokros terület

 - édes pályinka - likőr

 - elvásol - érzékennyé tesz (pl. elvásolja a fogamat az alma)

 

- ész - agyvelő (pl. megeszi a malac eszét)

- fagyó - mélyhűtő

- felmérő - dolgozat

- felolt - felkapcsol (pl. feloltom a lámpát)

- feszt - állandóan, folyton

- findzsa - nagyobb bögre, müzlistál

- földi - ugyanarról a helyről származó

- furik - talicska

- fűl, megfúl - fűtődik, melegszik, vagy a meleg következtében megtúrósodik

 - gajdol, kóringyál - részegen, ordítva, hamis hangon énekel

 - gerjesztő - begyújtáshoz használt vékonyra vágott fa, vagy gallyak

 - giga - gége, torok

 - gorc, gorca - domb

- góré - napraforgó szára, vagy takarmánytároló fa építmény

- goronc - kaszálónak emelkedettebb része, nádasban magasabban fekvő rész

- gömb - gombóc (pl. kérek egy gömb fagyit)

- görcs - csomó

- gyün - jön

- habarék - sár, latyak

- habos - recés, hullámos (pl. kés, kasza éle)

- hamus - hamutál

- hámánkodik - csinálja a fesztivált, botrányosan viselkedik

 - hámzsol - eszik

 - hanglér / hanglérkodni - szájhős, hazudozó / hazudni

 - hékám - házastárs, közeli ismerős megszólítása

 - hidas - disznóól

- hót - tisztára, teljesen

- hun - hol

- húr - disznóbél

- hurcibál - cipel, hordoz

- játssza az agyát - színészkedik

- jösztök - jöttök

- kacsabiri - hóvirág

- kapircs - gereblye

 - karistol - karcol, vág

 - karperec - karkötő

 - kas - tároló építmény

 - kasu - süket, bamba, figyelmetlen

- katronca - szennyes ruha

- kazup - fakéreg edény

- kellesz - kell

- kelletett - kellett

- kenyér fara - kenyér vége

- kereset - keresnivaló (pl. itt nincs semmi kereseted)

- kinyűni - kivájni, kiszedni

- kojt - füst

- kokas - kakas

- kóla - bármilyen üdítő (pl. sárga kóla - narancs)

- kolompér, kompér, kumpri, kompré - krumpli, burgonya

- kotli - lábas

- kotyol - sáros mélyedés

- köpéce - a molnárok 6-8 literes mérőedénye

- köszméte, pöszméte - egres

- kucu, cinnya - malac

- kupec - haszonleső, nyerészkedő

- kuruttyol - már korán reggel fent van

- lábtó, lajtorja, rétoja - létra

- lajbi - vékony kabát, ujjatlan mellény vagy rongyszőnyeg

 - laska - minden tésztafajta

 - lator - huncut, rossz

 - lefő - leizzad

 - lehetlesz - lehet majd

- leöltözik - levetkőzik

- ler - tűzhely sütője

- lesz - leendő (mint jelző)

- levonó - matrica

- lingár - szélhámos ember

- lipityóka - libikóka, mérleghinta

- lóca - pad

 - mackó - tréningnadrág

 - mákos bobájka - mákos guba

 - megkukul - megnémul, köpni-nyelni nem tud

 - megpeccent - megérint, megkoppint

- mensz - mész

- mihánst - mihelyst, amint, abban a pillanatban, hogy…

- mit - miért

- munkanélküli - munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)

- murkó - sárgarépa

- nagyszót hall - nagyot hall

- nyakóc - évszakhoz képest túl vékonyan, lengén öltözött

- nyíg - hisztizik

 - nyíratkozás - hajvágás

 - nyiszog - nyikorgásszerű hangot ad ki

 - nyivászta - cingár, sovány, alultáplált

 - oszt, osztán - aztán

- otthol - otthon

- öhön - slambuc, öreglebbencs, krumplistészta

- pacuha - rendetlen öltözékű

- pad - padlás (pl. felmegyek a padra)

- pályinka - pálinka és minden más rövidital

- part - emelkedő

- pászít - párosít

- paszuly - bab

- pecu - fészer

 - pihora - speciális túróstészta

 - plezúr, prezúr - varr, sebet befedő véralvadás

 - pokróc - mogorva, rossz természetű ember

 - popa - kenyér

- pőcsikél - alszik, szundít félálomban

- puhol, elpuhol, megpuhogat - megver

- pulya - gyerek

- púp - köldök

- rizsa - rizs

- rocska, zsajtár - vödör

- rüfög az idő - nagyon hideg van

- sergő - körhinta

- sezlon, sezlony - kanapé

 - sikákózik, sikángózik, sikárkózik - csúszkál, korcsolyázik

 - siló - szemes takarmány tároló vagy növények között lévő szennyeződés

 - sipka - sapka

 - sirbókol - siránkozik

- sivalló - éles hangot hallató, sivító, süvöltő

- spór, kutka - kályha, tűzhely, sparhelt

- süsü - kapucni

- süt - forró

- szalámi - minden felvágott (még a parizer is)

- szerkábol - mohón eszik

- szopornyika, szopornyikás - taknyos

- sztroska - vászonlepedő

- szütyő - tornazsák

 - tajiga - ekevas

 - talu - toll

 - tanál - talál

 - tanulatlan - nem csak az az ember, aki nem tanult, hanem az a tárgy is, aminek a használatát még nem tanulták ki (pl. tanulatlan kasza)

- tengeri, kukrica - kukorica

- tészta - minden sütemény

- tinálatok - hozzátok (pl. holnap megyek tinálatok)

- törek - növények között lévő szennyeződés

- tőlem - nálam (pl. magasabb tőlem)

- tőtike - májas-zöldséges-zsemlés töltelék, amit zacsóba raknak és levesben főzik meg

- trücköl, prüszköl - tüsszent

- tuhad - elakad, elszorul

 - tuskolás - zuhanyzás

 - vakoskodik, vaklál - rossz világítás mellett olvas, varr

 - váncog - kuncog

 - vánkos - párna

- vedér, vider - vödör

- vénség - okos gyerek

- verejce - pince

- vesztés - mérgezett vagy rossz ízű étel (pl. savanyú, mint a vesztés)

- világi - hatalmas (pl. világi barátok vagyunk)

- világol - nagyokat mond, kitalációkat beszél össze-vissza, rosszul hazudik

- zavadzál - alkalmatlankodik

- zsizsa - forró

- zsmurkál - szunyókál

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése