Dédnagyapám mesélte, hogy az öregapjával eset meg egy csuda eset. A szülők gyakran azzal ijesztgették a gyerekeket, hogy „ha nem fogadsz szót, odaadlak a drótostótnak. Egyszer egy drótostót ember jött a faluba echós szekérrel árult az mindent; kapircsot, lajbit, mentét, cihát, talupárnát, krajszonyt(lábas), abba főztük az öhönt, zománcos tepsit a lerbe, fazikat, lábost, cserép szilkét, csimmát, mindenféle culát, findzsát vagy fanglit,(plébögre), bádogot, abba melegítettük meg a teát. A vándor iparosok, mint a drótostót csak ősz végén tértek vissza a vándorlásaikból, és csupán akkor vettek részt a családjuk életében. A drótostótok többsége becsületesen hazavitte a pénzét, és általában is tisztességes szakemberként viselkedett, hiszen sokkal jobban járt, ha barátként fogadták őt a településeken, és nem ellenszenves idegenekként. Amikor megérkeztek egy-egy utcába, hangos éneklő mondatokkal adták az ott lakók tudtára, hogy mindenféle lyukas edényt, törött cserepet megjavítanak. Sőt, még kisebb játékok készítésére is vállalkoztak. A drótostótok közül idővel többen is tisztes vagyonra tettek szert, amelyből akár már boltot is nyithattak, vagy más módon léphettek tovább a fém-szakmában. A rossz pulyák mind elbújtak a szénaboglyába előle, nehogy apjuk oda adja üket. A szegényemberek megjavíttatták vele a kerámia- vagy fémedényeket, amelyek elrepedtek vagy kilyukadtak. Az emberek többsége ugyanis hosszú évszázadokon át akkora szegénységben élt, hogy a kicsorbult vagy összetört edényeit nem tudta volna újjal pótolni, az olcsón dolgozó drótostótokat azonban mindenütt meg tudták fizetni. Kijavította a pléj edényeket amik kilyukadtak, megjavította csimmát is ha lyukas vót. A drótostót törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt. Ült a szekéren oszt „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járta a falvak utcáit. Az edényfoltozók között a felvidéken élő tótok mellett gyalogosan űzték ezt a mesterséget a vándor cigányok is, akik szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták, de ez már egy másik történet. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor, ezek már módosabbak vótak, bár alig látszott rajtuk. Estefelé ért a falu végére fáradt vót, oszt bekérecckedett öregapámhoz éjszakára, mondta hogy jól megfizeti oszt mutatta a pénzit. Azt sugta öreganyám hogy, be ne engedje kend, megöl minket reggelre. Az öreg erre azt mondta sok náluk a pulya plafonig ér, nincs helyünk a házban. Megalszok én az istállóban is gazduram, csak hagy maradjak itt icakára. Nagy dünnyögve, oszt beeresztette a pajtába, a lovak szalmáján elaludhat. Reggel korán elment a tót miután jól megfizette a szállást. Osztán ha Királyhelmecen járnak, keressék a drótostótot, ott engöm mindenki jól ismer, oszt szállást adok maguknak ingyér. Hogy hogy nem eccer úgy hozta sors, hogy öregapámék elmentek a Királyhelmeci vásárba, oszt mondta az öreganyám, nizzük má meg kiféle miféle ez a tót, hun lakik. Megkérdezték hát ténleg ismerték egy szép nagy cseréptetős téglaházhoz irányították üket, ahun még a kapufélfa is faragott vót. Ez a tót még Királyhelmecen is a módosabbak közzé tartozott, úgy őtözött mint egy kisbíró. Meglátta üket oszt beinvitálta, a ház belülről még szebb vót mint kivülről, a két Demecseri forgatta a fejét a csudátul, le se mertek ülni, pedig igen csak kérlelték üket. Na lényeg ott háltak a tisztaszobában, úgy mint a királykisasszony a kastélyban. Pár hónap múlva megint gyütt a tót Demecserbe, oszt megemelte kopott kapját úgy köszönt az öregapámnak, aki azon nyomban a lovak elé állott, oszt sehova nem engedte a tótot amíg, meg nem ebédel nálunk. Persze ott is aludt a tisztaszobába, nem számított a fótos köpenye, szakadt kalapja ütött-kopott csimmája. Még bort is hozatott öregapám a kolocsmából neki. Tanulság, ne ítélj meg senkit a külseje alapján, mert gyakran a kopott gúnya alatt találsz tisztalelkű embert. A parasztok meséi történetei olyan néprajzi, történeti, szociológiai források, amelyek egy-egy kor, egész társadalmi osztály élet- és gondolkozásmódjának mélyebb megismerését biztosítják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése