A hosszú élet titka, egy 90 éves Rétközi parasztember elmondása alapján! Annyi mindenről beszélt remélem nem felejtettem el semmit.
1932-ben születtem trágyahordáskor. Sokat dógoztam pulyaként, meg mán emberként is, de én mindég szegény vótam. A szegénység leleményessé teszi a parasztot oszt megtanítja az embert, hogy maradjon életben, a szűk esztendőbe is. Kinn éltünk mink mindég a tanyán, ott nem vót villany csak petróleum. Én csak azt mondom, aki nem ért a növényekhöz, annak nem hosszú lesz az élete, hanem tán még rövidebb, ezt tartsuk észben! „Fűben, fában az orvosság” mondták ükapáink, és ennek megfelelően tudatosan táplálékként is fogyasztották a növényeket. Hát így éltünk mink a tanyán. Öregapám sokat ment a juhászokkal vándorlegelőkre, ahun másoktul sokat hallot a növényekrül. Nem tudtak a pásztorok se írni se olvasni, de se éhen se szomjan nem haltak sehunse. Mindenre kitanáltak valamit, a legyengült, szopni nem tudó csecsemőt csalánnal etették, a pásztorok fogaik, szájuk tisztítása, fertőtlenítése végett rágták az útifű levelét vagy a fák megszilárdult nedvét, a mézgát, a gyantát. Útifű aprított levelével gyógyvajat kevertek étvágygerjesztőként ezerjófű levelet rágtak. A mérgező növényeket kis mennyiségben hashajtónak adták. A kálmos, tárnics és kömény fűszerezésű pálinka egyben emésztést serkentő is vót. Persze gyógyításra is használták a bodzafajok, somfajok terméséből, ill. fenyőrügyből és fiatal fenyőtobozból készült szirupot, lekvárt, de másbul is csináltak lekvárt csipkebogyó, galagonya- és kökény bodza, nehéz lenne mindent felsorolni. A földi bodza neve csete vót, a csipkebogyót hecsedlinek” híjták. A fenyőből pálinkát főztek, a juharszirup közismert, kálmos likör fűszer vót, vadgesztenye kávépótló, a harmatfű saláta, a medvehagyma kolbászba főzelékbe, turbolya levesfűszer vót, még a bojtorjánt is meghámozva megették. A fehérüröm meg a szagosmüge, kömény pálinka és bor fűszer vót. A vadcseresznye, vadmeggy, som, erdei szamóca pálinka finom vót. A galagonyábul még lekvárt is főztek.A tormábul, labodábul, rákányécbül, vizitorma, macskatövis levest. Apám a hadifogságban is ezt ette, az élte túl a fogságot, aki ezeknek az ösmereteknek a birtokában vót. A lelkemre kötötte, hogy tanuljam meg. Vigyázni kell a növényekkel, mert a népszerű, és lassan a kiirtás szélére juttatott medvehagyma leveleinek összekeverése a gyöngyvirág leveleivel, már számos halálos mérgezést okozott, ami figyelmeztető példa kell, hogy legyen mindenkinek – mert ahogy öregapám mondta, nem csak a medve, a medvehagyma is lehet halálos! 100 éve még ükapáink idejiben az ínséges időkben fontos, máskor csak kiegészítő volt, a vadon élő növények felhasználása étkezésre, kenyér sütéshez, ha nem vót elég liszt, zöldségek, gyümölcsök, saláták mellé, fűszerezésre, valamint ital alapanyagok és ízesítők helyett. Imádkoztunk, oszt amit Isten adott, megettük. A rétközi emberek mindent megettek ami nem volt mérgező, az egykori mocsárvilágában jellemző, vadászó-halászó-gyűjtögető „pákász” életmódot folytattunk, persze nem hagyománytiszteletből, inkább kényszerbül.
A háborúk alatt saját felhasználásra vagy eladásra gyűjtöttek vad növényeket. A vadgyümölcsök, a nektártartalmú virágok, nyersen ehető vadzöldségek, édesgyökerek alkalmi csemegézése a pásztorok és a gyerekek körében maradt fenn legtovább. A zöld növényi részeket, leggyakrabban a fiatal tavaszi hajtást vagy a fiatal leveleket nyersen, salátának készítik, vagy levest, szószt főznek belőle. Mindig mondta öregapám, amikor a krompét gyomláltuk, hogy ez is ehető, ez is finom, ezt így ezt úgy kell elkészíteni, vagy amikor a tengerit, vagy a szőlőt kapáltuk, hogy ez finom porcsin, ez disznóparéj, ez laboda, ez meg a tyúkhúr, ez meg a. porkolvar fű, még szőlőlevélbe is tőtöttük gerslit. Így neveltek bennünket az életre szüleink.
A medvehagyma levelei dörzsölésre jellegzetes, fokhagymához hasonló illatot eresztenek, a gyöngyvirágéi azonban nem. Mégis egy-két évente előfordul mérgezés, akár végzetes is.
A gyöngyvirágban lévő kardiális glikozid halálos szívritmus zavart okoz!
Nézzük, ha a szűkség úgy hozta, milyen növényekből készültek dédapáink vacsorái;
Csicsóka
Gumójának a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben.
Disznóparéj
A disznóparéj vagy laboda pulykakása, libatop, néven ismert, fiatal levelei és megőrölt magja ehető. Paraj libatop (Chenopodium bonus-henricus); Fehér libatop (Chenopodium album)Erős karógyökeréből dúsan elágazó dudvaszáron fejlődő levelei többnyire hosszú nyelűek, ép szélűek vagy alig karéjosak. A levelek színi és fonáki résén fehér szőrök találhatók. Virágzata gomolyos füzéres fürt. Mindkettő gyakori egyéves gyomnövénye kertjeinknek. Fiatal hajtásait spárga módjára párolva készíthetjük el. Leveleit pedig főzelékként hasznosíthatjuk. A fiatal hajtások íze a spárgához hasonlít. Van ahun a paraj libatopot sötétben nevelik, hogy hajtásait halványítsák. Sárga spenótnak nevezik. A és C vitaminban gazdag növények, melyeknek magjaiból régen házilag lisztet készítettek. A növényt ezért a szegény ember spárgájának is nevezik. Háromszög alakú leveleit augusztus végéig gyűjtik és a spenóthoz hasonlóan készítik el. Ma már többnyire vadon előforduló gyomnövény. Sokfelé a virágait is fogyasztják. Egyetlen mérgező Amaranthus-fajt sem ismerünk, de a levelek oxálsavat tartalmaznak, és nitrátban gazdag talaj esetén nitrátokat is, így forrás után a főzővizet le kell önteni róla
Lóhere
A három részre tagolt jellegzetes levelű növények felhasználásuk azonos. A leveleket virágzás előtt gyűjtik. Leveleik főzelék- és saláta alapanyagok, virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthetünk. Virágát, termését szárítva és megőrölve fűszerként használhatjuk. Kenyérsütéshez liszthez keverhetjük, illetve rizs, burgonya garnírung tetejére szórhatjuk. A vörös- és fehér here virágai erre nyersen is alkalmasak, a százszorszép bimbóit előbb fűszeres ecetben áztassuk. Az enyhén vanília illatú szárított levélőrleménnyel süteményeket ízesíthetünk.
Kerek repkény
A fiatal levelekkel burgonyás ételeket fűszerezhetünk (petrezselymes burgonya módjára például), de főzelékek adalékául is szolgálhat. Túróhoz, vagy fűszervajhoz keverve is kellemes ízű. Sörkészítésnél a komlót helyettesítették vele a régi időkben. Virágaival bólékat színezhetünk.
Kövér porcsin
https://cookpad.com/hu/kereses/porcsin
Közönséges cickafark
A cickafark gyöktörzse tarackszerűen fejlődik, több szárat fejlesztve. Levelei tőben dúsan, szárain elszórtan találhatók, szárnyatlan többszörösen szeldeltek. legelőkön, utak mentén, parlagon gyakori. Virágai sátorozó bugában állnak. Díszváltozatát szárazvirágként használják a virágkötők. Gyógyteája közismert, de fiatal levelei nyersen is finomak, illóolaj tartalmuk miatt aromások. Levelei kissé kesernyések, salátakeverékekben fogyasztható. Túró és vaj fűszerezésére javasolható. vagy salátákba tehetők. Az idővel kesernyéssé váló levelek később is ehetők szószokhoz, sültekhez, levesekhez. Likőrkészítéshez is alkalmazzák. Fogyasztása pattanásos bőrűeknek kifejezetten ajánlott
Közönséges tyúkhúr
Közismert ez az apró kerek levelű, talajon elterülő gyomnövény. Oldalágai minden csomónál legyökereznek. Kora tavasztól késő őszig, gyakran még az enyhe téli napokon is virágzik. Fehér virágai hosszú, vékony kocsányokon fejlődnek a levelek hónaljában. Az egész föld feletti rész alkalmas konyhai felhasználásra, nyersen salátának, főzelékként, vagy levesben is jól érvényesül picit kesernyés íze. Nagy előnye, hogy egy évben több generációja is zöldell (efemer növény), így még októberben is találunk zsenge egyedeket.
Kerti laboda
A kerti laboda (Atriplex hortensis) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családján belül a libatopformák (Chenopodioideae) alcsaládjába tartozó növényfaj, mely korábban kedvelt tápláléknövény volta ma már sokfelé gyomnövényként előforduló laboda hajdan általánosan elterjedt főzeléknövény volt. Már a rómaiak is fogyasztották, a középkorban kiváltképp kedvelték. Spenót helyett termeszthető, és hasonlóképpen készíthető. A sóskával keverve enyhíti a savanyú ízt.
Közönséges bojtorján
Nálunk bogáncsnak nevezik. Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, bár csak kevés helyen használják fel erre. Japánban, Koreában népszerű. Leveleit és hámozott zsenge szárát, nyersen és főzve, hámozott gyökerét főzve is fogyaszthatjuk. Levele kesernyés ezért a fogyasztás előtt legalább kétszer öntsük le róla a főzővizet, s tegyük fel főzni friss vízben, amivel a kesernyésség csökkenthető.
Lándzsás útifű
Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élnek. Zsenge levelei ill. feldolgozás nélkül is, az idősebbek az erek eltávolítása (szálkátlanítása) után kerülhetnek az asztalra. Saláta, főzelék alapanyag. Palacsintatésztában kisütve, más növényekkel keverve levesbe, salátába ajánlható. A nagy útifű zsenge hajtásainak íze a spárgáéra emlékeztetnek. Néhány percig serpeynőben párolva fogyasztható. Konyhai lehetőségeken túlmenően préselt nedve köhögéscsillapító. Magvaik is ehetőek, de nehezen gyűjthetők.
Madársóska!
Apró, lóherére emlékeztető növények, fehér vagy sárga virágokkal. Zöld és bordó levelű fajai is megtalálhatók nálunk. Csak tőlevelei vannak. A lóhereszerű, rajzolatos levelek összetettek, négy levélkéjűek, a levélkék szív alakúak, szélesek, ék vállúak. Nyár végén, ősz elején sárga torkú, rózsaszín virágokat hoz. A virágok ernyőszerű virágzatban állnak.A bordó levelű fajok nagyon mostoha körülményeket is elviselnek, így betonrepedésekből is, tetőcserepek közül (ahol egy kis avart talál) gyakorta kinőnek. Levelét rágcsálva a kirándulók, hegymászók kedvelt frissítője. Savanykás ízű levelét fűszerezésre, ízesítésre használhatjuk, de csak kis mennyiségben, hiszen oxálsavtartalma miatt amellett hogy íze intenzív, nagy adagban káros lehet. Leveleivel salátát díszíthetünk.
Mezei vadsóska
Hosszúkás, nyíl alakú levelei jellegzetesek. Leginkább hegyvidékeken, valamint vizek partján, nedves élőhelyeken terem. Eső után szedett levelei kellemesen sóska ízűek. Tavasztól késő őszig gyűjthető. Leveles hajtásvégek ehetők. leveleinek magas oxálsav csak mértékkel fogyasztható, keveset használjunk belőle, inkább csak fűszerezésre. Főtt leveleinek íze jól illik burgonyás ételekhez, vagy lencsefőzelékhez, de omlettbe is keverhetjük. Tejfölös mártásba téve húsételekhez is fogyasztható
Nagy csalán
Egész Európában elterjedt növény, szinte bárhol megtaláljuk. Leveleit és fiatal hajtásait kesztyűvel célszerű gyűjteni, mivel a rajta található csalánszőrökön keresztül hangyasavat juttat a bőr alá, ami először kellemetlen égő, majd hosszú ideig viszkető érzést okoz. Felhasználás előtt ezért dobjuk forrásban lévő vízbe az alapanyagot fél percre. Elkészíthető főzeléknek magában vagy más zöldségekkel együtt, de levesekbe vagy salátákba is tehetjük. Régen sört is főztek belőle, és gyógyteája ma is fontos alkotórésze a vértisztító és veseműködést serkentő teakeverékeknek.
Nyírvíz
A viricselés, a fák csapolása is elterjedt nálunk, frissen fogyasztották a nyír (Betula pendula), csertölgy (Quercus cerris), gyertyán (Carpinus betulus), szilek (Ulmus spp.), és a hegyi juhar (A. pseudoplatanus) nedvét, de a bükk (Fagussylvatica) és a dió (Juglans regia) csapolásáról is meséltek a régi öregek. Fontos jövedelmi forrást is jelentett a nyírvíz gyűjtése. Vándor árusok hordószám hordták eladni a környező nagyvárosokba.
Ahol volt nyírfa, ott azt, kora tavasszal csapolták a gyerekek fogyasztották nedvét csemegeként, ill. ecetet és sört főztek vagy bort erjesztettek belőle. A csapolást fúróval végezték, nádat, bodzaágat vagy csalánszárat használtak a nedv kicsurgatásához, vagy kiszívásához. A tisztavízben szegény vidékeken a csapolt fák nedve volt a pásztorok egyetlen folyadékforrása. A csertölgy nedvét kora tavasztól a fagy beálltáig itták. A pásztorok bodzacsőből készült állandó csapokkal látták el a legjobb nedvet adó csertölgyeket. A csapot használat után légmentesen lezárták. A legjobb csapos fák nedve olyan volt, mint „a jó barna sör”, habzott is. Az ilyen fákhoz akár 20 évig is visszajártak. A bodzacső-csap az évek során belenőtt a fa törzsébe. Csertölgyet a fagy okozta repedéseken lehetett megcsapolni, ha ügyesen végezték, sugárban ömlött a fa nedve. A nyírfa nedvét, a nyírvizet hűsítő, üdítő italként itták elsősorban, de étvágygerjesztő hatásúnak is tartották. Használták gyógyító és szépítőszerként is, különösen szeplő ellen ill. tejoltásra is a sajtkészítésnél. A csertölgy levét az ükapáink szívesebben itták, mint a vizet, mert segítette a zsíros ételek emésztését, persze tejoltó galaj (Galium verum) mellett madársóskát (Oxalis sp.) is használtak tejoltásra.
Pokolvarfű
Drogja a hederae terrestris herba, hatóanyagai diterpének és iridoidok, szaponin, glechomin, kolin, gyanta, viasz (föld feletti rész), menton, szeszkviterpének, rozmaringsav, flavonoidok. Légzési és emésztőszervi problémákra használták fel elsősorban, lovaknál és állatoknál mérgezést figyeltek meg. Köhögés (krónikus hörghurut), valamint gyökerének nedvét sebek gyógyításakor alkalmazzák (a levél zúzódásra és gyulladt sebre is használható). A népgyógyászatban epe-, vese-, hasnyálmirigy, máj-, gyomor-, és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazták, enyhe nyugtató hatása igazolt. Köptető tulajdonsága a pemetefűhöz hasonlítható, de gyengébb.Étvágyjavító és étvágyhozó növényként tartották számon. Legyengült, leromlott állapot esetén kitűnően beválik, ha ebéd és vacsora előtt félórával kerek repkény teát iszik a beteg. Forrázzunk le egy csapott vagy tetézett kávéskanálnyi repkényfüvet egy-másfél deci vízzel. Légcsőhurut, tüdő-, májbetegségek, étvágytalanság, hasmenés, vérszegénység, láz, száj- és sebgyulladás gyógyszereként ismert.
Teája gyomorsavhiányból (hypaciditas) eredő gyomor-, bélzavarok esetén éppúgy, mint gyomor- és bélhurut, májzavarok során gyors tünetcsökkenést, végül gyógyulást hoz.”
Vérhányásnál is is kitűnőnek bizonyul, fövenyesedésnél is használták.
Bőrkeményedésnél borogatásnak használták a megfőzött vagy forrázott levelét.
Zsenge leveleit salátának ették, fiatal leveleinek csípős íze van, a leveleket egykor sörkészítéshez használták, megdörzsölve a leveleket enyhíthetik a fejfájást. Noha dokumentált mérgezési eset nincs, nem szabad nagyobb mennyiségben fogyasztani salátának leveleit. Leforrázva elveszíti kesernyés ízét. Enyhén szedatív hatású.
Pásztortáska
Tőlevélrózsás, alapi levelei lándzsásak, a levélszél fogazott, a felső levelek ép szélűek. A fehér virágok laza fürtökben állnak. Kozmopolita növény lévén nem kell sokáig keressük környezetünkben, mire ráakadunk. Leveleivel salátát fűszerezhetünk. A fiatal levelek borsóízűek, leveseket, spenótszerű mártások ízesítésére alkalmasak. A fiatal virágos hajtások nyersen és párolva is fogyaszthatók. Virágos, leveles hajtását gyűjtik a nyári hónapokban. szárított magvai és terméstokja pedig őrölve bors helyett használhatók levesek húsok ízesítésére.
Százszorszép
Fészekvirágzatú, középen a sárga csöves-, szélén a fehér nyelves virágokkal. Szőrözött, kanál alakú levelei tőlevélrózsában állnak. Levelei enyhén savanykásak, fogyaszthatók, salátához keverhetők. Az enyhén vanília illatú szárított levélőrleménnyel sütemények is ízesíthetők. virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthető. Virágát, termését szárítva és megőrölve fűszerként lehet használni. Fűszerként a kenyérsütéshez liszthez keverhető. Ha a virágbimbókat előbb fűszeres ecetben áztattad, rizs, burgonya garnírung tetejére szórhatod őket.
Torma
Évelő lágyszárú növény, a keresztesvirágú növények közé tartozik, jól tűri a hideget. A gyökerét egész évben gyűjthetjük. ( Édesapám tanította, hogy ha kiástuk a gyökeret és a levélzet alatt 2 ujjnyira elvágjuk, a felső részt visszarakhatjuk a földbe, hamarosan meggyökeresedik újra. Általában így járok el, és valóban 1 év múlva újra van mit kiásni! ) Vadon is előfordul, de a kiskertek és nagykertek állandó lakójává is válhat. Szeret elszaporodni, ez is jelzi, hogy szükségünk van rá! C vitamin forrás! E mellett tartalmaz más vitaminokat, Káliumot, Nátriumot, Magnéziumot, Kalciumot, más ásványi anyagokat, Flavont, Mustárolajat, Szinigrint, Glikozidokat. A tormában lévő glukozinolát erősíti a májat, a méregtelenítő folyamatban. Az illinoisi egyetem kutatásai szerint ez az anyag felelős azért, hogy ne növekedjen tovább a meglévő daganat. A tormában 10x annyi van belőle, mint a felkapott brokkoliban (én is szeretem a brokkolit), ők meg rokonok, mindkettő keresztesvirágú. A megelőzésben és gyógyításban is jelentős szerepe van. Erősíti az immunrendszert, fertőtlenítő hatása közismert, gyulladáscsökkentő. Meglepő és elgondolkodtató, hogy vírus és baktériumölő hatása 10-12 órán át tart!!! Vérbőséget okozó hatása miatt, számos betegség esetén hatásos. Nem csak a légutakat tisztítja, hanem segíti a gyógyulást megfázás, nátha, köhögés, bronchitis, asztma, mandulagyulladás, orrmelléküreg-gyulladása esetén. Csillapítja a lázat, izzasztó, vizelethajtó hatású. Enyhíti a hólyag-, és vesegyulladást. Reuma, köszvény, isiász, izomfájdalmak esetén is hatásos. Magas rosttartalma a bélcsatorna tisztítására alkalmas pl. székrekedés. Bélféregűző hatása ismert. Bevethetjük étvágytalanság, rossz emésztés, puffadás esetén. Idegnyugtató, megszünteti a fejfájást, fogfájást. “A mustárhoz hasonlóan tisztítja az agyvelőt” írta róla Lippai János 1664-ben. Enyhíti a rovarcsípés fájdalmát. Fogfájás esetén tegyünk tormát a fájó részre, hagyjuk ott és menjünk orvoshoz. Rovarcsípés esetén, kenjük be egy szelet vagy reszelt tormával a fájó, égő felületet.
Vad cikória
Kék fészkes virágait mindenki ismeri. Elágazó hajtású, tejnedvet termelő növény. Magas szárán júliustól szeptemberig virágzó kék szirmai feltűnőek a parlagokon, legelőkön, mezőkön. A cikória őse. Tavasszal gyűjtött leveleit kesernyés íze miatt sokan nem kedvelik. ősszel, tél elején begyűjtött gyökeréből szárítás, pörkölés, és őrlés után pótkávé készíthető, zsenge levelei pedig főzelékként vagy párolva fogyaszthatók. Ha begyűjtünk pár gyökeret és cserépben sötét helyen meghajtatjuk, halványított levelei nyersen is jó ízűek.
Amitől pedig óvakodj egész életedben azok a következők;
Mérgezők
Aranyeső, angyaltrombita, beléndek, begónia, boróka, dohány, pipacs, farkasalma, fagyal, bürök, gyöngyvirág, feketehunyor, kecskerágó, krumpli levele, kikerics, szarkaláb, kökörcsin, körömvirág, kövérke, leander, maszlag, ricinus, sisakvirág, tőzegrozmaring, ciklámen, csillagfürt, kankalin, klívia, konkoly, mandula, medvetalp, nadragulya, mikulásvirág, zsurló, tuja, őszikikerics, gyűszűvirág, hunyor, szarkaláb, szömörce, tiszafa, vadgesztenye.
1. Leander
Nem sokan tudják, hogy az egyik leggyakoribb szobanövény, a leander (Nerium oleander) minden része erősen mérgező, fogyasztása gyomorpanaszokat, szívbántalmakat, de akár idegrendszeri károsodást is okozhat.
2. Ciklámen
A kedvelt szobaciklámennek (Cyclamen persicum) a virága és szára enyhén mérgező, a szervezetbe jutva hasi-, és gyomorpanaszokat idéz elő. A ciklámen gumója viszont már erősen toxikus (cyclamin glükozidot tartalmaz) mely komolyabb rosszullétet, görcsöket, légzési nehézségeket okozhat.
3. Szobai kankalin
A szobaciklámennel rokonságban álló szobai kankalin (Primula obconica) színes virágai miatt kedvelt, elvben akár a gyermekszoba vidám dísze is lehetne, mégse engedjük a kicsiket a közelébe, ugyanis a növény tejnedve bőrpírt, viszketést, de akár hólyagos kiütéseket is okozhat, ha pedig valaki lenyeli, heveny hasmenés lesz a "jutalma".
4. Buzogányvirág
Szintén népszerű lakásdísz a buzogányvirág (Diffenbachia) melynek nedve a száj nyálkahártyáját izgatja, kellemetlen tüneteket előidézve.
5. Könnyezőpálma
Nagyobb szobák, tágasabb terek, és sokszor a hivatalok várótermeinek megszokott dekorációja a terebélyes könnyező pálma (Monstera deliciosa) melynek termése magas oxálsav tartalmú, lenyelve roppant kellemetlen tüneteket eredményez. Levelei és gyökere is mérgezőek, allergiás tüneteket idéznek elő, háziállatokra akár végzetesek is lehetnek.
Érdekesség, hogy a filodendron életében egyszer hozott virágai is mérgezőek, az emberi bőrrel érintkezve irritációt okoznak, így a ritka virágokat ne bolygassuk közelről.
6. Begónia
A begónia fajok levelei és hajtásai enyhén mérgezőek.
7. Korallbokor
A mutatós korallbokor (Solanum capsicastrum) emberre alig veszélyes, ám virágai és színes bogyói komoly mérgezést idézhetnek elő háziállatoknál.
8. Fikusz fajok
A fikusz fajok tejnedve is káros, a szervezetbe jutva könnyebb esetben gyomorbántalmat, súlyosabb mérgezésnél fulladást is okozhat.
9. Anyósnyelv
Az anyósnyelv (Sansaveria) roppant közkedvelt, igénytelen és könnyen tartható fajta, ráadásul kimondottan retrós növény, ezért nagyon gyakori vendég lakásokban, társasházi folyosókon, lépcsőházakban, vagy várótermekben. Levelei azonban problémát okozhatnak, megrágásuk, elfogyasztásuk hasmenéshez, gyomorégéshez vezethet.
10. Mikulásvirág
Bár a karácsony még picit odébb van, azért nem haszontalan a mikulásvirágot (Euphorbia pulcherrima) is szóba hozni, ez a kedves, piros növény ugyanis már az érintést is irritációval torolja meg (gondozásához gumikesztyűt szoktak ajánlani!), virága lenyelve pedig heveny hányást idéz elő.
Könnyen összetéveszthető mérges gombák;
büdös őzlábgomba
kerti susulyka
karbolszagú csiperke
húsbarnás őzlábgomba
hússzinű tölcsérgomba
fenolszagú csiperke
foltos susulyka
fehér pereszke
mezei tölcsérgomba
nagydög gomba
réti tölcsérgomba
rőt áltrifla
selymes döggomba
selymes susulyka
szappanszagu peresznye
tintaszagu csiperke
Viaszfehér tölcsérgomba
csengettyűgomba
Kövér porcsin ételek
A bácsi sosem járt iskolába, se írni se olvasni nem tud, mégis annyi bölcsesség szorult bele, amit máig irigylek. Az itt elhangzottak néprajzi, szociológiai és etnobotanikai vonatkozásai is fontos adalékként szolgálnak a rétköz emberének pontosabb megismeréséhez. Pár növényhez hozzá írtam utólag a latin nevét a könnyebb megkülönböztetés végett. A pozsgás növényeket, más néven szukkulenseket leginkább azért neveljük a kertben és cserepekben, hogy gyönyörködjünk bennük, gondoljunk csak a kövirózsára vagy a varjúhájra. Íme, egy vadon növő pozsgás, amit mi magunk is termeszthetünk, majd el is fogyaszthatunk. A kövér porcsin dicsérete. Közép-Európában zöldell a kövér porcsin, latin nevén Portulaca Oleracea. Ha a nevéről nem is ugrik be, a látványról mindenképp, a kerekded, illetve hosszúkás levelű növény nagy túlélő. Könnyen megkapaszkodik vékony talajon is, és igazán mostoha körülményeket is kibír. Ha vadon terem, laposan, kiterjedten burjánzik; termesztett formájában magasabbra nő. Ha magunk vetjük el a magjait, bízhatunk a sikeres termesztésben, különösebb gondozást nem igényel.A kövér porcsin az emberi kultúrákban mintegy 4000 éve megbecsült növény. Ma már az is bizonyított, hogy nem érdemtelenül: az Omega-3 zsírsavakban leggazdagabb növényként tartjuk számon a kövér porcsint, sokan táplálékkiegészítőként szedik a létfontosságú zsírsavakat tartalmazó készítményeket. Több más vitamin és nyomelem mellett kalciumot, káliumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz, Európában a középkor óta sebgyógyító és vízhajtó hatása miatt is termesztették, továbbá a zöld levelek elrágásával kezelhetjük a fogínyvérzést.Gyógyító hatásai mellett emberi fogyasztásra is alkalmas tehát ez a növény, nyersen és főzve is. Elsősorban friss, nyári salátákban, zöld pesztókban, levesekben és főzelékekben lehet főszereplő. Különösebben karakteres aromára ne számítsunk, visszafogott, enyhén savanykás ízű, jól fűszerezhető alapanyag. Emlékeztethet a zsenge sóska ízére. Éppúgy finom levest, mártást főzhetünk belőle, akár a sóskából, és zöldsaláták friss, roppanós alapanyaga is lehet. Két recept következik, ha szedtünk kövér porcsint, és szívesen megkóstolnánk.
Fetás porcsinsaláta meleg lencsével
Egy igazi superfood saláta, amely hús nélkül is kiváló fehérjeforrás a lencsének és fetának köszönhetően. Köretként is bevethetjük frissensültek mellé!
Hozzávalók:
4 marék kövér porcsin
50 g barna lencse
100 g feta sajt
100 g koktélparadicsom
1 nagy fej salottahagyma (ennek híján vöröshagyma)
2 gerezd fokhagyma
2 mokkáskanál mustár
2 evőkanál olívaolaj
Ízlés szerint só, bors
Salátaöntet: 3 evőkanál citromlé, 6 evőkanál olívaolaj, a fél fej salottahagyma aprítva, csipet só és cukor, friss vagy szárított zöldfűszerek
Elkészítése:
A lencsét 2-3 órás (nem egész éjszakás) előáztatás után többször átöblítjük. A hagyma felét és a fokhagymát megpucoljuk, apróra vágjuk, majd olajon megfuttatjuk, és ráöntjük a lencsét.
Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a mustárt, és fedő alatt puhára pároljuk.
Közben a porcsint átöblítjük, és leveleire bontjuk. A nagy fej salotta megmaradt felét vékony szeletekre vágjuk, a rétegeket szétszedjük, és a porcsinra szórjuk, a megmosott és felezett/negyedelt koktélparadicsomokkal.
A végén a fetasajtot kézzel a friss, könnyed, nyári salátára morzsoljuk.
Porcsinkrémleves recept
Hozzávalók:
0,5 kg kövér porcsin
5 dl alaplé vagy ízfokozómentes ételízesítővel felfőzött lé
1 közepes vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dl tejföl
2 evőkanál étolaj
Ízlés szerint só, bors, lestyán
Elkészítése:
Az olajon futtassuk meg a megtisztított, apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát.
Adjuk hozzá a megmosott, leveleire bontott porcsint és a fűszereket.
https://www.bhg.com/gardening/vegetable/edible-garden-weeds/
Kedvencem a csicsóka köret rántott nagy özlábgombával.
https://elsastyle.decorexpro.com/hu/topinambur-7-retseptov-prigotovleniya/
Papsajt
https://frisshirek.hu/hirek/ai-cikkek/2024/06/14/Izletes_es_egeszseges_etelek_gyomnovenyekbol_Zsanett_konyhajaban
Naspolya
A hidegtűrő naspolya egy kevéssé ismert gyümölcs, talán azért, mert csak az első fagyok beköszöntével kezdi meg hódító útját. Kiváló lekvárnak, zselének, likőrnek, de ízletes sós ételekben is. Az első naspolyámat réges-régen, egy banános dobozban találtam. Költözködéshez vittem haza a zöldségestől, és az aljában a két karton közt ott volt három darab valami. Elsőre ijesztőnek is tűnt, mert addig nem láttam még közelről ilyet, csak könyvekből ismertem. Tudtam, hogy ha megcsípte a dér, akkor lesz jó. December volt, gondoltam, már elvégezhette vele a fagy azt, amit kellett, így hát megpróbáltam megenni. Nem mondom, hogy az első próbálkozásra a szívembe lopta volna magát, a második már jobban sikerült. Évekkel később egy kis naspolyacsemete költözött a kertbe, addigra megtanultam, miben jó ez a furcsa gyümölcs.
Érdemes fogyasztani, ugyanis főleg C-vitamint, pektint és tanninokat tartalmaz. Fogyasztása segíti az emésztést és enyhíti a belső gyulladásokat, például a belekben és a hólyagban. Míg a naspolyát a középkorban gyógyító tulajdonságairól ismerték, mára szinte feledésbe merült. A teljesen kifejlett, érett naspolyát a héján lévő barnás foltokról és a termés alján lévő száraz virágmaradványokról ismerhetjük fel.
Naspolya sósan: naspolyaszalsza
Hozzávalók
25-30 dkg érett naspolya
5-6 koktélparadicsom
2 szál zöldhagyma
2 evőkanál olívaolaj
1 kicsi chilipaprika
1 lime
1 kiskanál méz
só
esetleg 2-3 szál friss korianderzöld
Elkészítés
A naspolyákat kettévágjuk és egy nagyobb lyukú szitán átnyomkodjuk. Az így kapott sűrű gyümölcshúshoz adjuk az apróra vágott hagymát, paradicsomot és a chilit. Belefacsarjuk a lime levét, kevés mézzel és olívaolajjal elkeverjük, megsózzuk. Aki szereti, néhány szál korianderzöldet is apríthat bele, majd jól záródó edénybe töltve egy éjszakára pihenni tesszük a hűtőbe. Ropogtatnivalók mellé mártogatónak, szendvicsekhez, sültek mellé igazán izgalmas társítás. Megmutatja benne a naspolya a másik arcát!
https://egy.hu/receptek
https://egy.hu/gasztro/kulonc-gyumolcs-barna-csuhaban-receptek-a-nagyszeru-naspolyahoz-114106
Ehető és gyógyító pozsgás növények
Bár a szukkulens, azaz szárukban, vagy levelükben vizet raktározó növényekről elsőre nem a gyógyítás jut eszünkbe, ám számos fajuk rendelkezik gyógyhatással. A kaktuszok között is vannak ilyenek, sőt étkezési célra alkalmas fajok is, de a legismertebb pozsgás gyógynövények mégis a kövirózsa és az aloé, varjúháj, porcsin, de még a rózsa virág szirmok is ehetők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése