Eccer, amikor kinn ültek a padon az asszonyok, na ez nem azt jelenti hogy csak egyszer óltek ki, inkább egyik alkalommal, név szerint Teruska néni, Buriska, Marcsa, meg Etusnéni, az ucca végin befordult egy részeg ember aki erősen dülöngélt jobbra balra, míg végül beleesett az út közepén díszelgő nagy pocsojába, feltápászkodott de olyan sáros vót az ábrázattya, hogy nem ismerte vón felmég az idesannyja se. Aszt mongya Etusnéni, gúnyosan te Terka hát a te urad vadászik, nem ü az? Á nem az enyim nem iszik. A részeg vadász pár lépés után megintelen elesett. Etusnénit nem hagyta a kiváncsiság, oszt közelebb ment hozzá, szemrevételezni hogy ki fia borja lehet. A slicce ki vót gombolódva, mert előtte a pocsoja mennyiségét visszapótolta, amit megivott belüle, de arra már nem vót foganatja, hogy vissza is gombolja, bár azt mondják döglött disznóra nem köll rázárni az ólajtót. Etusnéni akaratlanul egy pillantást vetett a kikandikáló kakaskára oszt aszongya ez osztán penge ember, halkan sugja magának, de tényleg nem a te urad Terka. Hát akkor ki lehet, kérdezte Buriska. Én nem ösmerem monta. Na majd én megnézem, azzal ü is odament szemrevételezte a látványosságot és megállapította, hogy Etusnak igaza van ez nem a Terka ura, demég csak nem is uccabeli. Hát akkor ki? kérdezi Buriskanéni. Néznek egymásra tanácsatalanul, oszt hivogatják Marcsát, hátha ü ösméri. Oda megy Marcsa néni, nézi nézi, oszt egyszer csak bölcsen megszólal, igazatok van, mert még csak nem is falubeli, hanem ez a kéki korcsmáros nagyobbik fia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése