Az, ami megkülönböztet egymástól szellemi képességünk. Binet 100 évvel ezelőtt, úgy fogalmazta meg, hogy az intelligencia lényege: a józan ész, gyakorlatias érzék, kezdeményezőkészség, jó döntés, könnyű felfogás, megfelelő okfejtés, és az eredményes alkalmazkodás a körülményekhez.A szellemi készség csoportosítása: 1) nyelvi, 2) matematikai logika, 3) térbeli eligazodás, 4) zene, 5) testi-kinesztéziás, 6) személyes. Szabványos teszteknél ezek közül, csak az első hármat célozzák meg, főleg azért, mert a haton kívül ki lehet még találni egy további fél tucatot. A gyakorlatban mégis az a vélemény alakult ki, hogy az intelligencia tulajdonképpen „problémamegoldó készség”. A mai napig is elfogadott, alkalmazott teszt neve: Stanford-Binet. Binet abból indult ki, hogy ha egy 6 éves gyermek (a példa kedvéért) problémamegoldó képessége azonos a 9 évesek átlagos megoldó képességével, akkor az ő intelligencia hányadosa 9:6 = 1,5 lesz. Hogy jobban lehessen kezelni ezt a hányadost, megszorozta százzal, és így lett belőle 150 IQ. A viszonylag egyenletesen fejlődő gyerekeknél ez elfogadható, de a felnőttek esetében már nem. Más ötlet után kellett nézni. A normál eloszlás, bizonyos tulajdonságok esetében – például testmagasság – az értékek egy gauss-görbe alatt helyezkednek el. A gauss vagy haranggörbe így néz ki (valójában 4 görbét is láthatunk, ezek közül a vörös színű görbe az általános) :
Az IQ az "intelligence quotient - intelligencia hányadosa" rövidítése. Az intelligencia a tanulás vagy megértés képessége. Ez határozza meg, mennyire hatékonyan kezeljük mindannyian a helyzeteket, amikor azok felmerülnek, és hogy intellektuálisan profitálunk tapasztalatainkból. Az intelligencia és az intelligens képességek szükségesek a kreativitáshoz, hogy "jó" termékeket hozzanak létre. A kreatív elmének rendelkeznie kell információkkal, ötletekkel és fogalmakkal, amelyekből ki lehet vonni. Bár a nagyon kreatív emberek nem feltétlenül mutatnak magas IQ pontszámokat, nem lennének képesek az itt leírt kreatív erőfeszítésekre, ha intelligencia képességeik rendkívül alacsonyak. Ha „rendkívül intelligens, kreatív” személyekre hivatkozunk, akkor azokra az emberekre utalunk, akik nagyon kreatívak és akik tényleges, bár nem regisztrált IQ-juk 140–150 vagy annál magasabb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szokatlanul kreatív emberek többsége általában a standard intelligencia tesztek során 120-139 IQ szintet kap. A magas intelligenciateszt pontszámok egyike annak a sok mutatónak, amelyek alapján az ember rendelkezik olyan potenciális vagy bizonyított képességekkel, amelyek nyilvánvalóan kiemelkedőek. A magas IQ jelzi a tehetséget és a tehetséget az akadémiai és szellemi területeken, de az akadémiai tehetség mellett az emberi törekvés és teljesítés más területein is léteznek tehetségek. Az IQ pontszámok nem érvényes mutatók a képességekre a kreatív, pszichomotoros és vezetői területeken. Az ilyen emberek tudósok polihisztorok, tanárok, mérnökök.
A gauss-görbe egy koordináta rendszerben helyezkedik el, ahol az X tengelyen a lehetséges értékek helyezkednek el, az Y tengelyen pedig a számosság található. Ez a normál eloszlás minden tulajdonságra érvényes. Érvényes tehát az intelligenciára is.
Ismert korreláció, minél hülyébb valaki, annál jobban gyűlöli az intelligenciát, és mivel a személytől nem választható el, ezért szükségszerűen gyűlöli az intelligens embereket. Az átlagnál jelentősen intelligensebb ember egy idő után elszigetelődik, mert hülyékkel van körülvéve. Az emberek félnek tőle, és kiközösítik. Az a bűne hogy okosabb.
A magas IQ-jú emberek hajlamosak túlgondolni a dolgokat, állandó információ éhségük van, és nagy önbizalmuk, hiszen érzik hogy felsőbbrendűek. A konvencionális társadalmi értékek egy részét renegátként megvetik. Gyakran túl óvatosak, nem tudják, hol és hogyan kezdjék el, és hajlamosak halogatni, ami szintén önveszélyessé teszi őket. Mivel jó érvelési képességekkel rendelkeznek, hajlamosak jellemvonásuk torzulását elfogadtatni. Néha az elméjük logikus, tökéletességük, önelégültségük okozza a vesztüket. Azok akik tökéletesen beilleszkednek a társadalomba polihisztorként szürke eminenciásként harsogás nélkül, csendes emberként élik le az életüket.
Sok magas IQ-jú ember belecsúszik a nihilista gondolkodásba, ha nem talál valamit, ami értelmes cselekvésre ösztönözné. Machiavellista nézeteket vallanak. Aki hülye haljon meg, a hülyéknek nem szabad szaporodni, nem szavazhatnak stb. A lakosság 25%-át selejtnek tartja. A magas intelligencia ha nem párosul érzelmi intelligenciával az végzetes következményekkel járhat. Ha hatalmat szerez, akár fajelméletre épülő népirtást is okozhat. A demokrácia ezért veszélyes.
Az átlagosan intelligens szülők gyermeke valamivel intelligensebb lesz náluk. A kimagasló értelmes szülők gyermeke viszont tendálni fog az átlag felé. Két átlag alatti ember utódja hogy milyen lesz, arról nem nyitnék vitát.
Jelek!
Az igazi magas intelligencia nem fér a bőrébe, imformáció éhsége van. Az ilyen gyerek kérdez, kutakodik, kísérletez, kíváncsi, mindent szétszed, egyszerűen nem lehet vele bírni, de klasszikus értelemben nem „rossz”, csak alkalmanként idegesítő. Az alacsony intelligenciával megáldott emberek sajnos korán halnak. Ugyanis az 5 legfontosabb kockázati tényező közül az alacsony intelligenciahányados az igen előkelő második helyen állt. Az első a dohányzás, ami szintén intelligencia kérdése. A harmadik helyre az alacsony jövedelem került, majd a magas vérnyomás következik. Azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy pontosan mi is az összefüggés. Lehet, hogy az alacsony intelligenciával megáldott ember nem tud magára vigyázni? Nem él egészséges életet, mert nem fogja fel ésszel mi az egészséges élet, és nem érti meg az összefüggéseket. A zseni különc többnyire nem házas, túl nagyok az elvárásai, olyat keres mint ő maga, néha hóbortos szórakozott, feledékeny, más értékek fontosak számára mint a többségnek.
1,000.000 zseni él a földön
A MAGAS IQ-VAL RENDELKEZŐ EMBER SOSEM KÉRKEDIK, INKÁBB REJTŐZKÖDIK!
John Carlyle Raven dolgozta ki a Progresszív Mátrixok tesztet, amely az összetett információkon alapuló következtetés képességét méri. Az IQ (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható. Az intelligencia számszerűsítésére többféle módszert dolgoztak ki a kutatók. Az egyik legismertebb eljárást a német származású Stern dolgozta ki, ezt vette át 1916-ban, Terman. Az intelligenciahányados megállapítására többnyire a Mill Hill Szótártesztet, az úgynevezett Raven-tesztet (Standard Progresszív Mátrixok (SPM), Színes Progresszív Mátrixok (CPM) és a Nehezített Progresszív Mátrixok (APM)) együtt használják, amelyeket Raven angol pszichológus a harmincas években dolgozott ki. Az intelligencia tesztelése a Stanford–Binet-teszttel kezdődött, amit 1905-ben hoztak létre diákok részére. Úgy tartották, hogy az átlagosnál alacsonyabb értelmi képesség nem azt jelenti, hogy nem képes tanulni a diák, hanem hogy több segítségre van szüksége. A modern intelligenciamérés statisztikai skálázást alkalmaz. A teszten elért lehetséges pontszámokat kell IQ számokká skálázni. Ehhez feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken az úgynevezett normális eloszlást követi. A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ-tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Az IQ egységét pedig úgy állapítják meg, hogy 15 pont legyen a szórás. Léteznek 16 illetve 24-es szórású normális eloszlást adó tesztek. Ezért önmagában nem elég azt mondani, hogy valakinek ennyi és ennyi az IQ-ja, hozzá kell tenni, hogy milyen szórású skálán. Az IQ fejleszthető például sakkal, vagy más logikai játékkal. Például lehet hogy 140-es eredményt kapsz, de a 20-as szórás miatt csak 120-at jelent. Így akár egy 12 éves gyerek is lehet okosabb mint Einstein vagy Darwin. Bár sokan szeretik hangoztatni, mennyi az IQ-juk és hogy szerintük ezáltal intelligensebbek társaiknál, ez egyáltalán nem igaz. Az IQ-hányados inkább azt mutatja meg, milyen a problémamegoldó képesség, nem azt, hogy milyen művelt vagy intelligens valaki. Ettől függetlenül vannak IQ-toplisták, amelyeken okosabbnál okosabb emberek szerepelnek – és mégsem mindannyian tudósok.
Nézzünk néhány zsenit;
160Albert EinsteinFizikusUSA160
165Charles DarwinTudósGreat Britain
165James WattTudósGreat Britain
160Nicolas CopernicusCsillagászPoland
160Max PlanckTudósGermany
170PlatoFilozófusGreece
170Johann StraussZeneszerzőAustria
170Richard WagnerZeneszerzőGermany
170Robert ByrneNagymesterUSA
170Andrew WilesMatematikusGreat Britain
170Polgár Judit (magyar sakkozó)
170Paul Allen amerikai informatikus
175Johannes KeplerFizikusGermany
180Alexander PopeÍróGreat Britain180
180Buonarrotti MichelangeloMűvészItaly
180James WoodsSzínészUSA
180Charles DickensÍróGreat Britain
185René DescartesMatematikusFrance
185Galileo GalileiFizikusItaly185
187Bobby FischerNagymesterUSA
190Garri Kaszparov (orosz sakkozó)
190Ludwig van BeethovenZeneszerzőGermany
190Philip EmeagwaliMatematikusNigeria
190Voltaire Író France
190Garry KasparovNagymesterRussia
190Isaac NewtonTudósEngland
190Albrecht von HallerTudósSwitzerland
190Philip Emeagwali (Nigériai informatikus)
195Blaise PascalMatematikus,France
200John Stuart MillKözgazdászFrance
200Kim Ung YongMatematikusKorea
200Francis GaltonTudósGreat Britain
200J.Wolfgang von GoetheÍróGermany
200Emanuel SwedenborgTudósSweden
200Hugo GrotiuFilozófusNetherlands
200Leonardo da VinciTudósItaly
Philip Emeagwali nigériai születésű matematikus, mérnök, programozó és geológus, aki 1989-ben elnyerte a Gordon Bell-díjat, ami a „szuperszámítógépes” Nobelnek felel meg.
Marilyn Vos Savant (IQ szint 190)
A világ legokosabb nőjeként tartják számon, még a Guinnes Rekordok Könyvébe is bekerült. Jelenleg a Parade Magazine egyik legnépszerűbb szerzője. Az olvasók mindig feladványokat küldözgetnek neki, amiket Savantnak meg kell oldani.
Rick Rosner (IQ szint 192)
Rick Rosner az amerikai Legyen Ön is milliomos! műsorban villantotta meg tehetségét, azóta pedig televíziós producerként és íróként tevékenykedik. Ezelőtt pedig évekig egy bár kidobóembereként dolgozott.
Christopher Langan (IQ szint 195)
Christopher Langant a legokosabb amerikai emberként tartják számon, féléves korában már beszélt, háromévesen olvasott, a gimnáziumban pedig már önmagát képezte emelt matematikából, fizikából, filozófiából, valamint latin és a görög nyelvből. Mindennek tetejébe állítólag 100 %-os SAT vizsgát tett úgy, hogy átaludta annak egy részét.
Evangelos Katsioulis (IQ szint 198)
A görög Katsioulis orvosként és pszichiáterként dolgozik. Ő alapította a World Intelligence Network (WIN) szervezetet, valamint csapatával tehetségeket kutat egész Görögországban.
Kim Ung-Yong (IQ szint 210)
Csodagyerekként tartották számon: ő is beszélt már fél évesen, 3 évesen pedig már négy nyelven olvasott és a Hanyang University vendéghallgatója volt. 16 évesen ő már otthagyta a NASA-t, jelenleg építőmérnökként dolgozik.
Christopher Hirata (IQ szint 225)
Szintén egy csodagyerek: 16 évesen a NASA Mars-expedíció csapatában dolgozott, 22 évesen doktorált a Princeton Egyetemen. A 33 éves Hirata jelenleg asztrofizikát tanít a California Institute of Technology-n.
Terence Tao (IQ szint 225-230)
Kétéves korában már a nagyobbakat tanította számolni és írni, 8 évesen pedig már 760 pontot ért el a SAT-vizsgán. 20 évesen doktorált a Princetonon, 24 évesen pedig már tanár volt a UCLA-n.
William James Sidis (IQ szint 250-300)
Sidisnek olyan magas volt az IQ-ja, hogy lényegét tekintve már mérni sem lehet. 6 éves korában már gimnáziumba ment, amit 7 hónappal később már be is fejezett. 11 évesen már a Harvard hallgatója volt és állítólag 40 nyelven beszélt. Miután a Harvardon idegesítette a diáktársait, akik többször is bántalmazták fizikailag, Texasba költözött és tanársegéd lett. De politikai karrierje miatt otthagyta a tanítást.
KÍVÁNCSI VAGY MENNYI? A teszt nem igényel előképzettséget, csak a logikus gondolkodás képességét, rugalmasságát méri. Kizárólag ábrákból áll. A kitöltésére 3 perc áll rendelkezésre! A kérdések más más pontot érnek és egyre nehezebbek. Ha nem bírod a kritikát, bele se kezdj...
Azok, akik több mint 160 pontot szereztek, nagyon szűk klubbot alkotnak, ami többnyire titkos!
Ha ezt kapod akkor ZSENI vagy;
Itt látható a szórás eredménye, a 200 lehet csak 160, míg a 149 lehet akár 119 is, mivel egyazon személy készítette mindkettőt, valószínűleg a kettő középértéke inkább a valós, vagyis 119- 145 közötti lehet a reális érték.
Az alacsonyabb IQ a közügyek iránt való alacsonyabb érdeklődéssel, az autokratikus vezetőkre való magasabb szavazási hajlandósággal jár együtt.
A mobilfüggőség, az internet függőség a játékfüggőség, tovább rontják a gyerek esélyeit.
A szakiskolás gyerekek IQ-ja a PISA szerint csökkent, vagyis matematikai képességeik romlanak, ami hátrányba hozza őket az életben. A romlás jelzi, hogy a gyerekekben lévő képességeket az iskola nem tudja mozgósítani, így 3%-tehetségre 9% leszakadó jut. Az élbolyban Szingapúr, Japán, Korea és Kína van. Ezek a diákok és szülők nem hallottak a modern nevelési elméletekről. Nem tudják, hogy a gyereknek szabadságot kell biztosítani, nem szabad túlterhelni és hagyni kell, hogy maga találja meg a saját útját. Ázsiában teljesen bevett dolog, hogy a gyerekek az iskola befejezése után délutáni iskolába mennek, ahol még egyszer megtanulják a hivatalos anyagot, még mélyebben.
Hazánkbsn csak 98-as az átlag IQ, olyan országok előznek be minket, mint Luxemburg, Újzéland Izland, Makao.
Átlagos IQ-pontszám Job szerint IQ teszt tartomány Job átlagos IQ-pontszáma
50 Közmunkás, Utcaseprő, útkaparó, favágó,
60 Hullamosó, segédmunkás, alkalmi munkás
70 Takarító, szemétszállító, szemétválogató,
80 betanított munkás, napszámos, bányász,
90 Teherautó- és furgonvezetők, kertész, raktárosok,
95 Asztalosok; Szakácsok és pékek; gazdálkodók,
100 Gépkezelők; Boltosok; Hentesek; Hegesztők,
110 Eladók; művezetők; Villanyszerelők;
115 Tisztviselők; Rendőrök, telefonkezelők.
120 Ápolók; Könyvelők; Gyorsírók;
125 Gyógyszerészek; ; Menedzserek.
130 Ügyvédek, orvosok, mérnök, Tanár
140 Kutató tanárok, tudósok és professzorok. (phd, habil)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése