Kábítószer káros hatása

Veszélyes szerek!

Cannabis

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kannabisz biztonságosabb helyettesítője az ivásnak, de a koncentráció eltévedését okozhatja, ami befolyásolhatja a reakcióidőt. Paranoiát, álmosságot, torz érzékelést és tájékozódási zavart is okozhat – mindezek miatt elveszítheti az uralmát a volánnál.

MarihuánaA kannabisz a leggyakrabban nyomon követhető drog a járművezetők körében. Annak ellenére, hogy a hatás néhány óra múlva elmúlik, akár négy hétig is kimutatható a vérben. Elméletileg ez veszélybe sodorhatja a vezetőt, ha pozitív a tesztje, még akkor is, ha a vezetést akkor nem befolyásolta hátrányosan.

Egyes szakértők azt állítják, hogy egy marihuána elszívása nagyjából hasonló mértékben rontja a vezetési képességeket, mint négy korsó sör elfogyasztása. A jelentések azt is mutatják, hogy a legtöbb halálos kimenetelű ütközésben, amikor kannabiszt fedeztek fel a sofőr testében, alkoholt is kimutattak. Az alkohol önmagában vagy kannabisszal kombinálva növeli a károsodást, az ütközési arányt és az ütközési felelősséget (ugyanez vonatkozik más drogokra is).

Depressziós szerek

Az alkoholhoz hasonlóan az egyéb depresszív szerek közé tartoznak a nyugtatók vagy nyugtatók (szorongás, depresszió és alvászavarok kezelésére, pl. valium), antihisztaminok (gyakran használják influenza, allergia és szénanátha kezelésére) és fájdalomcsillapítók. Ezek a gyógyszerek lelassítják az agyat és a testet; tompítják az éberséget és csökkentik a mozgáskoordinációt. Ez az alkoholhoz hasonlóan befolyásolja a személy biztonságos vezetési képességét. Bármilyen álmosságot okozó gyógyszer befolyásolhatja a személy biztonságos vezetési képességét.

Depressziós szerekAzok az emberek, akik bármilyen típusú depresszáns használata után vezetnek, nem tudnak olyan gyorsan reagálni, amikor szükségük lenne rá. Látásuk károsodott, homályos vagy megkétszereződhet. A mélységérzékelés megváltozik, így nehéz megmondani, hogy más járművek, gyalogosok vagy tárgyak közel vagy távol vannak. Vezetésük nagyobb valószínűséggel gondatlan vagy meggondolatlan – szövik, gyorshajtás, lehajtás az útról és (túl gyakran) ütközés.

Ha a címke a nehézgépek kezelésének mellőzését javasolja, tekintse azt figyelmeztetésnek, hogy ne üljön a jármű volánja mögé.

Stimulánsok

A stimuláns gyógyszerek, például a koffein és az amfetaminok növelhetik az éberséget, de ez nem jelenti azt, hogy javítják a vezetési készségeket. A fáradt sofőrnek, aki kávét iszik, hogy ébren maradjon az úton, tisztában kell lennie azzal, hogy a serkentő hatás hirtelen elmúlhat, és a fáradtságra az egyetlen orvosság, ha letér az útról és elalszik. Úgy tűnik, hogy az amfetaminok nem befolyásolják a vezetési képességeket, ha orvosi adagokban szedik őket, de bizonyos embereket túlzottan magabiztossá tesz, ami kockázatos vezetéshez vezethet. A nagyobb adag amfetamin gyakran ellenségessé és agresszívvé teszi az embereket.

Ha úgy gondolja, hogy a kábítószer-fogyasztás csekély, vagy akár pozitív hatással van a vezetésre, akkor tragikusan tévedhet. Fontos észben tartani, hogy nehéz lehet pontosan meghatározni, hogy egy gyógyszer hogyan befolyásolja a vezetési képességeit – a kábítószerek által okozott károsodás az egyéntől, a gyógyszer típusától, az adagolástól, valamint attól függően, hogy mennyi ideig marad a szervezetben, változhat, vagy ha a gyógyszert más gyógyszerekkel vagy alkohollal együtt szedték.

Vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerek szedése esetén tanácsos konzultálni kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, mielőtt vezetne.

Illegális drogok

Az illegális drogok rontják a vezetést. Megváltoztathatják az időről és a látottakról alkotott képét. Hallucinációt okozhatnak, vagy elmulaszthatnak olyan dolgokat, amelyeket látnia kell. Elaltathatnak.

Kokain

Ez egy pszichostimuláns, amely a vezetési sebesség és a féktávolság téves megítéléséhez vezethet. Ezenkívül torz fény- és hangérzetet, valamint túlzott önbizalomérzetet okozhat, ami agresszív és szabálytalan vezetéshez vezethet. Bár eleinte ébernek érezheti magát, a hatások gyorsan elmúlnak, ami növeli a volánnál való elalvás veszélyét.

Eksztázis

A hallucinogén tulajdonságokkal rendelkező serkentő szer, az ecstasy torzíthatja a látást és fokozhatja a hangérzetet. A koncentrációja csökkenhet, miközben túlságosan magabiztossá válhat, és nagyobb valószínűséggel vállalhat veszélyes kockázatokat.

Ketamin, LSD és varázsgomba

A hallucinogén tulajdonságokkal rendelkező kábítószerek erősen befolyásolhatják az érzékszerveket, így a járművezetők olyan tárgyakra vagy hangokra reagálhatnak, amelyek nincsenek ott, és veszélybe sodorhatják magukat és a közlekedés többi résztvevőjét. Valószínűleg nagymértékben érinti a koordinációs készségeket, és szorongást, homályos látást és a valóságtól való elszakadás érzését tapasztalhatja – ezek mind halálosak lehetnek az úton. 

Speed (amfetamin)

Míg az amfetaminok fokozott éberséget és önbizalmat keltenek, rendkívül veszélyesek lehetnek a járművezetők számára, mivel torzítják az észlelésüket, és szorongást, pánikrohamokra hajlamosíthatnak és elveszíthetik a koordinációt. A kábítószer-károsító hatású vezetés ugyanolyan súlyos szabálysértésnek minősül, mint az alkoholfogyasztó vezetés, és ugyanolyan büntetést von maga után. Nincsenek illegális drogok, amelyek javítják a vezetést. Mind rontják a helyzetet. Ne vezessen semmilyen kábítószer használata után. A  tudatmódosító hatású pszichotrop anyagok, elsősorban gyógyászati célra, gyógyszerként használt – a központi idegrendszerre ható vegyület (pszichotrop szer) egy kis csoportja tudatmódosító hatással is rendelkezik. A tudatmódosító anyagokon belül számtalan olyan anyag van, amely pszichés függéshez, fizikai dependenciához vagy annak legsúlyosabb formájához, az addikcióhoz vezet. A tudatmódosító addiktív szerek rendkívül veszélyesek az egyén egészségére, a szerhasználó közvetlen környezetére, de ezen túlmenően a bűnözés forrásaként különös veszélyt jelentenek magára a társadalomra is. Az említett veszélyek miatt a legnagyobb addikciós kockázatú szerek szabad használatát és forgalmazását nemzetközi megállapodásokon alapuló törvények szabályozzák világszerte. A tudatmódosító szerek közül törvényileg kiemelt, fokozott veszélyt jelentő szereket nevezik kábítószernek. Az egyes tudatmódosító hatással rendelkező szerek kiválasztása és kábítószerré minősítése tehát nem annyira hatástani alapon, mint általános társadalmi veszélyességük alapján történik. A kábítószerek körébe tartozó, – tehát a különleges jogi elbírálás alá eső – anyagokra jellemző, hogy használatuk törvénybe ütközik. Eközben más, kisebb társadalmi veszélyt jelentő tudatmódosító szerek használata legális. Ez nem azt jelenti, hogy a nem kábítószernek kategorizált pszichotrop, tudatmódosító szerek, amelyek rendszeres használata csak enyhe dependenciát okoz, ne lennének egészségre ártalmas anyagok. Szigorúan tiltott és így kábítószernek minősített anyag például a morfin, heroin, kokain, amfetamin, de tudatmódosító hatása ellenére nem tartozik a kábítószerek kategóriájába az alkohol, a dependenciát okozó nikotin és még kevésbé az élvezeti szernek használt, enyhe szerfüggést okozó koffein. A kábítószer fogalom tehát jogi kategória, mely elnevezés az orvosi és gyógyszerészi munkába is mint jogi terminológia épül be, és nem hatástani besorolásként alkalmazott fogalom. A kábítószerekkel – mint „különleges anyagokkal” – foglalkozó szakemberek, orvosok, gyógyszerészek valamint a visszaélésekkel foglalkozó bűnüldözés és igazságszolgáltatás szakemberei számos szakkifejezést használnak a kábítószerekkel kapcsolatos munkájuk során. A hivatalos nyelvben vagy az orvosi szaknyelv szövegében a félreértések vagy szakmai hibák elkerülése érdekében a definíciók egyértelműen és szakszerűen vannak megfogalmazva. Gyakran előfordul azonban, hogy a szaknyelv által használt terminológia vagy egyes szakkifejezések jelentése nem találkozik a köznyelvben, az utca embere által szabadon – és következmények nélkül – használt kifejezések jelentésével. Ez utóbbi szóhasználatába gyakran keverednek az idegen nyelvű médiából átvett, olykor hibásan fordított és alkalmazott fogalmak. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a kábítószerekkel kapcsolatos néhány fogalom kerül felsorolásra, felhívva a figyelmet a hivatalos nyelv és az utca szlengje közötti különbségre és az azokból eredő félreértésekre.

Kábítószer-abúzus: Az „abúzus” szó jelentése „visszaélés”, tehát a szer-abúzus kábítószerrel, gyógyszerrel történő visszaélést jelent, ami tipikusan – de nem kizárólagosan – a pszichotrop szerekre, azokon belül is a tudatmódosító szerekre jellemző. Visszaélésnek nevezhető ezen szerek nem orvosi célú, nem gyógyítási szándékú használata, önkezű adagolással, melynek egyedüli célja a szerhasználó hangulatának, tudatának, pszichés státuszának a befolyásolása. A szer-abúzusra jellemző, hogy az adott országban, kultúrában elfogadott társadalmi vagy gyógyítási formákkal ellentétes.[10]Abúzuspotenciál: A kifejezés addiktológiai, illetve farmakológiai fogalom. Egy pszichotrop anyagnak az a képessége, hogy milyen mértékben képes azonnali jó érzést, örömöt, pszichés kielégülést előidézni a szer használójában, hogy annak pszichés státuszát ily módon befolyásolja. Ez a szerek veszélyessége szerinti rangsorolásában segíti a szakembereket. A pszichotrop szerek ebben a tekintetben erősen eltérnek egymástól. A heroin vagy az amfetamin abúzuspotenciálja nagy, mert azonnal képesek ilyen hatásokat kiváltani. Ezzel szemben például az antidepresszánsok erre nem képesek. Tolerancia: A kábítószerek többségére jellemző, hogy ismételten és hosszabb ideig tartó alkalmazás során a szervezet hozzászokik az alkalmazott mennyiséghez, és egyre nagyobb dózis szükséges ugyanazon hatás eléréséhez. Dependencia: A dependencia vagy szerfüggőség bizonyos anyagokkal szemben kialakuló pszichés és fizikai függőséget jelent. Az elnevezést akkor használják, ha az egyén önmaga örömének kielégítése érdekében, erős belső kényszert érez a kábítószer használatára annak pszichés, örömszerző hatásai miatt, vagy a „szer” hiánya okozta kellemetlen elvonási tünetek enyhítése érdekében.  Addikció: Az addikció diagnosztikai fogalom, a szerfüggés legsúlyosabb formája, a központi idegrendszer betegsége, amelyben a pszichés és a fizikai dependencia együttesen van jelen, és amely állapotból a beteg nehezen hozható vissza. Az önpusztító magatartás negatív következményeinek ellenére az addikcióra jellemző a kábítószer megszerzésére és használatára törekvő erős motiváció. A pszichotrop anyagok óriási családjába tartoznak a nyugtatók, altatók, szorongáscsökkentők, az epilepszia gyógyszerei, az általános és helyi érzéstelenítők, az antipszichotikus hatású szerek, antidepresszánsok, antimániás szerek, pszichostimulánsok, a neurodegeneratív betegségek gyógyszerei, opioidok, alkohol és még számos élvezeti szer is.[12] A felsorolt szertípusok között vannak olyanok, amelyek tudatmódosító hatással rendelkeznek, dependenciát váltanak ki vagy egyenesen addiktívak. Ez utóbbiak között vannak olyan anyagok, amelyeket a társadalmi veszélyességük okán kábítószerként kategorizáltak, és ezért előállításuk, alkalmazásuk törvényileg szabályozott. Előbbiekből következik, hogy a kábítószerek és tudatmódosító anyagok mind pszichotrop anyagoknak tekinthetők, de hibás ennek a fordítottja, miszerint a pszichotrop/pszichoaktív szerek mind kábítószerek. A pszichotrop/pszichoaktív szerek döntő hányada (>90%) ugyanis nem addiktív, nem kábítószer, és tudatmódosító hatással sem rendelkezik. Drog: Az utóbbi évtizedekben a drog kifejezés gyökeret vert a magyar közbeszédben, és bár pontos definíció sohasem tartozott hozzá, az utca emberének szóhasználatban a legtöbbször kábítószereket vagy néha szélesebb értelemben pszichotrop anyagokat értenek alatta. A „drog” kifejezés az eredetét tekintve nemzetközi szó, a francia drogue (=vegyszer) alapján. Ennek származéka az angol drug (=gyógyszer, altató, kábítószer). A francia szó eredete vitatott, általában úgy gondolják, hogy ennek a régi alnémet droge (=száraz) a forrása, mások szerint keleti eredetű szó. A magyar nyelvbe német közvetítéssel került be. A magyar gyógyszerészi szakirodalomban a drog egyetlen jelentése: természetes eredetű, többnyire szárított növényi vagy ritkábban állati alkotórész, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak és amelyet gyógyszerek előállításához használnak (pl. rómaikamilla-virág, ánizsolaj, körömvirág, galagonya virágos hajtásvég, mezei kakukkfű virágos hajtása, csipkerózsa áltermése). A drog, mint szakkifejezés tehát a magyar nyelvben nem jelent kábítószert, de még pszichotrop anyagot sem. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a gyógyszerészi értelemben használt és nevezett drogok között ne fordulna elő pszichotrop anyag vagy addiktív szer (pl. ópium). Narkotikum: A köznyelvben a narkotikum szóhasználat erősen eltér annak valódi szakmai értelemben használt jelentésétől. A „narkotikum” kifejezés alatt az orvosi és gyógyszerészi terminológiában a sebészeti beavatkozások során használt, inhalációs és intravénás érzéstelenítőt értik (ismertebb nevén a sebészeti altatót). Ezek közé tartozik a dietil-éter, kloroform, halotan, etil-klorid, dinitrogén-oxid, metoxifurán, amelyek nem tekinthetők kábítószernek.[* 3] Ezzel szemben az angolszász szakirodalomban a narcotic szó az opioid típusú kábítószereket jelenti.[* 4] Tehát az angol nyelvben sem az összes kábítószer értendő alatta, hanem csak az opiátok. Az eltérő magyar köznyelvi és szaknyelvi használat miatt a jogászi szaknyelv nem alkalmazza a narkotikum kifejezést a kábítószerekkel kapcsolatos törvények megfogalmazásában. Narkózis: A „narkózis” kifejezés alatt az utca embere általában valamilyen kábítószer hatása alatt álló személy („narkós”) erősen befolyásolt tudati állapotát érti. Ezzel szemben az orvosi szaknyelv a sebészeti beavatkozásokhoz alkalmazott általános érzéstelenítést (ismertebb nevén altatást) érti narkózis alatt, amely a tudatnak és a szervezet érző működésének átmeneti kikapcsolását jelenti.Az ember a történelme szinte minden időszakában használt valamilyen tudatmódosító, természetes anyagot, amit a természetben talált növényekből, gombákból, bogyókból, fakérgekből vagy kaktuszokból állítottak elő. Évezredekkel a modern civilizáció előtt, a kései kőkorszak időszakában az ember már megtalálta és alkalmazta a természetből a legtöbb ma is ismert növényi vagy állati eredetű nyugtatót, euforizáló anyagokat, hallucinogéneket vagy stimuláló szereket – a farmakológia nyelvén a pszichotrop anyagokat. A megismert anyagok száma évről évre növekedett, és ma már a növényvilág több mint 6000 fajáról tudjuk, hogy az ember pszichés magatartását befolyásolni képesek, tehát tudatmódosító, pszichotrop hatásaik lehetnek. Az ókori kultúrák ásatások során feltárt konyhai hulladékában talált növényi maradványok, mákgubók, nadragulya és csattanó maszlag maradványok arról tanúskodnak, hogy az ókor embere megismerte és alkalmazta transzcendentális élmények átéléséhez a kábító, pszichotrop drogokat, illetve a delíriumot okozó szereket. Ezek a szerek más gyógynövényekkel keverve már használatosak lehettek az őskori orvoslásban is. A 20. században a gyógyszerészet és a kémia fejlődésével vált lehetővé a növényekből kivont hatóanyagok kémiai átalakításával az eredeti anyagoknál "erősebb" hatású pszichotrop szerek alkalmazása elsősorban orvosi célra, amelyeket azonnal követtek az új, szintetikus előállítású anyagok. A pszichotrop anyagok a medikális felhasználás mellett alkalmazást nyertek a modern ember hétköznapjaiban, mint a társadalmi élet "színesítő anyagai". A ma használt és fogyasztott pszichotrop élvezeti és tudatmódosító anyagok száma óriási, és számuk folyamatosan növekszik. Ezek a szerek kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolják az egyén gondolkodását, helyzetítéletét, tudatát, cselekedeteit vagy cselekvőképességét. A tudatmódosító pszichoaktív szerekre általában jellemző az azokhoz történő hozzászokás (tolerancia), a velük szemben kialakuló függőség (dependencia) és sok esetben a függőség legsúlyosabb formája az addikció kialakulása. A felsorolt hatások testi és pszichés önpusztító folyamatok, amelyek sok esetben már nemcsak az egyén egészségére, környezetére, családjára, a társadalomba való beilleszkedésére veszélyesek, de kiemelt veszélyt jelentenek magára a társadalomra is. Felmérések szerint Magyarországon mintegy 35–55 ezer kábítószerfüggő személy ismert, és további 70–120 ezer – főleg a fiatalabb korosztályt érintő – alkalmi szerhasználóval számol a statisztika. Bár az illegális szerfogyasztás tekintetében Magyarország nincs Európa élmezőnyében, az úgynevezett kemény drogokkal való visszaélők száma eléri a 10 ezer főt. Ez utóbbi szerfogyasztók 2/3-a heroint, 1/3-a kokaint használ. Az egészségügyi statisztikák Budapesten mintegy 4000 rendszeres heroinhasználót tartanak nyilván. A középiskolás korosztály körében elvégzett felmérés szerint a fiatalok 70–80%-a kipróbált már valamilyen tiltott szert.

Egyes kábítószernek minősülő anyagok függőségi mutatói

Fentanil Oxikodon Heroin Morfin Kodein Hidrokodon Metadon

Dózis ekvivalens

(1 mg metadonhoz viszonyítva)

0,01 mg 1,5 mg 1 – 2 mg 3 – 4 mg > 28 mg 0,5 mg n.a.

Akut adaptációs idő 1 h 3 – 6 h 4 h 4 – 5 h 4 h 4 – 8 h 8 – 12 h

Elvonási tünet kezdete 3 – 5 h 8 – 12 h 8 – 12 h 8 – 12 h 8 – 12 h 8 – 12 h 36 – 72 h

Elvonási tünet csúcsa 8 – 12 h 36 – 72 h 36 – 72 h 36 – 72 h 36 – 72 h 36 – 72 h 4 – 6 nap

Elvonási tünet lecsengése 4 – 5 nap ~ 7 – 10 nap 7 – 10 nap 7 – 10 nap ~ 7 – 10 nap ~ 7 – 10 nap 14 – 21 nap

Felezési idő 2 – 4 h 3 – 5 h 30 min 2 – 3 h 3 h 4 – 8 h 24 – 36 hKategória Orvosi használat Addikciós potenciál Pszichotrop szerek

I. nincs jelentős

opioidok: heroin;

hallucinogének:[* 10] LSD, marihuána, meszkalin, GHB

II. van jelentős

opioidok: ópium, morfin

morfinszármazékok: oximorfon, oxikodon, hidromorfon, meperidin, metadon, fentanil

pszichostimulánsok: kokain, metilfenidát, karmabinoidok, amfetaminok

depresszánsok: pentobarbitál, glutetimid, amobarbitál, szekobarbitál

III. van mérsékelt

ópium: „csekély mennyiség”

morfinszármazékok: buprenorfin, kodein, dihidrokodein

pszichostimulánsok: benzfetamin, fendimetrazin

kannabinoidok: dronabinol

anabolikus szteroidok: fluoximeszteron, metiltesztoszteron, nandrolon, oxandrolon, tesztoszteron

depresszánsok: II. osztályba sorolt szerek „csekély mennyisége”, butabarbital, ketamin, tiopentál

IV. van gyenge

opioidok: butorfanol, pentazocin, propoxifen

pszichostimulánsok: mazindol, modafinil, fentermin, szibutramin

depresszánsok: alprazolám, klórdiazepoxid, klonazepám

egyéb: meprobamát, metohexitál, fenobarbitál, zolpidem

A „designer drogok"

A kábítószerek elleni küzdelem egyik legnehezebb problémáját jelentik az új, utcán szinte hetente megjelenő, szintetikusan előállított, pszichotrop szerek, amelyekkel a WHO által kontrollált anyagok listáját kijátsszák. A már jól ismert és tiltó listára került szerek kémiai szerkezetében végzett apróbb változtatásokkal a tudatmódosító hatást megőrző, új molekulákat állítanak elő, amelyek ily módon a törvény betűje szerint nincsenek tiltva. Időt vesz igénybe, mire a bűnüldözés látóterébe jutnak és törvényileg tiltólistára kerülnek a földalatti zuglaboratóriumokban szintetizált, új szerek (ismertebb néven „designer drogok"). Emiatt a kontrollált anyagok listáját folyamatosan ellenőrizni és bővíteni kell, hogy az új kábítószerek is rákerüljenek a listára. Az új szintetikus szerek folyamatos megjelenése a kábítószerek feketepiacán nyugtalanító probléma a jog gyakorlatában, mivel megjelenésükkor még legális kémiai anyagok, analitikai kimutatásukra nincs a helyszínen, azonnal alkalmazható módszer. Az orvosok számára a problémát az jelenti, hogy az új szintetikus szerekkel kapcsolatosan nincsenek toxikológiai ismereteik, a mérgezések vagy túladagolások során nem rendelkeznek kezelési tapasztalatokkal. 

Kábítószerek A csekélynek számító mennyiség

(gramm)[* 11]

Morfin < 0,9

Heroin < 0,6

LSD < 0,001

Amfetamin < 0,5

Metamfetamin < 0,5

Dihidrokodein < 0,8

Kodein < 1,0

Ketamin < 1,0

Kokain < 2,0

MDA, MDMA,MDE, MBDB, PIA, PEA[* 12] < 1,0

THC[* 13] < 6,0

Kannabisz növény növényegyedek száma < 5

A kábítószer „jelentős” mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott „csekély” mennyiség felső határát hússzorosan meghaladja. A törvény célja a saját fogyasztásra használt mennyiség és a terjesztésre szánt mennyiség elválasztása, mivel ezek különböző büntetőkategóriákba esnek.