Mágikus gondolkodás, vonatkoztatásos téveszmék, szokatlan perceptív élmények vagy akár a viselkedésben megnyilvánuló bizarráriák is megjelennek. A nárcisztikus extrovertált ember kifelé forduló, nyitott személyiség, aki keresi a külvilággal és a másokkal való kapcsolatot, a vetítés jellemzi, felszínes „teátrális” zavarok, ide sorolhatók az antiszociális, a bordeline, a hisztrionikus és a nárcisztikus személyiségek, akik szeretnének kitűnni bármi áron. Felszínesség, felelőtlenség, impulzivitás, mások igényeinek teljes figyelmen kívül hagyása, mások manipulációjára való törekvés, a morális érzékenység és a bűntudat teljes hiánya jellemzi.
A borderline érzelmileg labilis személyiségzavart jelent. A gyerekre jellemző a gyors hangulatváltozás, az énkép és az érzelmek labilitása valamint az impulzuskontroll súlyos zavara. A zavar jelei a felelőtlen költekezésben, szerabúzus kábítószer függődég, suiciditás, önsértés, öncsonkítás. Sematikus gondolkodás jellemzi, ürességet érez, nincs motivációja, nincsenek céljai. A következő a hisztrionikus gyerek. Viselkedését pillanatnyi emóciók irányítják, folyamatos szereplési vágy jellemzi, viselkedése rendkívül teátrális, és igyekszik állandóan a figyelem középpontjában kerülni bármi áron. Hiúság jellemző rájuk és vágy a jutalmazásra. A nárcisztikus gyereket az álmodozás és az idea iránti vágy irányítja, a garndiozitás a magamutogatás és a siker iránti vágy a hajtóerő.
Persze boldogságról, szépségről, hatalomról vagy éppen ideális társról álmodoznak. Az elismerés és a csodálat kivívása a cél. Kevés együttérzése képesek. Utoljára hagytam a depressziós szorongó gyermeket, aki kényszeres személyiségzavarral küzd, aki inkább elkerülő, mint közösségi, introvertált befelé forduló, zárkózott személyiség, aki kerüli a külvilággal és a másokkal való kapcsolatot, a dependens másoktól függő, nincs saját véleménye nem meri megfogalmazni, inkább igazodik a többiekéhez. Az elkerülő személyiség a szociális helyzetekben, interakciókban rendkívül gátolt.
Retteg az elutasítástól, a kritikától ezért inkább eleve elkerüli ezeket a számára potenciálisan veszélyesnek minősülő szituációkat. Gyakran izolálódnak. Szeretetre vágynak, de számítógépes játékokkal kompenzálják, szeretet éhségüket és virtuális világ nyújtotta fantáziavilágba menekülnek. Életét a szeparációs félelemben éli, állandóan mások támogatását és gondoskodását igényli, illetve hajlamos teljes mértékben ráhagyatkozni a gondoskodó félre, önálló döntéshozatalra szinte képtelen. Az élet legapróbb feladatait illetően is állandó segítségre szorul, mivel magát teljesen tehetetlennek, szerencsétlennek, életképtelennek érzi. A kapcsolatokban akkor is benne marad ha számára egyébként hátrányos vagy kellemetlen szituációkat okoz. A kényszeres személyiségzavar egyik talán legfőbb velejárója a rugalmatlanság, azaz merevség. Ez megnyilvánul többek között az érzelmek kifejezésének visszafogottságában, illetve merev szabályrendszerükben. Ez utóbbi elsősorban azt jelenti, hogy szélsőségesen perfekcionisták, illetve erőteljesen ragaszkodnak bizonyos általuk megszabott mércékhez.
Tisztaság mániások. Ezen mércék alapján ítélik meg mind saját, mind pedig mások teljesítményét, személyiségét, az ezekhez kapcsolódó elvárásaik azonban legtöbbször teljesíthetetlenek, amit szociális kapcsolataik sokszor megsínylenek, nem találnak magukhoz illő társat.Fontos leszögezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az introverzió nem egy negatív tulajdonság, nem bizonyos képességek hiánya, hanem egyszerűen csak egy személyiségjegy. Az introvertált emberek élvezik az egyedüllétet, szabadidejüket legszívesebben magukban töltik, (például olvasással vagy egyszemélyes játékokkal). Társaságban általában a háttérben maradnak, nem hangoztatják a véleményüket, nem szeretnek a figyelem középpontjában lenni. Szeretik a csendes, nyugodt munkakörülményeket, és egyedül tudnak leghatékonyabban dolgozni és gondolkodni. Az extrovertált ember kifelé forduló, nyitott személyiség, aki keresi a külvilággal és a másokkal való kapcsolatot.
Az extrovertált emberek nyitottak, társaságkedvelőek, könnyen barátkoznak, és nem érzik kényelmetlenül magukat idegenek között vagy a nyilvánosság előtt. Sok ismerősük van, szeretnek beszélgetni a személyes dolgaikról akár vadidegenekkel is. Nem szeretnek egyedül lenni, ezért gyakran szerveznek programokat, és társaságban jellemzően ők állnak a figyelem középpontjában. A végére hagytam a mániás depressziót vagy bipoláris zavart, ami elég komplex ahhoz, hogy könnyű legyen felismerni. Jellemző rá a kedélyhullámzás, anhedónia, álmatlanság, hypersomnia, doxazma, afázia, hallucináció, szexfüggőség, mánia, hypomania, depresszió, fáradékonyság, psychomotor agitation jellemez.Ez már sajnos pszichiátriai kórkép. Egy bipoláris zavarban szenvedő ember rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak és suiciditáshoz is vezethet. Már gyerekkorban megjelennek a tünetek, de tévesen pubertás zavaroknak diagnosztizálják és csak 10 évvel később válnak egyértelművé a személyiségjegyek. A bipoláris zavar megállapításához legalább egy mániás vagy kevert epizód előfordulása szükséges, de hipomániás vagy klinikai depressziós epizód megjelenése is lehetséges. Mániás diagnózis akkor állítható fel, ha a következő tünetek közül egyidejűleg legalább három, legkevesebb egy hétig fennáll:
Fokozott önértékelés
Csökkent alvásigény
Fokozott beszédkésztetés
Gondolatrohanás
Könnyen elterelhető figyelem
Szokatlanul felfokozott aktivitás
Nyugtalanság
Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek
Depressziós diagnózis felállításához szükséges, hogy az alábbi tünetek közül legalább öt, legalább két héten keresztül fennálljon.:
A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap
Az örömérzet jelentős csökkenése
Jelentős súlygyarapodás vagy -csökkenés
Álmatlanság vagy aluszékonyság
Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség
Fáradtság vagy csökkent energiaszint
Feleslegesség- vagy ok nélküli bűntudatérzés
Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése
Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek
A bipoláris zavar különböző fázisaira úgy lehet tekinteni, mint egy-egy pillanatnyi stádiumra. A betegség természetéből fakadóan a páciens kedélyállapota két véglet között folyamatosan vált.
Depresszív fázis
szomorúság
nyugtalanság
bűntudat
düh
elhagyatottság
magány
alvászavar
étkezésizavar
fáradtság
érdektelenség
enerváltság
koncentrálási probléma
lehangoltság
önutálat
apátia
közöny
nemtörődömség
deperszonalizáció (a saját személyiségre vonatkozó tudat zavara), érdeklődés elvesztése, a szexuális tevékenységek iránt érzett vágy csökkenése, vagy hirtelen felfokozódása, félénkség vagy szorongás társaságban, ingerlékenység, krónikus fájdalom, motiváció hiánya vagy suiciditás.
A hipománia a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, pszichózis előfordulása nélkül. A mánia sok tünete jelen van, de sokkal kisebb fokban, mint a mániás epizódnál. A hipomániás emberek általánosan úgy jellemezhetőek, mint energikus, euforikus személyek, túláradó ötletekkel, akik sokszor igen magabiztosak és karizmatikusak. A kiteljesedett mániával ellentétben képesek az összefüggő, logikus gondolkodásra, így képesek megállni a helyüket a mindennapi életben. A hipomániát (főként eufória), a súlyos mániát (ide értve az eufóriát, az abszurd túlzásokat, a szexuális ösztön, az ingerlékenység, a változékony hangulat, a pszichózis, az üldözési mánia, az ellenséges érzelmek és az agresszió magas szintjeit), a szélsőséges mániát (erősen rossz közérzet, örömérzet megszűnése), a diszforikus (boldogtalan) mániát, és a kevert mánia két formáját (ahol a depresszív és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen).
Tünetei: az áradozó jókedvet, a túlzott optimizmust, a gyors, megállíthatatlan beszédet, a hevesen cikázó gondolatokat, az izgatottságot, a gyenge ítélőképességet, a meggondolatlanságot vagy olyan kockázatok vállalását, melyeket az egyén normális esetben nem vállalna, a túlzott aktivitásra való hajlandóságot, az alvászavarokat vagy a szükséges alvás csökkenését, a figyelem könnyű elterelhetőségét (folyamatosan vált egyik témáról a másikra), a koncentrálásra való képesség elvesztését, a szertelen és hivalkodó vagy túlzottan színes öltözködést, az ellentmondást nem tűrő modort, és a hajlamosságot abban a hitben, hogy kifogástalan szellemi állapotban vannak. A mániás betegek fáradhatatlanul, mértéktelenül és megfontolás nélkül kerülnek olyan szituációkba, amelyekben nem képesek felmérni a bennük rejlő, vagy a társadalom által rájuk háruló veszélyeket.
A pszichózis tünetei a hallucinációk (hallani, látni vagy egyéb módon érzékelni olyan dolgok jelenlétét, amelyek valójában nincsenek jelen) és a delúziók (téves személyes meggyőződések, melyeknek nincs valós alapja vagy nyilvánvalóan ellentmondásosak és nem magyarázhatóak az illető kulturális körülményeivel). Üldözési mánia érzete is kialakulhat, amely során a beteg úgy gondolja, hogy őt ellenséges szervezetek vagy földöntúli erők üldözik vagy megfigyelik. Erőteljes és szokatlan vallásos hit szintén jelen lehet, mely során a beteg például erős meggyőződéssel lehet az iránt, hogy Isten-adta szerepe van a világban, nagy, sorsdöntő küldetése van, vagy természetfeletti képességeket tulajdonít magának. A delúziók a hangulattól függhetnek, de lehetnek attól függetlenek is.
Kevert fázis
A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (például nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham).
A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Az öngyilkossági arány a kevert fázisban a legnagyobb.
Diagnózis
A mániás és depresszív epizódok váltakozásai - a bipoláris zavar legfőbb tünete - egy hullámvasút-utazáshoz hasonlatos
A diagnózis kritériumai; Az állandó fluktuáció a mániás depresszió alapvető természete. Az erőnlét, a hangulat, a gondolkodás, az alvás és az aktivitás mind a folyamatosan változó biológiai jegyek között van, melyet a mániás depresszióban szenvedő páciensek tapasztalnak.
Ciklotímia
Nagyon enyhe bipoláris zavar, a depresszió, illetve mánia csak nagyon gyenge formájában van jelen, kezelést többnyire nem igényel. Talaján könnyen alakulhat ki bipoláris I, vagy bipoláris II.
A mániás depresszió lefolyása A hangulatingadozások fázisainak gyakorisága szerint megkülönböztetünk normál vagy klasszikus, rapid, ultra rapid és ultradián ciklusú lefolyást.
Klasszikus
Évente négy hangulatingadozás.
Rapid ciklus
Évente több mint négy hangulatingadozás.
Ultra rapid ciklus
Havonta több hangulatingadozás váltakozik.
Ultradián ciklus
Egy napon belül váltakoznak a fázisok.
Nagyon nehéz megkülönböztetni a kevert fázistól.
Ki az a pszichopata?
A hétköznapi szóhasználatban gyakran keverjük vagy tévesen használjuk a pszichopata, szociopata, valamint az antiszociális személyiségzavar kifejezéseket, ami már csak azért sem meglepő, mert ezek az állapotok tényleg összefüggésben, vagy éppen átfedésben állnak egymással. Aki antiszociális személyiségzavartól szenved, az hajlamos mások jogait figyelmen kívül hagyni, illetve megsérteni, valamint jellemző rá az impulzivitás, az ingerlékenység, az álnokság és a lelkiismeret-furdalás hiánya. Ezek a vonások mind megvannak a pszichopatákban is, ám ők, ha kell, egy tökéletes álarcot is magukra tudnak húzni: ha arra van szükségük, elragadóak, bájosak tudnak lenni, miközben manipulatívak és érzelemmentesek. Gyakorlatilag minden pszichopata személy kimeríti az antiszociális személyiségzavar diagnózisát, viszont ez fordítva nem feltétlenül igaz, tehát az antiszociális személyiségzavarban szenvedők többsége nem pszichopata. És ott vannak még a szociopaták, akik nem képesek különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, vagy mások helyébe beleképzelni magukat. A pszichopatákhoz hasonlóan, ha kell, ők is tudnak sima modorúak lenni, gyakran vonzó, spontán személyiségek.
A környezeti hatások miatt alakul ki, például gyerekkori abúzus következtében. A szociopaták tehát nem születnek ezzel a személyiségzavarral, később alakul ki náluk, válaszul az őket ért traumákra. Ezzel szemben vizsgálatok azt mutatják, hogy a pszichopátia biológiai, genetikai alapú. Kegyetlenségre való hajlam, brutalitás, emocionális érzéketlenség, nincs bűntudat.
Ha tendenciózusan megsérti a normákat és mások jogait, hajlamos a csalásra, a rongálásra, az erőszakra, az agresszióra, illetve a lopásra. Ezeknél a problémás fiataloknál pszichopátia helyett viselkedészavart szoktak megállapítani. A különféle viselkedészavarok nagy részét a gyerekek felnőttkorukra jó eséllyel kinövik – kivéve, ha a magatartási problémák egy speciális fajtájáról, az úgynevezett rideg-érzéketlen személyiségjegyerők van szó. Kutatások szerint azok a gyerekek, akik rideg-érzéketlen személyiségjegyeket hordoznak magukon, felnőve jóval nagyobb valószínűséggel válnak felnőttként pszichopatákká, vagy sorozatgyilkossá. Az állatkínzó, gyújtogató, dühös sértődött gyerekek többnyire sorozatgyilkosok lesznek. A pszichopata hajlamúaknál a dolog másként működik. Ők örömüket lelik a szabályok megszegésében, adrenalin löketet kapnak tőle.
A pszichopata jellemzői;
Egoizmus! Hihetetlen nagy egoizmus! Megpróbálja elnyomni az önbecsülésünket és felülkerekedni rajtunk, még akkor is, ha tudja, fogalma sincs az igazi válaszról. Az embereket ritkán tekinti többnek a kielégítéséhez szükséges tárgyaktól. Ismeri a szabályokat, de csak azt tartja be, amihez épp kedve van. Közkedvelt célpontja a gyenge embereket, akiket örömmel gúnyol ki.
2. Soha nem tanul a saját hibájából, és ezt kiterjeszti másokra. Szinte mindig megcsalja a társát, és ebből nem tanul, újra és újra elköveti a legalapvetőbb botlásokat.
3. A lelkiismerete nem szólal meg, mint a legtöbb normális, erős érzelmekkel rendelkező embereknél. Nem érez bűntudatot és megbánást sem a tettei után. Levetkőzi az összes felelősséget, csalódást keltve azokban, akik betartják a normákat. Mindig kész kifogásaik vannak, tagadnak, és szeretik eljátszani az áldozatot.
4. A parazita életmódot részesítik előnyben, hiszen kihasználják az embertársukat, s mindezt nem szégyelli. A hazugság egy hobbi számára, még ha ez durván is hangzik, mert számára ez természetes.
5. A szexuális élete unalmas, és a testi kapcsolata öncélú. Sohasem érez elégedettséget. Sokszor elutasítja az érzelmeket, mert a legfontosabb az intim szükséglete. Képtelen a kötődésre!
6. Az empátia hiánya, képtelen azonosulni másokkal, főleg érzelmi alapon. Nem tud és nem is akar törődni mások által átélt fájdalmaival. Akire nincs többé szüksége, nem származik belőle érdeke, azokat gondolkodás nélkül eldobja, avagy "likvidálja" az életéből.
7. Nem érdeklik a külső elvárások, bárkit megbánt, és mosolyogva meg is aláz. Ha az uralt személyt úgy érzi elveszítheti, mielőtt ő dobná el, akkor képes az érzelmek kimutatására vagyis a fizikai elváltozásokra, például sírás.
8. Betegesen hazudozik, képtelen őszinte lenni másokkal. A legtermészetesebb adottsága és tulajdonsága a manipuláció. Embertársai átverése örömet okoz számára, és még büszke is erre. "Mentális szókirakó játékot játszanak", s ennek mentén gyártják a hazugságaikat. Ritkán válaszolnak a hozzájuk fűzött kérdésekre, de ettől függetlenül jó benyomást kelthetnek másokban.
9. Hihetetlen felszínességgel és ahhoz párosuló vonzerővel rendelkezik. Saját céljai elérésében felhasználja a báját. Mindig azt használja fel az emberek ellen, ami a gyengesége, amit bájgúnár viselkedésével könnyen elér, megtudja a másikról azt, amire kíváncsi. Megbízhatatlanság, hiszen megígért fűt-fát, de semmit sem tart be, s ezt elvárni tőle ostobaság. Mindenkire ráun, folyamatosan megváltozik az álláspontja. Legfontosabb, hogy foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz az egyhez, aki felett uralkodik, akit sakkban tart, akit manipulál azzal, hogy nélkülözhetetlennek állítja be önmagát. Kell, hogy legyen valaki az életében, aki a szükségleteit kielégíti, ha a kedve tartja.
11. Ahogy már említettem a pszichopaták fő adottsága a manipuláció, tehát hihetetlen ravasz. Szereti, ha rossz érzést kelthet a partnerében, és a saját sikere miatt örömet érez, hiszen fájdalmat okozhatott a társának.
12. Felszínes érzelmek! Az írottak alapján elmondhatjuk, hogy egy pszichopata képtelen az érzelmeket jól leírni, például a szomorúságot frusztrációval, míg a haragot ingerlékenységgel azonosítja. A kiszemelt személynek ott árt, ahol tud, irigy az eredményeit, folyamatosan degradálja. Azt mondja és azt teszi, amit elvárnak tőle. Úgy simogat téged, mintha ez lenne a feladata, de semmiféle érzelmet nem visz belé. Szeretetét szavakba önti, de egyedüli örömforrása kizárólag csak a kéjérzés, amit a másikon való uralkodás érzése vált ki.
13. Kutatja az új impulzusokat. Megszállottan flörtöl mindenkivel, és mindenkit megun egy pillanat alatt. De képtelen egyedül lenni, mert egyedül üresnek érzi magát. Szereti, ha körülrajongják, ha szerepelhet mindenki életében, ez egy elvárás a részéről.
14. Nem vállal felelősséget és nincs is felelősségérzete a tetteiért. Válogatás nélkül hajít el másokat, mint egy használt rongyot, és bármilyen érzelmi válságba is kerüljön a másik fél miatta, őt ez nem hajtja meg.
15. Nincsenek hosszútávú céljai, és állandóan változtatja terveit. Belekezd valamibe, majd egy másikba, és megint másikba, mert egyik sem köti le igazán.Hihetetlen önző és számító alak. Mindent elvesz, és semmit sem ad önzetlenül.
17. Elkülönít másoktól, szinte szeparálja az egyént a társaságtól. "Ha jókedvű beszélgetésbe csöppen, akkor akár fizikailag is közbelép, hogy megakadályozza a kontaktust, elkezd másról beszélni, berekesztve ezzel a diskurzust. Megoszt és uralkodik a szemétdobján.
18. Ellenőrzése alá von, amivel eléri a célját, és izolál minket a társadalomtól. Szeretné, hogy csak ő maradjon a figyelmünk középpontjában, mindenki mással szűnjön meg a kapcsolatunk. Ha nem így lesz, akkor hisztiben, dührohamban tör ki. Ettől szinte retteg, ezért mindent bevet, hogy megtartsa a "táplálékforrását".
19. Őrülten féltékeny! Nem szeretné elveszíteni az ellenőrző és irányító pozícióját a partnere felől.
20. Mindig az életünkben van, de mi sosem vagyunk az övében. Képes uralni a másikat, hogy képtelen legyen nélküle élni, és akkor léphessen ki-be az életébe, amikor csak úgy dönt.
Paranoid személyiségzavar
Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt
Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják
Nem igazolt gyanú, hogy mások nem megbízhatóak, és nem lojálisak
Állandó bizalmatlanság és gyanakvás, hogy mások az információt az illető ellen fordítják
Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése
Dühös reakciók minden, akár enyhébb személyes véleményre
Ellenszenves magatartás
Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket
Skizoid személyiségzavar
Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni
Érzelemnyilvánítás hiánya
Anhedonia, nem talál örömet semmiben
Nem képes normális szociális kapcsolatokra
Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége
Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt
Skizotíp személyiségzavar
Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés
Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás stb.
Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás
Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető
Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt
Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket
Egyes események túlértékelés: mintha minden valami különös jelet hordozna számára
Antiszociális személyiségzavar
Nem érdeklik mások érzelmei, problémái
Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése
Ismétlődő összetűzések a törvénnyel
Mások jogainak eltiprása
Agresszív, erőszakos viselkedés
Mások biztonságának semmibevétele
Impulzív viselkedés
Folyamatos felelőtlen viselkedés
Egyáltalán nem érez bűntudatot
Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar
Impulzív, kockázatos viselkedésmód, pl. nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok
Bizonytalan, törékeny önkép
Instabil de intenzív emberi kapcsolatok
Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt
Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések
Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól
Az üresség állandó érzése
Gyakori dührohamok
Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság
Hisztrionikus személyiségzavar
Folyamatosan igényli, hogy (csak) rá figyeljenek
Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés
Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény
Könnyen befolyásolható
Gyenge, könnyen változó érzelmek
Külső megjelenésére igen sokat ad
Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl
Narcisztikus személyiségzavar
Az illető úgy véli, hogy fontosabb másoknál
Személyes fantáziák: erő, siker, attraktivitás
Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják
Tehetségének eltúlzása mások előtt
A csodálat, imádat folyamatos elvárása
Arrogancia, gőgösség
Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele
Irigység: mások iránt, ill. kölcsönösen
Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar
Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny
Önértékelési zavarok: feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép
Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet
Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés
Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet
Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi
Dependens személyiségzavar
Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye
Túlzottan alázatos viselkedés
Önmgát nem képes ellátni, fél attól, hogy magára hagyják
Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is
Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír
Félelem a vitáktól, konfliktusoktól
Elviseli a bántalmazást, még akkor is, ha nem lenne szükségszerű
Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt
Kényszeres személyiségzavar (OCD, obszesszív-kompulzív viselkedés)
Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele
Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül. (Pl. azért nem tud egy projektet befejezni, mert saját, magas elvárásainak nem tett eleget…)
Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni
Elhanyagolja a barátait és az örömszerző tevékenységeket, mert annyira csak a munkájának él…
Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól
Merevség, konokság
Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság
Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt
Milyen okok állhatnak a személyiségzavarok hátterében?
Személyiségünk a gondolatok, érzelmek és viselkedések együttese, ez tesz valamennyiünket egyedivé. Ez befolyásolja, hogyan vélekedünk, hogyan értjük meg, és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, de azt is, hogyan látjuk magunkat, milyen az önképünk. A személyiség születésünktől kezdődően formálódik, két fő tényező alakítja:
Génjeink: az örökletesség főleg a temperamentumra hat, hogy valaki intenzívebb, csendesen, melankolikusabb stb.
Környezeti hatások: minden, ami velünk történt, családunkkal, barátainkkal, iskola- és munkatársainkkal az évek során.
A személyiségzavarok általában a genetikai és környezeti hatások kombinációjából adódva alakulhatnak ki. A gének hajlamosítanak, érzékennyé tesznek egyes dolgokra, a környezeti hatások pedig provokálhatják a zavar kialakulását.
Kockázati tényezők
Családi halmozódás, akár a személyiségzavar, akár más mentális betegség tekintetében
Alacsony iskolázottság, rossz szociális és gazdasági körülmények
Gyermekkori bántalmazás (szóban, veréssel, szexuális visszaélés stb.)
Zűrzavaros családi helyzet, amit gyerekként átélt az illető
(Diagnosztizált) gyermekkori fejlődési zavar
Agyi biokémiai zavarok, anatómiai eltérések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése