Az Oort felhőből elinduló folyamatok komoly galibát okozhatnak a Kuiper övben ami a föld elpusztúlsához vezethet.
Sokan kérdezték, hogyan számítható ki egy bolygó pályája, egy példával megpróbálom elmagyarázni!
Ne felejtsük el, hogy azért alkottuk meg a matematikát, hogy leírhassuk megismerhessük a környezetünket, és ezek a szabályok törvények a világegyetemben nem léteznek, csak a mi fejünkben.
Példa;
S = szinodikus idő / keringések száma = N földév / N+1 keringés, vagyis a Nap körüli teljes fordulathoz a Vénusznak N / N+1 földi évre van szüksége.
vagy a Föld tengelyének a pályája síkja feletti dőlése, amit az ekliptika homályának is neveznek; 23,4 és 23,5º között van, vagyis jelenlegi értéke(1) 23,43º.
A bolygó pályája az Orbita az a trayectoria.
A Naprendszer bolygóinak pályája ellipszis alakú, és a Nap nem ezeknek a pályáknak a középpontja, hanem az egyik fókuszpontja.
Ergó; minden bolygó egy elliptikus pályát ír le a Nap körül. … (Az átlagos távolság az orbitális ellipszis félkörének leghosszabb longitudója). T2 = C · r3. C egy érvényes állandó a Naprendszer összes bolygójára.
A Föld keringésének excentricitásának kiszámítása;
A Föld esetében a keringési excentricitás ≈ 0.0167, apoapszis = aphelion és periapsis = perihélium a Naphoz viszonyítva. Az éves Föld körüli pálya trayektoriumainál az ra/rp arány = fő radio / kis radio ≈ 1.034 a trayectoria középpontjához képest.
A talaj dőlésszöge;
A pályahajlás az a szög, amely egy csillag pályájának (pályasíkjának) síkját alkotja a referenciasíkhoz képest.
A Naprendszer pár bolygójának értékei a földhöz viszonyítva;
bolygó Hajlam
- Vénusz 3,394 °
- Földet 0 º
- Mars 1,850 °
– Jupiter 1,303 °
A napdeklináció mértéke; deklináció = deklináció * 180 / PI;
Ahol a talaj hajlásszöge; nem merőlegesen teszi a fennsíkra. 23,5 fokos dőlésszögű, mintha pörgettyű(peonza) lenne, de ráadásul a tengelye mindig ugyanabba az irányba mutat.
Kepler harmadik ley képlete; 3ra. Kepler-féle: P2 = a. 3
Ez azt jelenti, hogy ha tudod, mennyi idő alatt kerüli meg a bolygót a Nap körül (p), akkor meg tudod határozni, hogy milyen messze van a bolygó a Naptól (a = a bolygó pályájának fél-nagy része).
A Kepler-módszer lényege, hogy Kepler elképzel egy módszert a Mars pályájának excentricitásának meghatározására a keleti hecha három, egymástól 687 napos eltéréssel végzett megfigyeléséből.
Kepler területek törvénye: Az a vonal, amely egy bolygót a Nappal összeköt, egyenlő időkben egyenlő területeket hord ki. 3. A periódusok törvénye: Bármely bolygó periódusának négyzete arányos a pályája legnagyobb félkörének kockájával.
Lorenz transzformáció;
Nap vonzáskörében mozog, mozgásának pályája nem lehet egyenes, mert a gravitáció hatására a pálya alakja a Nap felé görbül. Ha a test tovább folytatná útját egyenes irányban, folyton távolodna a Naptól. A vonzás miatt azonban állandóan esik a Nap felé. Az esés nagysága az első másodpercben ugyanannyi, mint a szabadesésben, vagyis az ott érvényes nehézségi gyorsulásnak a fele. Így alakul ki a vonzó test körül a görbe pálya, mely lehet zárt (kör, ellipszis) vagy nyitott (parabola, hiperbola). Görbült pályán viszont azonnal fellép a röpítő erő (centrifugális erő). Jól tudják ezt a motorosok, ha hirtelen fordulnak. Az égitestre mozgása során két erő hat, ún. vonzó erő és a röpítő erő. E két erő egymás ellen hat, ellenkező irányban, eredőjük nulla. A két erő tehát egyenlő egymással. Ergó a pálya alakja független a keringő test m tömegétől, hiszen m-mel egyszerűsíthető. Az egyszerűsítés után megkapjuk a sebesség négyzetét: Csillagászati számításoknál az fM szorzat gyakran előfordul, értékét k-val jelölik. Értéke:
k = 1,337*1026 cm3/sec2
Ha a Föld pályabeli sebességét akarjuk kiszámítani, r helyébe 150 millió km értéket kell tenni, centiméterben kifejezve. A számítás eredményeként a Föld sebességére v = 29,8 km/sec értéket kapunk. Más bolygók esetében az eredmény más és más. A bolygók kerületi sebessége az r-től (görbületi sugaruktól) függ.
Itt a baloldalon a vonzóerő, jobboldalon a centrifugális erő kifejezése áll. A pályabeli sebességet v-vel jelöljük (velocitas - sebesség). Ergó; a Nap inerciarendszerében a bolygók ellipszispályán mozognak, sebességük néha több, néha kevesebb. A Naphoz közeledve gyorsulnak, távolodva lassulnak. A érték átlagsebességnek értendő.
Ezek után rátérhetünk a bolygópályák egyenleteit tárgyalni. Elsőnek a bolygópályák fokális egyenletét tárgyaljuk. Az x, y, t inerciarendszert úgy választjuk meg, hogy alapsíkja a bolygó pályasíkja legyen. Az így megválasztott koordinátarendszer -c irányú transzformációval jött létre, ahol c a bolygópálya lineáris excentricitása (a Napnak az ellipszis közép-pontjától vett távolsága). A rendszer kezdőpontja a Nap (a pálya egyik gyújtópontja), x tengelye a fókuszt tartalmazó ellipszistengely, y tengelye pedig a kezdőponton áthaladó, x-re merőleges húr egyenese. E húr fele az ún. paraméter.
A bolygópályák egyenlete felírható
alakban, ahol p az ellipszis paramétere, e = c/a a numerikus excentricitás, [x, y] rendezett változók a bolygó koordinátái. Bizonyítás: A z ellipszis kanonikus egyenlete ebből y2-t kifejezve kapjuk:
A -c irányú transzformációt figyelembe véve, írhatjuk: ebből az ellipszis adataira érvényes
összefüggéseket alkalmazva tételünk egyenletéhez jutunk.
Még néhány érdekesség;
Csillagászati számítások
A napsugárzás ereje négyzetesen csökken a távolsággal
(A Jupiter naptávolsága 5 CsE - megvilágítása 25-ször kevesebb a Földénél)
Egy bolygó keringési idejének (k) négyzete egyenlő pályája fél
nagytengelyének (t) köbével: k2 = t.t.t (Kepler második törvénye - nem
tudni, érvényes-e más naprendszerekben is)
(A Mars esetén t=1,5237 [a Földé 1], k=1,8808 földi év)
Bolygók tömegvonzásának kiszámítása:
o = rA2/rB2
t = tA/tB
v = t/o
ahol rA, rB a bolygók sugara (rA>rB); tA, tB a bolygók tömege;
o a távolsági osztó; t a kisebbik bolygó tömege a nagyobbik osztójaként
kifejezve; v a tömegvonzás aránya (A bolygón mért súlyának ekkora részét
nyomja ugyanaz a tárgy B bolygón)
Ebben nincs benne a centrifugális erő okozta súlycsökkenés!
(Ha A a Föld és B a Hold, akkor rA=6378 km, rB=1738 km: o=13,467;
t=81 [a Föld tömege 81-szerese a Holdénak]; v=6 - minden tárgy hatodannyit
nyom a Holdon, mint a Földön)
A kozmikus háttérsugárzás (nem azonos a kozmikus sugárzással) 2,7 K
minimális hőmérsékletet okoz mindenütt a világegyetemben
[Varga: Ég és Föld]
Csillagászati koordinátaszámítás
A földi kétdimenziós koordináta-rendszernek az éggömbre vetített változata:
az égi egyenlítőtől (melynek síkja egybeesik a földi egyenlítővel) mért
szögtávolság a deklináció (), amely -900-tól (dél) +900-ig (észak)
változik;
a tavaszponttól (az égi egyenlítő és az ekliptika [a napkorong középpontja
által évente befutott égi főkör] egyik metszéspontjától) mért polárszög a
rektaszcenzió ( vagy RA), amely 00-tól 3590 59' 59"-ig változik, a Nap
látszólagos mozgásának irányában; általában inkább óra-perc-másodpercben
adják meg, a teljes kör 24 óra, így egy óra 150, egy perc 15', egy
másodperc 15";
az , koordinátákhoz kivételesen az objektumnak a Földtől vagy a Naptól
való távolsága (r) is csatlakozhat
Távolságok:
Nap-Föld 499 fénys = 8 min 19 s
Hold-Föld 1,3 fénys
A Galaxis méretei
1 parsec (parszek) = 3,26 fényév = 3,0856.1013 km = 206 264 CsE
1 fényév = 9,4605.1012 (9,46 billió) km
1 CsE (csillagászati egység) = 149,598 millió km
Átmérője 30 000 pc (97 800 fé = 20 172 619 200 CsE
= 3 017 783 487 100 000 000 km); más adat szerint 150 000 fé
(46 ezer pc)
A Galaxist körülvevő, csillagokkal ritkábban kitöltött galaktikus haló
átmérője kb. megegyezik a Galaxiséval
A mag vastagsága5 - a Galaxis éle felől nézve - 15 000 fé; más adat szerint
2000 pc
A spirális részek vastagsága 5 1000-1500 pc (3260-4890 fényév)
A magban feltehetően egy kb. 1 millió naptömegű fekete lyuk van
Napunk távolsága a magtól 8500 pc (27 710 fé), avagy 10 736 pc
(35 000 fé) - nem tisztázott, melyik a helyes -; a szimmetriasíktól 15
pc-re északra; a Nap helyén kör alakú pályán, minden zavaró hatástól
mentesen keringő képzelt ponthoz képest 15,4 km/s sebességgel halad az apex
irányába (l = 510, b = 230, a Herkules felé)
Becsülhetően harmincmilliárd csillagot számlál
Össztömege kb. 220 milliárd naptömeg; 0,9 csillag, 0,1 csillagközi anyag;
0,001 csillagközi por
Csillagjainak többsége a Napnál kisebb tömegű és fényességű K és M törpe; az
O, B és A fősorozati csillagok és óriások száma az egy százalékot is alig
éri el; a csillagok jelentős része változó
Anyaga kb. 65% H és 33% He; 2% egyéb, főleg C, O, N, Ne, Si, Mn, S, Fe
Kora mintegy 15 milliárd év
Populációk:
halo-II legidősebb objektumok: gömbhalmazok, szubtörpék, rövid
periódusú RR Lyr változók (szinte gömbszimmetrikusan veszik
körül a középpontot)
közepes-II hosszú periódusú változók, nagy hajlásszögű pályán keringő F-M
színképű (gyorsan mozgó) csillagok
korong-II a mag csillagai, fényes vörös óriások, hosszabb periódusú RR
Lyr változók, nóvák, planetáris ködök, fémben szegény csillagok
közepes-I normális óriások, fémben gazdag átlagcsillagok, emissziós
vonalakat mutató vörös törpék, A csillagok (a Nap is); erősen
koncentrálódnak a szimmetriasík körül
fiatal-I a spirálkarokat alkotó T Tauri változók, O és B csillagok,
klasszikus cefeidák, nyílt csillaghalmazok, csillagközi anyag
Néhány látványosabb meteorraj fontosabb adatai
A radiánsok koordinátái fokokban szerepelnek.
név radiáns népesség megfigyelhetőség (hónap, nap)
Quadrantidák 230, +48 100 1. 1.-1. 4.
Virginidák 175, + 1 3. 1.-
200, - 6 10 4. 3.
222, -15 -5. 10.
Kappa Serpentidák 230, +18 5 4. 1.-4. 6.
Lyridák (I) 273, +35 15 4. 19.-4. 25.
Éta Aquaridák 335, - 2 4. 29.-
338, - 1 30 5. 5.
345, 0 -5. 21.
Delta Aquaridák 332, -13 7. 25.-
343, -17 40 8. 3.
347, -17 -8. 10.
Perseidák 20, +46 7. 20.-
43, +56 250 8. 11.
57, +59 -8. 21.
Cygnidák 305, +48 7. 25.-
324, +51 10 8. 16.
352, +55 -9. 8.
Cepheidák 308, +64 10 8. 18.
Piscidák 339, + 1 8. 16.-
0, + 4 15 9. 12.
14, +13 -10. 8.
Giacobinidák 262, +54 ? 10. 8.-10. 10.
Orionidák 96, +16 45 10. 5.-11. 5.
Déli Tauridák 51, +14 15 9. 15.-12. 15.
Északi Tauridák 52, +21 15 10. 17.-12. 2.
Leonidák 152, +22 10 11. 14.-11. 20.
Geminidák 113, +32 55 12. 7.-12. 15.
Ursidák 206, +80 20 12. 17.-12. 24.
Forrás; https://planetariodevitoria.org/hu/estrelas/sua-pergunta-como-calcular-a-revolucao-de-um-planeta.html
http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/0100Naprendszer/naprendszer.html
http://sterni.web.elte.hu/anyag/ora2.html
https://csillagvilagom.hu/naprendszer/oort-felho/
A föld fennmaradásának esélye majdnem "0"!
Egy kis kultúra
A Tejút elnevezés a görög mitológiából származik. Egy monda szerint Héraklészt születése után az alvó Héra mellére helyezték, az újszülött így kapott halhatatlanságot az istennőtől. A felébredő Héra olyan hevesen taszította el magától Héraklészt, hogy a teje szertefröccsent az égen. A görög γάλα (gala) szó tejet jelent, a -ξης (kszész) egy főnévképző, ebből ered a galaxis szó.
Az ősi magyar mitológiában a Tejút egyrészt a „Hadak útja”, másrészt a székelyeknél „Csaba királyfi csillagösvénye” vagy röviden „Csaba útja” néven ismert. A monda szerint ezen a csillagösvényen távozott el a földi világból Csaba királyfi, Attila hun király fia, a székelyek vezére, és tér majd vissza, ha népének segítségre van szüksége. A székely himnusz két sora is ennek a mondának állít emléket: „Vezesd még egyszer, győzelemre néped,/ Csaba királyfi, csillagösvényen!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése