Diákjaim kérdezték tőlem vannak-e UFO-k? Próbálom joviálisan megközelíteni a kérdést. Az UFO angol rövidítés jelentése; Unidentified Flying Object, magyarul „azonosítatlan repülő tárgy”. Tárgyak valóban röpködnek a világűrben millió számra és a 99%-ukat nem is tudjuk meghatározni, mert ismereteink korlátozottak. A laikus emberek tudatlanságuk miatt ufóként aposztrofálnak értelmes élőlényeket. Sorra gyártják a konteokat és a fakenewsokat amiket csak a hozzájuk hasonló szerény ismeretekkel rendelkező dilettánsok hisznek el. Minél butább valaki annál magabiztosabban állítja a fixaideáit. Az ő általuk elképzelt lények valóban nem léteznek csak a fantáziájukban. Az UAP angol rövidítés jelentése; Unidentified aerial phenomenon, vagyis azonosítatlan légi jelenség, magyarul egy olyan jelenségről van szó, ami a légkörben figyelhető meg, és ami nem beazonosítható, nem meghatározható az anyaga, az eredete, szerény ismereteink birtokában.
A jelenség meghatározása: Megfigyelhető tény vagy esemény, amely a fizikai világban egy adott térben észlelhető változások által megfigyelhető. Az észlelések időjárási jelenségek, kozmikus jelenségek, bizonyos madarak, fizikai és kémiai jelenségek, érzéki csalódások, téves agyi leképezések, titkos katonai kutatások, kísérletezések, kémkedések, aszteroidák, űrszemét, megsemmisült űrhajók maradványai stb. Nagyon sok bolygó létezik, de semmiképpen sem tudunk eleget róluk, hogy megbizonyosodhatnánk róla, hogy alkalmasak-e az életre. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha valamit nem tudunk megmagyarázni, azt rögtön értelmes idegen lényekhez kötjük. Ugyan ki ismeri ki magát a hipotézisek útvesztőjében? Nincs bizonyíték arra, hogy földönkívüliek léteznek, de az eddig ismert és vizsgált UFO és UAP észlelések mögött semmilyen földönkívüli források nem állnak, nagy részükre van magyarázat, tehát ismert jelenségek állnak mögötte, az általunk nem ismert töredék pedig hiányos ismereteinknek tudható be. Természetesen a tévedés lehetőségét fenntartom, hiszen amit cáfolni nem tudunk az nyitott kérdés marad. A jelenleg rendelkezésre álló AI eszközök és a kvantum számítógépek segítségével talán fény derül az eddig meg nem ismert töredék mibenlétére is. Ezrével jelennek meg a fake new-ok értelmes lények által gyártott technológiákról, és miután bekerült a köztudatba, már kész tényként tálalják. Néha az állam hivatalos szervei céloznak rá hogy UFO-k repkedtek a fejünk fölött, de ez csak parasztvakítás, mert szeretnék ha rejtve maradnának a titkos katonai kísérletek, így kapóra jön a pórnép ostobasága. Nem foglalkozom a tudatlan sarlatánok fantazmagóriáival, annyit nem ér. Kijelenthetjük, hogy a mai napig egyszerűen nincs olyan adat – nincs bizonyíték –, amely elég erős ahhoz, hogy összekapcsolja a fölöttünk repkedő vagy zuhanó tárgyakat jelenségeket valamilyen értelmes idegen létformával. A homályos videók trükkök és a személyes narratívák, bármilyen vonzóak is legyenek, egyszerűen nem elegendőek egy ilyen rendkívüli állítás alátámasztásához. Azok akik hinni szeretnének benne, azok ezután is hinni fogják, amit akarnak. Az élet egy természetellenes instabil komplex biokémiai folyamat, ami rövid ideig képes csak megmaradni a létrejött struktúrájában. A tanulatlan műveletlen emberiség, nem képes felfogni, elfogadni, megérteni ezeket a gondolatokat. Jön a hit, az ábrándozás, a fantázia és a képzelet, a hipotézisek, az axiómák. Persze a tudósok között is akadnak olyan ravasz emberek, akik karrierjük érdekében kihasználják az emberek tudatlanságát. A földet nem értelmes lények lakják, tehát ha felfedezi a földet egy értelmes civilizáció, az bizony nagy ívben elkerüli és elrejtőzik előlünk, én is ezt tenném. Mindenki abból táplálkozik ami a fejében van, olyannak látja a világot, amilyennek az ismeretei révén képes megismerni. A hipokrita gondolkodás egy sajátos beszűkült világot enged meg, aminek réseit kiegészíti az alkotó fantázia és a hiedelem. A buta emberek mindíg magabiztosabbak, mint az okosok, ezt tudatlanságból fakadó érvelésnek hívjuk.(This is called an “argument from ignorance,) A szakembereknek minősített okoskodók szerint, máshol is kialakulhatott a földhöz hasonló élet. 5300 db extraszoláris bolygót fedeztünk fel, ami elenyészően kevés egy indeterminisztikus ismétlésre. A tudatlanoknak hiába beszélnék az absztrakt algebráról, a kombinatorikáról és a permutációról nem értenénk belőle semmit, maradjunk annyiban hogy aki nem ért hozzá, ne okoskodjon és főleg ne állítson olyat amit nem képes megérteni és felfogni...Senki sem ért hozzá, mert ez egy olyan kérdés, amire jelenleg nincs biztos válasz. A tudomány és az űrkutatás terén még nem találtunk konkrét bizonyítékot az élet létezésére más bolygókon vagy a világűrben. Azonban az űrkutatás során folyamatosan keresünk olyan helyeket a Naprendszerben és az univerzumban, ahol az élet kialakulhatott vagy már kialakulhatott. Például a Mars felszínén talált víznyomok és az Enceladus és Europa holdjainak jégpoklai az élet lehetőségét kutatják. A kutatók a távoli csillagok körül keringő exobolygókat is vizsgálják, különféle módszerekkel, például a tranzitok vagy a Doppler-effektus alapján, hogy feltárják, vajon ezek a bolygók alkalmasak lehetnek-e az életre. Még mindig rengeteg ismeretlen terület van az univerzumban, és a jelenlegi technológiánk és módszereink korlátozottak ahhoz, hogy teljesen megértsük, vajon léteznek-e más értelmes lények a világűrben.
Az "objektum" egy fizikai entitás, a "jelenség" egy megfigyelhető eseményre vagy történésre utal, és lehet természeti vagy emberi kiváltású. Például: Naplemente, villámlás, földrengés, szivárvány stb.
A "jelenség" egy olyan eseményt jelent, amely megfigyelhető vagy érzékelhető, és nem szükségszerűen rendelkezik fizikai struktúrával.
Kérdés; Létezik-e a földhöz hasonló értelmes fejlett civilizáció odakint?
Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A nagy számok törvénye és a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái, de nincs rá bizonyíték, mert az észlelés az nem bizonyíték. A klasszikus logikában a hipotetikus szillogizmus egy érvényes argumentumforma, egy deduktív szillogizmus, amelynek feltételes kijelentése az egyik vagy mindkét premisszájára vonatkozik. Sem megerősíteni sem tagadni nem tudjuk. Sztereotípiák és sémák, határozzák meg gondolkodásunkat. Ha találkozunk is velük, súlyos veszélyei is lehetnek a kozmikus kapcsolatfelvételnek. A permutáció szerint akár 40 idegen civilizációval léphetnénk kapcsolatba. Az asztrofizikusok kiszámolták, hány olyan civilizáció létezhet a világűrben, amelyekkel képesek lehetnénk kommunikálni. Kalkulációik eredménye megdöbbentő. Az eddigi ismereteinket számításba véve, és azokat a földi életről alkotott hipotézisekkel vegyítve a tudósok megállapították, hogy összesen 36 olyan civilizáció létezhet az univerzumban, amelyekkel képesek lehetnénk felvenni a kapcsolatot. Az egyetlen, ami elválaszt minket ettől, azok a technikai korlátok, ugyanis jelenleg nem rendelkezünk olyan fejlett technológiával, amely képessé tehetne minket a világűrt átívelő kommunikációra. Bár ezek a civilizációk aránylag közelinek számítanak, még így is 6000 évbe telne felvenni egymással a kapcsolatot. A probléma a távolság és az idő. „Úgy gondolom, ez egy rendkívül fontos és izgalmas felfedezés, hiszen most először valóban meg tudtuk becsülni azoknak a földönkívüli intelligenciáknak a számát, amelyekkel lehetőségünk lenne felvenni a kapcsolatot, és kideríteni, hogy más életformák is léteznek a világban. A Drake-formula szerint hét tényező szorzatából megállapítható, hogy egy adott csillagközi térrészben hány civilizáció képes kommunikálni egymással. Az alkalmazott korrelációk tévutakra visznek bennünket.
A Fermi paradoxon szerint ami nincs az nem tud kapcsolatba lépni velünk.!
Tehát mik a tényezők;
Az emberi civilizáció fejlettségi szintje
a földi élet kialakulásának tényezői
a technológiai fejlődés
Víz
levegő
hőmérséklet
fény
stb.
Talán sok millió év múlva optimális esetben talán találkozhatunk földönkívüli lényekkel, ha megéljük.
A számításhoz használt modellben az idegen civilizációk terjeszkedési sebességét veszik figyelembe, illetve azt a feltételezést, hogy az emberiség térben és időben elfoglalt helye van annyira optimális, hogy a két fél egyszer valamikor összetalálkozzon. A kutatók ennek alapján viszont azt sem zárják ki, hogy még további kétmilliárd évbe is beletelhet, mire az idegenek beköszönnek. Ha tévesek a korrelációk tévesek a következtetések is. Föld körül, melyek főleg a mesterséges holdak, űrállomások levált részei, használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok, valamint űrséták alkalmával elszabadult eszközök bolyongnak céltalanul. A csillagászati távcsövek a világűrben sodródó törmeléket látják berepülni az objektív elé és ezeket ők ufóknak azonosítják. Ezek nagy veszélyt jelentenek a még működésben lévő eszközökre. Akár kisebb méretű űrszemét is képes totális kárt okozni, mivel a becsapódás sebessége elérheti a 36 000 km/órát. Az űrszemét mennyiségének növekedésével nő az ütközések kockázata, és előállhat az úgynevezett Kessler-szindróma: az alacsony Föld körüli pályán keringő törmelék egy kritikus sűrűséget meghaladva egyre nagyobb valószínűséggel generál további ütközéseket, azaz ugrásszerűen megnő az űrszemét mennyisége. Ennek egy következménye lehet, hogy az űrhajózás és a műholdak működtetése hosszú időre, akár évtizedekre ellehetetlenül. Megszakadhatnak az időjárás-előrejelzést támogató műholdas szolgáltatások, megszűnhet az éghajlat és más tudományos célú műholdas megfigyelés lehetősége, de az internet és egyéb kommunikációs szolgáltatások elérésében is komoly fennakadások adódhatnak. Ha ki akar lépni a világűrbe egy hordozórakéta, komoly számítások előzik meg, nehogy találkozzon valamelyik űrszeméttel. Több tízmillió törmelék kering a Föld körül, melyek főleg a mesterséges holdak, űrállomások levált részei, használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok, valamint űrséták alkalmával elszabadult eszközök. Ezeket gondolják ufóknak a laikusok. Földön kívüli élet közvetett nyomait (víz jelenléte, aminosavak, a fehérjék stb.) már korábban is kimutatták, de amennyiben sikerülne is életre bukkanni, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy léteznie kell értelmes életnek is, főleg hogy léteznie kell technológiai civilizációnak, amelyik olyan lenyomatot hagy maga után, ami több száz fényév távolságból is kivehető. Nagyon rövid időtartamokról van szó az emberi faj esetében is: csak pár százezer évesek vagyunk, míg egy potenciális másik értelmes, földön kívüli civilizáció számára észrevehető nyomot az emberiség csak a rádió feltalálása óta, bő száz éve hagy. Így pedig maximum egy bő 100 fényév távolságra lévő civilizáció tudná a jeleinket befogni. Visszatérve a Fermi-paradoxonra, annak számos – hipotetikus – megoldása lehetséges, egyik sem bizonyítható; amennyiben pedig egyértelműen sikerülne egy idegen civilizáció nyomaira bukkannunk, mindről azonnal kiderülne, hogy téves megfejtések, ugyanis mindegyik azt magyarázza meg, hogy miért nem sikerült találni más civilizációt azaz a nincs-re próbál megfejtést adni mind, nem a van-ra. Ezen megoldások egy része optimista az emberiség túlélése szempontjából, másik része viszont kimondottan borúlátó. Mielőtt azonban megnéznénk a lehetséges megoldásokat (vagyis azok egy részét), nem árt tisztázni, hogy jelenlegi tudásunk szerint, mivel minden jel arra mutat, hogy a fizika, a kémia és feltehetően a biológiai törvényei is az egész univerzumban ugyanazok, ha kifejlődik valahol technikai civilizáció, a miénkhez hasonló (bár talán nem pont ugyanolyan) módon kell kifejlődnie. Kell legyen rengeteg víz az adott bolygón, jelentős mennyiségű szárazföld; a bolygónak elég nagy kőzetbolygónak kell lennie, melynek belül forró, megolvadt vas-nikkel magja van, mely védő elektromos pajzsot generál a bolygó köré; a kőzetbolygó kontinenseinek állandó mozgásban kell lenniük, hogy újra és újra feltörjön a földfelszínre rengeteg nehéz (és így a mélybe könnyen lesüllyedő) fém; a nyersanyagok (főleg a vas) miatt legyen a bolygó kitéve rendszeres meteor-bombázásnak, de ne legyen élet-kipusztító üstökösök útjában; a bolygón meg kell jelenjen az állati és előtte a növényi élet is, hiszen a kőzeteket apró szemcséjű talajjá csak az egyre terebélyesedő növények gyökerei képesek (több száz millió év alatt) felőrőlni; ki kell két nemnek alakulnia a növények és állatok világában is, hogy a genetikai örökítőanyag rekombinációja genetikai sokféleséget és változatosságot tudjon kialakítani; továbbá, tekintettel az urán felezési idejére, abban az időben kell ilyen civilizációnak kialakulnia, amikor már nem túl nagy a sugárzás mértéke, de még elég nagy ahhoz, hogy atomerőműveket is tudjon alkotni ez a bizonyos civilizáció. Önreprodukáló organizmusok kifejlődése elképzelhető ezen feltételek teljesülése nélkül is, ám – jelenlegi tudásunk szerint – technikai civilizáció ezek nélkül nem fejlődhet ki. A konteókat táplálja a média, az emberi képzelet és a sci-fi könyvek és a szélhámosok, a legendák.
Dear professor, while I believe that although life may be common, sentient life is probably incredibly rare, we live in what appears to be a spatially infinite universe, so the odds are that we are not the only sentient species, nor are we the first. Having said that, it may well be that sentient life is so extremely rare, even after millions of years of existence as a spacefaring species, we may never run into another sentient race. -student-
VálaszTörlés