Kezdjük a fogalommal, az univerzáliák közösen adják a konkrét partikulárékat és az absztrakt partikulárékat, ergó a partikulárék az univerzálék részei, mert az univerzálé a közös tulajdonság. Metafizikai és filozófiai interpretációval kifejezve, a fizikailag megfogható tárgyak konkrét partikulárék egyik fajtája a tárgyak, amik minden egyes időpontban a térnek csak egyetlen pontját foglalhatják el és a tér egy adott régiójában csak egyetlen darab lehet belőlük. Keletkeznek és elpusztulnak. A létezésük során minden időpillanatban teljesen jelen vannak a térben, míg a másik fajtája, az események, melyeknek egy időben mindig csak egy részük van teljesen jelen. A fizikai tárgyak képesek változni, és időbeli létezésük során egymással összeegyeztethetetlen tulajdonságokat képesek felvenni. A fizikai tárgyak lehetséges (kontingens) létezők, azaz nem szükségszerűen léteznek, nem-létezésük nem lehetetlen. A fizikai tárgyak elme és tudat függetlenek, attól hogy valamely elme tartalmai. Akkor is léteznek, ha nem észleli őket senki, illetve nem gondol rájuk senki, vagyis tudatunktól független. Van különbség fizikai és az anyagi vagy materiális kifejezések között. Például a mágneses erőtér vagy a rádióhullámok fizikai entitások, de nem anyagi természetűek. Általában ugyanis anyagi entitásokon tömör, meghatározott térbeli kiterjedéssel bíró entitásokat értünk, fizikai entitásokon ezzel szemben olyan entitásokat, melyeket a fizika tudománya létezőnek tekint. Következésképpen az, hogy milyen fizikai entitások létezését fogadjuk el, attól függ, hogy milyen fizikai elméletet fogadunk el. A továbbiakban - szemben az imént használt terminológiával - fizikai tárgyakon a mindannyiunk számára ismerős anyagból lévő tárgyakat értem, az olyanokat mint az egyes növények, állatok, kövek, szekrények, autók, számítógépek, bolygók, emberek stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése