Az oktatásszervezés teljes logikáját a tanulóknak a tanulással kapcsolatos értékeihez, érdekeihez és érdeklődéseihez kell igazítani. Így kell minden tanulónak az általános emberi értékrendnek és korszerű általános műveltségnek megfelelő tananyagot megkapnia. Ebben a tanításelméletben kétpólusú irányítási és szabályozási rendszer valósul meg: iskola – tanulók, szülők, tanárok, iskolatanács, önkormányzat társadalom – a társadalmi konszenzussal rendelkező értékrendszer és műveltség Ebből következően olyan iskolát kellene létrehozni, amelyben a tanulásszervezés megfelel az odajáró tanulók tanulással kapcsolatos értékeinek, érdekeinek, érdeklődésének, ugyanakkor társadalmi szempontból magas színvonalú. Tehát az iskolát kell a tanulókhoz adaptálni, nem a tanulót az iskolához. Ez adná az iskolák egyéni arculatát.
A differenciális tanításelmélet fontos alapelve a létező különbségek ismerete, felismerése és el-ismerése.
A tanulók közötti különbségek Genetikai és környezeti összetevői vannak. A lányok általában a verbális képes-séggel kapcsolatos nyelvi tanulmányokban, a fiúk inkább a numerikus és térbeli tájékozódó képességet feltételező matematikai és természettudományi tanulmányokban tűnnek ki. Ennek ellenére az individuális különbségek nagyobbak, mint a nemi differenciák. A nemek közötti különbség az iskolai előrehaladásban egyre fokozódik. (a nemek együttes, illetve elkülönített nevelése fontos meghatározója a nemek közti tanulási különbségnek. Az iskoláztatás kezdetén a családi hatás erősebb, mint az iskolai-pedagógiaié, a középiskola vége felé ez megfordul. Az iskola szociológiai jellege, környezete, az iskola pedagógiai jellege, a tantestület által kialakított pedagógiai stílus, a tanárok minősége, az iskola tradíciói.
A magyar iskolarendszerben az iskolák közötti különbség közepes-nagy, ezek már az iskola-rendszer elején kialakulnak és a későbbiekben alig változnak. Az általános iskola átfogó belső reformja és a középiskola egységesítése a skandináv modell szerint általános képzés 10 évfolyam, szakképzés reformja Hatosztályos alapiskola, ennek folytatása 3+3 vagy 4+2 rendszerben ami az amerikai modell. Négyosztályos elemi iskola, és nyolcosztályos gimnázium ami a német modell. Differenciálás tanulásszervezésben nehezen oldható meg, míg a hagyományos tanulásszervezésben, nincs differenciálás, addig az új rendszerben tanulócsoportok képességei és érdeklődése szerint felosztás történik és további tanulásmetodikai, szervezeti és tartalmi differenciálások jelennek meg, ami a követelmények differenciálásához vezet. Megjelenik a pedagógiai szemlélet: tanár érzékenysége a tanítványok egyéni különbségei iránt és a pedagógiai gyakorlat: különbségekhez való alkalmazkodás megvalósítása. A hátrányos helyzet két kérdésköre: továbbtanulás szempontjából hátrányos helyzetbe kerültek köre családi körülmények, települési viszonyok, iskolai feltételek miatt. és adott iskolatípus – rendszerint az általános iskola – elvégzése szempontjából vannak hátrányban.
A hátrányos helyzetű tanulók mintegy negyede szellemi fejlődésben visszamaradott, retardált, vagy gyógypedagógiai esetnek minősíthető. másik negyedrészük szociálisan hátrányos(roma) tanuló és a fennmaradó rész különböző összetételű családi és társadalmi hátterű gyerek, akiknek az esetében az iskolai segítség minden bizonnyal eredményes lehetne, ha megfelelő módon és megfelelő időben kezdődhetne. A szűkebb értelemben vett hátrányos helyzet viszonylag nagyszámú gyermeket érint. A hátrányos helyzet megítélése szubjektív. Az iskolai kudarcok társadalmi következményei, az iskolában kudarcot vallottak rendszerint mint alkalmi, segéd vagy betanított munkás tudnak elhelyezkedni. Ebben az a fő nehézség, hogy nemcsak képzetlenek, de képezhetetlenek is. Ez pedig a gazdasági fejlődés akadályává is válhat.
a társadalmi mozgásfolyamatok szempontjából is akadályt jelentenek: általában alkalmi, betanított és segédmunkás szülők gyermekei. egyéni terhek: egyéni mobilitás lehetetlen vagy nehéz, ez hosszú távon lemaradást eredményez, mert nem tud bekapcsolódni életszínvonalát módosító csoportokba, védekező mikrokultúrákat alakítanak ki: kiközösítés esetén elvetik az elfogadott társadalmi normáknak megfelelő magatartásmintát, ezek melegágyai bizonyos deviáns magatartásmódok kialakulásának. Ennek megfelelően az iskola elvégzése nemcsak a társadalmi mobilitás feltétele, hanem feltétele a normáknak megfelelő társadalmi beilleszkedésnek is. Az iskolai kudarc kihat az egyén életszínvonalára és egész életvitelére, ezen keresztül bizonyos társadalmi rétegek és csoportok folyamatos feltöltődéséhez és újratermelődéséhez vezet. Visszatartja a technikai haladást és gazdasági növekedést. A selejt újratermenelődhet, ha a szülő maga is szociálisan hátrányos helyzetű.
A differenciális tanításelmélet fontos alapelve a létező különbségek ismerete, felismerése és el-ismerése.
A tanulók közötti különbségek Genetikai és környezeti összetevői vannak. A lányok általában a verbális képes-séggel kapcsolatos nyelvi tanulmányokban, a fiúk inkább a numerikus és térbeli tájékozódó képességet feltételező matematikai és természettudományi tanulmányokban tűnnek ki. Ennek ellenére az individuális különbségek nagyobbak, mint a nemi differenciák. A nemek közötti különbség az iskolai előrehaladásban egyre fokozódik. (a nemek együttes, illetve elkülönített nevelése fontos meghatározója a nemek közti tanulási különbségnek. Az iskoláztatás kezdetén a családi hatás erősebb, mint az iskolai-pedagógiaié, a középiskola vége felé ez megfordul. Az iskola szociológiai jellege, környezete, az iskola pedagógiai jellege, a tantestület által kialakított pedagógiai stílus, a tanárok minősége, az iskola tradíciói.
A magyar iskolarendszerben az iskolák közötti különbség közepes-nagy, ezek már az iskola-rendszer elején kialakulnak és a későbbiekben alig változnak. Az általános iskola átfogó belső reformja és a középiskola egységesítése a skandináv modell szerint általános képzés 10 évfolyam, szakképzés reformja Hatosztályos alapiskola, ennek folytatása 3+3 vagy 4+2 rendszerben ami az amerikai modell. Négyosztályos elemi iskola, és nyolcosztályos gimnázium ami a német modell. Differenciálás tanulásszervezésben nehezen oldható meg, míg a hagyományos tanulásszervezésben, nincs differenciálás, addig az új rendszerben tanulócsoportok képességei és érdeklődése szerint felosztás történik és további tanulásmetodikai, szervezeti és tartalmi differenciálások jelennek meg, ami a követelmények differenciálásához vezet. Megjelenik a pedagógiai szemlélet: tanár érzékenysége a tanítványok egyéni különbségei iránt és a pedagógiai gyakorlat: különbségekhez való alkalmazkodás megvalósítása. A hátrányos helyzet két kérdésköre: továbbtanulás szempontjából hátrányos helyzetbe kerültek köre családi körülmények, települési viszonyok, iskolai feltételek miatt. és adott iskolatípus – rendszerint az általános iskola – elvégzése szempontjából vannak hátrányban.
A hátrányos helyzetű tanulók mintegy negyede szellemi fejlődésben visszamaradott, retardált, vagy gyógypedagógiai esetnek minősíthető. másik negyedrészük szociálisan hátrányos(roma) tanuló és a fennmaradó rész különböző összetételű családi és társadalmi hátterű gyerek, akiknek az esetében az iskolai segítség minden bizonnyal eredményes lehetne, ha megfelelő módon és megfelelő időben kezdődhetne. A szűkebb értelemben vett hátrányos helyzet viszonylag nagyszámú gyermeket érint. A hátrányos helyzet megítélése szubjektív. Az iskolai kudarcok társadalmi következményei, az iskolában kudarcot vallottak rendszerint mint alkalmi, segéd vagy betanított munkás tudnak elhelyezkedni. Ebben az a fő nehézség, hogy nemcsak képzetlenek, de képezhetetlenek is. Ez pedig a gazdasági fejlődés akadályává is válhat.
a társadalmi mozgásfolyamatok szempontjából is akadályt jelentenek: általában alkalmi, betanított és segédmunkás szülők gyermekei. egyéni terhek: egyéni mobilitás lehetetlen vagy nehéz, ez hosszú távon lemaradást eredményez, mert nem tud bekapcsolódni életszínvonalát módosító csoportokba, védekező mikrokultúrákat alakítanak ki: kiközösítés esetén elvetik az elfogadott társadalmi normáknak megfelelő magatartásmintát, ezek melegágyai bizonyos deviáns magatartásmódok kialakulásának. Ennek megfelelően az iskola elvégzése nemcsak a társadalmi mobilitás feltétele, hanem feltétele a normáknak megfelelő társadalmi beilleszkedésnek is. Az iskolai kudarc kihat az egyén életszínvonalára és egész életvitelére, ezen keresztül bizonyos társadalmi rétegek és csoportok folyamatos feltöltődéséhez és újratermelődéséhez vezet. Visszatartja a technikai haladást és gazdasági növekedést. A selejt újratermenelődhet, ha a szülő maga is szociálisan hátrányos helyzetű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése