A könyvtárak szerepe a cigányság kulturális felemelkedésében

A könyvtár a kultúra temploma, válogatás nélkül mindenkinek ingyen ajándékozza a legféltettebb kincseit. Küldetésünk az országban élők kulturális igényeinek kiszolgálása és a hátrányos helyzetűek, ezen belül is a cigányság kulturális felemelkedésének elősegítése.

A többségi társadalom számára  stratégiai jelentőséggel bír a cigányság integrálása a társadalomba, mivel nagy gazdasági terhet jelent ha csak segélyekből tartják fenn magukat. Fokozott figyelemmel, széles körű nemzeti összefogással és a legfejlettebb módszertani eszköztárral küzdünk évszázadok óta a cigány és nem cigány lakosság közötti kulturális szakadék  felszámolásáért. Igyekszem empátiával és emocionális érzékenységgel nyúlni a témához, de őszintén, elfogultság nélkül rá kell világítani azokra az ellentmondásokra, amik ma meghatározzák a cigányság lehetőségeit.

     Még az elnevezésen is vitatkoznak a politikusok, roma vagy cigány az a társadalmi réteg, amiről beszélünk. Én felváltva fogom használni, mert szerintem nem az elnevezés a lényeg, inkább az, hogy egyenlő esélyt teremtünk-e minden ember számára. A cigányság megítélése ambivalens, tele van évszázados sztereotípiákkal. A romák egy része asszimilálódott, de egy jelentős része zárt közösséget épített ki, mint a nyíregyházi Huszár-telep. Több évtizede dolgozom a könyvtárban, az iskolákba járok ki a könyvtárat és az olvasást népszerűsíteni.

A törvény tiltja, hogy a könyvtár származása alapján statisztikát készítsen a látogatókról, de munkám során akaratlanul bár, de van rálátásom a látogatók összetételére. Törekszem a pozitív diszkriminációra, mert meggyőződésem, hogy csak direkt módszerekkel tudjuk ezt az óriási hátrányt együtt leküzdeni, igen együtt, mert ennek a problémának a kezelése elképzelhetetlen a cigány lakosság aktív részvétele nélkül. Ahhoz, hogy a cigányság felismerje és elfogadja ezt, intenzív és gondos felvilágosító munkára, a nagyobb közösséghez való tartozás iránti érzékenység fokozására van szükség. A célok megvalósítása érdekében kívánatos, hogy a könyvtárak a maguk eszközeivel szintén bekapcsolódjanak a megoldás keresésébe.

     Az 1997. évi CXL. Törvény, ami a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szól, így fogalmazza meg az alapelveket;  „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.”

      Tehát közös érdekünk az integráció és az esélyegyenlőség előmozdítása. Jelenleg a megyében élő roma népesség körében igen magas a gyermekkorúak aránya, csekély az időseké, így komoly gondot jelent, hogy az alacsony foglalkoztatottság mellett magas az eltartottak aránya, ami alacsony háztartási jövedelmeket jelent. Becsléseim szerint a legnagyobb csoportot a rokkantsági nyugdíjasok alkotják: a megyebeli felnőtt roma népesség kb. egyötöde rokkantnyugdíjas. A rokkantnyugdíjazás a megyében az alacsonyan képzettek és főként vidéken élők menekülése volt a munkanélküliség és a létbizonytalanság elől.

A második legnagyobb csoportot a jövedelempótló támogatásban részesülők jelentik, és nagyon jelentős a GYED-en lévők csoportja is. Ez megfelel a romák országos helyzetének, és a segély-, valamint támogatástípusú jövedelmek magas arányának. Meglepően alacsony a munkanélküli járadékosok aránya, általában a munkanélküli ellátás valamilyen formáját igénybe vevők aránya, egyes becslések szerint a munkanélküliségi ráta közel 55%, ami rendkívül magas. A megyénkben a kevés foglalkoztatottra, az aktív népességre nagyszámú eltartott jut, ennek is jelentős része a cigányságból kerül ki. Egyre többen vannak, akik közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A tanulás az egyetlen lehetőség a kitörésre, aminek hiánya behatárolja a foglalkoztatást és a munkaerő-piaci esélyeket.

A rendszerváltás után kezdődő gazdasági-társadalmi átalakulás jelentősen megváltoztatta a különböző helyzetű társadalmi rétegek térbeni elhelyezkedését. A nagyvárosok szakképzetlen lakossága és a felszámolt munkásszállók lakói közül sokan visszakényszerültek korábbi lakóhelyeikre, az aprófalvakba. Később sokan közülük a jobb megélhetés reményében visszaköltöztek a városba, akár a hajléktalanság, önkényes lakásfoglalóvá válás árán is. Ezekről a migrációs folyamatokról, ezen falvak és városrészek átalakuló etnikai, szociális összetételéről, állapotáról csak az egyes településtípusok népességének növekedése, illetve fogyása vonatkozásában vannak ismereteink. A migráció a cigányság körében gyakori és elfogadott életforma. Főleg a nagyvárosok vonzzák a romákat. A határmenti 1000 fő alatti aprófalvakban a demográfiai változások következtében olyan alacsonyra esett az iskoláskorúak száma, hogy már nem volt rentábilis az iskolák működtetése. Több faluba a környező országokból települtek át roma származású magyarok, úgynevezett romungrók, akik biztosították a falu számára az iskola fennmaradását. Egyes falvak azonban elnéptelenedtek, mert a fiatalok munkahely hiányában elvándoroltak. A szabolcsi települések között a cigányság helyzete ott a legreménytelenebb, ahol a település földrajzi elhelyezkedése mostohább, távol van a vasúttól a főutaktól, ezeket kistérségi központok által próbáljuk bekapcsolni a megye vérkeringésébe. Ezeken a településeken a különböző társadalmi csoportok, a cigányok és nem cigányok térbeni elhelyezkedése egyfajta szegregációt mutat, bár a tehetősebbeket befogadja a közösség. Sajnos ma még gyakori, hogy a szocializálódni nem képes cigányság ahol megjelenik, ott az ingatlan árak drasztikus csökkenését lehet tapasztalni. Jó példa erre, az örökösföldi emeletes házak esete, ahol több ilyen precedenst is találunk A cigányság munkaerő-piaci foglalkoztatottsága és a háztartási jövedelmekre vonatkozó önkéntes felmérések jelzik, hogy a megye roma háztartásainak a 80%-a a szegénységi küszöb alatt él.

     Az anyagilag megszorult roma családok legjellemzőbb módon kölcsönt kérnek és kapnak főleg módosabb romáktól akik uzsorásként telepednek rájuk. Az informális kapcsolatokra épülő támogatórendszerek (család, rokonság) mellett két "intézmény" szerepe emelkedik ki: az önkormányzatok szociális ellátórendszere, valamint a romák között elterjedt "uzsora kamat" intézménye. A lehetséges ellátásokat a roma háztartások csekély mértékben veszik igénybe, mivel a település lélekszáma miatt nem működik a szolgáltatások és intézmények meghatározó többsége. A problémák megoldásában a roma családok leginkább családjukra és rokonságukra támaszkodnak, a támogatórendszerekre alig. Igaz ez a település és a kisebbségi önkormányzatokra valamint az önkormányzati intézményekre is. Ez egy lényeges ellentmondásra hívja fel a figyelmet: miközben a romák jövedelmének jelentős része a települési önkormányzatok szociális ellátásához, közmunka programjaihoz kapcsolódik, az érintettek nem bíznak ezekben az intézményekben. Ha sikerül is felébreszteni a kíváncsiságukat, visszatérve a családi közegbe újra az érdektelenségbe fullad a próbálkozásunk.

      A könyvtárba beiratkozott cigány olvasók, egy órát ingyen használhatják az internetet tanulásra, közművelődésre, szórakozásra. A felnőtt cigányok közül néhányan megjelentek ugyan a könyvtárban, de csak az internetet használják, azt is inkább párkeresésre, néha munkakeresésre vagy szórakozásra. Minden erőfeszítésünk ellenére az olvasás és a művelődés igénye sajnos csak ritkán érvényesül. A köznevelés alapja az értő olvasás képessége. A cigánygyerekek gyakran olvasni sem tudnak rendesen, ezért az értő olvasás elősegítése céljából, felolvasóestet szervezünk a könyvtárban. A cigány értelmiség is jelen van a társadalom minden területén a kultúrában és a politikában egyaránt, van köztük államtitkár, jogász, orvos, tanár, mérnök.

     Könyvtárunkban kiemelt fontosságot fordítunk a romák esélyegyenlőségének elősegítésére és a társadalmi beilleszkedés megkönnyítésére. Minden évben szervezünk  általános iskolásoknak és középiskolásoknak cigány mesemondó versenyt, vers és prózamondó versenyt, emellett,  könyvtárhasználati vetélkedőkkel igyekszünk megszerettetni a roma társadalommal a könyvtárakat. Az esélyegyenlőség biztosítása csak pozitív diszkriminációval valósítható meg, mert a kulturális szakadékot csak úgy tudjuk megszüntetni. Könyvtárunkban minden évben nyári táborokat szervezünk a hátrányos helyzetű olvasóink gyermekei számára.

      A gyermekkönyvtári foglalkozásokon, biblioterápiákon egyaránt azt tanítjuk a roma és nem roma gyerekeknek, hogy legyenek toleránsak, fogadják el a másságot, a különböző kultúrák, vallások, nyelvek, szokások, tradíciók sokszínűségét. Gyűjtőkörünk jelentős részét képezi a több száz könyvből álló cigány nyelvű irodalom, regények, verseskötetek, valamint a cigányság életével foglalkozó írások, szociológiai tanulmányok.

     A kistérségben a bibliobusz további negyven kistelepülést lát el cigány nyelvű könyvekkel. A könyvtárunkban az Intenet Fiesta keretében ingyenes felzárkóztató képzéseket és munkaerő piaci tréningeket tartunk, ahol többek között azzal is foglalkozunk, hogyan viselkedjünk (megjelenés, öltözködés, ápoltság). Fontos feladat számunkra a digitális írástudás megismertetése a cigánysággal, ezért ingyenes számítógép-használó tanfolyamokat szervezünk részükre.  Könyvtárunkban cigány képzőművészek ingyen kapnak lehetőséget kiállításra. A kiállításokon a kisebbségi kultúrák különbözőségének bemutatása is a másság elfogadását és a sikeres  társadalmi integrációt szolgálja. Könyvtárunkban több, lovári nyelven beszélő könyvtáros dolgozik, ami elősegíti a kapcsolatteremtést és a bizalomerősítést.

    Tíz éve dolgozom vizsgaelnökként az Emberi Erőforrás Minisztériumnak, és azt látom, hogy sajnos a roma lakosságon belül alacsony a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, az OKJ-s képzéseken alig éri el a 10 %.-ot. Felnőttképzési programszakértőként 2001-től könyvtárunkban a hátrányos helyzetűek számára ingyenes számítástechnikai tanfolyamokat szervezek, évente 3-4 alkalommal. A cigányságnál a vallás jelentős szerepet tölt be. Sokan kötődnek a nagy egyházakhoz. Bár a lelkészek sokat tesznek a romák lelki neveléséért, ami dicséretes, de sajnos nem rendelkeznek azokkal a pedagógiai pszichológiai didaktikai kompetenciákkal, mint a világi tanárok, mert a teológiai képzések hiányosak.

A romák életét bemutató fotókiállításokkal is a cigányság beilleszkedését szeretnénk elősegíteni. A befogadó toleráns közösség elősegíti a szegregáció megszűnését. A politikusok szerint a Huszár-lakótelepen élő cigányság szegregációjának alapja maga a lakótelep ténye, bár gyakran járok ki oda, munkámból adódóan, sokan laknak ott romák és nem romák is akik jó példával járnak a többiek előtt. A Huszár-telepi iskolát is szegregációnak bélyegezték, pedig az ott lakók többsége írásban kérte, hogy állítsák vissza az iskolát, mert messze kell járni a gyerekeknek iskolába. Szociálisan a társadalom peremére sodródott alacsony iskolázottságú és alacsony jövedelmű rossz lakáskörülmények között élő cigányság számára a kitörést a tanulás a művelődés jelentheti. Most újították fel a szükséglakásokat a Huszár-telepen, de sajnos már több lakást lelaktak és visszaállították azokat a viszonyokat, amiben előtte éltek. Elszállították a szeméthegyeket, de alig egy hét alatt visszatermelődtek. A személyiség formálható, az igényesség tanulható.

      A könyvek képesek megismertetni az olvasót azokkal a társadalmi normákkal, amik mentén felemelkedhetnek. Erről igyekszünk meggyőzni a hozzánk ellátogató romákat.

A probléma gyökere abban áll, hogy az iskolában a tanárok megmutatják a helyes utat, de délután a gyerek visszakerül a családba, ami felülírja az iskolában hallottakat.  Közös rendezvényeinkkel szeretnénk eltörölni azokat a sztereotípiákat, amik kialakultak az utóbbi évtizedekben. A kis jövedelemmel rendelkező, alacsony státuszú, többségében sokgyermekes családok esetében továbbtanulásra próbáljuk motiválni őket cigány származású ismert embereket hozva fel példának. Képzett e-tanácsadók segítik a könyvtárba érkező cigányokat, ha nem tudnak tájékozódni a digitális világban. Könyvtárunk E-Magyarország Pont, ezért minden hozzánk betérő roma esélyt kaphat ügyei elintézésére.

     A könyvtárban zajló felvilágosítás az egészségügyi ellátásra is kiterjed. Életvezetési tanácsokat is adunk a hozzánk érkezőknek. A szakmát szerzett romákat hozzuk fel példának. Megszámlálhatatlan kitörni vágyó cigány vagy roma tehetséget fedeztünk fel és egyengettük karrierjét. Ilyen volt a ma már híres Pongó Marianna írónő, akinek mi biztosítottunk ingyenes lehetőséget a pályán való elindulásra, kötetbemutatója megszervezésével. Könyvének címe:  „Remélem, érthető vagyok - Élet a telepen, belülről nézve”. A szerző, könyvét saját képeivel illusztrálta, a könyvbemutatón festményeiből is kiállítottunk néhányat. Pongó Marianna könyvét Laborczi Dóra és Trencsényi Imre újságírók mutatják be a szerzőnővel folytatott beszélgetés keretében. A könyvből részleteket Illyés Péter előadóművész felolvasásában hallhattunk. A bemutatón közreműködött egy népszerű Huszár-telepi zenekar: Kiss Ferenc és zenekara.

      A cigány gyermekek személyiségének formálására tucatnyi foglalkozást és biblioterápiát tartunk. A biblioterápia szigorúan, pontosan kiválogatott  mese vagy a szépirodalmi mű segítségével befolyásolja,  áthangolja, megváltoztatja a mentális attitűdöket, megismertetve az elfogadott viselkedésmódokat, emelve a gyermek műveltségi szintjét, elősegítve a helyes magatartásformák elsajátítását, ezzel is segítve a cigánygyermek szocializálódását.

A jól kiválasztott olvasmányok alkalmazhatók a cigánygyermek pszichológiai problémáinak kezelésére, megelőzésére és személyiségfejlesztésre. Az olvasás befolyásolhatja a cigánygyerek attitűdjeit, érzelmeit és viselkedését egyaránt, hiszen megismerhet más mintákat is, mint amit otthon tapasztal.

     Az irodalom képes leginkább a katartikus indulatelvezetésre, elgondolkodtat, alkalmas annak megtanítására és gyakorlására, hogy az önismeretünk révén beleképzeljük magunkat a főhős szerepébe, így kérdések fogalmazódnak meg bennünk, amire választ is kapunk vagy adunk önmagunknak. A  novella, vers, történet, fabula felolvasásán,  meghallgatásán keresztül saját konfliktusainkra is példát találunk. Az általam írt novellák, történetek, tanmesék is ezt a célt szolgálják.1 A könyv a katalizátor szerepét játssza, a cél a saját életünkből merített emlékek, asszociációk, indulatok és érzések megosztása rendezése, megértése feloldása. A könyvtárba látogató cigány gyermekek foglalkozását olyan könyvtáros-tanárok vezetik, akik megfelelő mentálhigiénés kompetenciával és biblioterápiai alapismeretekkel is rendelkeznek.  A feladat elvégzéséhez elengedhetetlen a megfelelő pedagógiai és pszichológiai felkészültség, de a laikus könyvtárosok is képesek a sikeres fejlesztőterápiára, persze nem olyan színvonalon és sikerrel, mint a pedagógiai végzettségű társaik.

     Zeneterápiát alkalmazunk, ha a gyermek szóbeli kifejezőkészsége lelki okok miatt károsodik, dadog vagy hiperaktív, vagy egyéb magatartási zavarral küzd. A zeneterápiában a ritmikus feladatok a hangszerek dobok, csörgők, xilofon vagy saját kezük taps alkalmazásával, jön létre az összhang, az együtt zenélés öröme. A zeneterápiák, művészetterápiák is a cigány gyermekek egy-egy speciális személyiség formálását segítik elő. A Zenebölcsi és a Csiriptanya szerepe is meghatározó, mert már a legkisebbekkel megkedveltetjük a könyvtárat, játékos formában, így lesz később könyvtárlátogató a gyerekből. Fejlett zenei kultúrájukat a könyvtári rendezvényeken is népszerűsítjük.

     Én hiszem és látom, hogy a foglalkozások alatt olyan érzelmi hatások érik a cigány gyermeket, amik pozitív hatást eredményeznek, akár laikus akár pszichológus a terapeuta.  A közös játékban feloldódik és felszabadulttá válik a cigánygyerek.

A könyvtárban nincs szegregáció, mindenki értékes számunkra. A deviáns magatartásformák is jól kezelhetők ezekkel a módszerekkel. A művészetterápia, például a rajz segítségével fejezi ki  a gyerekek rejtett szorongásait, félelmeit fóbiáját. A hiperaktivitás mozgásterápiás játékokkal oldható. Az emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken bekövetkezik a változás egyszerre, ha a szakember pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkező könyvtáros és jól vezeti a foglalkozást. A felismert sérült funkció helyreállítása, vagy megelőzése, prevenció vagy rehabilitáció révén, elősegíti a gyermek minőségileg jobb életet. A terápiák szakmai felügyeletét célszerű olyan (terapeuták) pszichológusoknak irányítani, akik megfelelő szakvizsgával és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az irodalomterápiás foglalkozások nagyon jó hatásfokkal alkalmazhatók a kamaszoknál, akik mellőzve érzik magukat, egyedül vannak a felnőtté válás folyamatában.

     A cigánygyerekek tapasztalatot szerezhetnek a kommunikáció nehézségéről és szépségéről, a személyre szabott figyelem pozitív élményéről és a másikra való odafigyelés és tisztelet fontosságáról. A terápia során oldódik szorongásuk, türelemre, toleranciára, empátiára tanítja őket a terápia mindenfajta kényszer nélkül. Felszínre kerülnek saját és társaik problémái, így találkozhatnak különböző megoldási alternatívákkal, akár úgy is, hogy egy-egy irodalmi hős viselkedését megfigyelik, értékelik. Az irodalmi művek kiválasztásánál döntő szempont a korosztályra jellemző problémák történetek kiválasztása és azok jó kibonthatósága, mint például a felnőtt-gyermek kapcsolatok, felnőtté válás, szerelem, tanulás, közösségbe való beilleszkedés, barátság, jövőkép, társadalmi elvárások, értékek, célok...stb. A folyamatos motiváció érdekében egy-egy foglalkozáson belül egyéb művészet-terápiás terület is helyet kaphat a könyvtárban, az adott műnek, csoportnak, problémának megfelelően, így többek között drámapedagógia játékok, rajzolás, közös zenélés, szituációs játékok, kézműves feladatok. Író-olvasó találkozókat szervezünk ezzel is népszerűsítve a roma írók és költők műveit. Kiemelt feladat számunkra a roma írók, költők műveinek gyűjtése, mint például a Ratkó-gyűjtemény. A foglalkozás során a cigánygyermekek olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, amiket cigány származású írók, költők írtak, ezzel is megismerik saját kultúrájukat és erősítik identitásukat, így újabb élményekkel gazdagodnak és serkenti őket az olvasásra, azáltal, hogy a művek feldolgozása nem "iskolai elemző módon" történik, hanem szabad beszélgetés formájában, egy olyan csoportban, ahol mindenkinek számít a véleménye, mert minden ember fontos a közösség számára.

     A legkisebbeket mesék révén tudjuk formálni. A meseterápia minden életkorban, és minden életszituációban használható, minden korosztály megérinthető egy mesével, akár kisgyerek, kamasz, vagy fiatal felnőtt. A fabuláknak hatalmas ereje van, s valóban tud segíteni, csak meg kell találni az adott élethelyzethez és egyénhez kapcsolódó tanmesét, s ha megvan, akkor kezdődik a csoda, a gyógyulás és a személyiség formálása.

                 A cigányság sorsa, a mi kezünkben van, ez egy magasztos küldetés, ami komoly felelősség és nehéz feladat, amit lelkiismeretesen és becsülettel kell végezni. Ezt a feladatot csak megfelelően felkészült kiművelt, intelligens, toleráns és megfelelő empatikus képességekkel rendelkező humanista pedagógusok és könyvtárosok közösen képesek teljesíteni. A lecsúszás és a kirekesztés következtében létrejött egy társadalom alatti társadalom, saját törvényei vannak ennek a szubkultúrának. A társadalmi kohéziót nem lehet úgy megteremteni, hogy a cigányokat faji és szociális alapon leválasztja magáról egy társadalom.
A cigányság körében tapasztalható demográfiai jellegzetességek (sok gyermek, kevés idős ember, fiatal átlag életkor) ma a nyomor és halmozott hátrányok mennyiségileg és minőségileg rohamos bővített újratermelését jelentik. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve azzal kell számolni, hogy a következő évtizedekben a demográfiai tendenciák már a társadalom összesített mutatóit is jelentékenyen és lehet, hogy kedvezőtlenül fogják befolyásolni, hiszen a becsült adatok szerint 2015-ben a romák 800.000-es tömege a magyarországi lakosság 8%-át jelenti, ami jövőre talán eléri az egy milliót is. Tehát a felelősségünk óriási. A felnövekvő generációk nevelését még nem bízhatjuk teljesen a roma szülőkre, de reméljük, a következő generációkat már azok a közben felnövő romák fogják nevelni, akiket még most mi formálunk. Biztató jel, hogy a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola hittan-tanár szakára jár a Huszár-telepről egy fiatalember, akinek személyét elfogadják, mert abban a lakókörnyezetben lakik évtizedek óta.

       Fontos lenne, hogy nem a messziről jött emberek végezzék a roma ifjúság nevelését, hanem olyan autentikus személyek, akik abból a környezetből kerültek ki, vagy ott élnek ma is. Szabóné Dr. Kármán Judit romológus és nevelésszociológus szerint a cigányság jövőbeni sorsa nem csupán a többségi társadalom befogadási készségétől, az ország rendjének helyreállásától, a gazdaság fellendülésétől, de a romák/cigányok együttműködésétől is függ, és ezen a ponton nem kerülhető meg a cigányság vezetőinek felelőssége sem.

   

Felhasznált irodalom

Cserti Csapó Tibor: A cigány népesség a társadalmi-gazdasági térszerkezetben. Pécs : PTE BTK Oktatáskut. Közp. : Virágmandula, 2011.

Forray R. Katalin: Cigány gyermekek szocializációja : Család és iskola. Budapest : Aula, 1998.

Kállai Ernő: Átszervezések kora : Cigánynak lenni Magyarországon : Jelentés 2002-2006. Budapest : Európai Összehasonlító Kisebbségkut. Közalap., 2006.

Nagy Attila - Péterfi Rita: Hídszerepek. Cigány integrációs kérdések. Budapest : Gondolat Kiadó, 2008.                      

Nagy Attila - Péterfi Rita: A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Budapest : Gondolat Kiadó, 2004.

Nagy Attila - Péterfi Rita: A cigányság kulturális integrációja és a könyvtár. – In: Könyvtári Figyelő, 2004/2. 307-341. p.         

Péterfi Rita - Szűcs Hajnalka: Cigánysor(s) a végeken. Az uszkai szabadkeresztyén cigányok életvezetése az ezredfordulón. – In: Pannon Tükör, 1997/5. 53-55. p.

Szabó László István: Az internethasználati képzések a könyvtárban. – In : Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó, 2002. szeptember, VII.évf. 3.(27)sz., 12. p.

Szabó László István: A könyv és a könyvtár társadalmi szerepe a XXI. századi ember életében. – In: Nyíregyháza Könyve 2014, 47-56. p.

Szabó László István: A könyv nemzedékünk végrendelete. – In: Vigilia, 79. évfolyam 1. szám, 2014. januári szám, Napjaink rovat

Szabó László István: Digitális írástudással az egyenlőesélyért. – In: Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári kis híradó, 2009. XIV.évf., 4.(56)sz., 5-6. p.

Szabó László István: Gondolatok a könyvtári terápiákról. – In: Könyv, Könyvtár Könyvtáros, 2014. júliusi száma, 23. évf., Rovat: Fórum, 15-17 p.

Szabó László István: Milyen szerepet tölt be az olvasás az ember személyiségének fejlesztésében. – In: Nyírségi Gondolat, 2013 március-áprilisi száma, VI. évf., 5. sz., 37. p.

Szabó László István: "Timeo hominem unius libri". Gondolatok könyvről, olvasásról, könyvtárról. – In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012 januári száma, XXI. évf., 5. sz., 21-25. p.