2017. december 15., péntek

Ip cím Mac cím

A legegyszerűbb módja lehet elrejteni az IP-címét, ha megy online, hogy a proxy / VPN szolgáltatást.

VPN / Proxy-k munkáját irányítom az összes felkeresett webhelyeken / internet forgalmat keresztül a szerver IP-címét. Tehát a felkeresett webhelyek fogja mutatni a VPN szolgáltatás IP-cím helyett a személyi számítógép IP-címét. Bár sok ingyenes proxy / VPN elérhető az interneten, a legstabilabb VPN / proxy általában megkövetelik egy egyszerű havi díj. A fő ok az emberek használni proxy / VPN lényege, hogy elmúlt a tűzfalak / hozzáférés bizonyos weboldalak / szolgáltatás által letiltott a munkahelyen.

Míg a felkeresett webhelyek nem tudja elérni az IP-címét, a VPN / proxy használatakor képesek érzékelni az IP-cím, és ez nagyon nehéz igazán marad anonim az interneten. VPN cégek jogilag köteles nyilvánosságra hozni az IP-cím / adat, ha van egy bírósági végzés / házkutatási. Néhány népszerű fizetett VPN szolgáltatások közé HidemyAss / ExpressVPN. Ha hajlandó használni egy ingyenes VPN szolgáltatás, amely arra szolgál, hirdetéseket, akkor érdemes fontolóra AnchorFree Hotspot.

Router Admin felületén:
Wireless => Wireless Statistics
Itt Wifis Eszközök vannak, MAC addressükkel.
(AP-UP, a routered, a többi kliens)

DHCP => DHCP Clients List
Itt szerepelnek a felcsatlakozott eszközök, névvel, IP -címmel.

Wireless => MAC Filtering
Itt tudod letíltani/engedélyezni a MAC Address alapján az eszközöket.

SSID Elrejtése
Wireless - Wireless Settings
"[x] Enable SSID Broadcast" elől pipa ki!!!
(Névtelen hállózat lesz, SSID -t meg kell adni csatalakozáskor)

MAC szűrés
Elsőnek írd össze az eszközeid MAC Address címeit.
Lépj be router adnimfelületn: Wireless => MAC Filtering menüpontba.
Addogasd hozzá az eszközeid:
- MAC Address: Esszköz azonosítój.
- Description: pl. NoteBook, Telefon, Nyomtató...
- Privilege: "allow/deny" (engedélyez/tílt)
- Status: "Enabled" (beállítás aktív)
Ugyan itt, "Filtering Rules" -nél vállaszd ki a "Deny the stations not specified..." részt.
Ha minden eszközt engedélyeztél akkor fent Enabled gombra kattintaszt! (utána mellete balra meg jelenik hogy enabled, és a gomb felirata disabled lesz.)

IP Fixálása
DHCP => Address Reservation
Itt tudod fixálni, hogy egy MAC címhez, egy gépnek mi legyen az állandó localis IP címe.
Addogasd hozzá az eszközeid!
- MAC Address: Esszköz azonosítój.
- Reserved IP Address: Az állandó IP címe pl.: 192.168.1.250
- Status: "Enabled" (beállítás aktív)
Így mindig ugyan azt az IP -t kapja az eszköz.

Sebesség korlázása
Router Adminján => IP QoS
felül "[ ] Enable IP QoS" előtt bepipálod a dobozkát.
Első sor:
- IP Range: ide az IP cím végének tartományát, kell beírni.
pl.: "250-254"
- Mode részbe, a "Minimum..."
- Bandwidth -nek meg adod: "1000" ez 1Mbps sebességet garantál.
- Description: leíréás, pl.: Engedélyezett
- Enable: [X] (bejelőlve)
Második sor:
- IP Range: ide az IP cím végének tartományát, kell beírni.
pl.: "2-249"
- Mode részbe, a "Maximum..."
- Bandwidth -nek meg adod: "1" ez 1Kbps sebességet enged maximum.
- Description: leíréás, pl.: Tíltott
- Enable: [X] (bejelőlve)

Jelszó változtatása
És a legfontosabb!!!
System Tools => Password
Változtasd meg a felhasználó nevet és jelszót admin/admin -ról!!!

Változtass SSID -t, WEP jelszót!!!
A vezeték nélküli internet megkönnyíti az életünk, de meg is keserítheti. Rossz dolgok történhetnek, ha nem gondoskodsz a WiFi-hálózatod biztonságáról!
A Magyarországon használatos routerek eltérő típusai miatt csak irányelvekkel tudunk szolgálni Nektek. A pontos instrukciókat a D-Link, TP-Link, Linksys, Cisco, Asus routerek internetes útmutatóiban, vagy a routered kézikönyvében találsz!

NE SUGÁROZD AZ SSID AZONOSÍTÓT!

Minden vezeték nélküli router (vagy hozzáférés pont) rendelkezik egyedi azonosítóval, amit SSID-nek (Service Set Identifier) nevezünk. Ezt az azonosítót látod a WiFi hálózatok listájában, például ha bejössz hozzánk, akkor látni fogod a „Laptopszaki” SSID-jű hálózatot. Míg ha beülsz egy kávézóba, akkor a kávézó neve lesz az, az otthoni WiFi-hálózatodnak pedig szabadon adhatsz bármilyen nevet, azaz SSID-t.
Az SSID sugárzása veszélyes, hiszen a névből könnyen kideríthető kié a hálózat. Ha letiltod az SSID sugárzását, akkor eszköztől függően nem jelenik meg az elérhető WiFi hálózatok listájában, vagy „Ismeretlen hálózatként” jelenik meg.

Az SSID Broadcast "Disabled"-re állításával elrejtheted a WiFi hálózatod

Az SSID elrejtése

  1)   Lépj be a routered adminisztrációs menüjébe (általában „192.168.0.1” vagy „192.168.1.1” böngésző címsorába gépelésével érhető el)
  2)   Az opció, amire szükséged van: „SSID Broadcast”
  3)   Állítsd „Disabled”-re

ÁLLÍTS BE MAC-CÍM SZŰRÉST

Minden vezeték nélküli hálózaton lévő eszköznek van egyedi azonosítója, amit MAC (Media Access Control) címnek nevezünk. Ez alapján azonosítható be melyik eszköz (számítógép, okos telefon, táblagép) csatlakozik a WiFi-hez. Ezek a címek alfanumerikus számsorként jelennek meg, például: 00:02:D1:1A:2D:12. Ezt az azonosítót tartalmazza minden adatcsomag amit a router küld és fogad.
Ha pontosan beállítod milyen MAC címmel rendelkező eszközök csatlakozhassanak a hálózatodra, akkor jelentősen csökkented a behatolás esélyét. Amennyiben egy eltérő MAC című eszköz próbálna csatlakozni, még ha ismeri is a helyes jelszót, sem lesz képes kapcsolat létrehozására.

A MAC címek szűrésével csak az általad kijelölt eszközöknek engeded meg a csatlakozást

MAC szűrés beállítása:

  1)   Lépj be a routered adminisztrációs menüjébe (általában „192.168.0.1” vagy „192.168.1.1” böngésző címsorába gépelésével érhető el)
  2)   Az opció, amire szükséged van: „Wireless MAC filter”, „MAC filter”
  3)   Engedélyezd a MAC szűrést az „Enabled” kiválasztásával
  4)   A listába begépelve megadhatod a kívánt MAC címeket
Az eszközök MAC címeit megtalálod magában az eszközben, így például a laptopod hálózati tulajdonságaiban, vagy az okos telefonod menüjében, általában „Hálózati állapot” vagy „Állapot” címszavak alatt.

JELSZAVAZZ ÉS TITKOSÍTS!

A fenti megoldások mindegyike hasznos, de alapszintű védelmet nyújtanak csupán. A hálózatod védelmében a legegyszerűbb és egyben legfontosabb dolgot akkor teszed, ha titkosítod. Ezzel tulajdonképpen összekeveri a routered a forgalmazandó adatot, így még ha le is tudják hallgatni, akkor sem lehet értelmezni, hiszen nem rendelkeznek a titkosítás feloldásához szükséges kulccsal.
Az évek során több generációja született a WiFi titkosításának. Az első és legalapvetőbb a WEP (Wired Equivalent Privacy) volt, viszont ezt manapság már percek alatt fel lehet törni. Ha csak ezt a lehetőséget biztosítja a routered, akkor ajánljuk a lecserélését.
A WPA (WiFi Protected Access) volt a következő a sorban, de ez is nehézségekkel küszködött, amely elvezetett minket a WPA2 megszületéséhez. A WPA2 közel tíz éve áll a biztonságos hálózatok szolgálatában. Feltörése extrém nehéz lehet, ha kellően erős jelszavat adunk meg.
A legegyszerűbb megoldás, amit mégis oly sokan elfelejtenek: jelszóval kell ellátni a WiFi hálózatod. Minél bonyolultabb a jelszó, annál jobb: tartalmazzon vegyesen kis- és nagybetűket, számokat, speciális karaktereket. Tíz-tizenkettő karaktertől felfele számítanak a jelszavak biztonságosnak. Amennyiben nem ismeri valaki a WiFi routered jelszavát, nem tud csatlakozni sem rá. Ezáltal a hálózatod, és egyben az arra kötött eszközök védelmét teremted meg – nem mellékesen pedig a szávszélességed, tehát az internet elérésed sebességét sem csökkentik a hívatlan vendégek.

A "tesztjelszo" nem túl erős jelszó, ajánljunk egy ennél erősebbet beállítani!

Jelszó beállítása a routereden:

  1)   Lépj be a routered adminisztrációs menüjébe (általában „192.168.0.1” vagy „192.168.1.1” böngésző címsorába gépelésével érhető el)
  2)   Az opció, amire szükséged van: „Password”, „WiFi password”, „Passphrase”
  3)   Add meg a jelszavat, amellyel csatlakozhatnak a hálózathoz (illetve ezt írd fel magadnak is!)
Egy erős jelszó így nézne ki: h&5U2v$(q7F4*. Ne használj neveket, egész szótári szavakat, főként ne családtagok, kisállatok nevét, születési dátumot.

A Wi-Fi-routerek és -hozzáférési pontok ajánlott beállításai

A cikkben ajánlott Wi-Fi-router- (vagy Wi-Fi-bázisállomás-) beállítások az összes Macre és iOS-készülékre vonatkoznak. Ezek a beállítások biztosítják az optimális teljesítményt, biztonságot és megbízhatóságot a Wi-Fi használatakor.
Ez a cikk a hálózati rendszergazdáknak és azoknak a felhasználóknak szól, akik saját maguk felügyelik a hálózatukat. Ha meglévő Wi-Fi-hálózathoz szeretne csatlakozni, az alábbi cikkek nyújtanak segítséget:

Kövesse először az alábbi lépéseket

A beállítások módosítása előtt hajtsa végre a következő műveleteket:
  • Győződjön meg arról, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb firmware van telepítve a Wi-Fi-routeren. Az AirPort Time Capsule, az AirPort Extreme vagy az AirPort Express bázisállomás használata esetén az AirPort segédprogrammal ellenőrizheti, hogy melyik a legújabb firmware.
  • Győződjön meg arról, hogy a Wi-Fi-eszközök támogatják az ebben a cikkben javasolt beállításokat.
  • Lehetőleg készítsen biztonsági mentést a Wi-Fi-router beállításairól.
  • A Wi-Fi-routerhez kapcsolódó készülékekkel felejtesse el a Wi-Fi-beállításokat, vagy törölje róluk a hálózati beállításokat. Így megelőzheti, hogy a készülékek a régi beállításokkal próbáljanak meg kapcsolódni a hálózathoz. Az új beállítások alkalmazása után ismét csatlakoztatni kell majd a készülékeket a hálózathoz.
  • Az adott hálózathoz kapcsolódó összes Wi-Fi-router esetén ugyanazokat a beállításokat adja meg. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a készülékek nem tudnak kapcsolódni a hálózathoz, vagy a hálózat megbízhatatlanná válik. 
  • Amennyiben kétsávos Wi-Fi-routert használ, mindkét sávot ugyanúgy állítsa be – kivéve, ha az alábbiakban ellenkező utasításokat olvas.

Az SSID vagy a Wi-Fi-hálózat neve

A felhasználók és a Wi-Fi-készülékek az SSID (hálózatnév) segítségével tudják azonosítani a Wi-Fi-hálózatot. Az SSID esetén különbséget jelentenek a kis- és nagybetűk.
Ajánlott beállítás: Bármilyen egyedi név
Olyan egyedi nevet adjon a hálózatnak, amelyet nem használnak a közelben más hálózatok, illetve olyan hálózatok, amelyekkel jó eséllyel találkozhat. Ha a routeren az alapértelmezett SSID van beállítva, különösen fontos, hogy egy másik, egyedi névre módosítsa. Íme, néhány népszerű alapértelmezett SSID, amelyeket érdemes kerülni: linksys, netgear, dlink, wireless, 2wire és default.
Ha az SSID nem egyedi, a Wi-Fi-készülékeknek problémát jelenthet a hálózat beazonosítása. Előfordulhat például, hogy nem tudnak automatikusan csatlakozni a hálózathoz, vagy hogy egy másik, azonos SSID-vel ellátott hálózathoz kapcsolódnak. Vagy előfordulhat az is, hogy a Wi-Fi-készülékek nem tudják a hálózat összes routerét használni, vagy nem tudják egy adott router összes elérhető sávját használni.

Rejtett hálózat

A rejtett Wi-Fi-hálózatok nem közvetítik SSID azonosítójukat. Erre tévesen zárt hálózatként is szoktak hivatkozni, a nem rejtett állapotra pedig nyitott hálózatként.
Ajánlott beállítás: Letiltva
Mivel a rejtett Wi-Fi-hálózatok nem közvetítik SSID azonosítójukat, a készülékeknek több időre lehet szükségük ahhoz, hogy megtalálják őket és csatlakozzanak hozzájuk. A hálózat elrejtése nem teszi biztonságossá a Wi-Fi-hálózatot, mert az SSID kideríthető így is más módszerekkel. A Wi-Fi-routeren mindig legyen engedélyezve a biztonsági védelem.

A MAC-címek hitelesítése vagy szűrése

Beállíthatja, hogy csak a meghatározott MAC-címekkel rendelkező készülékek tudjanak hozzáférni a Wi-Fi-routerhez.
Ajánlott beállítás: Letiltva
A funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználó létrehozzon egy MAC-címekből álló listát. A Wi-Fi-routerhez ezután csak azok a készülékek férhetnek hozzá, amelyeknek a MAC-címe szerepel a listán. Azok a készülékek, amelyeknek a MAC-címe nem szerepel a felsorolásban, nem tudnak csatlakozni a Wi-Fi-hálózathoz. A MAC-címeket könnyű módosítani, tehát nem érdemes abban bízni, hogy ez a követelmény megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést.
Az iOS 8 és az újabb verziók egy véletlenszerű MAC-címet használnak a Wi-Fi-hálózatok vizsgálatakor. A vizsgálat akkor megy végbe, amikor a készülék nem kapcsolódik Wi-Fi-hálózathoz, és a processzor alvó üzemmódban van. A készülék processzora röviddel azután lép alvó üzemmódba, hogy a képernyő kikapcsolódott. A Wi-Fi-hálózatok vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a felhasználó tud-e csatlakozni egy előnyben részesített Wi-Fi-hálózathoz. A Wi-Fi-hálózatok speciális vizsgálatára akkor kerül sor, amikor a készülék a Helymeghatározást használja a terület-körülhatárolást használó alkalmazásokhoz, például a helyalapú emlékeztetőkhöz. A terület-körülhatárolás segítségével megállapítható, hogy a készülék közel van-e egy adott helyhez.

Biztonság

A biztonsági beállítás határozza meg a Wi-Fi-router hitelesítésének és titkosításának típusát, így Ön kezelheti a hálózathoz való hozzáférést és megadhatja a vezeték nélkül küldött adatok védelmének szintjét.
Ajánlott beállítás: WPA2 Personal (AES)
Jelenleg a WPA2 Personal (AES) a Wi-Fi-termékek által kínált legerősebb biztonsági protokoll, ezért minden esetben ezt tanácsos alkalmazni. A WPA2 beállítás használatakor ügyeljen arra, hogy erős jelszót válasszon – olyat, amelyet a hívatlan látogatók nem tudnak kitalálni.
Ha olyan régebbi Wi-Fi-készülékekkel rendelkezik, amelyek nem támogatják a WPA2 Personal (AES) szabványt, válassza a WPA/WPA2 (más néven vegyes WPA) módot. Ez mód lehetővé teszi az újabb eszközök számára, hogy az erősebb WPA2 AES-titkosítást használják, míg a régebbi készülékek a régebbi TKIP-szintű WPA-titkosítással is csatlakozhatnak a hálózathoz. Ha a Wi-Fi-router nem támogatja a WPA/WPA2 módot, akkor a WPA Personal (TKIP) az ajánlott beállítás.
A WEP-et kompatibilitási, megbízhatósági, teljesítményi és biztonsági okokból nem javasoljuk. A WEP nem biztonságos és funkcionálisan elavult. Ha a WEP és a TKIP között kell választania, válassza a TKIP-et.
A komoly biztonsági sebezhetőség miatt a WEP és a WPA TKIP titkosítási módszer használata idejétmúlt és mindenképpen kerülendő. Csak akkor alkalmazza ezeket a módokat, ha a használni kívánt régi Wi-Fi-készülékek nem támogatják a WPA2 AES protokollt, és ez a frissítésükkel sem érhető el. Az ilyen elavult titkosítási módszereket alkalmazó készülékek nem tudják kihasználni a 802.11n szabvány nyújtotta teljesítménybeli és egyéb előnyöket. Emiatt a Wi-Fi Alliance arra utasította a Wi-Fi-iparágat, hogy fokozatosan szüntesse meg a WEP és WPA TKIP protokollt alkalmazó készülékek gyártását.
Ha a biztonság beállítása Nincs vagy nem biztonságos mód, akkor Ön nem használ se hitelesítést, se titkosítást. Bárki csatlakozhat az Ön Wi-Fi-hálózatához, használhatja az internetét, hozzáférhet a hálózaton megosztott erőforrásaihoz, illetve megszerezhet bármilyen adatot, amelyet a hálózaton keresztül küld. Nem javasoljuk a nem biztonságos hálózat használatát.

A 2,4 GHz-es rádiómód

Ez a beállítás szabályozza azt, hogy a 802.11a/b/g/n szabvány melyik verzióját használja a hálózat a 2,4 GHz-es sávon történő vezeték nélküli kommunikáció során. Az újabb szabványok (802.11n) gyorsabb adatátvitelt biztosítanak, a régebbi szabványok pedig lehetővé teszik a régebbi készülékek használatát, és nagyobb hatótávolságot kínálnak.
Ajánlott beállítás: 802.11b/g/n
A maximális sebesség és kompatibilitás biztosításához a 802.11n szabványt támogató routerek esetén a 802.11b/g/n beállítást kell használni. A csak a 802.11g szabványt támogató routereknél a 802.11b/g módot kell használni. A csak a 802.11b szabványt támogató routereknél meghagyhatja a 802.11b módot. A különböző Wi-Fi-routerek különböző rádiómódokat támogatnak, tehát a beállítás a routertől függ. Általában érdemes az összes rádiómódot támogató beállítást használni, mert így az eszközök automatikusan ki tudják választani a leggyorsabb kommunikációt biztosító, mindegyikük által támogatott módot. A rendelkezésre álló rádiómódoknak csak egy részét engedélyezve előfordulhat, hogy egyes készülékek nem tudnak csatlakozni. Például a 802.11b/g szabványt támogató készülékek nem tudnak csak a 802.11n módot használó Wi-Fi-routerhez csatlakozni. A rendelkezésre álló rádiómódoknak csak egy részét engedélyezve interferencia is kialakulhat a közelben lévő régebbi hálózatokkal, és a régebbi készülékek is zavart okozhatnak a hálózaton.

A 5 GHz-es rádiómód

Ez a beállítás szabályozza azt, hogy a 802.11a/b/g/n szabvány melyik verzióját használja a hálózat az 5 GHz-es sávon történő vezeték nélküli kommunikáció során. Az újabb szabványok gyorsabb adatátvitelt biztosítanak, a régebbi szabványok pedig lehetővé teszik a régebbi készülékek használatát, és nagyobb hatótávolságot nyújtanak.
Ajánlott beállítás: 802.11a/n
A maximális sebesség és kompatibilitás biztosításához a 802.11n szabványt támogató routereknél a 802.11a/n módot kell használni, A csak a 802.11a szabványt támogató routereket 802.11a módban lehet hagyni. A különböző Wi-Fi-routerek különböző rádiómódokat támogatnak, tehát a beállítás a routertől függ. Általában érdemes az összes rádiómódot támogató beállítást használni, mert így az eszközök automatikusan ki tudják választani a leggyorsabb kommunikációt biztosító, mindegyikük által támogatott módot. A rendelkezésre álló rádiómódoknak csak egy részét engedélyezve előfordulhat, hogy a régebbi készülékek nem tudnak csatlakozni. Például a 802.11a szabványt támogató készülékek nem tudnak csak a 802.11n módot használó Wi-Fi-routerhez csatlakozni. A rendelkezésre álló rádiómódoknak csak egy részét engedélyezve interferencia is kialakulhat a közelben lévő régebbi hálózatokkal, és a régebbi készülékek is zavart okozhatnak a hálózaton.

Csatorna

Ezzel a beállítással lehet megadni, hogy a Wi-Fi-router melyik csatornát használja a kommunikációra.
Ajánlott beállítás: Automatikus
A legjobb teljesítményt az „Automatikus” mód nyújtja. Ilyenkor a Wi-Fi-router választja ki a legjobb csatornát. Amennyiben ezt a módot a Wi-Fi-router nem támogatja, válasszon egy olyan csatornát, amelyhez nem tartozik se más Wi-Fi-router, se más interferenciaforrás.

A 2,4 GHz-es csatornaszélesség

A csatornaszélességgel szabályozható az, hogy az adatátvitel – képletesen szólva – milyen átmérőjű „csövön” át folyjon. A széles csatornáknál azonban nagyobb az interferencia veszélye, illetve annak az esélye, hogy a csatorna más készülékek működését is megzavarja. A 40 MHz-es csatornákat általában széles csatornáknak, a 20 MHz-es csatornákat pedig szűk csatornáknak nevezik.
Ajánlott beállítás: 20 MHz
A 2,4 GHz-es sávon 20 MHz-es csatornát használjon. A 2,4 GHz-es sávon 40 MHz-es csatornát használva teljesítménybeli és megbízhatósági problémák jelentkezhetnek a hálózaton, különösen akkor, ha más Wi-Fi-hálózatok vagy 2,4 GHz-es frekvenciát használó készülékek vannak a közelben. A 40 MHz-es csatornák interferencia- és egyéb problémákat is okozhatnak az ilyen sávot használó készülékek, például Bluetooth-eszközök, vezeték nélküli telefonok vagy közeli Wi-Fi-hálózatok esetén. Azok a routerek, amelyek nem támogatják a 40 MHz-es csatornákat a 2,4 GHz-es sávon, támogatják a 20 MHz-es csatornákat.

Az 5 GHz-es csatornaszélesség

A csatornaszélességgel szabályozható az, hogy az adatátvitel – képletesen szólva – milyen átmérőjű „csövön” át folyjon. A széles csatornáknál nagyobb az interferencia veszélye, illetve annak az esélye, hogy a csatorna más készülékek működését is megzavarja. Az interferencia nem jelent akkora problémát az 5 GHz-es sávon, mint a 2,4 GHz-es sávon. A 40 MHz-es csatornákat általában széles csatornáknak, a 20 MHz-es csatornákat pedig szűk csatornáknak nevezik.
Ajánlott beállítás:
802.11n szabványú hozzáférési pont esetén az 5 GHz-es sávot állítsa 20 MHz-re és 40 MHz-re.
802.11ac szabványú hozzáférési pont esetén az 5 GHz-es sávot állítsa 20 MHz-re, 40 MHz-re és 80 MHz-re.
A maximális teljesítményt és megbízhatóságot mindkét csatornaszélesség engedélyezésével lehet elérni. Ez a beállítás azért optimális a teljesítmény és a kompatibilitás szempontjából, mert az egyes készülékek bármelyik általuk támogatott sávszélességet használhatják. Nem az összes kliens támogatja a 40 MHz-es csatornákat, ezért ne aktiválja a 40 MHz-es módot. A csak a 20 MHz-es csatornát támogató készülékek nem fognak tudni csatlakozni a 40 MHz-es módban lévő Wi-Fi-routerhez. A 80 MHz-es módot se aktiválja, mert akkor csak a 802.11ac szabvánnyal kompatibilis készülékek fognak tudni csatlakozni. Azok a routerek, amelyek nem támogatják a 40 MHz-es vagy 80 MHz-es csatornákat, támogatják a 20 MHz-es csatornákat.

DHCP

A Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP) osztja ki azokat a címeket, amelyek alapján a hálózatot használó készülékek azonosíthatók. Az egyes készülékek ezt követően a hozzájuk rendelt címet használják akkor, amikor egymással és az interneten lévő számítógépekkel kommunikálnak. (A DHCP-kiszolgáló tulajdonképpen olyan, mint a telefontársaság, amely telefonszámokat oszt ki ügyfeleinek, akik ezeket a számokat használva tudnak felhívni másokat.)
Ajánlott beállítás: Engedélyezve, ha ez az egyetlen DHCP-kiszolgáló a hálózatban
Hálózatonként csak egy DHCP-kiszolgáló használata javasolt. A DHCP-kiszolgálót beépítve találja meg a kábelmodemben, a DSL modemben vagy a routerben. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel címütközések történnek, és az internet vagy más hálózati források elérésekor is problémák merülnek fel.

NAT

A hálózati címfordítás (Network Address Translation – NAT) közvetít az interneten és a helyi hálózaton lévő címek között. A NAT szolgáltatást úgy lehet leginkább elképzelni, mint egy olyan irodai dolgozót, aki az alkalmazottaknak címzett, céges címre beérkező levelekre ráírja a megfelelő iroda számát. Így cégen kívüli személyek is tudnak információkat küldeni az iroda egy adott munkatársának.
Ajánlott beállítás: Engedélyezve, ha a hálózaton csak ez a router biztosít NAT szolgáltatást
Alapvetően a NAT-ot csak azon a készüléken érdemes engedélyezni, amely a hálózat routereként szolgál. Ez többnyire DSL- vagy kábelmodem, vagy pedig az önálló router, amely Wi-Fi-routerként is működhet. Ha a NAT-ot több mint egy készüléken használja, azt dupla NAT-nak nevezzük, és problémát okozhat az internetes szolgáltatásokhoz való csatlakozással kapcsolatban – ilyenek például a játékok, az Internetes hanghívás (VoIP), a Virtual Private Network (VPN), illetve a NAT különböző szintjei közötti kommunikáció a helyi hálózatban.

WMM

A WMM (Wi-Fi Multimedia) a hálózati forgalmat négy hozzáférési kategória alapján rangsorolja: hang, videó, az elérhető legjobb és háttér.
Ajánlott beállítás: Engedélyezve
Az összes 802.11n és 802.11ac szabványú hozzáférési pont alapértelmezett konfigurációjában valószínűleg aktiválva van a WMM. A WMM letiltása esetén problémák léphetnek fel a teljes hálózattal, nem csupán a hálózaton lévő Apple-termékekkel.

Helymeghatározás

Egyes országokban olyan szabályok vannak életben, amelyek meghatározzák a vezeték nélküli jel erősségét, illetve a Wi-Fi-csatornák használatát. Amikor külföldre utazik, győződjön meg arról, hogy a készülékein be van kapcsolva a Helymeghatározás, mivel csak ebben az esetben tud az adott ország Wi-Fi-hálózataira rácsatlakozni.
Macen:
  1. Válassza ki az Apple menü > Rendszerbeállítások menüpontot, majd kattintson a Biztonság és adatvédelem ikonra. 
  2. Kattintson az ablak sarkában a  elemre, majd adja meg a jelszavát.
  3. Az Adatvédelem lapon válassza a Helymeghatározás lehetőséget, majd válassza a Helymeghatározás engedélyezése elemet.
  4. Görgessen le az alkalmazások és a szolgáltatások listájának aljára, majd kattintson a Rendszerszolgáltatások mellett látható Részletek gombra.
  5. A Részletek párbeszédpanelen válassza a Wi-Fi-hálózat lehetőséget.
iPhone, iPad vagy iPod touch készüléken:
  1. Lépjen a Beállítások > Adatvédelem részhez, és kapcsolja be a Helymeghatározást.
  2. Görgessen le a lista aljára, koppintson a Rendszerszolg.-ok elemre, majd kapcsolja be a Wi-Fi-hálózat lehetőséget.

Mobilszolgáltatói Wi-Fi-hálózatok

A mobilszolgáltatói Wi-Fi-hálózatokat a mobilszolgáltató és a partnerei konfigurálják. Az iPhone ismert hálózatokként kezeli őket, és automatikusan csatlakozik hozzájuk. Ha az „Adatvédelmi figyelmeztetés” felirat látható a mobilszolgáltatói hálózat neve alatt a Wi-Fi-beállításokban, akkor a mobilszolgáltatóhoz kapcsolódó azonosító adatai idegen kezekbe kerülhetnek, ha egy rosszindulatú hotspot mobilszolgáltatói Wi-Fi-hálózatnak adja ki magát.
Ha nem szeretne automatikusan kapcsolódni a mobilszolgáltatói Wi-Fi-hálózatokhoz, koppintson a Beállítások > Wi-Fi menüpontra. Koppintson az  ikonra a hálózat neve mellett, majd kapcsolja ki az Automatikus csatlakozás funkciót.

Most például szinte minden laptop két hálózati kártyával rendelkezik - egy vezeték nélküli és egy vezetékes. Részletek a pipacsok egyszerre lehetnek gépelési kombinációja Win-R gombokat, hogy ki a „Run”, amely következetesen próbál vezetni CMD - ipconfig / all
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Most, látva mi tényleges fizikai hálózati kártya számát kezdenek kísérletezni. Ugyanez a kezdeti érték számunkra mutatója helyességét tetteinkért.
Ehhez nyissa meg a Start - Eszköztár - Hálózati kapcsolatok. Jobb klikk a jobb mi hálózati kapcsolat (vezetékes / vezeték nélküli), és bejutni a „Properties” rész
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Most megy a „megszokott”, majd a „Speciális”. Válasszon - «Network Address». Mi a következő kép:
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Akkor meg kell próbálni két lehetőség - a különböző számítógépeken működik másképp:
b) A „-” jel, amikor megadja a MAC nincs szükség.
Nyomja meg az „OK” és az ablak bezárásához. MAC kell változnia.
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Ezután tegye a következőket: HKEY_LOCAL_MACHINE - SYSTEM - CurrentControlSet - vezérlés - Class (ez egy hiba ebben a sorban, azt mondta, az elején a felülvizsgálat)))
Változás a mac-címet a hálózati kártya
Találunk értéke 4D36E972-E325-11CE-BFC1-08002BE10318
Ezután végighaladni egy mappát a bal oldali oszlopban a forma - 0000, 0001, 0002, stb amíg meg nem találjuk a hálózati kártyát a jobb oldali ablakban.

WinSock

A Windows operációs rendszerek beépített általános célú hálózati alkalmazásprogramozási felülete.

A Windows Sockets alapjaiban a BSD sockets paradigmára épül, de egyedi bővítéseket is tartalmaz.

A Windows Sockets-t a 16-bites Windows rendszereken a winsock.dll, míg 32-bites változataikon a ws2_32.dll dinamikus csatolású könyvtár implementálja. 
 
Változás a mac-címet a hálózati kártya

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése