Dim mak

 

A meridiánok érintése Chin Na Fa volt az egyetlen 7. danos nagymester tudománya. A nyomáspontok is támadhatók. Például a commotio cordis amely gyakran halálos szívritmuszavar, amely a közvetlenül a szív feletti területet ért trauma következménye. A remegő tenyértechnika vagy vibráló tenyér  a késleltett halál egyik módja. Érzékeny, sérülékeny, titkos pont, létfontosságú energiapont, ahol a prána tárolódik, és ahol a test (mikrokozmosz) és az univerzum (makrokozmosz) közötti energia- és információcsere bonyolódik. Az Athara Védában marma pontoknak nevezik a különböző testszövetek (idegek, izmok, inak, erek, csontok, ízületek) feletti helyeket, amik finomtesti síkon a kozmikus energiát felveszik, és az energiatestben – frekvenciaspecifikusan - a nadikon keresztül keringetik, és elosztják azt a fizikai test szervei között. A rugalmasságot, stabilitást, erőt, érzékenységet, hatékonyságot és információáramlást biztosító anatómiai tényezők találkozási pontjain található valamennyi marma pont. Az idegek (majja) csatlakozásai mentén az idegi impulzusokat továbbító energiapontok; az izmok (mamsa) találkozási helyein – a külső erő által – a belső erőt szállító pontok; az erek (sira) összefutásánál a hormonális és pszichikai információt, érzelmeket, érzeteket áramoltató marmák; az inak, szalagok (snayu) metszéspontjaiban a fizikai, érzelmi és mentális hatékonyságot és teljesítményt hordozó pontok; a csontok érintkezéseinél a testi szilárdságot, az érzelmi és mentális stabilitást őrző marmák; az ízületek találkozásainál a testi, lelki, szellemi rugalmasságot, mobilitást képviselő marma pontok helyezkednek el. A marmák olyan energiakapuk, energiaszelepek, amik nyitódva vagy záródva, erősítik vagy gyengítik, irányítják az életerőt az egyes testrészek felé. A marmák miniatűr neurokomputerek, amik segítségével a test szerveinek sejtjeit az elme és a lélek összehangolja. Minden sejt saját memóriával, saját fájlokkal, saját intelligenciával, saját biokémiai struktúrával, saját rezgéssel, saját kromatikus sugárzással, saját szereppel, saját hanggal, saját mágneses töltéssel – és az 5 elem, a 3 dosha és a 15 al-dosha speciális kombinációjával – rendelkezik. A kozmikus energiák életerő-transzformátorai, a marma pontok látják el a szervrendszereket életerővel, a szerveket energiával, a szöveteket érzetekkel, a sejteket emocionális információkkal. A pontok és (terápiájuk) ismeretében irányítható a prána valamennyi formája, amely a test minden struktúráját (a szervrendszerektől a DNS-ig) harmonizálja, így hosszú távon megőrzi az egészséget, és számos betegség gyógyulását elősegíti. A 108 marma pont mellett a 10+1 testnyílás és a csakrák idegfonatoknál elhelyezkedő pontjai a prána különböző frekvenciájú formáit uralják. A fej testnyílásait hét bölcsnek nevezi az indiai hagyomány. A fejtető, a jobb és a bal szem, a jobb és a bal fül, a jobb orrlyuk és a bal orrlyuk mellett a száj több marma pontot is tartalmaz (felső ajak, alsó ajak, felső fogsor, alsó fogsor, szájpadlás teteje, szájpadlás alja). Alul 3 testnyílás van: köldök, húgycsőnyílás, végbélnyílás. A 11 testnyílás, a csakrák mellett az energiatest legfontosabb energiatároló- és elosztó központja. Születéskor a testnyílásokon át lép be az életenergia, és a halál beálltával is az egyik nyíláson távozik az. Minden embernél a saját alaprezgésének megfelelő nyíláson lép be és ki az éltető erő az élet kezdetén és végén. Az érzékszerveken át áramlik az energiatestet tápláló magasabb rezgésű energia.    A Sushruta Samhita és a Charaka Samhita a bőrön elhelyezkedő 108 pontot különböző módon csoportosítja. (harcművészet, testrégiók, anatómiai tényezők szerinti, doshák, al-doshák, sroták, csakrák, őselemek szerinti felosztás). Az ősi ájurvédikus iratok a test energiafeltöltését a testzónák 6-os, 12-es és18-as rendszerére alapozták.  A 6 testzóna a következő: jobb kézfej és kar, bal kézfej és kar, jobb lábfej és lábszár, bal lábfej és lábszár, nyak és fej, valamint törzs. A 12 testzóna: bal lábszár, jobb lábszár, bal comb, jobb comb, derék-és alhasi tájék, mellkasi rész, nyak, bal alkar, jobb alkar, bal felkar, jobb felkar és fej. 

 A 18 testzóna:

1. a fejtető környéke

2. a homlok régiója

3. a szemöldök környéke                                 

4. a szemek tájéka

5. az orr környéke

6. a nyelv területe                                             

7. a torok régiója

8. a szív tájéka

9. a köldök környéke

10. a húgycső környéke

11. a csípő területe

12. a végbélnyílás tájéka

13. a felkarok és felső lábszárak

14. az alkarok és alsó lábszárak

15. a térdek és a könyökök

16. a bokák és a csuklók

17. a kéz- és lábujjtövek

18. a kéz és lábujjhegyek

GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK

Acsalapu

Kalaplapu, nagy szattyú  (Petasites hybridus).  Hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyős helyeken terem, évelő  növény. Hatása elősegíti a nyálkiválasztást, izzasztó és köhögéscsillapító. Teáját légzőszervi megbetegedések ellen, asztmás bántalmak enyhítésére, a légzés könnyítésére használják. Főzetét külsőleg torokgyulladás ellen öblögetésre is használják. A gyökeréből készült  tea köptető és izzasztó hatású, ideges fejfájást, migrént megszüntető házi szer. A leveleket a népi gyógyászatban gyulladások és kelések borogatására is használják. Nem szabad összetéveszteni a martilapu és a bojtorjánlapu gyógynövényekkel.

 Akác

Fehér akác (Robinia pseudoacacia). Észak Amerikából származik, nálunk, kisebb nagyobb erdőségeket alkot. Az akácvirág tea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképzést megakadályozó hatású. Teakeverékekben íz javítóként alkalmazzák.

 

Aloe

Eredetileg délnyugat Arábiából származik, és föníciai és görög kereskedők terjesztették el. Az aloé felhasználási köre igenszéles: kozmetika, gyógyászat, étkezési kiegészítő. Az aloé-gélt szőrtüszőgyulladásra, neurodermitiszre, sebekre és égésekre alkalmazzák. Gyomorkeserűként és az epekiválasztás serkentésére is hatásos gyógynövény. Mivel erős hashajtó bélelzáródás esetén nem tanácsos használni. Homeopatikus tinktúrája segít az emésztőszervek gyengesége, hasmenés és vastagbélhurut esetén.

 Angyalfű

Orvosi angyélika (Angelica archangelica). Európa magasabb hegyvidékein, alhavasi tájain honos, nálunk termesztik. A növény minden részét felhasználják. Teakeverékekben használják, étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, felfúvódást megszüntető, ezen kívül gyomor és epebántalmak ellen használható. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsölőkhöz adják.

 Ánizs

Közönséges ánizs, csillag ánizs (Pimpinella anisum L.) Eredeti származási helye a földközi tenger melléke, nálunk termesztik. Teája serkenti az emésztést, étvágyjavító, nyálkaoldó, görcsoldó, epekiválasztást elősegítő, csecsemők szélhajtó teája. Szoptató anyák a tejszaporító hatásáért tartják becsben. Az illóolaját a szájápolásban is felhasználják. Tetű elleni bedörzsölő szerekhez és a házi állatok férgeit űző szerekhez is adják.

Apróbojtorján

Párló fű (Agrimonia eupatoria L.). A rózsafélék családjába tartozik, erdők szélén, cserjés-füves helyeken, árokpartokon található. Teáját légzőszervi megbetegedésekre, bélhurutra, gyomor-, máj-, vese-, epebántalmakra használják. Külsőleg toroköblítőnek, kelések és gyulladások, borogatására alkalmazzák.

 Aranyvesszőfű

Magas aranyvessző, jágerkender, aranyos istápfű, aranyos ruta. (Solidago gigantea Ait.) Eredeti származási helye Észak Amerika nálunk megtalálható a Dunántúlon, Somogy, Zala megyében, erdők szélén, vizek mentén. A teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag-, májbántalmak, nehéz havi vérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak ellen használják. Ezen kívül izzasztó, vizelethajtó, külsőleg pedig torok öblítőként is felhasználható.

Bab

Paszuly (Phaseolus vulgaris). A fehér bab, gyulladások, kelések érlelésére háziszerként borogatásul használható. A bab teája vércukorcsökkentő, vérnyomáscsökkentő, szívműködést serkentő. Alkalmazható vese-, hólyagbántalmak esetén vizelethajtó hatása miatt.

 Bakfű

Betonikafű, orvosi tisztesfű (Stachys officinalis). Erdei tisztásokon, cserjésekben, hegyi réteken találkozhatunk vele. Teája asztmás hurutos bántalmak ellen használható. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is alkalmazzák.

 Bazsalikom

Németbors, királyfű (Ocimum basilicum L.). A teáját köhögéscsillapításra, idegnyugtatóként, étvágyjavítóként, szélhajtóként, szoptatós anyáknak tejszaporítóként, vizelethajtóként fogyasztják. Külsőleg toroköblítőként kelések érlelésére alkalmazzák. Konyhákban ételek ízesítőjeként használják.

 Berkenye

Madár- vagy veres berkenye (Sorbus aucuparia L.). Rózsafélék családjába tartozik, hegyvidékeken, bükkösökben, cserjésekben élő cserje vagy fa. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és a húgyutak megbetegedései esetén alkalmazzák. A gyümölcsből kivonható szorbitot C-vitamin előállítására valamint a cukorbetegek cukorpótszerként használhatják. A virágzatból készült tea hashajtó, vizelethajtó hatású.

 Bodza

Fekete bodza, fái bodza (Sambucus nigra L.). Mindenhol elterjedt, nagy cserje néha fa. Teája meghűléses betegségeknél izzasztó hatású, vizelet hajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtóhatású. A bodzavirág teát ihatjuk reggeli italként is íze kellemes, még melegít is. A bodza cserje leveléből készített tea reumás bántalmak ellen, vizelethajtónak, izzasztónak és lázcsillapítónak is felhasználható. Koszorúér betegségben szenvedőknél légszomj csillapítására alkalmas.

Bojtorján

Közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli vagy keserű lapu (Arctium lappa L.). Teakeverékekbe használják, vizelethajtó, izzasztó, epe-, és vesekőoldó, vértisztító, epehajtó hatása van. Külsőleg különféle bőrpanaszok (ekcéma, övsömör, ótvar) ellen öblögetőnek torokgyulladás ellen gargalizálásra alkalmazzák. Hajápoló szerként is ismert hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellenszereként. A bojtorjángyökér olaja hajkenőként használható az élettelenné, törékennyé vált haj kezelésére.

Boróka

Gyalogfenyő, borovicska fenyő (Juniperus communis). Megtalálható a Duna-Tisza köze homokbuckás területein. Bugac, Örkény környékén. A borókából készült lekvár vizelethajtóként, epeserkentőként is használható. Fűszerként is használható húsok pácolására, halételek ízesítésére, Teája szélhajtó, vizelethajtó, étvágyjavító. Olaját hasonlóképp használják, mint a teát, 1-2 cseppet cukorral bevéve. Felhasználják még fürdősók illatosítására, valamint hörghurut és tbc elleni vízgőzös belélegzésre, bedörzsölő szerként reumás és ízületi bántalmak csillapítására.

Borsfű

Borsikafű, pereszlén, hurkafű csombord (Satureja hortensis L.). A Földközi-tenger mellékéről származik nálunk sokan kiskertekben is termesztik. Teája alkalmazható alacsonyvérnyomás, bélhurut, felfúvódás, köhögés ellen.

 Borsos menta

(Mentha piperita) Vadon nem terem, nálunk termesztik. A vizimenta és a zöld menta keresztezéséből előállított hibrid. A teája fogyasztható mindennapi reggeli italként, de gyógyteaként is. Étvágygerjesztő, szélhajtó, idegnyugtató, epeműködést serkentő, görcsoldó, húgyutak fertőtlenítője, fejfájás ellenszere. Külsőleg toroköblögetésre rekedtségnél, vagy borogatásként is alkalmazzák. Illóolaját fájdalomcsillapító bedörzsölőként, gyógyszerek íz javítójaként, használják. Az illóolaj kikristályosítható része a mentol. Alkalmazzák nátha elleni cseppekben, rovarcsípés elleni szerekben, fejfájás ellen, hűsítőkrémekben.

 Borvirág

Uborkaszagú fű, borecs, (Borago officinalis). A Földközi-tenger mellékéről ered. Teáját vizelethatóként, vese- és hólyagbántalmak, hasmenés ellen használják.

 Búzavirág

Kék vagy vetési búzavirág (Centaura cyanus L.). Európából származik, nálunk búza és rozsvetésekben, szárazabb réteken terjedt el. Forrázatát külsőleg szemgyulladás borogatására, toroköblögetésre használják. Teáját magába nem fogyasztják adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják.

 Cickafarkfű

Közönséges cickafark, orvosi cickafark, egérfarkúfű, ezerlevelűfű (Achillea millefolium L.). Legelőkön, réteken, utak mentén az ország minden részén előfordul. Gyógynövényként a fehérvirágú fajok használhatóak. A cickafarkfűből készült  tea étvágyjavító, emésztést serkentő menstruációs zavarokat megszüntető, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat gyógyító, vérnyomáscsökkentő. Visszértágulás, gyomor, bélhurut és prosztatabántalmak ellen is ajánlható.

 Cikória

A cikória mezei katáng, vagy katángkóró (Cichorium intybus). Ismert gyógynövény és gyökér, melynek már az i.sz. 1. századtól kezdve gyógyhatást tulajdonítottak. Bütykös szárú  növény, melynek kék virágja van, s világszerte éppúgy megterem a vadonban, mint a kertekben. A cikória növény megszáradt leveleit és gyökerét ősszel gyűjtik össze gyógyászati célokra. Belsőleg a következő rendellenességek gyógyítására használják: sárgaság, a lép megbetegedései, epekő, reuma, köszvény, étvágytalanság.

Külsőleg a cikória leveleit borogatásként is lehet alkalmazni bőrgyulladások, illetve duzzanatok enyhítésére.

A premenstruális szindrómában (PMS) szenvedő nőknek a cikóriagyökér rendszeres fogyasztása gyomorkeserűként, illetve üdítőként segíthet a hormonális egyensúly fenntartásában és a PMS tüneteinek enyhítésében. Továbbá, a keserű saláta fogyasztása, amely friss pitypangból, cikóriából, valamint sóskából áll, a népi hagyomány szerint erősíti a májat, és akadályozza a Candida gombák szaporodását. A cikória javítja a test kalcium felvevő képességét.

Citromfű

Orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű (Melissa officinalis L.). A citromfű teája ideg-, és szívnyugtató, görcsoldó, emésztést serkentő, izzasztó, szélhajtó, epeműködést elősegítő hatású. Külsőleg fürdőkhöz, borogatásokhoz, bedörzsölőkhöz használható. 

 Csalán

Csípős csalán, nagy csalán, kétlaki csalán, csólyány (Urtica diocia L.). Az ország egész területén előfordul erdők, aljnövényzeteként. A csalántea reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor-, és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen továbbá vértisztítóként vizelethajtóként, általános erősítőként, gyomor és bélvérzés köhögés csillapítására is használható. Külsőleges alkalmazása aranyeres bántalmakra ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatásként, hajhullás, korpaképződés elleni alkalmazható.

 Csarab

Seprővirág (Calluna vulgaris H.). Teája vese-, és hólyagbajokban vizelethajtó és vizeletfertőtlenítő, bélhurut ellen összehúzó, erősítő, nyugtató, vértisztító, izzasztó lázcsillapító hatású.

 Cseresznye, meggy

A cseresznye és a meggy (Prunus aviumL., Prunus cerasus) a rózsafélék családjába tartozik.  A gyümölcs húsa nyálkaoldó, vizelethajtó, szívműködést serkentő hatású anyagokat tartalmaz. A meggyszár teájának fogyasztó, zsírégető hatása van. 

Cserszömörce

Szömörcefa, cserzőfa, szumák (Cotinus coggygria Scop.). A cserszömörcéből készült főzetet belsőleg gyomor-, és bélvérzés továbbá makacs bélhurut ellen használják. Külsőleg fogínysorvadás és torokbántalmak ellen öblögetőnek, vérző aranyér előfordulásánál pedig ülőfürdőnek alkalmazható.

 Csipkerózsa

Ide tartoznak a vadonélő rózsafajok például a vadrózsa, ebrózsa. A termését csipkebogyónak, hecsedlinek, csitkenyének hívják. Magas a C-vitamin tartalma, növeli a szervezet ellenálló képességét. A csipkehúsból készíthető tea, mártás, leves, pálinka, likőr, szörp.

 Csombormenta

Mocsárimenta, polyákmenta (Mentha pulegium L.). Árterületeken, árokparton, mocsaras helyeken található. A csombormenta tea jól alkalmazható szélhajtásra, görcsoldásra, bélféregűzésre, sárgaságra, serkenti az epe kiválasztását. A növény illóolaja asztma elleni inhalálásra is megfelelő, valamint bedörzsölésre reumás fájdalmak ellen. 

Diófa

Kulcsos dió, (Juglans regia L.)A növény szinte minden része felhasználható. A diófából készült tea gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás, bélférgek ellen vértisztítónak, étvágyjavítónak ajánlott. Forrázatát külsőleg bőrkiütések, kelések, fagyások, borogatására, aranyér bántalmakra ülőfürdőnek, torokgyulladás ellen gargalizálásra alkalmazzák. Fürdőket is készítenek belőle bőrkiütések ellen. Szemgyulladásra, hályogképződés ellen borogatásként is megfelelő.

 Édesgyökér

Édesfa, igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L.). Gyógyszerekben, teakeverékekben íz javítóként használják. Teájának hatása nyálkaoldó, vizelethajtó, vértisztító. Besűrített vizes kivonata a medvecukor. Ez az édesség tömbökben, és 5-10 dekás rudakban kapható.

 Édeskömény

Főnigli (Foeniculum vulgare Mill.). Eredeti származási helye a Földközi-tenger melléke. Használják magában vagy hasonló hatású teakeverékekben. Hatása nyálkaoldó, szélhajtó, ízjavító, görcsoldó, serkenti az emésztést, tejszaporító. Csecsemők szélhajtó teája. Külsőleg használhatjuk öblögetésre torokgyulladás ellen, szemgyulladásnál borogatásra. Szájápolásban a fokrémek, fogporok alkotórésze. Az olasz konyhában a fiatal levelekből salátákat, főzeléket készítenek.

Fehér árvacsalán

Fehér holt csalán (Lamium album L.). Erdők szélén, kerítések mentén található. Teája hatásos légcsőhurut, hólyaghurut, álmatlanság ellen. Külsőleg gyulladásos testrészek borogatására, hüvelyhurut elleni öblögetésre alkalmazható.

Fehér mustár

Angol mustár (Sinapis alba). Európa délebb részein és hazánkban is nagy mennyiségben termesztet  növény. A fehér mustármag alkalmazható érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok epe-, májbántalmak ellen, valamint emésztési panaszok, reuma, isiász, bőrkiütés, felfúvódás, székrekedés ellen.

 Fehér üröm (Artemisia absinthium L.)

Hazánkban szárazabb legelőkön, köves talajokon található. Teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő, bélféregűző, szélhajtó.  Érdekesség, hogy Franciaországban elterjedt abszint ital is tartalmaz fehér ürömöt. Illóolaja, amelyet a virágos ürömből vízgőzzel készítenek erősítő, görcscsillapító, bélféregűző gyógyszereknél alkalmazzák. Bedörzsölő szerekben is felhasználják.

Fekete áfonya

Kukojsza (Vaccinium myrtillus L.). Teájának hatása vizelethajtó, szélhajtó, megszünteti a bélhurutot, cukorbaj elleni  tea keverékek alkotórésze. Mivel íze igen kellemes üdítőitalként is fogyasztható az áfonyatea. Lekvár, szörp, bor, tea alakjában bélhurut elleni háziszer. Az áfonyabor erősítő roboráló hatású, öregkorban bélhurut elleni szer.

Fekete kömény

Szőrös kandilla (Nigella sativa L.). illatos magjáért keleten jól ismert és termesztet növény. Külföldön a péksütemények, teasütemények díszítéseként alkalmazzák. Hazánkban köménymagként ismert az ételek fűszerezésére.

A drogból készített főzet hatása: szélhajtó, emésztést serkentő, vizelethajtó, emésztést javító, sárgaság elleni, nyálkaoldó hatású.

 Fekete mustár

Barna vagy francia mustár (Brassica nigra Koch). Hazánkban fűszeres magjáért termesztik. Belsőleg a belőle készült főzetet étvágyjavítónak, vizelethajtónak, szélhajtónak fogyasztják. Őrölve, pépesítve borogatásra alkalmas reumás fájdalmakra. Étkezésnél húsételek fűszerezésére használható.

Fekete nadálytő

Fekete gyopár (Symphytum officinale L.). Nyirkos réteken, ártereken élő szúrós szőrökkel borított nővény. A gyökeréből áztatással készült kivonat gyomor- és bélbántalmakra, fekély ellen használható. Csonterősítő, elősegíti a hegképződést, alkalmazható sebekre, visszérgyulladásokra, zúzódásokra borogatásként. Teáját légzőszervi és emésztési panaszokra ajánlják.

 Fekete ribizli (Ribes nigrum L.)

Teája vese- és hólyagbántalmak, reuma, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések ellen és izzasztónak fogyasztható, megszárítva vesebaj elleni tea készíthető belőle.Bogyójából szörpöt készítenek, amely sok C-, B-vitamint tartalmaz.

 Festő mályva

Mályvarózsa ( Althaea rosea var. nigra L.). különféle színváltozatú virágait parkokba, kertekbe ültetik. Forrázatát köhögés, rekedtség ellen, húgyutak és a bélcsatorna hurutos megbetegedései esetén alkalmazzák. Külsőleg kelések, gyulladások borogatására használják. Színezőként is felhasználják szörpöknél, likőröknél.

Fodormenta

Köményes menta, kerti menta (Mentha crispa L. ). A vízi menta fodros levelű változata. Teája szélhajtó, étvágyjavító, idegnyugtató, görcsoldó, epeserkentő, és üdítő hatású. 

 Fűzfa

Fehér fűz (Salix alba L.). A fűzfalevél főzetét láz, reumás fájdalmak csillapítására használják.

 Füstikefű

 (Fumaria officinalis) teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő, hashajtó, epehajtó hatású. Sárgaságra csak orvosi tanácsra használható. Hatása nagyon erős óvatosan alkalmazandó.

 Füzény

Réti füzény (Lythrum salicaria). Vizek mellett, nádasok szélén terem. Teája bélhurut, vérhas, tífusz ellen háziszerként ismeretes. Használható bél-, gyomorvérzés ellen. Külsőleg vérző aranyér borogatására, öblögetőként toroköblítésre használható.

 Földi bodza

Gyalog bodza, csete, borzang (Sambucus ebulus L.). Teájának hatása: enyhe hashajtó, izzasztó. Lekvár formában sokak által ajánlott tbc-elleni háziszer.

 Galagonya

Cseregalagonya (Crataegus oxyacantha L.). Drogja vérkeringési-, szív- és érgyógyszer. Hasonló hatású gyógynövényekkel teakeverékekben használják.

 Gémorrfű

Bürök gémorr (Errodium cicutarium Hérit). Forrázata vizelethajtó, menstruációs vérzések csillapítására, bélhurut, gyomorvérzés, bélvérzés, esetén használják, alacsony vérnyomás emelésére is javasolják.

 Gesztenye

Szelídgesztenye ( Castanea sativa Mill.). Teája asztma, szamárköhögés, hörghurut ellen javasolt. Termését nyersen megreszelve hasmenés elleni háziszerként használják.

 Gólyaorrfű

Nehézszagú gólyaorr (Geranium Robertianum L.). Teáját aranyeres bántalmakra, bélhurut, gyomor- és bélvérzés, valamint pajzsmirigytúltengés ellen isszák.

 Gombernyőfű (Sanicula europaea L.)

Forrázatát belsőleg vérzések csillapítására, gyomor- és bélhurut ellen, külsőleg toroköblítőnek és bőrbántalmak borogatására használják.

 Gyermekláncfű

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale Web.). Teája étvágygerjesztő, vértisztító, emésztést serkentő, vizelethajtó, erősítő, májbajokat gyógyító. Az őszi gyűjtésű növényekből kávépótszer is készül.

Gyöngyköles

Kőmagvú köles (Lithospermum officinale L.). Alkalmazzák vesebetegségek és hólyagbántalmak ellen. Teája vizelethajtó.

 Harmatfű (Drosera rotundifolia L.).

Teáját asztma, hörghurut, szamárhurut, ideges szem és arcfájás és reumás bántalmak ellen fogyasztják. Óvatosan használandó, mivel az erős hatású drogok közé tartozik.

 Hárs

Orvosi hárs (Tilia cordata Mill ). Teája meghűléseknél, izzasztásra, köhögéscsillapításra, idegerősítőnek, vértisztítónak, enyhe szívműködést serkentőnek használható. Külsőleg bőrápoló, kozmetikai szerekben, toroköblítőnek, fürdőnek használatos. A fából készült szenet porítva fogporokhoz, sebgyógyító és bőrbajok elleni hintőporokhoz adják.

 Homoktövis

Ezüst tövis, fűztövis ( Hippophae rhamnodies L. ssp. Fluviatilis Soest.). A termésből szörpök, gyümölcslevek készülnek. Gyümölcskonzervek vitaminozására, ízesítésére továbbá erősítő gyógyszerek és tápszerek készítésére használják. Mártásokat is készítenek belőle. A cserje leveléből készült teát vérnyomás csökkenőként alkalmazzák.

 Ibolya

Erdei ibolya, illatos ibolya, márciusi ibolya (Viola odorata L.). Drogjának hatása: nyálkaoldó izzasztó hatása ismert. Az ibolyavirág nyálkaoldó, idegnyugtató, magas vérnyomás csökkentő.

 Iringó

Mezei iringó, ördögszekér (Eryngium campesre L.). Főzetét vese- és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóul, epekő ellen használják. A kék iringónak levelét használják szamárhurut bronchitis ellen és szívnyugtatóul.

 Izsóp

Kerti izsóp (Hyssopus officinalis L.). Teája köhögéscsillapító, izzadtság gátló, szélhajtó, étvágyjavító, vérnyomásemelő, asztmás és hörghurutos bántalmakat megszüntető. Ipari és háztartási fűszerként is alkalmazzák. Illóolaját konzerv és likőriparban hasznosítják.

 Japánakác (Sophora japonica L. )

Teáját háziszerként alkalmazzák, külsőleg vérző aranyér kezelésére ülőfürdőként alkalmazható.

 Kakukkfű

Vadkakukkfű, mezei kakukkfű, démutka ( Thymus serpyllum L.). Teája használható szélbántalmak, étvágytalanság köhögés görcsök ellen. A kerti kakukkfű illóolaja epehajtó, bélféregűző. Bőrvörösítő kenőcsökhöz és bedörzsölőkhöz, viszketéscsillapító kenőcsökhöz adják. Szájvizekbe használják. A konyhában fűszerként is kellemes ízt ad az ételeknek.

Kamilla

Orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske (Matricaria chamomillla L.). Világszerte a legismertebb házi gyógynövény, forrázata nyugtató, görcsoldó.

 Kankalin

(Primulacea) alkotó része a köhögés elleni teakeverékeknek. Patikákban kapható a belőle készített nyálkaoldó hatású kanalas orvosság.

 Kapor (Anethum graveolens L.)

Szélhajtó, vizelethajtó, bélféregűző, bedörzsölő szerekhez, fűszerként alkalmazzák.

 

Katángkóró

Mezei katáng, vad cikória ( Cichorium intybus L.). Teája étvágygerjesztő. Emésztést serkentő hatású, alkalmazható epe-, májbántalmak és magas vérnyomás ellen.

 

Kecskeruta (Galegaofficinalis L. )

Teája vércukorszint csökkentő, vizelethajtó, izzasztó hatású.

 

Kerekrepkény

Földi borostyán ( Glechoma hederacea L.). Teája epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen alkalmazható. Teakeverékekben ajánlott inkább. Mert erős hatású.

 Keserű mandula (Prunus amygdalus Batsch)

Érdekesség: a rózsafélék családjába tartozó fák magbelét a cukrászok marcipán készítéséhez a mandula ízének a kiemelésére használják. Azoknak ajánlott napi 2-3 szem keserű mandulabél elrágása, akik gyomorsav túltengésben szenvednek. A nagyobb mennyiség fogyasztása nem ajánlott, mert kéksavtartalmánál fogva mérgezést okoz!

 Kígyószisz

Közönséges kígyószisz, terjőke (Echium vulgare L.). A teája megfelelő bélfertőzés, bélhurut ellen. Vérnyomás csökkentő hatása is ismer. Külsőleg lábszárfekélyek borogatására használják.

 Komló

Vadkomló ( Humulus lupulus L.). Az eperfa félék családjába tartozik. Több fajtaváltozatban sörgyártásra nagyban termesztik. Teájának hatása idegnyugtató, enyhe altató. A konyhában kenyérsütéshez és sör készítéséhez használják.

 Koriander (Coriandum sativum)

Termesztése igen elterjedt és ipari valamint háztartási fűszer. Gyógyító hatásai: szélhajtó, emésztést javító, és vértisztító  tea keverékekhez adják.

 Kőrisfa

Magas kőrisfa (Fraxinus excelsior L.). Olajfafélék családjába tartozik. Hazánkban erdőségeket alkot. A leveleiből készült tea enyhe hashajtó, vizelethajtó hatású. Vékonyabb ágainak kérgéből készült tea reuma és ízületi fájdalmak ellen alkalmazható. Érdekesség: a Földközi-tenger mellékén termő fák beszárított cukros nedve a manna amely hashajtó hatású gyógyszert szolgáltat.

 Korpafű

Kapcsos korpafűfélék (Lycopodium clavatum ). Gyógyító hatásai: csapott kávéskanálnyi adagokban vízzel lenyelve, vizelethajtóul és krónikus székrekedés ellen használják. Továbbá test és hajhintőporok alkotórésze. Érdekessége: a korpafű spóráját görögtűz nevű tűzijáték készítésére, valamint színpadon hirtelen fellobbanó és eltűnő láng keltésére is alkalmazzák.

 Kosbor

Agár kosbor hazánkban honos, védett  növény (Orchis morio L.). Patikákban kanalas nyákos orvosságot készítenek belőle, bélhurutnál a gyulladásos bélfal bevonó szeréül.

 Kukorica

Tengeri (Zea mays L.). Hazánkba Amerikából érkezett a növény. Takarmányként és élelmiszerként is hasznosítják (kukoricaliszt, kukorica dara). A teája húgyutak bántalmai ellen, vesekő, hólyaghomok esetén, cukorbaj ellen használható. A kukorica magból készített keményítő púderek, hintőporok alkotó része. A kukorica csíra olaj szintén étkezési célokra felhasználható.

 Kutyabenge

Lángfa, ebsefa (Rangula alnus Mill.). Teája hashajtóhatású. Az étvágyjavító, emésztést serkentő, hashajtó májbántalmak elleni teakeverékek alkotó része. A friss kéreg hánytató hatású.

 Kökény (Prunus spinosa)

A rózsafélék családjába tartozik. 1-2 m magas ágtövises cserje. A kökényvirág teája enyhe hashajtóhatású, vértisztító, vizelethajtó, magas vérnyomást csökkentő hatású. A termés főzetét bélhurut ellen fogyasztják.

  Kökörcsin

Nagykökörcsin, leánykökörcsin (Pulsatilla grandis W.). Boglárkafélék családjába tartozik. Teája a növény virágaiból és leveleiből készül. Alkalmazható: vese- hólyagbántalmak, köszvényes-, csúzos (rheumatismus) bántalmak ellen. A mezei zsurlóval egyenlő arányban összekeverve szokták alkalmazni.

 Kömény

Konyhakömény (Carum carvi L.). Ernyősvirágzatúak családjába tartozó fűszernövény. Hatásai: szélhajtó emésztést javító teakeverékek alkotórésze. A köménymag szaga íze igen jellemző.

 Körömvirág

Kenyérbél virág, gyűrűvirág (Calendula officinalis L.). Fészkes virágzatúak családjába tartozik. A körömvirág forrázatát gyomor és bélfekély ellen fogyasztják. Külső alkalmazása nehezen gyógyuló sebek, fekélyek borogatására. A virág szín anyagát színezőként használják élelmiszereknél, gyógyszereknél, italoknál. Kozmetikumokat is készítenek belőle.

 Lándzsás útifű

Lándzsás vagy keskenylevelű útifű, (Plantago lanceolata L.). Útifű félék családjába tartozik. Az útifűfajok baktériumölő, sebgyógyító hatása az aukubin enzimatikus bomlástermékének tulajdonítható. Teája nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású. Drogjából gyógycukorka is készül. Érdekesség: régi népi szerként a friss levelekkel nehezen gyógyuló sebeket kezeltek. A máj megbetegedései esetén, sárgaság, epekő, székrekedés vagy krónikus légcsőhurut gyógyítására alkalmazzák. Tartalmaz germániumot, ami a penészek ellen hat.

 Legyezőfű

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria Maxim). Rózsafélék családjába tartozik. Teája izzasztó, vizelethajtó és lázcsillapító hatású.

Len (Linum usitatissimum L.)

A lenmagot langyos vízzel leöntve nyákos folyadékot készítenek bélhurutos bántalmakra a bélfal bevonásául. Érdekesség: régebben ezt a nyákos folyadékot a haj begöndörítésére is használták. A lenmag őrleményét pépes borogatásként használták kelések érlelésére.

 Lepkeszeg

Görögszéna (Trigonella foenumgraceum L.), Illata az ánizsra emlékeztető. C-vitamint tartalmaz. Főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó, húgykőoldó hatású. Őrleményéből lágyító pépes borogatót is készítenek.

 Lestyán

(Levisticum officinale Koch.) A konyhában remek fűszer delikát helyett alkalmazható. Jótékony hatásai teakeverékekben: epekő és húgykőoldó.

 Levendula

Francia levendula (Lavandula officinalis Chaix.). Hazánkban, nagy mennyiségben termesztik. Illóolaja idegnyugtató, kellemes közérzetet biztosító. A levendulából készült tea idegnyugtató, görcsoldó, étvágyjavító hatású. Illóolaját illatszerekben is alkalmazzák.

 Libapimpó (Potentilla anserina L.)

Rózsafélék családjába tartozik. Főzetét gyomor és bélvérzés hasmenés, bélhurut gyomor- és bélfekély ellen alkalmazzák. Ülőfürdőként aranyeres panaszokra ajánlott.

 Libatop

Mirhafű, mexikói  tea (Chenopodium ambrosioides L.). Hazánkban termesztett illatos növény. Teája étvágyjavító, vizelethajtó. Intenzív féregűző hatása van. Óvatosan alkalmazandó, mert az erős drogok közé tartozik.

 Lóhere

Vörös vagy réti lóhere (Trifolium pratense L.). Illóolaja baktericidhatású. Teája máj epe, cukorbaj, ízületi bántalmak, reumás bántalmak ellen javasolt. A lóheréből készült fürdő reumás és ízületi bántalmakra ajánlott.

 Lórom

Lósóska fajok (Rumex species). Teája bélhurut esetén segítséget nyújt. A népi gyógyászatban a leveleket bőrbántalmak ellen borogatásként használták. A növény gyökerét az állatgyógyászatban alkalmazzák.

 Macskagyökönke

Macskagyökér (Valeriana officinalis L.). A növény gyökérzetének szaga jellegzetes. Hatása: idegcsillapító, nyugtató, enyhe altató. A hasonló típusú teakeverékek alkotórésze. Érdekesség: A gyökeret a macskáktól elzárva kell szárítani, mert szeretnek bele hemperegni.

 Májfű

Májvirág, májfűkökörcsin (Hepatica nobilis Mill.). Teája epe-, máj-, és vesebántalmakra javasolt.

 Majoránna (Majorana hortensis Münch.)

A konyhában is megtalálható jellegzetes illatú  növény. A teája szélhajtó, étvágyjavító, köhögéscsillapító, idegnyugtató hatású. Illóolaját az élelmiszeriparban használják fel.

 Mák (Papaver somniferum L.)

A mákgubó fontos gyógyszeriparban felhasznált alapanyag. Nagyon sokféle fájdalomcsillapító és bódító hatású alkaloidát tartalmaz. Ezek az ópiumalkaloidák. Érdekesség: Kabay János magyar gyógyszerész felfedezése nyomán üres, eleddig értéktelennek tartott máktokokból állítják elő a morfint és származékait. A mákgubó háziszerként nem használható mert mérgező! Régebben csecsemők számára köhögéscsillapító, nyugtató kanalas orvosságot készítettek belőle. Porítva asztma elleni orvosságként is adták.

 Málna

Málnaszeder (Rubus idaeus L.). A rózsafélék családjába tartozik sokszor vadon is megtalálható erdeinkben. C- vitamint tartalmaz. Fogyasztják a kínai tea pótlásaként is. Vese- hólyagbántalmak izzasztó, teakeverékek alkotórésze.

 Martilapu

Kereklapu, partilapu, lókörműfű, szattyú (Tussilago farfara L.). A martilapu levelének teája légzőszervi megbetegedésekre, asztmás köhögés csillapítására használható. Gyomor és bélfekély elleni teák alkotóeleme.

 Maszlag

Csattanó maszlag, redőszirom, csodafa (Datura stramonium L.). Burgonya félék családjába tartozik. Erősen mérgező hatású! A gyógyszergyárak állítanak elő belőle fájdalomcsillapító, görcsoldó hatású gyógyszereket, elsősorban asztmás köhögések csillapítására.

 Maté

A matét az Egyesült Államokban, az 1970-es években koffeinmentes kávépótlóként vezették be. Ez tévedés volt, mivel a növény tartalmaz koffeint. Azonban tartalmaz C-vitamint is, amely nagyobb tápértékűvé teszi a többi koffeintartalmú növénnyel szemben. Menstruáció előtti folyadék-visszatartás okozta puffadtság érzését könnyítheti a maté tea fogyasztása a havi ciklust éppen megelőző napokban.

 Mecsekifű

Mecseki tea, nagyvirágú méhfű (Melittisgrandiflora Sm.). Teája emésztési és légzőszervi panaszokra fogyasztható.

 Meténg

Télizöld meténg, kis meténg, börvély, koszorúzöld (Vinca minor L.). Teáját nyugtatónak, vizelethajtónak étvágyjavítónak, magas vérnyomás elleni házi szernek alkalmazzák.

 Mogyoró

Közönséges mogyoró (Corylus avellana L.). Hazánkban több fajtáját is termesztik mivel finom rágcsálnivaló. A mogyoróvessző kéreg részét népi szerként is használják aranyeres bántalmakra ülőfürdőnek, valamint borogatásként bőrkiütések ellen. Külsőleg toroköblítőnek is alkalmas. Teája bélhurutra alkalmazható.

 Napraforgó (Heliantus annuus L.).

A növény forrázata magas vérnyomás ellen és idegcsillapításra, lázcsillapításra alkalmazható. A napraforgó mag olaj konyháinkban is megtalálható. A napraforgómag pirítva – közismert néven szotyi – finom rágcsálni való.

 Nőszirom (Iridaceae)

A kertekben sokféle termesztett nőszirom-fajok vaskos, húsos gyökértörzsei megszárítva kellemes, erdei ibolyára emlékeztető illatú, s ezért a kereskedelemben „ibolyagyökér” néven szerepel. Nyálkaoldó teakeverékek alkotó része.

 Nyárfa

Fekete nyárfa ( Populus nigra L.). A fűzfafélék családjába tartozik, teája nyálkaoldó és vizelethajtó hatású. Érdekesség: régebben háziszerként népszerű volt a pipom-pápom kenőcs (propolisz hatóanyagot tartalmaz), amelyet a rügy balzsamanyagából készítenek és ajakra, hajra, égésekre alkalmazták.

 Nyírfa

Közönséges nyírfa ( Betula pendula Roth.). Nyírfafélék családjába tartozik. Teája vese és hólyagbántalmak ellen vizelethajtóul alkalmazható.

 Nyúlszapuka

Réti nyúlhere (Anthyllis vulneraria L.). Hüvelyesek családjába tartozik. Teáját vese, hólyag, cukorbetegségek ellen, továbbá erősítő kúrákhoz ajánlják.

 Olajfűz

Ezüst fűz (Elaeagnus angustifolia L.). Az ezüstfa félék családjába tartozik. Dísznövényként, sövényként is ültetik. A leveleiből magas vérnyomás elleni teát készítenek. A  tea langyos vízben való áztatással készül. Az áztatás ideje 8 óra.

 Orbáncfű

Csengőlinka, lyukaslevelű fű (Hypericum perforatum L.). Teája gyomor, bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső-külső vérzések, vese és epebántalmak ellen alkalmazható. Külsőleg nehezen gyógyuló sebeket, bőrbántalmakat kezelnek, öblögetőként torokgyulladás és fogínysorvadás ellen is jó.

Ökörfarkkóró

Szöszös ökörfarkkóró, mezei gyertya, sárga virág (Verbasum phlomoides L.). A drogból készült tea izzasztó, vizelethajtó vértisztító hatású. Hajápolásban a szőke haj ápolója.

 Ördögharaptafű

Fekélyfű (Succisa pratensis Mnch.). Mácsonyafélék családjába tartozik. Teáját gyomor, bélfekély, gyomorvérzés ellen alkalmazzák. Aranyeres bántalmak ellen a fűből ülőfürdőt készítenek.

 Örvénygyökér

Örménygyökér (Innula helenium L.), a fészkes virágzatúak családja. A  növény főzete asztma, epebántalmak, vesebántalmak, magas vérnyomás, étvágytalanság, bélférgek ellen, húgyutak fertőtlenítésére alkalmazható.

 Pacsirtafű

Keserű pacsirtafű ( Polygala amara K.). Teája nyálkaoldó, étvágygerjesztő.

 Palástfű

Közönséges palástfű (Alchemilla vulgaris L.). Teája menstruációs vérzések csillapítására, gyomor és bélhurut ellen isszák. Főzetével gyulladásos testrészeket, aranyeret borogatnak, illetve fürdővízhez keverik.

 Paprika

Törökbors, spanyolbors, kertibors, pogánybors (Capsicum annuum L.). A magyar konyha jellegzetes fűszernövénye. Csípős és csemege változata ismert. Gyógyászati célra a csípős paprikát használják. Szeszes kivonata hajszálértágító, bőrvörösítő. Reuma elleni bedörzsölő szerekhez és hajvizekhez adják.

 Papsajt

Kereklevelű mályva (Malva neglecta Wall.), mályva félék családjába tartozik. Forrázatát köhögés ellen és bélhurutban bélbevonó szerként fogyasztják. Külsőleg torok öblítésre, lágyító borogatásra alkalmazzák.

Pásztortáska (Capsella bursa pastoris Medik.)

Keresztes virágúak családjába tartozik. Teáját gyomor, bélvérzés, és erős méhvérzés csökkentésére használják.

 Pemetefű

Orvosi, vagy fehér pemetefű (Marrubium vulgare L.). Teáját légcsőhurut, étvágytalanság, májbetegségek ellen ajánlják. A pemetefűvet gyógycukorkák és keserűlikőrök készítésénél is használják.  

 Petrezselyem (Petroselinum crispus Nym.)

A hazai konyhákban is jól ismert fűszer és gyógynövény. Teája vizelethajtó.  

 Pipacs

A vadmák (Papaver rhoeas L.) a mákfélék családjába tartozik. Hazánkban is sokfelé előforduló növény. Teája köhögéscsillapító, enyhe nyugtató hatású.

 Porcikafű

Borzas porcikafű, (Herniaria hirsuta L.) a szegfűfélék családjába tartozik. Somogy és Veszprém megye homokos talajain terem. Teája vese és hólyagbántalmakban szenvedőknek vizelethajtó hatású.

 Porcsinfű

Madárkeserűfű, porcfű, disznópázsit (Polygonum aviculare L.), a keserűfű félék családjába tartozik, nem összekeverendő a porcikafűvel. Teája bélhurut, légcsőhurut és hólyagbántalmak ellen alkalmazható.  

 Pozsgás zsázsa 

(Lepidium cartilagineum Thell.) Keresztesvirágúak családjába tartozik. Teáját influenza elleni védekezésül, mandulagyulladásnál toroköblögetőként alkalmazzák

 Ragadós galaj (Galium aparine L.)

Buzérfélék családjába tartozik. Drogja idegnyugtató, enyhe altató, vérnyomáscsökkentő.  

 Római kamilla

Római székfű (Anthemis nobilis L.) a fészkes virágzatúak családjába tartozik. Franciaország nyugati tájain vadon termő, hazánkban termesztett illatos növény. Forrázatát gyomorerősítőnek és szélhajtónak isszák. Haj ápolószerként használható.

 Római kömény

Egyiptomi kömény (Cuminum cyminum L.), az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Főzetét kólika és étvágytalanság ellen isszák. Illóolaját reuma elleni bedörzsölő szerekben használják.

 Rozmaring (Rosmarinus officinalis L.)

Az ajakos virágúak családjába tartozik. Hazánkban, cserepekben nevelt illatos gyógy- és fűszernövény. A levéldrogból készült forrázatot szélhajtóként, étvágygerjesztőként, idegerősítőként, epehajtóként, görcscsillapítóként, kellemetlen menstruációs és klimaxos tünetek megszüntetéseként fogyasztják. Az illóolajából reuma elleni bedörzsölő szereket, molyirtószert, illatszereket készítenek.

 Rózsa (Rosa centifolia L.)

Hazánkban jól ismert kerti rózsák minden faja felhasználható gyógynövényként. Főzetének, forrázatának hatása erősen összehúzó. Alkalmazzák bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen. Toroköblögetőként mandulagyulladás és fogínysorvadás esetén. A rózsaolaj a parfüm-, kozmetikai iparban drága alapanyag.

 Rózsameténg (Vinca rosea L.)

Eredete Ázsia, Afrika szubtrópusi területei. Európa területén dísznövényként nevelik. A népi gyógyászatban eredeti termőhelyén – régóta használják skorbut, cukorbaj, fehérvérűség, bőrkiütések, fekélyek és még sok más betegség ellen.

 Salátaboglárka (Ranunculus ficaria L.)

Boglárka félék családjába tartozik. A korai zsenge levelekből salátát is szoktak készíteni. C-vitamint tartalmaz.

 Sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys L.)

Ajakos virágúak családjába tartozik. Teáját emésztési zavarok ellen alkalmazzák.

 Sédkender

Sédfű (Eupatorium cannabinum ). Teája vese-, epe-, májbántalmak ellen használható. Enyhe hashajtóhatású.

 Seprőzanót

Seprőfű (Sarothamnus scoparius Wim.). A cserje seprűs hajtásaiból seprűt kötnek. A gyógyszeripar használja fel. Drogja szívre és vesére ható anyagokat tartalmaz.

 Somkóró

Orvosi somkóró, kőhere, vad lóhere, sárkerep (Melilotus officinalis L.). A virágdrogokat főképp dohány illatosítására használják. A fűdrogból készült teát gyomor, bél, légzőszervi megbetegedésekre használják. Külsőleg lágyító borogatásként kelésekre, fekélyekre, visszérgyulladásra használják.

 Sóskaborbolya (Berberis vulgaris L.)

Sóskafélék családjába tartozik. A gyökér és a kéregdrog főzetét gyomor, bél, máj, epebántalmak ellen továbbá enyhe hashajtóként használják.

 Szagos müge

Erdőmesterfű, májusfű (Asperula odorata L.). Buzérfélék családjába tartozik. Teája vese, máj, epebántalmak ellen továbbá vértisztítóként és izzasztónak használható. A fűvel dohányt illatosítanak.

 Szamóca

Erdei szamóca, földi eper (Fragaria vesca L.). Rózsafélék családjába tartozik. Fajtaváltozatait nagyban termesztik. Teája bélhurut ellen és enyhe izzasztóként használható. Cukorbaj elleni teakeverékek alkotórésze. A  tea íze kellemes ezért sokan szívesen fogyasztják teapótlóként is.

 Szappanfű

Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis L.), a szegfűfélék családjába tartozik. Forrázatát erős hatású nyálkaoldóként használják.

 Szarkaláb

Keleti szarkaláb (Consolida orientalis Schröd.). Boglárkafélék családjába tartozik. Fajta változatait kertekben is ültetik. Forrázatát belsőleg enyhe hashajtóként, értágítóként alkalmazzák. Külsőleg szemborogatóként használják.

 Százszorszép

Rukerc (Bellis perennis L.). Fészkes virágzatúak családjába tartozik. Teája nyálkaoldó, vizelethajtó, izzasztó, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatású.

 Szeder

Hamvas szeder (Rubus caesius L.). Rózsa félék családjába tartozik. Teáját hasmenés ellen, izzasztóként, vizelethajtóként fogyasztják. Cukorbaj elleni teakeverékek alkotó része.

 Szemvidítófű

Orvosi szemvidítófű ( Euphrasia rostkoviana Hayne ). Tátogatók családjába tartozik. Teája gyomor és bélfekély elleni szer. Forrázatát szemgyengeség ellen borogatásként használják.

 Szentperje

Illatos szentperje (Hierochloé odorata Beauv.). A drogból készült tea légzőszervi megbetegedések ellen alkalmazható. Dohányillatosító és likőr fűszer is.

 Sziki üröm (Artemisia maritima L.)

Fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő hatású. A nyílás előtt gyűjtött virágfészkeiből bélféregűző teát készítenek.

Szilfa

Mezei szil (Ulmus campestris L.). Szilfafélék családjába tartizok. Főzete hasmenés ellen, vizelethajtónak, skrofulózis, vesekő ellen valamint vértisztítónak alkalmas. Külsőleg bőrkiütések borogatására, és aranyeres bántalmakra ülőfürdőnek alkalmazzák.

Szulákfű

Apró szulák, folyófű, folyondár (Convolvulus arvensis ). Szulákfélék családjába tartozik. A drogja hashajtó, vizelethajtó, asztma elleni szer, csökkenti a vérnyomást.

 Szurokfű

Vad majoránna (Origanum vulgare L.). Ajakos virágúak családjába tartozik. Teája köhögéscsillapító, étvágyserkentő, idegnyugtató hatású. A kerti majoránna helyett fűszerként is alkalmazható.

 Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca L.)

Ajakos virágúak családjába tartozik. Teája enyhe szívserkentő, asztma elleni szer, idegnyugtató, pajzsmirigytúltengés elleni szer, szélhajtó, prosztatagyulladásra alkalmazható.

 Tárkony üröm

Esztragon, tárkony, sárkányfű (Artemisia dracunculus L.). Fészkesvirágzatúak családjába tartozik. A tárkonyról egykor úgy tartották, hogy védelmez a sárkány- és a kígyóharapással szemben, még a neve is – sárkányfű – innen ered. Ma már leginkább a konyhában használjuk ecet, saláta, uborka fűszerezésére, mártások, főzelékek ízesítésére. Emésztési zavarokra és fogfájásra használható.

Tejoltó galaj

Tejoltófű (Galium verum L.). Teája vese, epe, máj, légzőszervi megbetegedések ellen alkalmazható. Érdekesség, hogy régen sajtot is festettek vele.

 Tisztesfű

Tarlóvirág (Stachys annua L.). Ajakos virágúak családjába tartozik. Teája légzőszervi megbetegedések ellen használható. Régebben epilepsziás és hűléses megbetegedések ellen is használták.

 Turbolya

Zamatos turbolya, illatos turbolya (Anthryscus cerefolium Hoffm.). Ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Teáját vese, hólyag, légző- és emésztőszervi megbetegedések ellen használják. A kora tavaszi zsenge hajtásokból salátát is készítenek.

 Tüdőfű

Orvosi tüdőfű, tüdőgálna, pettyegtetett fű (Pulmonaria officinalis L.). Érdeslevelűek családjába tartozik. Teája  leghatásosabb légzőszervi megbetegedésekre.

 Tyúkhúr

Tikhúr, csibehúr, tyúkbegy, (Stellaria media Vill.) szegfűfélék családjába tartozik. Teája vese- és epeműködést serkentő házi szer.

 Tölgyfa

Kocsányos tölgy, (Qquercus robur L.) a bükkfélék családjába tartozik. A fák fiatalabb kérgeiből készült főzet a fa magas csertartalma miatt erős összehúzó hatású. Főzete belsőleg alkalmazva hasmenés, gyomor és bélvérzés ellen, külsőleg pedig fagyásos, gyulladásos vagy izzadó testrészek borogatására alkalmas.  Aranyeres bántalmakra ülő fürdőnek is alkalmazzák. Érdekesség: az összegyűjtött makkot megpörkölték. A makkból főzött kávé erősítő hatású ezért régebben angolkórós gyerekekkel itatták. Naponkénti fogyasztásával az öregkor krónikus bélhurut bántalmai csökkenthetők.

 Vadárvácska

Háromszínű árvácska (Viola trocolor L.). Ibolyafélék családjába tartozik. Teája erősítő, vértisztító, nyálkaoldó, vérnyomáscsökkentő hatású.

 Vadgesztenye

Lógesztenye, bokrétafa (Aesculus hippocastanum L.), a vadgesztenyefélék családjába tartozik. Háziszerként bélhurut, belső vérzés ellen, külsőleg pedig pattanások ellen arcvízként használják. A vadgesztenye termését házi mosószerként finom kelmék mosására is használhatjuk.

 Varádicskóró

Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare L.). Fészkes virágzatúak családjába tartozik. Teáját bélféregűzésre használják. Óvatosan használandó, mert mérgező is lehet.

 Varjúhájfű

Borsos varjúháj, borsos szaka (Sedum acre L.). Varjúháj félék családjába tartozik. A  növény virágos hajtásaiból idegnyugtató, enyhe altató hatású, epilepszia elleni, magas vérnyomást csökkentő, vérző aranyér elleni és hashajtóhatású forrázatokat készítenek. A növény frissen kisajtolt nedvét reumás bántalmakra bedörzsölőként használják.

 Varjútövis

Varjúbenge (Rhamnus catharticus L.). Bengefélék családjába tartozik. Hashajtó, vizelethajtó és vértisztító.  

 Vasfű

Közönséges vasfű, uborkafű (Verbena officinalis L.). Teája üdítő, erősítő, étvágyserkentő, hörghurut- és szamárköhögést csillapító, máj- és epebántalmakat megszüntető. Érdekesség: a háztartásban savanyúságok ízesítésére is használják.

Vérfű

Őszi vérfű (Sanguisorba officinalis L.). Rózsafélék családjába tartozik. A drogból készült teáját hasmenés, gyomor- és bélvérzés, erős havi vérzés ellen használják. Aranyeres bántalmakra, öblögetésre használják.

 Veronikafű

Orvosi veronika (Veronica officinalis L.). Tátogatók családjába tartozik. Teáját köhögés csillapítására, asztma és szívasztma ellen használják.

 Vérrontó pimpó

Vérhasgyökér (Potentilla erecta Rausch.). Rózsafélék családjába tartozik. Főzetét belsőleg makacs bélhurut ellen, belső vérzések csillapítására, külsőleg gyulladt testrészek borogatására, fogíny erősítésére és torokgyulladás ellen öblögetőként használják.

 Vizimenta

Balzsamfű (Mentha aquatica L.). Ajakos virágúak családjába tartozik. Forrázatát belsőleg szélhajtónak, gyomor- és epebántalmak ellen, bélféregűző, külsőleg pedig reumás bántalmak ellen bőrvörösítő borogatóként használják.

Zsálya

Orvosi zsálya, kerti zsálya (Salvia officinalis L). Ajakos virágúak családjába tartozik. Forrázatát belsőleg a húgyutak fertőtlenítésére, bélhurut ellen, legyengítő izzadás meggátlására használják. Teája összehúzó hatású. Alkalmazzák továbbá külsőleg torok és gyulladásos testrészek öblögetésére, borogatására. A leveléből aranyeres bántalmakra ülőfürdőt is készítenek

 Zsurló

Mezei zsurló, kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka (Equisetum arvense L.). Zsurló félék családjába tartozik. Főzete vizelethajtó, vesetisztító, izzasztó, vérzéscsillapító, valamint epe- és májbántalmak elleni teakeverékek alkotórésze. Reuma, csúz és mészlerakódás okozta bántalmak ellen is használják. A mezei zsurló nem tévesztendő össze a mérgező hatású mocsári zsurlóval!

A borok resveratrol tartalma

A Malbec, a Merlot, a Petite Syrah, a Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Bikavér, Kékfrankos és a Pinot Noir rendelkeznek a legmagasabb Rezveratrol tartalommal. Eger és Szekszárd az ideális hely ezeknek a boroknak. Minél vastagabb a szőlő héja, annál magasabb a Rezveratrol tartalma.  A Rezveratrol antioxidáns kulcsfontosságú szerepet játszhat a káros szabad gyökök elleni küzdelemben, a gyulladások csökkentésében és az öregedéssel járó betegségek kivédésében. Figyelemre méltó, hogy csökkenti a malondialdehid szintjét is, jelentősen mérsékelve az oxidatív stresszt a cukorbetegek körében. A rezveratrol egy olyan vegyület, amely számtalan gyümölcsben és növényfajban megtalálható. A vegyületnek számos egészségügyi előnyt tulajdonítanak, hiszen többek között felveheti a harcot a gyulladásokkal, a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Erős antioxidáns, ezáltal védelmet nyújthat a sejtek károsodása ellen az oxidatív stressz által okozott szabad gyökök ellen.

A rezveratrol egy természetes vegyület. A polifenolok közé tartozik, elsősorban a vörös szőlőben, valamint más bogyós gyümölcsökben, illetve néhány növényfajban található meg. A vegyület egy olyan fitonutriens, amely előnyös hatással lehet az emberi egészségre. Kutatások szerint antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy képes lehet semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek károsíthatják a sejteket és szöveteket. Számos potenciális egészségügyi előnyt tulajdonítanak neki, mint a szív- és érrendszeri egészség támogatása, a gyulladás csökkentése, valamint a rákellenes és az öregedési folyamatok elleni védelem. Védelmet nyújthat a sejtek károsodása ellen, serkentheti a hosszabb életet segítő géneket. Segíthet a szív- és érrendszeri egészség fenntartásában, ezáltal csökkentheti a szívbetegség és az érelmeszesedés kockázatát, valamint javíthatja a vérkeringést, ezáltal a férfiasság afrozidiákuma. Már egy pohár is csodákra képes. A rezveratrol hatása különösen a kardiovaszkuláris rendszer, a szív- és az erek egészségének megőrzésében jelentkezhet. Kiemelten védheti a szívizomsejteket, segítheti a megfelelő oxigénszállítást, tisztán és rugalmasan tartja az ereket. Emellett trombózisra való hajlamnál is érdemes használni, hiszen a vérlemezkék összetapadásának gátlásával megakadályozhatja a vérrögök, a trombózis kialakulását. A fogyasztása a változókorban lévő nők számára is hasznos lehet, ugyanis a szív és az erek védelme mellett jelentős mértékben csökkentheti a menopauzával járó kellemetlen tüneteket. A rezveratrol képes lehet csökkenteni a gyulladásokat a szervezetben, ami fontos lehet olyan betegségek megelőzésében, mint az ízületi gyulladás vagy az autoimmun betegségek. Emellett néhány tanulmányból kiderült, hogy a vegyület rendelkezhet rákellenes tulajdonságokkal, amelyek gátolhatják a daganatok növekedését és terjedését. A rezveratrol enyhítheti a cukorbetegség tüneteit. Ezt annak köszönheti, hogy javíthatja a glükóz homeosztázist, csökkentheti az inzulinrezisztenciát, védheti a hasnyálmirigy sejtjeit, amelyek az inzulint termelik, emellett javíthatja az inzulin kiválasztását, javíthatja a metabolikus rendellenességeket. Jótékony hatással lehet továbbá a lipid- és a szénhidrát-anyagcserére. A rezveratrol bizonyítottan jót tesz a bőrünknek. Az antioxidáns tulajdonságai hatékonyak az UV-szennyezés ellen. Kapcsolatba hozták továbbá az UV-sugárzás káros hatásai által okozott pigmentáció csökkentésével, illetve a kollagénszintézissel egyaránt. Mivel a korai bőröregedés több, mint 80 százalékban függ a külső hatásoktól, mint az UV-sugárzás, így a rezveratrol hatékony megoldást jelenthet a bőr fiatalos megjelenésének megőrzésében. Összefoglalva; 

• szív- és érrendszeri betegségekre való hajlam esetén
• időskori szívbántalmakra
• meglévő szív- és érrendszeri panaszokra
• érelmeszesedésre, érszűkületre
• keringési problémákra
• magas vérnyomásra
• magas vércukorszintre
• magas koleszterinszintre
• fokozott stresszre
• szorongásra
• aktív sportolóknak
• kimerültség, gyengeség és gyakori fáradtság esetén
• menopauza idején
• bőrvédelemre
• gyulladáscsökkentés gyanánt
• agyvérzés és trombózis megelőzésére
• immunrendszer erősítésére
• fizikai és szellemi teljesítmény növelésére

Kémműholdak a nagyvilágban

Kémkedjünk egy kicsit. A madártávlatból készült felvételeken egy leszállópálya, épületek, járművek és egy kerítés látható, Niger északkeleti határán, egy volt  francia katonai repülőtér helyén. egy taposóaknákkal körülvett titkos katonai bázis a sivatagban a Szahara  közepén. A nigeri hadsereg mintegy 100 fős helyőrséget tart fenn a helyszínen, látható leszállópálya, épületek, járművek és a beton kerítés, kívül taposóaknák. A következő képen Camp David egy vidéki menedékhely, amelyet az amerikai elnökök látogatnak. A Washington DC-től 60 mérföldre északra található Camp David az amerikai elnökök menedékhelyeként szolgált.

A marylandi Catoctin Mountain Park erdős dombjaiban található vidéki komplexum egy 200 hektáros (81 hektár) festői hegyvidéket foglal magában. Maximálisan biztonságos kerítéssel van körülvéve, és a nyilvánosság elől elzárt. Még a körülötte kanyargó közutakon sem állíthatja meg az autóját. A következő HM Clyde haditengerészeti bázis a Királyi Haditengerészet fő jelenléte Skóciában. Faslane néven is ismert, az argylli és bute-i Gare Loch-on található helyszín a haditengerészet nukleáris tengeralattjárói és vadász-gyilkos tengeralattjárói bázisa. A Trident Elrettentő Rakétarendszer részei. Az Egyesült Királyságnak körülbelül 225 nukleáris robbanófej készlete van. Ennek eredményeként Faslane 24 órás fegyveres őrzés alatt áll, és a nyilvánosság nem mehet oda. Az 51-es körzet valószínűleg a világ leghíresebb katonai bázisa, és rejtély és titok övezi. Ez egy távoli légibázis a dél-nevadai sivatagban, 83 mérföldre (134 km-re) észak-északnyugatra Las Vegastól, az Egyesült Államok nyugati részén. Sokak szerint az oldal földönkívüli titkokat rejt magában, de valójában élvonalbeli repülőgépek fejlesztésére használják.

Bár az 51-es körzet felett tilos átrepülni! A következő egy gigantikus gulág Észak-Koreában állítólag 10 000 fogolynak ad otthont. Ez Észak-Korea északkeleti részén Hwasong Gulag néven ismert. 212 négyzetmérföldön fekszik, és állítólag 10 000 embernek ad otthont, sokan közülük politikai foglyok. A következő Porton Down Wiltshire-ben, az Egyesült Királyság vezető vegyifegyverkutató létesítményében,  csak egy kőhajításnyira a híres Stonehenge emlékműtől található az Egyesült Királyság vezető vegyifegyverkutató létesítménye. A Porton Down egy Wiltshire-i tudományos park, amely a Védelmi Minisztérium Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriumának (DSTL) ad otthont.

A helyszín több mint egy évszázadon keresztül az Egyesült Királyság egyik legtitkosabb és legvitatottabb katonai kutatási létesítménye. Az 1917-ben alapított Porton Down volt az a hely, ahol Nagy-Britannia megkezdte a halálos idegmérgek kifejlesztését. Az Egyesült Királyság az 1950-es években befejezte támadó vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos programjait, és az oldalt ma olyan halálos betegségek kutatására használják, mint az ebola. A 2018-ban ott vett mintákat elemezték annak megerősítésére, hogy Novicsok idegmérget használtak Szergej Szkripal volt orosz kém és lánya megmérgezésére. Az utolsó egy orosz tengeralattjáró egy titkos katonai támaszponton Szereomorszk  és Murmanszk közelében.

Meddig él a magyar, ha az élete sanyar

Meddig élhetünk ebben a régióban?

Nem mindegy hova születünk és mikor. Akár 85 évig is élhetünk, ha a körülmények adottak lennének, de Nyíregyházán még 70 évig sem él egy férfi, a többi csak porhintés vagy parasztvakítás. Ideális esetben, ha a súlya nem több mint 62 kg, egészségesen étkezik, nincs káros szenvedélye, talán 69 évet él, de az optimális eset az, ha sok  zöldséget, gyümölcsöt, és halat fogyaszt, a rendszeres testmozgás és az egészséges levegő és ívóvíz rendelkezésére áll. A környezeti tényezők a politika rezsim is behatárolják a lehetőségeinket. Az a tény hogy hova születtem és mikor, 10 év hendikeppet jelent. Az én esetemben mivel két ember teste terheli a szerveket (2*62kg) fele annyi idő alatt használódnak el a fenntartó szerveim, tehát még további 13 év minusz, a szmog miatt kialakult COPT további 10 év minusz. Ha még dohányoznék is és alkoholt is fogyasztanék, akkor számításaim szerint 85-(10+13+4)= 58 év maradna. Az alkohol a májat és at idegrendszert teszi tönkre, tehát tovább rontja az esélyeket. Apám 29 évet ívott és 40 évet dohányzott, 49 évet élt. Sok tényező hat az életünkre, a szociális státuszunk, az magyar egészségügyi ellátó rendszer fejlettsége, a csecsemőhalandóság, a járványos és fertőző betegségek elleni állami beavatkozás mértéke, számít egy-egy ország kultúrája is: az étkezési szokásokat tekintve az olívaolaj (mediterrán országok), a sok hal- és tengeri étel fogyasztása (Japán) számít, illetve az alpesi-északi életmód: túrázás, síelés, gyaloglás, sífutás, nordic walking. De a spanyol sziesztát is említjük, mint egy olyan megoldást, amit a globális felmelegedés miatt egyre több országban alighanem érdemes lenne bevezetni: a legnagyobb hőség idején, kora délután a szervezetünk munka közben is regenerálódhat. A felvilágosításm az oktatási rendszer, a társadalom műveltsége. A jó dolgokat át lehetne venni. Japánban sok halat esznek, 61 586 fő töltötte be a 100. életévét. Tarpa kis falu tiszta levegő a Tiszapartján és Szász Károly 91 éves, mindennap megiszik két pohárka vörösbort, de sohasem dohányzott, és 55 évesen ment el nyugdíjba. 

Milyen egészség károsító tényezők rontják az életminőségünket?

Az ammónium-, nitrit-, nitrát-ion vas és mangán határérték fölötti mennyiségben fordul elő a vízben, és az arzén tartalom 10 µg/L felett van jelen. Magas a széndioxid, a kéndioxit és a nitrogén dioxid és a szállópor 5 µm-es, a lebegő szilárd és folyékony részecskék koncentrációja 10µm-es, az ólom a kipufogógázok és az egyéb mérges gázok freon, fosszilis égéstermékek, kéményfüst és propán bután gáz koncentrációja is magas.  A veszélyes a levegőminőség miatt a gyerekek, a várandós nők, az idősek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők különösen sokat szenvednek. Magas a radioaktív sugárzás is környékünkön, Csernobil miatt.  Naponta több száz vagy több ezer szintetikus vegyi anyag vesz körül bennünket. Jelen vannak az élelmiszereinkben, ruháinkban, a szerszámokban, bútorokban, játékokban, kozmetikumokban és gyógyszerekben. Társadalmunk teljesen más képet mutatna ezen anyagok nélkül. Hasznosságuk ellenére azonban tudjuk, hogy számos ilyen anyag káros hatású az egészségünkre és a környezetre.

Becslések szerint a világon előforduló megbetegedések mintegy 6%-a – beleértve a krónikus betegségeket, a rákot, a neurológiai és fejlődési rendellenességeket – és a halálesetek 8%-a tulajdonítható vegyi anyagoknak. Ráadásul ezek a számok tovább növekedhetnek, és csak néhány vegyi anyagot vizsgáltak, amelyek egészségre gyakorolt hatásához nem férhet kétség. Veszélyes vegyszerek, permetszerek rontják a vitalitási esélyeinket. Mivel ezek a számok folyamatosan nőnek, egyre nehezebb eseti alapon értékelni a vegyi anyagok által az egészségünkre és a környezetre gyakorolt összes hatást. A legtöbb tanulmány eddig csak az egyes vegyi anyagok hatásait és biztonságos küszöbértékeit vizsgálta, miközben az emberek vegyi anyagok keverékének vannak folyamatosan kitéve. Ez az együttes expozíció hatással lehet az egészségre még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok nem haladják meg a biztonságos szinteket, de együttesen exponenciális romlást eredményeznek, mert katalizátorként működnek a természetben végbemenő véletlen szerü kémiai folyamatokban. A folyamatok nem konntrolálhatók. A beavatkozások gyakran kontraindikácóhoz vezetnek. A vegyianyagok a legalattomosabb mérgek, peszticidek, teflon, kozmetikumok, glikolok, növényvédő szerek polipropilén anyagok pet palackok, civilizációs és kommunális végtermékek kumulálódnak. A boltban megvásárolt déligyümölcsök, húsok is toxikusak, az élelmiszeradalékok miatt és a bennük maradt vegyszermaradványok miatt. A nagy supermarketekben extra olcsón árusított sárgarépa vagy déligyümölcs, csirkehúsok eredete gyakran ismeretlen vagy pont azért adják el gyorsan, ne hogy kiderüljön hogy egészségre káros anyagot tartalmaznak. A tartósan jelenlévő vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberi szövetekben és az egészségre káros hatásokat válthatnak ki a hosszú távú expozíciót követően. Például a per- és polifluorozott alkilvegyületek (PFAS)37 egy közel 5000, széles körben használt vegyi anyagot tartalmazó csoport, amelyek idővel felhalmozódhatnak az emberben és a környezetben. Ezek példák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra – az úgynevezett örökké jelen lévő vegyi anyagokra. A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több mint 4700 vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. Az emberek elsősorban az ivóvíz, az élelmiszerek és csomagolásuk, a por, a kozmetikumok, a PFAS-bevonatú textíliák és egyéb fogyasztási cikkek révén érintkeznek PFAS anyagokkal. A PFAS anyagoknak való humán kitettség hatásai közé tartozik a veserák, a hererák, a pajzsmirigy-betegség, a májkárosodás és egy sor, a magzatot érintő fejlődési hatás. Folyamatosan exponenciálisan növekszik az expozició, az emberi szervezet túl sok káros külső hatásnak van kitéve ebben a régióban. Bár az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek környezetre gyakorolt hatásait csak alig másfél évtizede kezdték vizsgálni, a PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor és polifluor tartalmú alkil anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük. Ez több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot jelent. Nálunk a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) a véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket. A mérgek lebomlási ideje változó, van ami 100 év van ami 1000 év. Nylon zacskók a vízálló sminkek számos termékben felhasznált vegyületek. A kémiai tulajdonság növeli meg extrém módon azt a lebomlási időt is, amely rendkívül környezetszennyezővé teszi őket.

Mennyivel csökken ez a szám, ha akaratán kívül egészségtelen körülmények között él az ember?

Kinek az érdeke hogy ne éljem meg a nyugdíjkort?

A mindenkori kormányzatnak, mert így a befizetett nyugdíjjárulék bennmarad az állam kasszába. Tehát a populációnk ökológiai(környezeti) értékeinek köszönhetően még hetven évig sem élhetünk, és még erre réjön az alkohol, a dohányzás, túlsúly, a mozgásszegény életmód, ami további 20 évvel rövíditi meg az életünket, így 59 év ami maradt. évente 155000 ember hal meg, ebből daganatban 31000, szívbetegségben 30000, Strókban 10000, tüdőbajban 4000, májbetegségben 5000, balesetben 600, öngyilkosság 1500 fő, nyugdíjasként csak 60000  fő, 30000 el se éri a nyugdíjkort. 21000 fő hal meg 50 év alatt. Hazánkban naggyából; 2000000 nyugdíjas él, 4500000 fő dolgozik itthon, 600000 külföldön 100000 fő gyerek, és 450000 tartósan beteg, 5000 hajléktalan vagy csavargó, 20000 börtönben élősködik, 1000000 roma 100000 ingyenélő, és 100000 bűnöző és 200000 naplopó politikus, 500000 külföldi vendégmunkás, 100000 illegális migráns, 200000 menekült él. (Ezek csak becsült értékek)   Tehát az én korosztályom talán még megéli a nyugdíjkort, de a mögöttünk téblábolók már sokkal több szennyeződést kapnak, ami kétségessé teszi a jövőképüket. A károsodó szervek; pajzsmirigy, tüdő, szív, érrendszer, viszér, érszükület, nyirokrendszer, máj, vesék, vázrendszer, izületek, izmok, idegpályák, alczheimer kór, agyikeringés, parkinzon kór, szürkehályog, demencia, idegrendszer. Egykis matematika; ha 50 évet dolgozol és a 35%-át elveszik tőled, akkor 17,5 évi fizetésedet vették el, vagyi ingyen dolgoztál 17,5 évig. Na ezért nem tanítják meg a szavazókat számolni, mert a birkát könyebb irányírani.

Húsevő növények

Van egy legenda, arról hogy léteztek valaha vadon élő húsevő növények, amelyek képesek elkapni az embereket. Ilyen volt a madagaszkár fa is. Carl Leach német felfedező 1878-as jelentése szörnyű szertartásról számolt be. Leach Madagaszkár szigetén volt egy Mkodo nevű helyi törzzsel. Leírta, hogy a falusiak hogyan etették az arra ítélteket egy emberevő fával. Egy tizenéves lányt lándzsaszerű fegyverrel bökdösték, közben arra kényszerítették, hogy másszon fel a fára. Leach a madagaszkári fát óriási ananászként írta le, hosszú szőrös csápokkal a tetején. Leach folytatta: a kannibálfa, amely mozdulatlannak tűnt, hirtelen életre kelt. Vékony csápjai megmozdultak a koronájánál. Aztán hirtelen az előtte álló személy nyaka és a karjai köré tekeredtek. 

Van nikaraguában egy vámpírszőlő nevű fura növény, amelyet Nicaragua mocsaraiban találtak, az ördög csapdájának is nevezik. Polipként írták le. Egy Dunstan nevű természettudós két évet töltött a helyi állat- és növényvilág tanulmányozásával. Ezt a felfedezést egy mocsárban tette a Nicaragua-tó közelében. Dunstan állítólag mintákat gyűjtött a környéken, amikor kutyája hangosan vonyított. Nem tudta, hogy fájdalom, rémület vagy a kettő kombinációja okozza-e ezt, ezért a hang forrásához rohant. Látta a kutyát a gyökerek hálózatában. Azok sötétes fekete színűek voltak,  ragacsos gumi nyálkát bocsátottak ki szörnyű szaggal. Dunstan elvágta a gyökeret. Nagyon nehéz volt elvágnia ezeket a nála levő késsel, mert a gyökerek aktívan ellenálltak. Dunstan-nak sikerült megmentenie a kutyáját, de mindketten megsérültek a mentés során. A férfi bőrét mindkét kezén hólyagok borították, a kutyája testén pedig véres sebek keletkeztek, így nehezen tudott járni. Keveset tudunk erről a növényről, de a helyiek rendkívül félnek tőle, nem érintik meg.

 

A venezuelai táblahegyek vagy tepui-k sziklás, sivatagszerű tájain a talaj nedvesség- és tápanyagkoncentrációja nagyon kicsi, ezért sok növény húsevő. Néhány utazó, aki sikeresen megmászta az egyik kevésbé ismert tepui-t, emberevő fákat látott annak tetején, saját elmondása szerint. A fák hosszú tüskéi átszúrják azt, aki megérinti a törzsüket. Az összeszabdalt testből kicsorgó vért a növény felszívja, majd az indák újra visszaereszkednek a földre a kivéreztetett, kiszáradt tetemmel együtt. A vadfa ezután újra felkészül a következő étkezésre. Az őslakos törzsek Ya-te-veonak nevezik.

Elbanur szigetén található a hírhedt halál virága, amit egy Arkwright kapitány nevű hajós egy útja során 1581-ben fedezett fel. Úgy írja le a virágot, hogy az fényes szirmokkal rendelkezik és amely képes felszabadítani egy alvást kiváltó toxint, az elkábult préda a szirmokon megpihen, ami lassan élva megemészti.

 

A dél-indiai tehénevő fa (pilimara) 2007-ben is hallatott magáról. Egy tehénpásztor riasztotta a helyiket Padrame sűrű dzsungellel körülvett falujában. A pásztor elmondása szerint a gondjaira bízott tehenet egy fa ágai ragadták meg és emelték a magasba. A helyszínre siető falusiaknak végül sikerült megmenteniük a tehenet, miután addig ütlegelték a fa ágait, melyek az állatra tekeredtek, míg azok el nem ernyedtek, szabadon engedve az állatot. A híradások szerint a helyiek pili mara, vagyis tigrisfa néven hivatkoztak a tehenet foglyul ejtő növényre, mely egyáltalán nem volt ismeretlen a területen lakók számára. A szárnyra kapott hírek kapcsán egy csapat riporter a helyszínre utazott, hogy maga is utánanézzen a történteknek és – talán nem meglepő módon – az eredetitől néhány árnyalatban különböző történetet jegyeztek fel. A második variáció szerint egy fiatal nő tartott hazafelé az erdőn keresztül, amikor a sűrűben meglátott egy tehenet, melynek a hátsó fertályát egy viszonylag kis termetű fa ágai tartották a levegőben, miközben mellső lábaival próbált a földbe kapaszkodni. Az ijedt lány visszaszaladt a faluba, ahol az egyik helyi földműves sietett a segítségére és fejszéjével elkezdte levagdosni a fa ágait. A fa egészen addig nem engedte el a tehenet, míg a farmer teljesen ki nem döntötte azt. 

 Az 1970-es évek elején egy Mariano da Silva nevű utazó számolt be egy húsevő növényről, mely a brazil-guyanai határ mentén tenyészett a dzsungel mélyén. A növény jellegzetes szagot árasztott, mely állítólag rendkívül vonzó volt a majmok számára. Az illatanyag által elcsábult majmok aztán felmásztak a fa törzsén, ahol a növény levelei teljesen körbefonták őket. Az így képződő gubó aztán csak napokkal később nyílt ki újra, hogy az elpusztult állat csontjai a földre hulljanak belőle.

Még egy érdekesség utoljára; a kínai eredetű Yunmenyu , vagyis emberarcú fa, amelynek gyümölcsei szintén emberfejeket formáznak, azok folyton mosolyognak. A korabeli kínai feljegyzések szerint a Yinmenyu fák termése édes-savanyú ízű volt,  a gyümölcsök magja is emberfejet formázott, szemekkel, fülekkel, orral és szájjal.

Versek

Karácsonyi versike

Hogy hull a hó, de nem bánom,

A hóesést én mindíg csodálom.

Hogy élvezem a telet belátom,

Hógolyózzunk egyet barátom.

Itt van velem a kis családom,

Feldíszítettem a kis lakásom.

Házam ajtaját neked kitárom,

De hova tettem a hólapátom.

Attól félek hogy még elázom.

Hideg szél fúj még megfázom,

Ha beázik a díszes dolmányom.

Előkerült hát a bundás kabátom.

De csak legyen finom kalácsom,

A sok süteményt csak zabálom.

A karácsonyi versikét kántálom,

Az ingyen kaját meg potyázom.

Igyunk egy forralt bort barátom,

Ez a finom vörösbor, a sajátom.

Én a testes finom bort, kivánom,

Neked ezt én jószívvel kínálom.

Libacomb sül most a farácson,

Ennél nincs finomabb a világon.

Végre eljött a szent karácsony,

Istenhez szól most a fohászom.

Adventi csoda

A kert és az udvar havason,

Fénylő gyertya az ablakon.

Zuzmara csillog az ágakon.

Adventi koszorú, ajtómon.

Fenyő feldíszítve gazdagon,

Szaloncukor lóg madzagon.

Sok sok finomság az asztalon,

Karácsonyi huzat a paplanon.

Ünnepi ének szól az ajkakon,

Egy ima hallatszik át a falakon.

Lágy zene suttog a hangfalon,

Az ismerős dallamot hallgatom.

Némán fekszem a pamlagon,

Erőt veszek most magamon.

A lelkem szárnyal szabadon,

A hangom játszik a szavakon.

Egy vers születik az ajkamon,

Hogy a világ rajtam kacagjon.

Szép fehér hósapka hajamon,

Nevetek gúnyosan magamon.

Karácsonyi ének

Csengettyűk csengenek,

A gyermekek nevetnek.

Madarak kint remegnek,

Hideg hóban reszketnek.

Az emberek szeretnek,

És boldogok lehetnek.

Ajándék a gyereknek,

Szaloncukrot ehetnek.

Reggelente felkelnek,

Templomba mehetnek.

Amikor majd elmennek,

Egy hálaimát rebegnek.

Bút bánatot elfelednek,

Másokkal jót tehetnek.

Szerető szívet keresnek,

De sok sütit megesznek.

Vidám napok kellenek,

Inkább sokat nevetnek.

És áldottak a reggelek,

Boldogok az emberek.

Vers a versről

A vers az élet nótája,

A szép lélek csodája.

Az érzelmek királya,

Szívünknek a virága.

Minden leány imádja,

A szerelmesek imája.

Vígan cseng a gitárja,

A boldogság szikrája.

Énekét zengi világba,

Mit érzek most iránta.

Harcolsz ellene hiába,

Kever minket vitába.

Ha ölelő karját kitárja,

A csipőjét megriszálja.

Szenvedélyünk igája,

A szerelmet vigyázza.

Janika már bánja

Hova megyünk bátyja, lagziba vagy bálba?

Harcolni megyünk a csatába, életre halálra!

Talpig vérben János, a gyilkos golyót várva,

Ha meglőnének fájna, az én életem drága.

Na most merre bátyja? Előre vagy hátra?

Majd rólunk szól a fáma, ha túléled, máma.

Világ borult lángba, mint hatalmas máglya,

A dicsőség az a fránya, nem hozta őt lázba.

Elesett ma a bátyja, két gyermeke lett árva,

A családja meg gyászba, haza hiába várja.

Elfutok majd hátra, de nem lőhetnek hátba.

Bátor-é vagy gyáva, nem öröm ez - dráma!

Kevesebb az élő, mint  a holtaknak száma,

Sárban csúszva mászva, sok halottat látva.

Halomba hányva, a vér folyik mint a láva,

Jött egy ifjú reggel, így én lettem a bátyja.

A részeges vallomása

Drágám én nem tehetek róla,

Nem érted meg te ezt Rózsa.

Látod hiába ez a sok próza,

Szerelmes vidám szép óda.

Ha az ember boldog volna,

Ha hozzám szépen szólna.

Nem lenne csak vidám nóta,

Hozzá meg a babám csókja.

Ha összeadna minket a pópa,

Jöhetne hozzánk is a gólya.

Lenne babám és neki pólya,

Nyitottak lennénk mi a jóra.

Az ember mindent gyónna,

Egésznap csak otthon vóna.

De nem a kocsmába lógna,

Részeg züllött piás módra.

Itt minden este lenne móka,

Nem bor folyna hanem kóla.

Mindig meleg vóna a spórja,

De nem jött még el az az óra.

Az átkokat mind rám szórja,

Az egekig hallatszik a szója.

Elfogyott már a rémes strófa,

Borom sincs már, sem szóda.

Lusta legény

Szegényfiú bökönyi,
De a tervem ördögi.
Kocsmábul kijönni,
A hidegrül bejönni.

A kutyát is megkötni,
De nem illik köpködni.
Nem is kell hősködni,
Nem kell dünnyögni.

Fel kéne már öltözni,
El kéne már költözni.
Nem nyelvedet ölteni,
Ilyen bambán röhögni.

Jó gazdagon nősűlni,
Mint a kőolaj feltörni.
Nem kellene gürcölni.

Nem kéne már betörni.

Mellete nyüzsögni,

Egy kicsit csörögni.
A kislyányt szeretni,
Minek ennyit tökölni.

A mosolyal elbűvölni,
Lány házához eljönni,
Minden jót köszönni.

A házába beköltözni.

Árnyékban hűsölni,
Kulacsodat tölteni.

Finom bort önteni.
A bortól bömbölni.

Néha néha sörözni,
Szádat megtörölni.
Nagyokat büfögni,
Bajuszod pödörni.

 

A vizslák

A magyar vizslák korán kelnek,

Így hát a gazdák sem pihennek.

Itt egész nap zajosak a kertek,

A vad hétköznapok így teltek.

De látnád, mit művelnek ezek,

Ha bejön hozzánk egy gyerek.

Persze tudom a vizslák szentek,

De akkor vége lesz a csendnek.

Hiába is szólok a játékos ebnek,

Ítt nem lesz helye már a rendnek.

Ezek most mindent szétszednek,

Már hívak hogy játszani menjek.

Az udvaron össze vissza mennek,

Egész nap csak tengnek-lengnek.

Mély gödröt kaparnak vagy ezret,

Hogy én majd a sötétben elessek.

Csibészek, itt a reggeli gyertek!

Elég ha egy rövid füttyel jelzek,

Itt egy darab velőscsont nesztek,

De a kutyák hamar összevesztek.

Mit adhatnék én még nektek,

Az ételért egymásnak esnek.

Zajosak az udvaron az estek,

Ezek vadul habsolva esznek.

És én nyugalmat hol leljek?

Ezek mindenütt meglelnek.

És minden ételt elnyelnek,

A vagyonomból kiesznek.

Gondtalan és hontalan

Mi is volt nekem a tervem?

A városba új életet kezdem,

A boldogulást megleljem,

Erről szól most a versem.

Ott hagyni a falut merjem?

Van hozzá elég merszem?

Egy mély levegőt vettem,

És rá egy nagyot nyeltem.

Üres már az én zsebem,

Hiába vakarom a fejem.

Mi lenne így itt velem?

Munkahely kell nekem.

Most ruhámiat összeszedem,

Még kuffert is kellet vennem,

Messze visz a lábam engem,

Elindulok némán csendben.

Barátoktól búcsút vettem,

Itt marad a házam telkem,

És a szép virágos kertem,

Emlékeim, szívem lelkem.

Lábamat gyorsan szedem,

A vonattal elkell mennem.

Elveszett már az én hitem,

Hiába könnyes a szemem.

Eleinte nehéz lesz sejtem,

De meg kellett ezt tennem.

Cipelem tovább a terhem,

Csak nyalogatom a sebem.

A városban új életet kezdtem,

Nem bánom meg amit tettem.

Sikerült új barátokra lelnem,

És új munkahelyre is leltem.

Messze fújt a szél engem,

De itt új otthonra leltem.

Megnyugszik a  lelkem,

Ezzel véget ér a versem.

Várni az igazit?

Tudsz csendben némán állni,

Türelmesen az igazira várni.

És titokban keservesen sírni,

És kegyetlen fájdalmat bírni.

A tomboló hidegben fázni,

A zuhogó vad esőben ázni.

A bűnöst, a rosszat szánni,

S saját bűneidet megbánni.

Boldogságban együtt szállni,

A szerelmeddel együtt hálni.

A másiknak mindent eltűrni,

Ha kell gyermekeket szülni.

Kitartani vele jöjjön akármi,

Gondban, bajban vele járni.

Mikor a szíved elkezd fájni,

A szerelmed szívébe vájni?

Vagy könnyebb tőle elválni?

Történjék veled már bármi.

Mindegy jöhet utána bárki,

De jobb lenne őt nem látni.

Istentől egy másikat kérni,

Megint szerelmet remélni.

Jobb teljesen egyedül élni,

Mint gonosz férjedtől félni.

Halottak napja

A sírok közt nincs ma rend,

A gyászolók hangja cseng.

Elveszett volna a síri csend?

Mi lehet a nagy zsivaj fent?

Van aki csak tétován kereng,

Gyertyával kezében mereng.

Amott öreg ember töpreng,

Mellete unottan fia feszeng.

 Távolból szép zsoltár zeng,

Egy nő a sírok között lézeng.

A tememtőben a föld is reng,

Estére már az egész lecseng.

Egy anya fájdalma

Egy anyuka gyászolja fiát,

Míg elmond érte egy imát,

Szomorúan gondozza sírját,

Más nem érezheti fájdalmát.

Hogy hol követte el a hibát?

Magával vitte minden titkát.

Ide hordja minden gondját,

Megjárta a poklok poklát.

Még fülében hallja hangját,

Önfelett vidám kacagását.

A mosolygós piros orcáját,

És szívének a dobogását.

Láthatjuk a lelke árvaságát,

Néma szomorú hallgatását.

Görnyedt teste hervadását,

Anyai szívének jajgatását.

Letörölte a könnyes arcát,

Kifújta jól a nedves orrát.

Elfogadta szomorú sorsát,

És haza vitte  búját s baját.

Szubrettből kokett

Egy nap a kis szubrett,

Aki testileg már fejlett.

És a lányból nővé érett,

Egy bonvivánra nézett.

Kis szoknyája lengett,

Édes volt mint a bagett.

Akár mint egy szonett,

Az örömóda is zengett.

Vad szerelemre ébredt,

És az illem ellen vétett.

Mert a férfinak jelzett,

Aki udvarolni kezdett.

Lábáról könnyen levett.

Majd szerelemre rávett,

Ő a messzeségbe révett

Szíve vadul izzón égett,

Az ártatlanság veszett,

A lánynak fiút nemzett.

A férfinak nem kellett,

Így lett feslett kokett!

Lányok az utcán

Túl fiatalok ezek a fruskák,

Csak zsebre vágják a suskát.

Ismerik az éjszaka bugyrát,

Az öröm és boldogság titkát.

Álandóan hordják a bundát,

A hideg és rideg utcát unják.

Riszálják magukat, furcsák,

Ezek aztán kenik a rumbát.

Na de dolgozni meg lusták,

Ha nem szeretik a munkát.

Unott arccal köreiket futják,

Ők már érzelmileg is hullák.

Hiába nézegetik a mustrát,

Nem megyek velük tudják.

Nincs nálam egy buznyák,

De úgysem adnak nyugtát.

Megtömték már a  bukszát,

Szavaim kemények durvák.

Na végre eltüntek a kurvák,

És megint üresek az utcák.

Lakodalomba

De jó lenni magyarnak

Míg haza nem zavarnak

Mert elbujunk az avarba

Nem jövünk mi zavarba

Nagy fakanállal kavarnak

Szárasz paszulyt habarnak

Sokmindent megzabálnak

Morzsát hagynak madárnak

Csókot adnak az Anyának

Gratulálok még magának

Sok pénzt adnak az Arának

Egy pohár bort az Apának

Piros százast a cigánynak

Víg muzsikát a világnak

Az itallal nem vigyáznak

A lakodalmasok vidámak

Igérgetnek mán a világba

Nem keverednek ők vitába

Menyasszonynak a virága

Most elrepül a nagyvilágba

A vőlegény rinyál de hiába

Az Arát győzködi kinjába

Mikor jut már be a szobába

Nem a menyasszony hibája

Az Ara végre meg kinálja

A vőlegény csak csinálja 

Tűz forró már a gatyája

De hamar elalszik utána

Könnyes szakítás

Eszem álmából ébred,

És elhagyom a fészket.

Elmegyek Isten véled,

Elhagylak most téged.

Hova megyek kérded,

Bocsássak meg kéred.

Kapcsolatunkat félted?

Szeretlek még érzed?

Fényképemet nézed,

Maradjak még kéred.

Elszáll majd a mérget,

És szép lesz az élted.

Én ezer sebtől vérzek,

Ne szomorkodj kérlek.

Mert nem a te vétked,

Csak önérzeted sérted.

Nem kell így nézned,

Megnyugszik a lélek.

De imádkoztam érted!

Szavaimat sem érted?

Perverz a világ

Az emberek megvesztek,

Az értékek is elvesztek.

Az igaz szívek rejtettek,

A bűnös dolgok terjednek.

A gonoszok hemzsegnek,

Gyilkos szavak tetszenek.

Ha a fegyverek kellenek, 

Rossz emberek ellepnek.

Ha már a nők is feslettek,

Ha már nem is szeretnek.

Ha bántanak megvetnek,

A ravasz csalók ellepnek.

Ha a rosszak megvernek,

Ha rajtam csak nevetnek.

Ez már nem jó senkinek,

A buták így is ellesznek.

Ha a rablók is kergetnek,

Ha a vadak is széttépnek.

Ha már vérben fetrengek,

Ha sötét sírba fektetnek.

Ha már a jók is rettegnek,

Az ártatlanok szenvednek.

Mit mondhatnék ezeknek,

Ha nem nevelnek legelnek.

Ha azt akarják elmenjek,

Nem hiányzik lelkemnek.

Minden könnyet elrejtek,

Nélkülem is meglesznek.

A nő dícsérete

Ha magányos vagy a nőhöz menekülsz,

Ha átölel forrón karjába zár, felhevülsz.

Ha megcsókol szerelmesen megszédülsz,

Ha szomorú könnyet hullat elgyengülsz.

Ha értékeit megismred hát megbecsülsz,

Ha szerelemre ébredsz hát megnősülsz.

Ha megmondja őszintén szembesülsz,

A kritikákat meghallgatni kényszerülsz.

Ha kéri, a sok munkától megfeszülsz,

Ha sárkány hanját felemeli megrémülsz.

Ha veszekszik és kiabál, hát menekülsz,

Minden civakodást veszekést elkerülsz.

Az együtt töltött évek alatt  megőszülsz,

A sok beszédjétől néha már megőrülsz.

Ha szeret téged csókjaitól megszépülsz,

És végül ölelő karjaiban elszenderülsz.

Veletek

Ha a nő megfogja a kezünk,

Többé már nem vétkezünk.

Csak ennyi kell minekünk,

Megszelidül természetünk.

Megnyugszik vad szívünk,

Megváltozik egész életünk.

Mert a szeretetre éhezünk,

Hozzátok szól most énekünk.

Eme napon előttetek térdelünk,

Vagytok nekünk a végzetünk.

De nélkületek nem létezünk,

Csak magányosan szédelgünk.

Ha itt vagytok mivelünk,

Semmitől sem félhetünk.

Ha szerelmet remélhetünk,

Veletek boldog az életünk.

Apám s Anyám

Jóanyám arca fénylett mint a hold,

Csak néha nevetett ha boldog volt.

Valyon milyennek látta ő az életet,

Rövidnek, mert sietve rásötétedett.

Duhaj apám csak akkor volt vidám,

Ha bort szürcsölt és húzta a cigány.

Napestig tivornyázott gondtalanul,

El is tünt mindörökre nyomtalanul.

Nem is maradt utána csak adóssága,

És a részeges ivócimborák barátsága.

Állatkerti séta

Gyere velem Benedek.

Én oda, nem megyek.

Ilyen nyügös gyereket,

Már fogtam a fejemet.

Veszek neked perecet,

Ne fogjad a kezemet.

De etetni itt nem lehet,

A maki rajtunk nevetett.

A kisfiam meg kesereg,

Én oroszlánt keresek.

Nem holmi kis egeret,

Hát odavigyél engemet.

Nagyon unta Benedek,

Láttam én már ezeket.

Egy öregbácsi sepreget,

Minket jól kinevetett.

Az apa meg csak kesereg,

Már látom a sötét felleget.

Hol hagytam az eszemet?

Hogy elhoztam a gyereket.

Láttam gólyát eleget,

Aki ráérősen lépeget.

Örökké csak kelepel,

Miért nem füvet legel.

Hideget meg meleget,

Kutyát macskát verebet.

Disznót döglött legyeket,

Egy fiú sárkányt ereget.

Kecskét ami fűvet legelt,

Egésznap csak mekegett

Flamingóból egy sereget.

Egy vén keselyű kesereg.

Talán egy fóka lehetett.

Ami nyers halat eszeget,

Nem csukát csak keszeget.

Nem sokat csak keveset

Aprócska kis hegyeket,

Más érdekes helyeket.

Medve bocsot megetet,

Egy bácsi tevét legeltet.

Kotló csibét kelteget,

Kis magvat szedeget.

A panda evett levelet,

Abból is csak keveset

Láttunk strucc telepet,

Adtam nekik kenyeret.

Kapott is egy szeletet,

Megcsípték a kezemet.

Nagy elefántot beteget

Meg zöld színű egyebet

Egy vizilovat nehezet,

Aki legyeket heseget.

Láttam én már ezeket,

Láttam én már eleget.

Vigyél haza engemet,

Tudom már a neveket.

Alkeszek sorsa

Sörrel locsolják a gigát,

Nyomják a süket rizsát.

Halmozzák a sok hibát,

Isszák a tömény szilvát.

Te se láttál ilyen csudát,

Nem értem a sok birkát.

Mondok értük egy imát,

Együtt ennyi csóró butát.

Mikor mosod ki a csipát,

Helyettük húzom az igát.

Csak vedelik a rossz piát,

Cipőbe csorgatják a pisát.

Felépítik belőle a kriptát,

Megisznak minden tintát.

És elszívják a béke pipát,

Kiosztják a füves szipkát.

Hamar kinyitják a bicskát,

Nem ismerik az élet titkát.

Nem látok itt csak csicskát,

Átússzák részegen a Tiszát.

Mutatják a fiúknak a mintát,

Csak hallgatom a sok dumát.

Nem tanult belőle egy dekát,

Nem látni szemükbe a szikrát.

Szakítás

Nem jön a szememere álom,

A bűneimet szánom bánom.

Az ágyban nélküled fázom,

Az utamat egyedűl járom.

Te voltál nekem a párom,

Most is csókodra vágyom.

Mindíg a hívásodat várom,

Csókodat érzem a szánom.

Te vagy nekem a sztárom,

mindenütt csak őt látom.

Hova lett a bódító mámor,

Hova ment a hódító ámor. 

Unalmasak a hétköznapok,

Így bánatomban iszogatok.

Csókod nélkül éhenhalok, 

Vagy csendben belehalok.

Hattyúdal

Itt állok búsan délcegen,

A szerelmedtől részegen.

Szomorúan de mérgesen,

Sértődötten és félszegen.

Újra szeretni nem képesen,

Bízni benned már képtelen.

Könnycseppeim a képeden,

Te vagy nekem a végzetem.

Túl vagyok a szerelmeden,

Nem vagy már a mindenem.

Ez a szerelem a szégyenem,

Túl vagyok már én mindenen.

Felesleges áldozat

Áldoztam én is a hazának,

Adtam enni inni magának.

Bejártam én már a világot,

És vittem a sírokra virágot.

Szántottam az áldott mezőt,

Nem kíméltem izmot s erőt.

Verítéket és könnyet bőven,

Küzdöttem a napon bőszen.

Meggyötrött a vad forróság,

Hiába volt a nagy buzgóság.

Mégis elkerült a boldogság,

Kihalt belőlem az elszántság.

Elmúlt a lelekes szép ifjúság,

Átvert engem az asszonyság.

Szívében lelkében romlottság,

Messze van tőle a menyország.

A nőnapi kéz

Amikor még gyermek, markolja apja kezét,

Mikor már kamasz, elengedi a szülők kezét.

Mert nagylányként már fogja a nagyfiú kezét,

Anyaként védelmezőn tartja gyermeke kezét.

Mamaként boldogan szorítja unokája kiskezét, 

És haláláig hűen őrzi a férje hideg fehér kezét. 

Zavart elme

Minden csepp eső, egy könnycsepp,

Minden lépés a padlón fáradt sóhaj. 

Minden hang egy elfelejtett dallam,

És minden kép egy elveszett emlék.

Itt állok, körülöttem hallgat a világ, 

Gondolataimban a múlt sötét titkai.

Mint kopott képek a meszelt falon,

Amit keserves emberi életem rakott.

Hátborzongató a ház és a sok emlék,

Mélyen eltemetve a feledésbe vész. 

Eltűnik végleg. mint a felszálló köd.

Zsibbasztó csendet ültetve a fülekbe. 

A rémisztő sóhaj és a borzongó hang,

Nyomasztó lelkiismeret gyümölcsei.

Homályos képek sejtelmes zenék,

Az élethez bizakodva ravaszkodik. 

Az árnyak közöt kószálva lépkedek,

Az éjféli harang milyen titkokat rejt.

A csendes perc egy szomorú dallam,

A kihűlt test pedig lélekharangra vár. 

Az idő az minden mosolyt kitörölt,

Halk szívverést, elfelejtett légzést.

Keskeny utcákon, hol a múlt sétál,

Nem látszik már többé a letűnt idő.

Ismerős nevetés, halk sátáni kacaj,

Mely a széllel suhan a fák között.

Mindez csak vízió, csak vaksötét, 

Mely földre hullott álmokat tapos.

Szerelmi harc

Sejtelmesen suttogó bókok,

Szenvedélyes édes csókok.

Szerelmünkre nyíló virágok,

Napfényes tündöklő világok.

Meg állt itt már az értelem,

Te vagy nekem a végzetem.

Nem kellene már féltenem,

A hűséget is csak képzelem.

Könnycsepp a szememen,

Fájdalmas seb a szívemen.

Miért, sír az én kedvesem,

Miért fáj úgy ez a szerelem.

Nem tudok már szeretni

Halott vagyok már, semmi,

És nincs is melletem senki.

Vagyok, mint ultiban a betli,

Apró, gyűrött eldobott fecni.

Nehéz a keresztemet vinni.

Újra elkezdek megint inni,

Gonosz emberekben hinni,

A jóbarátokban meg, bízni

Nehéz, zsíros ételetől hízni

A zene még fülembe cseng,

De körülöttem síri a csend.

Hogy kell boldognak lenni?

A rövidke életem csak ennyi.

Demecseri zápor 

A tomboló szél milyen bátor,

Jobb lenne  most lenni máshol.

Nem látni senkit közel s távol,

Milyen csendes a mező máskor.

Sötét az ég, és a szél se jámbor,

A vándor juhász kunyhót ácsol.

Kutyát megköt, és tábort sáncol,

Már friss szénával telve a jászol.

Zengő, sötét felhők, hideg zápor,

A villám fénye is az égen táncol.

De mire kész lesz, te bőrig ázol,

 Átélte már hányszor? százszor.

A meleg tűz már táncol s lángol,

Nem fázik már az öreg pásztor.

Költő szíve...

A világ elől bújtál, hinni sohasem tudtál, 

Mindenki csak piszkál, senki sem sajnál.

Boldogságra vágytál, de rögös utat jártál,

Ne állj meg a célnál, te mindent ki bírtál.

Szavak nélkül szóltál, és toll nélkül is írtál,

Kard nélkül vívtál, ha megbántottak sírtál, 

A vers sértőbb a dalnál, erősebb a szónál.

A szavakkal martál, és igaz ember voltál,

Elismerésre vágytál, verseidben szálltál,

Türelmesen vártál, és vén költővé váltál.

 --------------------------------------

Vigasztalás

Álok az ablaknál kedvtelen,

Szomorúság ül a lelkemen.

Mögém oson átölel kedvesem,

Halkan, némán és csendesen.

Mint egy néma dervis esztelen,

Vígan táncol, forog nesztelen.

Arcátlan pimasz és szemtelen,

Hivalkodó csábító fesztelen.

Átölel szerelmesen kegyesen,

Ujja ősz hajamba túr lezseren.

Kacsója megpihen a kezemen ,

Pukedlizik illően és nemesen.

Mint szabad madár szertelen,

Tánca elbolondított teljesen.

Felszabadult lelke meztelen,

Szép virág nyílik a lelkemen.

---------------------------------

A Demecseri citerás

Néma nagyapám öreg citerája,

A múltba veszett a legendája.

Hangjától még az ég is rengett,

A zenéje mindenkinek tetszett.

Mindig ugyanazt a nótát fújta,

Egész nap csak citeráját bújta.

Ameddig minden húrja pengett,

Na addig tiszta szívből zengett.

Nótájától az egész utca csengett,

A zenéjét a nagyvilágba szórta.

Megkopott már a citera és a lóca,

De keservesen szól rajta a nóta.

Nem muzsikál már a vén róka,

Pedig régen napestig csak rótta.

A bortól néha víg volt a strófa,

Hej ha megint vidáman szólna.

Zajosak voltak általa az esték,

De megfakult már rajta a festék.

Csak a szú cincog benne árván,

Nem csúsznak már ujjai a skálán.

---------------------------------------

A Sóstó partján

Lágy szellő simogatja a vizet szerelmesen,

Csak én ülök a parton némán, egyedül.

Mögöttem cinkosul összebújnak a fák.

Egymáshoz simulva kéjesen zúgnak.

Mint a forró arany, úgy csillog a tó vize,

A felszínén fehér hattyúk himbálóznak.

A hold szemérmesen fürdik a habokban,

Mint a csillogó tükörben az aranyhaj,

Fénylő gyémántként lebegnek a csillagok,

A Sóstó partján szomorúan ballagok,

Körös-körül hallgat a zajos, vad világ,

Szívemben kinyílik egy szép virág.

---------------------------------------------------

Az öreg kút

Itt állok a Tarpai hegy lábánál,

Az öreg kút száz éve adja vizét,

Unalmasan telik el minden napja.

Nem csügged, nem panaszkodik.

Milyen szép, magasztos feladat

Csak adni, adni mindenkinek.

Végtelen kúttá kellene válnunk!

Hogy adhassunk egész életünkben.

Mindig csak adni nem fárasztó?

Hogy győzöd? ezt vízzel, erővel!

Öreg kút, hogy bírod még mindig?

Vajon mi ad neked erőt, és reményt?

Csak mosolyog a víztükör, és ragyog,

"De hiszen a forrás nem én vagyok!

Hiszen árad belém, csak továbbadom

Vidáman, jókedvvel és szabadon."

Emberként hadd éljek ily nemes életet,

Osszak áldást és még több szeretetet!

A talentumot ingyen kaptam Istentől,

Hogy kérhetnék érte pénzt bárkitől.

Mindenki azt adja, amit a szívében lel,

Én, csak ennyit tudtam adni nektek el.

Ha már túl jó leszek, hogy köztetek legyek,

Isten majd megölel, és én végleg elmegyek

----------------------------------------------------

Mindig van remény

Mindig van hit a csodában,

Kereszténység a pogányban.

Pislogó fény az éjszakában,

Tisztító tűz a vak homályban.

Kis józan ész a sok butában,

Keserű könny a magányban,

Micsoda illat a szép virágban,

Sok a képmutatás a világban.

------------------------------------------

Nélküled

Mit ér a férfi nő nélkül,

A szívem a szíved nélkül.

A gyönyör szerelem nélkül,

A könny a csókod nélkül.

Mint a kályha tűz nélkül,

A szép virág illat nélkül.

A fény az árnyék nélkül,

A kút hűsítő víz nélkül.

A vad folyó a híd nélkül,

Az út a zarándok nélkül.

Az agyam értelem nélkül,

Az emberi élet hit nélkül.

------------------------

Demecseri szüret

Elérkezett a várva várt nap végre,

A tőke kebelén, érett a hegy vére.

Munkába áll a ló és az öreg batár,

Cigányzene hangját zengi a határ.

Mosolygó bogyók, a dús fürtökön,

A lágy ősz meleg ölébe, fürödjön. 

Seregélyek hada nézi, a nemes topázt,

Arany fénybe, öltöztette a napsugár. 

Jó hangulatban mulatnak a komák,

Húzzák a nótát a boldog víg romák. 

Ünnepi vörös ingbe a szőlőlugas, 

Végre vége a szüretnek, hát mulass.

---------------------

Álmodni tovább

Befejeztem most már éltemet,

Nem tanítom már a népemet.

Koporsóra tették a képemet,

Meghagyták az öröklétemet.

Kérem még utoljára a béremet,

Élnem tovább így nem lehet.

A sok jó barát majd eltemet,

Mély sírba dobják testemet.

Láthatod majd a vesztemet,

Ha így látsz majd engemet,

Megismered majd a lelkemet.

Az emberek nem ismernek el,

Az elismerésük nem is kell...

Az életet álmodom tovább,

Hogy újraéljem a csodát.

-----------------------------------------

Demecseri temetés

Megint elment hát egy lélek,

Most én jövök, attól félek.

Felébredek, hát még élek,

Biztos élek, mert beszélek.

Meghalnak gazdagok, szegények,

Szertefoszlottak a hiú remények.

Elvész a méltóság és az erények,

Az emberek ilyenkor szerények.

Nem is tudom, mit remélek,

Szomorúan, bánatosan nézek.

Kaszás, még egy napot kérek,

Ugyan kellesz is te a fenének.

-----------------------------------------

Édesanyám hazavár!

A tornácon vár már engem!

Szótlanul, némán, csendben.

Haza kéne végre mennem,

Otthon finomakat ennem,

Megint gyermeknek lennem.

Fejemet kötőjébe tennem,

Míg pihenne a karosszékben,

Békesség lenne a lelkében.

Árok partján neki virágot szedni,

Szelíd csókjaimmal megölelni.

Örülni a forró levesnek,

Az illatos kenyérnek,

A hideg víznek,

A simogató kéznek.

Az otthon melegének,

Édesanyám csillogó szemének.

--------------------------------

Nőnapi kívánság!

Kívánunk nektek, csókot százat,

Hófehér menyasszonyi ruhákat.

A feleségeknek a szeretőknek,

A szép lányoknak, a nevetőknek.

A nők mindenkit túlélnek,

Még az ördögtől se félnek

Ha nincs több érvük sírnak,

Pedig ők mindent kibírnak.

A nők a hétköznapi hősök,

A férfiak fáradt öreg ősök.

A nők mindig szeszélyesek,

De ha nem hát veszélyesek.

A férfinak a nő a család,

A nőnek a férfi a varázs.

A férfi szava összeáll mesévé,

A nő álma varázsolja zenévé.

------------------------------------

Hogyan kell élni?

Az ember mindig tudja a módját,

Ismeri élete legfontosabb dolgát.

Munkával gyötörve fáradt testét,

Családja nélkül tölt minden estét.

Dolgozik, amíg csak erővel bírja,

Az életét a nyomorult vérével írja.

Asszonyt szeret, gyereket nevel,

Majd önpusztítón lelket kilehel.

Míg a halál csókja homlokára ég,

Mindenkinél többet tud már rég.

Könyörtelenül akkor jön el a vég,

Pedig de jó volna tovább élni még.

--------------------------------------------

Szívben élek

Ne állj itt sírva Kedvesem,

Nem találsz meg engemet.

Ott vagyok, az ébredésben,

A könnyes két szemedben.

A dobogó árva szívedben,

A zuhany simogatásában.

A hajadat fésülő szélben,

Suttogásban a sötét éjben.

Csillagokban fenn az égen,

Gyémántként a falevélen.

A nyíló illatos virágban,

A sárgarigó énekében.

Az érett fűft szőlőben,

A hűsítő pohár vízben.

A frissen sült kalácsban,

A körülötted lévő világban.

------------------

60 évesen

A szívem némán fáj, sajog,

Elfáradt a hatvan év alatt.

Szomorú, mégis megbocsát,

Senkitől nem vár már csodát.

Összetört, száz sebtől vérzik,

A barátaim fájdalmamat érzik.

Istentől ajándék minden reggel,

Ha ébredek könnyes szemmel.

Hideg bőröm ráncos és száraz,

Testem már gyenge és fáradt.

Elveszett, gyámoltalan, félszeg,

De én soha nem voltam részeg.

Meggyötört, öreg lett a testem,

De pislákol még a tűz bennem.

Sokszor voltam gyenge és beteg,

És szeretetet adtam mégis neked.

Hatvan éve rovom már a köröm,

A Földön már ez is nagy öröm.

Isten mindig segített énrajtam,

Sose voltam egyedül a bajban.

A szívem most is érted dobog,

Mint sok ezernyi harci dobok.

De lassan kivész belőle az erő,

Régen eltörött már a dobverő.

Lassan az idő elfogy úgy vélem,

Ezért napjaimat hasznosan élem.

Mikor majd a halál eljön értem,

Isten bocsásson meg, arra kérem.

-------------------------------------------

A szeretet ünnepe

Csillogó hó száll a tájra,

Vén kunyhóra palotára.

Fenyőágon sok jégvirág,

Ünnepel az egész világ.

A karácsonyfa csupa fény,

Emberek szívében remény.

A jóság, szeretet és áhítat,

Itt könnyes szemet átitat.

Ha ez tényleg valóra válna,

Akkor béke szállna a világra.

------------------

A Demecseri temető

Halotti lepelként a hófehér bársony takaró,

A temetőt ünnepi ruhába öltöztetni akaró.

Se élet, se árnyék, se hit, se bánat, se remény,

A hajnali magány itt hideg, nyirkos, kemény.

Halkan motyogva kábán, bóbiskolva álmosan,

Árva lélek a sírok között botladozva bolyong.

Csak céltalanul rovom a temetőben a köröm,

Se szó, se hang, se csók, se könny, se öröm.

A halott kiszolgáltatott és gyámoltalan árva,

Magányos, bús, elhagyott a sírok között járva.

Egy bágyadt szellem tévelyeg némán a Földön,

Elveszetten a névtelen kopott kövek között.

A vén sír már megrepedt, ledöntötte rég a szél,

Benőtte a penész, a gaz, nincs rajta már szöveg,

Hervadt virág, száraz koszorú, itt vajon ki holt?

De senki se tudja, hogy ebben a sírban ki volt.

-----------------------------------------------------

Álmatlanul

Amikor már öreg beteg az ember,

Alig várja hogy eljöjjön a reggel.

Bár keservesen, de nehezen felkel,

Szúrós dagadt fáradt szemekkel.

De nyögve nagyon rossz kedvvel,

Vánkosodon álmatlanul fekszel,

Kocsányon lógó álmos szemmel.

Ez a nap is valahogy majd eltel.

Míg szemüveget papucsot meglel.

A kutatásra hosszú időt szentel.

Kezdi a napot egy korty szesszel,

Reggelire néhány falatot is eszel.

Sok-sok gyógyszert összeszedel,

Amit bölcsen borral vígan lenyel.

A szesztől az esze lassan megy el,

Elindul a kertbe nem nagy hévvel.

Kapál, kacsoz, tesz vesz a kerttel,

Komótosan csoszog lassan lépdel.

Míg az udvaron szorgosan tényked,

Elhagyja az erő fáradt testét végleg.

----------------------------------------------

Kell egy...

Kell egy apa, aki vigyáz rám,

Kell egy hang, ami nyugtat.

Kell egy anya, aki dédelget,

Kell egy kéz, ami simogat.

Kell egy vágy, hogy legyek,

Kell egy társ, hogy élhessek.

Kell egy érintés, hogy tudjam,

Kell egy csók, hogy érezzem.

Kell egy szív, hogy érezzek,

Kell egy szó, hogy higgyek,

Kell egy cél, hogy reméljek,

Kell egy gyerek, amiért éljek.

--------------------------------------------

A szónok

 Vadul vagdalkozva dobálja a sarat,

Indulatos hévvel formálva a szavat,

Míg magasba lendül fenyegető karja,

Néhány zendülő őt vezérnek akarja.

Félő tekintetem az arcok közt halad,

Pillantásaikban vad gyűlölet és harag.

A provokátor szava, erős kardot farag,

A csapat élére áll, de vajon ott is marad?

Rút átkokat szórva izzón nyelve pereg,

Az első csepp esőre szétszéled a sereg.

Végül legnagyobb sikerét velem érte el,

Az elhangzott indulat, szót sem érdemel.

------------------

Öregség és halál

A gyűrű adja korát az öreg fának,

A fiatal zöld lomb ad hűs árnyat.

Rögös volt az út, amit bejártam,

Rengeteg furcsa dolgot láttam.

Pillanat az élet, egyszeri alkalom,

A múltat visszapörgetni nem tudom.

Vagyok, mint kiszáradt fa törzse,

Minek ágait a vad vihar letörte.

Lehullott végre az öreg fa lombja,

Nem az enyém már, másoké a gondja.

Az idő sűrű barázdát szánt az arcon,

Nem cipelem már, megvívtam a harcom.

Elfárad a kar, a láb, elvész az erő,

Elfoszlik a ruhám, elkopik az cipőm.

Az emberiségnek írtam pár könyvet,

Senki se hullat értem árva könnyet.

Nincs már álmom, elszállt a remény,

Ami puha volt rég, az is kőkemény.

Lankadó figyelem és elcsukló hang,

Halk zörej szívemen, megkopott rang.

Már csak nyög az öreg, sorvadó test,

Mert kívülről is nagyon rosszul fest.

Mindig fáj, bizonytalan a csoszogó láb,

Most már a szemem is csak homályosan lát.

Halott testem már a sírban forog,

Bánatos lelkem örökké csak morog.

Csontom ropog és a szemem kopog,

Szép emlékek és a régmúlt korok.

A halottaktól már rég nem félek,

Barangolok, mint visszajáró lélek.

Demencia, sajgó, elfelejtett emlékek,

A rengeteg tudást átadtam a szélnek.

Meghalok végre, és vége lesz a búnak,

Az életért hálát adhatok az Úrnak.

Nincs több nóta, elhalkul a dalom,

Gyűlik a temetésemen a sokadalom.

--------------------------------------------

Kínos rímek

Nehezen formálom már a dalom,

Akadályoz egy idegen hatalom.

A rímeket én már hiába faragom,

Nem jutok én sehova angyalom.

Hogy segíthetnék így magamon,

Elakadnak a rém rímek a falakon.

Feladom és veszem a kalapom,

Az ihletet másnak meghagyom.

-----------------------------------------------

Fohász

Én már az Istent csak arra kérem,

Addig éljek, míg még forr a vérem.

Persze, most már kevéssel beérem,

Hűségemért te vagy nekem az érem.

Tudod jól, hogy szeretlek már régen,

Persze tudom, hogy lassan már végem.

Az arcom már ráncos, a hajam déren,

De szeretnék hozzád bújni hideg télen.

Remeg a kezem, öreg vagyok, idétlen,

Csak némán ülök a vén karosszékben.

Naphosszat csak bámulok előre tétlen,

Szerelmemért a boldogság lett a bérem.

-------------------------------------------------

Merengés

Vajon mit tennél te érte az én helyemben?

Bizonytalanság és kétely van a fejemben.

Gondolataim zavaros óceánjában vergődöm,

Öreg lettem, de mégsem sikerült felnőnöm.

Talmi értékek tűnnek el a bús, fehér habokban,

Az időt nem mérem már régen szép napokban.

Eltűnök csendben a világról végleg és örökre,

Nincs nekem időm már szánalmas körökre.

Agyamban számtalan furcsa gondolat kopogtat,

Elveszett életemért már senki nem zokoghat.

Remény nélkül botorkálok botladozva, vakon,

Unottan, némán kitekintve egy sötét ablakon.

-------------------------------------------------

Elfelejtett sírhant

Valamikor régen, amikor még éltem,

Azt reméltem, hosszú lesz az éltem.

Költő voltam, és most egy jeltelen

Sírban vagyok pihenni kénytelen.

Névtelen oltár a szélhárfa sóhaja,

Nem száll messze verseim szózata.

Nem hoz már senki virágot a sírra,

Ezt a pár sort egy halott költő írta...

-------------------------------------------------

Ragaszkodás az élethez

Annyi mindent lehetne tenni még, de itt az idő, eljött a vég,

Isten homlokon csókol, majd megáld, és forrón magához ölel.

Mennyi időt vesztegettem el, mennyi csókot mulasztottam el,

Mennyi könnyet pazaroltam el, mennyi álmot szalasztottam el.

Így, utólag, talán mégis megérte, mert megéltem és megértem,

Olyan nagy darabot hagyok a szívemből, amit kikerülni nehéz,

Könyvekben, könnyekben, így néha belebotlik majd az ész.

Elfáradt a test, elröpült belőle az élet, de a lélek még ott maradt

Örök időkre abban az apró, jelentéktelen pár sorban a papíron,

Hiába küzd a világ, hogy kitörölje, csak mélyebbre radíroz.

Így emlékem már örökké él, és nem árthat neki a fagyos tél,

Elindulok a hóba, a rideg télbe, most már végleg halálra ítélve.

A jót az élet kissé szűken mérte, mégis hálás vagyok neki érte,

Hiába lettem polihisztor, mégis szürke eminenciás maradtam.

Mert a fény bántó nekem, így az árnyékból hallattam szavam,

Nem háborog már régen a lelkem, a világot némán szemlélem.

Utolsó elfogyott erővel szorítom szívemhez az életet, de hiába,

Eljött értem az ördögszekér, egy nemes lélek nem mehet gyalog!

Kezeimen barna folt, arcomon ezernyi redő, végállomás a temető,

Lelkem hárfáján nincs már húr, lélekharag zúgásával hív az Úr!

-------------------------------------------------------------

Csak monoton

Pókok kergetőznek a homokon,

Csak a bús szél fúj a romokon.

Áll néhány öreg fa a dombokon,

Madarak énekelnek a lombokon.

A versem hangzása monoton,

Kitartóan írok és konokon.

Szavak játszanak a sorokon,

A bánatot versbe zokogom.

--------------

Költő a háborúban

A háború vad, zajos a fülemnek,

Itt mindennap hősök születnek.

Puskák lőnek, tankok tüzelnek,

Itt az emberek ágyúval üzennek.

Jön az éles golyó lánggal, fénnyel,

Mégis tele a szívünk reménnyel.

Égnek testünkben tüzes billogok,

Szállnak vállunkra fényes csillagok.

Drága családom, drága vérem,

Nem jártam otthon oly régen.

Fiad őrzi magyar szavát és hitét,

Otthon hagyta a szerető szívét.

------------------------------------

Remény

A mező tele van virágokkal,

A kanyargó folyó halakkal.

A kék óceán nagy hajókkal,

A tengerpart éles sziklákkal.

Az ég tele van a csillagokkal,

Az élet tele van fájdalommal.

A bús fejem gondolatokkal,

Remegő kezeim homokkal.

A világ tele van szegénnyel,

A szegény meg reménnyel.

A remény tele van eséllyel,

Az esély tele van mesével.

----------------

Mindennek a maga ideje

Ideje a születésnek, és ideje halálnak

ideje a vetésnek, és ideje az aratásnak

Ideje a csóknak, ideje az ölésnek

Ideje a szerelemnek, és ideje a szakításnak

Ideje a gyűjtésnek, és ideje a szórásnak

Ideje a varrásnak, és ideje a szakadásnak

Ideje a betegségnek, és ideje a gyógyulásnak

Ideje a szeretetnek, és ideje a gyűlöletnek

Ideje a békének, és ideje a háborúnak.

Ideje a kevélységnek és ideje a szerénységnek

Ideje az igazságnak és ideje a hazugságnak

Ideje a rombolásnak, és ideje az építésnek

Ideje a sírásnak, és ideje a nevetésnek

Ideje a megtartásnak, és ideje az elvesztésnek

Ideje a munkának és ideje a pihenésnek

Ideje a táncnak, és ideje a gyásznak.

Ideje a beszédnek, és ideje a hallgatásnak...

------------------------------------

A Demecseri vándor

Úttalan utakon, Messze sodort a szél,

A boldogságot kerestem ez volt a cél.

A világban messze zengett az én dalom,

A szélben nem hallatszott a fájdalom.

Vad villámok cikáztak a sötét éjben,

Földöntúli hangok jajgattak a mélyben.

Rettegő szívem megremegett félve belül,

A sötétben van igazán az ember egyedül.

Ha majd megtalálom az igazit végre,

Megnyugszik a szívem és eljön a béke.

------------------------------------

Magamnak nem kérek, csak...

Kenyeret az éhezőnek, és bocsánatot a vétkezőnek,

Békességet a háborgónak, üdvösséget a távozónak,

Reménységet a betegnek, megnyugvást a lelkemnek,

Meleg otthont a hontalannak, mások célját a gondtalannak,

Dicsőséget az érdemesnek, újabb esélyt a végzetesnek,

Jó menyecskét a legényeknek, boldogulást a szegényeknek.

--------------------------------------

Veszekedés

Vihar tombol a szerelem tengerén,

Van némi remény még a peremén.

Beborul a sötét ég dörgés villámok,

Égig érő tajtékzó viharos hullámok.

A szárfa lekonyul a hajó megborul,

A tenger bolydul, a sósvíz benyomul.

Váratlanul a szél szelídül megfordul, 

Az örömtől a könnyem is kicsordul.

A tomboló vad vihar szellővé tompul,

A szerelem tengere elcsitul jámborul.

Kis feleségem szerelmesen reám borul,

Hát ezért adott Isten tégedet páromul.

Végre ölelő karjai közé vetem magam,

A békülés csókjától már nincs szavam.

Eltűnt hát örökre a rideg sötét felhő,

És a karjaim omlik a szerelmes sellő.

----------------------------------------------

Eltűnök majd...

Eltűnök mint a hópihe a télben,

Mint a hűsítő árnyékom délben.

Mint az őszi falevél a szélben,

Mint a vadászrepülők az égen.

Mint a vak sötétség a fényben,

Mint a virágok illata a légben.

Mint a kútnak vedre a mélyben,

Megváltást nem vehetsz pénzen.

És az utolsó kenet után, készen,

Ajándék a bűnbocsánat lészen.

Elemér és a kenyér

A boltba Elemér betér,

A boltos kenyért dícsér.

Egy kis darabot kikér,

Finom kenyeret remél.

Amit az eladó lemér,

Az ára néhány tallér.

Ennyit igazán megér,

Ha cipó akkor fehér.

Finom omlós kenyér,

A karéj nagy és pucér.

Annyit kap a pénzér,

Ami a szájába befér.

------------------------------

Menni kell...

Gyűlik a sok fekete felhő,

A hold az égen végre feljő.

Hiába volt a múltad dicső,

Könyörtelen hozzád az idő.

Megöregedni muszáj, és illő,

A tükrödben már sok a redő.

És készül neked a szemfedő,

Nincsen már számodra jövő.

Nem farag rímeket a költő,

Már minden unokád felnő.

Elhagyta lábaid már az erő,

Minden lépted fájó nyögő.

A halál ha érted végre eljő,

Te leszel majd neki az első.

Lábadnak szorít már a cipő,

Sok foltos kopott ruhát kinő.

Beléd is becsap a mennykő,

A halál fuvallata hideg szellő.

Ha Istennek lesz majd tetsző,

Szép verssel hal meg a szerző.

Téblábol a kertben szegény,

Bár tudja, nincs már remény.

A halál szigorú és kemény,

Szerény sovány a mellény.

-----------------

I'm glad I can make you happy with my poems...

Aratás után

A malom előtt megállt a szekér,

A zsákban pihen már a remény.

Jó a liszt, mert a kalász kövér,

Itt aztán nem hal éhen az egér.

Így minden nap lesz majd ebéd,

Látod, jó néhány ezrest megér.

Izzik a padka szikrázik a tüzér,

Vörös a kemence, sül a kenyér.  

Friss és illatos, meleg és fehér,

Ropogós tepertő telve a tányér.

A gyerek kezében a cipó pucér,

Majszolja boldogan a kis sügér.