A IV. kisi dinasztiát alapító Kubaba királynő 4500 évvel ezelőtt uralta a nagyon ősi sumér népet az Annunaki istenek jóváhagyásával. Halála után a hurriánok és az anatóliai népek istenítették Mezopotámiától északra és a Kaukázustól délre. Csak egy szobra maradt fenn, ebből alapoztam meg a királyi ruháját. Az IV. dinasztia az ókori Egyiptom egyik dinasztiája. Az i. e. 27. század végétől az i. e. 25. század elejéig, nagyjából 120 éven át irányította az országot.A IV. dinasztiát Sextus Iulius Africanus a Σώρις (Szórisz) névvel kezdte. A név azonosítása bizonytalan, de a jelenleg általánosan elfogadott vélekedés szerint Sznofru lehet. Ez az elhatárolás azért furcsa, mert Sznofru apja, Huni így még a III. dinasztiába tartozik, feltéve hogy Huni egyáltalán azonos valamelyik görög névvel. Így bár Huni az uralkodócsalád első ismert tagja, mégis Sznofrut tekintjük a dinasztia első uralkodójának. Sznofru trónra lépése tág hibahatárokkal az i. e. 27. század legvégére esett, míg a dinasztia utolsó uralkodója, Sepszeszkaf nagyjából az i. e. 25. század legelején halt meg. Ezt a bő évszázadot Manethón épp úgy nyolc uralkodónévvel töltötte fel, mint a III. dinasztiáét. A kor összességében homályos, csak hat személyről tudjuk bizonyosan, hogy ténylegesen uralkodott, de Hufu sok gyermeke közül esetleg még többen is hatalomra jutottak. A dinasztia végét Sepszeszkaf halála jelzi. Sepszeszkaffal nem halt ki a család férfiága, hiszen két fiáról is tudunk. Teljesen bizonytalan, hogy miért nem valamelyik fia, hanem Junu Ré-főpapja, Uszerkaf követte a trónon. Azonban amennyiben Noferirkaré valóban Uszerkaf és Hentkauesz fia, úgy az V. dinasztia nőági leszármazottja a negyediknek. Előtte volt az óegyiptomi III. dinasztia az Óbirodalom korának kezdete. Ez az uralkodóház alapozta meg az egységes Egyiptom kulturális és gazdasági rendszerét, alakította ki azt a hatalmi struktúrát, amely az önálló Egyiptom teljes fennállása alatt mintaképpé vált. Sajátságos módon a III. dinasztia – amely körülbelül egy évszázadon át vezette a Nílus-völgyét – még kevésbé ismert, mint a megelőző korok.Csak első és utolsó tagja olyan, akikhez tényszerű eseményeket tudunk kötni, egykorú vagy közel egykorú feliratos emlékekkel összevetni. Ez a dinasztia az ókori Egyiptom egyik legfontosabb, és legrejtélyesebb időszaka, a lépcsős piramisok korszaka. A III. dinasztia korát csak lebegő kronológiába lehet foglalni, mivel az Óbirodalmat követő összeomlás miatt a leletanyagban, a feliratos emlékekben és a később összeállított királylistákban lényeges hézagok vannak. A lebegő kronológia hibahatára nagyjából egy évszázad (± 50 év). A dinasztia kezdetét – Dzsószer Netjerierhet trónra lépését – az elfogadott kronológiák többnyire i. e. 2715 és i. e. 2686 közé teszik. Manethón kilenc uralkodónevet sorol fel munkájában, akik ehhez a dinasztiához tartoznának, az egyiptológia azonban csak hét királynevet ismer a korszakból, és e hét névből is öt homályos személyazonosságú. A Szanaht uralkodásával kapcsolatos álláspontok nagyban befolyásolják a dinasztia kezdetének elgondolásait. A dinasztia végét Huni Niszuteh Hóru-Hehadzset halála jelzi, ennek időpontjában már nagyobb konszenzus alakult ki, mint a kezdetre vonatkozóan: általában az i. e. 27. század harmadik-negyedik negyede (i. e. 2625) körüli időpont elfogadott. Huni azonban – Sznofru apja lévén – a IV. dinasztiába is sorolható. Az ókori egyiptomi II. dinasztia az egyiptomi történelem thiniszi korának két uralkodódinasztiája közül a második, amely körülbelül 150–200 évig uralta az országot az i. e. 29–26. század körül. A II. dinasztia az egyiptomi történelem egyik leghomályosabb időszaka, egyiptológusok róla rendkivül keveset tudnak. Ebből a korból ugyanis még kevesebb régészeti lelet került elő, mint az ezt megelőző I. dinasztia idejéről. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a II. dinasztia során Egyiptom fontos társadalmi, gazdasági és politikai változásokon esett át, amire egyiptológusok szerint az I. és III. dinasztiák közötti jelentős különbségek utalnak. Az I. dinasztia az ókori egyiptomiak számára a történetiség kezdetét jelentette, hagyományosan innen számították az egyesített ország létrejöttét. Ma már tudjuk, hogy korábban is lehettek olyan uralkodók, akik a folyamvölgy nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartották (0. dinasztia) és az egység az I. dinasztia kezdete után sem szilárdult meg (egészen a III. dinasztia koráig), a dinasztiák számozása mégis változatlan maradt. Eut megelőzte a A 0. dinasztia vagy protodinasztikus kor (körülbelül i. e. 3200–3000) az ókori Egyiptom legkorábbi történeti kora, az első írásos emlékek keletkezésének ideje.[1] Ez időben alakultak ki a Nílus völgyében az első államkezdemények, és ekkor alakult ki a későbbi jellegzetes egyiptomi kultúra alapja is. A periódus azonos a Nagada III régészeti tipológia kultúrkörének b és c szakaszaival. Előzze volt még a Nagada-kultúra felső-egyiptomi régészeti tipológia, a dinasztikus korokat megelőző dél-egyiptomi eszköztárak gyűjtőneve. Alapvetően a késői újkőkorszak és a kőrézkor határa, egyben az ókori Egyiptom történetiségének kezdete, mivel az első írásos emlékek is ebből a korból származnak. A Nagada kultúra három jól elkülöníthető szakaszra oszlik, a Nagada I, Nagada II és Nagada III periódusokra. Ezek közül az első a korai predinasztikus korszak, a második kettő a protodinasztikus korszak. A Nagada II kultúrát egyes szerzők a „00. dinasztia” jelzővel illetik, elkülönítve a 0. dinasztia korától. A kettő között az a különbség, hogy a leletek alapján már a 00. dinasztia korában is voltak államok Egyiptom déli részén, de uralkodóik, vagy a királyok sírjai nem ismertek.Írásos emlékek hiányában ezek valószínűleg ismeretlenek is maradnak. A 0. dinasztia korszaka már történetinek minősül, mivel megjelenik az írás. Ezek a feliratok nehezen értelmezhetők, nagyon sok a bizonytalan pont bennük, de legalább sejtéseink lehetnek a korszak uralkodóiról, akiknek sírját fel is tárták Umm el-Kaábban. A 00. dinasztia korszaka a Nehen, Abdzsu és Nagada egyesítését megelőző kor. Az U-j jelű sír tulajdonosát, I. Skorpió királyt néha ide, néha a 0. dinasztiába sorolják a régészek, mert még mindíg nagy a bizonytalanság és sok a találgatás. Bika király az ókori Egyiptom predinasztikus korszakában, a 0. dinasztiába sorolt uralkodó i. e. 3200–3100 körül. Hasonlóan a korszak több más uralkodójához, neve csak néhány szerehbe foglalt feliraton maradt fenn. Sírja egyelőre nem ismert. A név a legrégebbi ismert királysírból, I. Skorpió abüdoszi sírjából, az Umm el-Kaáb temető U-j jelű sírjából került elő, Min szobrára faragva. Ebből Günter Dreyer azt a következtetést vonta le, hogy Bika király Skorpió elődje volt. Az is elképzelhető azonban, hogy nem egymás elődje-utódja viszonyban voltak, hanem egymás riválisai, és Skorpió legyőzte Bikát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése