Rom sam ame, chacho rom. Amare paramice kadala si paramiče katar o kamipe thaj o phandipe, katar o kamipe vash e slobodia thaj, save si gilavde khetane sar jekh komuniteta te afirmisaren e vestigije katar o rom identiteto, jekh narodo savo sajekh si ando phiripe thaj trajil pe agor. Lenge, o gilavipe si drom te del pes gracija pe dukh. I muzika si o phanglipe maškar o manuš, i phuv thaj leske kolege. O manuša vakeren kaj kana jekh Rom merel, leske amala kiden pe thaj gilaven leske maj drago gilja “te len avri e energija katar lesko duxo”, te na avel lengo duxo te tradel katar e avutne čhave, thaj te phagen e phanglipa kadale lumjasa. Savo atitùdo sikavel maj miśto o unikalno than la muzikaqo anθ-o ʒivdipen le rromenqo?
Cigány vagy roma? Szerintem ha szeretetel és tisztelettel beszélünk róluk akkor a cigány szó sem sértő, már csak azért is, mert valamennyiünk génjeiben benne van ennek a kissebbségnek a génálománya, mint ahogy a német vagy a török is. A cigány szó, a hindu asprisják vagy páriák szavakra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése „érinthetetlen” vagyis talán egy kaszt volt. A perzsa király 10000 lurit (cigányt) kért az indiai Shankal királytól a nép mulattatására. Ezek a cigányok nem mentek vissza Indiába, hanem továbbvándoroltak Európa felé. Hazánkban a Balkán felől Indiából érkező cigánynépnek 1438-ban Zsigmond adott először letelepedési engedélyt. 600 év alatt sokan integrálódtak, mamár az értelmiségi rétek jelentős része a társadalom hasznos tagja. A mi családunkban is van három olyan családnév, ami arra utal hogy cigányvér csörgedezik az ereinkben. Nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg a cigányságot. Mindenki az aminek vallaja magát, én cigánynak vallom magam akkor az vagyok.. A cigányság lélekszáma a roma értelmiségiek szerint az egymilliót is eléri.
A 1761-tól a földesuraktól földet, telket kapatunk és ingyen mesterséget tanulhatott minden 12 évet betöltött cigánygyerek. A cél a letelepités és a kóborlás megszüntetése volt. A szakmát tanultak felvették a szakmát mint családnevet, így lett Lakatos, Kanalas, Varga, Kolompár, Rézműves, Rostás, Kalányos, stb. A törvény megakadájozta az oláh sátoros (cerhari) cigányok Erdélyből való beszivárgását. A törvényhatóságokat kötelezi, hogy a céheknél járjanak el a gyerekek mesterségre való oktatása érdekében. A lovári nyelv az ősi roma nyelv egyik nyelvjárása, mely vidám, dallamos, temperamentumos. Az ősi irodalmi lovári nyelvhez jól illeszkednek a magyar jövevényszavak, megtalálhatók benne a görög, az orosz nyelv hagyományai is. A vándorlásuk során keveredtek más népekekkel és bekerültek jövevényszavak. Sokféle cigány él a Rétközben; a magyar anyanyelvű romungrók vagy muzsikus cigányok, ök a vatrás cigányok vagy kheretuno rom. A kifejezések jelentése 'tűzhelyes' illetve 'házas' cigány, mely a letelepedett életmódra utal. Van még a romániai oláh sátoros (cerhari) cigányok és a beás cigányok, de van itt az erdélyi Gábor-cigányok, vagy a szinto cigány és vend cigány népcsoport is. A dunántúlon élnek a szintó német cigányok és a vend szlovén cigányok. A romungrók ősei, a kárpáti muzsikus cigányok elsőként érkeztek a történelmi Magyarország területére a 14. században. Mária Terézia A cigány vajda intézményét eltörli, meg tiltja a lótartást, kivéve a lókupeceknek, elrendeli 12 év fölöttieket szolgálatra vagy mesterségre kell nevelni. A cigányság nem volt homogén csoport. Hat nép: romungrók (két csoport: magyar cigányok és kárpáti cigányok), szintók, oláh sátoros (cerhari) cigányok (10-12 kulturálisan és nyelvjárás szerint is elkülönülő csoport), román cigányok, beások (árgyélánok, muncsánok, tocsánok) és a Gábor cigányok népe élt ekkoriban – és él ma is – Magyarország területén. Mindannyian külön nyelveket beszéltek, népenként – és azon belül még népcsoportonként is – eltérő életmódot folytattak, más szokásokat tartottak – de volt bennük közös is. A Rétközben sokféle mesterséget űző cigányság lassan integrálódott a társadalomba, és mamár a magyarság meghatározó tényezője. Összefort a múltunk a történelmünk a hétköznapi életünk. Nehéz lenne minden nevet felsorolni, akik híres és közismert köztiszteletben álló emberek voltak hazánkban. Ki ne hallott volna Béri Balogh Ádám brigadérosról, vagy Radics Béláról, Rigó Jancsiról, vagy Mága Zoltánról, Csányi Sándorról vagy Czifra Györgyről, vagy Déki Lakatos Sándorról, vagy Szabó Ilona oláh cigányról aki 17 évesen mártirhalált halt a Corvinközben 1956-ban. A cigány szó a magyar nyelv és irodalom része, amelynek helye van a magyar és a cigány kultúrában is, mit mondanánk a cigánykerék helyett, vagy a finom cigánypecsenye helyett, vagy a cigányútra ment az étel. A cigány ételek, az évezredes cigány hagyományok, az autentikus cigány népzene és a híres cigány vendégszeretet közismert az egész világon. Demecser sok értékes cigány embert adott a világnak. Ki ne hallott volna Sir Varga Gusztávról, aki a Kaly Jag együttes mellett roma művészeti iskolákat hozott létre, a nevével fémjelzett "fekete tűz" híre futótűzként járta be az egész világot, és tette ismertté Demecsert. Sok példaképünk van Demecserben; Balogh László, Balogh Pál, Balogh Ferenc, Balogh István, Váradi Béla, stb. Nem sorolok fel mindenkit, csak aki éppen eszembe jutott. Ezek az emberek hosszú utat (lungo drom) jártak be. Nem hagyhatom ki Demecser méltán híres zenetanárát; Mocsár Sándor (Demecser, 1929. december 29.) zenekari hegedűművész-tanárt (Állami Zeneiskola, Nyíregyháza, Weiner Leó Állami Zeneiskola, Kisvárda, Szabolcsi Szimfonikus Zenekar tagját. A Mocsár család a község északi részén, a felvégen telepedett le. Igen jól zenéltek, a lakosság megkedvelte zenéjüket. A községi összejöveteleken, rendezvényeken, különösen a lakodalmakban szerepeltek.
Közismert Rétközi cigány családnevek, a teljesség igénye nélkül;
Bagi, Balogh, Bangó (görbe), Bari, Botka, Choli, Cinka, Csányi, Csimpi, Dankó, Drótos, Farkas, Gáspár, Haga
Horváth, Kalányos, Kanalas, Karádi, Kardos, Karsai, Kovács, Kupecz, Lakatos, Lólé, Lugosi, Mága, Mocsár, Oláh, Orbán, Orgován, Orsós, Pethő, Pisla, Pongrácz, Rácz, Radics, Raffai, Rézműves, Rigó, Rostás, Suki ,Szántó, Szappanos, Sztolyka, Turó, Váradi, Varga, Vona, Zsiga , stb.
A Rétköz települései; Ajak, Anarcs, Balsa, Beszterec, Buj, Demecser, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Gégény, Győröcske, Ibrány, Kemecse, Kék, Kékcse, Kisvárda, Komoró, Kótaj, Nagyhalász, Nyírbogdány, Paszab, Pátroha, Tuzsér, Rétközberencs, Szabolcs, Szabolcsveresmart, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszadob, Tiszakanyár, Tiszatelek, Tiszarád, Újdombrád, Vasmegyer, Záhony.
Híres romák a nagyvilágban; Michael Cane, Teréz anya, Carlos Santana, Bill Clinton, Elvis Presly, Charli Chaplin, Zhadan Ibrahimovics, Karel Gott, stb. Magyar művészek; Oláh Gergő, Mező Misi, A hagyományőrző zenekarok közül néhány együttes: Kalyi Jag, Ando Drom, Rományi Rótta, Nagyecsedi Fekete Szemek, Amaro Suno stb. Bihari János (Nagyabony, 1764. - Pest, 1827.) cigány származású zeneszerző volt a magyar verbunkos-zene legkiválóbb művelője. Sárközi Ferenc (1820-1890) karmester, Kossuth cigányhadnagya, a Fejér megyei Gárdonyban született. Első zenekarát 1835-ben alakította.
Cinka Panna (1711-1772) híres cigány hegedűs volt. Zenész családból származott. Két nagybátyja, a száműzetésbe is elkísérte II. Rákóczi Ferencet és Rodostóban halt meg.
Dankó Pista (1858-1903) cigány származású nótaszerző, az 1900-as évek legnépszerűbb dalszerzője. Szegedről 1890-ben került Budapestre. Több mint 400 dalt komponált, melyek közül egész sok lett országszerte ismertté.
Rácz Aladár (1886-1958) világhírű cimbalomművész. A világ legnagyobb, s talán első, klasszikusokat játszó cimbalomművésze.
Boross Lajos (1924-) ma is jól ismert, kiváló prímás. Pályafutása születése után 10 évvel kezdődött. Több rajkózenekar vezető prímása volt, s már ekkor a rádiósok kedvence. Hat évig volt vezető prímása az 1950-ben megalakult Állami Népi Együttesnek.
Pege Aladár (1939-?) nagybőgős, zeneszerző 1963-tól saját dzsessz együttest alakít, s turnézza végig hazánkat és a külföldet.
Szakcsi Lakatos Béla (1943-) zeneszerző, dzsessz-zongorista. 12 éves korában vették fel a konzervatórium zongora szakára. Improvizativ, virtuóz technikája szinte egyedülálló.
Babos Gyula (1949-) gitáros. Pege Aladár együttesében debütált. 1970-ben a Kex együttes gitárosa. 1972-74-ig a Rákfogó együttesben játszik.
Sztojka Attila jelenleg kormánybiztos a FIDESZ kormányban, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója. A romákkal kapcsolatos társadalmi egyeztetést végzi.
Cigány mondások
A cigány nép gondolkodásmódját, bölcsességét - mint minden más népét is - jól tükrözik azok a szólásmondások és közmondások amelyek máig közkeletűek:
Keresd az Istent, gyereket találsz.
Jó emberek közül hárman is elférnek egy dunna alatt.
Ha van elég pénzed, még az Úr is elnézést kér tőled.
A kenyér Istentől való.
Ne félj az Isten tud rólad.
Még a falevelek sem találkoznak, ha Isten úgy akarja.
Aki szereti a feleségét, annak nem kell mosogatnia.
Becsületes fiú sok cipőt elkoptat, mire a leányt megkéri.
A szépséggel nem lehet jóllakni.
Jó asszony egy forintból kettőt csinál.
Ahol a fiatalok civakodnak, azok nagyon szeretik egymást.
Az az ember szerencsétlen, aki árván marad, az pedig árva, aki egyedül van.
Veréssel nem érsz el semmit a gyereknél, de szóval igen.
Egy almafán sem egyforma minden alma.
Ha a szegény cigánynak van ingje, nincs nadrágja, ha van nadrágja, nincs inge.
A semmiben felesleges a só.
Az éhes szív árvább, mint az éhes gyomor.
Nem jó ember az, aki csak a maga tányérját nézi.
Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.
Akit az Isten a házamba hozott, én azt ki nem teszem.
Kínáld székkel az éhest, s ne kérdezd, tedd elé az ételt.
Egy szerencsétlen ember, szerencsétlenné teheti az egész közösséget.
Egy ember piszka, bepiszkíthat mindannyiunkat.
A szél csak a kicsi tűzet oltja el, a nagyból még nagyobbat csinál.
A görbe fa is ad árnyékot.
Ha neked jót tesznek, add vissza százszor, ha rosszat tesznek, bízd Istenre.
A bolond mond amit tud, az okos tudja mit mond.
Mitől lesz okos, ha mindig a kemence mögött ül?
Piszkos asszonynak, piszkos a tányérja.
Aki sokat jár, kel, az sokat tanul, sokat tud.
Akinek adott Isten kenyeret, annak nincs gyereke, akinek adott gyermeket, annak nincs kenyere.
Nem ülhetsz olyan széken, amely meg nem melegszik alattad.
Minden ember a sajátját dicséri.
Minden ember a maga igazát szereti.
Ragadványnevek; Télapó, Szoki, Csoki, Potyi, Csöpi, Baba, Babi, Babus, Mókus, Zizi, Pipi, Zsuzsu,
Dáni, Döme, Kele, Bódi, Pongó, Csép, Sike, Kaly, Bonó, Sebő, Trézsi, Bozsó, Máli, Kali, Dancs, Kálics, Mihók, Szakcsi, Jancsó, Bazsó, Botos, Bogdán, Berki, Berkes, Burai, Csanya, Csóka, Csócsi, Danyi, Dankó, Dinó, Gáspár, Járóka, Jónás, Kozák, Lólé, Nyári, Ökrös, Pusoma, Restás, Raffai, Radics, Rózsa, Rontó, Raduly, Sárközi, Suki, Szajkó, Varjú, Vajda, Ásós, Báder, Berényi, Csipkés, Csonka, Daróczi, Faragó, Hegedűs, Ignácz, Kökény, Orgován, Osztojkán, Puporka, Puja, Reszelő, Pusoma, Sápadt, Musikas, Kescsinalo, Urszár(medvetánc), Kocska, Rádi, Boldi, Tonti, Bunduk, stb.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Cigano vaj rom? Me gndinav kaj te vakeras bašo olende kamipaja thaj respektosa, adava i vorba cigano nane ofensivno, ako numa odoleske so amen savore isi amen o genetičko nasledstvo taro akava minoriteti ko amare gene, isto sar so si e Njamcura jali e Turkura. E vorba gypsy shaj te avel tradini palpale katar e hinduistikane vorbe aspris vaj pariahs, kasko purano znachenie sas "na-astardo", kodo si jekh kasta. O Persikano thagar manglja kotar o Indiako thagar o Shankal 10.000 Luris (ciganura) te shaj te losharen e manushen. Kadala cigania na gele palpale ande India, numa migrisarde maj dur karing e Evropa. Ko 1438 berś, o Sigismund dias o angluno dośimos te beśen anθ-o amaro them e cigano manuśen save avile anθar i India anθar o Balkan. Ande 600 berša, but manuša integrisarde pes, thaj akana jekh signifikantno kotor katar e intelektualne thana si lačhe membrura katar o societeto. Ande amari familija si vi trin familiake anava save sikaven kaj si amen cigano rat ande amare vena. E ciganura nane definime sar nacionalno minoriteto, numa sar etnikani minoriteta. Savore si so vakeren kaj si, me deklaririnav man Roma adava sem.. Prekal o romane intelektualcura o numero taro Roma resel dži ko jekh miliono.
Kotar o 1761 bersh, amen lijam phuv thaj parcele kotar e phuvjakere gazda, thaj svako cigansko chavoro opral e 12 bersh shaj te sikljol jekh buti bi lovengo. O ciljo sas te eliminirinel pes o bešipe thaj o phiripe. Kola save siklile o trade lile o trade sar familijako anav, kadea Lakatos, Kanalas, Varga, Kolompár, Rézműves, Rostás, Kalányos th.a. O zakono čhinavdas e infiltracija katar e Olach tented (Cerhari) ciganura katar e Transilvania. Vov obliguil e legalne autoritetura te keren buti e gildenca te šaj te edukinen e čhaven vash e butja. E lovársko shib si jekh dialekto la purani romani shibako, so loshalo, melodicko thaj temperamentosko si. Le ungricka avrutne vorbi mishto pashlyon la purani literaturaki lovár shib, thaj ande late shaj arakhen vi le grekicko thaj rusicko shibake tradiciji. Ko vakti taro olengere migracija, von maladjile e javere manushencar thaj andine avrutne lava. But vrjama ciganura beśen ando Paj; le native ungrika Romungros vaj muzikalni cigani, kadala si le Vatrás ciganura vaj kheretuno rom.
O smislo le terminengo si 'heath' vaj 'married' gypsy, so sikavel jekh beśutno źivdipnasko stilo. Si vi le Oláh tenda (Cerhari) ciganura andar i Rumunia thaj le Beás ciganura, numa si vi le Gábor ciganura anda Transylvania, vaj le Sinto ciganura thaj Vend ciganura. Le Sinto Njamcicka Gypsies thaj Vend Slovenic Gypsy trajin pe Transdanubia. Le Romungroske phure, le Karpatikane muzikalne ciganura, sas le anglune save aresle pe teritorija le historikane Ungrikone Themesko ando 14-to shelbershipe. I Mária Terézia Abolisarel i institucia e gypsy voivode-qi, phandel pes o garavipen e grastenqo, numaj e grastenqe istàlură, thaj del òrdino kaj kodola saven si opral 12 berśa si te aven siklǎrde vaś o serviso vaj vaś jekh buti. Le ciganura nas ekh homogeno grupa. Šov narodura: Romungros (duj grupe: ungrikane ciganura thaj karpatikane ciganura), Sintos, Oláh tent (Cerhari) ciganura (10-12 kulturalno thaj dialektikane diferentne grupe), Rumunikane ciganura, Beás (Argyélanura, Muncsánura, Tocsánura) thaj o Gábor At so vrjama, ekh narodo ciganengo trajisarda - thaj inke trail - ande Ungriko Themesko teritorija. Von savore vorbinas diferentne čhiba, inkrenas diferentne dživdipaske stilura pala sako nacia - thaj vi pala sako etnikani grupa - thaj sas len diferentne običaji - numa sas len vi vareso ande jekh.
E ciganura, save kerenas but zanaturja ando Meadow, lokhes integrisarde pes ando societeto thaj si akana ekh definitivno faktori pala o Ungrikanipe. Amaro nakhlo, amari historija thaj amaro sakodiveseskoro dzivdipe si phangle. Ka ovel phares te xramosaras sa e anava e pinʒarde thaj pinʒarde thaj respektime manuśenqe anθ-o amaro them. Kon chi ashundas pa Brigadier Ádám Béri Balogh, vaj Béla Radics, Jancsi Rigó, vaj Zoltán Mága, Sándor Csányi vaj György Czifra, vaj Sándor Déki Lakatos. E vorba cigano si kotor anda ungriko shib thaj literatura, so si les than vi ande ungriko thaj vi ande romani kultura. Cigansko xabe, mija beršengere ciganenge tradicije, autenticno cigansko folklorno muzika thaj pindžardo cigansko hospitaliteto si pindžarde pe sasti lumia. Demecser das e lumake but vasne cigano manushen.
Kon chi ashundas pa o Gusztáv Sir Varga, kon pasha e Kaly Jag grupa kerdas le romane artoske shkoli, le „kalo jag” markime leski anavesa pherdyilas e vorba sar veshesko jag pe intrego luma thaj pinzharde kerdas le Demecser. Amen isi amen but modelia ko Demecser; László Balogh, Pál Balogh, Ferenc Balogh, István Balogh, Béla Váradi, etc. Na ka listav savorren, numa kodola save avile mande. Kadala manusha avile but dur (lungo drom). Nashti te mukhav avri e Demecser-esko pindžardo muzikako sikavno; O Sándor Mocsár (Demecser, 29 Decembro 1929) orkestralno violinisto-sikavno (State Music School, Nyíregyháza, Weiner Leó State Music School, Kisvárda, membro kotar o Szabolcsi Symphonic Orchestra. I Mocsár familija beśli ko nordo kotor e gavesqo, ko top end. Von khelenas but mishto, e populaciake kamenas lengi muzika. Von khelenas pe gavakere khedipa thaj eventura, maj but pe svatura.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése