Nem mindegy hova születünk és mikor. Akár 85 évig is élhetünk, ha a körülmények adottak lennének, de Nyíregyházán még 70 évig sem él egy férfi, a többi csak porhintés vagy parasztvakítás. Ideális esetben, ha a súlya nem több mint 62 kg, egészségesen étkezik, nincs káros szenvedélye, talán 69 évet él, de az optimális eset az, ha sok zöldséget, gyümölcsöt, és halat fogyaszt, a rendszeres testmozgás és az egészséges levegő és ívóvíz rendelkezésére áll. A környezeti tényezők a politika rezsim is behatárolják a lehetőségeinket. Az a tény hogy hova születtem és mikor, 10 év hendikeppet jelent. Az én esetemben mivel két ember teste terheli a szerveket (2*62kg) fele annyi idő alatt használódnak el a fenntartó szerveim, tehát még további 13 év minusz, a szmog miatt kialakult COPT további 10 év minusz. Ha még dohányoznék is és alkoholt is fogyasztanék, akkor számításaim szerint 85-(10+13+4)= 58 év maradna. Az alkohol a májat és at idegrendszert teszi tönkre, tehát tovább rontja az esélyeket. Apám 29 évet ívott és 40 évet dohányzott, 49 évet élt. Sok tényező hat az életünkre, a szociális státuszunk, az magyar egészségügyi ellátó rendszer fejlettsége, a csecsemőhalandóság, a járványos és fertőző betegségek elleni állami beavatkozás mértéke, számít egy-egy ország kultúrája is: az étkezési szokásokat tekintve az olívaolaj (mediterrán országok), a sok hal- és tengeri étel fogyasztása (Japán) számít, illetve az alpesi-északi életmód: túrázás, síelés, gyaloglás, sífutás, nordic walking. De a spanyol sziesztát is említjük, mint egy olyan megoldást, amit a globális felmelegedés miatt egyre több országban alighanem érdemes lenne bevezetni: a legnagyobb hőség idején, kora délután a szervezetünk munka közben is regenerálódhat. A felvilágosításm az oktatási rendszer, a társadalom műveltsége. A jó dolgokat át lehetne venni. Japánban sok halat esznek, 61 586 fő töltötte be a 100. életévét. Tarpa kis falu tiszta levegő a Tiszapartján és Szász Károly 91 éves, mindennap megiszik két pohárka vörösbort, de sohasem dohányzott, és 55 évesen ment el nyugdíjba.
Milyen egészség károsító tényezők rontják az életminőségünket?
Az ammónium-, nitrit-, nitrát-ion vas és mangán határérték fölötti mennyiségben fordul elő a vízben, és az arzén tartalom 10 µg/L felett van jelen. Magas a széndioxid, a kéndioxit és a nitrogén dioxid és a szállópor 5 µm-es, a lebegő szilárd és folyékony részecskék koncentrációja 10µm-es, az ólom a kipufogógázok és az egyéb mérges gázok freon, fosszilis égéstermékek, kéményfüst és propán bután gáz koncentrációja is magas. A veszélyes a levegőminőség miatt a gyerekek, a várandós nők, az idősek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők különösen sokat szenvednek. Magas a radioaktív sugárzás is környékünkön, Csernobil miatt. Naponta több száz vagy több ezer szintetikus vegyi anyag vesz körül bennünket. Jelen vannak az élelmiszereinkben, ruháinkban, a szerszámokban, bútorokban, játékokban, kozmetikumokban és gyógyszerekben. Társadalmunk teljesen más képet mutatna ezen anyagok nélkül. Hasznosságuk ellenére azonban tudjuk, hogy számos ilyen anyag káros hatású az egészségünkre és a környezetre. 
Becslések szerint a világon előforduló megbetegedések mintegy 6%-a – beleértve a krónikus betegségeket, a rákot, a neurológiai és fejlődési rendellenességeket – és a halálesetek 8%-a tulajdonítható vegyi anyagoknak. Ráadásul ezek a számok tovább növekedhetnek, és csak néhány vegyi anyagot vizsgáltak, amelyek egészségre gyakorolt hatásához nem férhet kétség. Veszélyes vegyszerek, permetszerek rontják a vitalitási esélyeinket. Mivel ezek a számok folyamatosan nőnek, egyre nehezebb eseti alapon értékelni a vegyi anyagok által az egészségünkre és a környezetre gyakorolt összes hatást. A legtöbb tanulmány eddig csak az egyes vegyi anyagok hatásait és biztonságos küszöbértékeit vizsgálta, miközben az emberek vegyi anyagok keverékének vannak folyamatosan kitéve. Ez az együttes expozíció hatással lehet az egészségre még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok nem haladják meg a biztonságos szinteket, de együttesen exponenciális romlást eredményeznek, mert katalizátorként működnek a természetben végbemenő véletlen szerü kémiai folyamatokban. A folyamatok nem konntrolálhatók. A beavatkozások gyakran kontraindikácóhoz vezetnek. A vegyianyagok a legalattomosabb mérgek, peszticidek, teflon, kozmetikumok, glikolok, növényvédő szerek polipropilén anyagok pet palackok, civilizációs és kommunális végtermékek kumulálódnak. A boltban megvásárolt déligyümölcsök, húsok is toxikusak, az élelmiszeradalékok miatt és a bennük maradt vegyszermaradványok miatt. A nagy supermarketekben extra olcsón árusított sárgarépa vagy déligyümölcs, csirkehúsok eredete gyakran ismeretlen vagy pont azért adják el gyorsan, ne hogy kiderüljön hogy egészségre káros anyagot tartalmaznak. A tartósan jelenlévő vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberi szövetekben és az egészségre káros hatásokat válthatnak ki a hosszú távú expozíciót követően. Például a per- és polifluorozott alkilvegyületek (PFAS)37 egy közel 5000, széles körben használt vegyi anyagot tartalmazó csoport, amelyek idővel felhalmozódhatnak az emberben és a környezetben. Ezek példák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra – az úgynevezett örökké jelen lévő vegyi anyagokra. A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több mint 4700 vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. Az emberek elsősorban az ivóvíz, az élelmiszerek és csomagolásuk, a por, a kozmetikumok, a PFAS-bevonatú textíliák és egyéb fogyasztási cikkek révén érintkeznek PFAS anyagokkal. A PFAS anyagoknak való humán kitettség hatásai közé tartozik a veserák, a hererák, a pajzsmirigy-betegség, a májkárosodás és egy sor, a magzatot érintő fejlődési hatás. Folyamatosan exponenciálisan növekszik az expozició, az emberi szervezet túl sok káros külső hatásnak van kitéve ebben a régióban. Bár az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek környezetre gyakorolt hatásait csak alig másfél évtizede kezdték vizsgálni, a PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor és polifluor tartalmú alkil anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük. Ez több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot jelent. Nálunk a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) a véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket. A mérgek lebomlási ideje változó, van ami 100 év van ami 1000 év. Nylon zacskók a vízálló sminkek számos termékben felhasznált vegyületek. A kémiai tulajdonság növeli meg extrém módon azt a lebomlási időt is, amely rendkívül környezetszennyezővé teszi őket.
Becslések szerint a világon előforduló megbetegedések mintegy 6%-a – beleértve a krónikus betegségeket, a rákot, a neurológiai és fejlődési rendellenességeket – és a halálesetek 8%-a tulajdonítható vegyi anyagoknak. Ráadásul ezek a számok tovább növekedhetnek, és csak néhány vegyi anyagot vizsgáltak, amelyek egészségre gyakorolt hatásához nem férhet kétség. Veszélyes vegyszerek, permetszerek rontják a vitalitási esélyeinket. Mivel ezek a számok folyamatosan nőnek, egyre nehezebb eseti alapon értékelni a vegyi anyagok által az egészségünkre és a környezetre gyakorolt összes hatást. A legtöbb tanulmány eddig csak az egyes vegyi anyagok hatásait és biztonságos küszöbértékeit vizsgálta, miközben az emberek vegyi anyagok keverékének vannak folyamatosan kitéve. Ez az együttes expozíció hatással lehet az egészségre még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok nem haladják meg a biztonságos szinteket, de együttesen exponenciális romlást eredményeznek, mert katalizátorként működnek a természetben végbemenő véletlen szerü kémiai folyamatokban. A folyamatok nem konntrolálhatók. A beavatkozások gyakran kontraindikácóhoz vezetnek. A vegyianyagok a legalattomosabb mérgek, peszticidek, teflon, kozmetikumok, glikolok, növényvédő szerek polipropilén anyagok pet palackok, civilizációs és kommunális végtermékek kumulálódnak. A boltban megvásárolt déligyümölcsök, húsok is toxikusak, az élelmiszeradalékok miatt és a bennük maradt vegyszermaradványok miatt. A nagy supermarketekben extra olcsón árusított sárgarépa vagy déligyümölcs, csirkehúsok eredete gyakran ismeretlen vagy pont azért adják el gyorsan, ne hogy kiderüljön hogy egészségre káros anyagot tartalmaznak. A tartósan jelenlévő vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberi szövetekben és az egészségre káros hatásokat válthatnak ki a hosszú távú expozíciót követően. Például a per- és polifluorozott alkilvegyületek (PFAS)37 egy közel 5000, széles körben használt vegyi anyagot tartalmazó csoport, amelyek idővel felhalmozódhatnak az emberben és a környezetben. Ezek példák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra – az úgynevezett örökké jelen lévő vegyi anyagokra. A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több mint 4700 vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. Az emberek elsősorban az ivóvíz, az élelmiszerek és csomagolásuk, a por, a kozmetikumok, a PFAS-bevonatú textíliák és egyéb fogyasztási cikkek révén érintkeznek PFAS anyagokkal. A PFAS anyagoknak való humán kitettség hatásai közé tartozik a veserák, a hererák, a pajzsmirigy-betegség, a májkárosodás és egy sor, a magzatot érintő fejlődési hatás. Folyamatosan exponenciálisan növekszik az expozició, az emberi szervezet túl sok káros külső hatásnak van kitéve ebben a régióban. Bár az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek környezetre gyakorolt hatásait csak alig másfél évtizede kezdték vizsgálni, a PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor és polifluor tartalmú alkil anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük. Ez több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot jelent. Nálunk a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) a véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket. A mérgek lebomlási ideje változó, van ami 100 év van ami 1000 év. Nylon zacskók a vízálló sminkek számos termékben felhasznált vegyületek. A kémiai tulajdonság növeli meg extrém módon azt a lebomlási időt is, amely rendkívül környezetszennyezővé teszi őket.
Mennyivel csökken ez a szám, ha akaratán kívül egészségtelen körülmények között él az ember?
Kinek az érdeke hogy ne éljem meg a nyugdíjkort?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése