Kolbárd. 1325: [piscina] Kolobar (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Kolobar (ZichyOkm. I, 412). Demecser határának északnyugati sarkában terül el a Kolbárd tó. „Kolbárd, sziget, kaszáló és szántóföld, Kolbárd tó, síkvíz és nádas, Gyűrűs sziget a Kolbárd tó-ban“ (Pesty Helynévtára). Egy része átnyúlik a kéki halárba (MNy. XXXV, 269). A 25.000-es, valamint 200.000- es katonai térképen Kolbárt alakban találjuk. Személynévnek látszik, melyhez 1333 után kapcsolódott a -d kicsinyítő képző. Eredete ismeretlen. Megemlíthető még, hogy 1323-ban egy ugyanilyen nevű várat említenek (AnjouOkm. II, 93). — Pais Dezső közlése szerint esetleg összevethető a szerbiai Kolubara folyónévvel. Ugyancsak szerinte gondolhatunk vele kapcsolatban arra, hogy a második része a 'mocsár’ jelentésű szláv bora szó, előrésze meg a szláv kolo ’kör’ szóval függ össze.
Bokud. 1325: [piscina] Bokád (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Bokád (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser környékén. Személynévi eredetűnek látszik; vö. 1229: Bokot szn. (ÁÜO. VI, 476) I 1270: Bök szn. (i. h. VIII, 333) I VárReg.: Boc comes. Az OklSz. a bak állatnévvel kapcsolja össze. Bök személynév a kicsinyítő képzős származéka. L. Bakrét és Bokaréve.
Domboc. 1325: [piscina] Dumbuth (AnjouOkm. 11, 230) I 1333: [piscina] Dumbuch (ZichyOkm. I, 412). Az OklSz. olvasása szerint is Dumbuch (gyöngyös 2. és rekettye al.). Demecser környékén. Pesty Helynévtára szerint Demecser egy határneve Dombocz sziget. Saját gyűjtésem szerint a falutól szakra, ki). öt kilométernyire van a Domboc. A szláv döbb arbor. quercus szóból, illetőleg annak döbbcs származékából származik. Jelentése 'tölgyes, ahol tölgyfák nőnek’ (vö. Moor: ZONF. VI, 18). A tó — úgy látszik — tölgyes mellett feküdt.
Forgianagus. 1325: [piscina] Forgianayus (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] forgianayus (ZichyOkm. 1, 412). Kék és Demecser vidékén. Eredete és olvasása ismeretlen. szerintem „fortyános” szóra utal, és egy fortyogó, forrásszerű vizet vagy halastavat jelöl. Gázos buborékoló tó
Füzes. 1325: [piscina] Fyuzes (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] fywzes (ZichyOkm. I. 412). Kék es Demecser vidékén. Hasonló elnevezés. mint: 1307: [aqua] Fyuzuelg I 1335: „stagnum Fizezer" I 1493: „ad locum Fyzesmochar" stb. (OklSz.). Olvasása Füzes, és olyan halastavat jelöl, melynek partján vagy szélén fűzfák nőttek.
Gyöngyösnyáralja. 1325: [piscina] Gyungusnaralia (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Gynngusnaralia (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Hasonló elnevezés: 1338: „arborem wlgo Gungyusnyar“ I 1354: „Ad arborem llicis Gyúngiusfa dictam“ I 1386: „in loco yungyusfcorthuel appelíato“ (OklSz. gyöngyös 2. alatt). A Gyöngyös jelentése ebben az esetben az OklSz. szerint — megkérdőjelezve — ’voll Mistel’, azaz ’fagyöngy-gyel bíró’. A Növénytani Intézetben nyert felvilágosítás szerint a nyárfán a fehér fagyöngy ’viscum album L.’ él. Arra is gondolhatnánk, hogy a nyárfának volt egy bizonyos fajtája, melyet gyöngyösnyár-nak neveztek. A név azt a tavat jeienti, amely egy bizonyos gyöngyös nyár alatt terült el.
Gyűrűs. 1325: [piscina] Gyuriid (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Gyivrud (ZichyOkm. I, 412). Demecser halárának északi részén Pesty Helynévtára és saját gyűjtésem szerint is van Gyűrűs nevű sziget, illetőleg domb. Gondolhatnánk arra, hogy a név a 'bucka, domb’ értelmű gyűr vagy gyűr (OklSz. gyűr és dir? alatt) szóval függ össze vagy alakjáról nevezték el gyűrűnek, s mindkét esetben a -d kicsinyítő, ill. helynévképző járult hozzá. Valószínűbbnek látszik azonban az a feltevés, hogy a
gyűrű (1. OklSz., MNy. XXI, 142, XXXIV, 174; valószínűleg hibásan származtatja a gyűrű Ring’ szóból Juhász: MNy. XXVIII, 40) növénynévvel van dolgunk. Az ellátottságot jelentő -d nőmén
possessoris képzőt azonban id ők folyamán a hasonló jelentésű-s képző váltotta fel, s ígv keletkezett a mai Gyűrűs helynév (vö. Nyíl.7 101—2).
Hid alja. 1325: [piscinas| Wereshid, Hidalia (AnjouOkm. II, 230) I 1333: „piscinas . . . Mergusd. Hidalia. el alia pisseina similiter Hidalia" (ZichyOkm. I. U2). Kék és Demecser környékén. Híd-aljá-nak kell olvasnunk, s — úgy látszik — híd mellett terüli el. Ez a híd hihetőleg a VeresMd volt, mert az első felsorolásban ez áll előtle (vö. Zátonya). A másik oklevél szerint kél Híd-alía nevű ló szerepel: az egyik bizonyára a híd jobb, a másik a bal oldalán terülhetett el.
Homokszeg. 1325: [piscina] Humukzug (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Humukzug (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Pesty Helynévtára említ Demecserben Homokszeg határnevet; Kéken is megvan ez a név a falutól északra (MNy. XXXV, 269). „A folyók kanyarulatát ma kanyarnak nevezik. Régen zug, vagy szeg volt a neve ... A zug nagy hurokszerű kanyarulat. A Tiszán és a tiszántúli kis vizeken tömérdek sok a zug“ — írja Ecsedi István (NépHal. 7). Vannak adataink arra is, hogy víz neve szeg: 1261/1394: „Piscature Kukenusallo zeg“ I 1309: „aque Sikouazyg“ I 1370: „aquam
Kendurzegh“ (OklSz.). Szigetet is neveznek így: 1284: „Insula zeg vocata" (uo.). A név olvasata Humukszug vagy Humukszüg. Az 1325-ből és 1333-ból idézett halastó nevének előrésze a török
eredetű homok szó (vö. Gombocz, BTLw. 84). A tó talán félköríves, kanmrszerű formájáról vagy a benne levő homokszigettöl kapta nevét.
Iván-tókája. 1325: [piscina] luantokaya (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] yuanthokaya ZichyOkm. I. 412). Kék és Demecser környékén. Nyárády Mihály (Ethn. XLIX, 156) a Rétköz régi halászatáról írva említi a más vidékről is ismert (MTsz.) tő/cú-t. Kéken és környékén ma is él a tó szóból -ka kicsinyítő képzővel alakult tálca, jelentése 'tavacska, tócsa’
Mérges. 1325: [piscina] Mergusd (AnjouOkm. II, 230) 11333: [piscina] Mergusd (ZichyOkm. I, 412). Demecser környékén, ahol Pesty Helynévtára szerint van „Mérges sziget, kaszálló“. Hasonló elnevezés, mint 1275: „vallem Merguswelg vocatam" (OklSz.) I 1299: „stagno Mergustom vocato“ (ZichyOkm. I, 95) I 1431: „fhivium Mergestheiv vocatum“ (KárolyiOkl. II, 136) I 1436: „alueum Mergesd“ ötször (i. h. 176). „Mérges lehet az a víz, amelyikben vagy amelyik melleit mérges növények teremnek, illetőleg amelyiket halászati céllal mesterségesen megmérgeznek, megmaszlagolnak“ (S. R.: MNy. XXI, 202). A méregfüvet a pisztrángos vizekbe törik a Székelyföldön, hogy a hal elkábuljon (Hermán, HalK. II, 813). Azt hiszem, hogy olyan tavat nevezhettek Mérgesnek vagy Mérgesd-nék, melyben mérges növények
(pl. mételyfű) nőttek, vagy amelyben a nád, káka és más vízinövények rothadása következtében mérgező hatású anyagok keletkeztek (vő. BÁTKY: FE. V. 125).
Merse. 1325: [piscina] Merse (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Mersee (ZichyOkm. I, 412) I 1361: „piscinam suam Merse vocatam“ (i. h. III, 192). Kék és Demecser vidékén fekhetetl. Pesty Helynévtárában Demecser község határnevei közölt szerepel: „Merse, sziget kaszálló.“ Valószínűleg személynévből keletkezett ez a tónév: egykori tulajdonosa nevét őrizheti. Okleveleinkben valóban szerepelnek Mersa és Merse nevű férfiak, illetőleg e névvel alakult helynevek: 1301: „ad locum Mersegepu vocatum“ (SztárayOkL I, 38) I 1302: „pous filio Mersa" (AnjouOkm. 1, 23) I 1310: „nobilis domine relicte Merse" (AnjouOkm. I, 207) I 1339: „Nos Petrus el Mersa vicecomites de Zemlen“
(SztárayOkL I. 158) I 1355: óla Nizny MirosOV és Viíny MirosOV (Révai Nagy Lexikona).
PAIS Dezső közlése szerint valamely mir előtaggal alakult szláv személynév Mirsa becézőjéhől származhatik (vő. MlKLOSICH, PON. 77).
Prépost-tava. 1325: [piscina] Preposttoua (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] preposttoua ZichyOkm. 1, 412). Kék és Demecser határában. 1297-ben említenek egy földet, melynek
birtokosa szintén prépost volt: Prepostfelde (OklSz.). Egyházi tulajdonosáról kapta nevét; 1. Pap-tava
Rakottyás. 1325: [piscina] Reketha (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] Reketha (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser környékén. Demecsertöl északra valóban van egy Rakottyás nevű határrész (Pesty Helynévtára és saját gyűjtésem), mely a lenti halastóval egybevethető. Hasonló elnevezésű víznevek: 1-91. Cadit ad rakatijastow“ I 1292: „ad quendan meatum rimih Rakatlak (OklSz.) I 1342: „lacum Reketyas ... fhniium Lapusreketya“ (ZichyOkm. II, 35—6). Olvasása Reketya. Olyan tavat jelent, amelyben vagy amely mellett rekettye Salix cinerea L. nő. A közszó szláv eredetű (Nyelvtudomány V, 148
Rév-tókája. 1325: [piscina] Rewtokaia (AnjouOkm. II. 230) I 1333: [piscina] Rewthokaía (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén. Pesty Helynévtára szerint Demecsertöl északnyugatra van Nagyrév és Sárosrév nevű határrész. Olyan tavat jelöl e név, mely bizonyos rév mellett feküdt. L. Boka-réve és íván-tókája
Unő-vejsz-szád. 1325: [piscina] Inewueizad (AnjouOkm. II, 230) I 1333: [piscina] ynewueizad (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser vidékén, Ünő szerepelhet víznévként, mint pl. 1339: „lacus wlgo Inewthöw stb. (OklSz.). Azt a tavat hívhatják így, ahová az ünők inni járnak. Vejsz vagy vész a halászat ősibb rekesztöszerszámai közé tartozik (1. Ecsedi, NépHaL 20—5). A szád a. m. 'nyílás, torkolat, ajak’; vö. 1299/1360: „locum Vogpatakzada“ és Belapatakazada I 1338: Weulgzad I 1342: „locum Arukzad vocatum“ (OklSz.). A vejsz-szád értelmezés ueizzad alakot kívánna. Az egyik z elhagyása talán csak íráshibából történt. A név jelentése tehát: 'olyan tó, melyben a vejszé-nek nyílása van, s ahová az ünők inni járnak’.
Vereshíd. 1325: [piscina] Wereshid (AnjouOkm. II, 230) 333: |piscina] vereshíd (ZichyOkm. I, 412). Kék és Demecser táján. Pesty Helynévtára szerint Demecser határában valóban van „Vereshíd sziget és Vereshíd láp kaszáik) és nádas.“ Vereshíd tó azt a tavat jelenti, mely egy egykori veres híd mellett terült el, vagy amelyen ez keresztül vezetett. A híd jelzőjét színétől kapta. L. István hida.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése