Döglött akták

Az irattárban többszáz felderítetlen emberölési ügy aktája lapul, amivel nem igen hencegnek a nyomozó hatóságok. A tiszta ügyeket sokszor idegen hírszerzők végzik el, elvarják a szállakat, hamis nyomokkal tévutakra vezetve a hatóségot. Kiválasztottam most néhányat a rejtélyesebbek közül. A XVI. kerületi Ákos utcai hármas gyilkosságnál, a Nagyárpádi kettős gyilkosságnál a hatóságok a mai napig nem találták meg a valódi tettest. Az Ákos utcai mészárlás (1994): Budapest XVI. kerületében egy rézművest, a lányát és egy átmenő szomszédot lőttek agyon egy ritka, hangtompítós jugoszláv fegyverrel, a helyszínen pedig egy rejtélyes üzenetet („Így jár aki…”) hagytak félrevezetés képpen. A profi bérgyilkos megrendelt speciális lőszereket vagy hangtompítót a szakitól, aki miután elvégete a munkát feleslegessé vált, a belépő lánya rosszkor volt rossz helyen, mint ahogy a lépcsőházban lévő szomszéd is, mivel meglátta meg kellett halnia. Érthetetlen – ez a megjegyzés olvasható egy 1993. január 13-án elkövetett hármas gyilkosság aktája mellett. A XVI. kerületi Ákos utcában este hét óra körül egy ismeretlen végzett a 46 éves Novák Sándor rézműves kisiparossal, annak 17 éves lányával és a szomszédasszonnyal, Tóth Lászlónéval, aki éppen a gyilkosság idején ment át Novákékhoz. A vérengzést a gyilkos egy Magyarországon addig csak egyszer használt MGV 176 típusú kis kaliberű jugoszláv ismétlőfegyverrel követte el, hangtompítóval. Ez arra utal, hogy profi volt az elkövető valószínüleg külföldi kém. A családfő testén egy rejtélyes üzenetet talált a rendőrség: "Így járnak azok a maffiafőnökök, akik nem hódolnak be a CCCP büntetőbrigádnak." Csakhogy az ügyben óriási erőkkel nyomozó rendőrség sem a családfő, sem az akkoriban szkinhedkörökben is mozgó lánya környezetében nem talált senkit, aki bármilyen módon összefüggésbe hozható lenne a történtekkel, így sem az indítékot, sem a gyilkost nem sikerült közel húsz éve felkutatni. A nyomozók később azt sem zárták ki, hogy bérgyilkosság történt, de a tettes elvétette a címet. Az áldozat felesége, Novák Sándorné ugyanakkor Hardi Péter Rejtőzködő gyilkosok című dokumentumkönyvében kifejtette, szerinte férje volt a célpont, aki abban az időben egy nagyobb összegű készpénzt tartott otthon, ami a gyilkosság után eltűnt. 

A másik a Nagyárpádi kettős gyilkosság (2005): Pécs határában egy ipari telephelyen brutális kegyetlenséggel, vágó- és szúrófegyverekkel végeztek egy éjjeliőrrel és annak testvérével, rossz helyen voltak rossz időben, és olyat láttak amit nem lett volna szabad. A Pesti éjszakai élet meghatározó alakja, V. László, majd a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás, Prisztás József 1996-os kivégzésének ügyében gyanúsított Portik Tamás letartoztatása, illetve a Fenyő János médiavállalkozó kivégzésével gyanúsított Jozef Rohác ügyében történt előrelépésnek köszönhetően ismét fókuszba kerültek azok a bűnügyek, amelyekben a rendőrök már nem nagyon reméltek megoldást. A "döglött ügyek" azok, amelyekre a nyomozók a mai napig nem találtak magyarázatot, sem gyanúsítottjuk nincs a nyomozóknak, de gyakran még az indítékokat, a bűnügyek valószínű okát sem tudták megfejteni. A jászberényi Moczó Attila szitává lőtt holttestére 1997. november 7-én kora reggel találtak rá favágók egy erdei úton Tápiószecső határában, alig ötven méterre a főúttól. Eltűnését már egy nappal korábban jelezte édesapja a rendőrségen, ahol azt tanácsolták neki, hogy ha másnap reggelre sem érkezik haza, felveszik az adatokat. Ahogy általában minden reggel, a 31 éves fiatalember november 6-án reggel indult fel Budapestre, hogy élelmiszerboltjaiba árut szerezzen be. Egy kétszemélyes, átalakított, hátul zárt csomagterű Wartburgja volt, a favágók a kocsi csomagtartójában fedezték fel a holttestét. Olyat látott amit nem lett volna szabad. Moczót nem ott ölték meg, ahol megtalálták, hanem egy másik helyszínen, a Wartburgot (benne a holttesttel) egy emelős daruval szállították el a megtalálási helyre. Ám az, hogy mindezt kik csinálták és miért, a mai napig nem derült ki. Rossz időben rossz helyen. 

A harmadik a Bándy-gyilkosság óriási port kavart Pécsett, a baranyai megyeszékhelyen már történt olyan brutális emberölés, amelynek tettesét vagy tetteseit azóta sem sikerült elfogni. 2005. június 31-én reggel az egyik pécsi telephely tulajdonosa fedezte fel az őrbódéban a telep éjjeliőrének, Horváth Elemér holttestét, de a kiérkező rendőrök ugyanott megtalálták az áldozat testvérének, Jánosnak is a hulláját. A testvérpárt meggyilkolták, János ráadásul meztelen volt. A bódéban a helyszínelők egy véres kulcscsomót is találtak, a vér Eleméré volt. A testvérpár előző napját rekonstruálva kiderült: a meleg János aznap egy ismeretlen szőke fiúval állított be másik testvérének, Horváth Csabának a lakására. A társaság – amelyhez időközben csatlakozott Horváth Elemér is – elment bulizni. Később Horváth Csaba és barátnője otthagyta őket, de odaadta nekik egy lakásának kulcsát – ezt találták meg később a rendőrök a bódéban. Könnyen elképzelhető, a testvérpárral aznap éjjel az ismeretlen szőke fiatalember végzett, csakhogy őt a rendőrök nem találták meg. Mindössze annyit tudnak róla, hogy 180 cm magas, 18-20 év körüli, vékony, a metszőfogai között pedig apró rés volt, valószínüleg ínysorvadásra utal. 

A siófoki Napfény Szállodában 1990. július 27-én reggel a takarítónő holtan találta Sándor Tamás recepcióst, a férfit lelőtték. Azóta sem a fegyvert, sem a gyilkost nem találták meg a rendőrök. Ugyan később egy taxis elmondta, hogy azon a gyilkosság éjszakáján egy csoportot látott kirohanni a hotelból, de ennek a társaságnak sosem sikerült a nyomára bukkanni. Pedig a taxis elmondása szerint a társaság ütlegelt valakit, miközben azt kiabálták neki, hogy miért kellett ezt tennie. A nyomozókat még a Bándy-gyilkosságban is segédkező Kovács Lajos is tanácsokkal látta el, de nem jutottak eredményre. Felmerült az is, hogy valójában nem Sándor Tamás volt a célpont, hanem kollégája, akivel aznap műszakot cserélt.

  A szocializmus egyik legrejtéjesebb felderítetlen bűncselekményét 1977. március 4-én, délután 14 óra tájékán követték el Budapesten, a Hungária körút egyik OTP fiókjában. A tettes nyom nélkül hatolt be az ebédszünet miatt még zárva tartó helyiségbe. Ezután az ott lévő két alkalmazottat, hölgyeket, a mellékhelyiségben egy nagy tűzerejű TT-pisztollyal tarkón lőtte. Majd 113 ezer forintot vitt el, ez akkor 27 havi átlagbérnek felelt meg. Ugyanakkor ott hagyott 28 millió (!) forintot, erre a nyomozók semmiféle érdemleges teóriát nem tudtak gyártani.  A Hungária körút 10/a. szám alatt az Országos Takarékpénztár egy kisméretű fiókirodája helyezkedett el. Közvetlenül előtte az igen forgalmas Hungária körút haladt el, a környéken a lakótelepek mellett fontos közintézmények feküdtek, úgy mint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, egy honvédségi, a MÁV és a Hős utcai lakótelep, az MTK sportpálya, a Budapesti Közlekedési Vállalat remize és a Százados úti kenyérgyár. A kisméretű fióknak mindössze két dolgozója volt. 1977. március 4-én a fiók dolgozói a szokott időpontban befejezték a délelőtti műszakot és megkezdték az ebédszünetet, ami hivatalosan 13:30 és 14:00 óra között volt. Az ebédszünet alatt a fiók bejáratát bezárták, a bankba érkezők kiszolgálása ilyenkor szünetelt. A bankban lezajlott eseményeknek nem maradt élő szemtanúja, így nem tudni, hogy az elkövető hogyan került a bezárt ügyféltérbe. A nyomokból annyi volt rekonstruálható, hogy az elkövetés 14:12 és 14:17 óra között történt. A rabló a pulton keresztül a munkatársak közé ugrott, a két munkatársnőt – Bukta Józsefné és Pátrovits Sándorné OTP-dolgozókat – a fiók mosdójába terelte, ott a földre térdepeltette, majd tarkólövéssel kivégezte áldozatait. A pénztárból a tettes 113 600 forintot vitt el. Ez ugyan jelentős összegnek (27 havi átlagbérnek) számított, ám ennél a bankban jóval több pénz volt, – a kirendeltség mintegy 28 millió forintnyi névértékű betétet kezelt, a lezárt páncélszekrényben 30 000 forintnál nagyobb összeg maradt, – amelyet a rabló érintetlenül hagyott a helyszínen. A bankból távozó tettes a kijáratnál összetalálkozott az egyik fióknyitásra várakozó ügyféllel, Kővári Ilona könyvelővel, aki így később személyleírást is tudott róla adni. A férfi 25-30 év körüli lehetett, mintegy 165-170 cm magas, jobbról balra fésült, dús, bozontos, sötét hajú, szúrós szemű, dús szemöldökű, beesett, hosszúkás arcú, minden valószínűség szerint bajuszos, sötét ruhát és kabátot viselt. Egy másik szemtanú, Göblyös Györgyné elmondása szerint 13:45 óra és 14:15 óra között egy világos színű Zsiguli személyautót látott, benne három férfivel, amint csikorgó gumikkal távozott a helyszínről. Buczkó György 14:17-14:18 óra környékén az OTP kirendeltség közelében álló trafóház mögül látott kikanyarodni egy sötétkék, kopott, több helyütt sérült és javított Zsiguli személygépkocsit, amely feltűnően gyorsan hagyta el a helyszínt. Elmondása szerint az autót egy szakállas férfi vezette, a hátsó ülésen ülő férfi személyleírása pedig egybeesett a Kővári Ilona által elmondottakkal. A nyitás időpontjának közeledtével a bejárat előtt mind több ügyfél gyűlt össze, akik egyre türelmetlenebbül toporogtak az esőben, végül rosszat sejtvén úgy döntöttek, hogy behatolnak az épületbe. Az épületbe lépést egy katonatiszt, Gál Sándor honvéd főhadnagy vállalta, ő fedezte fel a fiók két munkatársának holttestét is. A laborvizsgálat megállapította, hogy a gyilkosságot egy 7.62 kaliberű, 48 mintájú, ún. TT-pisztollyal követték el. Ez az eszköz akkoriban a legközönségesebb szolgálati fegyver volt Magyarországon; a Munkásőrség tagjai mellett a Szovjet Hadsereg, a Magyar Néphadsereg tisztjei és egyes rendőrségi dolgozók is ilyet kaptak, belőle több ezer példány volt forgalomban. Elképzelhetőnek tűnt, hogy a közelben lévő katonai főiskola valamely olyan munkatársa lehet az elkövető, aki többször is járt már a helyszínen, ismeri a bankfiók működési rendjét, tehát tisztában volt a déli fiókzárral és a mosdóhelységek hollétével, illetve rendelkezik fegyverrel. A nyomozók az összes szóba jöhető katonatisztet elszámoltatták, valamennyien alibit igazoltak a kérdéses időpontra, így a felderítés a katonai szálat követve nem vezetett eredményre. A katona által elkövetett rablás teóriája ellen szól, hogy az elkövető dús nagy hajjal és bajusszal rendelkezett, ami akkoriban népszerű viseletnek számított, ám ez kizárja a katona elkövetőt. Lehet hogy parókát viselt. Az hogy katona fedezte fel és hogy katonai pisztolyról van szó, enyhén szólva gyanus. Az egyik kivégzett nő magánéleti kapcsolatainak feltérképezése váratlan eredményt hozott: viszonyt folytatott egy budapesti katonatiszttel is. A katonatiszt meghallgatásakor nem tudta a pisztolyát bemutatni. A tisztet letartóztatták, pisztolyát később a Dunából emelték ki, ám a fegyverből nem lehetett megállapítani, hogy azzal követték-e el a Hungária körúti gyilkosságot. A nyomozók képtelenek voltak bizonyítékkal alátámasztani feltételezésüket, hogy a tiszt szerelmi bosszúját álcázta volna bankrablásnak, így a tisztet elengedték. Túl sok volt a katona az ügyben.

Vagy itt van a Móri bankrablás, hogy legyen olyan is amit felderítettek, ami 2002. május 9-én két fegyveres rabló rohant le egy móri Erste Bank fiókot. A rablás során 8 embert gyilkoltak meg gépfegyverrel. Az elkövetők, Nagy László és Weiszdorn Róbert voltak. A móri bankrablás, amelyet a sajtóban gyakran móri mészárlásnak neveznek, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága. A rablásnak nyolc halálos áldozata volt, akiket az elkövetők egyszerűen kivégeztek. Mint köztudott, 2002. május 9-én déli 12 óra után nem sokkal lépett be a móri Dózsa György utcában található Erste Bank fiókjába két, sötét nadrágot és fehér inget viselő hátizsákos férfi. A támadók az ügyféltérben pisztollyal és géppisztollyal ölték meg a biztonsági őrt, ezután egyikük visszament őrködni a bejárati ajtóhoz, ahol egy kézzel írt „Műszaki okok miatt zárva” feliratra mutogatva elküldte az ügyeiket intézni szándékozó ügyfeleket. Tettestársa egy Skorpióval járta végig a bankfiók helyiségeit, a banki dolgozókkal fejre, illetve felsőtestre leadott lövéssel végzett. Ezután a bank számítógépét és telefonközpontját is szétlőtte. A páncélszekrényt nem nyitották ki, így összesen 7,3 millió forintnyi pénzt vittek el részint forintban, részint valutában. Mintegy fél órát töltöttek a rablók a bankfiókban, majd távoztak több szemtanú láttára. Egyik szemtanú arra figyelt fel, hogy a fiókból kilépő két férfi kívülről bezárja az ajtót, a kulcsot pedig eldobják. Mivel rosszat sejtett, a bankfiók felé indult, hogy kiderítse mi történik odabent. Ekkor fedezte fel a lövésnyomokat és egy közeli boltból értesítette a rendőrséget. Több mint 150.000 külfölfi él hazánkban, hogy ebből hány kém azt senki sem tudja,mert nagyrészük alvóügynök. A fantázia gyártja a konteókat, kitölti a hézagokat...