Földlakóknak

Hát te ki az ördög vagy?

Csak egy látogató

Mi vagy te?

Élőlény.

Mit keresel itt a földünkön?

Utazgatok. D ez nem a ti bolygótok. Néhány tízezer kör óta vagytok csak itt.

Egyedül jöttél?

Nem több millióan vagyunk.Mások is járnak ide…Vannak nálam kissebb és nagyobb méretüek is. Én nagyon kicsi vagyok hozzád képest, de picit fejlettebb érzékelőkkel rendelkezem.

Viszont jó az alkalmazkodó képességünk nem?

Nektek - Ti egy selejt fraktálevolúció végtermékei vagytok. Az ember önelégültségében és hamis önismeretében, leggyakrabban a kognitív torzításokból, a korlátozott racionalitásból vagy az érzelmi reakciókból fakadnak a gyengéi. A sajátos viselkedési minták alapvetően meghatározzák mindennapi döntéseit és kommunikációját.

Mi vagyunk a legfejlettebbek a világon?

Azt hisszitek magatokról, pedig még azt sem tudjátok hány holdatok van.

Sokan vagytok?

Több millióan jönnek körönte, de ti csak párat vesztek észre.

Hogy lehet ez, láthatatlanok lennének?

Számotokra igen, mert a szenzoraitok és a fejletlenségetek miatt.

Mi látjuk egymást, de ti csak néztek, de nem láttok.

Milyennek láttok minket?

Könnyen kiismerhető becsapható naív lény az emberi organizmus. Persze, de ez bonyolultabb ennél, a téves következtetések alapja gyakran a szenzoraiban és a képalkotó agyban keresendők. A hibás logikai következtetések mögött gondolkodási hibák és kognitív torzítások vannak. Hajlamosak azokat az információkat észrevenni és elfogadni, amelyek megerősítik a meglévő hiedelmeinket, és figyelmen kívül hagyni a racionális jeleket. Téveszméikhez ragazkodnak, relativitás, evolúció, régészet, történelem, matematikai és fizikai axiómák, amik mind hipotézisekre épülnek. A szűklátókörü hipokrita tömegek nem kérdőjelezik meg a többezer éves ostobaságokat. Ha nem ismeri a múltját, gyárt magának történelmi múltat a fantáziája segítséhével, ami az ismereti adatbázisát használja, mint a mesterséges intelligencia. Sajátos csőlátásuk van, a stressz hatására beszűkül a figyelmük, így nem látják át a probléma teljes spektrumát, és elsiklanak a racionális megoldások felett. A vita tárgya helyett a másik fél személyét, jellemét vagy motivációit támadják. Hajlamos egyetlen vagy néhány kiragadott eset alapján vonni le messzemenő következtetéseket az egészre vagy egy csoportra vonatkozóan, így születnek a téves következtetések.

Mi okozza az ember kihalását?

Senki sem akar kiírtani benneteket, belétek van kódolva az önpusztitás algoritmusa.

Sok végzetes hibát követtek el azalatt a párezer év alatt amióta itt vannak, ezek a hibák láncreakcióhoz és katasztrofális végkifejletthez vezettek. Alapvető hibája az embernek, hogy gyakran a rövid távú, gyors élvezeteket vagy sikereket részesíti előnyben a hosszú távú célokat fel sem ismeri. A túlzott önbizalom és a beképzeltség, hajlamos túlbecsülni a saját tudását, képességét, jelentőségét és helyét az univerzumban.

Tudatlanok vagyunk?

Vannak nálatok is rosszabbak, akikbe nem kódolták bele az önmegsemmisités algoritmusát, azokat ki kell írtani. A giroszkópot például tőletek loptuk, vagy a maghasadást. 

Ti is rakétát használtok az utazásra, meg hintamanővert?

Ha egy objektum egy bolygó gravitációs mezejét és mozgási energiáját használja fel a sebességének és irányának megváltoztatására, az nekünk már lassú. Kvantumenegiát és photonenergiát haszmálunk.

Ostobák vagyunk?

Selejt az egész agyiműködés. Ami repül és nem ismeri fel, mert tudatlan és primitív, azt ufónak nevezi, amit nem ért az uapnak. Több mint 4 milliárd éve érkeztek meg az első telepesek a földre a hadeikum eon során, és az nem az ember volt.

Veszélyesek vagytok?

 Inkább ti, mindenki fél tőletek, mert önpusztitók vagytok és kiszámíthatatlanok.

Vannak mások is a világon?

Mindíg is jelen volt a mikrobiális élet az univerzumban. Az élő organizmusok evolúciós pályája hasonló, de az emberé sajnos tévútra vezetett a fraktáljukban.

Mamár betiltották a kísérleteket, pont az ilyen defektes emberi faj miatt.

Hogy győzik le a távolságokat?

Ha valahol az univerzumban történik egy kis koccanás, már több tízezer darab törmelék indul el a szélrózsa minden irányába. Potyautasként felülnek ezekre a sziklákra és utaznak ingyen olyan távolságokat tesznek meg, amire maguktól sohasem volnának képesek. Úgy tesznek mint a földön a magvak, amiket a szél tovaröpít, vagyis a mikroorganizmusok sziklákban, meteoritokban utazva jutnak el az univerzumba bárhová, bár a spórák vagy baktériumok a csillagok sugárnyomásának hatására sodródhatnak a világűrben is.

Mi is utazunk a világűrben, vannak annak veszélyei?

A világűrben való utazás is komoly veszélyt jelent az emberiségre, mert behozhatnak olyan termofil organizmusokat, amik megjelenése, végzetese következményekkel járhat. Már az ember is próbálkozik egyfajta irányított pánspermiával a holdon, kevés sikerrel. Mondhatnám azt is hogy sokmillió ufó szállt le a földre az évezredek során, de kevesen tudtak fennmaradni, mert volt akinek extrém körülmény volt a földi fauna.

Kik jöttek ide hozzánk?

Jöttek ide menekültek, csavargók, voltak akik csak balesetet szenvedtek, de járnak ide ma is harácsolók, akik olyan ritka fémeket lopkodnak olyanokat mint BiSbO4-et ami az ő planétájukon kevés.

Hogy képesek fennmaradni a földi klímában?

Alkalmazkodnak és rejtőzködnek. Vannak olyan élősködők és szimbióták is amik +122 fokot is kibirnak, vagy itt vannak a Deinococcus radioduransok amik ellenállnak a sugárzásnak. A leghidegebbnek ellenálló szervezetek a mikroszkopikus medveállatkák (tardigradok), a fonálférgek és bizonyos pszikrofil baktériumok. Vannak itt barofil vagy piezofil lények is és ezeknek is van evolúciós pályája. Sok millió emberek által nem ismert organizmus extremofil mikroba van és egyébb archaea törzs. A Methanopyrus kandleri egy rendkívüli egysejtű mikroorganizmus, ami az Archeák családba tartozik, egyes törzsei akár a 122 °C-os környezetet is elviselik és szaporodnak benne, sőt a piezofilek hatalmas nyomást is elviselnek. Bizonyos organizmusok, mint például a Deinococcus geothermalis, még extrém fagyos hőmérsékleten is képesek megőrizni biológiai aktivitásukat és túlélni a sejtkárosodást. 

Milyennek tartod az embert?

Kevés olyan civilizáció van az általam ismert univerzumban mint az ember. Sokan járnak ide szórakozni az emberi viselkedést bámulni. Vannak nála kissebb és nagyobb méretüek is, de nem a méret a lények, hanem az alkalmazkodőképesség.

Sikeres evolúciósfejlődést futottak be?

Fájdalmas lesz amit mondok, de egy selejt fraktálevolúció végtermékei. Önelégültségében és hamis önismeretében, leggyakrabban a kognitív torzításokból, a korlátozott racionalitásból vagy az érzelmi reakciókból fakadnak a gyengéi. A sajátos pszichológiai és viselkedési minták alapvetően meghatározzák mindennapi döntéseit és kommunikációját.

Rosszul látjuk a világot?

Könnyen kiismerhető becsapható naív lény az emberi organizmus.Persze, de ez bonyolultabb ennél, a téves következtetések alapja gyakran a szenzoraiban és a képalkotó agyban keresendők. A hibás logikai következtetések mögött gondolkodási hibák és kognitív torzítások vannak. Hajlamosak azokat az információkat észrevenni és elfogadni, amelyek megerősítik a meglévő hiedelmeinket, és figyelmen kívül hagyni a racionális jeleket. Téveszméikhez ragazkodnak, relativitás, evolúció, régészet, történelem, matematikai és fizikai axiómák, amik mind hipotézisekre épülnek. A szűklátókörü hipokrita tömegek nem kérdőjelezik meg a többezer éves ostobaságokat. Ha nem ismeri a múltját, gyárt magának történelmi múltat a fantáziája segítséhével, ami az ismereti adatbázisát használja, mint a mesterséges intelligencia. Sajátos csőlátásuk van, a stressz hatására beszűkül a figyelmük, így nem látják át a probléma teljes spektrumát, és elsiklanak a racionális megoldások felett. A vita tárgya helyett a másik fél személyét, jellemét vagy motivációit támadják. Hajlamos egyetlen vagy néhány kiragadott eset alapján vonni le messzemenő következtetéseket az egészre vagy egy csoportra vonatkozóan, így születnek a téves következtetések.

Mi okozza az ember kihalását?

Ő maga. Sok végzetes hibát követtek el azalatt a párezer év alatt amióta itt vannak, ezek a hibák láncreakcióhoz és katasztrofális végkifejletthez vezettek. Alapvető hibája az embernek, hogy gyakran a rövid távú, gyors élvezeteket vagy sikereket részesíti előnyben a hosszú távú célokat fel sem ismeri. A túlzott önbizalom és a beképzeltség, hajlamos túlbecsülni a saját tudását, képességét, jelentőségét és helyét az univerzumban.

Tudatlanok vagyunk?

Selejt az agy működésük. Ami repül és nem ismeri fel, mert tudatlan és primitív, azt ufónak nevezi, amit nem ért az uapnak. Több mint 4 milliárd éve érkeztek meg az első telepesek a földre a hadeikum eon során, és az nem az ember volt.

Vannak mások is a világon?

Mindíg is jelen volt a mikrobiális élet az univerzumban. Az élő organizmusok evolúciós pályája hasonló, de az emberé sajnos tévútra vezetett a fraktáljukban.

Hogy győzik le a távolságokat?

Ha valahol az univerzumban történik egy kis koccanás, már több tízezer darab törmelék indul el a szélrózsa minden irányába. Potyautasként felülnek ezekre a sziklákra és utaznak ingyen olyan távolságokat tesznek meg, amire maguktól sohasem volnának képesek. Úgy tesznek mint a földön a magvak, amiket a szél tovaröpít, vagyis a mikroorganizmusok sziklákban, meteoritokban utazva jutnak el az univerzumba bárhová, bár a spórák vagy baktériumok a csillagok sugárnyomásának hatására sodródhatnak a világűrben is.

Mi is utazunk a világűrben, vannak annak veszélyei?

A világűrben való utazás is komoly veszélyt jelent az emberiségre, mert behozhatnak olyan termofil organizmusokat, amik megjelenése, végzetese következményekkel járhat. Már az ember is próbálkozik egyfajta irányított pánspermiával a holdon, kevés sikerrel. Mondhatnám azt is hogy sokmillió ufó szállt le a földre az évezredek során, de kevesen tudtak fennmaradni, mert volt akinek extrém körülmény volt a földi fauna.

Kik jöttek ide hozzánk?

Jöttek ide menekültek, csavargók, voltak akik csak balesetet szenvedtek, de járnak ide ma is harácsolók, akik olyan ritka fémeket lopkodnak olyanokat mint BiSbO4-et ami az ő planétájukon kevés.

Hogy képesek fennmaradni a földi klímában?

Alkalmazkodnak és rejtőzködnek. Vannak olyan élősködők és szimbióták is amik +122 fokot is kibirnak, vagy itt vannak a Deinococcus radioduransok amik ellenállnak a sugárzásnak. A leghidegebbnek ellenálló szervezetek a mikroszkopikus medveállatkák (tardigradok), a fonálférgek és bizonyos pszikrofil baktériumok. Vannak itt barofil vagy piezofil lények is és ezeknek is van evolúciós pályája. Sok millió emberek által nem ismert organizmus extremofil mikroba van és egyébb archaea törzs. A Methanopyrus kandleri egy rendkívüli egysejtű mikroorganizmus, ami az Archeák családba tartozik, egyes törzsei akár a 122 °C-os környezetet is elviselik és szaporodnak benne, sőt a piezofilek hatalmas nyomást is elviselnek. Bizonyos organizmusok, mint például a Deinococcus geothermalis, még extrém fagyos hőmérsékleten is képesek megőrizni biológiai aktivitásukat és túlélni a sejtkárosodást. Az emberek barofil vagy piezofil baktériumok és archeáknak nevezik őket, amik 1600MPA is elviselik, sőt az obligát piezofilek számára csak ez a közeg alkalmas az életre.

Akkor nem mi vagyunk az evolúció csúcsa?

Valóban nem, sokan vagyunk, és az ember valahol a sor végén kullog. Mostmár bevallom én nem ember vagyok, csak egy betolakodó leszármazottja, aki potyautasként érkezett egy extrasztelláris közegből kiváncsiskodni, ti úgy mondanátok túrista, és annak evolúciós következménye vagy én.

Mi a hibás az emberi viselkedésünkben?

Az ember komplex organizmus és pont ez a gyengéje. Ez a komplex rendszer 30-37 billió sejtből épül fel, vannak benne szimbióták és paraziták szimbiotikus ökoszisztémája. Ami túl összetett az könnyen sebezhető is, épp ezért kevés ilyen bonyolult organizmus éri el ezt komplexitást az univerzumban és nem is maranak életképesek. Így érthető hogy hiába gyártják a jobbnál jobb konteókat és várják az értelmes ufókat hatalmas űrhajóikkal, körbe körbe röpködnek, de mielőtt útrakelnének kihalnak.

Ez miért fog megtörténni?

Látod még a jövőbe se láttok, pedig nálatok egyszerübbek is képesek rá. Nem olyan tragikus ez. Az önpusztitó organizmusok mindíg elpusztitják sajátmagukat. Születésünk pillanatában eldől a sorsunk. Az élő organizmusok szerveződése, növeli a fennmaraddás esélyét. Az ember semmivel sem jobb vagy több a hangyák vagy a méhek kolóniájánál. A csorda, a falka, a rudli, a nyáj, mind a fennmaradás esélyének növelését szolgálja. Persze mindíg vannak olyanok akik szánalomból próbálnak figyelmeztetni benneteket, de hiába a végzete felé halad makacsul az ember.

Akkor mit tehetünk ez ellen?

Az ember rögeszméje hogy ő a fauna és a flóra és az evolúció csúcsa. Olyan silány élőlény, hogy még a föld többi élőlényével sem képes kommunikálni, de UFÓ-kat vár, pedig nem képes kommunikációra.

Az elmúlt 100 évben az emberiség intelligenciája „fordított Flynn-effektus” jeleit mutatja. A digitális eszközök kontraindikációja révén az elbutulás figyelhető meg. A növekedés időszaka (Flynn-effektus): A 20. század folyamán, egészen az 1990-es évekig, az átlagos intelligencia-hányados exponenciálisan csökken. A tetőzés és a tendencia megfordult. A csökkenés nem feltétlenül az emberi biológiai képességek romlását jelenti, hanem a tesztelési kultúra változását, a lexikális tudás háttérbe szorulását, valamint a gondolkodási minták átalakulását.

Mi okozta az emberi faj elkorcsosulását?

A fordított Flynn-effektus hátterében több környezeti tényező is közrejátszott. Az okostelefonok és a keresőmotorok túlzott használata miatt az emberi agy kevésbé gyakorolja az információk megtartását és a mélyebb memorizálási folyamatokat. A tunyulás oka a technikai struktúrák elterjedése, amik kevésbé ösztönzik az elvont fogalmi gondolkodást, a szövegértést és a deduktív logikát. Digitális szokások: A folyamatos képernyőidő és a fragmentált figyelem összefüggésben állhat az elmélyült munkavégzés csökkenésével. Megváltozott kognitív készségek: Míg a verbális és matematikai teszteredmények csökkennek. elkényelmesedett ez a faj. Tehát a genetikai degeneráció mellet a környezeti és életmódbeli változások is hozzájárultak. Egyfajta digitális demencia és információ-túlterhelés okozta, ezek az okoseszközök átveszik a memóriafeladatokat (külső memória), így az agy kevésbé tréningezi magát a mélyebb összefüggések önálló feltárására. Amit nem edzünk leépül, mint a gerinc a súlytalanságban. Ha komplexebb, absztraktabb gondolkodása lenne talán fennmaradhatna.

Nem aszteroida okozza az emberiség kipusztulását?

Nem maga az ember. Az öntudatra ébredő vagy rosszul programozott szuperintelligencia, amely kikerülhet az emberi kontroll alól. A tömegpusztító fegyverek bevetése egy globális háborúban, vagy génmanipulációval és biotechnológiával előállított, kontrollálhatatlan világjárványok. A Föld klímarendszerének visszafordíthatatlan felmelegedése, amely globális élelmiszer- és vízhiányhoz, valamint társadalmi összeomláshoz vezethet. A biodiverzitás drasztikus csökkenése, ami a bioszféra összeomlását és a természeti rendszerek teljesítőképességének megszűnését okozza. Mindent az ember idéz elő nem a környezet. A hím ivarsejtek vitalitása drasztikusan leromlott, a belterjes szaporulat, genetikai torzulásokat eredményezett, sok parazita árasztotta el az egyedeket, amiktől képtelenek megszabadulni, és ezek tovább korcsositják az egyedeket.

Én ebből nem hiszek egy szót se el!

Nagyon helyes felfogás. Az univerzum maga az élet, természetes folyamat hogy néhány milliárd organizmus eltűnik, majd jönnek mások jobbak helyette. De az biztos hogy az összetettebb organizmusok mindíg sebezhetőbbek és gyorsabban tünnek le. Sajátos paradoxon vagy inkább kontraindikáció. Mi tovább adjuk az életet utódainknak és ez az örök élet. A logikailag koherens gondolkodásunk van, nincsenek benne ellentmondások, és a részei egymásból következnek. Egy ilyen rendszer vagy érvelés hibátlanul épül fel, így az könnyen érthető és követhető. Az emberek szekuláris gondolatmenete hibás téves. Az utódunkban tovább élünk ez a objektív kontinuitás lényege.

Mit gondolnak az emberek?

Az emberiség több mint fele megvan győződve arról, hogy a halállal nem ér véget az élete. A hit hegyeket mozgat meg. Ahol elvész a józanész, ott előretör a hit. A modern, szekuláris akadémikus világ jellemző álláspontja, hogy ezek a hitek pusztán a halál félelem szülöttei. Vágyteljesítő fantázia uralja a közvélekedést. Nem tudjuk elképzelni az élmény végét, ezért kitaláljuk, hogy nincs is vég. Csak hogy itt jön a csavar. Amikor a szekuláris gondolkodók kielemtik, hogy a halállal egyszerűen véget ér minden, és ezt nagyon racionálisnak hiszik, valójában egy súlyos logikai hibát követnek el. Epikurosz, az ókori görög filozofus is kiszúrt több mint kétezer évvel ezelőtt. Az ő mondata így hangzik. És kérlek gondolj bele jól. Amíg mi létezünk, a halál nincs jelen. Amikor pedig a halál megérkezik, mi már nem vagyunk ott, hogy találkozzunk vele. Mit jelent ez? Azt, hogy a halál nem egy hely, ahova bezuhansz. Nem egy valami, amibe belépsz. És mégis a legtöbb materialista, ateista, szekuláris ember pontosan így gondol rá. Mint egy végtelen, sötét óceára, amibe a kihunyó tudat alámerül, és ott marad örökké.

Akkor a tudat hogy él tovább?

Haa tényleg nincs többé tudat, akkor nincs miben tartózkodni. Nincs sötétség, mert nincs, aki ne látna. Nincs csend, mert nincs, aki ne hallana. Egy szóval a semmit nem lehet megélni, mert ahhoz valakinek meg kellene élnie. Ha komolyan vesszük ezt a logikai hibát, és tényleg kiseperjük a fejünkből a pozitív semmiképét, akkor egy egészen meghökkentő következtetése jutunk. Olyan következtetésre, ami akkor is igaz marad, ha az univerzum teljesen anyagi. Ha a tudat csak idegsejtek terméke, ha nincs lélek, nincs Isten, semmi misztikus. Persze ez a következtetés pedig az, hogy a tudat valamilyen mély értelemben halhatatlan. Miért nem létezik számodra az altatás? Mielőtt elmerülnénk a filozófiai bizonyításban, állj meg egy pillanatra és gondolj erre. Mikor altattak utoljára? Vagy, ha még soha, akkor mi van az alvással? Az igazi, mély, álomtalan alvással, amikor reggel arra ébredsz, hogy semmire sem emlékszel az éjszakából. Éjjel, órákon át nincs ott a tudatunk. Műtétek alatt sincs, bizonyos sérülések után sincs. Mégis, ezeket a réseket sosem érzékeljük réseknek. A tudat átugorja a hézagokat, mintha sosem lettek volna. Ez egy nagyon mély megfigyelés, és érdemes hagyni, hogy átjárjon. Te magad, mint élményalany, sosem találkoztál még az eszméletlenséggel. Sosem értél meg egy pillanatot sem, amelyben ne lett volna részed élményben. Lehetetlen is volna. Ahhoz, hogy a semmit megjöd, valakinek kellene lennie, aki megéri. De az eszméletlenségben pont az nincs. Akkoriban, amikor Clark megfogalmazta ezt a gondolatot, a tudatkutatás még a gyerekcipőben járt. A nagy kérdés most ez. Ha az alvás közbeni 8 óra űr nem létezik számodra, ha az altatás 3 órája egyszerűen nincs a tapasztalatodban, akkor mi a helyzet a halál utáni évmilliárdokkal? Ugyanúgy működhetne a dolog? Lehet, hogy a tudat itt is átugorja a hézagot? Nelson, Clark nyomán pontosan ezt a sejtést viszi tovább. És hogy megmutassa, mennyire komolyan kell vennünk, egy nagyon különös gondolatkísérletet ajánl.

Kicseréljük az adatokat az agyaban a tudatban?

A jövőben, mondjuk valamikor a 22. században, létezik egy orvosi eljárás. Hívjuk úgy, ahogy Nelson hívja, life pose, életszünet. A lényege a következő. A tudatodat egy különleges berendezéssel idéglenesen kikapcsolják, és amíg te nem vagy, a sebészek bármilyen átalakítást elvégeznek rajtad. Memória csere, személyiségfinomhangolás, külső átszabás, bármi. A főhősünk Alex. Alex nem boldog a jelenlegi életével, és úgy dönt, kipróbálja. Aláírja papírokat, beleegyezik, hogy a technikusok azt csinálnak vele, amit akarnak. Lefekszik a műtőasztalra. A tudata kihúny. És most jön az izgalmas rész. Két forgatókönyv közül választhatunk. Az első. Kíméletes átalakítás. Alex felébred, és nagyjából ugyanaz az ember, mint volt. Néhány apróság megváltozott, például most már szereti a kávét, amit régen utált. Egy-két emlék kisé másképp rendeződött. Hívjuk őt Alex 2.0-nak. Ő maga semmi különöset nem érez.

Mi van a tudattal?

Az univerzum filozófiája szerint ha minden tudat kihújna a világegyetemben, és a következő majd valamikor a tejúton túl egy távoli galaxisban gyulladna ki, akkor sem lenne szubjektív szünet. A tudat ugyanolyan könnyedén átugorna ezt a hézagot, mint ahogy az esti elalvás és a reggeli ébredés közötti hézagot átugorja.

Az idő létezik?

Az aki méri annak igen. Az idő, ami senkinek sem telt, nem telt el senki számára. Egy dolgot azért ne felejtsünk el. Ez nem azt jelenti, hogy te, ez a konkrét személy, ezekkel az emlékekkel, ezzel a Facebook fiókkal, és ezzel az ízléssel folytatódni fogsz.

Mi lesz az emlékeimmel?

Amit átadsz tovább él, az utódodban. Írásban szóban.

Mégis ki vagyok én?

Egy rosszúl sikerült kísérlet következménye. A sejtek közötti szinapszisok nem mindíg tökéletesek, lást az embert.

A tudat akkor nem vész el?

Ami marad, a tudat mint olyan, az viszont mindenkiben ugyanaz. Vajon ez metafizika, mítosz, spirituális firozofálás? Pedig nem. Ez logikai következmény. És pontosan emiatt olyan nyugtalanító. Nem lehet elintézni egy legyintést sel, hogy ez csak vallásos eszmefuttatás. Nem az. Ez egy filozófiai gondolatmenet, amelyet még az anyagelvi materialista is nehezen tud száforni anélkül, hogy fel ne adná a saját alapelveit. Egy szubjektum, vagy milliárd? A nyitott individualizmus. Itt érkezünk el a gondolatmenet legmerészebb fordulatához. Mert ha tényleg minden tudat ugyanaz a generikus szubjektivitás, akkor a végső kérdés ez. Hány tudat van valójában az univerzumban? Daniel Kolak, amerikai filozofus, 2004-es könyvében a címe magáért beszél I am you, vagyis én te vagyok, egy radikális választad erre. Szerinte numerikusan, vagyis a darabszámot tekintve egyetlen tudat létezik. Egy. Az összes ember, az összes állat, az összes valaha élt és valaha élni fogó lény tudata mind ugyanaz az egyetlen szubjektum, csak különböző helyeken, különböző időkben, különböző maszkokkal. Ezt a nézetet hívjuk nyitott individualizmusnak. És bár hihetetlennek hangzik, nem új. Gondolj a csillagokra. A világegyetemben több milliárd csillag létezik. Mindegyikben nukleáris fúzió zajlik, ez az, ami fényt és hőt termel. Most kérdezem, hány nukleáris fúzió van? Több milliárd? Vagy egy, ami különböző helyeken zajlik? A válasz attól függ, hogyan számolunk. Ha külön-külön nézzük a csillagokat, akkor sok fúzió van. De ha magát a folyamatot nézzük, a fizikai jelenséget, akkor egyetlen folyamatról beszélünk, ami egymástól független helyeken zajlik le, ugyanazon törvények szerint.

Miért nem látunk benneteket?

Más térsíkon vagyunk, de az ember furcsa lény, csak azt hiszi el amit lát, pedig az érzékelése rossz.

Akkor most hogy tudsz hozzám szólni?

A napszúrás átvitt egy rövid időre az én térsíkomba, de mindjárt vége, mert ha nem térsz vissza a tiedbe, hamarosan belehalsz. Az agyad nem bírja ezt a térsíkot.

Hogyan tudnánk máskor is kommunikálni?

Az veszélyes számodra, ne akarj kapcsolatot keresni, mert az agyat megfő.

Azt mondtad mi nem vagyunk eredendően földlakók, csak betelepítettek. 

Nem vagyunk földi eredetüek?

Messziről telepitettek be benneteket, hibás döntés volt. Egy rosszúl sikerült kísérlet végtermékei vagytok. Nem tünt fel az hogy nem tudtatok alkalmazkodni még most sem ehhez a planétához? Gerinc fájdalom, allergia, fejfájás, daganatos betegség, vérnyomás, hőguta, fagyás, cukorbetegség, megfázás, izületi gyulladás. Rajtatok kivűl mindenki tudott alkalmazkodni.

Akkor mi vagyok én?

Egy meggondolatlan kísérlet következménye, amit már régen leállítottak, mert kudarcba fulladt, de ti még itt maradtatok.

Nem az ember a legértékesebb lény a világon?

Ellenkezőleg, akomplex lények mind könnyen meghibásodnak és instabilak, tehát értéktelenek.

Vannak köztünk olyanok akik mérgező gázokat lélegezbek be, átlátszóak, hőre hidegre fertőzésekre immunisak. Az univerzum folyamatai irreverzibilisek  sajátos entrópia ez ami a káoszelméletre hajaz.

Mit tekintettek a legfejlettebnek?

Mi az egyed életbenmaradásának hosszát tartjuk a fejlődés csúcsának.  Csodáljuk a Turritopsis dohrnii a halhatatlan medúzát. Ez a kis méretű medúza a földön az egyetlen ismert élőlény, amely képes visszafordítani az életciklusát bébiállapotba. Stressz, sérülés vagy öregedés esetén képes visszaváltozni polip állapotba, így elméletileg halhatatlan. De ide tartozik a rezgő nyárfa is, ami genetikailag azonos fákból álló kolónia egyetlen hatalmas gyökérrendszerből táplálkozik, akár 80 000 kört is élhet, vagy a tengeri szivacsok közül a Monorhaphis chuni, növekedési üteme alapján akár 11 000 kört is élhetnek az óceánok mélyén, vagy a sellőkagyló actica islandica  ami 500 kört elél. Hozzájuk képest a a teknősök a maguk200 körével kevesek. Az ember csak 90 kört él, még a növények is jobbak náluk, a simatűjű szálkásfenyő 5000 kör, lucfenyő 9000 kör,  Velvicsia 2000 kör, Patagóniai ciprus 3600 kör, vagy a sötétpikkelyes tuskógomba 8650 kör. Szóval nagyon a sor végén vagytok. 

Mégis mit együnk hogy tövább éljünk?

 A kaviár, a kishal és a rák a tengeri ökoszisztéma legfontosabb kis élőlényei közé tartoznak. A kaviár (tokhal ikrája) és a rákok (pl. garnéla) a tengeri tápláléklánc alappillérei, a kishalak (pl. szardella, makréla ivadékai) pedig a ragadozók legfőbb táplálékai.Ezek az élőlények és alapanyagok az alábbi jellemzőkkel bírnak:Kaviár: Különleges csemege, amelyet főként tokhalból (pl. Beluga), lazacból (pl. Keta) nyernek. Gazdag omega-3 zsírsavakban, B12-vitaminban és antioxidánsokban. Íze krémes, vajas és kellemesen sós.Kishal: A tápláléklánc kulcsfontosságú eleme. Kitűnő fehérjeforrás, a legtöbb tengeri ragadozó (és az ember) étrendjének alapvető része, magas foszfor- és kalciumtartalommal.Rák: A tengeri ökoszisztéma tisztogatói és fontos szereplői. Fogyasztásuk növeli az egyed életartamát. Szóval az ember ha tovább akar élni, fogyassza a tokhal ikráját kaviárt,  a garnéla rákot,  a kishalakat; szardellát, makrélát, tokhalat, Belugát, lazacot, Ketat, mert gazdag omega-3 zsírsav, B12, antioxidáns, foszfor- és kalciumban. Ezek lassitják az öregedést.  Fogyassz sok zöldséget, hüvelyest és teljes értékű gabonát. Kerüld a túlevést; a japán hara hachi bu (háráhacibijű) elv szerint érdemes addig enni, amíg 80%-osan nem laksz jól