Publicisztika

A publicisztikai stílus

-      A latin publicare szóból származik.

-      Jelentése: közhírré tesz.

-      Két értelemben használjuk:

-      Szűkebb értelemben újságírási műfajcsoportot értünk rajta. Ide tartozik: cikk, kommentár, interjú

-      Tágabb értelemben a sajtó és az írásbeli propaganda gyűjtőneve, de ide tartoznak a média műfajok is.

-      A lapok tartalmuk szerint sokfélék lehetnek:

-      Művészeti, irodalmi, kritikai lapok. Pl.: Tiszatáj, Élet és Irodalom

-      Tudományos folyóiratok. Pl.: Magyar Nyelvőr, Magyar Tudomány

-      Tudományos-ismeretterjesztő lapok. Pl.: Vas Népe

-      Megjelenés gyakorisága szerint:

-      Napilapok

-      Hetilapok

-      Folyóiratok

Jellemzői

-      Heterogén nyelvhasználat: Az igényes választói újságíró nyelv közel áll a tudományos és a szépirodalmi stílushoz.

-      Van egy középső még igényesnek mondható nyelvi szint ez a társalgási nyelvre épül.

-      Lazább nyelvezet: bulvársajtó nyelvezete.

Nyomtatott sajtó megjelenési formái:

Napilap

-      Széles befogadó réteget érintő politikai, gazdasági, kulturális eseményekről tájékoztat. Napi rendszerességgel jelenik meg

-      2 csoportja van:

Minőségi napilapok

-      Közérdekű témákat dolgoznak fel. A nyomdatechnika színes de nem harsány. Az írásos információ túlsúlya jellemzi. A kép csak illusztráció

Bulvár napilapok

-      Szenzációra épít. Kevésbé igényes témákat dolgoz fel. Harsány színes nyomdatechnika. Változatos tipográfia. Az írás sokszor csak magyarázza a képet.

Magazin

-      Könyv és a napilap közti átmeneti sajtótermék.

-      Tartalmában, megjelenésében színes és változatos.

-      Heti, kétheti, havi rendszerességgel jelenik meg.

-      Különböző típusban pl.: hír, tudományos, szórakoztató. Színes, igényes nyomdatechnika.

-      Írásos és képi információk egyensúlyban vannak. Élvezhető, sokszínű képi világ.

Folyóirat

-      Olyan nyomtatott sajtótermék, amely kutatási eredmények közlésére szolgál.

-      A mindennapi szükségleteket egészíti ki.

-      Havonta, negyed- vagy félévente jelennek meg. Nem a széles olvasóközönséghez szólnak.

-      A stílus a tudományos nyelvhez hasonlít.

-      Igényes a nyomdatechnikája. Ábrák, grafikonok szerepelnek, de elsősorban szöveg. Nem a kép a lényeg.

A publicisztikai stílus követelményei

-      Mondatfelépítésben törekedni kell az egyszerűségre, világosságra.

-      Áttekinthető, követhető kompozíció.

-      Mondanivaló világos, pontos elrendezése.

-      Alkalmanként érzelmi hatású szerkezeteket is használ. Pl.: felkiáltások, kérdések

-      Szókészletben gyakoriak az időszerű vonatkozások

-      Különösen a sportsajtó kedveli a képes kifejezéseket

-      A neologizmus (újszerű szavak használata) gyakorisága megfigyelhető

-      A sajtóban gyakoriak a stílustalanságok

-      Gyakoriak a terpeszkedő kifejezések, közhelyek

-      A címadásnak nagy szerepe van a sajtóban, mert felhívó, előremutató, témamegjelölő

-      Szerepe van a nem nyelvi jeleknek

Néhány publicisztikai műfaj jellemzése

Tájékoztató

-      Információ: A hír alapja. Hírláncok összessége, azaz több kisebb hírre bontható. Az újságban az információ mindig címmel jelenik meg.

-      Közlemény: Valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenet. A sajtó általában szó szerint adja közre.

-      Tudósítás: A hír rokona. A tudósításnak is felelnie kell a ki, hol, mikor, mit, miért és esetleg a hogyan kérdésekre, valamint pontosnak, tárgyilagosnak és tényszerűnek kell lennie. A hír és a tudósítás alapvető különbsége az, hogy a tudósításnak fontos a személyes jelenléte, mert saját átélt, látott, hallott és tapasztalt élményeit osztja meg a közzel.

-      Riport: Fontos az újságíró személyes jelenléte. Itt az újságíró inkább elbeszélő, cselekvő résztvevő. A valóságban megtörtént eseményekről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja. Általában 3 szerkezeti egységből áll: bevezetés, leírás, befejezés.

-      Interjú: Az újságíró kérdései segítségével, párbeszédes formában, a közönség számára érdekes információk hangzanak el egy-egy közérdekű témával kapcsolatban. Az interjúban az újságíró közvetítő szerepet tölt be „faggató”.

Véleményközlő

-      Kommentár: vagy más néven hírmagyarázat. A hírek információk megértését segíti elő azzal, hogy hozzájuk háttérmagyarázatot fűz. A kommentár megjelenhet hírbe foglalva, de a hírtől elkülönülve, külön kis hírmagyarázat formájában is.

-      Glossza: Rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás. Valamilyen kigúnyolható valós eseményből indul ki, azt bírálja. Az olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.

-      Jegyzet: Az életből vett, rendszerint valamilyen hétköznapi esemény 1-1 szálát ragadja meg, rövid, ám stíluseszközökben gazdag írás. Hangvétele többféle lehet. Az író célja, hogy az olvasót gondolkodásra késztesse.

-      Olvasói levél: Ezek többsége a lapokban az olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt vagy valamilyen közérdekű dologról szól. Az olvasók saját véleménye.

-      Nyílt levél: Valamilyen közérdekű, a nyilvánosságra tartozó levélformában egy ismert vagy fiktív személynek szól.