A falu elhelyezkedése

A falut évszázadokon át mocsaras terület vette körül, amely természetes védelmet nyújtott az ellenséggel szemben. A szabályozás után megnövekedett a termőterületek nagysága, amire szükség is volt, hiszen a lakosság létszáma folyamatosan emelkedett. Az itt lakó emberek gyűjtögetésből, halászatból, nádvágásból és később főként a mezőgazdaságból biztosították megélhetőségüket. 

 A tanyák a tájegység peremén és a belső szigeteken, homokhátakon, települtek meg, lakói a halászattal, csíkászattal, teknősbékafogással, nádvágással, sulyomszedéssel foglalkoztak, az állattenyésztésből és a lápból kiemelkedő homokszigeteket művelve földművelésből származó jövedelmük kiegészítéseként. 

A mélyfekvésű helyeit szinte egész évben víz borította, és az évszázadok alatt e vízzel borított területeken képződött tőzeges talajon zsombékos úszólápok, különleges hínárvegetáció alakult ki sajátos növény és állatvilággal.

Sokféle állatot tartottak a tanyán, volt itt sokféle inventárium 

emse,

gője,

gönne, 

ártány, 

kotlós,

toklyó,

gödölye, 

szopós,

süldő, 

gida

babalyán

bak

bárány,

berkejuh

bika,

bivaly,

bornyú,

csibe,

csikó

csirke,

csődör

csorda

disznó,

frízló

gulya

gácsér,

galamb,

gida

gúnár,

gyöngytyúk

hattyúlúd

jerke,

Juh,

japánkakas

Kacsa,

kan

kanca,

kandúr

kappan,

kárál és kapirgál a baromfi

kecske,

koca

kokas,

kokré,

kos

kutya,

csahos

liba,

lú,

macska,

malac,

maangalica

mén,

méh

naposcsibe.

nyúl,

ökör

öszvér

páva,

pekingikacsa

pej

pulyka,

racka

szürkemarha

szamár

szuka,

tehén,

tojó

tinó

tyúk,

üsző 

vietnámi csüngőhasdú

 Falu melletti régi elnevezések; teleke szug laka páskom ház vár földje szeg, tanya.