Elek (Pazonyi). E. Mihály 1715-ben nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól, mely jul. 6-án hirdettetett ki a vármegyében. A család Kis-Várda, Óntelek, Pazony községekben bírt földesúri joggal. Dögén és Demecserben birtokos. Tagjai közül: Mihály, 1838-ban főszolgabiró, 1844-ben alispán; Ferencz 1844-ben testőr, 1848/49-ben zászlóaljparancsnok. Gusztáv honvédezredes. Czímer: kékben, zöld alapon, két egymás felé ugró arany oroszlán, felettük hatszögű arany-csillag ragyog. Sisakdísz: veresruhás növő magyar vitéz, jobbjával aranymarkolatú görbe kardot, baljában 3 búzakalászt tart. - Takarók: kékarany, veresezüst.
Mezőfegyveresy Teremy József 1888-ban malmot alapított családi birtokán.
Szabó György családja, a Csepei, a Vay és a Répási család. Magyar Pál
Karászi család
gr. Károlyi Sándor és Erős (Ehrenrich) Sándor földbirtokos
Eszterházi herceg
Gróf Barkóczi János, Klobutszky István, Melczer Pál, Sághy Mihály, Jósa Miklós és István, Winkler László, Lónyai Zsigmond és a Jármi család
Marsó. Heves vármegyéből származik. Trencsénben is nyomaira akadunk. A XIX. sz. elején Demecserben bírt földesúri joggal.
Buday (Pethendi). Pethendi B. Ozsvát 1454-ben nyert czímeres levelet V. László királytól. A család Zala vármegyéből, Pethendről származik, honnan előnevét vette. Idővel a Dunántúlról átszakadt Zemplén és Közép-Szolnok vármegyékbe. Nemességét 1805-ben hirdették ki Bihar vármegyében, s 1821-ben Aradban. E családból származik B. Ézsaiás, a híres debreczeni református püspök és András, 1848-49-ben országgyűlési képviselő. Czímer: balradőlt veres pajzsban, derékig kiemelkedő, nyakán aranyos nyíllal átdöfött fekete medvebocs, a sebzett helyből vér csepeg alá. Sisakdísz: pajzsalak. Hasonló nevű család Demecser és Buda-Ábrány községekben bírt földesúri joggal.
Erdőhegyi (Erdőhegyi). Ősi, zarándvármegyei család. Nevét a hasonnevű helységtől veszi. 1421-ben Fövény birtokosa, melyet 1461-ben zálogosít el. E. Balázs II. Ulászló királytól 1500 táján nyert adománylevelet, Erdőhegy, Szenteskirály, Görhe, Sebren és Hegenháza zarándmegyei birtokokra. A török invázió elől Komárom vármegyébe menekült. Benedek 1540-ben Füzitő és Almás helységekben levő részbirtokokba zálog czimén beiktattatik. Szabolcs vármegyébe a XVII. század folyamán költözik. György (1642.) Petneházán táblabíró. Zsigmond II. Rákóczy Ferencz seregében tiszt, a szatmári béke után régi nemesi jogaiba visszahelyeztetik. A család Lövő-Petri, Gyüre, Gégény, Gyulaháza, Demecser, Bogdány, Gemzse, Sényő és Nyír-Mada községekben bírt földesúri joggal. Czímer: (színjelzés nélkül) kiemelkedő magas lombos fától jobbra egy, jobbjában görbe kardot, baljában buzogányt tartó magyar vitéz áll, a fától balra 517ágaskodó oroszlán. Sisakdísz: fészkében ülő fiait vérével tápláló pelikán, egy-egy csillagtól kísérve.
Jósa (Nagy-bányai és németszőgyéni). Ősi család. Antal 1583-ban nyert czímerlevelet, mely 1584-ben Komárom, 1617-ben Nyitra vármegyékben hirdettetett ki. A család 1776-ban telepedett a vármegyébe s Napkor, Kis-Léta, Demecser és Gyüre községekben bírt földesúri joggal. István 50 évig megyei főorvos († 1839); Péter udvari tanácsos († 1872); András jelenleg a vármegye főorvosa és kiváló archaeologus. Czímer: kékben, zöld halmon álló veres köpenybe öltözött férfi veres kalpaggal, jobbjában kivont görbe kardot tart. A pajzs felső balsarkában arany-félhold kíséri. Sisakdísz: nyitott fekete szárny közé czölöpösen állított, veres mezű, kardot tartó kar. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.Korda. (Boros-jenői gróf és nemes). A hagyomány szerint I. Károly királylyal jöbb be Magyarországba. K. István 1503-ban nyer adományt Ruttkára. A XVII. században egy ága Erdélybe szakadt, ebből Zsigmond udvarhelyi főkirálybíró, fiai 1730-ban bárói, György 1779-ben grófi rangra emelkedett. Ez ágnak magvaszakadt. A magyarországi ág törzse Mihály (1717-24) Szatmárba költözött. E század elején a család tagjai Sima helységben laktak, ezenfelül Téth, Balkány, Demecser és Rohod községben bírtak földesúri joggal. Czímer (színjelzés nélkül): görbe kardot tartó, hajlott pánczélos kar végéről felugró szarvas. Két sisak. Sisakdísz: I. balra fordult, görbe kardot tartó griff, hatszögü csillaggal kísérve. II. Jobbra fordult görbe kardot tartó griff, kísérő félhold.Krucsay. (Nádfői). Zemplén vármegye Magyar-Krucsó helységéből származik. István (1707) II. Rákóczy Ferencz titkára; Miklós kassai kapitány (1705); János kurucz tábornok (1708-11); Márton (1705) ugocsai alispán. A család tagjai közül többen ültek a vármegye alispáni székében. A család Demecser, Dombrád, Pátroha községekben bírt földesúri joggal s a XIX. sz. elején kihalt. Czímer: kékben, zöld alapon, zöld fán álló madár, melyre a fa töbében álló pánczélos vitéz nyílaz. Sisakdísz: kiemelkedő, jobbjában veres zászlót tartó pánczélos vitéz. Takarók: kékarany-veresezüst.
Vitéz Szentmártoni család,(Szabó Dániel) Simon Katalinnal , és két kiskorú fiával, Istvánnal és ifjabb Jánossal együtt, 1677. június 5-én, Gyulafehérvárott valóban elnyerte Apafitól az armálist, amelyet 1678. március 2-án, a fogarasi országgyűlésen hirdettek ki. A ma is meglévő „kutyabőrre" festett címer rövid leírása a következő: Tojásdad alakú pajzs kék mezejében, zöld halomra helyezett koronán nyugvó, szőlőfürtökkel és kalászokkal övezett, fekete ujjasba takart jobbkéz, kivont kardot tart. A sisakdiszként megismételt címerábra fölött e jelmondat olvasható: VIRTUS ALIT ET DEFENDIT, azaz régiesen szólva: A jóságos cselekedet táplál és megoltalmaz. A címer elemei tehát a jelmondatot értelmezik, a tápláló szőlőfürtők és kalászok, illetve a védeimezően kardot markoló kéz képi ábrázolásával. Febr.10. 1677." Pozsonyi Szentmártoni János, Fogarason!
Birtokosok: Burger György, Dávid István, Éhrenreit Adolf, özv. Pazonyi Elek Dezsóné és utódai, Elek Emil, Elek Endre, Grósz Soma, Orosz Sándor, gr. Vay Ádám.
Kisbirtokosok: Gyóry György és utódai, Teremy János és utódai József, Gusztáv, Sándor, Gyula, Kálmán, Szabó Béla és fia, Béla, Csepei Zoltán, a Hegdüs és a Molnár család.
Elek Pál
Mezőfegyveresi Teremy János
Szabó János
Győry György
gr. Barkóczy család
Vay Dénes
Répásy János
Józsa család
Ignác és László, Zoltán Miklós.
Komcsik
1919 Kommunista Párt vezetői: Csáki János, Veress József, Erdélyi János és Rácz József.
Demecserből kivándorlók: Szotólicz János, Teremy Béla, Ősz Sándor, Ősz Antal, Ősz Gyula.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése