A dohányzás következménye

1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és közülük várhatóan minden második ezzel összefüggő betegségben fog meghalni. Évente kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet a dohányzás valamilyen formában. Nálunk a dohányosok száma meghaladja a 4 millió főt,  a 15 éven felüliek 27%-a dohányzik, kb. 30.000 ember halt meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegség következtében, ami az összes halálozásnak mintegy 21%-át teszi ki. A dohányzás számos különböző betegség kialakulásában játszik szerepet – mint például szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatos betegségek, tüdőbetegségek. Kevésbé ismert azonban, hogy a dohányzás fontos szerepet játszik a szénhidrátanyagcsere-zavarok – mint inzulinrezisztencia és cukorbetegség (diabétesz, diabetes mellitus) – kialakulásában is. Már bizonyított tény, hogy a dohányzás egy rendkívül fontos és befolyásolható rizikófaktora az inzulinrezisztenciának és cukorbetegségnek. Akár 10-15 év dohányzás is elég a COPD-hoz,(emphysema és krónikus bronchitis) ami néhány év alatt fulladásos halálhoz vezet. A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.

Főbb tünetek:

Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.

Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap.

Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés (fehéres színű nyák, nem gennyes, sárgás-zöldes - ez utóbbi inkább fertőzésre utal).

Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben.

Gyakori légúti fertőzések.

Mellkasi szorító érzés 

Jelenleg 4 millió ember dohányzik és ezzel biztosan halálraitéli magát. A belélegzett füstben több mint 6000 különböző méreg található. A kisebb-nagyobb részecskék (karcinogének)beékelőve a tüdőlebenybe rákot okoznak.  Egy rendszeresen dohányzó ember esetében kb. 15-30× nagyobb a tüdőrák kialakulásának esélye. Eleinte csak asztma, hörghurut, majd tüdőtágulat keletkezik ami később tödőelhaláshoz vezet, ami a légzés tragikus romlásának csökkenését eredményezi, végső stádium a fulladásos halál. A TBC kialakulásában és a pneumónia kialakulásában is komoly szerepe van. A rendszeres dohányzás állandó, krónikus gyulladásos állapotot tart fenn.  A krónikus helyi gyulladás következtében váladék szaporodik fel a légutakban, mely nehezíti a légzést, állandó köhögési ingert okoz, illetve fertőzések kialakulásának is kedvez. A dohányzás károsítja a léghólyagocskák falát, melyek így egymással egyesülnek, összeolvadnak (úgynevezett emphysema alakul ki). Ezzel jelentősen csökken a légzőfelület, romlik a gázcsere, valamint a vér oxigénszintje is csökken. A dohányzás károsítja a légutakban megtalálható csillószőröket, melyek „seprűszerű” mozgásukkal rendkívül fontos szerepet játszanak a légzőrendszer védelmében. A dohányzás több komplex mechanizmussal fokozza a vérlemezkék (thrombocyták) összetapadási hajlamát, ezáltal növeli a kóros vérrögképződést. Tehát köhögés, a légzési nehézség; javul a tüdőkapacitás és a terhelhetőség, állóképesség. Kb. 10-15 évvel a dohányzásról való leszokás után a felére csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata. 20 év után már a halálig az  életminőség szánalmasra csökken. Igaz ez a passzív dohányososkra is.Évtizedes haldoklás veszi kezdetét. Ennél még az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is jobb, de nem sokkal. Használatuk a cigarettához képest akár 70-95%-al kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet – azonban a károsanyag kibocsátás csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést jelenleg még vizsgálják. Ezek a termékek is ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy függőséget okoz, egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást! Biztos hogy 40-60 év között fogsz meghalni, de az odavezető út nyomoruságos lesz. Belélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található. A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül. Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

Következmények:

Átlagosan 16-19 évvel rövidül az életük. A betegségben eltöltött életévek száma 20 év. Vagyis egy ember 87 évet élhetne, akkor 67 évesen meghal tüdőrákban, de 47 éves korától haldoklik. 35 éves koráig nem veszünk észre semmit a lélekzetünkön, de az azt követő 15-20 évben teljesen leépül a tüdőnk. A légzésből kiesett részek már sosem regenerálódnak. Ha még alkoholista is, akkor az életkor akár 49-54 évre is csökkenhet. A következménye krónikus obstruktív tüdőbetegség, szív-érrendszeri betegségek, illetve reprodukciós zavarok, rosszindulatú daganatok. A tüdőrák okozta halálozás vonatkozásában az esetek 85-90%-a dohányzás következménye. Az emiatt kialakuló, egyéb krónikus betegségek óriási terhet jelentenek nemcsak a családoknak, de az egészségügyi ellátó rendszernek is. A nikotin a heroinnál és kokainnál is erősebb függőséget okoz, és már néhány, napi 4 szál cigaretta elszívása után kialakul, és mindössze 7 nap alatt már függővé is válhatunk.  A nikotin az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka a felelős. A sokakat érintő idült hörghurut és a tüdőtágulás (COPD) előfordulásának 80 százaléka is a dohányzással függ össze. a dohányzás beleszól a vérkeringésbe azáltal, hogy thrombózishajlamot okoz és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér-elzáródás és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktus kialakulásáért is felelős. Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Magyarországon több mint 4 millió ember dohányzik, a 65. életév előtt bekövetkezett halálozások közel 30%-át a dohányzás okozza, ami 700.000 ember évente. A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polonium, arzén stb. A dohányzás a koszorúér betegségek rizikótényezője a leszokás csökkenti az infarktus kockázatát. a cukorbetegség, stroke, csontritkulás kialakulására. Több ránc jelenik meg az arcbőrön, így a cigarettázók idősebbnek tűnnek saját korosztályuknál, emellett még nagyobb a bőrrák kialakulásának kockázata is. A dohányzás következménye a méhen kívüli terhesség, vetélés, kis súlyú és koraszülött csecsemő születése, csökkent intellektuális képességek, légzési problémák, illetve hirtelen bölcsőhalál, pajzsmirigyproblémák a babánál. Dohányzó szülők gyermekei későbbiekben passzív dohányosokká válnak, közöttük gyakoribb az asztma megjelenése, melyek kezelésére nagyobb gyógyszeradagokra van szükség, hörgőik hosszan tartó gyulladás képét mutatják. A szoptatás során is kerülendő a dohányzás, mert az anyatejjel is veszélyezteti az anya az újszülöttet. Emellett izületi gyulladásos betegségekre, illetve bizonyos pszichiátriai kórképek megjelenésére kell számítani, mint szorongás, evészavar, tudathasadás, figyelemzavar, alkoholbetegség. A szájüregi rák az emlő-és méhrák kialakulásának kockázata is megnő. Az érszűkület, a szívinfarktus kialakulása és a lábakat érintő vérellátási zavarok gyakorisága nő a nemdohányzó személyekhez képest. Sokan észlelik is, hogy hidegebbek ujjaik, miközben cigarettát szívnak, mely a rosszabb vérellátás következménye. Dohányosok körében gyakrabban kerül sor emiatt alsó végtag amputációjára. A gyomor,-illetve nyombélfekély és a gyomor gyulladásos megbetegedései is kialakulnak. Tompalátás és zöldhályog megjelenésének mechanizmusában is oki tényező a dohányzás. A köztudottan dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag, vese, gége, szájüregi, nyelőcső, gyomor -és hasnyálmirigy daganatok kialakulása is. A  tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95 százaléka dohányos. Magyarországon pedig évente 8000 ember hal meg ebben a típusú daganatos betegségben. A tüdőbetegségek közül a krónikus bronchitis és emphysema (tüdőtágulás), asztma kialakulása is nagymértékben nő dohányzás hatására. Ennek az oka a krónikus gyulladás következtében megjelenő váladék felhalmozódása, kötőszövet megjelenése, a léghólyagocskák falának szétszakadása (itt történik a légcsere, mely ezáltal romlik), a légutak csökkent védekezőképessége, ennek következtében pedig gyakoribbak a fertőzések is. A passzív dohányzás fokozottan károsít! Sajnos a mások káros szenvedélyének kitett személyekre a passzív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre. Mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst, melyet a dohányos maga lélegez be. A dohányfüsstel teli helyiségben, amennyiben kénytelen valaki hosszabb ideig tartózkodni, akkor számos panasz jelenhet meg nála: szemészeti problémák, orrpanaszok, tüsszögés, köhögés, légzési gondok, fejfájás, szédülés, hányinger, torokfájás, rekedtség. A dohányosok körében ötször nagyobb a fogíny és az fogágy gyulladásának esélye, így a fogaikat is nagyobb eséllyel veszítik el. Legyen az cigaretta, pipa vagy akár szivar, a füst a fogakat is támadja - nem közvetlenül. A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdő és a nyálkahártya véráramába kerülve az erek összehúzódását eredményezi. Közel 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma. A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat. Ha ezt még megspékeli alkoholizmussal is, akkor az még 20%-al csökkenti az életkort, mert az alkoholfogyasztás nemkívánatos következményeket okoz, például növeli a különböző típusú rákok, például a fej- és nyakrák, beleértve a száj- és garatrákot, a nyelőcsőrákot, a pajzsmirigyrákot és a gégerákot, valamint a vastagbél-, máj- és emlőrákot.