A RAID, azaz Redundant Array of Independent Disks lényege több tároló kezelése párhuzamosan. Előnye az adatbiztonság és az adatátvitel sebesség növekedése, illetve a két előnyt kombinálhatjuk is, de akkor több tárolóra van szükség. Az alaplapi vezérlőkben megtalálható RAID már többféle üzemmódot is támogat, emellett kezelik a TRIM-et és a szoftverük is könnyen használható. A modern oprendszerek (így a Windowsok is) képesek szoftveres RAID tömbök felépítésére és kezelésére. Ez logikailag pontosan ugyanúgy fog működni, mint egy hardveres megoldás, de fontos tudnunk, hogy mindent szoftver végez, vagyis terheli a CPU-t és a sebesség csökkenáést eredményez. A hardveres megoldások, a célkártyák több merevlemezes RAID tömböket kezelnek, mindent dedikált chippekkel oldják meg, így gyorsabbak mint elődeik, de az ára is borsos.
A RAID 6 mindennek a kiterjesztése, ahol ugyan a
paritásinformációk dupla akkora helyet foglalnak és több tárolóra is van
szükségünk eggyel, cserébe viszont két meghajtó kiesését is elviseli a
rendszer.A néhány helyen 1+0-ként emlegetett felépítés lényege, hogy
minimum 4 meghajtót használnak, melyeket előbb RAID 1-ben tükrözik
párosával, majd ezeket a tömböket csíkozzák. A megoldás előnye, hogy
megadja az adatbiztonságot és a sebességet is, viszont a tárhely a RAID
1-nél megismert tükrözés miatt feleződik. Előnye, hogy amikor kiesik egy
tároló, csak az adott meghajtót kell újra felépíteni, nem a komplett
altömböt. Létezik egy fordított módja is, ezt RAID 01-nek nevezik. Itt
előbb RAID 0-ban csíkozzák a tárolókon az adatot, majd a tömböket
tükrözik.
A RAID 5 tömbhöz minimum 3 tároló szükséges, és mind az írási, mind
az olvasási műveletek párhuzamosítva futnak, vagyis a sebesség is nő.
Fontos tudni, hogy egy meghajtó hibáját tűri csak a rendszer, két hibás
egységnél sérülnek az adataink is. A tömb mérete a legkisebb kapacitású
tároló szorozva a (meghajtók számával-1), vagyis egy tárolónyi tárhelyet
veszítünk.
A mirroring során minden adat párhuzamosan tárolódik mindkét tárolón. A
logikai lemez kapacitása a kisebb tároló kapacitásával lesz egyenlő.
Sebességben az olvasásnál fogunk gyorsulást tapasztalni, ugyanis ez
párhuzamosan történik, ugyanakkor az írás normál sebességű marad. A RAID
1-et azért lehet szeretni, mert a hibatűrés megduplázódik (külön-külön
is teljes értékű adatot tárolnak a lemezek).A RAID 5-öt könnyű
megkedvelni, ugyanis egyszerre ad adatbiztonságot és nagyobb
teljesítményt. Az elv itt az, hogy a paritás információt körbeforgó
módban tárolja a vezérlő a lemezeken, nem csupán egy lemez dolgozik
paritástárolóként, így ha bármelyik tároló meghibásodik,
Ha szeretnénk, hogy rendszerünk és minden programunk pillanatok alatt induljon, ugyanakkor a szuper sebességért tárhellyel se kelljen fizetnünk, RAID 0-t aktiváljunk – ilyenkor a sebesség közel duplájára nő. Amiről nem szabad megfeledkezni, az az adatbiztonság, ugyanis a két, összefűzött tárolóból – legyen az akár SSD, akár HDD – ha csak az egyik is elromlik, minden adatunknak búcsút inthetünk, ezért az automatizált rendszermentés kötelező ilyen rendszereknél.
A RAID 0-hoz minimum két darab, azonos tárolóra lesz szükségünk. A vezérlő ebben a módban párhuzamosítja a tárolók elérését, így nő az olvasási és írási teljesítmény is. Az összefűzés során ugyan elveszítjük a hibatűrést, cserébe eltérő kapacitású lemezeket is használhatunk, de a tömb mérete a kisebb kapacitású tároló duplája lesz – a fennmaradó helyet tömbön kívül, vezérlőtől függően még felhasználhatjuk.RAID 1: Biztonsági játékos
adataink továbbra is biztonságban lesznek. Amikor ezt a hibás egységet kicseréljük, a rendszer automatikusan felépíti az új meghajtót, hogy ismét teljes legyen a tömb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése