2020. június 23., kedd

Házifeladat megoldása


<!DOCTYPE html>
<html lang="hu">
<head>
  <title>Téma</title>
  <meta charset="utf-8">
  <meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1">
  <link rel="stylesheet" href="css/bootstrap.min.css">
  <link rel="stylesheet" href="alfa.css">
  <script src="js/bootstrap.min.js"></script>
  <script src="alfa.js"></script>
</head>
<body>

<div class="jumbotron bg-fej text-center">
  <h1>Téma</h1>
</div>
 
<div class="container">
  <div class="row">
    <div class="col-md-12">
      <h3>Téma megadása</h3>
      <p>Kifejtése <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg" target="_blank">Johannes Gutenberg</a>vége.</p>
    </div>
  </div>
  <div class="row">
    <div class="col-md-4 bg-torzs">
      <h3>Magasnyomtatás</h3>
      <p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy 868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.</p>
      <p><img src="kezi_szedes.jpg" class="img-thumbnail" alt="Kézi szedés" title="Kézi szedés"/></p>
    </div>
    <div class="col-md-4">
      <h3>Síknyomtatás</h3>
      <p>1796-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alois_Senefelder" target="_blank">Alois Senefelder</a> feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ, melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.</p>
      <p><img src="ofszet_nyomogep.jpg" class="img-thumbnail" alt="Ofset nyomógép" title="Ofset nyomógép"/></p>
      <p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak. Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási forma.</p>
    </div>
    <div class="col-md-4 bg-torzs">
      <h3>Szitanyomtatás</h3>       
      <p>A 19. században újra felbukkan egy némileg feledésbe merült technológia, a szitanyomtatás. A textiliparban használják, ahol filmnyomásnak nevezték el. Főleg a lyoni selyemiparban volt használatos, selymek díszítésére. Kialakulásáról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt használták textilfestésre. A formát fakeretbe erősített emberi haj, később selyemszál alkotja, ráragasztott rizspapírból kivágott sablonnal. A módszer maga nem sokat változott, de ma már modernebb anyagokat és gyártástechnológiát alkalmaznak. A különböző sűrűségű szitaszövetekből sok esetben fototechnikai úton készítik a nyomóformát. Szitanyomtatással olyan anyagok állíthatók elő, amik mással csak nehezen, vagy egyáltalán nem. Manapság is a textilipar használja leginkább, de így gyártják például a közúti jelzőtáblákat is. Papírra is nyomnak vele, általában kis példányszámú névjegyek, plakátok gyártására ideális, de sok esetben használják ofszetnyomatok díszítő jellegű felülnyomására többnyire színtelen UV fényre száradó lakkokkal. Ezek mellett a művészetben is használatos grafikai eljárás. </p>     
    </div>
   </div>
   <div class="row">
    <div class="col-md-4">
      <h3>Mélynyomtatás</h3>       
      <p>A 20. század elején tökéletesítik a mélynyomtatást, melynek elve az őskorig nyúlik vissza, majd később az ötvösművészek fejlesztették tovább. A 15. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb árnyalatok visszaadását is lehetővé tették. Ez az eljárás kimondottan művészeti célokra volt használatos. Klics Károly angliai útja során megismerkedik <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot" target="_blank">William Henry Fox Talbot</a> találmányával, melynek lényege az, hogy bizonyos sók nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékenyekké válnak. Emellett tanulmányozza az akkori modern textiliparban használt mélynyomó gépeket. Ezeket az ismereteket felhasználva kifejleszti a fényképészeti úton történő formakészítést, és a rácsmélynyomtatást. Lényegében az ő találmányát hívjuk ma hagyományos értelemben mélynyomtatásnak. Ezt az elvet alkalmazzák a tamponnyomtatásban is, mely hasonlóan az ofszetnyomtatáshoz, egy közvetett nyomtatási forma. Először egy rugalmas anyagra mélynyomtatással juttatják a festéket, aztán ezt az anyagot nyomják a nyomandó felületre. Az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy nem csak sík felületnél használható. Manapság többek közt ajándék, és reklámtárgyak (például tollak, öngyújtók) esetében alkalmazzák. </p>
    </div>
    <div class="col-md-4 bg-torzs">
      <h3>Digitális eljárások</h3>       
      <p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500 példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség. </p>
      <p><img src="nyomdagep_pultja.jpg" class="img-thumbnail" alt="Nyomdagép pultja" title="Nyomdagép pultja"/></p>
    </div>
    <div class="col-md-4">
      <h3>Plakátnyomtatás</h3>       
      <p>Egy színes plakát nyomtatásának költségét meghatározó tényezők többek közt a</p>
      <ul>
        <li>papírlap minősége</li>
        <li>papírlap mérete</li>
      </ul>
      <p>A következő űrlapon plakátnyomtatáshoz lehet árat kalkulálni:</p>
      <form class="bg-torzs p-3 text-center">       
         <label for="szelesseg">Szélesség (mm):</label>
         <input type="number" class="form-control" id="szelesseg" min="40" max="1000" value="297">
         <label for="magassag">Magasság (mm):</label>
         <input type="number" class="form-control" id="magassag" min="40" max="1400" value="420">
         <label for="papirtipus">Papírtípus:</label>
         <select class="form-control" id="papirtipus">
           <option value="38">Pauszpapír (115g/m³)</option>
           <option value="32" selected>Matt, vastag, általános papír (120g/m³)</option>
           <option value="45">Matt, normál, fotópapír (180g/m³)</option>
           <option value="45">Fényes, normál, fotópapír (200g/m³)</option>
           <option value="45">Szatén, normál, fotópapír (190g/m³)</option>
           <option value="65">Művész, kreatív, kartonpapír (300g/m³)</option>
         </select>
<input type="button" value="Kalkuláció" id="kalkulalGomb" onclick="kalkulal();" >
         <div id="valasz">
           <p>A kalkuláció alapja:</p>
           <ul>
             <li>területe: <span id="terulet"></span> dm<sup>2</sup></li>
             <li>papírköltség: <span id="papir"></span> Ft/dm<sup>2</sup></li>
           </ul>
           <h2><span id="koltseg">?</span> Ft</h2>
          </div>       
      </form>
    </div>
  </div>
</div>

</body>
</html>

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése