Technológia vagy tudás ? Ez itt a kérdés! A technológiai eszközöktől való függés, növeli az egyén kiszolgáltatottságát. Hova vezet ez? A számítógépes alkalmazások helyettesítik a tudást, (ekönyvek, fordítók, GPS) de nem képesek pótolni az ismereteket. Játszon el azzal a gondolattal, hogy nincs többé elektromos áram, ami nélkül a világ visszasülyed a kőkorszakba, mert megszűnik a digitális világ is, már csak az egyéni tudás fog számítani. Nincs műhold, nincs telefon, nincs internet, nincs számítógép hálózat, nincs elektronika, nincs semilyen technikai eszköz. Mit tudnál tenni ezek nélkül? Nem lesznek ezermesterek, mert elsilányul az oktatás. A kiszolgáltatottság felé orientálják a világot, ami gazdasági és kultúrális kiszolgáltatottsághoz vezet. A tudás fogalmának meghatározása rendszerint az adat és az információ fogalmának meghatározása, illetve azokkal történő összehasonlítás útján végzik el. A tudás fogalma viszont szubjektív, ami részben filozofikus kérdést vet fel, mert egy bonyolult, nehezen meghatározható, interdiszciplináris fogalom. amelynek kutatásával több tudományterület is foglalkozik. A pszichológián belül az ún. kognitív megközelítés - az idegélettani kutatási eredmények felhasználásával - a tudás reprezentációját és elsajátítását vizsgálja. A deklaratív tudás az explicit tudás szinonimájaként is kezelhető. A tárgyi tudás (know-what), mely pusztán az információk birtoklását jelenti. - Használathoz fűződő tudás (know-how), ami a tényekre alapozott tárgyi tudás felhasználására vonatkozó gyakorlat-orientált tudást jelenti. - Értő tudás (know-why), amikor ismertek a tudás mögöttes okai. - Motivált tudás (care-why), amikor a tudás birtokos a tudás folyamatos változtatására, és adaptációjára törekszik. A tudás lehet kódolt(encoded), ahol a tudást veszteség nélkül át lehet adni szimbólumok használatával (pl.: számítógépek összekapcsolása útján átadott tudás). - Testbe ágyazott (embodied) tudás ami tevékenység-irányult (action oriented). - Tudatba ágyazott (embrained) tudás, amely az agy fizikai sajátosságaival, kognitív képességekkel hozható kapcsolatba. és kultúrába ágyazott (encultured) tudás, mely környezettel áll kapcsolatban és a beágyazott (embedded) tudást, amely a rendszeres rutinjellegű tevékenységekben (systemic routines) érhető tetten. A tudás meghatározásával és jellemzésével tudósok, gondolkodók egész sora foglalkozott az elmúlt évszázadokban és foglalkozik jelenleg is. Ennek eredményeként a tudás fogalmával, szerepével, kategorizálásával, különböző formáival és megszerzésének módjaival kapcsolatban tanulmányok áttekinthetetlen tömege halmozódott fel. A különböző diszciplínák és elméletek azonban eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak, így a tudás fogalmáról a mai napig sem alakult ki konszenzus. A tudás közgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor speciális erőforrásként értelmezhető. Fontos és speciális azért, mert nem kézzelfogható, nem lehet dobozba zárni, használat közben nem kopik, nem fogy el. A tudás ugyanakkor számos tekintetben a hagyományos erőforrásokhoz hasonlóan viselkedik: az árát például alapvetően a kereslet-kínálati viszonyok határozzák meg, termékként életgörbét futhat be, akár tömegcikké is válhat, annak minden következményével együtt. Birtoklása ugyanúgy fontos alapja lehet a hatalomnak, mint mondjuk az olajé vagy a vízé. A hazai felsőoktatási intézmények a tudás létrehozásának illetve átadásának fő színhelyei és számukra kulcsfontosságú, hogy hatékony tudástranszfer tevékenységükön keresztül bebizonyítsák a társadalom számára, hogy van létjogosultságuk az innováció területén. A technológiatranszfer szempontjából a tudás azon egyetemi kutatási eredményeket jelenti, melyek rendelkeznek üzleti potenciállal és az iparban hasznosíthatók. A való életben annyit érsz amennyit tudsz, tehát technológiától túlságosan függő emberek értéke alacsony. A kényelem az elbutulás egyik formája. Az oktatásban nem kell a földrajz, a matematika, a kémia, a történelem, a fizika, elég egy okostelefon és mindent tudsz. Aki ezt kitalálta tudatosan törekszik a társadalom elbutítására, mert könnyebb manipulálni a tudatlanokat. Köztünk még vannak polihisztorok, mert megkaptuk a gimnáziumokban az alapműveltséget. A polihisztor kifejezés alapvetően olyan tudóst jelöl, aki többféle tudományágat kutat és önmaga is kiemelkedő új felfedezésekkel, felismerésekkel gazdagítja az emberiség tudományos ismereteit. Manapság azokat a sokrétű műveltséggel rendelkező embereket is polihisztornak nevezzük, akik különböző tudományos illetve kulturális területeken rendelkeznek kiemelkedő műveltséggel. Technológiai tudás nélkül nincs technológia, márpedig ha műveltség hiánya kizárja a technológiai fejlődést, mert nem termelődnek teknokraták, a társadalom butitása kontraindikációt okoz és teljes társadalmi leépülést. A kultúra fontos és meghatározó része az a tudás, amelyet a társadalmak évezredek során halmoztak fel empirikusan. Ez a tudás magában foglalja a tudományok által kitermelt ismereteket épúgy, mint a mindennapi élet gyakorlásához szükséges és a mindennapi élet során felhalmozott kvázi praktikus hétköznapi ismereteket. Fontos része a technikai-technológiai tudás is, amelyre a gazdaság épül. A tudás és a tudásátadás módját meghatározó döntéseket hoznak politikusok akik igen csak híján vannak a tudásnak. A társadalmi tudásnak az oktatási rendszeren belül történő átadása alapvetően különbözik a hétköznapi tudás átadásától. Az iskolaszervezési és tantervi előírások, vizsgakövetelmények, értékelési és pontozási szabályok, amelyek betartását az NSZFH és a szakmai kamarák közösen ellenőrzik, ezek némi garanciát jelentenek számunkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése