Történelem
Az Internet elődje az USA Védelmi
Minisztériuma (Department of Defense) által 1969-ben létrehozott ARPANET
katonai kísérleti hálózat volt. Az ARPANET kialakításának a fő
szempontja az volt, hogy megbízhatóan működjön akár egy ellenséges
atomtámadás után is. Ezért nincs központi számítógépe: a hálózat
leginkább egy ország úthálózatához hasonló, ha valamely központ kiesik,
az adatok más úton haladva jutnak célhoz. Technikailag ezt úgy
valósítják meg, hogy az adatokat csomagokra bontják, az egyes csomagok
egymásról független úton haladnak a cél felé. Az adattovábbításnak ezt a
módját Internet Protokollnak nevezték el. (A szabvány neve ma TCP/IP
protokoll.)
Az IP cím
Ahhoz, hogy két számítógép között
kapcsolat jöjjön létre, szükséges valamilyen módon az azonosításuk. Az
Interneten minden számítógép egy egyedi számot kap, amely 32 jegyű a
kettes számrendszerben. Amikor két gép kommunikál egymással, ez alapján
találnak az adatok egyiktől a másikig. Ezt a számot IP címnek nevezik.
Az IP cím a kettes számrendszerben nehezen
kezelhető, ezért általában 4 db 8 bites részre bontják, az egyes
bájtokat pedig a 10-es számrendszerben írják fel. Például így:
121.122.123.124.
A DNS név vagy gépnév
A felhasználó számára az IP cím
általában nehézkes, ezért már működő hálózatok esetén ezt egy szavakból
álló, hierarchikus felépítésű rendszerrel „elfedik". Ezt a rendszert
DNS-nek (Domain Name Service) nevezik.. A hálózat természetesen továbbra
is az IP címeket használja, a felhasználó által megadott DNS nevet a
szerverek konvertálják át az IP címre és viszont.
A hu végződésű DNS neveket együttesen hu
domainnek nevezik. Minden ország saját domainnel rendelkezik, amely két
betűs (de, hu, ro, au, at stb.) kivéve az Egyesült Államokat, ahol a
domainek a fenntartó jellegére utalnak (gov: államapparátus, edu:
oktatás, mil: hadsereg, com: profitorientált szolgáltató, net: nem
profitorientált szolgáltató).
A csomagok útja a hálózaton
Amikor egyik gépről egy másikra konkrét
adatokat küldünk, az adatokat kezelő szoftverek magukat az adatokat fix
hosszúságú részekre feldarabolják és kiegészítő információkkal (ki
küldte kinek, milyen adatok vannak benne, az átküldött információnak ez
hányadik részlete, ellenőrző adatok stb.) látják el. Az így kapott
csomagokat aztán az operációs rendszer juttatja el a kártyákig, amelyek a
kapott csomagokat továbbítják a hálózat fizikai részén.
A célállomáson az érkező csomagokat az
operációs rendszer a kiegészítő információk alapján összerakja és
tartalmától függően a megfelelő szoftverhez továbbítja.
Hálózatok összekapcsolása
Az Internet nem egy konkrét hálózat,
hanem alapvetően hálózatok hálózata. Ezek a hálózatok vagy konkrét
állami intézmények tulajdonában vannak, vagy kereskedelmi cégek
magánhálózatai. Ha két számítógép-hálózatot össze kívánunk kapcsolni,
akkor azt egy olyan számítógéppel tehetjük meg, amely mindkét hálózatnak
része, az ilyen gépeket gatewaynek nevezik. A gateway tehát az egyik
hálózaton érkező csomagot a másik hálózatba emeli át.A gatewayen futó
program dönti el a csomag továbbításának irányát, ezt a folyamatot
routolásnak, magát a routolást végző gépet pedig routernek nevezik.
Az Internet szolgáltatásai
Az Internet szolgáltatásait három csoportba osztjuk:
- elektronikus levelezés (e-mail, levelezési lista, hírcsoportok),
- közvetlen kapcsolat (telnet, Chat),
- keresés adatbázisokban (ftp, gopher, www).
A levelezés működése
Minden felhasználó egy postafiókot kap.
A postafiók tulajdonképpen egy alkönyvtár (mappa) valamely éjjel-nappal
működő számítógépen. A felhasználó levelei ebbe a postafiókba érkeznek,
s akkor tekinti meg őket, amikor ráér.
Az e-mail
Az e-mail magán vagy hivatalos
elektronikus levelezés az egész világon. A levelet egy
szövegszerkesztővel írjuk, s azt egy alkalmas program (levelező
szoftver) küldi el a címzett postafiókjába.
Levelezési lista
A listára feliratkozók (ingyenes) minden a listára küldött levelet automatikusan megkapnak.
A listák általában egy konkrét témával
foglalkoznak, mivel a napi forgalmuk több tucat is lehet, érdemes -még
feliratkozás előtt- megtudakolni a leiratkozás módját is. A listákra
bárki írhat, az elküldés többnyire automatikus. Ha a listára kerülő
leveleket elküldés előtt ellenőrzik, moderált listáról beszélünk. Fontos
tudni, hogy a legtöbb listán a reklámcélú levelek küldése tilos.
Telnet
A szolgáltató számítógépre sajátunkkal,
mint a távoli gép termináljaként kapcsolódunk. Lehetőségünk van
állományok letöltésére, programok indítására, adatbázisok lekérdezésére
(többféle, csak elektronikusan forgalmazott folyóirat létezik),
játékokban való on-line részvételre stb. Fontos, hogy a célszámítógép
használatára jogot (account) kapjunk, azaz egy olyan felhasználói nevet
és jelszót, amelynek birtokában használhatjuk. Viszonylag kevés olyan
számítógép van, amire bárki beléphet.
Csevegés (Chat)
A csevegésben résztvevő számítógépek
között folyamatos adatforgalom van. A csevegést egy szerver gép vezérli,
a résztvevők által írt üzenetek a szerveren keresztül valamennyi
résztvevőhöz lényegében azonnal eljutnak. A kapcsolat folyamatos és élő,
a telekonferencia egy egyszerű megvalósítása.
A csevegésre többféle megoldás van, a
legelterjedtebb az IRC, ahol az adatforgalmat már több, összekapcsolt
szerver végzi. A csevegő megjelöli, hogy milyen témában kíván
beszélgetni („csatorna"), s a továbbiakban az adott csatornára érkező
minden üzenetet megkap, és válaszolhat is. Ha valamelyik csevegő
személye felkelti az érdeklődését, privát csatornát nyithatnak, amelyen
keresztül már csak ketten cseveghetnek.
Adatbázisok lekérdezése
Az Internéten szinte minden információ
megtalálható a napi időjárás jelentéstől a Károli-féle bibliáig. Az
adatbázisok kezelésének azonban többfélé módja van, attól függően hogy
hogyan tárolják, illetve továbbítják az adatokat. Ezek a TCP/IP
alprotokolljai, amelyeket az adatbázisok adatainak továbbítására
alakítottak ki: az ftp, gopher és a http.
FTP (File Transfer Protocol)
A fájl archívumokhoz való hozzáférés,
és fájlok letöltését támogatja. Az archívumok témánként csoportosítva
vannak, elég széles körben. Használatához tudnunk kell a célgép címét.
A FTP-t gyakran fájlmenedzser programok (Windows Commander, Far stb.) is
támogatják, de az újabb böngészők (Internet Explorer) is ismerik.
A TCP/IP alapszolgáltatása, tehát a parancssorba írt ftp parancs kiadása
után más segédprogramok telepítése nélkül is indítható, ekkor azonban
parancsorientált felületen kell dolgoznunk.
Gopher
Menürendszer segítségével hozzáférés
adatbázisokhoz, bárhol is legyenek a világon, nem kell tudnunk a címeket
sem. Elsősorban szöveges állományok (pl. levelezési listák)
archiválásához használták, ma már nem gyakori.
WWW (World Wide Web)
Globális multimédia adatbázis. Az
információkat színes oldalakon tárolják, szöveg, kép, hanganyag, film
formájában. Ezek egymásra hivatkoznak (pl. kiemelésekkel), és ezekre
kattintva pillanatok alatt válthatunk. A kereskedelmi szolgáltatók
megjelenésével a www jelentősége alaposan megnőtt, segítségével akár
otthonról választhatunk a katalógusban.
WAP (Wireless Aplication Protocol)
A WAP a WWW megvalósítása a
mobiltelefonokon. Mivel az átviteli sebesség kisebb és a mobiltelefon
kijelzője csak gyengébb minőségű grafikát képes megjeleníteni, ezért a
WAP lapok kevesebb multimédiás anyagot tartalmaznak és lényegretörőek.
A technológia napjainkban kezd terjedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése