A Demecseri és a Besztereci földvárak stratégiai szempontból nagyon jól kiválasztott helyen épültek. Mindkettő mocsárból kiemelkedő sziget. Elérni csak a Gyalap útján lehetett, vízen akkoriban, mert jól védhető, mocsaras területen álltak. Dél felől a Gyalap útja vezetett hozzá. Délről és keletről a Jára övezte, és a Tice déli partján voltak. A Tice és a Jára a Rétközben kanyargó nagy ér vót. Olyan mély vót a Kolbárd felé hogy még egy nagy dereglye is el tudott vóna benne menni. A régészek a X-XI. századra datálják. a Várszigeten talált szenteltvíztartó edény a X. század végén - a XI. század elején készült. A bizánci misszió eredményeként felépített és a Megváltó tiszteletére szentelt egyháznak ekkor tehát már állnia kellett. A földvárakat eszerint valószínűleg ennél korábbi időpontban emelték. Beszterec környékén tudunk egy temetkezőhelyről, ez a Gyalap-tanya, ahol egy kétélű kardos, lovas férfi síjára akadtak a régésuek. A közelből egy másik kard és egy színarany övveret is előkerült, ami azt bizonyítja, hogy a tatárjárás előtt is álltak. A tatárjárás pusztításai a Rétközt alig-alig érintették, mivel itt a mocsaras terület jó védelmet biztosított. A földvárak tehát valószínűleg az ország keleti peremén kiépülő védvonal részét képezték. A Demecserit 40x26 méteres földvárnak saccolták ami a tatárjáráskor elpusztított helyek közé sorolták. A késő Árpád-kori leletek miatt. 1325-ben egy oklevélben megemlítik a castrumot, mely Lakteleke része. A Demecseri földvár területén talált kun fegyverek a tatárjárás idejére datálhatók. A régészek csak találgatnak. Mindenesetre Beszterec és Demecser is védett volt a mocsarak által, túl élhették a tatárdulást. 1239-ben került sor a kunok betelepitésére IV. Béla által akikkel felvették a harcot a keleti mongol rablóhordákkal. A nemesség kémeknek tartotta a kunokat. A mocsárral körülvett földvár védett volt, a tatárok nem sokat vesződtek hosszú ideig tartó ostromok végrehajtásával, sok esetben megkerülték azokat. Mi az igazság? senki sem tudja pontosan. Magyarországon a történészek számos elméletet állítottak fel, amik komoly, tudományos igényű, de gyakran egymással is ellentétes elmélettel álltak elő. Sok tatár veszett oda a magyar hadjáratban és sok ezernyi katonája maradt még a magyar királynak, amivel visszaszerezte II. (Harcias) Frigyes által kisarcolt megyéket. A rabló magyarokat is és a tatárokat is kutyafejünek nevezték, ami a kztyakoponya és az állatbőr miatt lehetett, amit viseltek a nomád népek.
Batukán levele
Én a kán, az Égi Király küldöttje, kinek hatalmat adott a földön, hogy a meghódolókat a maguk viszonyai között fenntartsam, az ellenszegülőket pedig eltiporjam: csodálkozom rajtad, magyarok királya, hogy amikor már harmincadszor küldök hozzád követeket, vajon miért nem küldesz vissza közülük egyet sem hozzám? Sem követeidet, sem levelet nem küldtél viszont hozzám. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, hogy sok az alattvaló katonád, és, hogy egyedül uralkodsz egy nagy királyságban, és éppen ezért saját jószántadból nehezen hódolsz meg előttem. Pedig jobb és üdvösebb lesz reád nézve is, ha önként hódolsz meg előttem. Értesültem arról is, hogy a kúnokat, az én szolgáimat pártfogásodba vetted. Ezért meghagyom neked, ne tartsd őket továbbra is magadnál, hogy ellenségeddé ne legyek miattuk. Könnyebb ugyanis a kúnoknak kivándorolniok, mint neked; minthogy azok ház híján sátraikkal ide-oda vándorolnak, talán elkerülhetnek engem, de te házakban lakozol, neked váraid és városaid vannak, hogy menekülsz meg hát kezemből?!
Forrás; Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése