A föld kincsei

A régmúlt legféltettebb kincsei a lábunk alatt nyugszanak kb 1m mélyen. A kunhalmok vagy kurgánok és földvárak sok sok értékes ereklyét őriznek. Demecser és környéke kincseit befedte a homok és a Tisza hordaléka. A vársziget a községtől az északi iránytól kissé nyugat felé öt és fél kilométer távolságban fekszik, egy oly, északról dél felé vonuló, mintegy 1000 lépés hosszú és 100 lépés széles, természetes homok-magaslatnak a közepe táján, mely a Tisza szabályozás előtt a Rétségnek nevezett mocsaras, nádas ártérnek állandó szigetét alkotta. A térképen Várhegy a neve. A nép azonban Tündérvárnak, Leányvárnak nevezi. Azt mesélték a régi öregek, hogy sok kincset rejt a főd. A vár körszerü öt-hat méter magasra emelkedik ki a sziget legmagasabb pontjából. Tetejének középtáját kincskeresők kissé homorúvá vájták. Fennsíkjának hossza délről északnak 40 nagy lépés és 26 lépésnyi széles. - Nyugati oldala egészen meredek, a keleti kissé lejtős. - Északi és déli végét sáncz-árok szegélyezi. Az ezekből kikerült földtömegnek egy része kifelé hányatott. Az északi, félkörben futó árok kevésbé van elmosódva, mint a déli. A keleti oldalon egy 2 méter magas és másfél méter széles párkány vonul végig. A vár fennsíkján sok téglatöredéket találni, bizonyságául annak, hogy itt hajdan épület emelkedett, csakhogy ez a magaslat sokkal régibb időből származik, mint a mikor már téglákat használtak, mert itt nemcsak számos őskori, durva cserépedény töredéket, de határozottan bronzkorszakra valló fekete, - kívűl fényesre csíszolt - díszített edénydarabokat is találtunk. A vár körül is hasonló tárgyak vannak a felűleten szétszórva. Gróf Elek László már pár év előtt két honfoglaláskori kardot, számos bronzkorszaki és La Tene izlésű edényt ajándékozott muzeumunknak, melyek borzsovai úri lakásához közel eső negyven holdnyi szöllőtalaj forgatása alkalmával kerültek napvilágra. Pár hónap előtt pedig egy nyéllyuknál ketté törött réz-fokos baltát ajándékozott, a mely innen száz lépésnyire a demecser-székelyi út mellett találtatott, a mellyel különböző lelhelyről került réztárgyainknak száma tizenháromra emelkedett. A gróf 500 holdas birtokán, nem a Demecser község kötelékhez tartozó Borzsova pusztán, hanem a demecseri határban, lakásától északkeletre mintegy 7 kilóméter távolságra, a Rétközön, a mely a Tisza szabályozása előtt 150000 holdnál nagyobb homok-magaslatoknál (szigetekkel) tarkázott nádas, mocsár és síkvíz volt, az úgynevezett egyik Badarász szigeten, 30 centiméter mélységre hatoló szántás alkalmával bronztárgyakat találtak. A mocsár közepére helyezett földsáncok közül a szabolcsit, beszterecit, demecserit, turait és pócspetriit ismeri. A cserépedények: számos lelőhelyei közül Kiscserét és Sényőt azért említem fel, mert itt grafitedény töredékeire akadt. Ugyanitt és Pusztadoboson tűzhelyeket látott. Nagyhalász kiszombor hegyi honfoglalás kori temető. Nagyhalász község fölött a vizek levezetése előtti Nagytó északkeleti nyúlványa volt Zombor. E nyúlvány keleti oldalán, a Demecsertó tanyája mellett két kis sziget 800-800 négyszögöl terület Kiszombor néven ismeretes. Hideg János gazda a pár méter magas szigetről tőzegtalaj javítás végett lehordott homokterületen 15 sírt dúlt fel, melyekben állítólag vascsákánynál egyebet nem talált, azt is eldobta. A sírsorok egymástól 3 m távolságban észak-dél irányban vonultak. Demecser határában Badarász szigeten szántás alkalmával napfényre került 62 db bronz raktárleletet a Nyirvidék 1900 december 15-i számában írta le Jósa. Ugyancsak Demecser határában a Borzsova pusztán a Dinnyés dűlőben egymástól távol egy-egy honfoglalás kori kardot találtak. Jósa ismertette a Nyirvidék márciusi számában, képe Arch. Ért. 1902. 297. l. Nyíregyházán a János bokor tanyáról rigolírozáskor csikózablát és 2 db ezüsttel berakott honfoglalás kori kengyelt találtak.